﻿‘©rszággyülea Hivatal.
T"II
Éítoeett: 2010 MÁJ 1 f,
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja
Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja
T/... számú
törvényjavaslat
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról
- Új változat T/10. helyett -
Előterjesztő:
Dr. Navracsics Tibor
Dr. Répássy Róbert
Dr. Rétvári Bence
Budapest, 2010. május
2010. évi... törvény
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról
Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele
érdekében, valamint az Alkotmány 39. § (2) bekezdésének végrehajtására a következő
törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
l-§
(1)	E törvény hatálya - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi
államigazgatási szervekre, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a
Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
közigazgatási és a helyettes államtitkárokra teljed ki.
(2)	Központi államigazgatási szerv
a)	a Kormány,
b)	a kormánybizottságok,
c)	a Miniszterelnökség,
d)	a minisztériumok,
e)	az autonóm államigazgatási szervek,
f)	a kormányhivatalok,
g)	a központi hivatalok,
h)	a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.
(3)	Autonóm államigazgatási szerv
a)	a Közbeszerzések Tanácsa,
b)	az Országos Rádió és Televízió Testület,
c)	a Gazdasági Versenyhivatal,
d)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
(4)	Kormányhivatal
a)	a Központi Statisztikai Hivatal,
b)	a Nemzeti Hírközlési Hatóság,
c)	a Magyar Energia Hivatal,
d)	az Országos Atomenergia Hivatal,
e)	a Magyar Szabadalmi Hivatal,
f)	az Egészségbiztosítási Felügyelet.
(5)	Rendvédelmi szerv
a)	a rendőrség,
b)	a polgári védelem,
c)	a vám- és pénzügyőrség,
d)	a büntetés-végrehajtási szervezet,
e)	az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
f)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Irányítás és felügyelet
2.§
(1)	Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő
rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
a)	az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését,
szétválasztását és alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése,
b)	az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb
munkáltatói jogok gyakorlása,
c)	az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és
pénzügyi ellenőrzése,
d)	az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
e)	az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás
lefolytatására való utasítás,
f)	jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes
vagy utólagos jóváhagyása,
g)	egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
h)	jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
(2)	Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított
államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3)	Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal vagy a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott
csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1)
bekezdés c), e) és f)-h) pontjaiban meghatározott hatásköröket valamely központi
államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
3-§
Ahol e törvény állami vezető vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője
tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő
hatáskörök együttesét kell érteni:
a)	egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
b)	a vezető tevékenységének ellenőrzése,
c)	jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
4-§
(1)	Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény eltérő
rendelkezése hiányában e törvény 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint kizárólag
ezekkel összefüggésben h) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(2)	A 2. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott hatáskörök tekintetében a felügyelet
kizárólag a jogszabálysértő szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának vagy
kiadásának megtagadását, illetve a jogszabálysértő döntés megsemmisítését, szükség szerint
új eljárás lefolytatására való utasítást foglalja magában.
A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok
5.§
(1)	A központi államigazgatási szervek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyszemélyi
vezetés alatt állnak.
(2)	Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője
gyakorolja.
(3)	A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv
vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami
vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként közszolgálati jogviszonyban, illetve
vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki
a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
Az állami vezetők
6.	§
(1)	Állami vezetők
a)	a miniszterelnök,
b)	a miniszter,
c)	az államtitkár,
d)	a közigazgatási államtitkár,
e)	a helyettes államtitkár.
(2)	Politikai vezetők az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami vezetők.
(3)	Szakmai vezetők az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott állami vezetők.
7.§
(1)	A politikai vezető e tevékenységét állami vezetői szolgálati jogviszony keretében látja
el.
(2)	Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A szakmai vezető e tevékenységét közszolgálati jogviszonyban látja el. A szakmai
vezetőre a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(4)	Az állami vezetők személyi anyagának nyilvántartását a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezeti.
(5)	A Kormány tagja részére a köztársasági elnök; az államtitkár, a közigazgatási
államtitkár és a helyettes államtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki.
A politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályok
8.§
(1)	Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló
megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy
összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnt meg.
(2)	A politikai vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.
(3)	Ha a miniszter és az államtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának
lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás
keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, az állami
vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári
nap végén szűnik meg.
-7-
9.§
(1)	A politikai vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban
állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék,
egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló
jövedelem.
(2)	A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében
meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra
jogosító szolgálati időnek számít.
10.	§
(1)	A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a
felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét,
alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való
tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános
szerepléséért díjazásban nem részesülhet (összeférhetetlenség).
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai
vezető országgyűlési képviselő legyen, illetve hogy tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői
megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő
bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, valamint az
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának,
illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.
(4)	Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
-8-
11. §
(1)	A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel
tartozik.
(2)	Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek
felelősséggel tartozik.
(3)	A miniszter és az államtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével
okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a
miniszterelnököt kell tekinteni, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást
betöltő állami vezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.
12. §
(1)	Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető az állami
vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente,
valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési
képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2)	Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett politikai vezető a
vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy
élettársának, gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos
tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra
mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint
esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(4)	Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető
vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott
eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával
kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
-9-
(5)	Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter kezeli. A politikai vezető vagyonnyilatkozatának oldalhű másolatát - a
hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével - a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján
közzéteszi.
(6)	Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési
képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.
13. §
(1)	Ha a politikai vezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg,
amíg az Alkotmány vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.
(2)	Ha a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és
megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével, felmentésével vagy halálával szűnik
meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi
- lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult,
amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - valamint a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(3)	A miniszter és az államtitkár halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az
örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E
juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló
keresetként nem vehető figyelembe.
(4)	Amennyiben a miniszter és az államtitkár megbízatása a (2) bekezdésben megjelölt
okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor a
(2)	bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
(5)	Ha a miniszter és az államtitkár a megbízatásának megszűnését követően újabb állami
vezetői megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik
a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig
terjedő időre járó illetménnyel.
-10-
(6)	A miniszter és az államtitkár végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.
(7)	A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan
állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új
megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a
megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a
folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.
(8)	Ha a politikai vezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított
harminc napon belül ismételten állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki
a)	a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és
b)	a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett állami
vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként közszolgálati jogviszony alapján járó
szabadsághoz hozzá kell számítani.
14.	§
(1)	A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti
meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A
miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz
javaslatot. Az államtitkár jutalmára - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével - a
tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter együttesen tesz javaslatot.
(2)	A szabadság igénybevételét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszternek előzetesen be kell jelenteni.
(3)	A miniszter és az államtitkár tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságát
pénzben megváltani nem lehet.
(4)	A politikai vezetőt rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.
-11 -
(5)	Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra -
a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével - az államtitkár tevékenységét irányító
miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz
javaslatot.
(6)	A politikai vezető jubileumi jutalomra nem jogosult.
15.	§
(1)	A politikai vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az
összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő
adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek
adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai vezető a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzététel
céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a
kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek megküldi.
(2)	A politikai vezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az
országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető országgyűlési képviselői
javadalmazására, illetve a politikai vezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb
juttatásokra vonatkozó adatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat - a
korábbi adat eltávolítása nélkül - a változástól számított tizenöt napon belül kell közzétenni.
-12-
II.	Fejezet
A KORMÁNY
A Kormány feladatköre
16.	§
(1)	A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve. A Kormány hatásköre
kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.
