﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11372. számú
törvényjavaslat
a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez főzött
Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről
Előadó: Dr. Balázs Péter
külügyminiszter
Budapest, 2009. november
2009. évi ... törvény
a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez főzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a gyermekek fegyveres konfliktusba
történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet és a 4. §-ban található Nyilatkozatot e törvénnyel
kihirdeti.
3.	§ A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a
következő:
„Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the involvement of
children in armed conflict
The States Parties to the present Protocol,
Encouraged by the overwhelming support for the Convention on the Rights of the Child,
demonstrating the widespread commitment that exists to strive for the promotion and
protection of the rights of the child,
Reaffirming that the rights of children require special protection, and calling for continuous
improvement of the situation of children without distinction, as well as for their development
and education in conditions of peace and security,
Disturbed by the harmful and widespread impact of armed conflict on children and the long-
term consequences it has for durable peace, security and development,
Condemning the targeting of children in situations of armed conflict and direct attacks on
objects protected under international law, including places that generally have a significant
presence of children, such as schools and hospitals,
Noting the adoption of the Rome Statute of the International Criminal Court, in particular, the
inclusion therein as a war crime, of conscripting or enlisting children under the age of 15
years or using them to participate actively in hostilities in both international and non-
international armed conflicts,
Considering therefore that to strengthen further the implementation of rights recognized in the
Convention on the Rights of the Child there is a need to increase the protection of children
from involvement in armed conflict,
Noting that article 1 of the Convention on the Rights of the Child specifies that, for the
purposes of that Convention, a child means every human being below the age of 18 years
unless, under the law applicable to the child, majority is attained earlier,
Convinced that an optional protocol to the Convention that raises the age of possible
recruitment of persons into armed forces and their participation in hostilities will contribute
1
effectively to the implementation of the principle that the best interests of the child are to be a
primary consideration in all actions concerning children,
Noting that the twenty-sixth International Conference of the Red Cross and Red Crescent in
December 1995 recommended, inter alia, that parties to conflict take every feasible step to
ensure that children below the age of 18 years do not take part in hostilities,
Welcoming the unanimous adoption, in June 1999, of International Labour Organization
Convention No. 182 on the Prohibition and Immediate Action for the Elimination of the
Worst Forms of Child Labour, which prohibits, inter alia, forced or compulsory recruitment of
children for use in armed conflict,
Condemning with the gravest concern the recruitment, training and use within and across
national borders of children in hostilities by armed groups distinct from the armed forces of a
State, and recognizing the responsibility of those who recruit, train and use children in this
regard,
Recalling the obligation of each party to an armed conflict to abide by the provisions of
international humanitarian law,
Stressing that the present Protocol is without prejudice to the purposes and principles
contained in the Charter of the United Nations, including Article 51, and relevant norms of
humanitarian law,
Bearing in mind that conditions of peace and security based on full respect of the purposes
and principles contained in the Charter and observance of applicable human rights
instruments are indispensable for the full protection of children, in particular during armed
conflicts and foreign occupation,
Recognizing the special needs of those children who are particularly vulnerable to recruitment
or use in hostilities contrary to the present Protocol owing to their economic or social status or
gender,
Mindful of the necessity of taking into consideration the economic, social and political root
causes of the involvement of children in armed conflicts,
Convinced of the need to strengthen international cooperation in the implementation of the
present Protocol, as well as the physical and psychosocial rehabilitation and social
reintegration of children who are victims of armed conflict,
Encouraging the participation of the community and, in particular, children and child victims
in the dissemination of informational and educational programmes concerning the
implementation of the Protocol,
Have agreed as follows:
Article 1
States Parties shall take all feasible measures to ensure that members of their armed forces
who have not attained the age of 18 years do not take a direct part in hostilities.
2
Article 2
States Parties shall ensure that persons who have not attained the age of 18 years are not
compulsorily recruited into their armed forces.
Article 3
1.	States Parties shall raise the minimum age for the voluntary recruitment of persons into
their national armed forces from that set out in article 38, paragraph 3, of the Convention on
the Rights of the Child, 1 taking account of the principles contained in that article and
recognizing that under the Convention persons under the age of 18 years are entitled to special
protection.
