﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11310. számú
törvényjavaslat
egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Herczog László
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2009. november
2
2010. évi ... törvény
egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
1.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f a gyermek tartására köteles személy: a Ptk.-ban meghatározott feltételek és
sorrend szerint a szülő, más felmenő egyenesági rokon, a nagykorú testvér, a szülő
házastársa, a gyermeket nevelő más személy,”
(2)	A Gyvt. 5. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális,
társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya
testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal
veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,”
(3)	A Gyvt. 5. §-a s) pontjának se) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában fenntartó:]
„se) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely
államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és
tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a
letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást
élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön
bejegyzett fióktelepe [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem
állami fenntartó],”
3
2. §
A Gyvt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A gyermek jogainak biztosítása érdekében a gyermek szülei - akkor is,
ha külön élnek - kötelesek egymással együttműködni a gyermek sorsát érintő, a Ptk.
3:179. §-ának (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben, a gyermek tartós vagy
végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelének kérdésében és a különélő
szülővel való kapcsolattartás kérdésében. Ennek előmozdítása érdekében a
gyámhivatal tájékoztatja a szülőket a Ptk. 3:181. §-a szerinti közvetítői eljárás (e
törvény alkalmazásában a továbbiakban: gyermekvédelmi közvetítői eljárás)
igénybevételének lehetőségéről és - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból -
a különélő szülők számára gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételét
rendelheti el.”
3.	§
A Gyvt. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy]
„d) a gyermeke sorsát érintő egyes lényeges kérdésekben - gyermeke nevének
meghatározása és megváltoztatása, iskolájának, életpályájának megválasztása -
meghallgassák, továbbá hogy véleményt nyilváníthasson a gyermeke számára kijelölt
gondozási helyről, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták
vagy nem vonták meg, illetve cselekvőképességét a szülői felügyelettel kapcsolatos
jognyilatkozat megtételében nem korlátozták.”
4.	§
A Gyvt. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az
ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet
tájékoztatni kell]
„c) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti
kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről
ca)	a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult
hozzátartozói külön élnek,
cb)	a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult
hozzátartozója,
4
cc)	a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekvédelmi szakellátásnál (a ca)-cc) alpontokban szereplő intézmények a
továbbiakban együtt: bentlakásos gyermekintézmény),
cd)	a helyettes szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátásnál és
ce)	a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekvédelmi szakellátásnál,”
5.	§
A Gyvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a
nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál
és gyermekvédelmi szakellátásnál a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra
jogosult hozzátartozója (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti
kapcsolattartás formái
a)	a folyamatos és időszakos kapcsolattartás
aa)	a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve
ab)	a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével,
b)	a felügyelt kapcsolattartás, továbbá
c)	a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,
csomagküldés.
(2)	A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a
nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és
gyermekvédelmi szakellátás során elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a
gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a
gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző
távoltartás, illetve megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető
távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása
miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását.
(3)	A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával,
testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermeknek a vér szerinti családjába való
visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és
gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás,
illetve a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a
kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.
(4)	A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a külön
jogszabályban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott
helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra.
(5)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a
kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos
5
gyermekintézmény házirendje, illetve a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt
előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával
biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti
gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhivatal kérelemre
dönt. A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.
(6)	Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett,
továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a
gyámhivatal hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és
két napnál hosszabb időtartamú szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése
alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás
végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra
jogosult és a gyám között vita keletkezik.
(7)	Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető
rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, illetve a csomagküldés,
továbbá a gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-
két látogatás.
(8)	A kapcsolattartással összefüggő költségeket a kapcsolattartásra jogosult
viseli. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában
nyújthat segítséget [21. § (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a
kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási
költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás
esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a
külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a
kapcsolattartás megvalósításához.”
6.	§
(1)	A Gyvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában
együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének
betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem
lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.”
(2)	A Gyvt. 51. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátására az örökbefogadást
elősegítő közhasznú szervezet várandós anyák átmeneti otthonát tarthat fenn.
(5)	A várandós anyák átmeneti otthona legalább három, legfeljebb nyolc
várandós anya ellátását biztosítja, és szükség szerint jogi tanácsadást, pszichológiai és
mentálhigiénés segítséget nyújt, illetve szervezi az ezekhez való hozzájutást.”
6
7. §
(1)	A Gyvt. 62. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek külön jogszabály
szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának
előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása, nyílt örökbefogadás esetében
a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének
előkészítése érdekében”
„b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás
feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő
tanfolyamról, valamint az örökbefogadást követő gondozás során való együttműködési
kötelezettségről,”
(2)	A Gyvt. 62. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott
feltételek mellett]
„a) gondoskodik
aa)	az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam
megszervezéséről, illetve segíti az azokhoz való hozzájutást,
ab)	az örökbefogadás után segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről,
ac)	az örökbefogadást követő gondozásról a gyámhivatal döntésében
megállapított időtartam alatt, ha a gyermekvédelmi szakszolgáltatás készítette elő az
örökbefogadást, vagy ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet
tevékenysége megszűnt, és
ad)	kérelemre az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való
kapcsolatfelvételének elősegítéséről, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti
szülő természetes személyazonosító adatait közölte,
b)	jelentést készít az örökbefogadást követő gondozás tapasztalatairól
ba)	a gyámhivatal döntésében foglaltaknak megfelelően a gyámhivatal számára,
bb)	külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása esetén a központi
hatóság megkeresésére.”
