﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11370. számú
törvényjavaslat
a hagyatéki eljárásról
Előadó:	dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. november
2010. évi ... törvény
a hagyatéki eljárásról
I.	FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyaték
átszállást - az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira,
vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával - biztosítsa.
A Polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása
2.	§
(1)	A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell megfelelően
alkalmazni. A hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008.
XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit - ha e törvény másként nem rendelkezik
-	nem lehet alkalmazni.
(2)	A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos
hatályú.
Hatáskör
3.	§
(1)	A hagyatéki eljárást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a közjegyző folytatja
le.
(2)	A leltározást e törvényben meghatározott esetekben a jegyző végzi.
Illetékesség
4.	§
(1)	Az eljárás lefolytatására
a)	az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
2
b)	az a) pont szerinti adat hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási
helye,
c)	az a)-b) pontok szerinti adatok hiányában az örökhagyó belföldi
elhalálozásának helye,
d)	az a)-c) pontok szerinti adatok hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének
helye
szerinti közjegyző illetékes.
(2)	Az illetékesség megállapításakor az (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti adatokat
tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és
lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait
kell figyelembe venni.
(3)	Ha a közjegyző illetékességének hiányát megállapítja, az iratoknak az illetékes
közjegyzőhöz való áttétele iránt haladéktalanul intézkedik.
(4)	Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzői
székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) működő közjegyző is eljárhatna, közülük az
jár el, akit - az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe
véve - a jegyző választ.
(5)	Ha a közjegyző az örökhagyó hagyatékával kapcsolatban az eljárás lefolytatására
illetékes, kizárólagos illetékességgel rendelkezik valamennyi - ugyanazon örökhagyó
hagyatékával kapcsolatos - újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás).
(6)	Az illetékes közjegyző kizárására, valamint az eljáró közjegyző kijelölésére a
Kjnp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	§
(1)	A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy kizárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt
megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.
Értelmező rendelkezések
6.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	hagyaték átadása: annak a - közjegyző végzésével történő - megállapítása,
hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás
eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen
kötelezettség terhel;
3
b)	hagyaték-átadási teher: az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a
hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki
költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c)	hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek
jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az
ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;
d)	hagyatéki eljárásban érdekelt: aki
da)	az öröklésben érdekelt,
db)	a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában
van az örökhagyó hagyatékéhoz tartozó dolog,
dc)	az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre
átszálló jog jogosultja, vagy követelés kötelezettje és
dd)	tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő
tulajdonostárs;
e)	hagyatéki hitelező: aki
ea)	az örökhagyó illő eltemetése költségeinek, a hagyaték megszerzésével,
biztosításával és kezelésével járó szükséges költségeknek, a hagyatéki eljárás költségeinek,
valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényt a hagyatéki eljárásban
előterjesztő személy,
eb)	az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyontárgyra - az örökhagyónak a
vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva - kötelmi jogcímen
támaszt igényt;
f)	hagyatéki per: az örökösként érdekelt által az ideiglenes hagyatékátadó
jogerős végzéssel figyelembe nem vett öröklési igénye tárgyában indított per;
g)	igénylő: aki leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) olyan
jogcímen tart igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem
(tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg;
h)	kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak - sem a
törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint - nem örököse, de ha valamelyik
örökösként érdekelt az öröklésből kiesik, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti
örökösévé válik;
i)	lajstromozott vagyontárgy: olyan ingó dolog vagy jog, melyre vonatkozó
tulajdonjog megszerzését a tulajdonosváltozás belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba
történő bejegyzése igazolja;
j) osztályos egyezség: a hagyatéki eljárás során az örökösként érdekeltek által
egymással kötött, kizárólag a hagyatéki vagyonra (egészére vagy részére) vonatkozóan, az
abból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők
közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség;
k) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban
hagyatéki hitelezőként vagy igénylőként lépett fel, továbbá a végrendeleti végrehajtó,
valamint valamely intézkedés megtétele érdekében a hagyatéki eljárás során értesített
gyámhivatal;
l)	öröklési jogi vita: az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben
felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet;
m) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel - ide értve azt,
akit az örökhagyó hagyományban, meghagyásban vagy halála esetére ajándékban részesített,
a végintézkedéssel létesített alapítványt, továbbá az utóörököst és az utóhagyományost;
n) özvegyi jog: az örökhagyó túlélő házastársát az általa lakott lakáson és az
ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint a leszármazó hiányában örökölt
ági vagyonon az örökhagyó halála miatt megillető holtig tartó haszonélvezeti jog.
4
(2)	A meghagyás jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezőre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó
személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közreműködőként (a
továbbiakban: közreműködő) vesz részt a hagyatéki eljárásban.
Általános rendelkezések
7.	§
A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.
8.	§
A hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye.
9.	§
A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát
hivatalból kell vizsgálni.
10.	§
A közjegyző a hagyatéki eljárás során felmerült kérdésekben végzéssel dönt.
11. §
(1)	A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság, közigazgatási szerv vagy más
hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett
bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a
megkeresésre.
(2)	A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus
beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv
iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek
kézbesítésre.
(3)	Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt vállalkozás vagy jogi képviselővel rendelkező
személy vagy szervezet, részére az iratokat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére
vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni.
5
12. §
(1)	A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott
egyezséggel azonos hatályú.
(2)	Ha az egyezség érvényességéhez hatóság vagy egyéb harmadik személy
jóváhagyása vagy hozzájárulása szükséges, annak megszerzésére a közjegyző megfelelő
határidőt szab; ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetőleg a harmadik
személy azt nem adta meg, az egyezség jóváhagyását megtagadja.
13.	§
(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban
érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat
be.
(2)	Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadását
érintő lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti előzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi
szakértő kirendelését indítványozza, az ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró
közjegyző kizárólagosan illetékes. A közjegyző nem köteles a hagyatéki eljárás befejezését
ezen eljárás befejezésétől függővé tenni, de a hagyaték átadásakor - ha ezen eljárás addigra
már befejeződött és abban a kérdésben, amelyben az előzetes bizonyítás felvételére vagy
igazságügyi szakértő kirendelésére került sor, a hagyatéki eljárásban bizonyításnak van helye
-	azt figyelembe véve dönt.
14.	§
A közjegyző a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy eljárása során
köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak
védelméről.
15.	§
(1)	A közjegyzőre vonatkozó, a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt titoktartás
szabályai a jegyzőre és az eljárásban közreműködő személyre is irányadóak. A titoktartási
kötelezettség a jegyzőre az eljárás megindulása, a közreműködőre az erre történő
figyelmeztetésről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a
jegyzőkönyvben, illetve a közreműködő kirendeléséről, kijelöléséről szóló iratban fel kell
tüntetni.
(2)	A titoktartás alóli felmentés megadására a jogorvoslatot elbíráló bíróság, a
hagyatéki ügyben eljárt közjegyző, szolgálatának megszűnése után a területi közjegyzői
kamara elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt közjegyző a
közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak alapján megkapta.
16.	§
(1)	Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel
bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy
6
személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző
megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából.
(2)	A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az
jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a
megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított három
munkanapon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg
tájékoztatja a megkeresőt.
(3)	A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. A
megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített
nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést három munkanapon belül kell teljesíteni.
(4)	Ha az adatot kezelő, megkeresett személy hivatásos magyar konzuli tisztviselő, a
(2)	és (3) bekezdésekben meghatározott határidőkbe a diplomáciai vagy konzuli futárposta
igénybevételének időtartama nem számít bele. A (3) bekezdés alkalmazásában a megkeresett
konzuli tisztviselő számára a megkeresés teljesítésére előírt határidőt a külpolitikáért felelős
miniszter hosszabbíthatja meg.
17.	§
(1)	Ha az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából kiadott
megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra
vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A
megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(2)	Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső
tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni
kell.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában
található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és
ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.
(4)	A közjegyző a Pp.-ben a perbeli nyilatkozatok indokolatlanul késedelmes
megtétele esetében a bíróság által kiszabható pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket
megfelelően alkalmazva pénzbírsággal sújthatja az általa megkeresett személyt vagy szervet,
ha a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését
jogosulatlanul megtagadja; erre vonatkozóan a megkeresés figyelmeztetést tartalmaz.
18.	§
(1)	Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a
végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező
részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb,
az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott
személyre, és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés
foganatosításához szükséges.
7
(2)	Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a
hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolni, a közjegyző a
végzésnek csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg,
amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges.
II.	FEJEZET
AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS A HAGYATÉKI VAGYONNAL KAPCSOLATOS
EGYES INTÉZKEDÉSEK
Az eljárás megindulása
19.	§
(1)	Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző
a)	a halottvizsgálati bizonyítvány,
b)	az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét
megállapító végzés, vagy
c)	bármely személynek, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke
fűződik, érdekeltségét valószínűsítő és az illetékesség megállapítására alkalmas adatokat
tartalmazó, az örökhagyó halálát igazoló, az a)-b) pontok szerinti iratok hiányát megindokoló
bejelentése
alapján az örökhagyó haláláról értesül.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a
bejelentés nem tartalmazza az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt adatokat, a jegyző a
bejelentőt 5 munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az
eljárást végzéssel megszüntetheti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett
eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. Az e bekezdés szerinti
megszüntető végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket.
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A jegyző az eljárás megindulását követő 5 munkanapon belül megkezdi a
leltározást.
A hagyaték leltározása
20.	§
(1)	A hagyatékot leltározni kell, ha
a)	a hagyatékban
aa)	belföldön fekvő ingatlan van,
ab)	belföldi gazdasági társaságban fennálló részesedés van,
ac)	lajstromozott vagyontárgy van,
8
ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó
összértékű ingóság van vagy
b)	a hagyatékban meglévő érték nem éri el a bejelentett hagyaték-átadási teher
értékét.
(2)	A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is.
(3)	A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a)	öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa)	méhmagzat,
ab)	cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
ac)	olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan
ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát,
illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát,
ad)	ismeretlen helyen lévő személy,
ae)	ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b)	csak a Magyar Állam.
(4)	A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével
alapítvány létesítését rendelte.
21.	§
(1)	A leltározást - a (2) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.
(2)	A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének
szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A
közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
22.	§
(1)	A hagyatéki leltárt - a (2) bekezdés kivételével - az erre a célra rendszeresített,
külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.
(2)	Ha a hagyatéki leltárt a közjegyző maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási
jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
(3)	A jegyző eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényből
a)	a jegyzőkönyvre,
b)	a tényállás tisztázására,
c)	a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján
adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére,
d)	az idézésre, és
e)	a hatósági tanú igénybe vételére
vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
9
(4)	A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók,
hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát
vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
23.	§
(1)	A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani,
amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról, vagy a leltár felvételét
kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben
meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének
felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges. A leltárt az elkészítését követő 5 napon belül
a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény
rendelkezései szerint kell megküldeni a közjegyzőnek.
(2)	A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezésein felül postai úton
kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz, vagy papír alapú bemutatása,
megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; erre különösen akkor
kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása
aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú
megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti.
(3)	Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyző a hiányok pótlására rövid
időn belül képes (határidő megjelölésével).
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidőbe nem számít bele a konzuli
védelemről szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése
vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés
teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő.
24.	§
(1)	A leltár egy példányát - az ok megjelölésével - az illetékes gyámhivatalnak is meg
kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy
látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a
törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és
a)	méhmagzat,
b)	cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
c)	olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan
ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát,
illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát,
d)	törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen
helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy.
(2)	A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott esetekben szükség esetén
gyámot, illetőleg gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt értesíti.
10
25.	§
(1)	Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak
meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a
hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a
hányadnak az értékét kell feltüntetni.
(2)	Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson
kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban.
(3)	Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a
rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó
tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és
milyen jogcímen igényli.
(4)	Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy
valamely leltározás alá eső ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-
e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen
jogcímen igényli.
26.	§
(1)	A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és
értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.
(2)	A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra
-	az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének
megjelölésével - nyilatkozatot tehetnek. Erre a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról
szóló értesítés figyelemfelhívó rendelkezést tartalmaz.
27.	§
(1)	Ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba
olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban
még nem lett teljes hatállyal átadva, e vagyontárgyat fel kell venni a leltárba e körülmény,
valamint annak a közjegyzőnek a megjelölésével, aki a másik hagyatéki eljárást folytatja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt hagyatéki eljárásokat folytató közjegyzők a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) iránymutatása szerint
együttműködve kötelesek eljárni annak érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek
jogaikkal élhessenek és az érintett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élő örökösnek
kerüljön átadásra.
28.	§
(1)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó halálakor közjegyző, ügyvéd,
önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, vagy gondnok volt, ennek tényét,
valamint azokat a vagyontárgyakat, iratokat, amelyek az örökhagyó e tevékenységével
kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni. A
11
jegyzőkönyv megküldésével a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezeteket akkor is
értesíteni kell, ha leltározásra nem kerül sor.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az
örökhagyó
a)	közjegyző volt, akkor az országos kamarát,
b)	ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát,
c)	önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói
Kamarát,
d)	igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát
vagy
e)	gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt
a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.
(3)	A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett
haladéktalanul értesíti a halálesetről - ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál
pillanatában ilyen személy volt - az örökhagyó gondnokát, gyámját és támogató személyét.
29.	§
(1)	A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint
kell elvégezni, ha
a)	az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a
bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való
rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, ismeretlen
helyen levő, ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van,
b)	örökösként csak a Magyar Állam érdekelt, vagy
c)	a jegyző vagy a közjegyző - az eset arra okot adó körülményeire
figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve - indokoltnak tartja, vagy
d)	helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti
végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri.
(2)	A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert
öröklésben érdekelteket.
30.	§
(1)	A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás
tartható. A meghallgatás idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet.
(2)	Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való
távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza.
(3)	Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
kiskorú, illetve olyan nagykorú személy látszik érdekeltnek, akinek a cselekvőképességét a
bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való
12
rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, a jegyző a
hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, ügygondnokát és a nevében
eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból
eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy
részére az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság által kirendelt ügygondnokot
meghallgatja.
(4)	Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait
kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell
tüntetni.
31.	§
A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály határozza meg.
Biztosítási intézkedés
32.	§
(1)	Ha a hagyaték átadásra még nem került, az öröklésben érdekelt azonban
valószínűsítette, hogy a későbbi hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az
öröklésben érdekelt indokolt kérelmére - amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a
jegyző, azt követően - a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a
leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak
a)	bírósági letétbe helyezését,
b)	hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének
megfelelően),
c)	felelős őrzésre harmadik személynek adását vagy a használónál hagyását,
d)	a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel - ha e törvény másképp nem
rendelkezik - a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak
megfelelő alkalmazásával,
e)	a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt
vagyon),
f)	értékesítését és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha
fa)	gyors romlásnak van kitéve,
fb)	huzamos tárolásra alkalmatlan,
fc)	kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a vagyontárgy értékére vagy
tárolási, kezelési költségeire tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
fd)	értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen
csökkenne.
(2)	Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy
a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés
van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző
biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására ügygondnokot rendelhet
ki, ha a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet arra
indokolt kérelmet terjeszt elő és az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon
megóvását eredményezi. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát
13
a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem
vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) nyilvánvaló károsodástól óvja
meg.
(3)	Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben
érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.
