﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11517. számú
törvényjavaslat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosításáról
Előadó: Szabó Imre
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2009. december
2010. évi ... törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény módosításáról
1.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
66. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(5)
bekezdésének számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
a)	a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak
kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi
engedély,
b)	az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a
környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,
c)	a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a
környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,
d)	az a-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által
kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély,
e)	az a-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a
környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése
esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat
jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.
(2)	Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a
környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott
bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.
(3)	A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott hatósági
határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól, valamint a környezethasználók által a (2)
bekezdés szerint tett bejelentésekről hatósági nyilvántartást vezet.”
2.	§
A Kvt. 67. §-át megelőző cím helyébe és a 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció
„67. § (1) A környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárást előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció előzi meg.
(2)	A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett
tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem
tartalmi követelményeit.
1
(3)	A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak jogerőre
emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.
(4)	A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati
eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 33 munkanapon belül hozza
meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő 45 munkanap.
Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott
nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.”
3.	§
A Kvt. 72/A. §-át megelőző cím és a 72/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egybefoglalt környezethasználati engedély
72/A. § (1) A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett
egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.
(2)	A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül -
nyilvánosan közzéteszi.”
4.	§
A Kvt. a 72/A. §-t követő 72/B. §-sal és azt megelőzően az alábbi címmel egészül ki:
„A környezethasználat bejelentése
72/B. § (1) A környezethasználat - külön kormányrendeletben meghatározott esetekben - a
környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően akkor kezdhető, illetve szüntethető
meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott időpontban a külön
kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti.
(2)	A környezethasználatra vonatkozó - 66. § (2) bekezdés szerinti - bejelentés időpontja és a
tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott időpontja között - a külön
kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legalább harminc napnak el kell telnie.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
bejelentésekre.”
5.	§
A Kvt. 73. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálat szempontjából]
„a) tevékenységnek minősül valamely - környezethasználattal, környezetveszélyeztető
magatartással vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia megkezdése,
2
folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb
előkészítési munka végzése;”
6.	§
A Kvt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának
feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha]
„ c) a környezeti hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá
tartozó tevékenységet előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, illetve környezetvédelmi
engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;”
7.	§
(1)	A Kvt. 75. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie]
„b) a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;”
(2)	A Kvt. 75. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie]
„g) a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.”
8.	§
A Kvt. 77. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi számozása (1)
bekezdésre változik:
„(2) Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati
engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkül kezdte meg, az (1) bekezdés szerinti
értékelés céljából felmérést végezhet. Az érdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság
működési engedélyt ad.”
9.	§
A Kvt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezetvédelmi hatóság a 77. § (1) bekezdés szerint végzett felmérés jóváhagyásakor
egyszerűsített határozatot, a 77. § (2) bekezdésben foglalt esetben működési engedélyt ad ki,
vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.”
10.	§
A Kvt. 80. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„80. § A 74. § (2) bekezdésének c) pontja és a 77. § (2) bekezdése esetén - a nyilvánosság
bevonásának biztosítása érdekében - a környezetvédelmi hatóság köteles közmeghallgatást
tartani.”
11.	§
A Kvt. 82. §-ának (1)-(2) bekezdése és a 82. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés
82. § (1) A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben, valamint a 66. § (2) bekezdés szerinti
bejelentésekben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős
megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi
hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.
(2)	A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontja
szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésben alapul vett körülmények
változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló
körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés
elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.”
12.	§
A Kvt. 95/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
95/A. § A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási
eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá
a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
13. §
(1)	A Kvt. 96/B. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2)
bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat - kivéve, ha a bejelentett
tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg -, éves felügyeleti díjat fizet
tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét
fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentést követő 30 napon belül.”
(2)	A Kvt. 96/B. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott
kivétellel - kétszázezer forint.”
(3)	A Kvt. 96/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj
mértéke huszonötezer forint.”