(3)	A Gyvt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az örökbefogadó szülő a gyámhivatal által meghatározott időpontig
köteles együttműködni az örökbefogadást követő gondozást végző területi
gyermekvédelmi szakszolgálattal.”
7
8. §
A Gyvt. 63. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban
meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a
kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.”
9.	§
A Gyvt. IX. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:
„IX. Fejezet
A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység
A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység körébe tartozó szolgáltatások
70.	§ (1) A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a
gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő (e Fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: vér szerinti szülő) kérelmére, szándékának megfelelően - a nyílt
örökbefogadások előmozdítása érdekében - közhasznú szervezet örökbefogadást
elősegítő tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás)
folytathat.
(2)	A szolgáltatás körébe tartozik
a)	a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás
keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a
terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára,
b)	erre irányuló igény esetén
ba)	a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás
szervezése vagy
bb)	várandós anyák átmeneti otthonában történő ellátás biztosítása,
c)	az örökbe fogadni szándékozó személy - külön jogszabály szerinti -
felkészítése az örökbefogadásra, illetve a felkészítéshez való hozzájutás szervezése,
d)	az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy
kapcsolatfelvételének előkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt
eredménnyel,
e)	az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe fogadandó gyermek
141/B. § szerinti adatainak nyilvántartása,
f)	az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az
örökbefogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az
örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének
elősegítése, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes
személyazonosító adatait közölte,
8
g)	az általa előkészített nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadást követő
gondozás a gyámhivatal döntésében megállapított időtartam alatt.
(3)	Az örökbefogadó szülő a gyámhivatal által meghatározott időpontig köteles
együttműködni az örökbefogadást követő gondozást végző szolgáltatóval. A
szolgáltató az örökbefogadást követő gondozás tapasztalatairól a gyámhivatal
döntésében foglaltaknak megfelelően jelentést készít a gyámhivatal számára.
71.	§ (1) A szolgáltatás kizárólag
a)	- a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén - Magyarországon élő,
magyar állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy
közötti kapcsolat létrehozására és
b)	az örökbefogadást követő gondozásra
irányulhat.
(2)	A szolgáltatás nem terjedhet ki
a)	a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő átmeneti vagy tartós nevelésbe
vett gyermek örökbefogadásának elősegítésére,
b)	az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy
személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére,
c)	az örökbefogadás engedélyezése, illetve felbontása iránti eljárásban való
közreműködésre, kivéve a tanúként való közreműködést.
(3)	A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhető, amely sérti a
gyermeki jogokat, illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival
összeegyeztethetetlen.
(4)	A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyámhatóságnál
közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselő.
A szolgáltatás engedélyezése
71/A. § (1) A szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott működési
engedélyhez kötött tevékenység.
(2)	A működési engedély kiadásáról - a szolgáltató kérelmére - a működést
engedélyező szerv dönt.
(3)	A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi,
hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a
szakmai programban foglaltaknak.
(4)	Ha a működést engedélyező szerv
a)	olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül működik, a
szolgáltatót eltiltja a szolgáltatás végzésétől,
9
b)	az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevő személyek
súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra
felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.
(5)	A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek
kiadásának, visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a
szolgáltatás végzése felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.
A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás
71/B. § (1) A szolgáltató külön jogszabályban meghatározott tartalmú írásbeli
megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására
a)	a vér szerinti szülővel,
b)	a várandós anyával,
c)	ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet
kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével,
d)	az örökbe fogadandó gyermek gyámjával,
e)	az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos
gyámhivatali határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó
ea)	házaspárral együttesen vagy
eb)	egyedülálló személlyel (az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a
szolgáltatást igénybe vevő).
(2)	A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban
bármikor felmondhatja.
(3)	A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha
a)	annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez
tudomást,
b)	tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő
személyek számára haszonszerzéssel jár.
(4)	A szolgáltató a megállapodásnak a (2)-(3) bekezdés szerinti felmondásáról
három munkanapon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot
megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhivatalt.
A költségek viselése
71/C. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől a (2) bekezdés
szerinti költségek viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítői,
szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés
vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető.
10
(2)	Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett
szolgáltatással összefüggésben felmerült és a külön jogszabályban meghatározottak
szerint megállapított költségeket.
(3)	A megállapodásnak a közhasznú szervezet részéről történő felmondása sem
mentesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás időpontjáig indokoltan
felmerült költségek viselése alól.
(4)	Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a
közhasznú szervezet igényét bírói úton érvényesítheti.”
