﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l 1723. számú
törvényjavaslat
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt
egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve
kihirdetéséről
Előadó: Varga Zoltán
önkormányzati miniszter
Budapest, 2010. január
2
2010. évi......törvény
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt
egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről
i-§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról
szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről
szóló kiegészítő jegyzőkönyve (továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.§
Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.§
A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a
következő:
„Additional Protocol to the European Charter of Local Self-Government on the right to
participate in the affairs of a local authority
Preamble
The member States of the Council of Europe, signatories to this Additional Protocol to the
European Charter of Local Self-Government (hereinafter referred to as “the Charter”, ETS No. 122),
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve greater unity between its members
for the purpose of safeguarding and realising the ideals and principles which are their common
heritage;
Considering that the right to participate in the conduct of public affairs is one of the democratic
principles that are shared by all member States of the Council of Europe;
Considering that the evolution in member States has shown the pre-eminent importance of this
principle for local self-govemment;
Considering that it would be appropriate to supplement the Charter with provisions guaranteeing the
right to participate in the affairs of a local authority;
Bearing in mind the Council of Europe Convention on Access to Official Documents, adopted by
the Committee of Ministers on 27 November 2008;
3
Bearing in mind also the Declaration and the Action Plán adopted at the 3rd Summit of Heads of
State and Government of the Council of Europe (Warsaw, 16 to 17 May 2005),
Have agreed as follows:
Article 1 - Right to participate in the affairs of a local authority
1.	The States Parties shall secure to everyone within their jurisdiction the right to participate in the
affairs of a local authority.
2.	The right to participate in the affairs of a local authority denotes the right to seek to determine or
to influence the exercise of a local authority's powers and responsibilities.
3.	The law shall provide means of facilitating the exercise of this right. Without unfairly
discriminating against any person or group, the law may provide particular measures for different
circumstances or categories of persons. In accordance with the constitutional and/or international
obligations of the party, the law may, in particular, provide for measures specifícally limited to
voters.
4.1.	Each Party shall recognise by law the right of nationals of the Party to participate, as voters or
candidates, in the election of members of the council or assembly of the local authority in which
they reside.
4.2.	The law shall also recognise the right of other persons to so participate where the Party, in
accordance with its own constitutional order, so decides or where this accords with the Party’s
international legal obligations.
5.1.	Any formalities, conditions or restrictions to the exercise of the right to participate in the affairs
of a local authority shall be prescribed by law and be compatible with the Party’s international legal
obligations.
5.2.	The law shall impose such formalities, conditions and restrictions as are necessary to ensure
that the ethical integrity and transparency of the exercise of local authorities’ powers and
responsibilities are not jeopardised by the exercise of the right to participate.
5.3.	Any other formalities, conditions or restrictions must be necessary for the operation of an
effective political democracy, for the maintenance of public safety in a democratic society or for the
Party to comply with the requirements of its international legal obligations.
Article 2 - Implementing measures for the right to participate
1.	The Parties shall take all such measures as are necessary to give effect to the right to participate
in the affairs of a local authority.
2.	These measures for the exercise of the right to participate shall include:
i.	empowering local authorities to enable, promote and facilitate the exercise of the right to
participate set out in this Protocol;
ii.	securing the establishment of:
4
a procedures for involving people which may include consultative processes, local
referendums and petitions and, where the local authority has many inhabitants and/or covers a large
geographical area, measures to involve people at a level close to them;
b procedures for access, in accordance with the Party’s constitutional order and international
legal obligations, to official documents held by local authorities;
c measures for meeting the needs of categories of persons who face particular obstacles in
participating; and
d mechanisms and procedures for dealing with and responding to complaints and suggestions
regarding the functioning of local authorities and local public services;
iii. encouraging the use of information and communication technologies for the promotion and
exercise of the right to participate set out in this Protocol.
3.	The procedures, measures and mechanisms may be different for different categories of local
authorities, having regard to their size and competences.
4.	In the planning and decision-making processes concerning measures to be undertaken to give
effect to the right to participate in the affairs of a local authority, local authorities shall be consulted
insofar as possible, in due time and in an appropriate way.