(2)	A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá
nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.
A Kormány üléseinek dokumentálása
17.	§
(1)	A Kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak.
(2)	A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely - a miniszterelnök eltérő rendelkezése
hiányában - nem nyilvános.
(3)	A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.
(4)	Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők
nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül
szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak
tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen
résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló
mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek,
kormányhatározatok, irányelvek és elvi állásfoglalások, továbbá a Kormány által
meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.
-13 -
(5)	Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit, valamint az ülésről
készült hangfelvételt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető,
maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a
minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6)	Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati
felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány határozza meg.
A miniszterelnök feladatköre
18.	§
(1)	A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány
politikájának általános irányát.
(2)	A miniszterelnök az (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a
miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára feladatokat
határozhat meg.
A miniszterelnök helyettesítése
19.	§
A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest
jelöl ki, és szabályozza a helyettesítés rendjét.
A miniszterelnök megbízatásának keletkezése
20.	§
Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen
előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.
-14-
21. §
(1)	A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(2)	A megválasztott miniszterelnök az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz.
A miniszterelnök megbízatásának megszűnése
22. §
(1)	A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának
megszűnésével.
(2)	A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén - a (3) bekezdésben, valamint az
Alkotmány 39/A. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a köztársasági elnök
harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.
(3)	Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt meg, a
köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök
személyére.
23.	§
(1)	A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le
megbízatásáról.
(2)	A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)	A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az
Országgyűlést.
(4)	A Kormány az Alkotmány 39/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a
miniszterelnök útján, az (l)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával mond le.
-15-
24.	§
Ha a miniszterelnök az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon
belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi
ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az
összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az
országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával az indítvány kézhezvételétől
számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
25.	§
(1)	A miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely
országgyűlési képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést az Országgyűlés elnökének be
kell jelenteni.
(2)	A Kormány, illetve a miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően
három munkanapig, illetve a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti
szavazás lezárultáig nem mondhat le.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás időtartama folyamatosan legfeljebb tizenöt
nap lehet.
Az ügyvezető miniszterelnök
26.	§
(1)	Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik
a)	az ügyvezető miniszterelnök halálával,
b)	az ügyvezető miniszterelnök választójogának elvesztésével,
c)	az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.
(2)	Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapítására a 24. §
rendelkezéseit kell alkalmazni.
-16-
(3)	Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az ügyvezető
miniszterelnök hatáskörét az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök-helyettes
gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig, az első helyen kijelölt miniszterelnök-
helyettes.
27.	§
Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az
Alkotmány 33/A. § c)-d) pontjában, illetve e törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott
esetben kerül sor, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
A Kormány szervei
28.	§
(1)	A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy
nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket
hozhat létre.
(2)	A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által
kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a
kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további
kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet
létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
(3)	A kabinet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ügydöntő jogkörrel nem
rendelkezik.
29.	§
(1)	A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő
feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.
(2)	A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság
ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok
-17-
helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult
személyeket a kormánybizottságot létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
30.	§
(1)	A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző
testületeket hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó
jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
A kormánybiztos
31.	§
(1)	A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe
sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A
kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
tesz javaslatot.
(2)	Kormánybiztossá
a)	miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(3)	Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti
egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége
tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
(4)	A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
-18-
(5)	A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A
kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy
helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
(6)	A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel
külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.
(7)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és
juttatásokra jogosult.
(8)	A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti,
amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.
(9)	Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi
államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre
kerülő szervek egyikének vezetője - a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek
megfelelően - kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik
szerv vezetőjének tevékenységét.
A miniszterelnöki biztos
32.	§
(1)	A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost
nevezhet ki.
(2)	A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)-(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit - az e §-
bán meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(3)	A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel
ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.
(4)	A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól,
amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.
-19-
(5)	A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű
tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.
(6)	A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő
titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának
szabályait.
33.	§
(1)	Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami
vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók
azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor
kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.
(2)	E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök
diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.
III.	Fejezet
A MINISZTEREK ÉS A MINISZTÉRIUMOK
A miniszter és a minisztérium feladatköre
34.	§
(1)	A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös
hatáskörű államigazgatási szerv.
(2)	A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e
feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint
dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3)	A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
-20-
35.	§
(1)	A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására
nevezhető ki.
(2)	A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság, valamint
e minisztériumnak a (3) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége
segíti.
(3)	A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kell kijelölni a minisztérium azon
helyettes államtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, aki a tárca nélküli
miniszter tevékenységét segíti. A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást
adhat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és
szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(4)	A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja
meg.
A Miniszterelnökség feladatköre
36.	§
(1)	A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell
alkalmazni.
(2)	A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
(3)	A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti.
(4)	A Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki.
-21 -
(5)	A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a
kormányzati politika kialakításában.
A miniszter helyettesítése
37.	§
(1)	A minisztert akadályoztatása esetén - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel,
a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az
államtitkár helyettesíti.
(2)	A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és
intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az
Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben
kijelölt másik miniszter helyettesíti.
(3)	Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az
általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői
megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(4)	A tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a tárca nélküli miniszter
részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt államtitkára, az
államtitkár akadályoztatása esetén pedig az Országgyűlés bizottsága ülésén e minisztérium
állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy
vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(5)	A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az
államtitkár, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben - a
miniszter döntése alapján - a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló
kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy
a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(6)	A minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni.
-22-
A miniszteri biztos
38.	§
(1)	A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost
nevezhet ki.
(2)	Miniszteri biztossá
a)	államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár az eredeti feladatkörével
összefüggő, továbbá
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(3)	A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter
tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztérium közigazgatási
államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással
élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.
(4)	A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja.
(5)	A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A
miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes
államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
(6)	A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos - ha tevékenysége eredeti
feladatkörével nem függ össze - díjazást kaphat.
(7)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári
illetményre és juttatásokra jogosult.
(8)	A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
-23 -
(9)	A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő
titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a helyettes államtitkár titkárságának
szabályait.
A miniszter javadalmazása
39.	§
(1)	A miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.
(2)	A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3)	A miniszter vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65 %-a.
(4)	A miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb
20 %-kal csökkentheti.
A miniszter megbízatásának keletkezése
40.	§
(1)	Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkező személy.
(2)	A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre
szerint hatáskörrel rendelkező bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja.
41.	§
(1)	A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével
hivatalba lép.
(2)	A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető
közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat
tesz.
-24-
(3)	A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a
miniszterelnök gyakorolja.
A miniszter megbízatásának megszűnése
42.	§
(1)	A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli
nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.
(2)	Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak
a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
(3)	A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
43.	§
(1)	A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter
felmentésére.
(2)	Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
44.	§
Ha a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem
szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül
fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított
harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
45.	§
Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek
tényét a miniszterelnök előteljesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
-25-
46.	§
(1)	Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az
újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére,
vagy feladatának ellátásával ideiglenesen az új Kormány más tagját bízza meg.
(2)	Ha a miniszter megbízatása nem a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnik
meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy
feladatának ellátásával ideiglenesen a Kormány más tagját bízza meg.
(3)	A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét
korlátozások nélkül gyakorolja.
Az ügyvezető miniszter
47.	§
A miniszter a Kormány megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy
az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig
ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan
esetben alkothat.