10.	§
A Gyvt. a következő 132/A. §-sal egészül ki:
„132/A. § (1) A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítői eljárás
igénybevételét végzéssel rendeli el, amelyet közöl a közvetítővel. A gyámhivatal a
gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének elrendelésével egyidejűleg az
előtte folyó eljárást felfüggeszti.
(2)	A közvetítőt az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői
névjegyzékbe vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett
személyek közül a gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti végzésében kéri fel.
(3)	Ha a gyermekvédelmi közvetítői eljárás kérelemre indult, a közvetítő
személyére a szülők együttesen tesznek javaslatot, amelyhez a gyámhivatal kötve van.
(4)	A közvetítő a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének
elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül írásban
nyilatkozik a gyámhivatal felé a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról,
valamint a felkérés elfogadása esetén arról, hogy nem elfogult és nem állnak fenn vele
szemben a jogszabályban meghatározott kizáró okok. Ha a közvetítő a felkérést
visszautasítja, a gyámhivatal a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint másik közvetítőt
kér fel.
(5)	A gyámhivatal az eljárást folytatja, ha
a)	a szülők között a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött
megállapodás megküldésével a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői
eljárás eredményre vezetett,
b)	a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás nem vezetett
eredményre, megjelölve annak okát is,
c)	bármelyik szülő - a közvetítőnek a gyermekvédelmi közvetítői eljárás
eredménytelenségéről kiállított igazolásra hivatkozva - azt kéri,
d)	a hivatalból indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított
2	hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került
11
sor, feltéve, hogy a közvetítő a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkozik, hogy a
gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatásától eredmény nem várható,
e)	a kérelemre indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított
4 hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került
sor, feltéve, hogy a szülők a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkoznak, hogy nem
kérik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatását.
(6)	A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás alapján a
szülők a gyámhivatal előtt egyezséget kötnek, amelyet a gyámhivatal jóváhagy, ha az a
gyermek érdekében áll és megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.”
11.	§
A Gyvt. 133/A. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek érdekében
hivatalból elrendelt gyermekvédelmi közvetítői eljárás költségeit - a (9) bekezdésben
foglalt kivétellel - a gyámhivatal viseli.
(9)	A gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevétele esetén a gyámhivatal -
az ügy eldöntésére való tekintet nélkül - az eljárásban felmerült és a gyermekvédelmi
közvetítői eljárásban a másik szülő által fizetett valamennyi költség megfizetésére
kötelezi azt a szülőt,
a)	aki a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a
gyámhivatal előtt nem köt egyezséget,
b)	akinek a magatartása vagy mulasztása miatt a gyermekvédelmi közvetítői
eljárás lefolytatása meghiúsult.”
12. §
A Gyvt. a következő 135/A. §-sal egészül ki:
„135/A. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a
válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása,
az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás
engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbefogadó szülőnek történő
segítségnyújtás, tanácsadás, az örökbefogadást követő gondozás, valamint az
örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének
elősegítése céljából kezelheti
a)	a válsághelyzetben lévő várandós anya
aa)	személyazonosító adatait,
ab)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ac)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat;
b)	a gyermek
ba)	személyazonosító adatait,
12
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c)	az örökbe fogadni szándékozó személy
ca)	személyazonosító adatait,
cb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
cc)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
cd)	Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
ce)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat;
d)	az örökbefogadó szülő
da)	személyazonosító adatait,
db)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
dc)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.
(2)	Ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatása
megszűnik, e tényről 8 napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt. A
tájékoztatásban 30 napos határidő megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevőt
a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére. Ha a szolgáltatást igénybe vevő a
dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége során keletkezett iratokat
megküldi a működést engedélyező szervnek.
(3)	A működést engedélyező szerv az örökbefogadást elősegítő közhasznú
szervezet szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés
szerinti adatokat.
(4)	A 71/B. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszűnése esetén a
benyújtott dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevőnek vissza kell adni.
(5)	A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.”
13.	§
A Gyvt. 137. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”
14.	§
A Gyvt. 140. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”
15.	§
A Gyvt. a következő 141/B. §-sal egészül ki:
„141/B. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbe
fogadni szándékozó személyekről és az örökbe fogadandó gyermekekről - a nyílt
13
örökbefogadások előmozdítása és az örökbefogadást elősegítő tevékenysége nyújtása
céljából - nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	az örökbe fogadni szándékozó személy
aa)	személyazonosító adatait,
ab)	Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
ac)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
b)	az örökbe fogadandó gyermek
ba)	személyazonosító adatait,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevővel való
megállapodás megkötését követően haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.”
16. §
A Gyvt. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 137. § (2) bekezdése, a 138-139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141.
§ szerinti nyilvántartások nem nyilvánosak.”
17.	§
(1)	A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„q) a gyermekvédelmi gondoskodással, a családba fogadással, a szülői
felügyelettel, a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti
kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadással, a családi
jogállással, a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos gyermekvédelmi és
gyámügyi végrehajtási szabályokat,”
(2)	A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„h) a megyei, az országos és a központi hatósági örökbefogadási nyilvántartásra
vonatkozó részletes szabályokat,”
14
„l) a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban közreműködő közvetítő díjazására
és költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezéseket.”