Article 3 - Authorities to which the Protocol applies
This Protocol applies to all the categories of local authorities existing within the territory of the
Party. However, each State may, when depositing its instrument of ratification, acceptance or
approval, specify the categories of local or regional authorities to which it intends to confine the
scope of the Protocol or which it intends to exclude from its scope. It may also include further
categories of local or regional authorities within the scope of the Protocol by subsequent
notification to the Secretary General of the Council of Europe.
Article 4 - Territorial application
1.	Any State may at the time of signature or when depositing its instrument of ratification,
acceptance or approval, specify the territory or territories to which this Protocol shall apply.
2.	Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the
Council of Europe, extend the application of this Protocol to any other territory specified in the
declaration. In respect of such territory the Protocol shall enter into force on the first day of the
month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such
declaration by the Secretary General.
3.	Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory
specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General of
the Council of Europe. The withdrawal shall become effective on the first day of the month
following the expiration of a period of six months after the date of receipt of such notification by
the Secretary General.
5
Article 5 - Signature and entry into force
1.	This Protocol shall be open for signature by the member States of the Council of Europe
signatories to the Charter. It is subject to ratification, acceptance or approval. A member State of the
Council of Europe may not ratify, accept or approve this Protocol unless it has, simultaneously or
previously, ratified, accepted or approved the Charter. Instruments of ratification, acceptance or
approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.
2.	This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a
period of three months after the date on which eight member States of the Council of Europe have
expressed their consent to be bound by the Protocol in accordance with the provisions of paragraph
1.
3.	In respect of any member State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the
Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of
three months after the date of the deposit of the instrument of ratification, acceptance or approval.
Article 6 - Denunciation
1.	Any Party may at any time denounce this Protocol by means of a notification addressed to the
Secretary General of the Council of Europe.
2.	Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration
of a period of six months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
Article 7 - Notifications
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of
Europe of:
a any signature;
b the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval;
c any date of entry into force of this Protocol in accordance with Article 5;
d any notification received in application of the provisions of Article 3;
e any other act, notification or communication relating to this Protocol.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol.
Doné at Utrecht, this 16th day of November 2009, in English and in French, both texts being
equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of
Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each
member State of the Council of Europe.
Kiegészítő Jegyzőkönyv
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához a helyi közügyekben való részvételről
Preambulum
Az Európa Tanácsnak a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához (a továbbiakban a „Charta”,
ETS 122 szám) csatolt jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvet aláírói tagállamai
Figyelembe véve azt, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység elérése a közös
örökségüket képező eszmék és elvek megőrizése és megvalósítása érdekében;
Figyelembe véve azt, hogy az állampolgárok közügyek intézésében való részvételének joga egyike
az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus alapelveknek;
Figyelembe véve azt, hogy a tagállamokban végbement fejlődés megmutatta ezen alapelv
kiemelkedő fontosságát a helyi önkormányzatok számára;
Figyelembe véve azt, hogy helyénvaló lenne a Chartát olyan rendelkezésekkel kiegészíteni,
amelyek garantálják a helyi közügyekben való részvétel jogát;
Ismerve az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló
Egyezményét, amelyet a Miniszteri Bizottság 2008. november 27-én fogadott el;
Ismerve a Nyilatkozatot és a Cselekvési Tervet, amit az Európa Tanács állam- és kormányfőinek
harmadik csúcstalálkozója (Varsó, 2005. május 16-17.) fogadott el,
A következőkben állapodtak meg:
1.	cikk - A helyi közügyekben való részvétel joga
1.	A Szerződő Felek joghatóságukon belül mindenki számára biztosítják a helyi közügyekben való
részvétel jogát.
2.	A helyi közügyekben való részvétel joga a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei
gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti.
3.	E jog gyakorlásának elősegítésére törvénynek kell eszközöket biztosítania. Bármely személy
vagy csoport hátrányos megkülönböztetése nélkül törvény eltérő rendelkezéseket tartalmazhat a
személyek bizonyos körülményeire vagy csoportjaira vonatkozóan. A Fél alkotmányos és/vagy
nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően, törvény kizárólag a választópolgárokra korlátozódó
sajátos rendelkezéseket is tartalmazhat.