48.	§
(1)	Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik:
a)	az ügyvezető miniszter lemondásával,
b)	az ügyvezető miniszter halálával,
c)	az ügyvezető miniszter választójogának elvesztésével,
d)	az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapításával.
-26-
(2)	Az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapítására a 44. § rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(3)	Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a
miniszterelnök vagy az Alkotmány 39/B. §-ában meghatározott ügyvezető kormánynak az
ügyvezető miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.
Az államtitkár feladatköre
49.	§
(1)	Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint - a miniszter teljes jogkörű helyettese.
(2)	Az államtitkár a minisztert helyettesítő jogkörében, illetve a miniszter által átruházott
hatáskörében utasítást adhat a közigazgatási államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak.
(3)	Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium
szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
50.	§
(1)	Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja.
(2)	Az államtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat
a miniszter gyakorolja.
(3)	Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a
közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy az államtitkár
irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő helyettesíti. Ha az
államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő
jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt
személy gyakorolja.
-27-
Az államtitkár javadalmazása
51.	§
(1)	Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.
(2)	Az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-
a.
(3)	Az államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4)	Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb
30%-kal megemelheti.
Az államtitkár megbízatásának keletkezése
52.	§
(1)	Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán
választójoggal rendelkező személy kinevezhető.
(2)	Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter véleményét a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.
(3)	Az államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével
hivatalba lép.
(4 ) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő,
vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy
fogadalmat tesz.
-28-
Az államtitkár megbízatásának megszűnése
53.	§
Az államtitkár megbízatása megszűnik:
a)	a Kormány megbízatásának megszűnésével,
b)	lemondásával,
c)	felmentésével,
d)	halálával,
e)	választójogának elvesztésével,
f)	összeférhetetlenségének megállapításával.
54.	§
(1)	Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli
nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozatot az államtitkár a
miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.
(2)	Lemondás esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi
a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
(3)	A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
55.	§
(1)	A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a
köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.
-29-
(2)	Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
56.	§
Ha az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül
nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok
merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől
számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
57.	§
Ha az államtitkár megbízatása az 53. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a
miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
58.	§
Ha az államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új
Kormány megalakulásáig vagy az 53. § b)-f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig
gyakorolja hatáskörét.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár
59.	§
(1)	A 49-58. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét,
közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott
feladatokat.
(3)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja és
gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
-30-
(4)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a miniszterelnököt nem helyettesítheti.
(5)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(6)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemondását a miniszterelnökhöz juttatja el.
A minisztérium szervezete
60.	§
(1)	A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és
működési szabályzata határozza meg.
(2)	A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a
kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően -
normatív utasításban adja ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Hivatalos
Értesítőben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.
(3)	A szervezeti és működési szabályzatot a minisztérium honlapján a módosításokkal
egységes szerkezetben közzé kell tenni.
(4)	A minisztérium létszámkeretét - az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása
alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban - a szervezeti és
működési szabályzat határozza meg.
(5)	A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé
kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban köztisztviselői jogviszony
létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról,
címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok
megszüntetéséről szóló közleményeket.
61. §
(1)	A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a Honvédelmi
Minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter
irányítása alatt, a 49. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a jogszabályoknak és a
szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
(2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik a közigazgatási államtitkár gyakorolja a
munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők felett.
(3)	A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet.
(4)	A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(5)	A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak
szerint a helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincsen
betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár
gyakorolja.
62. §
(1)	A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően
irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési
szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a
hatáskörébe utalt ügyekben. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár segíti a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét.
(2)	A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes
államtitkár kivételével - a 49. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a közigazgatási
államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3)	A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a
minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
-32-
(4)	A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt,
az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség
nincsen betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési
szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja.
63.	§
(1)	A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály
osztályokra tagozódik.
(2)	A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját
kabinet segíti.
(3)	Vezetői megbízatás csak a hatályos szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.
64.	§
(1)	A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek közös
normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály
feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási
államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással
rendelkező köztisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(2)	Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és
működésének idejét.
(3)	A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
65.	§
(1)	A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a
tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.
-33 -
(2)	A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.
(3)	A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó
köztisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a
miniszter hatáskörébe tartozik.
66. §
(1)	Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök főosztályvezetőként közvetlenül vezeti, akinek
a tevékenységét az államtitkár irányítja.
(2)	A kabinetfőnököt az államtitkári kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.
(3)	A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, a kabinet állományába
tartozó köztisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és
visszavonása az államtitkár hatáskörébe tartozik.
67. §
(1)	A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési
szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár
vagy a közigazgatási államtitkár irányítja.
(2)	Az osztályokat közvetlenül a főosztályvezető, illetve olyan főosztályvezető-helyettes
vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
(3)	A főosztályon - ha a szervezeti és működési szabályzat ezt lehetővé teszi - a
főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes
működhet.
(4)	A főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt
személyről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát,
aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet.
-34-
A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve
osztályvezetői munkakörbe.
68. §
(1)	Az állami vezető tevékenységének ellátását - ha a szervezeti és működési szabályzat így
rendelkezik - titkárság segíti.
(2)	A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. Ha a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát
főosztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető, illetve főosztályvezető
tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A tárca
nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfőnök vezeti.
(3)	Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár
irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti az államtitkár titkárságát osztályvezető
vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói
jogokat.
(4)	A közigazgatási államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a
közigazgatási államtitkár irányítja.
(5)	A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a
helyettes államtitkár irányítja.
A Miniszterelnökség szervezete
69.	§
(1)	A 62-68. § rendelkezéseit a Miniszterelnökségre az e §-ban meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	A Miniszterelnökségen közigazgatási államtitkár nem működik.
-35-
(3)	A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár tevékenységét a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(4)	A Miniszterelnökség főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(5)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a
Miniszterelnökség állományába tartozó köztisztviselők felett.
(6)	A miniszterelnök titkárságát osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(7)	A 67. § (4) bekezdését a Miniszterelnökségre nem kell alkalmazni.
IV Fejezet
A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KÖZPONTI HIVATALOK
A kormányhivatalok
70.	§
(1)	A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi
államigazgatási szerv.
(2)	A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e
hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen
a)	törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a
kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy
kormányrendelet alkotására,
b)	képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.
(3)	A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.
-36-
(4)	A kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - fejezeti jogosítványokkal
felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(5)	A kormányhivatal tevékenységéről - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak
szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében
érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.
71.	§
(1)	A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata
határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő
miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását
követően - normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a
Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.
(2)	A szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal
egységes szerkezetben közzé kell tenni.
(3)	A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt
létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.
(4)	A kormányhivatal vezetőjét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányhivatalt
felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(5)	A miniszter javaslatát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé.
(6)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a javaslat
megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a
miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.
(7)	A kormányhivatal vezetőjének helyettesét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és
menti fel.
-37-
(8)	A kormányhivatal vezetője a vezető-helyettesnek javasolt személyről - a miniszternek
tett javaslattétellel egyidejűleg - tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát,
aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet.
A kifogásolt személy nem nevezhető ki a kormányhivatal vezetője helyettesének.
(9)	Ha a kormányhivatal felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el, a (8) bekezdést nem kell alkalmazni.
(10)	A kormányhivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári
illetményre és juttatásokra jogosult.
(11)	A kormányhivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(12)	Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület
elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai helyettes államtitkári
illetményre jogosultak.