(4)	Bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a
jegyző) végzésben biztosítási intézkedésként a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben
meghatározott hagyatéki gondnokot rendel ki, és feladatáról a végzés megküldésével
egyidejűleg - ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten -
tájékoztatja. Hagyatéki gondnokul azt a személyt kell kirendelni, akit valamennyi öröklésben
érdekelt - nyilatkozva arról, hogy más, öröklésben érdekeltről nincs tudomása - közösen kér;
ennek hiányában ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet. Ha a hagyatéki gondnok feladata
megszűnik, feladatának teljesítését befejezi és azzal a közjegyző felé elszámol. Ha a
végrendeleti végrehajtó megbízatása létrejön, a közjegyző (jegyző) a hagyatéki gondnokot a
kirendelés alól végzésben azzal menti fel, hogy a végrendeletben meg nem határozott feladata
ellátásával a közjegyző, a végrendeletben meghatározott feladatával pedig a végrendeleti
végrehajtó felé számoljon el.
(5)	A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott ügygondnok, illetve hagyatéki gondnok
csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható költségeit a kérelmező megfizeti; a
(3)-(4) bekezdésben meghatározott ügygondnok, illetve hagyatéki gondnok költsége nem
része a hagyatéki eljárás költségeinek, azt a megfizető viseli.
33.	§
Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1)
bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a
gyámhivatal értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik
érdekeltnek, aki:
a)	méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
illetve akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti
ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos
jognyilatkozatát és nincs törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény
kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy
b)	törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező olyan
személy, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügyben más okból eljárni nem tud.
34.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő azt maga foganatosítja, vagy annak
foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A
megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul teljesíteni köteles.
(2)	A tagsági (szövetkezeti) részesedésből eredő jogok gyakorlásával kapcsolatos
biztosítási intézkedés foganatosítására ügygondnok is kirendelhető.
14
35. §
(1)	Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül
érintettet szükség szerint meg kell hallgatni.
(2)	Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy használója a veszélyeztetett
értéknek megfelelő, - a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe -
közjegyzői letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A
felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzői letétbe kell venni.
36.	§
(1)	A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki azt kérelmezte.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a
biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői
letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.
37.	§
(1)	Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni.
(2)	A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban
érdekelteknek is kézbesíteni kell.
(3)	A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül.
38.	§
(1)	Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy rendelkezési-, birtok,- vagy
használati jogát közhiteles, vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás
tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az
intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi
szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul
nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja.
(2)	A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítási intézkedést elszenvedő
a rendelkezési-, birtok,- vagy használati jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. Arra,
hogy a közhiteles nyilvántartásba vett biztosítási intézkedést nem ismeri, senki sem
hivatkozhat.
39.	§
(1)	Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy
egyes vagyontárgyaknak felelős őrzőjévé vált - ideértve az ügy- és a zárgondnokot is -
köteles
a)	azt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott felelős őrzés
szabályai és az intézkedést elrendelő utasításai szerint megőrizni és - ha azt a biztosítási
intézkedés elrendeli - használni,
15
b)	annak esetleges hasznaival a közjegyzőnek elszámolni.
(2)	A használatot is el kell rendelni, ha az a biztosítási intézkedéssel érintett
vagyontárgy fennmaradása érdekében szükséges.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségre a biztosítási intézkedést elrendelő
végzés figyelemfelhívó rendelkezést tartalmaz.
40.	§
(1)	A biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy értékesítéséből befolyt ellenérték a
biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy helyébe lép.
(2)	Ha más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam öröklése valószínűsíthető, és
a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, a jegyző, illetőleg a közjegyző a
biztosítási intézkedés elrendelésére és foganatosítására vonatkozó szabályok szerint
határozhat a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok értékesítéséről. Az értékesítés során befolyt
összeget elsősorban a temetési költségek rendezésére kell fordítani, és csak a maradványt kell
bírósági letétbe vagy közjegyzői letétbe helyezni.
41.	§
(1)	A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka
megszűnt.
(2)	A hagyatéki eljárás megszüntetéséről szóló végzésben, a teljes hatályú
hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító
végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem
szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetéséről.
42.	§
A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést
megszüntető vagy az eljárást befejező végzésében - ha az intézkedést vagy az eljárást a
jegyző szünteti meg, a jegyző végzésében - kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben - az
elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével - kell dönteni a
költség viseléséről.
43.	§
Intézkedések a hagyaték leltározása után
(1)	A közjegyző a hagyatéki leltárt legkésőbb az érkezésétől számított tizenöt napon
belül megvizsgálja és
a)	intézkedik az iratok illetékességi okból történő áttételéről,
b)	bejelenti, hogy kizárási ok miatt nem járhat el,
c)	saját hatáskörben, illetve a jegyző megkeresésével intézkedik a hiányos
leltár kiegészítése érdekében, vagy
d)	megszünteti a hagyatéki eljárást.
16
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglaltaknak nincs helye, a közjegyző az eljárás gyorsabb
lefolytatása érdekében szükség szerint további intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére
és - szükség esetén a leltár kiegészítését követően haladéktalanul - kitűzi a hagyatéki
tárgyalást.
III.	FEJEZET
A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS
A tárgyalás kitűzése
44.	§
(1)	A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése
a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős
esetben lerövidítheti.
(2)	A tárgyalást - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell kitűzni, hogy az első
tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését - ha azt igényelte, a kiegészítést
-	követően legkésőbb két hónapon belül megtartható legyen.
(3)	A közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott határidőt meghosszabbíthatja
a)	a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás előkészítése
érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti,
b)	az intézkedés teljesítéséhez szükséges időre figyelemmel, ha a tárgyalás
előkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további
előkészítő intézkedés szükséges.
45.	§
A tárgyalást rendszerint a közjegyző hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból
azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
A végintézkedés beszerzése
46.	§
(1)	Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést
tett, a közjegyző - ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére - annak átadására
felhívja azt a hatóságot vagy személyt, aki azt birtokában tartja.
(2)	Aki az örökhagyó haláláról hitelt érdemlően értesül, vagy akit a közjegyző a
végintézkedés átadására felhív, köteles az örökhagyó írásba foglalt végintézkedését a
közjegyzőnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni.
(3)	A végintézkedést tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az
belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli
17
tisztviselőnek is átadható. A jegyző és a közjegyző az átvett végintézkedést, a hagyatéki
ügyben eljáró közjegyző részére, ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként
haladéktalanul továbbítja.
(4)	Ha a végintézkedést külföldön a konzuli tisztviselőnek adták át, azt a konzuli
tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszternek terjeszti fel. A végintézkedésnek a (3)
bekezdés szerinti megküldéséről a továbbiakban a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik. A megkeresés teljesítésére igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a
teljesítés határidejébe nem számít bele.
47.	§
(1)	Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző
előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeiről és
tartalmáról tudomása van; a felhívott a nyilatkozattételre való felhívásnak köteles eleget tenni.
(2)	A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról - ha a
közjegyző felhívása másként nem rendelkezik - nyilatkozni lehet
a)	a végintézkedés tartalmáról szóló, aláírt levél postai ajánlott, tértivevényes
továbbításával, vagy belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a
hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek továbbításra való átadásával, vagy
b)	a végintézkedés tartalmáról közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalt
nyilatkozatban, vagy az erre felhatalmazott hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél konzuli
okiratba foglalt nyilatkozatban.
(3)	A szóbeli végintézkedés tanújának (2) bekezdésben foglalt nyilatkozatából ki kell
tűnnie, hogy a tanú a nyilatkozatot a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás
következményeinek ismeretében tette meg. Erre a szóbeli végintézkedés tanúját az (1)
bekezdésben foglalt felhívásban, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás
következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.
(4)	A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló
jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt
ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul továbbítja a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére
tértivevényes küldeményként.
(5)	A szóbeli végintézkedést átvevő, vagy nyilatkozatot okiratba foglaló konzuli
tisztviselő az átvett iratot vagy a nyilatkozatról készített konzuli okiratot a külpolitikáért
felelős miniszternek terjeszti fel, aki azokat a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére
ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként továbbítja. A továbbításra igénybe vett
diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.
(6)	Ha a szóbeli végintézkedés tanúja elhunyt, vagy egyéb okból nem képes
nyilatkozni, a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról az általa azokról
korábban tett, teljes bizonyítóerej ű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, illetve olyan
személy nyilatkozata alapján is meg lehet győződni, aki az elhunyt tanú által hallottakról
tudomással bír.
18
48. §
(1)	A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a tárgyalás előkészítése végett az örökhagyó
által zárt borítékban letétbe helyezett végrendeletet felbonthatja.
(2)	Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére
vonatkozó körülményt észlel, arról az érintetteket legkésőbb a végintézkedés kihirdetése során
tájékoztatja.
49.	§
(1)	A közjegyző ügygondnokot rendel ki, vagy - ha az a leltározás során nem történt
meg - a gyámhatóságot keresi meg ügygondnok kirendelése végett, ha
a)	az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat,
cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy,
akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és
ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos
jognyilatkozatát;
b)	ha nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen
tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek
vagy
c)	ha az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a
gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat
el.
(2)	Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az örökösként érdekelt
értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebből eredő, a
társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni
ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és
a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása károsodását okozhatja, erről az illetékes
ügyészt, vagy az illetékes gyámhatóságot, az örökös érdekeltségére vonatkozó és a
rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges
megindítása végett értesíti.
50.	§
A közjegyző ügygondnokot csak akkor rendelhet ki, ha az ügygondnok előreláthatólag
felmerülő készkiadásának és várható díjának megelőlegezése megtörtént. Az ügygondnok
előreláthatólag felmerülő készkiadásának és várható díjának előlegezéséről a közjegyző külön
végzésben rendelkezik.
51.	§
Ügygondnokul a közjegyzőnek elsősorban ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet kell
kirendelnie. Sürgős esetben ügygondnokul az öröklésben érdekelt másik személy is
kirendelhető, ha sem ő, sem az esetlegesen általa képviselt harmadik személy az érintettel
nem ellentétesen érdekelt.
19
52. §
Az ügygondnokra - ha törvény másként nem rendelkezik - a meghatalmazott
jogállására vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és
cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és értéktárgyat
azonban csak a gyámhatóság engedélyével vehet át. Az ügygondnok egyezséget nem köthet,
jogokról nem mondhat le, jogokat (követeléseket) nem ismerhet el és kötelezettséget nem
vállalhat, kivéve, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
Idézés
53.	§
(1)	A közjegyző a hagyaték tárgyalására az örökhagyó végintézkedésének hiányában
megidézi
a)	a törvényes örökösöket,
b)	a hagyatéki hitelezőt,
c)	a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt és
d)	azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az
örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog, vagy
követelés kötelezettje az idézést kérte.
(2)	Ha az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző a hagyaték tárgyalására a
végintézkedés lényeges tartalmának közlésével megidézi:
a)	a végintézkedésben megjelölt, örökösként érdekeltet,
b)	a kötelesrészre jogosult törvényes örököst,
c)	a végrendeleti végrehajtót,
d)	a hagyatéki hitelezőt,
e)	a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt, valamint
f)	azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az
örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog, vagy
követelés kötelezettje az idézést kérte,
g)	tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő
tulajdonostársat.
(3)	Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére
vonatkozó körülményt észlel, vagy valamelyik törvényes örökös - az örökhagyó
végintézkedése ellenére is - örökösként igényt jelentett be a hagyatékra, akkor a hagyatéki
tárgyalásra valamennyi törvényes örököst is meg kell idézni.
54.	§
Ha az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett, a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra a
szóbeli végrendelet tanúit megidézheti, de ha előzetes nyilatkozatot nem tett, vagy az
öröklésben érdekelt kéri, meg kell idéznie vallomásuk jegyzőkönyvbe foglalása végett. Ha a
tanúk vallomása folytán újabb, olyan érdekeltek adatai válnak ismertté, akiknek a hagyatéki
tárgyalásra történő idézése nem történt meg, a közjegyző a tárgyalást elhalasztja.
20
55. §
(1)	A közjegyző a szóbeli végrendeletet a tanúk előzetes írásbeli nyilatkozatainak,
illetve tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásainak felolvasásával hirdeti ki.
(2)	A közjegyző a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy kihirdetésekor
jelen nem levő - korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált -
örökösként érdekelteknek a tanúk előzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló
tárgyalási jegyzőkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyző az örökhagyó
szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkező esetben a végrendelet kihirdetésére azt
követően kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen
nem lévő érdekeltekkel is szabályszerűen közlésre került.
56.	§
(1)	Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-
ban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és magyarországi lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a közjegyző az idézés kézbesítésével
egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti érdekelt a kézbesítési megbízott nevét és címét legkésőbb
az első hagyatéki tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejűleg benyújtani a félnek a
kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt
megbízási szerződését. Cég esetében kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a
külföldi érdekeltnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja jár el.
(3)	Ha az érdekelt az (2) bekezdésben meghatározott időpontig, továbbá a megbízás
megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás
nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési
megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy az
érdekelt külön felhívásának nincs helye, hanem a közjegyző az érdekelt részére kézbesítési
ügygondnokot rendel. E rendelkezés nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés
kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a Pp. külföldön történő kézbesítésre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
(4)	E §-ban foglaltakra az (1) bekezdés szerinti érdekeltet külön is figyelmeztetni kell.
57.	§
(1)	Az idézés figyelmeztetést tartalmaz az alábbiakra is:
a)	ha szabályszerű idézése ellenére valaki a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a
hagyatéki tárgyalás megtartását és a végzés meghozatalát nem akadályozza,
b)	az egyezségkötés lehetőségére és
c)	a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére.
(2)	Ha az örökhagyó házastársát törvényes örökösként az általa lakott lakáson és az
ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon özvegyi jog illeti meg, a közjegyző a
21
túlélő házastársat és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről
az idézésben tájékoztatja.
Hirdetmény
58.	§
(1)	Ha a képviselővel nem rendelkező hagyatéki eljárásban érdekelt tartózkodási helye
ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a
kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már
előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(2)	A hirdetményt tizenöt napra kell közzétenni és a tizenötödik napon kell
kézbesítettnek tekinteni.
59.	§
(1)	A közjegyző a hirdetményt elektronikus úton megküldi az országos kamarának,
amely gondoskodik a hirdetmény elektronikus közzétételéről.
(2)	Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan
elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet. Az
országos kamara a hirdetményt az érkezését követő munkanapon köteles a közzététele
időpontjának megjelölésével együtt a nyilvántartásban közzétenni. A közzététel tizenötödik
napján e tényről az országos kamara a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.
(3)	A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara
nyilvántartásában való közzététel alapján állnak be.
60.	§
(1)	A hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni az érdekelt
utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a
hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal
hirdetőtáblájára is.
(2)	A hirdetményt a közjegyző elektronikus úton küldi meg a polgármesteri
hivatalnak, amely azt az érkezését követő munkanapon köteles a hirdetőtáblájára a közzététele
időpontjának megjelölésével együtt kifüggeszteni. A közzététel tizenötödik napján e tényről a
polgármesteri hivatal a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.
61. §
Bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére a hirdetményt közzé kell tenni az
elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti kormányzati portálon vagy - ha annak
költségeit megfizeti - más egyéb módon is (országos napilapban vagy más formában).
22
62. §
(1)	A hirdetmény tartalmazza:
a)	a közzététel napját,
b)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző nevét és székhelyét,
c)	az ügy számát,
d)	az örökhagyó nevét,
e)	a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában
bejegyzett tartózkodási helyét,
f)	azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé
vált,
g)	az érdekelt tudomására hozandó adatokat és figyelmeztetéseket (a közlés
tartalma).
(2)	A hagyatéki eljárásban hozott végzés hirdetményi úton történő kézbesítése esetén a
hirdetmény a végzés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy a közjegyző az ügyben végzést
hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az érdekelt vagy képviselője a végzést a
közjegyzőnél átveheti.
(3)	Az örökhagyó végintézkedésének hirdetményi úton történő közlése esetén a
hirdetmény a végintézkedés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy az örökhagyó
végintézkedését az érdekelt vagy képviselője a közjegyzőnél megtekintheti.