4.1.	Minden Fél törvényben ismeri el a Fél állampolgárainak a lakóhelyük szerinti helyi
önkormányzat testülete vagy közgyűlése tagjainak megválasztásában - szavazóként vagy jelöltként
-	való részvétel jogát.
4.2.	Törvény szintén elismerheti más személyek jogát is az ilyen részvételre, amennyiben a Fél saját
alkotmányos rendjével összhangban így dönt, vagy amennyiben ez megfelel a Fél nemzetközi jogi
kötelezettségeinek.
5.1.	A helyi közügyekben való részvétel jogának gyakorlására vonatkozó bármely alaki
követelményeket, feltételeket és korlátozásokat törvény rendeli el és azok meg kell, hogy feleljenek
a fél nemzetközi jogi kötelezettségeinek.
5.2.	Törvény csak olyan alaki követelményeket, feltételeket és korlátozásokat írhat elő, melyek
annak biztosításához szükségesek, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei etikus
gyakorlását és átláthatóságát ne veszélyeztesse a részvételi jog gyakorlása.
5.3.	Minden egyéb alaki követelmény, feltétel és korlátozás a hatékony politikai demokrácia
működése, a demokratikus társadalom közbiztonságának fenntartása illetve a Fél nemzetközi jogi
kötelezettségei által támasztott kívánalmaknak való megfelelés szükségessége alapján állhat fenn.
2.	cikk - A részvételi joggal kapcsolatos intézkedések végrehajtása
1.	A Felek minden olyan intézkedést megtesznek, mely szükséges a helyi közügyekben való
részvétel jogának érvényesüléséhez.
2.	A részvételi jog gyakorlásához szükséges intézkedések magukban foglalják:
i.	a helyi önkormányzatok felhatalmazását arra, hogy lehetővé tegyék, ösztönözzék és segítsék a
jelen Jegyzőkönyvben megállapított részvételi jog gyakorlását;
ii.	az alábbiak létrehozásának biztosítását:
a a személyek bevonására szolgáló eljárások, melyek magukba foglalhatnak konzultációs
eljárásokat, helyi népszavazásokat és népi kezdeményezéseket, továbbá - ahol a helyi
önkormányzat magas lakosságszámmal bír és/vagy nagy földrajzi területen helyezkedik el -
intézkedéseket annak érdekében, hogy az emberek a hozzájuk legközelebb eső szinten kerüljenek
bevonására;
b a helyi önkormányzatok kezelésében lévő hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésre
vonatkozó eljárások, a Fél alkotmányos rendjével és nemzetközi jogi kötelezettségeivel
összhangban;
c intézkedések, amelyek a részvételben akadályozott személyek csoportjai igényeinek
megfelelnek; és
d mechanizmusok és eljárások a helyi önkormányzatok és a helyi közszolgáltatások
működésével kapcsolatos panaszok és javaslatok kezelésére és megválaszolására;
iii.	informatikai és a kommunikációs technológiák használatának ösztönzése a jelen
Jegyzőkönyvben meghatározott részvételi jog előmozdítása és gyakorlása érdekében.
3.	Az eljárások, intézkedések és mechanizmusok a helyi önkormányzatok eltérő típusai számára
-	méretükre valamint feladat- és hatásköreikre tekintettel - eltérőek lehetnek.
4.	A helyi közügyekben való részvételre vonatkozó jog érvényesítése érdekében hozott
intézkedésekre vonatkozó tervezési és döntéshozatali folyamatok során a helyi önkormányzatokkal
a lehetőségekhez mérten, a kellő időben és a megfelelő módon konzultációt kell folytatni.
3.	cikk - A Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó szervek
Jelen Jegyzőkönyv a Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára
alkalmazandó. Azonban bármely állam a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe
helyezésekor megjelölheti azon helyi és területi önkormányzatoknak kategóriáit, amelyekre a
Jegyzőkönyvet alkalmazni kívánja, illetve amelyeket kivon a Jegyzőkönyv hatálya alól. A Feleknek
a későbbiek során is lehetőségük van a helyi és területi önkormányzatok újabb körének a
Jegyzőkönyv hatálya alá vonására az Európa Tanács főtitkárának utólagos értesítése útján.