(13)	A kormányhivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - e törvény 63-68. §-ait
megfelelően alkalmazni kell.
A központi hivatal
72.	§
(1)	A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő
központi államigazgatási szerv.
(2)	A központi hivatal - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az azt irányító miniszter
által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
-38-
73. §
(1)	A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata
határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.
(2)	A szervezeti és működési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter
által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell
tenni.
(3)	A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt
létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.
(4)	A központi hivatal vezetőjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a központi
hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.
(5)	A központi hivatal vezetőjének javasolt személyről a központi hivatalt irányító miniszter
tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a
tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető
ki a központi hivatal vezetőjének.
(6)	Ha a központi hivatalt a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter irányítja, az (5) bekezdést nem kell alkalmazni.
(7)	A központi hivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az államtitkári
illetményre és juttatásokra jogosult.
(8)	A központi hivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(9)	A központi hivatalra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény 63-68. §-ait
megfelelően alkalmazni kell.
-39-
V.	Fejezet
A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVE
74.	§
(1)	A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által
rendeletben kijelölt miniszter irányítja.
(2)	A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a szervet
irányító miniszter és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter együttes javaslata alapján a
miniszterelnök nevezi ki.
(3)	A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a közvetlenül a szerv
vezetője által vezetett szervezeti egységekből, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján
ágazati szakigazgatási szervekből és kirendeltségekből állhat.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerv kirendeltségének vezetője a szervet létrehozó
kormányrendeletben neki címzett hatásköröket önállóan gyakorolja.
(5)	A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének létszámkeretét a
Kormány szakigazgatási szervi és kirendeltségi bontásban is meghatározhatja.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az irányító miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(7)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az általános hatáskörű területi államigazgatási
szervét rendeletben jelölje ki.
-40-
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
75.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az
államtitkár, a kormánybiztos, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri
biztos és a miniszterelnöki biztos juttatásait.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a minisztériumokban
működő államtitkárok, helyettes államtitkárok és állami vezetői megbízással nem rendelkező
kormánybiztosok, miniszteri biztosok számát.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá
tartozó államigazgatási szervek tekintetében a köztisztviselőket törvény alapján megillető
juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét
gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint irányítási
jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost és a miniszterelnöki biztost.
(5)	Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy az állami vezetői igazolvány formájával,
kiadásával, tartalmával, felhasználásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat rendeletben
állapítsa meg.
Hatálybalépés
76.	§
(1)	Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően
megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép
hatályba.
-41 -
(2) E törvény 77. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
77.	§
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal)
államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv, amelyet a Kormány által rendeletben
kijelölt miniszter irányít. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a
költségvetési törvénynek a közigazgatási hivatalok irányítására kijelölt miniszter fejezetében,
elkülönítetten biztosítja.”
(2)	Az Ötv. 100. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„100. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közigazgatási hivatalok működésének
részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
78.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a)	a 10. §, a 10/B-10/C. §, a 11/B. §, a 19. §, a 20/A. §, a 23-32. §, a 34-36. § és a 49/N. §
(3)	bekezdése kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra, - ha törvény
másként nem rendelkezik -, valamint
b)	a 10. §, a 10/B-10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. §, a 32-36. §, a 40/C. § és a
49/N. § (3) bekezdés - ide nem értve a vezető megbízással rendelkező politikai főtanácsadót,
politikai tanácsadót - kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe
-42-
kinevezett köztisztviselőre, valamint a miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként
vezető kabinetfőnökre.”
(2)	A Ktv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább középiskolai
végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és
bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt,
az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek
megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek
megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze.
Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó
nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas
munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és
bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”
(3)	A Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv)
döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása pályázat
alapján történhet; e munkakörre kinevezni, illetve vezetői megbízást adni csak olyan
személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2)	A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a
pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására
meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől
számított tíz napnál nem lehet rövidebb.
(3)	A pályázatot kiíró szerv a - munkáltatói jogkör gyakorlója által összeállított munkakör-
térképen alapuló - pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus
úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban:
szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés
biztosítása érdekében.
-43-
(4)	Központi államigazgatási szervnél, annak területi szervénél és Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra,
valamint központi államigazgatási szerv helyi szervének vezetésére szóló vezetői kinevezésre
vagy vezetői megbízásra kiírt pályázat esetén - a pályázat kiírójának kezdeményezésére - a
pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetencia-vizsgálatot a szolgáltató központ
bonyolítja le.
(5)	A (4) bekezdésben meg nem határozott esetekben a pályázatot kiíró szerv kérheti a
szolgáltató központtól kompetencia-vizsgálat lefolytatását, amelyről a szolgáltató központ
vezetője a rendelkezésére álló szabad kapacitások alapján dönt.
(6)	A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a)	a közigazgatási szerv megnevezését,
b)	a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti
egység megnevezését,
c)	az ellátandó feladatok ismertetését,
d)	a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb
szükséges valamennyi feltételt,
e)	az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,
j) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,
g)	a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános
tájékoztatást,
h)	az állás betöltésének időpontját,
i)	a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
-44-
(7)	A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának
napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8
nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
(8)	A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül,
testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről
vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.
(9)	A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább
háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság
létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-
képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(10)	A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért
eredményről.
(11)	A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának
megszűnését követő harminc napon belül úja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás
betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb
pályázatot kell kiírni.
(12)	A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges
pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár,
valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy
kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai
végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket
a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet
megadnia.
(13)	A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási
adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott
adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetője az így kiválasztott személy
adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti.”
-45-
(4) A Ktv. 10/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és
legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.”
(5)	A Ktv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki főtanácsadói,
miniszterelnöki tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré
minősíthet a Miniszterelnökségen a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó
feladatok ellátására.
(2)	A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormányfőtanácsadói,
kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré
minősíthet az általa vezetett minisztériumban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez
közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(3)	A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve -
ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(4)	Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az
államtitkári kabinetben, illetve - ennek hiányában - az államtitkári titkárságon az államtitkár
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(5)	A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati
főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai
tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és
bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei
közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(6)	A (2)-(5) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma együttesen nem haladhatja
meg a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának nyolc százalékát. Az
-46-
(l)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési
szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(7)	Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú
iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A
kinevezés a miniszterelnök, a Kormány, a miniszter, az államtitkár, a polgármester, a
képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól. A
politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat - ha törvény eltérően
nem rendelkezik -
a)	az (1) bekezdés esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,
b)	a (2) bekezdés esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
c)	a (3) bekezdés esetében a miniszter,
d)	a (4) bekezdés esetében az államtitkár,
e)	az (5) bekezdés esetében a polgármester
gyakorolja.
(8)	A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére -
a)	az (l)-(4) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos vagy főtanácsos,
b)	az (5) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást
kap.
A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül a (7)
bekezdés a)-e) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(9)	Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a
miniszterelnök, a Kormány, a miniszter, az államtitkár, a polgármester, a képviselő-testület és
-47-
bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának megszűnése következtében szűnik
meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói,
politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.
(10)	A végkielégítés megfizetésére a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell
intézkedni.
(11)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának
a (9) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb
politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem
jogosult, de a (9) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak
kell tekinteni.
(12)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának
a (9) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb
közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(13)	Az (l)-(5) bekezdésben meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.