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
18.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Cst.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét
betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a Polgári
Törvénykönyv 3:157. §-ának (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi
pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani.”
19.	§
A Cst. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § (1) Az örökbefogadás jogerős engedélyezésének időpontjától számított
hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a
házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben az örökbefogadott
gyermek az örökbefogadás jogerős engedélyezésekor a 20. § (1) bekezdésének a)-b)
pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
(2)	Amennyiben az örökbefogadott gyermek a 20. § (1) bekezdésének a)-c)
pontjai szerinti életkort az örökbefogadás jogerős engedélyezését követő hat hónapon
belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti
gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdésének a)-c)
pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától
számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy
kereső tevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
20.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
15
[E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra,
amelyek esetében]
„b) a szolgáltatást igénybe vevő Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
7:2. § 20. pont szerinti hozzátartozójának,”
[a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti
joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).]
21. §
(1)	Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[E törvény alkalmazásában]
„d) közeli hozzátartozó:
da)	a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs,
db)	a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom
évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje
szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem
rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér
szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. §-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti
személy által nevelt gyermek,
dc)	korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk.
7:2. §-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek,
amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt
(a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
dd)	a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az
örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa;”
(2)	Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának me) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában fenntartó:]
„me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely
államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és
tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a
letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást
élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön
bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem
állami fenntartó];”
16
22. §
Az Szt. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése jogerőre emelkedésének
napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.”
23.	§
Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 7:2. § 20. pont], valamint a
gyermeket nevelő más személy [Ptk. 7:2. § 18. pontjának c) alpontja], ha állandó és
tartós gondozásra szoruló
a)	súlyosan fogyatékos vagy
b)	tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.”
24.	§
Az Szt. 92/J. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására
engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.”
25.	§
Az Szt. 92/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány által kijelölt szerv a működési engedéllyel rendelkező szociális
szolgáltatókról, intézményekről nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma
nyilvános.”
26.	§
Az Szt. 122/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés - függetlenül a
közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától - tartalmazza]
„a) a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,”
17
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
27.	§
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 4. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkéntes az lehet, aki tizedik életévét betöltötte.”
28.	§
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-ának d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„d) közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyv szerinti közérdekű
célra történő kötelezettségvállalás [Ptk. 5:476. §];”
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
29.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság
előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető
igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az
egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés
megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése
után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során
végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények
szakítják meg.”
30.	§
Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és
egyúttal a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvény alkalmazásában a munkavállaló közeli hozzátartozója:
a)	a házastárs,
18
b)	a szülő házastársa és bejegyzett élettársa,
c)	az egyenesági rokon,
d)	a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona,
e)	az örökbefogadó szülő,
f)	az örökbefogadott gyermek, ideértve azt a gyermeket is, akit az örökbe
fogadni szándékozó személy háztartásába gondozásra kihelyeztek, a kihelyezés
időtartama alatt,
g)	a munkavállaló által saját háztartásában legalább 30 napja ellenszolgáltatás
nélkül nevelt, a c), d) és f) pontba nem tartozó gyermek,
h)	a testvér,
i)	az élettárs, valamint
j) a bejegyzett élettárs.
(3)	Ahol e törvény gyermeket említ, azon a vér szerinti gyermeken kívül a (2)
bekezdés f) és g) pontjában említett gyermeket is érteni kell.”
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
31.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-
ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy
gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett
gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre
való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a
vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés
szervezésében - a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján - a
központi képzőhely is részt vehet.”
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-ának (1)-(2) bekezdése, 2-5. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése,
7-12. §-a, 15. §-a, 17-20. §-a, 21. §-ának (1) bekezdése, 22-23. §-a és 28. §-a 2011.
január 1-jén lép hatályba.
(3)	A Gyvt.-nek e törvénnyel megállapított 12/A. §-át, 13. §-a (1) bekezdésének
d)	pontját, 34. §-át, 62. §-a (3) bekezdésének ac) alpontját és ba) alpontját, 62. §-ának
(4)	bekezdését, 63. §-ának (2) bekezdését, 70-71/C. §-át, 132/A. §-át, 133/A. §-ának
(8)-(9) bekezdését, 135/A. §-át és 141/B. §-át a 2010. december 31-ét követően indult
vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
19
33.	§
2011. január 1-jén hatályát veszti
a)	a Gyvt.
aa)	21. §-ának (2) bekezdésében és 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a
„szociális” szövegrész,
ab)	132. §-ának (6) bekezdése;
b)	a Cst.
ba)	21/A. §-ának (2) bekezdése,
bb)	24. §-ának (2) bekezdése.
34.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában az „ingatlan vagyonának értéke” szövegrész helyébe az „ingatlan
vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor” szövegrész lép.