63.	§
(1)	Ha az öröklésben érdekeltet természetes személyazonosító adatainak - részben
vagy egészben való - ismeretlensége miatt nem lehet azonosítani, hirdetményi úton kell
megidézni a tárgyalásra azzal a felhívással, hogy igényét a hirdetményi kézbesítéstől
számított harminc napon belül a közjegyzőnél jelentse be.
(2)	Ha az ismeretlen örökös igényét a hirdetményben megadott határidőn belül nem
jelenti be, és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában igényét figyelmen
kívül kell hagyni.
64.	§
(1)	Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában az állam
örököl, a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetményt
bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart,
hogy azt számára a kézbesítéstől számított harminc napon belül írásban jelentse be.
(2)	A közjegyző a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi
jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény egyidejű megküldésével
tájékoztatja a Magyar Államot.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként
érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg és a
hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok
szerint adja át.
23
65. §
(1)	Az ismeretlen hagyatéki tartozás jogosultját a közjegyző bármely, öröklésben
érdekelt kérelmére a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetmény
útján hívja fel arra, hogy követelését a kézbesítéstől számított harminc napon belül a
közjegyzőnél írásban jelentse be.
(2)	Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt
nem jelentette be
a)	a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához
tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja és
b)	az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését
igényelheti, ha a hagyatéki osztály már megtörtént.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazandó azzal az örökössel
szemben, akinek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben foglaltakra való figyelemfelhívást az (1) bekezdésben
foglalt esetben a hirdetmény tartalmazza, és a közjegyző az érdekeltekkel is közli.
66. §
(1)	A hirdetményi kézbesítésről az országos kamara számítógépes nyilvántartást (e §-
ban a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelyben rögzíti az eljáró közjegyző nevét, az ügy
számát, az utolsó belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,
ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye megjelölésével a címzett
nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek
következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó
vélelem beálltának időpontját.
(2)	A nyilvántartás közhiteles, a benne foglalt adatokról az országos kamara külön
jogszabályban meghatározott módon kérelemre vagy megkeresésre felvilágosítást ad.
(3)	A hirdetménnyel kézbesített irat címzettjén kívül, más személy kérelmére vagy
megkeresésre felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, büntető ügyben eljáró nyomozó
hatóság és ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv
törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek
törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni
kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell
rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható
maradjon.
(4)	A hirdetmény nyilvántartásba való rögzítéséért és a közzétételéért költségtérítést
kell fizetni, amely a közjegyző készkiadását képezi; az országos kamara a hirdetményi
nyilvántartás létesítésének, működtetésének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésből
fedezi.
24
A tárgyalás menete
67.	§
(1)	A tárgyalás megnyitása után a közjegyző megállapítja, hogy a megidézett
hagyatéki eljárásban érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha
valamelyik érdekelt a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra e
törvény szabályai szerinti idézése megtörtént-e. A szabályszerűen megidézett érdekelt meg
nem jelenése a hagyatéki tárgyalás megtartását és a döntést nem akadályozza.
(2)	A hagyatéki tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha valamelyik meg nem jelent
érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a
tárgyaláson érdemi végzést hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell
kitűzni és arra a szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell
idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kell megidézni.
(3)	Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás
határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi végzés meghozatalát a kézbesítési bizonyítvány
megérkezéséig el kell halasztani. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalás megtartását követő
harminc napon belül a közjegyzőhöz megérkezik, és abból megállapítható, hogy a meg nem
jelent érdekelt a tárgyalásra szabályszerűen lett megidézve - ha újabb tárgyalás megtartása
nem szükséges -, az érdemi végzés újabb tárgyalás kitűzése nélkül meghozható; az érdemi
végzés közlésének határnapjáról az érdekelteket értesíteni kell. Az a körülmény, hogy az
értesítés kézhezvétele nincs igazolva, a végzés közlésének nem akadálya. Ellenkező esetben a
közjegyző a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(4)	Ha az érdekelt nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a
képviseleti jogát nem igazolja, a közjegyző az érdekelt nevében megjelent személyt megfelelő
határidő kitűzésével felhívja a képviseleti jog megfelelő igazolására. Ha a
meghatalmazottként megjelent személy az érdekeltet nem képviselheti, az érdekeltet
megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy személyesen vagy a törvénynek megfelelő
meghatalmazott útján járj on el.
(5)	Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a közjegyző a tárgyalást a hiány
pótlása előtt is folytathatja, a megjelent érdekeltek egyező kívánságára pedig a tárgyalást
folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt nem pótolták, a közjegyző az (1)-(3)
bekezdésben foglaltak szerint jár el.
68.	§
(1)	A megjelentek számbavétele után a közjegyző megállapítja, hogy helye van-e a
tárgyalás elhalasztásának és elhalasztja a tárgyalást, valamint - amennyiben ez lehetséges - a
folytatólagos tárgyalás időpontját kitűzi, ha az érdemi határozathozatalt befolyásoló
a)	fontos okból azt bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kéri,
b)	egyezség megkötése érdekében érdemesnek látszik, vagy
c)	tényállás további tisztázása miatt szükséges.
(2)	Ha az öröklésben érdekeltek egyezően kérik, hogy az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint elhalasztott tárgyalást a közjegyző ne tartsa meg, hanem a
25
rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg a hagyatékátadó végzést, a közjegyző a
kérelemnek megfelelően intézkedik.
69.	§
(1)	A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt
kijavítja, kiegészíti, vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával
kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.
(2)	Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki. A szóbeli
végrendelet kihirdetése a tanúk tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának és - ha készült
-	az általuk a szóbeli végrendelet megtételének körülményeiről és tartalmáról készített
nyilatkozatok felolvasásából és jegyzőkönyvhöz csatolásából áll.
(3)	A tárgyaláson a jelenlévő hagyatéki eljárásban érdekeltnek módot kell adni arra,
hogy észrevételét megtehesse.
70.	§
(1)	A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a
közjegyző megállapítja
a)	a hagyaték átadásához szükséges tényállást,
b)	az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint
c)	azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben.
(2)	A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő
személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot.
A hagyatéki eljárás felfüggesztése
71.	§
(1)	A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha
a)	az öröklésben érdekelt gondnokság alá helyezési eljárásának megindítása
érdekében az illetékes ügyészt, vagy az illetékes gyámhatóságot értesítette, vagy
b)	a hagyaték vagy egy részének átadása olyan előzetes kérdés elbírálásától
függ, amelynek tárgyában
ba)	büntetőeljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás, vagy
bb)	polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás
van folyamatban.
(2)	A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló
kérdésben
a)	házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának
bírósági megállapítása,
b)	holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy
26
c)	az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként,
ca)	bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő
házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség, vagy élettársa élettársi
vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy
cb)	be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése
tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban.
(3)	Ha az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a
rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül
megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak
igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik
le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(4)	A hagyatéki eljárás felfüggesztése az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott
eljárások jogerős befejezéséig tarthat.
A hagyatéki eljárás költsége
72.	§
(1)	A hagyatéki eljárás költsége
a)	a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető
munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás),
b)	az ügygondnok és eseti gondnok eljárásának külön jogszabályban
meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás) és
c)	a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban
felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége).
(2)	A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a hagyatéki eljárásban nem
alkalmazhatók.
73.	§
(1)	A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyző díjának kivételével -
a)	előlegezni
aa)	annak kell, aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy
ab)	ha az intézkedés hivatalból történt, az örökösöknek kell,
b)	az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó
intézkedés megtétele szükségessé vált.
(2)	Az (1) bekezdés ab) pontja szerint előlegezett összeg hagyaték-átadási tehernek
minősül.
(3)	A gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét - ha az (1) bekezdés b)
pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl - az örökös viseli.
27
(4) A közjegyző díja megelőlegezésének nincs helye; ezt az örökös viseli.
74.	§
A költségek megelőlegezésére szolgáló pénzösszeget - a jegyző vagy a közjegyző
felhívásának megfelelően - közjegyzői letétbe kell helyezni.
75.	§
A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, mely az
eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napnál távolabbi nem lehet;
a meg nem fizetett közjegyzői díj erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti
meg.
76.	§
A hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje
vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek minősül.
77.	§
Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolat kiadását kérőnek a
külön jogszabályban meghatározott másolati díjat kell fizetni a közjegyző részére, a jegyző
eljárásában készült irat másolata esetén a települési önkormányzatnak.
A hagyatéki eljárás megszüntetése
78.	§
A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is
megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és
a)	megszűnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték
leltározása e törvény alapján kötelező, vagy
b)	a hagyatéki leltár felvétele kérelemre történt és a kérelmező - több
kérelmező esetén valamennyi kérelmező - e kérelmét a hagyatékátadó végzés meghozataláig
visszavonta.
A hagyaték átadása
79.	§
A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak
az előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).
80.	§
Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt - ha még nem következett be - a hagyaték
átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.
28
81. §
(1)	Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak
tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására
vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó
vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.
(2)	Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként
érdekelteken kívül álló igénylő teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a
hagyatékból, ha
a)	ezt az igényt az adott vagyontárgy vonatkozásában örökösként érdekeltek
elismerik,
b)	az ingó vagyontárgyon lévő jelből vagy más körülményből valószínű, vagy
c)	az igénylő okirattal valószínűsíti,
hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylőt illeti meg.
(3)	Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat
csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha
a)	jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat alapján megállapítható, hogy
az nem tartozott az örökhagyó hagyatékához, vagy
b)	a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy javára a tulajdonjogot - a
közjegyző által megállapított megfelelő határidő alatt - a nyilvántartásba bejegyzik.
(4)	Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó
túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az
örökhagyót túlélő élettársa az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető
részesedés jogcímén igényt tart és
a)	az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt,
b)	igényét az örökösként érdekelt egyéb személy igényét elismeri, vagy
c)	arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik és az igény
jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben - az a) pontban foglalt eset kivételével - külön
végzésben meg kell állapítani, hogy az házastársi vagyonközösség jogcímén a túlélő
házastársat vagy a volt házastársat, vagy együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt
megillető részesedés jogcímén az örökhagyó túlélő élettársát illeti; e végzés jogerőre
emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a
vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a
házastárs, volt házastárs, illetőleg az élettárs javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó
végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.
(5)	Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett
személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehető fel a
hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki
iratokból vagy a hagyatéki eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az
érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása és ennek
29
eredményeként a leltár kiegészítése érdekében a jegyzőt keresi meg. Az azonosság
megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a nyilvántartást vezető hatósággal
közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezető hatóságot köti.
82. §
A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni,
amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni
abban a részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.
A hagyaték átadása teljes hatállyal
83. §
(1)	A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs
törvényes akadálya, és
a)	a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a
rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekű meghagyás jogcímén igénye nincs, vagy
b)	a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az
örökösként érdekeltek között nincs öröklési jogi vita.
(2)	A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak
a)	a hagyatéki hitelezői,
b)	a kötelesrész iránti, illetve
c)	a kötelmi hagyomány iránti
igény jogalapja vagy annak összegszerűsége vitás (a továbbiakban e törvényben együtt:
másodlagos öröklési vita) és az igény jogosultja a teljes hatályú hagyatékátadáshoz
hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő értéket a többi öröklésben érdekelt
biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét
a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. napon az örökösnek
fizeti ki, kivéve, ha az igény jogosultja ez időpontig - az érkeztetett keresetlevél egy
példányával - igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást
kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az
örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege
erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be; a közjegyző intézkedik a jelzálogjog bejegyzéséről.
(3)	Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény jogosultja a (2) bekezdés
szerinti per megindítását igazolta,
a)	a biztosíték összegét a közjegyző a per érdemi döntés nélküli jogerős
megszüntetése esetén az örökösnek, vagy a bíróság érdemi döntése alapján jogosultnak fizeti
ki,
b)	a jelzálogjogot kérelemre
ba)	törölni kell, ha a pert a bíróság érdemi döntés nélkül jogerősen megszünteti
vagy
bb)	a bíróság érdemi döntése alapján módosítani kell.
30
84. §
A közjegyző az örökhagyó özvegye (túlélő élettársnak) az általa lakott lakáson és az
ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon az örökhagyó halála miatt megillető
özvegyi joggal (holtig tartó használati joggal) terhelten teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha
csak az özvegyi jog (használati jog) vagy annak terjedelme vitás.
A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal
85.	§
(1)	Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell
átadni.
(2)	A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot
-	kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó
vagyontárgyat - birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti
és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti, és meg nem terhelheti.
(3)	Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés hozatala esetén az örökös a hagyatéki-
átadási terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból is kifizetheti; e célból a közjegyző azt
engedélyező végzése alapján a hagyatéki vagyontárgyakat értékesítheti, a bírósági letétbe
helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénzt és vagyontárgyat is birtokba veheti. Ha a
birtokba vett készpénzből és vagyontárgyból vagy annak értékesítéséből befolyt összeget az
örökös nem e célnak megfelelően használja fel, annak erejéig e terhek kielégítéséért saját
vagyonával felel.
86.	§
(1)	Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot - függetlenül attól, hogy kinek a
birtokában van - ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti
örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett
örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni.
(2)	Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös
igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a
törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek,
illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni. Ezt a szabályt kell megfelelően
alkalmazni akkor is, ha a végintézkedés tartalmi okból nyilvánvalóan érvénytelen.
(3)	Minden más öröklési jogi vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell
dönteni a hagyaték ideiglenes hatályú átadásáról.
87. §
A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a
végzésben figyelmeztetni kell.
31
88. §
(1)	Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha
a)	a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja,
b)	a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította,
c)	a bíróság a keresetet jogerősen elutasította,
d)	a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy
e)	a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.
(2)	A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását az
(1)	bekezdés a) pontja esetén a határidő elteltével, illetve az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban
foglalt irat átvételét követő tizenöt napon belül végzéssel állapítja meg.
89.	§
Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú
hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú
hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi, és a
bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, míg az ideiglenes
hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan
megállapítja annak teljes hatályúvá válását.
Végzések közlése
90.	§
(1)	A tárgyaláson hozott végzéseket a tárgyalás napján kell kihirdetni.
(2)	Kézbesítés útján kell közölni:
a)	- a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hagyatékátadó végzést vagy az
eljárást befejező egyéb végzést
aa)	a hagyatéki eljárásban érdekeltekkel,
ab)	ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a
bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való
rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, valamint
ismeretlen helyen levő, illetve ügyeinek vitelében akadályozott személy van, akkor a
gyámhatósággal;
b)	a tárgyaláson hozott végzést azzal az eljárásban fellépett érdekelttel, aki a
tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve;
c)	a tárgyaláson hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik,
vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal az érdekelttel, aki a tárgyaláson -
szabályszerű idézés ellenére - nem jelent meg;
d)	a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekeltekkel.
(3)	A közjegyző a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést a
tárgyaláson jelenlevő érdekeltek részére nyomban kézbesítheti.
32
(4) A (2) bekezdés alá nem eső végzést a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.
Az eljárás befejezését követő intézkedések
91.	§
(1)	A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja
meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket külön értesíteni nem kell, de az érdekelt
kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító
záradékot.
(2)	Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés jogkövetkezményeinek
foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása
iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető hatóságot a végzés egy példányának megküldésével
megkeresi.
(3)	A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását
megállapító végzés jogerőre emelkedésének megállapításával egyidejűleg megteszi a
jogszabályban előírt intézkedéseket.