2.	Each State Party shall deposit a binding declaration upon ratification of or accession to the
present Protocol that sets forth the minimum age at which it will permit voluntary recruitment
into its national armed forces and a description of the safeguards it has adopted to ensure that
such recruitment is not forced or coerced.
3.	States Parties that permit voluntary recruitment into their national armed forces under the
age of 18 years shall maintain safeguards to ensure, as a minimum, that:
(a)	Such recruitment is genuinely voluntary;
(b)	Such recruitment is carried out with the informed consent of the person's parents or legal
guardians;
(c)	Such persons are fully informed of the duties involved in such military service;
(d)	Such persons provide reliable proof of age prior to acceptance into national military
service.
4.	Each State Party may strengthen its declaration at any time by notification to that effect
addressed to the Secretary-General of the United Nations, who shall inform all States Parties.
Such notification shall take effect on the date on which it is received by the Secretary-
General.
5.	The requirement to raise the age in paragraph 1 of the present article does not apply to
schools operated by or under the control of the armed forces of the States Parties, in keeping
with articles 28 and 29 of the Convention on the Rights of the Child.
Article 4
1.	Armed groups that are distinct from the armed forces of a State should not, under any
circumstances, recruit or use in hostilities persons under the age of 18 years.
2.	States Parties shall take all feasible measures to prevent such recruitment and use, including
the adoption of legal measures necessary to prohibit and criminalize such practices.
3.	The application of the present article shall not affect the legal status of any party to an
armed conflict.
3
Article 5
Nothing in the present Protocol shall be construed as precluding provisions in the law of a
State Party or in international instruments and international humanitarian law that are more
conducive to the realization of the rights of the child.
Article 6
1.	Each State Party shall take all necessary legal, administrative and other measures to ensure
the effective implementation and enforcement of the provisions of the present Protocol within
its jurisdiction.
2.	States Parties undertake to make the principles and provisions of the present Protocol
widely known and promoted by appropriate means, to adults and children alike.
3.	States Parties shall take all feasible measures to ensure that persons within their jurisdiction
recruited or used in hostilities contrary to the present Protocol are demobilized or otherwise
released from service. States Parties shall, when necessary, accord to such persons all
appropriate assistance for their physical and psychological recovery and their social
reintegration.
Article 7
1.	States Parties shall cooperate in the implementation of the present Protocol, including in the
prevention of any activity contrary thereto and in the rehabilitation and social reintegration of
persons who are victims of acts contrary thereto, including through technical cooperation and
financial assistance. Such assistance and cooperation will be undertaken in consultation with
the States Parties concerned and the relevant international organizations.
2.	States Parties in a position to do so shall provide such assistance through existing
multilateral, bilateral or other programmes or, inter alia, through a voluntary fund established
in accordance with the rules of the General Assembly.
Article 8
1.	Each State Party shall, within two years following the entry into force of the present
Protocol for that State Party, submit a report to the Committee on the Rights of the Child
providing comprehensive information on the measures it has taken to implement the
provisions of the Protocol, including the measures taken to implement the provisions on
participation and recruitment.
2.	Following the submission of the comprehensive report, each State Party shall include in the
reports it submits to the Committee on the Rights of the Child, in accordance with article 44
of the Convention, any further information with respect to the implementation of the Protocol.
Other States Parties to the Protocol shall submit a report every five years.
3.	The Committee on the Rights of the Child may request from States Parties further
information relevant to the implementation of the present Protocol.
4
Article 9
1.	The present Protocol is open for signature by any State that is a party to the Convention or
has signed it.
2.	The present Protocol is subject to ratification and is open to accession by any State.
Instruments of ratification or accession shall be deposited with the Secretary-General of the
United Nations.
3.	The Secretary-General, in his capacity as depositary of the Convention and the Protocol,
shall inform all States Parties to the Convention and all States that have signed the
Convention of each instrument of declaration pursuant to article 3.
Article 10
1.	The present Protocol shall enter into force three months after the deposit of the tenth
instrument of ratification or accession.
2.	For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after its entry into force, the
Protocol shall enter into force one month after the date of the deposit of its own instrument of
ratification or accession.
Article 11
1.	Any State Party may denounce the present Protocol at any time by written notification to
the Secretary-General of the United Nations, who shall thereafter inform the other States
Parties to the Convention and all States that have signed the Convention. The denunciation
shall take effect one year after the date of receipt of the notification by the Secretary-General.