(2)	2011. január 1-jén a Gyvt.
a)	19. §-a (4) bekezdésének f) pontjában, 85. §-ának (1) bekezdésében, 87. §-
ának (4) bekezdésében, 90. §-ában, 91. §-ának (3) bekezdésében és 152. §-ának (2)
bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szövegrész,
b)	24. §-ának (8) bekezdésében a „Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „Ptk. 5:23. §-a (3) bekezdésében” szövegrész,
c)	64. §-ának c) pontjában a „Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése” szövegrész
helyébe a „Ptk. 3:233. §-ának (3) bekezdése” szövegrész,
d)	80. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám”
szövegrész helyébe a „Ptk. 3:229-3:230. § szerinti nevezett gyám, rendelt gyám”
szövegrész,
e)	80. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja”
szövegrész helyébe a „Ptk. 3:190. §-a (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész,
f)	81. §-ának (2) bekezdésében a „Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése” szövegrész
helyébe a „Ptk. 3:182. §-ának (4) bekezdése” szövegrész,
g)	81. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése” szövegrész
helyébe a „Ptk. 3:132. §-ának (2) bekezdése” szövegrész,
h)	82. §-ának (6) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,
i)	84. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szövegrész,
j) 133/A. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe
a „(2)-(7) bekezdésben és a (9)-(10) bekezdésben” szövegrész,
k) 135. §-ának (5) bekezdésében a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat”
szövegrész helyébe a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint az
örökbefogadó Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat és az
20
örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat”
szövegrész,
l) 142. §-ának (1) bekezdésében a „138-141. §-ok” szövegrész helyébe a „138-
141/B. §-ok” szövegrész,
m) 142. §-ának (3) bekezdésében a „141. §” szövegrész helyébe a „141. § és a
141/B. §” szövegrész,
n) 152. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak”
szövegrész,
o) 162. §-a (1) bekezdésének j) pontjában az „engedélyezését” szövegrész
helyébe az „engedélyezését, továbbá a működést engedélyező szerv kijelölését”
szövegrész,
p) 162. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a
„szabályait és az azokért fizetendő díjat” szövegrész
lép.
(3)	2011. január 1-jén a Cst.
a)	21. §-ának bevezető mondatában az „- ide nem értve a nagyszülőt -”
szövegrész helyébe az „- ide nem értve a 20/A. § és a 20/B. § szerinti jogosultat -”
szövegrész,
b)	21/A. §-ának (1) bekezdésében és 24. §-ának (1) bekezdésében a „napi négy”
szövegrész helyébe a „heti húsz” szövegrész
lép.
(4)	2011. január 1-jén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a
„gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész lép.
(5)	2011. január 1-jén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény 37. §-ának (12) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe
a „vállalkozással” szövegrész lép.
(6)	2011. január 1-jén az Sztv.
a)	2. §-ának (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a
„vállalkozások” szövegrész,
b)	2. §-ának (6) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ának (2)
bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrészében, továbbá d)
pontjában, a 19. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-
ának (2)-(4) bekezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1)
bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 30.
§-ának (1) és (4) bekezdésében, 32. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 33. §-ának (1)
bekezdésében, (2) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá (3) bekezdésének a) és e)
pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjában, 36. §-ában, 37. §-a (1)
bekezdésének bevezető mondatrészében, (2) bekezdésének bevezető mondatrészében,
valamint (3) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (2) bekezdésében,
41. §-ának (5) bekezdésében, 44. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (2)
21
bekezdésében, 50. §-ának (1) bekezdésében, valamint 54/B. §-ának 3. pontjában a
„gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész,
c)	16. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 30. §-ának (3)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást”
szövegrész,
d)	17. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének b), valamint f)
pontjában, 19/A. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének bevezető
mondatrészében, 24. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál” szövegrész,
e)	22. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (1)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással”
szövegrész,
f)	29. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (1)
bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (2) bekezdésében, 54. §-ának
(3)	bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak”
szövegrész
lép.
(7)	2011. január 1-jén a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
a)	1. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „gazdálkodó
szervezetnek” szövegrész helyébe a „szervezetnek” szövegrész,
b)	1. §-a (2) bekezdés b) és c) pontjában a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész
helyébe a „szervezetet” szövegrész,
c)	2. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 2. számú
melléklete címében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „szervezetnél”
szövegrész,
d)	2. §-ának (2) bekezdésében, 2/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 2/B. §-
ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-
ának (2) bekezdésében, valamint 1. számú melléklete I. pontjában a „gazdálkodó
szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet” szövegrész,
e)	5. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezethez” szövegrész helyébe
a „szervezethez” szövegrész
lép.
(8)	2011. január 1-jén a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában
a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész lép.
35.	§
E törvény 1-31. §-a és 33-34. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti. E
rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti.
22
Indokolás
egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az új Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.) szóló
törvényjavaslatot az Országgyűlés a 2009. őszi ülésszakán elfogadta. Az új Ptk.
végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat főszabály szerint a Ptké. tartalmazza.
A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosítása - a módosuló rendelkezések
terjedelme miatt - azonban szétfeszítené a Ptké. kereteit. A szociális és munkaügyi
tárgyú törvények módosításáról ezért külön törvénycsomag készült. Jelen
törvényjavaslat célja egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek - a Személyek
Könyvéhez kapcsolódó részeken kívül, amit a Ptké. tartalmaz - az új Ptk. szabályaihoz
való igazítása.