(4)	A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés
jogerőre emelkedésének megállapításával egyidejűleg a végzés ilyen tartalmú rendelkezése
alapján a közjegyző intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági vagy bírósági letétben
levő érték kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási
intézkedéssel felelős őrzésbe adott vagy őrzésben hagyott vagyontárgynak az örökös részére
való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt.
(5)	Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben a közjegyző rendelkezik a
hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedés fenntartása vagy
megszüntetése iránt. A közjegyző a biztosítási intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka
megszűnt.
92.	§
(1)	A közjegyző a hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás végett megküldi az
illetékes állami adóhatóságnak.
(2)	A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést
és a jogszabályban előírt egyéb iratokat a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéstől
számított tizenöt napon belül az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.
33
IV.	FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
Közvetítői eljárás, osztályos és egyéb egyezségek
93.	§
(1)	Ha az öröklési jogi vita (ide értve a másodlagos öröklési jogi vitát is) rendezése
érdekében a felek a bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidő alatt - a
per megindítása helyett - külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindítását
igazolják, a közjegyző - az általa jóváhagyandó egyezség megkötése céljából - a határidőt 30
nappal meghosszabbítja.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglalt meghosszabbított határidő alatt a közvetítői eljárás
a)	olyan megállapodással fejeződik be, ami a vitatott érték - része vagy egésze
-	tekintetében a közjegyző részben vagy egészben jóváhagy, akkor a közjegyző a jóváhagyott
egyezségnek megfelelően intézkedik; a nem jóváhagyott rész tekintetében a b) pontban és a
(4)	bekezdésben foglaltak irányadók;
b)	olyan megállapodással fejeződik be, amelynek jóváhagyását a közjegyző
megtagadja, vagy - a közvetítőnek az eljárás eredménytelen befejezéséről készített
igazolásával vagy feljegyzésével igazoltan - megállapodás nélkül fejeződik be, akkor a
közjegyző a meghosszabbított határidőt lejártnak nyilvánítja.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, vagy ha a határidő a közvetítői eljárás
befejeződése nélkül jár le, a per megindítását az arra jogosult a határidő lejártát követő 8
napon belül joghatályosan igazolhatja; erről a közjegyző a feleket a határidő lejártakor
hivatalból értesíti.
(4)	Ha a felek jóváhagyás céljából egyezségüket a közjegyző előtt módosítják, azt a
közjegyző jóváhagyhatja; ilyen esetben a közjegyző a jóváhagyott egyezségnek megfelelően
intézkedik.
94.	§
(1)	A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen
egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzésben hagyja jóvá, hanem az egyezségnek
megfelelő hagyatékátadó végzést hoz.
(2)	Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére
szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy
részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre
átruházza, avagy az igénylőnek - az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett -
vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat
egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felől. Ha a közjegyző ezen egyezséget
jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át az öröklésben
érdekeltek öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.
34
A hagyaték átadása tárgyalás nélkül
95.	§
(1)	Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot
tárgyalás nélkül is átadhatja
a)	ha csak egy törvényes örökös van,
b)	ha az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba
vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes
örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az
iratokhoz a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba
vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,
c)	a póthagyatéki eljárásban vagy
d)	ha az örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása az
öröklési illeték alól mentes.
(2)	A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más
öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása
alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy
annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre
vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván
egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott
hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.
Az özvegyi jog megváltása
96.	§
(1)	A hagyatéki eljárás során az özvegyi jog megváltását az összes arra jogosult
együttesen, az arról szóló egyezségnek a közjegyző elé terjesztésével, a hagyatéki tárgyalás
berekesztéséig kérheti.
(2)	Ha az özvegyi jog megváltását nem az összes arra jogosult közösen előterjesztett
egyezsége alapján kérték, a közjegyző az előterjesztőt megfelelő határidővel felhívja arra,
hogy a hiányt pótolja, vagy az igényt bíróság előtt érvényesítse. Ha a hiányt az előterjesztő
pótolja, vagy igazolja a per megindítását, a közjegyző ennek figyelembevételével folytatja
tovább az eljárást.
97.	§
Az özvegyi jog megváltásáról szóló egyezség jóváhagyásáról a közjegyző dönt.
98.	§
(1)	A megváltás iránti kérelem az özvegyi joggal terhelt hagyatéki vagyon, illetve
vagyontárgy meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra is
előterjeszthető.
35
(2)	Özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki
eljárásban is helye van.
A végrendeleti végrehajtó jogállása
99.	§
(1)	A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó
végrendeleti végrehajtót nevezett meg és a rendelkezésre álló adatok alapján e személy erről
nem tud, vagy a végrendeletet nem ismeri, haladéktalanul értesíti és a végrendelet tartalmát
vele közli.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást
szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja,
hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadásáról szóló nyilatkozat a
jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglalással, vagy az arról szóló teljes
bizonyító erej ű magánokiratba vagy közokiratba foglalt elfogadó nyilatkozat közjegyző elé
terjesztésével történhet.
(3)	Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított
30 napon belül megbízatásának elfogadását a jegyző vagy a közjegyző előtt nem igazolja, a
hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött
volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
100.	§
(1)	A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző
vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel - ha a végzést
nem a közjegyző hozta meg, azt vele is - közölni kell. Amennyiben a végrendeleti végrehajtó
megbízatása a hagyatéki eljárásban - legkésőbb annak jogerős befejeződéséig - megszűnik, a
megbízatás megszűnését a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel
megállapítja. A megbízatás megszűnésének megállapításához szükséges tények, körülmények
fennállását teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.
(2)	A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel
kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és
kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése
céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző e végzés egyes rendelkezéseiről
kivonatot készít.
101.	§
A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezései alól - ezek
pontos megjelölésével - a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben
érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben
befejező végzésben is dönthet.
36
Öröklési bizonyítvány
102.	§
(1)	Annak kérelmére, aki igazolja, hogy jogainak érvényesítéséhez, vagy megóvásához
az öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban, vagy annak egy részében
érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és
a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal
állapítja meg.
(2)	Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha
a)	az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy a hagyaték tárgya
kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására
vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága, vagy
b)	a kérelmező igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként
érdekelt között öröklési jogi vita nincs, és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem
került sor.
(3)	A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki
tárgyalásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően tárgyalást tűz ki, ha az öröklési
bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása
válik szükségessé. Egyebekben a közjegyző az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges
tényállás megállapítása érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az
általános szabályok szerint jár el.
(4)	Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell
tüntetni. Ha a felfüggesztő feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.
Póthagyatéki eljárás
103.	§
(1)	Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás)
befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki
eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények -
az örökség visszautasításától, vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve - a
póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.
(3)	A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból
intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
37
Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
104.	§
(1)	Nemzetközi vonatkozású ügyekben törvény vagy nemzetközi szerződés alapján
kell eldönteni, hogy van-e a közjegyzőnek joghatósága az eljárás lefolytatására, és az
eljárásban mely állam anyagi joga alkalmazandó.
(2)	Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy az örökhagyó az esetleges külföldi
állampolgársága mellett halálakor magyar állampolgársággal is rendelkezett, ennek tisztázása
érdekében adatszolgáltatás céljából a hagyatéki eljárásra illetékes jegyző vagy közjegyző
megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró hatóságot.
(3)	Ha az örökhagyó kizárólag külföldi állampolgár volt, vagy a magyar
állampolgárság mellett külföldi állampolgársággal is rendelkezett, a jegyző vagy a közjegyző
a hagyatéki eljárás lefolytatásának tényéről az állampolgárság szerinti állam Magyarországra
akkreditált külképviseletét közvetlenül értesíti.
V.	FEJEZET
JOGORVOSLATOK
A hagyatéki eljárás megismétlése
105.	§
(1)	A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen a hagyatéki eljárás
megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre
hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén
-	az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a
hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
(2)	A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani
vagy írásban benyújtani a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven
belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3)	Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának a
feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt
hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.
106.	§
A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az
arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt
a)	méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban
korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési
ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát,
38
b)	ismeretlen helyen levő személy, vagy
c)	ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
107.	§
(1)	A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a
hagyatékátadó végzést, amely ellen a kérelem irányul, és az annak megváltoztatására okot adó
tényt, valamint annak bizonyítékait.
(2)	A hagyatéki eljárás megismétlésének az előfeltételeit a közjegyző hivatalból
megvizsgálja, és az eljárás megengedhetőségéről (a hagyatéki eljárás megismétlésének
elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról) a kérelem beérkezését követő 30 napon belül
külön végzéssel dönt.
(3)	A hagyatéki eljárás megismétlésének elrendeléséről szóló végzésben a közjegyző
biztosítási intézkedés elrendeléséről is határozhat olyan vagyontárgy tekintetében, ami a
hagyatékátadó végzéssel át lett adva, és még annak a tulajdonában és birtokában van, akinek
azt a hagyatékátadó végzéssel átadták; a megismételt eljárásra egyebekben a hagyatéki eljárás
általános szabályait kell alkalmazni.
108.	§
A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új hagyatékátadó
végzése a korábbi hagyatékátadó végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben)
hatályon kívül helyezi, és a korábbi hagyatékátadó végzéstől eltérő hagyatékátadó végzést
hoz.
Fellebbezés
109.	§
(1)	A közjegyző hagyatéki eljárást érdemben befejező (ide értve az öröklési
bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzést is), valamint az eljárási
költséget megállapító és annak viselésére kötelező, továbbá pénzbírságot kiszabó végzése
ellen fellebbezésnek van helye.
(2)	A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést - a fellebbezésben
foglaltaknak megfelelően - részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
110.	§
(1)	A közjegyző hagyatéki eljárás során hozott egyéb végzései ellen - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - fellebbezésnek nincs helye.
(2)	Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során
a)	a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító,
b)	a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító,
c)	a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,
39
d)	végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét,
megszűnését megállapító, vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító,
e)	a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése
alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet elutasító,
f)	a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
g)	az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,
h)	a hagyatéki eljárást megszüntető,
i)	a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,
j) a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító,
k) az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott és
l) a hagyatéki-átadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú
hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott
végzés ellen.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya
nincs.
(4)	Az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási
indítványt elutasító végzés.
111. §
(1)	Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része
ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
(2)	A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként
érdekelt
a)	méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban
korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési
ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát,
b)	ismeretlen helyen levő személy, vagy
c)	ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
112. §
A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem
mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a törvényes képviselő, a gyám, az eseti-
és az ügygondnok.
113. §
(1)	A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság által hozott
végzéssel azonos hatályú.
(2)	A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell
előterjeszteni és a megyei bírósághoz kell címezni.
40
Hagyatéki per
114.	§
Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő
elteltét követő nyolcadik napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél
bemutatásával, vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal
szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vita tárgya.
Jogorvoslat a jegyző eljárásával kapcsolatban
115.	§
(1)	A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni
jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy
a)	a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni,
b)	a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően - részben vagy
egészben - a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek három napon belül nem,
vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki - ha
a fellebbezésben foglaltaknak három napon belül nem ad helyt - felterjeszti a bírósághoz.
(2)	A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés
elbírálásának szabályai szerint jár el.
VI.	FEJEZET
ADATKEZELÉS
116.	§
(1)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó
alábbi személyes adatait kezelheti:
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye,
c)	állampolgársága,
d)	halálesete bekövetkezésének helye, ideje,
e)	családi állapota,
f)	a 28. §-ában felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat,
g)	gondnokság alatt állásának ténye.
(2)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki
eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
41
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	lakóhelye és tartózkodási helye,
c)	az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
d)	az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen,
hozzátartozói kapcsolaton, vagy egyéb jogviszonyon alapul),
e)	a törvényes képviselő a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az
öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
illetve akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti
ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos
jognyilatkozatát, vagy ismeretlen helyen levő, ügyeinek vitelében akadályozott személy.
(3)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki
eljárásban érdekelt jogalany képviselőjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét,
címét és az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti.
117.	§
(1)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki
eljárásban közreműködő alábbi személyes adatait kezelheti:
a)	a természetes személy
aa)	természetes személyazonosító adatai,
ab)	lakóhelye és tartózkodási helye,
ac)	az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b)	a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát
igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
(2)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó
írásban tett végintézkedését őrzőjének, vagy szóbeli végrendeletéről tudomással bíró
személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait
kezelheti:
a)	a természetes személy
aa)	természetes személyazonosító adatai,
ab)	lakóhelye és tartózkodási helye,
ac)	az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b)	a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát
igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
118.	§
(1)	A jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak
megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a
személyiadat és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet
vezető anyakönyvvezetőtől.
(2)	A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és
az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából azt az adatot igényelheti a gondnokoltak
nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e, és ki a gondnoka (név, cím, egyéb
elérhetőség).
42
(3)	A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a
rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet az ingatlannyilvántartásból,
az egyedi azonosítójellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából, a zálogjogi
nyilvántartásból.
(4)	A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény
szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése
céljából adatot igényelhet a személyiadat és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési,
házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől.
(5)	A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatok a
pénzforgalmi szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezőségének, és a hagyaték
tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatóktól igényelheti az
örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.
VII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
119. §
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	hagyatéki ügyben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők
közötti ügyelosztási rendet,
b)	a hagyatéki leltár nyomtatványának adattartalmát és a nyomtatvány
közzétételének módját,
c)	a hagyatéki eljárás során közjegyzői letétbe vehető vagyontárgyakat és a
letétkezelés szabályait,
d)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki
eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításával kapcsolatban felszámítható
készkiadásokat, a zárgondnok díját és költségeit, továbbá ezek megelőlegezésének és
megfizetésének módját,
e)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki
eljárásban kirendelt ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint
ezek megfizetésének módját,
f)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárás
iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértékét és megfizetésének módját,
g)	a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények elektronikus
nyilvántartásából történő felvilágosítás adás részletes szabályait és az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben a hirdetményi nyilvántartásba való rögzítés és közzététel
költségtérítésének összegét, valamint megfizetésének módját.
43
Hatálybalépés
120. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 11. § (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
121. §
A törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell
alkalmazni.
44
Általános indokolás
A hagyatéki eljárás szabályozásának célja, hogy az örökhagyó halával az örökséget
érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást - az örökség átszállását - egy erre
szolgáló polgári nemperes eljárásban biztosítsa. A hagyatéki eljárást jelenleg a többször
módosított 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.) szabályozza, mely tartalmában
is megújításra szorul, s jogforrási szintje sem megfelelő. A törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) ennek érdekében törvényi szintű szabályozást tartalmaz a hagyatéki eljárás
lefolytatására, s érdemben is megújítja, a XXI. századi igényekhez és technikai
lehetőségekhez igazítja az eljárás lefolytatását.
A hatályos szabályozás jogforrási szintje nem felel meg a jogalkotásról szóló törvényi
előírásoknak, hiszen állampolgárok alapvető jogait - pl. tulajdonhoz való jogot, személyhez
fűződő jogokat, személyes adatok védelméhez való jogot stb. - és kötelességeit érintő
szabályozás csak törvényi szinten történhet, s tartalmában is elavult; szükséges ezért a
hagyatéki eljárásról szóló törvény elfogadása. A hagyatéki eljárásokban is érvényesülnie kell
az igazságszolgáltatással kapcsolatos elvárásoknak: időszerű, költségtakarékos, a modern
technikai-informatikai lehetőségeket kihasználó eljárást kell a szabályozásnak lehetővé tennie,
amelynek eredményeként a polgári jog öröklési szabályai problémamentesen tudnak
hatályosulni, s az örökhagyó halálával beálló függő jogi helyzet csak a lehető legrövidebb
ideig terheli a magánjogi viszonyokat. Az öröklési - anyagi - jog az új Polgári
Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvénnyel (új Ptk.) jelentősen megújult; fontos ezért,
hogy ennek érvényesülését is megfelelően szolgálja az eljárási szabályozás.