If, however, on the expiry of that year the denouncing State Party is engaged in armed
conflict, the denunciation shall not take effect before the end of the armed conflict.
2.	Such a denunciation shall not have the effect of releasing the State Party from its
obligations under the present Protocol in regard to any act that occurs prior to the date on
which the denunciation becomes effective. Nor shall such a denunciation prejudice in any
way the continued consideration of any matter that is already under consideration by the
Committee on the Rights of the Child prior to the date on which the denunciation becomes
effective.
Article 12
1.	Any State Party may propose an amendment and file it with the Secretary-General of the
United Nations. The Secretary-General shall thereupon communicate the proposed
amendment to States Parties with a request that they indicate whether they favour a
conference of States Parties for the purpose of considering and voting upon the proposals. In
the event that, within four months from the date of such communication, at least one third of
the States Parties favour such a conference, the Secretary-General shall convene the
conference under the auspices of the United Nations. Any amendment adopted by a majority
of States Parties present and voting at the conference shall be submitted to the General
Assembly of the United Nations for approval.
5
2.	An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of the present article shall enter
into force when it has been approved by the General Assembly and accepted by a two-thirds
majority of States Parties.
3.	When an amendment enters into force, it shall be binding on those States Parties that have
accepted it, other States Parties still being bound by the provisions of the present Protocol and
any earlier amendments they have accepted.
Article 13
1.	The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish
texts are equally authentic, shall be deposited in the archives of the United Nations.
2.	The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present
Protocol to all States Parties to the Convention and all States that have signed the Convention.
A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól
szóló egyezményhez főzött Fakultatív Jegyzőkönyv
A jelen Jegyzőkönyv részes államai,
Bátorítva a Gyermek jogairól szóló egyezmény széles körű támogatottságától, amely jelzi a
gyermek jogai elősegítése és védelme iránti küzdelem melletti széles körű elkötelezettséget,
Megerősítve, hogy a gyermekek jogai különleges védelmet igényelnek, és felszólítva a
gyermekek helyzetének megkülönböztetés nélküli folyamatos javítására, valamint a béke és
biztonság körülményei közötti fejlődésükre és nevelésükre,
Aggódva a fegyveres konfliktus gyermekekre gyakorolt káros és széles körű hatása, valamint
a tartós békére, biztonságra és fejlődésre gyakorolt hosszú távú következményei miatt,
Elítélve a gyermekek fegyveres konfliktus helyzeteiben történő célba vételét és a nemzetközi
jog által védett célpontok elleni közvetlen támadásokat, beleértve az olyan helyeket, ahol
általában nagy számban fordulnak elő gyermekek, mint például az iskolák és kórházak,
Rámutatva a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának elfogadására, különösen pedig arra,
hogy a Statútum a tizenötödik életévüket be nem töltött gyermekek besorozását vagy
toborzását, vagy háborús cselekményekben történő aktív alkalmazását mind nemzetközi, mind
pedig nem nemzetközi fegyveres konfliktusban háborús bűncselekménynek tekinti,
Tekintetbe véve ezért azt, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezményben elismert jogok
megvalósításának további elősegítése érdekében szükség van a gyermekek fegyveres
konfliktusba történő bevonástól való fokozottabb védelmére,
Rámutatva, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezmény 1. cikke meghatározza, hogy az
Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte
be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban
eléri,
6
Abban a meggyőződésben, hogy az Egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv, amely
felemeli a személyek fegyveres erőkbe való toborzása lehetőségének és háborús
cselekményekben való részvételének korhatárát, hatékonyan hozzá fog járulni annak az
elvnek az érvényesüléséhez, amely szerint minden, gyermekeket érintő cselekedet során a
gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsősorban figyelembe venni,
Rámutatva arra, hogy a Vöröskereszt és Vörös Félhold 1995 decemberében megrendezett