4
14.	§
(1)	A Kvt. 110. § (7) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„19. az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció részletes szabályait;”
(2)	A Kvt. 110. § (7) bekezdés u) és v) pontjának számozása 21. és 22. pontra, ezzel egyidejűleg a
bekezdés jelenlegi 21-30. pontjainak számozása 23-32. pontra változik.
(3)	A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 33-34. pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„33. az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az
egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait;
34. azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak
történő bejelentést követően kezdhetők meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi
elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait,
valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket;”
(4)	A Kvt. 110. § (13) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg:]
„a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegű
szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre
vonatkozó egyéb szabályokat;”
15.	§
(1)	E törvény 2010. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult
eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a Kvt. 48. § (5) bekezdésében az „a) pontjában meghatározott füstködriadó terv” szövegrész
helyébe az „a)-b) pontjában meghatározottak” szöveg,
b)	a 64/A. § (2) bekezdésének ba) pontjában a „törzsszáma (adószámának első nyolc
számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,” szövegrész helyébe „adószáma, statisztikai
számjele,” szöveg és cb) pontjában a „kiállítója és száma” szövegrész helyébe a „kiállítója
és száma, valamint adószáma és statisztikai számjele” szöveg lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével hatályát veszti a Kvt. 91. §-át megelőző cím.
5
16. §
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a
továbbiakban: Vgtv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől
eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és
megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez,
valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).”
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Vgtv. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés
lép:
„31. § A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a
szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket)
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő s) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„s) a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően megkezdhető, illetve folytatható
tevékenységek körének, továbbá a bejelentés tartalmi elemeinek és a bejelentéssel érintett
tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályainak, valamint az alkalmazható
jogkövetkezményeknek”
[rendeletben történő megállapítására]
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő m) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
„m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások
és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó
egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
[rendeletben történő megállapítására]
17.	§
E törvény a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
módosítására tett törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a következő célokat szolgálja:
1.,	A Javaslat szerinti módosítással meghatározásra kerülnek az egybefoglalt környezethasználati
engedélyre vonatkozó törvényi rendelkezések. Az egybefoglalt környezethasználati engedély
kiadására azon környezethasználatnak minősülő tevékenységek esetében kerülhet majd sor,
amelyekhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem
szükséges, mivel a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.) 1-3. számú
mellékletében meghatározott küszöbértékeket nem érik el, illetve az ott meghatározott
kritériumoknak nem felelnek meg, ugyanakkor kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) hatáskörébe tartozó valamilyen
környezetvédelmi tárgyú engedély (pl. helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítési engedély,
hulladékkezelési engedély) birtokában folytathatók. A felügyelőség ezeket a hatáskörébe tartozó
engedélyeket - amelyek körét külön jogszabály határolja majd le - az ügyfél kérelmére egy eljárás
keretében, összevontan, egy döntésbe foglaltan adhatja ki egy külön kormányrendeletben
megállapított eljárási szabályok alapján.
2.,	A Javaslatban szereplő módosítás megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy bizonyos
környezethasználattal járó tevékenységek a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása
nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően lehessenek gyakorolhatók. Azon tevékenységek
körét, amelyek tekintetében bejelentéssel élhet a környezethasználó, a környezetvédelmi tárgyú
külön jogszabályok határozzák majd meg. Ide csak olyan tevékenységek tartozhatnak, amelyek
folytatásához környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges,
valamint amelyek tekintetében egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására nem kerülhet
sor. A módosítás alapján a felügyelőségnek történt bejelentést követően a tevékenység egy
meghatározott idő elteltével kezdhető meg. E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének
időpontjában a felügyelőség ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek
teljesülnek-e. Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelőség
megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását,
valamint annak felfüggesztését rendelheti el. Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság
kiszabására kerülhet sor. A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd
külön kormányrendelet határozza meg. A Kvt. módosítása megteremti annak a lehetőségét is, hogy
a bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerülhessen sor. Tekintettel arra, hogy
e tevékenységek esetében - engedély hiányában - a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan
ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a módosítással a bejelentéshez kötött
tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül.