Az eljárás szabályozása a rendeleti szintről nemcsak egyszerűen felkerül a törvényi
szintre, hanem többszintűvé válik: a lényeges - alapvető jogokat és kötelezettségeket széles
körben érintő - kérdések törvényi szinten kerülnek megfogalmazásra, míg a részletkérdésekre
rendeleti szinten adhat választ a jogalkotó. Az 1958-ban megalkotott He. helyébe lépő ezen
többszintű és összetett szabályozás az eljárás lefolytatásának teljes körű átgondolását és a
tapasztalatok tükrében szükség szerinti újraszabályozásának igényét vonja maga után.
A Javaslat elfogadásának szükségességét indokolja az is, hogy az Alkotmánybíróság
13/2008. (II. 21.) AB határozatával (a továbbiakban: ABH) törvényhozásra kötelezte az
Országgyűlést, mivel megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem alkotott - az alapvető jogok védelmét,
érvényesíthetőségét, a tisztességes eljáráshoz szükséges garanciákat biztosító - törvényt a
hagyatéki eljárás rendjéről; a Javaslat elfogadása tehát alkotmányellenes helyzet
megszüntetését is szolgálja.
Magyarországon évente mintegy 120 000 hagyatéki eljárást folytatnak le a
közjegyzők, ezek döntő többsége (99,5%) véglegesen, tehát bírósághoz fordulás nélkül
rendezi az öröklési viszonyokat. Fontos, hogy az eljárás permegelőző, perelhárító jellege az új
szabályozásban is érvényesüljön: az eljárásban teljes körűen feltárják az örökség átszállásának
alapjául szolgáló tényállást, s az alapján olyan megalapozott döntés szülessen az örökség
átadásáról, mely az esetek legnagyobb hányadában továbbra sem teszi szükségessé bírósági
jogorvoslat igénybe vételét.
45
A hagyatéki eljárást mind a He., mind a Javaslat értelmében a közjegyző folytatja le.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) a közjegyzőség
intézményének a magyar igazságszolgáltatási szervezeten belüli helyét és a közjegyzői
tevékenység jellegét egészében meghatározza: a közjegyző a jogszabály által meghatározott
hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági
tevékenységet végez. A közjegyzői szolgálat és a közjegyzői szervezet működésének
szabályozása ennek a jogszolgáltató funkciónak van alárendelve. A szabályozás biztosítja a
közjegyzői szolgáltatások folyamatosságát, a közjegyző közjogi jogállását tekintve nagyon
közel áll a bíró jogállásához (független, mert csak a törvénynek van alárendelve, és nem
utasítható), tevékenységéhez közhitelesség, személyéhez pedig közbizalom fűződik, emellett
a közjegyzőkre vonatkozó szakmai és etikai szabályok betartását a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) ellenőrzi. Mindezek teszik alkalmassá a
közjegyzőséget arra, hogy az egyes polgári nemperes eljárásokat - így többek között a
hagyatéki eljárást - lefolytassa.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv szerint az öröklés az ember halálával bekövetkezik; ekkor az
elhunyt személy hagyatéka mint egész száll az örökösre. A Javaslat erre tekintettel célját
abban határozza meg, hogy ezt a folyamatot „biztosítja” az által, hogy az eljárás során
megállapításra kerül, hogy milyen vagyon és kire szállt.
A 2. §-hoz
A hagyatéki eljárás mind tárgyánál (polgári jogi viszonyok rendezését szolgálja), mind
jellegénél (elsősorban az örökség perlés nélküli átszállását biztosítja) fogva polgári nemperes
eljárás; a Javaslat erre figyelemmel határozza meg az eljárás jellegét. Hasonlóan a többi
nemperes eljáráshoz, ez esetben is a Polgári perrendtartás (Pp.) rendelkezései a mögöttesen
alkalmazandó szabályok: mindazon kérdésben, amelyekben a Javaslat eltérően nem
rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a hagyatéki eljárás teljes körű - kódex jellegű -
szabályozást igényel, ezért erre a közjegyzői nemperes eljárásokat szabályozó 2008. évi XLV.
törvény (Kjnp.) rendelkezései nem alkalmazandók, csupán abban az esetben, ha arról a
Javaslat kifejezetten rendelkezik. Ez van összhangban a Kjnp. 2. §-ában foglaltakkal is, mely
az abban nem szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokban csak akkor rendeli alkalmazni a
Kjnp.-t, ha a nemperes eljárást szabályozó külön jogszabály kifejezetten így rendelkezik.
A 3-6. §-hoz
A Javaslat céljának és az eljárás jellegének meghatározása után tartalmazza a
hatáskörre és az illetékességre vonatkozó alapvető elveket, valamint az értelmező
rendelkezéseket.
A hagyatéki eljárás során az eljáró hatóság oldaláról a közjegyző áll a középpontban.
A Kjtv. szerint a közjegyző - mint az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként
jogszolgáltató hatósági tevékenységet végző jogalkalmazó - hatáskörébe utalt polgári
nemperes eljárást folytat le. Az eljárás polgári nemperes eljárás jellegén az sem változtat,
hogy abban a többi nemperes eljáráshoz képest nagyobb mértékben vesznek részt, működnek
46
közre a nem az állam igazságszolgáltató szervezetébe tartozó hatóságok, szervezetek,
személyek, akik - mint például a jegyző, gyámhatóság - egyéb feladataik ellátása során
tipikusan közigazgatási hatósági tevékenységet végeznek. A Javaslat ezért e közreműködők
eljárását is teljes körűen szabályozza, s kifejezetten utal arra, ha egyes intézkedéseik során
nem a Javaslat vagy a mögöttesen alkalmazandó Pp. bíróságra vonatkozó rendelkezései
szerint, hanem valamely más jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával foganatosítanak
egy eljárási cselekményt. A Javaslat részben erre figyelemmel különböző fordulatokat használ
(jegyző, közjegyző, közreműködő, tanú stb.) azokban az esetekben, amikor az eljárást
lefolytató hatóság, személy részére tartalmaz előírást.
A közjegyzői illetékességi területeket a Kjtv. 12. §-a és a végrehajtására kiadott, a
közjegyzői állások számáról és székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet szabályozza
(ún. körzetekre osztja az illetékességi területeket és a halál időpontja szerint elosztja az
ügyeket a területileg illetékes több közjegyző között). Ha egyszerre több illetékességi terület
alapján kell megállapítani, hogy ki az illetékes közjegyző, mert a hagyatéki vagyon különböző
helységekben található, akkor a jegyző - az eset összes körülményeire tekintettel - választja
ki azt a területet, amely meghatározza, hogy mely közjegyző fog eljárni.
A He.-beli illetékességi szabályokhoz képest változás, hogy korábban, ha folyamatban
lévő hagyatéki eljárásban elhalálozás miatt esett ki egy örökös és az emiatt megindult másik
hagyatéki eljárásban kerülne megállapításra, hogy az általa örökölt vagyon kit illet, akkor a
később indult hagyatéki eljárást az előbb indulttal egyesítették. Tekintettel arra, hogy az ilyen
eljárásoknak e mellett az összekötő tényállási elem mellett számos elkülönítésre okot adó
eleme lehet, a Javaslat az eljárásokat nem összevonja, hanem a külön-külön illetékes
közjegyzők közt közreműködési kötelezettséget ír elő. Mivel a közreműködés az eset összes
körülményeit tekintve igen szerteágazó lehet, annak részleteit nem jogszabály, hanem a
MOKK által készített iránymutatás határozza meg.
A közjegyzőn kívüli hatósági szereplő a települési önkormányzat jegyzője, aki a leltár
elkészítésének, vagyis az örökhagyó és vagyonának, a feltételezett örökösök adatainak
beszerzésére és a leltárban való rögzítésére, majd pedig a leltár közjegyző részére történő
megküldésére vonatkozó feladatot látja el. A jegyző (leltárelőadó) helyismerete, az elhunyt
személyi és vagyoni viszonyainak, a helyi sajátosságoknak az ismerete, az e vonatkozásban az
önkormányzatoknál meglévő szakmai tapasztalat gyorsabb, költségkímélőbb és szakszerűbb
eljárást tesz lehetővé, mint bármely más hatóság, személy erre való kijelölése. Ha a hagyatéki
eljárásra (a hagyatéki vagyon-részek különböző helységekben való fekvése miatt) a jegyzők
közül több is illetékes, ezek közül bármelyik eljárhat, akihez az eljárást megindító irat
beérkezik, feltéve, hogy más illetékes jegyzőnél még nem indult meg az eljárás (megelőzés).
A Javaslat - a hagyatéki eljárás komplikáltságára és a résztvevő személyek sokféle
jogállására tekintettel - számos értelmező rendelkezést tartalmaz. Közülük a hagyaték-átadási
teher fogalmával a jogalkotó a hagyatéki tartozás fogalmából kiemeli azokat a terheket,
amelyek megtérülése a hagyaték átadásának elsődleges feltételei. A kieséses örökös
fogalmának megalkotásával a korábbi jogalkalmazói gyakorlatban használt „közvetlenül nem
érdekelt örökös” elnevezés kerül jogszabályi rendezésre; ezzel a gyakran előforduló azon
esetek körének rendezése válik egyértelművé, amikor a tárgyaláson a hagyatékot azért
utasítják vissza, hogy az a jelenlévő és a lemondás miatt örökössé váló személyre (általában
az unokára) szálljon. Az osztályos egyezség feltétele, hogy minden örökös valamilyen
arányban részesüljön a hagyatékban; nem ilyen tehát, ha valaki a többiek egyetértésével
visszautasítja a hagyatékot.
47
A 7-10. §-hoz
Alapvető rendelkezésként kerül meghatározásra, hogy az eljárás nyelve magyar. A
hagyatéki eljárás során felmerülő egyéb nyelv (kisebbségi, nemzetiségi, vagy más
idegennyelv) használatára a Pp. mint háttérjogszabály megfelelő alkalmazásával válik
lehetőség.
Az eljárás időszerűségére (az örökhagyó vagyonával kapcsolatban fennálló függő
helyzetek mielőbbi tisztázandóságára) tekintettel a Javaslat alapján az eljárásban
szünetelésnek nincs helye. További eljárásjogi rendelkezés a képviseleti jogosultság
hivatalbóli vizsgálata, valamint a közjegyző döntéseire előírt végzés forma.
Lényeges kérdésként - mint ahogyan azt az ABH indoklása a He. egyik
hiányosságaként megemlítette - a Javaslat közvetlenül az általános rendelkezések után
mondja ki az általános adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó szabályokat, illetve a záró
rendelkezések előtt ezekre további részletszabályokat is tartalmaz.
A 11. §-hoz
Az eljárásban résztvevő személyek és hatóságok közötti kapcsolattartás és
kommunikáció a Javaslat alapján - ahol csak lehetséges - elektronikus útra terelődik. Ennek
feltételeit egyéb jogszabályok teremtették meg [például a Pp. és a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításai,
illetve a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló
2009. évi LII. törvény, vagy az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény].
A 12-13. §-hoz
A Javaslat rögzíti az eljárás során köthető egyezség hatályát, valamint a bizonyítási
lehetőségeket. A hagyatéki eljárás főszabály szerint nem a vitás kérdések kontradiktórius
eljárás keretében történő bizonyításának helye; a bizonyítási eljárás lefolytatására és a
bizonyítékok mérlegelésére, illetve a vita eldöntésére a bíróságok jogosultak. A hagyatéki
eljárás gyors és szakszerű lefolytatása érdekében azonban a felek okiratokat csatolhatnak
álláspontjuk alátámasztására.
A 14-18. §-hoz
Az adatvédelmi rendelkezések alapvető biztosítékai a hagyatéki eljárás alkotmányos,
jogállami keretek közötti lefolytatásának.
A 19. §-hoz
Az eljárás háromféle módon indulhat meg: a halál beálltának orvosi (tény)
igazolásával, a haláleset bírósági (jogi) elismerésével, ha pedig valamely okból az előzőekre
nem kerül sor, kérelemre, bármely egyéb módokon igazolva a halál bekövetkeztét, mely
esetben a jegyző meggyőződhet arról, hogy hagyatéki eljárás lefolytatása ténylegesen
szükséges.
48
A He. alkalmazása alapján az eljárás megindulásáról egyszerre értesült mind a
közjegyző, mind pedig a jegyző; a Javaslat e párhuzamos értesítéseket megszünteti. Abból a
szempontból is a jegyző értesítése az elsődleges, hogy neki kell az első eljárási cselekményt
megtennie: eldöntenie, hogy szükséges-e leltár készítése, ez esetben pedig a leltározást
haladéktalanul meg kell kezdenie. Az illetékes közjegyző értesítése az iratok megküldésével a
jegyző feladata; a közjegyző így az eljárásnak csak abban a szakaszában kapcsolódik be,
amikor az már indokolt.
A 20-31. §-hoz
A hagyatéki leltár elkészítése az örökség átadásához szükséges legfontosabb adatok
rögzítésére szolgál; alapvető jelentőségű ezért, hogy ez lehetőség szerint teljes körűen és a
valós helyzettel megegyezően tartalmazza az érintett személyek és vagyontárgyaik adatait. A
Javaslat leltározás vonatkozásában több okból is ésszerűsít a He. szabályozásán: a leltározást
-	az önkormányzati erőforrások megtakarítása érdekében - csak azokra az esetekre indokolt
előírni, amelyekben arra kifejezetten szükség van. Ennek érdekében a Javaslat részben az
örökség tárgyaira, részben pedig az örökhagyó, illetve az örökös személyére figyelemmel írja
elő a leltározást. Végintézkedésben történt alapítvány létrehozása esetére - az alapítványi
vagyon biztosítása céljából - szintén kötelező a hagyaték leltározása. A speciális védelem
alatt álló adatok kezelésére, illetve a tevékenységért való speciális polgári jogi felelősségre
figyelemmel kiemelendő a Javaslat egyes szakmák gyakorlói (ügyvéd, közjegyző,
igazságügyi szakértő, gyám és gondnok) tekintetében, illetve a végakarat érvényesítése
érdekében megfogalmazott külön jegyzőkönyv felvételére vonatkozó előírása. E
jegyzőkönyvnek az illetékes szervekhez (szakmai kamara, illetve gyámhatóság) való
megküldése lehetőséget teremt egyrészt arra, hogy a szakmai tevékenység végzőjének
„utódlásáról”, másrészt, hogy a magánvagyon (hagyaték) és a tevékenység gyakorlásából
eredően más személyhez tartozó vagyontárgyak (tárgyi és pénzletétek) megfelelő
szétválasztásáról, illetve utóbbiak tekintetében a vagyonkezelésről az arra illetékes szakmai
testület döntsön.
A leltározás természetesen nem csak a jegyző által ténylegesen ellátható feladat; a
települési önkormányzat jegyzője a helyi sajátosságokhoz, az ügyteherhez mérten dönthet úgy
is, hogy az önkormányzat kijelölt alkalmazottjához delegálja a hatáskört: ez a számos
önkormányzatnál működő leltárelőadó. Ugyancsak felmerülhet a leltár készítése az eljárás
„közjegyzői szakaszában” is, tehát, akkor, amikor az eljárást már a közjegyző folytatja. Ilyen
esetben a Javaslat - az ügy sajátosságaihoz, a leltárkészítéshez szükséges eljárási
cselekmények jellegéhez igazodóan - a közjegyző döntésére bízza azt, hogy jegyzői
leltárkészítést kér, vagy saját maga készíti el és foglalja jegyzőkönyvbe a leltárt.