huszonhatodik nemzetközi konferenciája többek között azt az ajánlást tette, hogy a
konfliktusok résztvevői tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítása
érdekében, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek ne vegyenek részt
háborús cselekményekben,
Üdvözölve továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. számú egyezményének
egyhangú elfogadását 1999 júniusában a Gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról
és a felszámolásáért tett azonnali intézkedésekről, amely többek között megtiltja a gyermekek
erőszakos vagy kötelező toborzását fegyveres konfliktusban való alkalmazáshoz,
Legnagyobb aggodalommal elítélve a gyermekek állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres
csoportok által történő toborzását, kiképzését és alkalmazását nemzeti határokon belüli és
azokon átívelő háborús cselekményekben, és felismerve azok felelősségét, akik ilyen célra
toboroznak, képeznek ki és alkalmaznak gyermekeket,
Emlékeztetve arra, hogy a fegyveres konfliktus minden résztvevője köteles betartani a
nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseit,
Hangsúlyozva, hogy a jelen Jegyzőkönyv nem érinti az Egyesült Nemzetek Alapokmányában
foglalt elveket és célokat, az 51. cikket is beleértve, valamint a humanitárius jog vonatkozó
normáit,
Figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célok és elvek
teljes tiszteletben tartásán és az alkalmazandó emberi jogi egyezmények tekintetbe vételén
alapuló béke és biztonság körülményei elengedhetetlenek a gyermekek teljes körű
védelméhez, különösen fegyveres konfliktusok idején, vagy idegen megszállás során,
Felismerve azon gyermekek különleges igényeit, akik a jelen Jegyzőkönyvvel ellentétes
toborzással vagy háborús cselekménybe való alkalmazással szemben különösen sérülékenyek
gazdasági vagy társadalmi helyzetük vagy nemük miatt,
Tudatában annak, hogy a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásának gazdasági,
társadalmi és politikai indítóokait is szükséges figyelembe venni,
Abban a meggyőződésben, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a jelen
Jegyzőkönyv végrehajtása, valamint a fegyveres konfliktus áldozatává vált gyermekek testi és
lelki rehabilitációja és társadalomba való visszailleszkedése tekintetében,
Bátorítva a közösség, és különösen a gyermekek és gyermekáldozatok részvételét a
Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információk terjesztésében és oktatási
programokban,
Az alábbiakban állapodtak meg:
7
1. cikk
A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében,
hogy fegyveres erőik tizennyolcadik életévüket be nem töltött tagjai ne vegyenek közvetlenül
részt ellenségeskedésekben.
2.	cikk
A részes államok biztosítják, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nem
toborozhatóak kötelezően fegyveres erőikbe.
3.	cikk
1.	A részes államok felemelik a személyek hazai fegyveres erőikbe történő önkéntes
toborzásának a Gyermek jogairól szóló egyezmény 38. cikk 3. bekezdésében megállapított
legalsó korhatárát, figyelembe véve a cikkben rögzített elveket, és felismerve, hogy az
Egyezmény értelmében a tizennyolc év alatti személyek különleges védelemre jogosultak.
2.	Valamennyi részes állam a jelen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás vagy megerősítés
alkalmával letétbe helyezi kötelező erejű nyilatkozatát, amely meghatározza azt a legalsó
korhatárt, amelynél a hazai fegyveres erőibe való önkéntes toborzást lehetővé teszi,
továbbá azoknak az óvintézkedéseknek a leírását, amelyeket annak biztosítása érdekében
fogadott el, hogy az ilyen toborzás ne legyen erőszakos vagy kikényszerített.
3.	Azon részes államok, amelyek lehetővé teszik tizennyolc év alatti személyek önkéntes
toborzását hazai fegyveres erőikbe, óvintézkedéseket tesznek legalább annak biztosítása
érdekében, hogy:
(a)	Az ilyen toborzás valóban önkéntes legyen;
(b)	Az ilyen toborzás a személy szülei vagy törvényes gyámjai tájékoztatáson alapuló
belegyezésével történjen;
(c)	Ezen személyek teljesen tisztában legyenek az ilyen katonai szolgálathoz fűződő
kötelezettségekkel; és
(d)	Ezen személyek hiteles bizonyítékot nyújtsanak életkorukról a hazai katonai
szolgálatba történő felvételüket megelőzően.
4.	Valamennyi részes állam bármikor megerősítheti nyilatkozatát egy, az Egyesült Nemzetek
főtitkárához intézett, ilyen értelmű közléssel, aki valamennyi részes államot tájékoztatja.
A közlés a főtitkár által való átvételének napján válik hatályossá.