A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza:
-	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.),
-	a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Cst.),
-	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.),
-	a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Köt.),
-	a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban:
NCAtv.),
-	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.),
-	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény,
-	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
-	a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
-	a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény,
-	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény.
Legnagyobb terjedelemben a Gyvt. kerül módosításra. A Gyvt.-t ugyanis
számos ponton érinti az új Ptk., elsősorban annak Második és Harmadik Könyve. A
családjogi rendelkezések (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi
IV. törvény hatályos rendelkezései) az új Ptk. Harmadik, Családjogi Könyvében
kerültek szabályozásra. A jogforrás változásán túl jelentős tartalmi módosításokra is
23
sor került, amely miatt szükségessé vált a Gyvt. módosítása, főként az örökbefogadást,
a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően.
A többi törvény vonatkozásában a Javaslat az új Ptk. terminológiájából és
szerkezetéből adódó terminológiai és technikai módosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A Gyvt. értelmező rendelkezései közül a gyermek tartására köteles személy
fogalmának módosítását az új Ptk.-val való összhang, az egységes fogalomhasználat
megteremtése teszi szükségessé. A módosítás technikai jellegű.
A várandós anya válsághelyzetének definiálása a módosítással általánosabbá
válik, a szociális válság - a családi, környezeti, társadalmi ellehetetlenülés mellett - az
egyik szempontként értékelhető.
A fenntartó fogalmának pontosítását - mind a Gyvt., mind az Szt.
vonatkozásában - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel és a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel, valamint az egyéni
vállalkozókra vonatkozó megváltozott jogi szabályozással való összhang
megteremtése indokolja.
A 2. §-hoz:
Az új Ptk. értelmében [3:181. §] a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a
gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő
szülő jogainak biztosítása érdekében a gyámhatóság a szülők számára külön
törvényben meghatározott közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el. A külön
törvényi rendelkezéseket a Gyvt. tartalmazza. A Javaslat ezért a gyermekvédelmi
közvetítői eljárás kérelemre vagy hivatalból történő elrendelésének lehetőségét teremti
meg, a szülői felügyeleti jog gyakorlása során a gyermek sorsát érintő lényeges
kérdésekben való együttműködési kötelezettség elősegítése, összességében a gyermeki
jogok biztosítása érdekében.
A 3. §-hoz:
Az új Ptk. szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezéseivel való összhang
megteremtése érdekében a Gyvt. szülői jogokra és kötelességekre vonatkozó
rendelkezései között az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének a gyermek sorsát
érintő egyes lényeges kérdésekben való véleménynyilvánítási jogára vonatkozó
szabályozás módosítása vált szükségessé. A felsorolásban továbbra is szerepel a
gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása, iskolájának, életpályájának
24
megválasztása, azzal a kikötéssel, hogy ez a jog akkor illeti meg a szülőt, ha szülői
felügyeleti jogát e kérdésekben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve
cselekvőképességét a bíróság szülői felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat
megtételében nem korlátozta. A felsorolásból a tartózkodási hely kijelölésének
elhagyására került sor, mert ahelyett a szülő az átmeneti nevelésbe vett gyermeke
gondozási helyének kijelölésével kapcsolatban nyilváníthat véleményt, illetve a
kijelölt gondozási hely megváltoztatását kérheti.
A 4-5. és 8. §-okhoz:
A gyermeki és szülői jogokkal, kötelességekkel, valamint az új Ptk.
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban indokolt az átmeneti
gondozásban részesülő - a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott
gyermek esetével kiegészítve -, illetve a családból kiemelt gyermek szüleivel való
kapcsolattartásáról külön rendelkezések megalkotása, illetve a meglévő szabályok
módosítása. Az átmeneti gondozásban élő gyermek esetében a gyámhivatal kérelemre
szabályozza a kapcsolattartást, abban az esetben, ha a gyermekek átmeneti otthonában
ellátott gyermek szülei (más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói) külön élnek, és a
különélésükből fakadóan ki kell alakítani az ellátott gyermekkel való kapcsolattartás
rendjét, illetve ha a családok átmeneti otthonában csak az egyik szülőjével ellátott
gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója.
A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően
rögzíti a Javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes
hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett
gyermek tekintetében. Ennek során különösen fontos a gyermek családból történt
kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, az átmeneti nevelésbe vétel
felülvizsgálata során a kapcsolattartás szükség szerinti újraszabályozása.
A Javaslat tartalmazza a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a
kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit. Ennek célja a gyermek
bántalmazásának megakadályozása, illetve a további bántalmazás megelőzése. A
gyermek családi kapcsolatainak fenntartását, ápolását segíti elő a szülőn kívül más
hozzátartozókkal - elsősorban testvérrel, nagyszülővel - való kapcsolattartás
szabályozása.
A kapcsolattartással összefüggő kiadásokról külön rendelkezést tartalmaz a
Javaslat, rögzítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában történő
segítségnyújtás lehetőségét, amely a szülőkkel való kapcsolat fennmaradásában, a saját
családba való hazatérés lehetővé tételében nagy jelentőséggel bír. Ezt a célt szolgálja a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat számára - végrehajtási rendeletben
részletezendő - feladat előírása is.