A leltárkészítés a He. alapján egy 1958-ban rendszeresített nyomtatvány kitöltésével
történt; a leltárkészítés érdekében kezelhető személyes adatokat (és ennek érdekében az
adatigénylés, adatkezelés legfontosabb szabályait) a Javaslat határozza meg, míg a tényleges
adattartalmat - a személyes adatok vonatkozásában a törvényi keretek között - a Javaslat
felhatalmazása alapján kiadandó végrehajtási rendelet. A közigazgatási, igazságszolgáltatási
területen fokozatosan végbemenő modernizálás kiterjed a hatóságok közötti kommunikációra
is; a Javaslat értelmében ezért - a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján történő - elektronikus
kézbesítéssel kell a leltárt az illetékes közjegyző számára továbbítani; ehhez szükséges a
technikai feltételek - a Javaslat hatályba lépésének időpontjára (2011. január 1.) figyelemmel
-	már mind az önkormányzatoknál, mind a közjegyzőknél rendelkezésre állnak.
49
A leltárkészítés során a jegyzőnek olyan eljárási cselekményeket is el kell végeznie,
melyre sem a Javaslat, sem a háttérjogszabályként alkalmazandó Pp. nem ad kellően részletes
leírást; erre tekintettel a Javaslat a jegyzők számára ezen cselekményeknél a Ket. megfelelő
alkalmazását írja elő.
A 32-33. §-hoz
A hagyatéki eljárás fontos, az örökség tárgyát képező, leltárba vett vagyon megőrzését
szolgáló intézménye a biztosítási intézkedés. Annak elrendelésére akkor kerül sor, ha az
eljárást lefolytató észleli, hogy az eljárás befejezéséig - az örökség átadásáig - a vagyon
megőrzése nem biztosított, és ez veszélyezteti a hagyaték tényleges átadását (pl. mert a
hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy azok egy része feletti rendelkezési jogot
jogosulatlanul átruházzák, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat vagy azok egy részét
elidegenítik, elrejtik, megrongálják, megterhelik vagy más módon veszélyeztetik, a
hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik, vagy ha a
hagyatéki vagyontárgyak azok csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének
megőrizhetők).
A biztosítási intézkedésre fő szabály szerint kérelemre kerül sor. Elrendelésének
feltétele, hogy a hagyaték átadásának veszélyeztetettségét az öröklésben érdekelt
valószínűsítse, s a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költséget az
intézkedést kérő megelőlegezze. A biztosítási intézkedés tartalma a vagyontárgy jellegétől és
az átadás veszélyeztetettségének jellegétől, fokától függ. A Javaslat felsorolja a lehetséges
biztosítási intézkedéseket, amelyek a vagyontárgy birtoklásának korlátozásától az
értékesítésig terjedhetnek (az utóbbi csak indokolt esetben, fő szabály szerint a romlandó
dolgoknál kerülhet sor). Kivételes esetben hivatalból is elrendelhető a biztosítási intézkedés;
erre akkor kerül sor, ha az öröklésben érdekelt akadályoztatva van az elrendelésre vonatkozó
kérelem előterjesztésében.
A Javaslat a biztosítási intézkedések között a korábban alkalmazott bírói letét mellett a
lehetőséget teremt új, az eljárási cselekmény jellegéhez jobban igazodó letétbe vételre. Ez
egyrészt a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes
szabályairól szóló 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet alkalmazásával válik lehetővé (főként a
jegyző által foganatosított hatósági letétbevétel). Másrészt a hagyatéki eljárást lefolytató
közjegyző - a Javaslat végrehajtási rendeleteként kiadásra kerülő jogszabályban
meghatározottak szerint - közvetlenül is letétbe veheti és a hagyaték átadásakor az
örökösöknek közvetlenül is rendelkezésére bocsáthat olyan vagyontárgyakat, melyek
őrzéséről maga is gondoskodni tud, s melyek bírói letétbe helyezése, illetve az onnan való
kivétele felesleges idő- és költségráfordítással járna. Ennek eredményeként a bíróságok is
mentesülnek a letétkezelési feladataik egy részétől.
A hagyatéki gondnok jogintézményét az új Ptk. vezette be azzal, hogy
részletszabályainak megállapítását a Javaslatra utalja. A hagyatéki gondnok kirendelésére
vonatkozó kérelmet az öröklésben érdekeltek - mint ügyfelek - terjeszthetnek elő. A
kérelemhez a biztosítási intézkedések elrendelésének általános feltételeivel szemben nem kell
a hagyatékátadást veszélyeztető helyzet fennállását valószínűsíteni; azaz, ha az öröklésben
érdekelt úgy ítéli meg, hogy későbbi jogszerzése veszélyben van és a hagyatéki gondnok díját
megelőlegezi, a kirendelő nem mérlegelhet. E feladatkört annak kell ellátnia, akinek konkrét
személye vagy megállapodással kerül kijelölésre (ha rosszhiszeműen kihagynak ebből egy
50
örököst, akkor egyrészt az később bizonyítható; másrészt a kirendelt hagyatéki gondnoknak
amúgy is önálló felelőssége van és valamennyi - ide értve a megegyezésből kihagyott -
örökös érdekeit képviseli), vagy önállóan szabályozott szakmai felelősséggel rendelkező
személy. Az új Ptk. szerint a hagyatéki gondnok a végrendeleti végrehajtó feladatát látja el (a
két tisztség ezért egyidejűleg nem állhat fenn). E feladat tartalmáról a végrendelet külön is
rendelkezhet (egy-egy intézkedésre is korlátozódhatja); ha végrendelet nincs (amíg nincs
meg), vagy a feladatot konkrétan nem határozza meg, akkor a hagyatéki gondnok, illetve a
végrendeleti végrehajtó az új Ptk. szabályai folytán igen jelentős feladatkörrel rendelkezik
(hagyatéki vagyon őrzése, kezelése stb.). Amíg nincs tudomás végrendelet létezéséről, illetve
tartalmáról, a kirendelt hagyatéki gondnok az új Ptk.-ban meghatározott széles körű
jogosítványok alapján látja el feladatát. Ha a hagyatéki gondnok kirendelését követően a
végrendeleti végrehajtó kijelölésére, illetve a végrendelet olyan tartalmára derül fény, ami a
hagyatéki gondnok feladatát az örökhagyó akarata szerint konkrétan meghatározza, erről a
hagyatéki gondnokot értesíteni kell. Ezt követően a hagyatéki gondnok csak a végrendeletben
meghatározott feladatot láthatja el, az ezen kívüli tevékenységét be kell fejeznie és az
elvégzettekkel a közjegyző felé el kell számolnia (hiszen ezekre az örökhagyó a végrendeleti
végrehajtót sem hatalmazta fel). Amint a végrendeleti végrehajtó tisztsége létrejön (ez időben
elválhat a végrendelet tartalmának megismerésétől, illetve esetleg létre sem jön), a hagyatéki
gondnok a végrendeletben meghatározott feladatok ellátását befejezi, és a végrendeleti
végrehajtó felé számol el, aki ezeket a feladatokat átveszi és a továbbiakban teljesíteni fogja.
A Javaslat a biztosítási intézkedések között külön figyelemmel van azon vállalkozások
(szövetkezetek) igényeire, melyek működése az örökhagyó halála miatt megnehezedett, a
hagyatéki eljárás folyamata alatt korlátozott döntéshozási mechanizmusuk miatt vagyont
veszíthetnek. Számukra a Javaslat ügygondnok kirendelését teszi lehetővé.
A 34-40. §-hoz
A biztosítási intézkedés elrendelésére a Javaslat szabályai szerint - a Pp. mögöttes
rendelkezéseinek alkalmazásával - a leltár közjegyzőnek történő megküldéséig a jegyző, azt
követően pedig a közjegyző jogosult; arról indokolt végzést kell hozni és az intézkedéssel
érdekelteknek kézbesíteni. A biztosítási intézkedés jellegétől függ, hogy azt ténylegesen ki
foganatosítja: fő szabály szerint az elrendelő (akkor, ha annak maga is eleget tud tenni,
például ha saját őrzésébe veszi a dolgot vagy bírósági letétbe helyezi), a közjegyző pedig e
végből a jegyzőt is megkeresheti. Speciális esete a biztosítási intézkedésnek a zárlat, melyre a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt rendeli megfelelően alkalmazni a
Javaslat (zárlat és foglalás bejegyzése lajstromokba, foglalás, esetlegesen zár alá vétel),
emellett még a birtoklási vagy használati jogokat rendező nyilvántartásokba való bejegyzést is
lehetővé teszi. Speciális - a gazdasági élet folyamatosságát, a vagyon óvását biztosító célú - a
társasági jogok gyakorlására és az örökhagyó követeléseinek behajtására irányuló biztosítási
intézkedés.
A 41-42. §-hoz
A biztosítási intézkedés addig tart, amíg az elrendelésének feltételei fennállnak, ezt
követően azt meg kell szüntetni; legkésőbb azonban az eljárás befejezésekor kell rendelkezni
a megszüntetéséről (és értelemszerűen megtenni a hatályosulásához szükséges egyéb
intézkedéseket is).
51
A 43. §-hoz
Az eljárás első fázisa a hagyatéki leltár kézhez vételételével és annak vizsgálatával ér
véget; ennek eredményeként kell döntenie a közjegyzőnek arról, hogy milyen soron
következő eljárási cselekmény megtétele indokolt. Ez lényegében három irányú lehet: az
eljárást másik közjegyzőnek kell folytatnia (áttétel illetékességi szabályok alapján), az eljárás
folytatásának nincs helye (az eljárás megszüntetése) vagy pedig érdemben tovább kell
folytatni az eljárást; ez utóbbi vagy a hagyatéki leltár kiegészítésével vagy pedig a hagyatéki
tárgyalás előkészítésével történhet. A hagyatéki tárgyalás kitűzésére értelemszerűen akkor
kerülhet sor, ha ahhoz az iratokban minden adat rendelkezésre áll, egyéb esetben a közjegyző
intézkedik a még szükséges adatok beszerzése iránt. Az említett intézkedésekről szóló döntés
meghozatalára a Javaslat határidőt szab: a hagyatéki leltár kézhezvételét követően lehetőség
szerint nyomban, de legkésőbb 15 napon belül kell az eljárás további menetét érintően
intézkednie a közjegyzőnek.
A 44-45. §-hoz
A Javaslat a hagyatéki tárgyalás kitűzésére néhány, a Pp.-ben foglaltaktól eltérő
szabályt rögzít. A tárgyalási időköz az általános 15 naphoz képest rövidebb - 8 nap -,
ugyancsak rövidebb az az idő - négy hónap helyett két hónap -, amely a leltár kézhezvétele és
az első tárgyalás időpontja között eltelhet. A tárgyalás helye főszabály szerint a közjegyző
hivatalos helyisége; ettől a közjegyző - ha a körülmények indokolják - fontos okból eltérhet.
A 46-48. §-hoz
A tárgyalás előkészítésének körébe tartozó eljárási cselekmény - az örökhagyó
végintézkedésének beszerzése, amely alapvető feltétele az öröklésről való megalapozott
döntésnek. A Kjtv. tartalmaz a végintézkedések nyilvántartására és a hagyatéki eljárás során
az abból történő lekérdezésre vonatkozó rendelkezéseket [Kjtv. 135. § (4) bekezdés]; emiatt a
Javaslat erre vonatkozó kifejezett rendelkezést már nem tartalmaz, hanem az ezt követő
végintézkedés beszerzési eljárást szabályozza. A közjegyzők esetében hivatásbéli kötelesség a
náluk őrzött végintézkedés továbbítása a hagyatéki eljárást lefolytató másik közjegyzőnek;
egyébként a végintézkedést tartalmazó irat közjegyzőnek történő átadása mindenkinek
kötelessége, aki azt birtokában tartja, e szabály megsértése az eljárást akadályozó olyan
magatartás, amely pénzbírság kiszabásának lehet az alapja. Annak érdekében, hogy az
érintettek akár írásbeli végrendelet továbbítására, akár szóbeli végrendeletre vonatkozó
információ átadásával kapcsolatos kötelezettségüknek lehetőség szerint lakóhelyükhöz közel,
egyszerűen eleget tudjanak tenni, a Javaslat többféle módon ad lehetőséget ennek megtételére;
ebben a közjegyzőknek, jegyzőknek és külföldön a diplomáciai képviseleteknek fontos
szerepük van, hiszen az ilyen célból részükre átadott iratokat, náluk megtett nyilatkozatokról
szóló iratokat az eljáró közjegyző részére díjmentesen továbbítaniuk kell.
Az írásbeli végintézkedések beszerzésére a Kjtv.-ben szabályozott Végrendeletek
Országos Nyilvántartásába (VONY) való betekintés nyújt korszerű lehetőséget. A VONY-ban
nem található írásbeli végintézkedések tartalmáról, illetve a szóbeli végintézkedések
megtételének körülményeiről és tartalmáról az azokat ismerőktől a közjegyző számos úton
értesülhet: a postai levelezésen kívül lehetőség van a végintézkedést birtoklóknak, illetve a
tanúknak külföldön magyar külképviseletnél, belföldön bármely közjegyzőnél megjelenni, a
végintézkedést átadni, illetve arról nyilatkozni. A hivatalos szervek az iratokat és
52
információkat gyorsan, szakszerűen és költségmentesen továbbítják a hagyatéki eljárásra
illetékes közjegyzőnek.
A tanúknak a szóbeli végrendeletről való írásbeli megnyilatkoztatása és annak
továbbítása (a tanúk egy-egy levélben leírják a végrendelkezés körülményeit és tartalmát)
nem kötelessége a közjegyzőnek, az csupán egy előkészítési lehetőség. Ha a nyilatkozatok
ellentmondóak, vagy nem teljes körűek, illetve vitatottak, a tanúkat meg kell idézni. Az
előkészítő levélváltás során azonban tisztázni lehet, hogy érdemes-e egyáltalán megidézni a
tanúkat.
A 49-52. §-hoz
A polgári eljárásokban a jogait gyakorolni valamilyen okból képtelen fél érdekében
történik meg az ügygondnok részvétele; őt a bíróság rendeli ki. A hagyatéki eljárásokban is
fontos szerepe van az ügygondnoknak, hiszen az öröklésben érdekeltek számos esetben az
örökhagyóval napi kapcsolatban nem állt személyek, akik távollétük okán nem is tudnak az
eljárás folyamatban létével számolni, sok esetben pedig cselekvőképességük hiánya miatt
nem tudnak érdekeik védelmében fellépni. A Javaslat a Pp-ben foglaltaknál részletesebben,
több esetre is kiterjedően írja elő az ügygondnok kirendelését, és azt is meghatározza - az
általánosan bevett bírósági és közjegyzői gyakorlatnak megfelelően - hogy elsősorban
ügyvédet és ügyvédi irodát kell kirendelni ügygondnokként, hiszen az ügyvédség az, amely
tevékenységénél fogva gyakorlattal, szakmai tapasztalattal rendelkezik, mind a polgári anyagi
jog ismeretében, mind pedig érvényesítésében. Érdekellentét hiányában másik, öröklésben
érdekelt személy is kirendelhető, ez jóval egyszerűbbé, költségkímélőbbé teszi az
ügygondnoki feladat ellátását, hiszen a kirendelt saját jogán egyébként is részt vesz az
eljárásban.