4.	cikk - Területi hatály
1.	Bármely állam az aláírásakor, vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe
helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre nézve a jelen
Jegyzőkönyv alkalmazásra kerül.
2.	Bármely állam a későbbiek során az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozattal
kiterjesztheti a Jegyzőkönyv területi hatályát a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen
területre nézve a Jegyzőkönyv a nyilatkozatnák a főtitkár által történt kézhezvételét követő három
hónapos időtartam utáni hónap első napján lép hatályba.
3.	Az előző két szakasz alapján tett bármely nyilatkozatot, a benne meghatározott bármely terület
tekintetében az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítésben vissza lehet vonni. A visszavonás
az értesítésnek a főtitkár által történt kézhezvételét követő hat hónapos időtartam utáni hónap első
napján lép hatályba.
5.	cikk - Aláírás és hatálybalépés
1.	A jelen Jegyzőkönyv az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll. A Jegyzőkönyv
megerősítést, elfogadást, vagy jóváhagyást igényel. Az Európa Tanács tagállama akkor erősítheti
meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá jelen Jegyzőkönyvet, ha egyidejűleg vagy azt megelőzően
megerősíti, elfogadja vagy jóváhagyja a Chartát. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot
az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2.	A Jegyzőkönyv azt az időpontot követő három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba,
amikor az Európa Tanács nyolc tagállama az 1. szakasz rendelkezéseivel összhangban
kinyilvánította, hogy a Jegyzőkönyvet magára nézve kötelezőnek ismeri el.
3.	Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek később nyilvánították ki azt, hogy a Jegyzőkönyvet
magukra nézve kötelezőnek ismerik el, a Jegyzőkönyv a megerősítő, elfogadó jóváhagyó okirat
letétbe helyezésétől számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.
6.	cikk - Felmondás
1.	Bármely Fél bármikor felmondhatja a Jegyzőkönyvet az Európa Tanács főtitkárának küldött
értesítéssel.
2.	Az ilyen felmondás az értesítésnek a főtitkár általi kézhezvételt követő hat hónapos időtartam
lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.
9
7. cikk - Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait:
a minden aláírásról;
b minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c minden, a Jegyzőkönyvnek az 5. cikk alapján történt hatálybalépésének időpontjáról;
d minden, a 3. cikk rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásról;
e minden egyéb, a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos intézkedésről vagy közlésről.
Fentiek hiteléül a kellően felhatalmazott alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Utrechtben, 2009. november 16-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt
hiteles, egy eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell elhelyezni. Az Európa
Tanács főtitkára az Európa Tanács minden tagállamának hiteles másolatot küld.”
4.§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A törvény 2-3. §-a a Jegyzőkönyv 5. Cikkének 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2-3.§-a hatálybalépésének naptári napját - annak ismertté
válását követően - a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter gondoskodik.
10
INDOKOLÁS
a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt
egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve
kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyv több mint két évtizedes
kormányközi munka eredményeként született meg az Európa Tanács égisze alatt. A dokumentum
végleges szövegét az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2009. szeptember 9-én megtartott
ülésén fogadta el. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Preambulum részében kifejezi, hogy
„az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi
tagállama által elfogadott demokratikus elveknek”, de az elv deklarálásán túl nem tartalmaz további
érdemi rendelkezéseket e jog tartalmának kifejtésére. A kiegészítő jegyzőkönyv a Charta e
hiányosságát pótolja.
A dokumentum egyéni jogként deklarálja az állampolgárok helyi közéletben való részvételi jogát.