(14)	A miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre a (7) és
(9)-(12) bekezdés rendelkezéseit, díjazására a főosztályvezető díjazására vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(6)	A Ktv. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a határozatlan időre kinevezett köztisztviselő
a)	állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
b)	az Európai Unió szerveinél
jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete
előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.”
-48-
(7) A Ktv. 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre az (5)
bekezdés c) pontját megfelelően alkalmazni kell.”
(8)	A Ktv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki
közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a
jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon. A jegyző, főjegyző és a vezetői
megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat
nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.”
(9)	A Ktv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban
álló is tehet, feltéve, ha állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles
közgazdász képesítést, illetve Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. A Bibó István
Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási
szakvizsgát tehet.”
(10)	A Ktv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére
előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.”
(11)	A Ktv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy
közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű
mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási
szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel,
hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie.
A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a
törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 30 napot meghaladó
-49-
fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos
kiküldetés időtartama.”
(12)	A Ktv. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2)
bekezdés g) pontját kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási
szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - köztisztviselői munkakört kell
felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a
felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a
felajánlott munkakört elfogadja, akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától
kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni.”
(13)	A Ktv. 31. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából határozott időre is adható. A
helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés, illetve megbízás
meghosszabbítható.”
(14)	A Ktv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki
főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és
kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben - ennek hiányában a miniszteri titkárságon - a
miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó,
tanácsadó) munkaköröket létesíthet.”
(15)	A Ktv. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem
ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentett mértékben állapíthatja meg:
-50-
a)	a Miniszterelnökségen a főosztályvezető esetében a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár,
b)	a minisztériumban a főosztályvezető esetében a miniszter,
c)	költségvetési fejezetet irányító szervnél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési
szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény
eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,
d)	az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre
jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.
E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően
alkalmazni kell.”
(16)	A Ktv. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a
tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói,
kormányfőtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói, miniszteri
tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve
címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra (26. § (2) bekezdés) kerül
sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény
alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”
(17)	A Ktv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés
megszüntetéséig vissza kell tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést
kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.”
(18)	A Ktv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:
„IV/A. fejezet
-51 -
A közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályok
58/A. § E törvény rendelkezéseit a közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra (a
továbbiakban: szakmai vezető) az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A szakmai vezetőkre vonatkozó közös szabályok
58/B. § (1) A szakmai vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati
jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye
társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2)	A szakmai vezető megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött
időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
58/C. § (1) Ha a szakmai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló
megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése,
összeférhetetlenségének megállapítása vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg.
(2)	A szakmai vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.
(3)	Ha a szakmai vezető kinevezéséről, felmentéséről vagy közszolgálati jogviszonya
lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a közszolgálati jogviszony
keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a szakmai
vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve közszolgálati jogviszonya a
megjelölt naptári nap végén szűnik meg.
58/D. § (1) A szakmai vezető összeférhetetlenségére a 21. § és 21/A. § rendelkezéseit az e
§-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A szakmai vezető érdek-képviseleti szervezetben tisztséget, szövetkezetben vezető
tisztséget nem viselhet, nem lehet továbbá alapítvány kezelő szervezetének tagja.
-52-
(3)	Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank
felügyelő bizottságának tagja vagy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja.
(4)	Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a szakmai vezető a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
58/E. § (1) A szakmai vezető végkielégítésre nem jogosult.
(2)	A szakmai vezetőt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. A
szabadság igénybevételét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetesen be kell
jelenteni.
58/F. § A fegyelmi vétséget elkövető szakmai vezetővel szemben kiszabható fegyelmi
büntetések:
a)	megrovás,
b)	hivatalvesztés.
A közigazgatási államtitkár
58/G. § Közigazgatási államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki állam- és jogtudományi
doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser
szakképesítéssel vagy a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkezik.
58/H. § (1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye
kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A
miniszter véleményét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.
-53 -
(2)	A közigazgatási államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a
kinevezésével hivatalba lép.
58/1. § A kinevezett közigazgatási államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés
előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel
esküt vagy fogadalmat tesz.
58/J. § (1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a)	halálával,
b)	választójogának elvesztésével,
c)	összeférhetetlenségének megállapításával,
d)	országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy politikai vezetővé
történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2)	A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a)	áthelyezéssel,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
d)	hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
58/K. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz
intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A
nyilatkozatot a közigazgatási államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul
továbbítja a miniszterelnöknek.
(2)	Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási
idő a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatástól számított három hónap, ha e
-54-
tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási
idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési
kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig
töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára
a köztársasági elnök határozza meg.
58/L. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot
tehet a köztársasági elnöknek a közigazgatási államtitkár felmentésére. A felmentést - kivéve,
ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor - nem kell megindokolni.
(2)	A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelőzően - kivéve, ha arra
nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor - képzettségének, végzettségének
megfelelő vezető beosztást kell felajánlani valamely központi közigazgatási szervnél.
(3)	Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni.
Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte az áthelyezésétől
számított hat hónapon át, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy
évig betöltötte, akkor három hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye
különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.
(4)	Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást nem fogadja el és tisztségét
legalább három évig betöltötte hat hónapi, ha tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de
azt legalább egy évig betöltötte három hónapi felmentési idő illeti meg, amelynek időtartama
alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy
évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott időtartamokhoz a közigazgatási államtitkári tisztséget
megelőzően folyamatosan betöltött állami vezetői tisztség időtartamát - a hatáskörgyakorlás
megszűnésétől az új tisztséggel összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat
hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő
megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - hozzá kell számítani.
-55-
(6)	Ha a közigazgatási államtitkár felmentésére nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján
kerül sor, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni,
58/M. § Ha a közigazgatási államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított
harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az
indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség
kérdésében.
58/N. § Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása az 58/J. § (1) bekezdés a)-b) vagy d)
pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök
állapítja meg.
58/0. § (1) A közigazgatási államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-
szerese.
(2)	A közigazgatási államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az
alapilletmény 50%-a.
(3)	A közigazgatási államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4)	A közigazgatási államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében
legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(5)	A közigazgatási államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító miniszter és a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata
alapján a miniszterelnök dönt.
(6)	A közigazgatási államtitkár részére a tevékenységét irányító miniszter és a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata alapján a
miniszterelnök célprémiumot állapíthat meg.
58/P. § (1) Közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább
közigazgatási államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó
-56-
háromtagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig - a miniszter javaslata alapján, a
miniszterelnök által felkért - az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.
(2)	A hivatalvesztést a fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján előteijesztett javaslatára a
köztársasági elnök mondja ki.
(3)	A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát - amely együtt
jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztéssel - a közigazgatási államtitkár
részére kézbesíteni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz
fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem teijeszthető a miniszterelnök elé.
A helyettes államtitkár
58/Q. § Helyettes államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki állam- és jogtudományi
doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser
szakképesítéssel vagy a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkezik.
58/R. § (1) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan
időre nevezi ki. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárt a Miniszterelnökséget
vezető államtitkár javaslatára nevezi ki a miniszterelnök.
(2)	A miniszter javaslatát - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter kivételével - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára útján terjeszti a
miniszterelnök elé.
(3)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt
napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a miniszternek, vagy továbbítja azt
a miniszterelnöknek.
(4)	A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárra
nem kell alkalmazni.
-57-
(5)	A helyettes államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a
kinevezésével hivatalba lép.