Az 53-57. §-hoz
Az öröklésben érdekeltek nyilatkozataik beszerzésére, és számukra a végintézkedés
tartalmának, illetve a többi érdekelt nyilatkozatának megismerésére szolgáló eljárási
cselekmény a hagyatéki tárgyalás. A tárgyalásra mindazokat meg kell idézni, akik az addig
beszerzett iratok alapján az öröklésben érdekeltek; a Javaslat tételesen felsorolja ezeket a
személyeket. A normaszöveg részben a végintézkedés, részben pedig az annak hiányában
történt elhalálozás esetére adja meg a felsorolást; lényegében három személyi körről van szó:
a végrendeleti vagy törvényes örökösökről, a hagyatéki vagyontárgyak birtoklóiról és a
hagyatéki hitelezőkről. Előfordulhat, hogy végintézkedés esetében is meg kell idézni a
tárgyalásra a (nemcsak a kötelesrészre jogosult) törvényes örökösöket; így például, ha a
végintézkedéssel kapcsolatban aggályos körülményt észlel a közjegyző vagy ha a törvényes
örökösök a végintézkedés ellenére is igényt jelentettek be az örökségre. Szóbeli végrendelet
esetében a tanúkat is meg kell idézni a tárgyalásra, hiszen a végakarat kifejezésére vonatkozó
nyilatkozatukat a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet - ha az öröklésben
érdekeltek a kihallgatáson nincsenek jelen - részükre meg is kell küldeni.
Az 58-66. §-hoz
Az öröklésben érdekelt külföldieknek a polgári per felpereséhez hasonlóan a hagyatéki
eljárásban is rendelkeznie kell hazai kézbesítési megbízottal, ellenkező esetben kézbesítési
ügygondnokot rendel számára a közjegyző; természetesen az első tárgyalásra szóló idézésre
ez még nem vonatkozik, ebben történik meg a felhívás a kézbesítési megbízott megjelölésére.
53
Egy szűk körben hirdetményi kézbesítésre is lehetőséget ad a Javaslat: csak akkor, ha a
kézbesítés eleve eredménytelennek mutatkozik valamely okból.
A modern informatikai lehetőségeket kihasználó módon, az információk széles körű,
gyors átadását elősegítendő, az értékpapírok semmissé nyilvánítása iránti eljárásban már
megteremtett elektronikus hirdetményezésre kerül sor az utolsó ismert belföldi lakóhely
szerint polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés mellett; a jogkövetkezmény
(a kézbesítési vélelem beálltának napja) az előbbihez fűződik. Emellett az ún. ismeretlen
örökös esetében, illetve az állam öröklésének valószínűsítése esetén, továbbá a hagyatéki
hitelezők felkutatása céljából kerül sor hirdetményezésre, melynek célja az, hogy lehetőség
szerint szerezzen tudomást az öröklésről az abban érintett, s jelenjen meg és tegyen
nyilatkozatot a hagyatéki eljárásban. Az öröklési igény bejelentése nem csupán egy
szándéknyilatkozatot jelent, hanem az öröklést megalapozó körülmények igazolását is (pl.
hozzátartozói kapcsolat igazolása, végintézkedés átadása vagy felkutatására alkalmas adat
közlése).
A 67-71. §-hoz
A tárgyalás megtartása hagyatéki eljárás esetében is a megjelentek számba vételével
kezdődik, a tárgyalás az idézett távollétében is megtartható, ha idézése nem volt szabályszerű,
csupán határozathozatalra nem kerülhet sor; ehelyett újabb tárgyalást kell tartani, melyre
ismételten meg kell idézni az érintettet. Az eljárás gyorsabb lezárása érdekében ha csak a
tárgyalást követően érkezett vissza az idézés tértivevénye, de abból szabályszerű kézbesítés
állapítható meg, az idézett távolléte okán újabb tárgyalást már nem kell tartani, ha egyébként
határozathozatalra kerülhetne sor; a végzést ilyen esetben meg lehet hozni.
A beszerzett végintézkedés a hagyatéki tárgyaláson kerül kihirdetésre; írásbeli
végrendelet esetében ez a végrendelet felolvasásából áll. A szóbeli végrendelet esetében a
kihirdetésnek az felel meg, hogy közjegyző gondoskodik a tanúk erre vonatkozó
nyilatkozatának beszerzéséről (előzetesen írásban, illetve a tárgyaláson szóban) és azokat
ismerteti.
A hagyatéki eljárás az elhunyt személyi, családi és vagyoni viszonyainak feltárását
célozza, kifejezetten személyes jellegű kapcsolatrendszerek kutatása folyik a tárgyalás
folyamán. Akárcsak a bírósági eljárások esetében - a jogbiztonság és a társadalmi kontroll
miatt - a fő szabály a hagyatéki tárgyalás nyilvánossága; a Pp.-ben foglalt kivételes esetekben
a nyilvánosság kizárható.
A tárgyaláson a megjelentek számbavételét követően a leltár és az esetleges
végintézkedés ismertetésére kerül sor (szóbeli végrendelet esetén az arról szóló nyilatkozatok
felvételére, ismertetésére), majd pedig az érdekeltek tehetik meg nyilatkozataikat. A
tárgyaláson elhangzottak és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyzőnek a tényállást
kell megállapítania, döntenie kell az öröklés rendjéről (ki, milyen jogcímen, mit örökölt),
illetve rögzítenie kell, hogy a hagyatékkal szemben esetlegesen milyen igényeket jelentettek
be érdekeltek. Törvényes öröklés esetén az öröklés rendjéről való döntés előfeltétele, hogy a
közjegyző megállapítsa az örökhagyó és az örökös közötti hozzátartozói kapcsolatot is.
A tárgyalás elhalasztásának okait a Javaslat felsorolja, de azok megállapítására a
közjegyzőnek széleskörű mérlegelési jogköre van. A tárgyalás elhalasztása és az újabb
tárgyalás kitűzése az öröklésben érdekeltek érdekében történik; ha ők kérik, hogy a
54
folytatólagos tárgyalás már ne legyen megtartva (pl. mert a remélt egyezséget nem sikerült
megkötniük és nem jött létre olyan új tényállási elem, ami miatt újra szükséges a tárgyaláson
való megjelenés), a közjegyző a rendelkezésre álló adatok alapján - a már kitűzött újabb
tárgyalási nap ellenére, annak megtartása nélkül is - az eljárást lezáró döntést hozhat.
A 71. §-hoz
A per tárgyáról való megalapozott döntés bizonyos esetben más eljárások
eredményétől függetlenül nem hozható meg, erre szolgál a Polgári perrendtartásban a
felfüggesztés intézménye. A Javaslat a hagyatéki eljárásban is lehetőséget ad a
felfüggesztésre; azt annyival szűkebb körben teszi lehetővé, hogy konkrétan meghatározza -
az eljárás tárgyához igazodóan - a felfüggesztést kötelezővé tévő eljárásokat tárgyuk szerint
(pl. örökhagyó ingatlanát érintő tulajdoni per, gyermek családi jogállását érintő per stb.), ettől
eltekintve a felfüggesztés indokoltságáról való döntés a közjegyző hatáskörébe tartozik.
Bizonyos esetekben bár formálisan még nincs megindítva az ilyen eljárás, de a családjogi
viszonyokból, az ügy adataiból alappal lehet következtetni annak közeljövőbeni
megindítására. Ez esetben nagyobb kár származna a határozathozatalból, mint ha időt biztosít
a jog az eljárás megindítására, s az eredményének bevárásával már egy valóban megalapozott,
jogorvoslattal nem támadott határozat születhet. A Javaslat ezért - alapozva a hagyatéki
eljárásban szerzett gyakorlat révén ezen élethelyzetek felismerésére - biztosítja a közjegyző
számára ennek - általa kitűzött határidővel történő - bevárását, ha az eljárás megindítására az
érintettet kifejezetten felhívta. Ha már a jogosult az eljárás megindítására lehetőséget
(határidőt) kapott, s erre figyelemmel bizonyos ideig a hagyatéki eljárás nem folytatódik, a
határidő eredménytelen elteltét követően már nincs lehetőség a felfüggesztésre.
A 72-77. §-hoz
A Javaslat a hagyatéki eljárás költségeinek szabályozásánál egyrészt azt összegzi,
hogy melyekről kell rendelkezni, másrészt szabályokat tartalmaz azok előlegezésével,
viselésével kapcsolatban. Az eljárási költségek teljes mértékben átfogják az eljárás
lefolytatásával ténylegesen felmerült, más forrásból nem fedezett költségeket, s ily módon a
Javaslat valamennyi jogkereső számára kiszámítható, átlátható szabályozást teremt; az
örökösök tudhatják, hogy az öröklési viszonyok rendezése milyen terhet jelent. Amennyire
szükséges, illetve lehetséges, a Javaslat egyes költség-részek megfizetését nem általában az
adófizetőkre, hanem az öröklésben ténylegesen érdekeltekre hárítja (tehát azokra, akiknek - a
vagyonszerzése - érdekében folyik az eljárás, illetve akik érdekében merült fel a fizetési
kötelezettség).
Az eljárás költségei a következőkből tevődnek össze: az eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező közjegyző díjazásából, továbbá az eljárásban közreműködők - a
biztosítási intézkedést foganatosító, valamint az ügygondnok - költségeiből. A törvények
ezek részletes meghatározására - a már említett kiszámíthatóság érdekében - kivétel nélkül
felhatalmazást adnak; ezek részint a Kjtv-ben (közjegyzői díjszabás), részint pedig a Javaslat
záró rendelkezései között találhatók. A hagyatéki eljárások közjegyző általi lefolytatását az
állam költségvetési támogatással közvetlenül nem finanszírozza, csupán a leltárkészítési
eljárás tekinthető központilag támogatott tevékenységnek (a közjegyzők díjbevételekből
tartják fenn irodáikat, míg a jegyző általi leltárkészítés önkormányzati forrásokból
finanszírozott tevékenység); a Javaslat ezen a szabályon továbbra sem változtat. Speciális
esetet képez a biztosítási intézkedés és az ügygondnoki (eseti) gondnoki közreműködés; erre
ugyanis akár olyan személy magatartásra okán is sor kerülhet, aki egyébként nem örökös,
55
másrészt az ilyen feladatok ellátása nem (jellemzően nem) a kirendelt alapfeladata, hivatása.
A Javaslat ez esetben ezért fő szabály szerint előlegezési kötelezettséget is előír (sőt annak
fedezésére az összeg előzetes bizalmi őrzésbe helyezését is), és azt kötelezi a díj viselésére,
akinek a magatartása, cselekménye folytán az intézkedés szükségessé vált.
Ugyancsak a díjak megtérülését szolgálja az az új szemléletet tükröző rendelkezés,
amely szerint hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje
vonatkozásában - közvetlenül a tartási kötelezettségek után, az eljáró hatóság munkáját egyéb
munkavégzéssel egyenértékűnek tekintve - a munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek
minősül.
A 78. §-hoz
Ha az eljárás lefolytatásának valamilyen okból nincs helye és ez az eljárás során derül
ki, az eljárást - hasonlóan ahhoz, ahogyan a per esetében a Polgári perrendtartás rendelkezik -
meg kell szüntetni. A megszüntetés - eljárás tárgyához igazodó, speciális - oka a leltározás
okának a megszűnése; figyelemmel arra, hogy hagyatéki eljárásra - fő szabály szerint -
azokban az esetekben kerül sor, amikor a hagyatékot leltározni kell.
A 79-89. §-hoz
A hagyatéki eljárás érdemi eredménye a hagyaték átadása: annak kimondása, hogy ki
és milyen címen, pontosan mit örökölt. A hagyatékadó végzés lesz tehát az, amely
megállapítja az örökhagyó halálával bekövetkezett öröklést, a tulajdonjog átszállását, egyéb
jog keletkezését. A hagyaték átadása kétféle módon történhet: teljes hatállyal és ideiglenes
hatállyal, illetve megvalósulhat részlegesen - a hagyaték egy-egy vagyontárgya esetében
eltérő módon - is. A feltételhez kötött öröklés nem akadálya a hagyaték átadásának; arra
azonban a végzésben utalni kell. Az átadásnak át kell fognia a leltárba vett teljes hagyatékot, a
Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a vagyontárgy - annak ellenére, hogy adatai
ismertek - mégsem vehető fel a hagyatékba (pl. a közhiteles nyilvántartás az örökhagyó
tulajdonaként tartalmazza, de már jogerős bírósági ítélet rendelkezik másként).
Az öröklési jogi vitával nem terhelt esetekben történik teljes hatályú átadás, az összes
többi esetben ideiglenes hatályú; a hatálytól függően az átadásnak eltérőek a
jogkövetkezményeik, azaz alapvetően mások a vagyont átvevő örökös jogai és
kötelezettségei. Az utóbbi esetben - az alappal várható perre (melyben a felperes számára
lehetőség nyílik állításainak bizonyítására is) tekintettel - fokozottabb megőrzési
kötelezettség van, s rendelkezési jog is korlátozott (elidegenítés és terhelés tilalma). A
hagyaték-átadási terhek és öröklési illeték ez esetben is fedezhető a vagyonból, viszont az e
célból átvett vagyontárgy másra való felhasználása tilos, az fokozott jogi felelősségre vonást
vonhat maga után.
Olyan vitás kérdések esetén, melyeknél az örökösök személye nem vitatott, a Javaslat
megengedi a teljes hatályú átadást, azt feltételezve, hogy ezek a kérdések a hagyaték
átszállásának megállapítását már nem befolyásolják, csupán az örökösökkel való elszámolás
vitás: ilyenek a figyelembe nem vett, kötelesrész iránti igény, hagyatéki hitelezői igény és
kötelmi hagyomány iránti igény; összefoglalóan ún. „másodlagos öröklési jogi vita”
kifejezéssel foglalja ezeket egybe a Javaslat szövege. Az igény jogosultjainak biztosítékát az
igényük érvényesítésének időtartamára az örökösöknek megfelelő összegű biztosítékot kell
adniuk, vagy beletörődni, hogy ideiglenes hatállyal kapják kézhez a hagyatékot; az igény
56
jogosultjai bírósághoz fordulva külön erre vonatkozó kérelemmel érhetik el, hogy az igényeik
kielégítését. Ugyancsak nem akadálya a teljes hatályú átadásnak a tulajdonjogot szintén nem
érintő, özvegyi jogra (vagyis haszonélvezeti jogra) vonatkozó vita.
Idővel az ideiglenes hatályú átadás is teljes hatályúvá válhat: ez alapvetően attól függ,
hogy az öröklési pert megindítják-e, illetve az milyen eredménnyel ér véget; erről a
közjegyzőnek - tekintettel arra, hogy alapvetően befolyásolja a hagyatéki vagyon kezelését -
külön végzést kell hoznia. Akkor is vannak feladatai a közjegyzőnek a korábbi, végzésben
foglalt döntésével kapcsolatban, ha a per során hozott ítélet csak a végzésben foglaltaktól
részben eltérően állapítja meg az öröklést: a nem érintett részt teljes hatályú változtatja, a
megváltoztatott részében pedig hatályon kívül helyezi.
A teljes hatályú átadás - értelemszerűen - az örökös részére történik, az ideiglenes
hatályú átadásnál pedig egyfajta sorrendet állít fel a Javaslat azok között, aki részére az
örökség átadható (szerződéses, végrendeleti - írásbeli, szóbeli végrendelet - örökös,
törvényes örökös).
A 90-92. §-hoz
A Javaslat az eljárás során hozott határozatok közlésére - a Pp. szabályainak
megfelelően - azok kihirdetését vagy kézbesítését írja elő. Az érdemi határozatok
érdekeltekkel történő közlése fő szabály szerint kézbesítéssel történik, ez ugyanakkor úgy is
megvalósulhat, hogy a tárgyaláson hozott végzés kiadmányát az érintettek közvetlenül a
tárgyalást követően, annak helyszínén, az átvétel igazolása mellett átveszik a közjegyzőtől.
A fellebbezési határidő eredménytelen elteltével a jogerő megállapítása a közjegyző
feladata, azt azonban az érintettekkel külön közölni hivatalból nem kell; csak kérelmükre kell
igazolni a bemutatott végzés kiadmányokon. A jogerőssé válást követően lehet megtenni a
végzésben foglaltak realizálására szolgáló megkereséseket, ugyanígy kell eljárni, ha
ideiglenes hatályú átadásról szóló végzés teljes hatályúvá válásáról szóló végzés emelkedik
jogerőre. Ugyancsak a jogerőssé váláshoz kötődik a biztosítási intézkedések megszüntetése -
ha arra azt megelőzően még nem került sor. A jogerős hagyatékátadás következménye az
illetékfizetési kötelezettség megállapítása is; az ehhez szükséges iratok adóhatság részére
történő megküldése iránt a közjegyző intézkedik.