3.,	A Javaslattal egyúttal pontosításra kerülnek a Kvt.-ben az előzetes vizsgálatra vonatkozó
rendelkezések, tekintettel arra, hogy a Khvkr. 2009. augusztus 1-jével módosítására került. Az
módosítással a Khvkr. 1., illetve 2. számú mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek esetében
lehetővé vált, hogy a környezethasználó az engedélyezés gyorsítása érdekében az előzetes vizsgálati
eljárás helyett előzetes konzultációt kezdeményezzen, amelynek lefolytatása kevésbé formális
keretek között és rövidebb határidővel történik. Így a Kvt. 67. §-át érintő módosítások a törvény és
a Khvkr. összhangjának megteremtését szolgálják.
7
4.	A Kvt. módosításával kibővítésre kerül azon tevékenységek köre, amelyek esetében a
környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezheti az érintettet. A hatályos
szabályozás alapján erre jelenleg csak a már felépült és működő létesítmények vonatkozásában van
lehetőség, azoknál viszont nem, amelyeknél a létesítmény megépítéséhez szükséges építési és egyéb
előkészítő munkálatok még folynak. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a hatóság
olyan esetekben is felülvizsgálatra kötelezhesse a beruházót, amikor a környezetvédelmi vagy
egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolódó előkészítő építési
munkákat megkezdték. Ezen túlmenően a Kvt.-ben bővítésre kerülnek a felülvizsgálat tartalmi
szempontjai a környezeti hatások becslésével és értékelésével, valamint megerősítésre kerül, hogy
azokban az esetekben, amelyeknél a felülvizsgálatra a környezetvédelmi vagy egységes
környezethasználati engedély hiánya miatt kerül sor, a nyilvánosság véleményének megismerése
érdekében kötelező közmeghallgatást tartani, összhangban az irányelvi szabályozással.
Végül kibővülnek a környezetvédelmi teljesítményértékelés esetkörei is. Az új szabályok alapján a
környezethasználó felmérheti és értékeltetheti a környezetvédelmi hatósággal a tevékenységét akkor
is, ha észleli, hogy tevékenységét környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély
nélkül kezdte meg. Ekkor a felülvizsgálat tartalmi szempontjai szerint kell eljárnia, és ha a
tevékenysége megfelel a jogszabályi előírásoknak, a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt
ad ki számára.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Kvt. 66. §-a tartalmazza azoknak az engedélyeknek a felsorolását, amelyek jogerőssé válását
követően kezdhető meg, illetve folytatható a környezethasználat. A Javaslat 1. §-a ezek közé az
engedélyek közé helyezi el az egybefoglalt környezethasználati engedélyt, továbbá megteremti
annak törvényi lehetőségét, hogy a környezethasználat külön kormányrendeletben meghatározott
esetekben engedélyezés helyett a tevékenységnek a környezetvédelmi hatóság részére történő
bejelentését követően lehessen folytatható. A § a bejelentés jogintézményének bevezetése miatt
módosítja továbbá azon jogi aktusok körét, amelyekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást
köteles vezetni.
A 2. §-hoz
A Javaslat az előzetes konzultációra vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki a Kvt. 67. §-át a
környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.) 2009. augusztus 1-jén hatályba lépett
módosítására tekintettel. A módosítás alapján azon tevékenységeknél, amelyek kizárólag a Khvkr.
1.,	illetve 2. számú mellékletének hatálya alá esnek, megszűnik a kötelező előzetes vizsgálat,
helyette a környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet. A Korm. rendelet 3. számú
mellékletébe is tartozó tevékenységeknél az előzetes vizsgálati kötelezettség továbbra is fennmarad.
Az előzetes konzultáció során a környezetvédelmi hatóság véleményt ad, és az eljárással
kapcsolatos jogsérelmek orvoslását a környezetvédelmi engedélyezési eljárás vagy az egységes
környezethasználati engedélyezés végén hozott döntés elleni fellebbezés biztosítja. A konzultációt
45 napon belül kell lefolytatni, és abban az érintett közigazgatási szervek 15 napon belül tehetnek
észrevételt. Az eljárás ideje nem hosszabbítható meg, abban közmeghallgatásra nem kerül sor, a
nyilvánosság értesítésére vonatkozó rendelkezések viszont tartalmukban megegyeznek az előzetes
vizsgálat előírásaival.