5.	Az 1. bekezdésben szereplő korhatár felemelésének követelménye nem vonatkozik azokra
az iskolákra, amelyeket a részes államok fegyveres erői működtetnek, vagy azok
ellenőrzése alatt működnek, betartva a Gyermek jogairól szóló egyezmény 28. és 29.
cikkeiben foglaltakat.
4.	cikk
1.	Az állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres csoportok semmilyen körülmények között
sem toborozhatnak vagy alkalmazhatnak háborús cselekményekhez tizennyolcadik
életévüket be nem töltött személyeket.
2.	A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek azért, hogy
megakadályozzák az ilyen toborzást és alkalmazást, beleértve az ilyen gyakorlat
8
betiltásához és bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges jogi intézkedések
meghozatalát.
3.	Ezen cikk alkalmazása nem érinti a fegyveres konfliktus egyik résztvevőjének jogállását
sem.
5.	cikk
Jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a
részes államok jogának vagy a nemzetközi dokumentumok, illetve a nemzetközi humanitárius
jog azon rendelkezéseit, amelyek hatékonyabban segítik elő a gyermek jogainak
megvalósítását.
6.	cikk
1.	Valamennyi részes állam megtesz minden szükséges jogi, államigazgatási és egyéb
intézkedést azért, hogy biztosítsa a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékony
végrehajtását és kikényszerítését saját joghatóságán belül.
2.	A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt
elveket és rendelkezéseket megfelelő intézkedésekkel széles körben ismertté teszik, és
megfelelő eszközökkel elősegítik, felnőttek és gyermekek számára egyaránt.
3.	A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében,
hogy leszereljék vagy más módon szolgálatukból felmentsék azokat a saját joghatóságuk
alatt álló személyeket, akiket a jelen Jegyzőkönyvvel ellentétes módon toboroztak vagy
alkalmaztak háborús cselekményekhez. A részes államok szükség esetén minden
megfelelő segítséget megadnak ezeknek a személyeknek testi és lelki felépülésük és a
társadalomba való visszailleszkedésük érdekében.
7.	cikk
1.	A részes államok együttműködnek a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásában, beleértve a
Jegyzőkönyvvel ellentétes valamennyi tevékenység megakadályozását, továbbá az ezen
Jegyzőkönyvvel ellentétes tevékenységek áldozatainak rehabilitációját és társadalomba
való visszailleszkedését, beleértve a technikai együttműködést és a pénzügyi támogatást
is. A fenti segítségnyújtás és együttműködés az érintett részes államok és releváns
nemzetközi szervezetek közötti konzultációk segítségével valósul meg.
2.	Azok a részes államok, amelyek abban a helyzetben vannak, támogatást nyújtanak a
meglévő többoldalú, kétoldalú vagy egyéb programokon keresztül, vagy többek között a
Közgyűlés szabályainak megfelelően létrehozott önkéntes alapon keresztül.
8.	cikk
1.	Valamennyi részes állam, a Jegyzőkönyvnek az adott részes államra nézve történő
hatályba lépését követő két éven belül jelentést nyújt be a Gyermek Jogainak Bizottsága
számára, átfogó információt nyújtva a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása
érdekében tett intézkedésekről, beleértve a részvételre és a toborzásra vonatkozó
rendelkezések végrehajtása érdekében tett intézkedéseket is.
2.	Az átfogó jelentés benyújtását követően valamennyi részes állam belefoglal a Gyermek
Jogainak Bizottsága számára az Egyezmény 44. cikkével összhangban benyújtott
9
jelentésbe minden további, a Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információt. A
Jegyzőkönyv más részes államai minden öt évben nyújtanak be jelentést.
3.	A Gyermek Jogainak Bizottsága a részes államoktól további információkat kérhet a jelen
Jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozóan.
9.	cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyv minden állam részére nyitva áll aláírásra, amely az Egyezmény
részese, vagy azt aláírta.
2.	A jelen Jegyzőkönyv megerősítésre szorul, illetve bármely állam számára nyitva áll
csatlakozásra. A megerősítő, illetve csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek
főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3.	Az Egyesült Nemzetek főtitkára, mint az Egyezmény és a Jegyzőkönyv letéteményese, az
Egyezmény valamennyi részes államát és az Egyezményt aláíró valamennyi államot
értesíti a 3. cikknek megfelelően.