Ilyen nemzetközi garancia másutt nem jelenik meg. A Kiegészítő Jegyzőkönyv szerint a helyi
közéletben való részvétel joga kifejezi a jogot arra, hogy az állampolgárok meghatározzák vagy
befolyásolják a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének gyakorlását. Ez a jog tehát széles
tartalommal bír, magában foglalja a helyi önkormányzás valamennyi szegmensét egészen a
választott képviselők megválasztásától az állampolgároknak a helyi közügyek intézésébe történő
konzultációs jellegű bevonásáig. A dokumentum célja, hogy szabályain keresztül javítsa az
állampolgárok helyi közéletbe történő bevonásának mértékét. Erősítse a közösséghez tartozás
érzését és segítsen abban, hogy a helyi közösségek olyan élettérré váljanak, ahol az állampolgárok
érzik, hogy részei a közösségnek és lehetőségük van a helyi közügyek alakítására.
A Jegyzőkönyv megalkotásának gondolata az Európa Tanács tagállamainak azon az egyre erősödő
felismerésén alapult, hogy a helyi demokrácia javításának nélkülözhetetlen eleme, hogy a
polgárokat a lehető legnagyobb mértékben bevonják a közéletbe és elkötelezetté tegyék őket saját
ügyeik iránt. A részvétel emellett elengedhetetlen a legitimitás fenntartásának elősegítéséhez, és az
átláthatóság biztosításához.
Ki kell emelni, hogy bár a Jegyzőkönyv a részvétel jogát egyéni jogként határozza meg, nem nyit
meg feltétlen jogokat az állampolgárok számára. A jog gyakorlása törvénnyel korlátozható, a
Jegyzőkönyvhöz csatlakozó felek alkotmányos berendezkedésével és nemzetközi
kötelezettségvállalásaival összhangban. A dokumentum a helyi részvétel jogát főszabályként a
csatlakozó állam állampolgárai számára biztosítja, de emellett lehetővé teszi azt is, hogy a felek
választójogot biztosítsanak olyan személyeknek is, akik nem állampolgáraik.
A Jegyzőkönyv rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák vagy gyengítik a Charta
rendelkezéseinek érvényességét. A Charta azt a meggyőződést testesíti meg, hogy a helyi
önkormányzatok által élvezett önkormányzás foka a valódi demokrácia próbakövének tekinthető.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (Nsztv.) 7. §
(3)	bekezdésének a)-b) pontjai alapján a Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság külkapcsolatai
szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül, ezért a Jegyzőkönyv
kötelező hatályának elismerésére az Nsztv. 7. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében - a
Jegyzőkönyv szövegének ismeretében - az Országgyűlés adhat felhatalmazást. E felhatalmazást a
Jegyzőkönyvet kihirdető törvény tartalmazza.
A 2. §-hoz
Az Nsztv. 7. § (2) bekezdés és 9. § alapján a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazás és a Jegyzőkönyv kihirdetése egy jogi aktusban valósul meg. Tekintettel arra, hogy a
Jegyzőkönyv tárgykörét érintően a belső jogi szabályozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik,
ezért a Jegyzőkönyv kihirdetése törvényi formában történik.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve 10. § (2) bekezdésének megfelelően e
§ tartalmazza a belső jogba átültetett Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos
magyar nyelvű fordítását.
A Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. szakasza deklarálja a helyi közügyekben való részvétel jogát,
amelyet egyéni jogként biztosit. Az 1. Cikk 2. szakasza meghatározza e jog tartalmát. Az 1. Cikk
3.	szakasza kötelezi a Feleket arra, hogy olyan jogi szabályozást hozzanak létre vagy tartsanak fenn,
amely megkönnyíti az állampolgárok számára a helyi közügyekben való részvétel jogának
gyakorlását. Ez a jogi szabályozás azonban nem egységes jogi háttér kialakítását követeli meg,
hanem olyan differenciált intézkedésekből áll, amelyek igazodnak az emberek és a helyi
önkormányzatok objektív okokon alapuló eltérő körülményeiből fakadó sajátosságokhoz.