A 3. §-hoz
A Javaslat a Kvt. 72/A. §-ának és az azt megelőző címnek a módosítását tartalmazza, és ezzel
bevezeti az egybefoglalt környezethasználati engedély jogintézményét, amelyet a környezetvédelmi
hatóság a környezethasználó kérelmére ad ki, külön jogszabály szerinti esetekben.
A 4. §-hoz
A Javaslat a Kvt.-be egy új 72/B. §-t iktat be, amely a környezethasználat bejelentésére vonatkozó
törvényi szintű rendelkezéseket szabályozza. A környezethasználat a környezetvédelmi hatóságnak
történő bejelentést követően akkor kezdhető meg, ha a környezethasználó a bejelentésben
meghatározott időpontban a külön jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti. A (2)
bekezdés elhatárolja a Kvt. alapján történő bejelentéseket a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
bejelentésektől.
Az 5. §-hoz
A Javaslattal a Kvt. 73. § (2) bekezdés a) pontjának módosításával kibővíti azon tevékenységek
körét, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezheti
9
az érintettet. A hatályos törvényi szabályozás alapján erre jelenleg csak a már felépült és működő
létesítmények vonatkozásában van lehetőség, azoknál viszont nem, amelyeknél a létesítmény
megépítéséhez szükséges építési és egyéb előkészítő munkálatok még folynak. A módosítás
megteremti a lehetőséget arra, hogy a hatóság olyan esetekben is felülvizsgálatra kötelezhesse a
beruházót, amikor a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyhez kötött
tevékenységhez kapcsolódó előkészítő építési munkákat megkezdték.
A 6. §-hoz
A Javaslat a Kvt. 74. § (2) bekezdésének c) pontját módosítja a Khvkr.-rel való összhang
megteremtése érdekében. A környezeti hatásvizsgálat rendszerét 2005-ben a Khvkr. szabályozta
újra. Az eljárások egyszerűsítése miatt leszűkült azoknak az eseteknek a köre, amikor
környezetvédelmi engedély kiadására kerül sor, mert azon tevékenységekhez, amelyeknél az
előzetes vizsgálatban megállapítják, hogy nem várható jelentős környezeti hatás, környezetvédelmi
engedélyre nincs szükség. Ezt a változást azonban a Kvt. környezetvédelmi felülvizsgálatra
vonatkozó rendelkezései nem tükrözik. Így ha valamely előzetes vizsgálatra kötelezett
tevékenységnél elmulasztják az előzetes vizsgálatot, vagy ha az olyan határozattal zárul, amely
alapján a tevékenység nem lenne megkezdhető, viszont erre mégis sor kerül, a Kvt. hatályos
szabályai alapján ezekben az esetekben környezetvédelmi felülvizsgálat és a működési engedély
megszerzése nem írható elő. A módosítás az ehhez szükséges rendelkezéseket pótolja. E szerint a
környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása
érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha a környezeti
hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó
tevékenységet előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, illetve környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati engedély nélkül kezdte meg vagy folytatja.
A 7. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Kvt. 75. § (1) bekezdésben a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
tartalmi szempontjait, valamint azok bővítésre kerülnek a környezeti hatások becslésével és
értékelésével. Ezek alapján a környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezethasználat és a
környezeti hatások teljes körű bemutatására kötelezheti a környezetvédelmi hatóság az érintettet.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Kvt. 77. §-ának módosításával kibővíti a környezetvédelmi teljesítményértékelés
esetköreit. Az új szabályok alapján a környezethasználó felmérheti és értékeltetheti a
környezetvédelmi hatósággal a tevékenységét akkor is, ha észleli, hogy tevékenységét
környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdte meg. Ekkor a
felülvizsgálat tartalmi szempontjai szerint kell eljárnia, és ha a tevékenysége megfelel a jogszabályi
előírásoknak, a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt ad ki számára.