58/S. § A kinevezett helyettes államtitkár a miniszterelnök előtt az Országgyűlés előtt esküt
tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy
fogadalmat tesz.
58/T. § (1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a)	halálával,
b)	választójogának elvesztésével,
c)	összeférhetetlenségének megállapításával,
d)	országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré, politikai vezetővé vagy
érdek-képviseleti szervezet tisztségviselőjévé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2)	A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a)	áthelyezéssel,
b)	lemondással,
c)	felmentéssel,
d)	hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
58/U. § (1) A helyettes államtitkár a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli
nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A Miniszterelnökségen
működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el
lemondását a miniszterelnökhöz.
(2)	Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a
lemondásnak a miniszterhez, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz történő
-58-
eljuttatástól számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt
legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a
helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a helyettes államtitkár
tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének
időpontját a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a
miniszterelnök határozza meg.
58/V, § A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár
felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár felmentésére a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A helyettes államtitkár felmentésére
egyebekben az 58/L. § (2)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
azzal, hogy ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be,
közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszter, illetve a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a miniszterelnök határozza meg.
58/W, § Ha a helyettes államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított
harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány
kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
58/X. § Ha a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az 58/U. § (1) bekezdés a)-b)
vagy d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök
állapítja meg; a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.
58/Y. § (1) A helyettes államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 9-szerese.
(2)	A helyettes államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az
alapilletmény 50%-a.
(3)	A helyettes államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4)	A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter, a
Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár át nem ruházható hatáskörében
legfeljebb 30%-kal megemelheti.
-59-
(5)	A helyettes államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár
és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A
Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár jutalmazásáról a Miniszterelnökséget
vezető államtitkár dönt.
(6)	A helyettes államtitkár részére a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár és a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási
államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg. A
Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár részére a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár célprémiumot állapíthat meg.
58/Z. § (1) Helyettes államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább
helyettes államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó háromtagú
fegyelmi tanács elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjai pedig - a miniszter által felkért - az
eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.
(2)	A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki.
(3)	A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát - amely együtt
jár a helyettes államtitkár állásából való felfüggesztéssel - a helyettes államtitkár részére
kézbesíteni kell. A helyettes államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz fordulhat. A kereset
jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszter elé.”
(19)	A Ktv. 80. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]
,j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére,
költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, tárgyköreire és megállapításának rendjére,
valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,”
[vonatkozó további szabályokat.]
(20)	A Ktv. 80. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
-60-
[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„ l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott
pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a kompetencia-vizsgálatra és a
toborzási adatbázisra”
[vonatkozó további szabályokat.]
79.	§
(1)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a
továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az
eredeti a)-j) pontok megjelölése b)-g) pontra változik:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]
„a) közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,”
(2)	A Vnytv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a)	a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte,
munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b)	a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-
vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül,
c)	a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-
vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően
nem rendelkezik,
ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (3) bekezdés
e)	pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
-61 -
eb) a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)-ed) alpontjaiban
meghatározott személy esetében kétévenként,
cc) a 3. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)-cb) alpontok hatálya alá nem
tartozó személy esetében ötévenként
köteles eleget tenni.”
(3)	A Vnytv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése
kivételével - legalább 30 nappal, az 5 § (1) b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15
nappal megelőzően tájékoztatni.”
(4)	A Vnytv.12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új
vagyonnyilatkozatot tett - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az őrzésért felelős a
vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.”
(5)	A Vnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-
vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat - jogviszony,
beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában - általa őrzött példányát, továbbá
a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a
kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör megszűnésétől
számított három évig őrzi.”
(6)	A Vnytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le
-62-
a)	a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör
megszűnésétől számított egy éven belül, illetve
b)	ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan
feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó
jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó
jövedelme alapján nem igazolható.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért
felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a
bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre,
körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott.
Meghallgatásra - a kötelezett kérelme alapján - érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a
kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett
kerülhet sor.
(3)	A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv
szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg.
(4)	Az őrzésért felelős - a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - az állami
adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója
vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi,
ha
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából
alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget
megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból
származó jövedelme alapján nem igazolható,
b)	a kötelezett az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt
határidőben nem tett eleget, vagy
c)	a meghallgatási eljárás során a (2) bekezdés szerinti meghallgatást követően, a
bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
-63-
(5)	Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a
kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát
kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá
eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
(6)	Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (4) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron
kívül, az adózás rendjéről szóló, törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot
folytat le.”
80. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a
„szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
b)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában
az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási
államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
c)	az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3)
bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a
„szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/0. § (1)
bekezdésében az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a
közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,
e)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3)
bekezdésének b) pontjában és 2. számú mellékletének 2. pontjában az „államtitkárok”
szövegrész helyébe az „államtitkárok, közigazgatási államtitkárok” szöveg, 69. § (4)
bekezdésének a) pontjában és 2. számú mellékletének 3. pontjában a „szakállamtitkárok”
szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok” szöveg,
-64-
f)	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (10) bekezdésében a
„szakállamtitkáréval” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkáréval” szöveg, 69. § (1)
bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 86. § (2) bekezdés a) pontjában az
„államtitkár” szövegrész helyébe a „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes
államtitkár” szöveg,
g)	a nemzeti hírügynökségekről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdésében az
„államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár,
helyettes államtitkár”szöveg,
h)	a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 101. § (2)
bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,
i)	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában az
„államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási
államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
j) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX.
törvény 10. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes
államtitkári”, a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárra” szöveg,
k) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az
„államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
l) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (2)
bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási
államtitkárnak” szöveg, 100. § (1) és (2) bekezdésében a „miniszter által kijelölt személy”
szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár”, 100. § (3) és (4) bekezdésében a
„szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár”, 101. §
(5)	bekezdésében a „szakirányításra jogosult személlyel” szövegrész helyébe a „közigazgatási
államtitkárral” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy”
-65-
szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
közigazgatási államtitkára” szöveg,
m) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a)
pontjában a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárra és a
helyettes államtitkárra” szöveg, a 20. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai
felügyeletéért felelős” szöveg
lép.
81. §
2010. szeptember 1-jén
a)	az Ötv. 63/C. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b)	a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hivatalnak” szöveg,
c)	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal vezetőjét” szöveg,
d)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2)
bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal”
szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg
lép.
-66-
82. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdés c)
pontjában, valamint 2. számú mellékletének 8. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal”
szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg,
b)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 36. § (1)
bekezdés a) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség”
szöveg
lép.
83. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont d) alpontjában az
„államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási
államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
b)	a Ktv. 1. § (3) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes
államtitkárral” szöveg,
c)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. § (5) bekezdésében a
„szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d)	a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében
a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
e)	a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § ej pontjában az „államtitkár,
a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes
államtitkár” szöveg,
-67-
f)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 202. § c) pontjában az „államtitkár, felügyeleti hatáskörében a
szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti
hatáskörében a helyettes államtitkár” szöveg,
g)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés b) pontjában az
„államtitkár, vagy szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási
államtitkár vagy helyettes államtitkár” szöveg,
h)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 228. § (1) bekezdésének f) pontjában és (4) bekezdés e) pontjában az
„államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár” szöveg,
i)	az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1)
bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
j) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 394. § (2) bekezdésében a
„szakállamtitkámak” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárnak” szöveg, 395. § (7)
bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (3)
bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében az „államtitkárra, illetve szakállamtitkárra”
szövegrész helyébe az „államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes
államtitkárra” szöveg,
l) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
2. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az
„államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg
lép.