10.	cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését
követő három hónap elteltével lép hatályba.
2.	Minden olyan államot illetően, mely a jelen Jegyzőkönyvet a hatálybalépése utáni
időpontban erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Jegyzőkönyv az adott állam
megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésétől számított egy hónap
elteltével lép hatályba.
11.	cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyvet bármely részes állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek
főtitkárához intézett írásbeli közléssel, aki értesíti az Egyezmény többi részes államát, és
minden államot, amely az Egyezményt aláírta. A felmondás az arról szóló közlésnek az
Egyesült Nemzetek főtitkára által való átvételét követő egy év elteltével lép hatályba.
Abban az esetben azonban, ha a felmondó részes állam ezen év lejártakor fegyveres
konfliktusban vesz részt, akkor a felmondás a fegyveres konfliktus befejezéséig nem lép
hatályba.
2.	Ezen felmondás nem mentesíti a részes államot a jelen Jegyzőkönyvben foglalt
kötelezettségei alól, melyek a felmondás hatálybalépése előtt bekövetkező bármely
cselekménnyel függenek össze. A felmondás továbbá nem érinti azon kérdések
folyamatos figyelemmel kísérését, melyekkel a Bizottság már a felmondás hatálybalépését
megelőző időpontban foglalkozott.
12.	cikk
1.	Bármely részes állam módosítást javasolhat, és azt megküldheti az Egyesült Nemzetek
főtitkárának. A főtitkár ezután a módosító javaslatot eljuttatja a részes államoknak azzal a
kéréssel, hogy közöljék, kívánják-e a részes államok értekezletének összehívását a
javaslatok megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából. Amennyiben az értesítéstől
számított négy hónapon belül az államok legalább egyharmada támogatja az értekezlet
összehívását, a főtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja az értekezletet. Az
10
értekezleten jelen lévő és szavazó részes államok többsége által elfogadott minden
módosítást jóváhagyásra a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
2.	A jelen cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően elfogadott módosítás akkor lép
hatályba, ha azt az Egyesült Nemzetek Közgyűlése jóváhagyta és a részes államok
kétharmados többsége elfogadta.
3.	A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes
államot továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései, valamint az általuk korábban
elfogadott módosítások kötelezik.
13.	cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű
szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek levéltárában kell letétbe helyezni.
2.	Az Egyesült Nemzetek főtitkára a jelen Jegyzőkönyv hiteles másolatait megküldi az
Egyezmény részes államainak és az Egyezményt aláíró államoknak.”
4.	§ Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a Jegyzőkönyvhöz a
következő Nyilatkozatot fűzze:
„With reference to Article 3 paragraph 2 of the Optional Protocol to the Convention on the
Rights of the Child on the involvement of children in armed conflict, the Republic of Hungary
declares that under Hungarian law the minimum age for voluntary recruitment into the
Hungarian national armed forces is eighteen (18) years. Pursuant to the Constitution of the
Republic of Hungary all recruiments to the national armed forces are voluntary in peacetime,
and the minimum age for mandatory military service during armed conflict is also eighteen
(18) years.”
„A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikk 2. bekezdésének megfelelően a Magyar
Köztársaság kijelenti, hogy a magyar jogszabályok szerint a magyar fegyveres erőkbe való
önkéntes toborzás alsó korhatára a tizennyolcadik (18) életév. A Magyar Köztársaság
Alkotmánya szerint a nemzeti fegyveres erőkbe való toborzás önkéntes alapú békeidőben, a
fegyveres konfliktus idején történő kötelező katonai szolgálat alsó korhatára szintén a
tizennyolcadik (18) életév.”
5.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-4. §-a a Jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2-4. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért, valamint az
igazságügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvénnyel került kihirdetésre a Gyermek jogairól szóló,
New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely az
ENSZ egyik legszélesebb körben elfogadott és támogatott nemzetközi jogi dokumentuma.