A 6. §-hoz:
A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, az örökbefogadást elősegítő
tevékenység ellátása érdekében a Javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő
25
közhasznú szervezetek számára, hogy várandós anyák átmeneti otthonát tartsanak
fenn. A várandós anyák átmeneti otthonában legalább három, legfeljebb nyolc
várandós anya ellátása biztosítható. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a
gyermeküket örökbe adni kívánó anyák együttes elhelyezése a családok átmeneti
otthonaiban ellátott szülőkkel és gyermekeikkel konfliktusokhoz, nehéz helyzetekhez
vezet, ezért kisebb, speciálisan számukra biztosított átmeneti elhelyezés
megteremtésére szükséges lehetőséget biztosítani.
A 7. §-hoz:
Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan új feladatként jelenik meg az örökbefogadást
követő gondozás, amelyet meg kell jeleníteni a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
feladatai között. (A területi gyermekvédelmi szakszolgálaton kívül örökbefogadást
követő gondozást az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet.)
Az örökbefogadást követő gondozás, mint új feladat megjelenése
nagymértékben hozzájárulhat az örökbefogadások sikerességéhez. Az örökbefogadást
követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás megtörténte után a szakember
számára kötelező lenne a kapcsolatfelvétel az örökbefogadó családdal. A szakember
szükség esetén tájékozódik a gyermek helyzetéről és erről jelentést tesz az
örökbefogadást engedélyező gyámhivatal számára. Adott esetben meg kellene
látogatnia a családot otthonában, de - ha a gyermek érdekében nem szükséges hatósági
beavatkozást kezdeményezni - az örökbefogadást követő gondozás gyámhivatal által
előírt kötelező időtartamának lejártát követően az örökbefogadó szülő dönti el, hogy a
segítő kapcsolat lehetőségével a továbbiakban kíván-e élni. A kapcsolatfelvételen túl
tehát alapelv az önkéntesség, kivéve, ha a szakemberek a gyermek veszélyeztetettségét
észlelik. Emellett fennállna az a lehetőség, hogy az örökbefogadó család bármilyen
felmerülő probléma esetén segítő szakemberekhez fordulhasson, valamint igénybe
vegye az önsegítő csoportok segítségét, az ilyen típusú civil kezdeményezéseket.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a bizalmi kapcsolat az utánkövetést végző
szervezet szakemberei és az örökbefogadó szülő között lényeges a hatékony
segítségnyújtáshoz. Ha már az előkészítés szakaszában világossá teszik a szülők
számára, hogy egyfajta „ellenőrzés” alá esnek majd az örökbefogadás lezárulása után,
akkor ezzel megelőzhető a részükről oly gyakran tapasztalható ellenállás. Az erre való
felkészítésnek azonban az örökbefogadás előtt kell megkezdődnie. Ha az
örökbefogadókban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget
kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a
szolgáltatót. Az tekinthető ugyanis tipikusnak, hogy a családok csak akkor kérnek
segítséget, amikor már válsághelyzet állt be. Az utánkövetés időtartama az egyes
országokban igen változóan alakul. A szükség esetén igénybe vehető szolgáltatások
(pszichológiai tanácsadás, konzultáció, önsegítő csoportok stb.) az országok
többségében a gyermek 18 éves koráig állnak rendelkezésre. Ez a helyzet például
Ausztriában, Luxemburgban és Észtországban. Egyes országokban a kötelező
utánkövetés - nemzetközi örökbefogadás esetén a származási ország kérésének
megfelelően - előre meghatározott ideig tart, így van ez Luxemburgban és
Spanyolországban, míg Olaszországban a monitoring 1-3 év időtartamú.
26
A 9., 12. és 15. §-okhoz:
Az új Ptk. Családjogi Könyvében meghatározott, örökbefogadást érintő
lényeges változtatások következményeként szükséges a Gyvt.-ben eddig nem szereplő,
csak kormányrendeletben szabályozott [az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek
tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm.
rendelet] örökbefogadást elősegítő szervezetek megjelenítése, a rájuk vonatkozó
alapvető szabályok törvényi szintre emelése. Mindezt tekintettel arra, hogy nyílt
örökbefogadás csak rajtuk keresztül, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
közreműködésével lehetséges. Az örökbefogadást követő gondozás, mint új feladat
beépítése szükséges a területi gyermekvédelmi szakszolgálat mellett az örökbefogadást
elősegítő szervezet feladatai közé is.
A gyermekkereskedelem megakadályozása terén vállalt nemzetközi
kötelezettségeink teljesítése miatt a Javaslat fenntartani javasolja azt a korábbi
években bevezetett [127/2002. (VI. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.] és bevált
korlátozást, amelynek értelmében az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek
tevékenysége kizárólag a Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vér szerinti
szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására
irányulhat. A Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi
állampolgárságú személyek számára - a nemzetközi örökbefogadásokat is előkészítő -
területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyújthatnak szolgáltatást, akár nyílt, akár
titkos örökbefogadás keretében kívánnak örökbe fogadni.