-68-
84. §
2010. szeptember 1-jén
a)	a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3)
bekezdésében, valamint 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b)	az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet 3. § (l)-(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3)
bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. §
(1)	bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 41/D. §
(1)	bekezdés c) pontjában a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a Jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal”
szöveg,
c)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hivatal” szöveg,
d)	a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1)
bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg,
e)	az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról
szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. § (l)-(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
j) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 45. § (7), (11) és (13) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére
hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 10/A. §
-69-
(1)	bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel
rendelkező szervnél” szövegrész helyébe „a közigazgatási hivatalnál”, 40. § (1) bekezdésében
a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek és a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveknek a vezetőire”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok vezetőire” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében és
(7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel
rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 33. § (6)
bekezdésében és 62. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg, 63. § (1)
bekezdés k) pontjában és 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
g)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (l)-(2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1)
bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szöveg,
h)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hivatal” szöveg,
i)	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „a Kormány
ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az
engedélyével” szövegrész helyébe az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási
hivatal engedélyével” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében, 88/C. § (1)-
(2)	bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésben a „Kormány
-70-
általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hivatalnál” szöveg,
k) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervével” szövegrész helyébe az „és a területileg illetékes közigazgatási
hivatallal” szöveg,
l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (4)
bekezdésében, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. §
(7)	bekezdésében, 15. § (15) bekezdésében, 15/B. § (13) bekezdésében, 16. § (10)-(13)
bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 15. § (11) bekezdésében, 15/B. § (10) bekezdésében
a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt”
szöveg, 16. § (14) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 27. § (1) bekezdés n)
pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivataloknak” szöveg,
m) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknál” szöveg, 103/A. § (3)
bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,
n) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §
(1)	és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
o)	a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány
-71 -
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrészek helyébe a „közigazgatási
hivatal” szöveg,
p) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h)
pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
q) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg,
r) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg,
s) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés j) pontjában a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg,
116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a”
szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
t) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
v) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 20. § (5)-(6) és (8) bekezdésében, 41. § (8) bekezdésében, 106. § (4)
bekezdésében és 107. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 23. § (3)
bekezdés a) pontjában az „a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe
szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a
vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szöveg,
-72-
w) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c)
pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, mellékletének II. pont 2. alpontjában a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hivatalok” szöveg,
x) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében
a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatal” szöveg,
y) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában, 22. § (2)
bekezdés első mondatában, 24. § (3) és (7) bekezdésében, 24/A. §-ában, 25. § (l)-(3) és (5)
bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (l)-(2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés első és
második mondatában, 29. § (3)-(4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 36. §
(2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) második mondatában és (4)-(5)
bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 22. § (2) bekezdés második mondatában az
„eljárásra a Kormánynak a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve az illetékes” szövegrész helyébe az „eljárásra a kisajátítani kért
ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal illetékes” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a
„közigazgatási hivatalt” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
29.	§ (2) bekezdés harmadik mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének a székhelye” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal
székhelye” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 34. § (7)
bekezdésében az „a Kormánynak a csereingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási
hivatal” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervétől” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataltól” szöveg, 39. § (2)
bekezdés első mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg
-73 -
lép.
85. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 5. §-ában, 13. § (2) bekezdésében, 24. §
(2)	bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 75. § c) pontjában, 81. § (1) bekezdés ab)
alpontjában, 89. § (4) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés c) pontjában, 94. § b) pontjában a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész a „közigazgatási
hivatal” szöveggel, a 24. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész a „közigazgatási hivatalhoz”
szöveggel lép hatályba.
86. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 10/A. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatallal” szövegrész helyébe a
„Miniszterelnökséggel” szöveg,
b)	a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 61. § (2), (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében,
63. § (4), (6) és (8) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a
„Miniszterelnökség” szöveg, 3. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 63. § (1)
bekezdés l) pontjában és (2) bekezdés e) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalra” szövegrész
helyébe a „Miniszterelnökségre” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „miniszterelnöki hivatali”
szövegrész helyébe a „miniszterelnökségi” szöveg,
c)	a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a
„Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg
lép.
-74-
87.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a Ktv. 1. § (1) bekezdésében a „Rendőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)”
szövegrész helyébe a „Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban együtt:
államigazgatási szerv)”, 1. § (4) bekezdésében a „10/A-10/C. § szövegrész helyébe a „10/B-
10/C. §” szöveg, a 10/B. § (1) bekezdésében a „10/A. §-ban” szövegrész helyébe a „10. §-
bán” szöveg, 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „11/A. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a
„11/A. § (12) bekezdése” szöveg, 43. § (8) bekezdésében a „megbízást, kormánytanácsadói”
szövegrész helyébe a „megbízást, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói,
kormánytanácsadói ” szöveg,
lép.
88.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében és 57. § (1)
bekezdés g) pontjában az „1997. évi LXXIX. törvény” szövegrész.
89.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Ktv. 10/A. §-a, 10/C. § (5) bekezdése, a 31. § (11)-(17) bekezdése, valamint 2. § b)
pontjában „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész,
b)	a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja,
c)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény,
d)	a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX.
törvény 174. § (5) bekezdése,
-75-
e)	a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 9. § (3) bekezdése.
90.	§
2010. szeptember 1-jén hatályát veszti e törvény 1. § (1) bekezdésében „a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervére,” szövegrész, 2. § (3) bekezdésében a
„vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész, továbbá 74.
§-a és az azt megelőző cím.
Átmeneti rendelkezések
91.	§
(1)	A miniszterek az általuk irányított minisztérium új szervezeti és működési szabályzatát
úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követő 30. napig hatályba lépjen.
(2)	Azokra az állami vezetőkre, akiknek megbízatása e törvény hatálybelépését megelőzően
szűnt meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a
12/A. § kivételével.
(3)	Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szakállamtitkár az adott szerv helyettes
államtitkárainak kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.
(4)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint
területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői
megbízásokra a Ktv. 31. § (10)-(17) bekezdésének e törvény hatályba lépését megelőző napon
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A Vnytv. e törvénnyel módosított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8.
§ (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (l)-(6) bekezdését azokra a
vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget
-76-
megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését
követően szűnt meg.
-77-
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar közigazgatás olyan állapotban van, mint az ország - elvész a felelősség, a
teljesítményt nem ismerik el, a közérdeket a magánérdek váltja fel. A politika, ahelyett, hogy
a működést segítő környezetet biztosított volna a közigazgatás számára, a saját érdekeit szem
előtt tartva gátolta, rontotta hatékonyságát. A magyar közigazgatás ma súlyos
funkciózavaroktól szenved, nem tudja ellátni feladatát, koordinációs zavarai miatt pedig az
állampolgárok joggal érzékelik úgy: az általuk fizetett adóból fenntartott rendszer képtelen
legalapvetőbb feladatainak ellátására. A rendszerből eltűnt a teljesítményelv, a szakmai
munkát háttérbe szorították a magánérdekek, nyoma sincs a kiszámíthatóságnak, stabilitásnak
és életpálya-lehetőségnek. Ezek híján a magyar közigazgatás működésképtelenségre van
ítélve: egy átláthatatlan, drága, alacsony hatékonysággal működő tehertétel az állam és
polgárai számára.
Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy kifejezetten és minden szempontból árt a
közigazgatásnak, ha politikai célok kiszolgálójává züllesztik. Fel kell szabadítani a magyar
közigazgatás a politika közvetlen érdekeinek szolgálata alól, vissza kell adni a szakmai
irányítást, és fordítva: a közigazgatásban dolgozókat sem lehet a politika térfelére
kényszeríteni.
Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése, valamint 40. § (3) bekezdése biztosítja a Kormány
szervezetalakítási szabadságát. Az Alkotmánybíróság számos határozatában, így például az
50/1998. (XI. 27.) AB határozatban is megerősítette, hogy az Alkotmány rendelkezései szerint
a kormányzati struktúra kialakításában a kormányzat nagyfokú szabadsággal rendelkezik.
[ABH 1998, 387., 405.] Jelen javaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyrészről az új,
hatékonyabb kormányzati struktúra kialakításának érdekében, másrészről pedig a
közigazgatás szakmai vezetésének visszaállítása érdekében alakítja át a minisztériumok
rendszerét, szervezetét, valamint az állami vezetők jogállását.
Az egyik legjelentősebb változást a szakmai alapon működő közigazgatási államtitkári
tisztség visszaállítása jelenti, amely lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők
vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai
vezetéstől.
A Javaslat a korábban óriásira duzzasztott Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de
hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását teszi lehetővé.
-78-
A közigazgatási szféra nyitottságának, dinamikájának biztosítása érdekében a Javaslat
megszünteti a jövőre nézve a vezetői megbízások hitbizományát is.
Csaknem négy éves alkotmányos mulasztást is pótolhat a jogalkotó a fővárosi, megyei
közigazgatási hivatalok visszaállításával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, felsorolva a hatálya alá tartozó
szervek egyes típusait is.
A 2-4. §-hoz
Az irányítási és a felügyeleti hatáskörök tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az 5. §-hoz
A központi államigazgatási szervekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmaz.
A 6-1. §-hoz
A Javaslat visszaállítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tisztségét az
állami vezetők között, de azokat a köztisztviselői szférába helyezi, következetesen elválasztva
őket a politikai vezetőktől.
A 8-15. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályokat, ideértve a
felelősségükre, összeférhetetlenségükre és a jogviszony megszűnése esetére járó juttatás
szabályozását. A Javaslat a ki nem vett szabadság felhalmozódásából eredő, általában a
politikai vezető jogviszonyának megszűnését követően egy összegben kifizetett milliós
juttatásokat megszűnteti azzal, hogy a tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett
-79-
szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Nem kaphat továbbá külön szabadidőt a politikai
vezető a rendkívüli munkavégzése után.
A 16-17. §-hoz
A Kormány feladatkörének, illetve a kormányülések dokumentálásának szabályait határozza
meg.
A 18-27. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a miniszterelnök jogállására vonatkozó szabályokat. E rendelkezések
között található a helyettesítést ellátó miniszterelnök-helyettesekre vonatkozó szabályozás is.
A 28-30. §-hoz
A Kormány feladatainak ellátása érdekében kabineteket, kormánybizottságokat és egyéb
javaslattevő, véleményező testületeket hozhat létre.
A 31-33. §-hoz
A Javaslat elválasztja a Kormány, illetve a miniszterelnök feladatkörébe tartozó, külön
intézkedést igénylő feladatokat és az előbbiekre teszi lehetővé kormánybiztos, míg a
miniszterelnöki feladatokra miniszterelnöki biztos kinevezését. A Javaslat kifejezetten
lehetővé teszi, hogy központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése érdekében
az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője kormánybiztosi kinevezést kaphasson és e
tisztségének ellátása során, a kinevezés szerinti feladatkörében az egyesítésre kerülő másik
szerv vezetőjének tevékenységét is irányíthassa.
A 34-35. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a minisztérium és a miniszter feladatköréről. A tárca nélküli
minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium apparátusa segíti.
-80-
A 36. §-hoz
A Miniszterelnökség a korábban a Miniszterelnöki Hivatal által ellátott feladatoknak a
miniszterelnökhöz közvetlenül kapcsolódó részét látja el államtitkár vezetésével.
A 37. §-hoz
A minisztert főszabály szerint államtitkára helyettesíti, a tárca nélküli minisztert a
kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztérium kijelölt államtitkára
helyettesíti.
A 38-48. § -hoz
A miniszteri biztos és a miniszter jogállására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 49-58. § -hoz
Az államtitkár jogállására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ezek között rögzíti
szakpolitikai irányító tevékenységét azáltal, hogy biztosítja számára az utasításadást a
minisztert helyettesítő, illetve a miniszter által átruházott hatáskörökben a közigazgatási
államtitkár és a helyettes államtitkárok irányába.
Az 59. § -hoz
A Miniszterelnökséget vezető államtitkárra vonatkozó speciális rendelkezéseket
tartalmazza.
A 60-68. §-hoz
A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár vezeti a miniszter irányítása
alatt, tekintettel az államtitkár szakpolitikai vezető tevékenységére is. A közigazgatási
államtitkár alatti vezetői szintet a helyettes államtitkárok alkotják, akik tevékenységüket a
közigazgatási államtitkár igazgatási irányítása mellett, az államtitkárok szakpolitikai utasításai
alapján végzik. A közigazgatási államtitkár a személyzeti igazgatáshoz szükséges
jogosítványokkal rendelkezik, illetve kiemelt szerephez jut - az egységes és minőségi
-81 -
személyzetpolitika érvényesülése érdekében - a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára.
A 69. § -hoz
A minisztériumok szervezetéhez képest a Miniszterelnökségre vonatkozó speciális
szabályokat tartalmazza. A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti, rajta kívül helyettes
államtitkárok működhetnek a szervezetben, amely főosztályokra és osztályokra tagozódik.
A 70-73. §-hoz
A kormányhivatalok és a központi hivatalok jogállását, irányítását és szervezetükre
vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.
A 74. § -hoz
A Javaslat tartalmazza ugyan a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervére vonatkozó szabályokat, de 2010. szeptember 1-jével egy évek óta tartó alkotmányos
mulasztást kíván pótolni, amikor visszaállítja a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat,
ezért ezzel egyidejűleg a Javaslat 74. §-át is hatályon kívül helyezi.
A 75-76. § -hoz
Felhatalmazó és a hatálybalépésről szóló rendelkezéseket tartalmazza.
A 77. §-hoz
Az önkormányzati törvény módosításával a Javaslat visszaállítja a megyei, fővárosi
közigazgatási hivatalokat.
A 78. § -hoz
A Javaslat a köztisztviselői törvény módosításával helyezi el a közigazgatási államtitkárt és
a helyettes államtitkárt a közszolgálati jogviszonyban állók között, szabályozza jogállásukat.
Ezen túl a jövőre nézve határozatlan idejű vezetői megbízásokra ad lehetőséget.
-82-
A 79. §-hoz
A Javaslat a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi rendelkezések között jeleníti
meg a közigazgatási és a helyettes államtitkár ilyen irányú kötelezettségét, továbbá szélesíti a
vagyonnyilatkozatra vonatkozó ellenőrzés lefolytatásának lehetőségét.
A 80-91. § -hoz
A Javaslatban szereplő módosításokkal érintett törvényi rendelkezések átvezetését, illetve
átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
Budapest, 2010. május 17.
^ f. Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
CéV
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata
Néppárt
-83-
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Űr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §, illetve 103. §
(1)	bekezdése alapján, „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról” szóló T/10. számú törvényjavaslat következő új változatát
kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 17.
Dr. Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata
Néppárt