Az elmúlt évtized háborús konfliktusokkal terhelt időszaka különösen időszerűvé tette a
fegyveres összeütközések által érintett gyermekek helyzetének áttekintését csakúgy, mint a
globalizáció egyik legsúlyosabb negatív következményének, a gyermekprostitúció,
gyermekkereskedelem és gyermekpornográfia kérdésének vizsgálatát és az ellenük való
nemzetközi fellépés szabályozását. Ezzel összhangban az Egyesült Nemzetek Közgyűlése
2000. május 25-én fogadta el az Egyezmény két Fakultatív Jegyzőkönyvét, amely egyrészt a
gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról, másrészt a gyermekek eladásáról, a
gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szól. Magyar részről mindvégig
megkülönbözetett figyelemmel kísértük az Egyezmény két Fakultatív Jegyzőkönyvének
kidolgozását, és a velünk azonos értékrendet képviselő országokkal együttműködve
támogattuk annak elfogadását.
A Fakultatív Jegyzőkönyvek magyar részről történő aláírására a 2034/2002. (II. 18.) számú
Korm. határozat alapján került sor 2002. március 11-én.
A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló 2000. évi Fakultatív
Jegyzőkönyvet eddig 125 ország írta alá, 130 részes állama van, és 2002. február 12-én lépett
hatályba. Az Európai Unió 24 tagállama ratifikálta ez idáig.
A fegyveres konfliktusban érintett gyermekek védelmét szolgálja, hogy a Jegyzőkönyv a
fegyveres erőkhöz való kötelező toborzás, illetve a háborús cselekményekben való közvetlen
részvétel alsó korhatárát a 18. életévben határozza meg. Szabályozza a fegyveres erőkbe
történő önkéntes toborzás feltételeit, illetve az alsó korhatárát, ami szintén a 18. életév.
Kötelezi a részes államokat, hogy a csatlakozás vagy a megerősítés alkalmával nyilatkozatot
helyezzenek letétbe, amelyben meghatározzák a hazai fegyveres erőkbe való önkéntes
besorozást lehetővé tevő legalacsonyabb korhatárt. A Jegyzőkönyv részes államai
kötelezettséget vállalnak arra is, hogy fellépnek területükön a 18 év alattiak nem reguláris
fegyveres testületekbe történő bárminemű toborzása ellen.
A Jegyzőkönyv kiemelten foglalkozik az érintett gyermekek rehabilitációjának, valamint a
Jegyzőkönyvben foglaltak érvényre juttatása érdekében szükséges nemzetközi együttműködés
kérdésével. A Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek végrehajtásáról az abban részes
államoknak a hatálybalépést követően két éven belül, majd azt követően a Gyermek jogairól
szóló egyezmény végrehajtásáról szóló időszakos jelentéseikbe integrálva, ötévenként kell
számot adniuk. Ezen túlmenően az ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága jogosult a
Jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatos további tájékozódásra.
A Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségekből eredő hazai feladatok végrehajtása
többletköltséggel nem jár. A Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásunk összhangban áll emberi
jogi politikánkkal, a vállalt kötelezettségek végrehajtásáért felelős hazai háttér-
intézményrendszer biztosított. A Jegyzőkönyv rendelkezései összhangban állnak hazai
jogszabályainkkal, megerősítése jogszabály-módosítást nem igényel.
12
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Országgyűlés felhatalmazást ad a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról
szóló 2000. évi Fakultatív Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
Az Országgyűlés kihirdeti a Fakultatív Jegyzőkönyv és a hozzá fűzött Nyilatkozat angol és
hivatalos magyar nyelvű fordításának szövegét.
A 3. §-hoz
A Tegyzőkönvv 1-4. cikkeihez:
A cikkek kötelezik a részes államokat arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak
érdekében, hogy a 18. év alatti személyek közvetlenül ne vehessenek részt háborús
cselekményekben, illetve a fegyveres erőkbe ne legyenek kötelezően besorozhatók.
A 3. cikkben a részes államok vállalják, hogy a fegyveres erőkbe történő toborzás alsó
korhatárát legalább 15 évben állapítják meg, illetve a 15 és 18 év közötti korcsoport sorozása
esetén a legidősebbek besorozásának adnak elsőbbséget. A csatlakozás vagy megerősítés
alkalmával az államok nyilatkozatot tesznek letétbe, melyben rögzítik a fegyveres erőkbe
történő önkéntes toborzásnak az adott államban érvényes legalsó korhatárát, valamint az
erőszakos és kényszerített toborzás elleni óvintézkedéseket. A magyar Nyilatkozatot a
kihirdető törvény tartalmazza.