Az örökbefogadást elősegítő tevékenységre vonatkozó szabályozás keretein
belül rendezni szükséges az örökbefogadást segítő szervezetek adatkezelésére
vonatkozó szabályokat is. Így különösen azt, hogy mely adatokról lehet nyilvántartást
vezetni, valamint a szervezet tevékenységének megszűnése esetén irányadó
adatkezelési előírásokat. Mindez jelentős kérdés az örökbefogadást elősegítő
szervezetek tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége szempontjából.
A 10-11. §-okhoz:
Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban, a szülői felügyeleti jog gyakorlásával
kapcsolatban felmerült problémák kezelése, továbbá a gyermek külön élő szülőjével
való kapcsolattartásának zavartalan biztosítása érdekében megtörténik a
gyermekvédelmi közvetítői eljárás kérelemre történő és kötelező elrendelésének
szabályozása, valamint ehhez kapcsolódóan a költségviselés kérdéseinek rendezése. A
gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult, tehát szociálisan rászoruló gyermek esetében az eljárás
költségeit a kirendelő hatóság, vagyis az állam viseli.
A 13-14. §-hoz:
A rendelkezések pontosító jellegű módosításokat tartalmaznak. Egyértelművé
válik, hogy a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások működési
27
engedélyezésével kapcsolatos nyilvántartások adattartalma nyilvános. Ezen
nyilvántartások személyes adatokat nem tartalmaznak.
A 16. §-hoz:
A rendelkezés pontosító jellegű. Egyértelművé teszi, hogy a működési
engedélyezéssel kapcsolatos nyilvántartások kivételével a gyámügyi és
gyermekvédelmi eljárásokban vezetett nyilvántartások nem nyilvánosak. A
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban meghozott döntések nyilvánossága
tekintetében ezzel összhangban lévő rendelkezést tartalmaz a Gyvt. 127. §-ának (4)
bekezdése.
A 17. §-hoz:
Az új Ptk.-ból eredő változások miatt módosítani szükséges a Gyvt.
felhatalmazó rendelkezéseit. Tekintettel továbbá arra, hogy a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.
rendelet nem csupán a Gyvt., hanem az új Ptk. Személyek Könyvének és Családjogi
Könyvének végrehajtási rendelete, a módosításoknak megfelelően, a jelenleginél
pontosabban szükséges meghatározni a rá vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.
A 18. §-hoz:
A rendelkezés a Cst. vonatkozásában az új Ptk.-nak megfelelő hivatkozás
megalkotását tartalmazza.
A 19. §-hoz:
A már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálná - az új Ptk.-ban bevezetett
változtatások mellett -, hogy a Cst. módosításával lehetővé válna a 10. életévét még be
nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig, hogy az
örökbefogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt (gyest) vegyen igénybe.
Mindezt annak érdekében, hogy az örökbefogadó szülő a gyermekkel -
beilleszkedésének elősegítése céljából - otthon maradjon, minél több időt tölthessenek
együtt. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a 3, majd a gyes időtartamának
lerövidülését követően a 2 évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben
sérült kisgyermekek hazai örökbefogadását követő segítséget jelentene, melyre a
házastársi és a nemzetközi örökbefogadás nem teremtene jogalapot. Az örökbefogadói
gyes - a hazai örökbefogadási statisztika alapján - mintegy 100-120 gyermeket
érintene évente.
A 20-26. §-okhoz:
A rendelkezések az Szt. vonatkozásában technikai jellegű módosításokat
tartalmaznak, amelyek többségének célja az új Ptk.-val való összhang megteremtése.
28
A 27-28. §-hoz:
A rendelkezések a Köt. és az NCAtv. vonatkozásában technikai és az új Ptk.
terminológiájából és szerkezetéből adódó terminológiai módosításokat tartalmazzák.
A 29. §-hoz:
A Javaslat a Mt. 11. § (4) bekezdésének módosításával megteremti az
összhangot az új Ptk. elévülés megszakításáról szóló szabályával. Erre figyelemmel
írja elő a Javaslat, hogy a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető
igénybevétele is megszakítja az elévülést.
A 30. §-hoz:
A Javaslat az új Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében
rögzíti a munkavállaló közeli hozzátartozójának fogalmát. Ezzel meghatározásra kerül,
hogy mely személyek tekinthetőek a Mt. alkalmazásában közeli hozzátartozónak,
amely segíti a jogértelmezést az egyes munkajogi jogok gyakorlásánál, kedvezmények
igénybevételénél (pl: esélyegyenlőségi terv elkészítése, végkielégítés számítása,
kiküldetés, kirendelés, éjszakai munka, rendkívüli munka, szabadság számítása,
munkaidő-kedvezmény).
A hatályos munkajogi szabályozáshoz képest változás következik be a mostoha
és nevelt gyermek, illetve mostoha és nevelőszülő fogalmak tekintetében. A Javaslat
az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban fogalmazza meg az előbbi kategóriákba
tartozó gyermek és szülő megjelölését.
A 31. §-hoz:
A rendelkezés a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény pontosító
jellegű módosítását tartalmazza.
A 32-35. §-okhoz:
A rendelkezések a törvényjavaslat hatálybalépését, az átmeneti rendelkezéseket
és a technikai jellegű szövegrészes módosításokat tartalmazzák.