A 93-98. §-hoz
Hazánkban a közvetítői eljárás (békéltetés, mediáció) intézményét meghonosító, a
közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény segítségül hívásával a Javaslat a
korábbi szabályozástól eltérően - újdonságként - lehetővé teszi, hogy a vitával terhelten
átadott hagyaték esetében (amikor már jogerős végzés zárja le a közjegyző előtti eljárást) a
vitatott igény érvényesítésére indítandó per helyett, azt megelőzően a felek a perindításra
nyitva álló 30 napnál - ésszerű időbeli keretek közt - hosszabb ideig egyeztethessenek
közvetítői eljárás keretében. A közvetítői eljárás megindítása és befejeződése (akár
eredményes, akár nem) írásban történik, így amikor azokról a közjegyző hitelt érdemlően
tudomást szerez, annak megfelelően tud intézkedni. A Javaslat maximum 30 (+8) nappal
hosszabbítja meg a vitás, de még bíróság elé nem vitt helyzet fennállását (eredetileg
biztosított 30 nap), mely alatt a felek olyan megegyezésre juthatnak, amit - ha a közjegyző
jóváhagy és lényegében a bíróság által jóváhagyott egyezséggel válik egyenértékűvé - a
pereskedés egészben vagy részben elkerülhető. Ha a vitás felek a meghosszabbított határidő
57
(30+30 nap) alatt sem jutnak ilyen egyezségre, a Javaslat további 8 napot biztosít arra, hogy
az arra jogosult a pert megindítsa (jogi képviselővel egyeztessen, elkészítse a keresetlevelet és
a bírósághoz benyújtsa). A per előtt a közvetítői eljárás megindítását a jogalkotó nemcsak az
örökléssel kapcsolatban, hanem bármely más vita esetében is preferálja (az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvényben 50%, de maximum 50.000,-Ft-os illetékmérsékléssel, illetve a
Pp.-ben kedvező perköltség-viselési szabályokkal), hiszen ilyenkor a hazai és nemzetközi
tapasztalatok alapján kimutathatóan nagyobb eséllyel születik önként végrehajtott egyezség
(akár a per előtt, akár az alatt). A hagyatéki eljárásban azonban tipikusan olyan viták is
felmerülnek, melyek (pl. a hozzátartozó elvesztéséből fakadó pszichés gyászreakció, vagy rég
családi érzelmi terhek, illetve pénzügyi sérelmek ismételt előtérbe kerülése miatt) nem
kizárólag jogi alapokon nyugszanak és melyek meghallgatására, valamint átbeszélésére a
közjegyző, illetve a bíró eljárása közé érdemes egy közvetítői eljárást beiktatni. A Javaslat
ennek reális lehetőségét teremti meg azzal, hogy a perindítási határidőt a közvetítőhöz fordult
felek esetében rövid, de a közvetítői eljárás informális és szabadon alakítható jellegéből
fakadóan elégséges mértékben meghosszabbítja. Így nem csak az eljárás során kerül előtérbe
a felek egyezségkötési szándéka (a tárgyalás erre tekintettel elhalasztható), hanem a
közjegyző döntése után sem kénytelenek mindenképpen bírósághoz fordulni (ez esetben
azonban a perindítás már csak korlátozott ideig tolható ki).
A hagyatéki vagyon átszállása az örökhagyó halálának bekövetkeztével olyan módon
történik, amely gyakran nem felel meg az örökösök ésszerű és méltányolható igényeinek
(közös tulajdon keletkezik oszthatatlan dolgokon). Erre tekintettel a hagyatéki eljárás során a
résztvevők számára fokozottan ajánlott, illetve rendelkezésre áll az egyezségkötés lehetősége;
ha azzal élnek és egyezségük megfelel a jogszabályi előírásoknak, azt a közjegyző jóváhagyja
és a hagyatékátadásról szóló végzésében ahhoz kötve van. A hagyatéki eljárás
szabályozásával a jogalkotó célja az, hogy az öröklésről lehetőség szerint az eljárás
közjegyzői szakában, bírósághoz fordulás nélkül kerüljön sor. Ennek érdekében a felek
közötti egyezség létrehozásának kiemelt szerepe - és gyakorlata - van az eljárásokban. Az
örökléssel ugyanis a jogszabályoknak ugyan megfelelő, de a felek érdekeihez, aktuális
élethelyzetéhez, vagyoni viszonyaihoz nem feltétlenül igazodó vagyoni viszonyok jöhetnek
létre. Emiatt a felek akár az öröklés jogi alapját is támadhatják, de az akár későbbi jogviták
forrását is képező aránytalanságokhoz, ellentétekhez is vezethet egy családon, közösségen
belül. Ezeket a problémákat az egyezségkötés megszüntetheti; az így jóváhagyott egyezség
egyébiránt - hasonlóan más közjegyzői ügyszakokban irányadó szabályokhoz - a bíróság
által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. Egyezségkötésre örökösök között is lehetőség
van (osztályos egyezség), de az életviszonyok minél szélesebb körű és hosszabb távra
szolgáló, megnyugtató módon, konszenzussal történő rendezése érdekében abba más
érdekeltek - illetve vagyonuk - is bevonhatók. Az előbbi esetben - mivel az csak hagyatéki
vagyont érint - nem történik külön egyezségkötés és annak jóváhagyása; az eljárás
egyszerűsítése érdekében itt a felek akaratára tekintettel a közjegyző annak megfelelő
tartalommal hozza meg a hagyatékátadó végzést.
Az általánostól eltérő a hagyaték tárgyalás nélküli átadása, melyre akkor kerül sor, ha
-	a Javaslatban foglalt feltételek fennállására tekintettel - nem várható az ügy eldöntésének
más irányt szabó nyilatkozat megtétele a tárgyaláson. Az így átadott hagyaték esetében a
Javaslat bizonyos körben lehetőséget ad tárgyalás tartásának kérésére; éppen azért, hogy az
eljárást a megváltozott körülményekre figyelemmel (hagyaték visszautasítása, új egyezségi
ajánlat) lehessen befejezni.
58
Szintén különleges eljárás az új Ptk. által jelentősen újraszabályozott, a túlélő
házastárs haszonélvezeti jogának megváltására irányuló kérelem elintézése. Az eljárás
közjegyzői szakaszának jellegéből, rendeltetéséből következően erre a felek megegyezése
esetén van lehetőség; eltérő esetben perrel, „méltányos érdekei - különösen a haszonélvező
korábbi életviteléhez igazodó lakhatási joga - figyelembevételével” kell érvényesíteni a felek
a megváltás iránti igényét. Az egyezség lehet akár osztályos egyezség, akár a hagyaték
tárgyán kívül eső vagyont is érintő egyezség; a közjegyző ennek megfelelően dönt annak
jóváhagyásáról: a megfelelő tartalmú hagyatékátadó végzés meghozatalával vagy pedig
külön, egyezséget jóváhagyó végzéssel. A hagyatéki eljárásban az özvegyi jog megváltására
kizárólag az abban érintettek által kötött és a jogszabályoknak megfelelő (azaz a közjegyző
által jóváhagyható) egyezséggel van mód. Vita esetén az érintettek számára a bírósági út
vehető igénybe.
A 99-101. §
Az új Ptk. jelentősen újraszabályozta a végrendeleti végrehajtó jogintézményét is; a
Javaslat csupán néhány eljárási szabályt rögzít: legfőképpen azt, hogy mi a jegyző és a
közjegyző teendője. Ha tudomást szerez a végrendeleti végrehajtó kijelöléséről, ám alappal
feltételezhető, hogy az érintett erről nem tud, feladatáról értesítenie kell. A végrendeleti
végrehajtónak kifejezetten nyilatkoznia kell a megbízatás elfogadásáról; a hagyatéki eljárás
lefolytatására során nem nélkülözhető a megbízatás létrejöttével (időpontjával, tartalmával),
illetve megszűnésével kapcsolatos információ. E körben a Javaslat szigorú szabályt tartalmaz
a végrendeleti végrehajtóra nézve: a közjegyzői (jegyzői) felhívástól számított 30 napon belül
meg kell küldenie elfogadó nyilatkozatát a közjegyző részére, ellenkező esetben az eljárásban
úgy kell tekinteni, mintha nem jött volna létre a megbízás. Ez az együttműködés elvárható a
végrendeleti végrehajtótól, hiszen felelősségteljes - akár vagyonkezelésre is kiterjedő -
feladatot lát az örökhagyóról az örökösökre szálló vagyonnal összefüggésben. Annak
érdekében viszont, hogy konkrét feladataival, jogkörével ne csak ő, hanem a másik oldalon az
öröklésben érintettek is tisztában legyenek, a megbízatás létrejöttéről - a végrendelet szerinti
feladatokat is felsoroló - végzést kell hozni, amelyet velük is közölni kell.
A 102. §-hoz
Az öröklési bizonyítvány kiállítása olyan helyzetek kezelésére szolgál, amikor
leltározható vagyon hiányában vagy más okból nincs helye hagyatéki eljárás lefolytatásának,
az örökösnek mégis szüksége van örökösi minősége tanúsítására. Kérelmére ilyenkor öröklési
bizonyítványt állít ki a közjegyző, amely nem egyes vagyontárgyak öröklés jogcímén való
átadását, hanem csak az öröklés rendjét - tehát azt, hogy ki, milyen jogcímen és arányban
örökös - tartalmazza. Ha ehhez is szükséges meghallgatni az érdekelteket, úgy a közjegyző
hagyatéki tárgyalást is tűzhet ki; egyébként a hagyatéki eljárásra vonatkozó általános
szabályok szerint jár el a bizonyítvány kiállítása során.
A 103. §-hoz
A póthagyatéki eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha az eljárás befejezését
követően derül ki, hogy át nem adott, egyébként leltározandó vagyona maradt az
örökhagyónak. Ez ugyanúgy egy teljes hagyatéki eljárás lefolytatását igényli, hiszen az
alapeljárásban tett nyilatkozatok (az örökség visszautasításától, vagy a visszautasítás jogáról
való lemondástól eltekintve), cselekmények erre már nem terjednek ki, a tényállás
megállapítása ugyanakkor értelemszerűen már jóval egyszerűbb ez esetben. A gyorsabb
59
ügyintézést lehetővé tévő információ-összesítést a Javaslat az illetékességi szabályokkal is
elősegíti, hiszen az örökhagyó hagyatéki eljárást intéző közjegyző a póthagyatéki eljárás
lefolytatására már kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
A 104. §-hoz
A nemzetközi vonatkozású ügyek intézésének szabályait alapvetően az dönti el, hogy
a nemzetközi jogi normák alapján a magyar közjegyző rendelkezik-e joghatósággal az eljárás
lefolytatására, illetve, hogy milyen jogalapján kell dönteni az öröklési jogi viszonyokról. Ezt
vagy törvények - mint például a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű
rendelet - vagy nemzetközi szerződések határozzák meg, így a Hetv-nek ez nem szabályozási
tárgya, csupán néhány adatbeszerzési, illetve értesítési kötelezettséget rögzít az ilyen
ügyekkel kapcsolatban a Javaslat. Az örökhagyó állampolgárság szerinti államának
Magyarországra akkreditált külképviseleteinek címe a Külügyminisztérium honlapján
elérhető, erre figyelemmel teljesíthető részükre az értesítési kötelezettség.
A 105-108. §-hoz
A Javaslat a jogorvoslati eljárások legelején tartalmazza a megismételt eljárásra
vonatkozó rendelkezéseket, mely a perújítás intézményére hasonlít abban a tekintetben, hogy
megengedhetőségéről előzetesen dönteni kell.
A 109-115. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a He. jogorvoslati rendszerére vonatkozó hiányosságait az ABH
kifejezetten kiemelte, a Javaslat a jogorvoslati lehetőségeket részletesen szabályozza. A Pp.
háttérjogszabálykénti alkalmazása miatt főszabályként az eljárásban hozott végzések ellen
fellebbezésnek van helye, de egyes végzések külön említésre kerülnek annak érdekében, hogy
az ellenük benyújtott fellebbezésnek a végrehajtást felfüggesztő hatása - mivel ezen
esetekben az értelmetlen vagy kifejezetten hátrányos eredménnyel járhatna (pl. biztosítási
intézkedés gyorsaságát, hatályosulását veszélyeztetné) - kizárható legyen.
A 116-118. §-hoz
A Javaslat az ABH indoklására és elvárásaira tekintettel az általános rendelkezéseken
(14-18. §) felül külön részletességgel szabályorra az egyes adatokhoz való nyilvántartásból
való hozzáférés módját és terjedelmét az eljárásban résztvevő személyek egyéni
jogosultságainak megfelelően.
A 119. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezései megteremtik annak lehetőségét, hogy a
hagyatéki eljárás egyes - esetleges módosításuk, illetve kiegészítésük tekintetében a törvényi
szintnél rugalmasabb szabályozottságot igénylő - részletkérdései rendeleti szinten kerüljenek
meghatározásra. Csak azokat a felhatalmazó rendelkezéseket kell beiktatni, amelyet más
törvények nem tartalmaznak. Nem szükséges így például a hagyatéki eljárást lefolytató
közjegyzők illetékességi területének, munkadíjának és költségtérítésének, továbbá a hagyatéki
eljárás ügyvitelének megállapítására felhatalmazást adni, mivel azokat - általában véve az
összes közjegyzői eljárásra - már tartalmazza a Kjtv. 183. §-a. Ugyancsak nem szükséges a
hagyatéki eljárásban irányadó iratkezelési szabályokról felhatalmazó rendelkezés
60
megfogalmazása, hiszen az már szerepel a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári
anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben, illetve a tanúdíj megállapítására sem,
mivel a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet és a Pp-ben szereplő
felhatalmazó rendelkezés értelmében polgári nemperes eljárásokra is kiterjedően szabályozott
a tanúk díjazása. Az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügy elosztási
rend vonatkozásában a Javaslat viszont tartalmaz felhatalmazó rendelkezést, mivel a Kjnp.-
ben szereplő hasonló felhatalmazó rendelkezés a Kjnp. hagyatéki eljárásban való
alkalmazásának általános kizárása miatt nem alkalmazható a Javaslathoz kapcsolódó
rendeletalkotásra. Ugyancsak szükséges felhatalmazást adni az igazságügyért felelős
miniszternek a hagyatéki leltár elektronikus nyomtatványa adattartalmának és a nyomtatvány
közzététele módjának meghatározásárára, a - tárgykör jellegénél fogva az államháztartásért
felelős miniszter egyetértése mellett - a közjegyző eljárásán kívül felmerülő eljárási költségek
felszámításáról szóló rendeletek kiadására (biztosítási intézkedés költségei és ügygondnok,
eseti gondnok költségei), továbbá az eljárás lefolytatásához nem feltétlenül kapcsolódó nem
hiteles másolat kiadási tevékenység díjazására, illetve az elektronikus hirdetményezéssel
felmerülő költségekre.
A 120-121. §-hoz
A Javaslat rendelkezései 2011. január 1-jén lépnek hatályba. Az új Ptk. hatálybalépése
az Országgyűlés elé benyújtott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló T/11074. számú törvényjavaslat szerint 2010.
május 1. napja; a Javaslat hatálybalépéséig tartó időszak a He. átmeneti rendelkezésekkel való
módosításával kerül áthidalásra.
A joganyag teljes körű megújítása nem teszi lehetővé a folyamatban lévő ügyekben
való problémamentes alkalmazást, ezért a Javaslat a hatályba lépése után indult eljárásokban
alkalmazandó.
61