A 4. cikk szerint „az állami fegyveres erőkön kívüli fegyveres csoportok semmilyen
körülmények között sem toborozhatnak vagy alkalmazhatnak háborús cselekményekhez
tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeket”, a részes államok pedig „minden
lehetséges intézkedést megtesznek azért, hogy megakadályozzák az ilyen toborzást és
alkalmazást, beleértve az ilyen gyakorlat betiltásához és bűncselekménnyé nyilvánításához
szükséges jogi intézkedések meghozatalát”.
A haza katonai védelmét és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatokat
az Alkotmány 40/A. §-a (1) bekezdésének megfelelően a Magyar Honvédség látja el. A
Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan
vezetett fegyveres állami szervezet [ld. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
2004. évi CV. törvény 69. §-ának (1) bekezdését]. A Magyar Honvédségen kívüli haderő
(fegyveres csoport) a Magyar Köztársaság területén nem működik.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 70/H. §-a szerint: „(1) A haza
védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Rendkívüli állapot
idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők
kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező,
13
nagykorú magyar állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint -
hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével
összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.”
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (Hvt.) 5. §-a szerint
honvédelmi kötelezettség a nagykorú magyar állampolgárokat terheli. A törvény 6. §-a pedig
rendkívüli állapot, illetve megelőző védelmi helyzet esetére a nagykorú férfi állampolgárokat
nyilvánítja hadkötelessé. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 41. §-ának (1) bekezdése szerint:
„A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél
nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai
végzettségű (szakképesítésű), magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető,
aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, és elfogadja egyes
alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.” A Jegyzőkönyvben meghatározott
fegyveres erőkre a magyar jogban a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) is vonatkozhat. A Hszt. 1. §-ának
(1)	bekezdése értelmében a törvény hatálya kiterjed a rendvédelmi szervekre, amelyek körébe
többek között a rendőrség is beletartozik. Ugyanezen törvény 37. §-ának (1) bekezdése
kimondja, hogy a hivatásos szolgálati viszony csak önkéntes alapon, 18. életévét betöltött
személlyel létesíthető. Ennek megfelelően az Alkotmányban, a Hvt.-ben, a Hjt.-ben és a
Hszt.-ben a Magyar Honvédség vonatkozásában már nem használt „fegyveres erők” kifejezés
alá vonható szervezetekre vonatkozó hazai szabályzás a Jegyzőkönyv rendelkezéseivel
összhangban van.
A Tegvzőkönyv 5. cikkéhez:
A cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek érvényesülése nem sértheti más,
magasabb védelmet biztosító jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezéseinek
érvényesülését.
A Jegyzőkönyv 6-7. cikkeihez:
A részes államok vállalják, hogy a Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében meghozzák a
megfelelő jogszabályokat és megteszik az egyéb szükséges intézkedéseket, többek között
széles körben terjesztik a Jegyzőkönyv elveit, valamint együttműködnek más államokkal.
A Tegvzőkönyv 8. cikkéhez:
A részes államok kötelesek a Gyermek Jogainak Bizottsága számára benyújtott rendszeres
jelentésükben a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről is
beszámolni.
A Jegyzőkönyv 9-13. cikkeihez:
Ezen cikkek tartalmazzák a Jegyzőkönyv aláírásáról, hatálybalépéséről, felmondásáról és
módosításáról szóló szokásos rendelkezéseket.
A 4. §-hoz
A Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikkének 2. bekezdése előírja valamennyi részes államnak, hogy
a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás vagy annak megerősítése alkalmával kötelező erejű
nyilatkozatot helyezzen letétbe, amelyben meghatározza azt a legalsó korhatárt, amelynél a
14
hazai fegyveres erőibe való önkéntes toborzást lehetővé teszi, továbbá azoknak az
óvintézkedéseknek a leírását, amelyeket annak biztosítása érdekében fogadott el, hogy az
ilyen toborzás ne legyen erőszakos vagy kikényszerített.
Az 5. §-hoz
Rendelkezik a Fakultatív Jegyzőkönyvnek a Magyar Köztársaságra nézve történő
hatálybalépéséről, mely a megerősítő okirat letétbe helyezésétől számított egy hónap.
15