A 9. §-hoz
A Kvt. 79. § (3) bekezdésének módosítása a környezetvédelmi teljesítményértékelés szabályainak
módosításával áll összefüggésben. A módosítás lehetővé teszi, hogy a Kvt. új 77. § (2) bekezdésben
foglalt esetekben a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt adjon ki az általános
szabályokkal ellentétben, amelyek szerint egyszerűsített jóváhagyó határozat kiadására kerül sor, ha
a környezethasználat megfelel a jogszabályi követelményeknek.
10
A 10. §-hoz
A Javaslat közmeghallgatás tartását írja elő azokban az esetekben, ha az érintett azért végez
teljesítményértékelést, mert észleli, hogy tevékenységét környezetvédelmi vagy egységes
környezethasználati engedély nélkül kezdte meg. A nyilvánosság bevonására ezekben az esetekben
az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK
irányelvre tekintettel kerül sor.
A 11. §-hoz
A Javaslat a Kvt. 82. §-ának pontosítását tartalmazza annak érdekében, hogy fogalmilag elhatárolja
az engedélyekben és a tulajdonosok személyében bekövetkezett változások bejelentését, mint
változás-bejelentést az új 72/B. §-ban szabályozott bejelentésektől, amelyek a környezethasználattal
járó tevékenységekre vonatkoznak.
A 12. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az általa
lefolytatott hatósági eljárások mellett az igazgatási jellegű szolgáltatásokért, valamint a bejelentések
elbírálásáért is igazgatási szolgáltatási díjat szedhessen az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény 67. §-ának (1) bekezdésével összhangban.
A 13. §-hoz
A Javaslat a Kvt. 96/B. §-ában a felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Mivel a
bejelentéshez kötött tevékenységek esetében - engedély hiányában - a környezetvédelmi
hatóságnak folyamatosan ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, e tevékenységekre
éves felügyeleti díjat szükséges meghatározni. Az éves felügyeleti díjat minden év február 28-ig
kell megfizetni, és a környezetvédelmi hatóság bevételeként a működési költségek fedezetére
szolgál. A felügyeleti díjat a 30 napot meghaladó tevékenységek esetében kell csak megfizetni. A
30 nap kikötése az egyszeri és a folyamatosan végzett tevékenységek közti elhatárolást célozza
tekintettel arra, hogy az egyszeri, rövid ideig tartó környezethasználat esetében nem szükséges a
tevékenység folyamatos felügyelete.
A 14. §-hoz
A Javaslat megteremti a felhatalmazó rendelkezéseket arra, hogy kormányrendeleti szinten
kerülhessen sor az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében összevonható engedélyek
körének és az engedély kiadása részletes szabályainak meghatározására, valamint a bejelenthető
tevékenységekre és a bejelentés ellenőrzésére, valamint az alkalmazható jogkövetkezmények
megállapítására, továbbá a bejelentésekre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megállapítására.
A 15. §-hoz
A Javaslat e §-ában szereplő módosítások pontosító jellegűek. Egyrészt rendezik a Fővárosi
Közgyűlés hatáskörébe tartozó rendeletalkotási jogköröket, valamint pontosítják a
környezetvédelmi igazgatási szervek által nyilvántartható adatok körét.
11
A 16. §-hoz
A Javaslatban szereplő e módosítások a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényre
vonatkoznak. Az (1) bekezdés a vízügyi hatósági eljárások vonatkozásában is megteremti a törvényi
lehetőséget arra, hogy egyes tevékenységek a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően
lehessen gyakorolhatók. A (2) bekezdésben szereplő módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a
vízügyi hatósági eljárásokban és a bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj legyen szedhető,
összhangban a Kvt. rendelkezéseivel. A (3)-(4) bekezdés az előző két módosítással áll
összefüggésben, egyrészt felhatalmazást ad a Kormánynak a bejelentéssel kapcsolatos végrehajtási
előírások megalkotására, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek az igazgatási
szolgáltatási díjak rendeletben történő megállapítására.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat e §-a a módosító rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza.
12