Ezzel kizárható, hogy a differenciált szabályozás diszkriminációhoz vezessen. Az 1. Cikk
4.	szakasza külön is nevesítve rögzíti a Felek állampolgárainak azt a jogát, hogy - mint szavazók
vagy jelöltek - részt vegyenek a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat választott testülete
tagjainak megválasztásában. Ez a nemzetközi szintű garancia azonban expressis verbis kizárólag
csak a Felek azon állampolgáraira korlátozódik, akik a helyi önkormányzat közigazgatási területén
rendelkeznek lakóhellyel. Emellett azonban az 1. Cikk nem zárja ki, hogy a Felek választójogot
biztosítsanak más személyeknek is, például azoknak, akik a helyi önkormányzat közigazgatási
területén nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, vagy nem minősülnek állampolgároknak.
A jog kiterjesztésének azonban minden esetben törvényi szintű szabályozásban kell megvalósulnia.
Az 1. Cikk 5. szakasza azokat a korlátozásokat említi és fejti ki részletesen, amelyeket a helyi
közügyekben való részvétel jogának gyakorlására vonatkozóan a Felek alkalmazhatnak, illetve
bizonyos esetekben kötelesek alkalmazni.
A 2. Cikk rögzíti a Feleknek azt az általános kötelezettségét, hogy megtegyenek minden olyan
intézkedést, ami szükséges ahhoz, hogy a helyi közügyekben való részvétel joga érvényesüljön,
amely azonban nem korlátozódik kifejezetten a nemzeti jog rendelkezéseire.
12
Az általános kötelezettségvállaláson túl a 2. Cikk 2. szakasza példálózó jelleggel felsorolja ezeket
az intézkedéseket, amelyek a helyi önkormányzatok különböző típusai esetében különbözőek
lehetnek.
A 3. és 4. Cikk jelöli meg a Jegyzőkönyv szervi és területi hatályát. Az általános kiinduló pont az,
hogy a Jegyzőkönyv a Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára
alkalmazandó. A szervi hatályt illetően a dokumentum ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a Felek a
Jegyzőkönyv rendelkezéseit a helyi önkormányzatok mellett területi önkormányzatokra is
alkalmazzák. A területi hatály vonatkozásában pedig a Felek szintén behatárolhatják azokat a
területeket, amelyekre nézve alkalmazni kívánják a Jegyzőkönyv szabályait. A helyi
Önkormányzatok Európai Chartája hasonló szabályozást tartalmaz, így előfordulhat, hogy a Charta
és a Jegyzőkönyv területi és szervi hatálya az egyes országok vonatkozásában eltér egymástól.
Természetesen azokra az önkormányzatokra és területekre, amelyekre a Charta rendelkezései
kiterjednek, a Kiegészítő Jegyzőkönyv szabályai is vonatkoznak.
A záró rendelkezések (5-7. Cikk) a Jegyzőkönyv aláírásával és a kötelező hatály elismerésének
módozataival, az ahhoz való csatlakozással, a hatálybalépéssel, a bármely Fél által gyakorolható
egyoldalú felmondással, illetve az Európa Tanács Főtitkárának letéteményesi funkciójával
kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
A Jegyzőkönyv azt az időpontot követő három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba,
amikor az Európa Tanács nyolc tagállama kinyilvánította, hogy a Jegyzőkönyvet magára nézve
kötelezőnek ismeri el.
A 4. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdésének c) és f) pontja értelmében a jegyzőkönyvet kihirdető törvénynek
tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépése
időpontját, valamint meg kell jelölnie a jegyzőkönyv végrehajtásáért felelős szervet, aki a
jegyzőkönyv esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter.
A jegyzőkönyv 5. cikk 2. pontja szerint a Jegyzőkönyv azt az időpontot követő három hónap eltelte
utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács nyolc tagállama az 5. cikk
1. pontjával összhangban kinyilvánította, hogy a Jegyzőkönyvet magára nézve kötelezőnek ismeri
el. A jegyzőkönyv hatálybalépésének naptári napja a kihirdetéskor még nem ismért, ezért - az
Nsztv. 10. § (4) bekezdésével összhangban - a kihirdető jogszabály a jegyzőkönyv
hatálybalépésének feltételeire utal; azzal, hogy a nemzetközi szerződés hatálybalépésének naptári
napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. A hatálybalépés napját megállapító
határozatot a letéteményestől kapott értesítések alapján hivatalból adja ki a külügyminiszter.