﻿2
Érteid 2010 MÁJ f 7.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
2010. évi... törvény
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség
teljesítésével összefüggő módosításáról
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 5. §-
ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családtámogatási ellátások a következők:)
„a) családi pótlék
aa)	nevelési ellátás (7. §),
ab)	iskoláztatási támogatás (8. §);”
1.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
l-§
2-§
A Cst. II. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
3
Fejezet
CSALÁDI PÓTLÉK
6.	§ (1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi
rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt:
családi pótlékot) nyújt.
(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe
vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönt.
Nevelési ellátás
7.	§ (1) Nevelési ellátásra jogosult	.
a)	a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a
saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már
folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám,
továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket
ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b)	a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a
gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
c)	a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben
elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
(2)	Saját jogán jogosult nevelési támogatásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan
beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság
megszűnésének időpontjától.
Iskoláztatási támogatás
8.	§ (1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a 7. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában
meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező
határozatban megjelölt személy
a)	a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-
jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
b)	a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat
folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a
gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult,
de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.
(2)	Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a
tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
4
a)	akinek mindkét szülője elhunyt,
h)	akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő
szülője elhunyt,
c)	aki kikerült az átmenti vagy tartós nevelésből,
d)	akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e)	aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy
f)	ha az iskoláztatási támogatás a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező
határozatban foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági
támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét
betölti.
(3)	Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony
szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok
9.	§ (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet
meg.
(2)	Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak,
iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
(3)	Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes
nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint
gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a
gyámhatóság dönt.
10.	§ (1) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes
hónapra kell megállapítani és folyósítani.
(2)	A családi pótlékot folyósító szerv a kizárólag az ellátás megnevezésében - a
tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék
összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról határozat meghozatala
nélkül dönt.
11.	§ (1) A családi pótlék havi összege
a)	egygyermekes család esetén 12 200 forint,
b)	egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
c)	kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
d)	két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
e)	három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
j) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
g)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a
gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális
5
intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
h)	tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
i)	a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -
20 300 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális
intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h)
pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal
elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban
megjelölt személy, valamint a 8. § (2) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.
(2)	A közoktatási intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat
folytató tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyre tekintettel folyósított iskoláztatási
támogatást a korábbi, az (1) bekezdés g) vagy h) pontja alapján folyósított összegnek megfelelő
összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak
minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.
(3)	A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy
részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség,
súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
(4)	Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött
kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a
gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban,
a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani.
12.	§ (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti,
örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a)	aki az igénylő háztartásában él, és
aa)	akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi
pótlékra jogosult,
ab)	aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált
felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt
vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac)	aki a családi pótlékra - a 8. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eset kivételével -
saját jogán jogosult; vagy
b)	aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a
gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő - a
kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.
(2)	A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint a 20. és a 23. §
alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket
(személyt) is,
a)	aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel
tartózkodik a háztartáson kívül,
b)	akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
6
c)	aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok
átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. §] tartózkodik.
(3)	A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni
azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
a)	közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója
és jövedelme nincs,
b)	vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
c)	rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban
részesül és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként
megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, illetve a rehabilitációs járadék legkisebb
összegét és egyéb jövedelme nincs,
d)	nyugellátásban - ide nem értve a c) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban
részesül, feltéve ha nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,
e)	időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban,
hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására
való jogosultságát megállapították,
f)	a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
13.	§ (1) A családi pótlékra jogosult gyám, eseti gondnok
a)	a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék teljes összegét,
b)	a gyermekotthonban lévő gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék 50%-át
gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el.
(2)	A gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban lévő gyermekre (személyre) tekintettel
járó családi pótlék összegének 50%-át az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és a
gyermek (személy) teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló
felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény
költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja annak személyre szóló felhasználását.
14.	§ Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme
van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik
hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A
szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti.
A tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő
rendelkezések
15.	§ Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai
tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a
gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője
gyámhatóságként eljárva
a)	az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után
végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott
jogkövetkezményekre,
0
1
b)	az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után —
amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét,
továbbá a gyermekre tekintettel járó iskoláztatási támogatás teljes összegének hat hónap
időtartamra természetbeni formában történő nyújtását.”
3-	§
A Cst. 36/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának
létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám
közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az
adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.”
4-§
A Cst. 20. §-ának (1) bekezdésében a „7. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. §
(4)	bekezdésében” szöveg lép.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
5-	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 5. §-a az x) pontot követően a következő y) ponttal egészül ki:
,,y) családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cst.) 5. §-ának a) pontja szerinti nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás,”
6-	§
A Gyvt. 39. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében)
„<$ javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően
da)	a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtására,
db)	a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
de) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak
megváltoztatására.”
7-§
A Gyvt. 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-
oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat
végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl)
,,c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési
önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv),”
8- §
A Gyvt. 68/A-68/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„68/A. § (1) Az iskoláztatási támogatás gyermek után járó teljes összegének természetbeni
formában - a Cst. 16. §-ának b) pontjában foglaltak szerint - történő elrendelésével egyidejűleg a
települési önkormányzat jegyzője - védelembe nem vett gyermek esetén - elrendeli a gyermek
védelembe vételét.
(2)	Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását hat hónap
időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően kell elrendelni. Az
iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását a feltételek ismételt
bekövetkezése esetén újra el kell rendelni.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője az iskoláztatási támogatás természetbeni formában
történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről a gyermeket gondozó szülő,
illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük
figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése
szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével gondoskodik.
(4)	A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás
természetbeni formában történő nyújtásáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe
vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott
iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott
családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő
utalásáról.
68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője - a 68/A. § szerinti esetet kivéve -
a)	ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és
b)	a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások
önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akaija, és
c)	alaposan feltételezhető, hogy a nevelési ellátás célzott felhasználásával a gyermek
fejlődése a családi környezetben biztosítható,
a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a
családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig a nevelési ellátás természetbeni
formában történő nyújtásáról határozhat.
9
(2)	A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb hat hónap
időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi
pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten
elrendelhető.
(3)	Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő
nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője
megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 22
munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről,
és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.
Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.
(4)	Ha a védelembe vétel sopn a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása
válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a
korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük
figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése
szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.
(5)	A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője egy
határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, annak mértékéről,
időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről,
az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék
meghatározott összegének a családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.
68/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a 68/A. § (4) bekezdése és a 68/B. § (5)
bekezdése szerinti határozatában a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire
és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.
(2)	A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára
átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, így különösen
ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a
gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról.
(3)	Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a
családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról.
(4)	A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutalt
családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a
települési önkormányzat jegyzőjének.”
9-§
A Gyvt. 87. §-ának (4) bekezdésében a „családi pótlék, iskoláztatási támogatás” szövegrész
helyébe a „családi pótlék” szöveg lép.
10
3.	Egyes kapcsolódó törvények módosítása
10.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 69. §-ának (2) bekezdésében a
„családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból” szövegrész helyébe a „családi pótlékból”, a
„családi pótlék, iskoláztatási támogatás” szövegrész helyébe a „családi pótlék” szöveg lép.
(2) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
a)	8. §-a (4) bekezdésének e) pontjában a „családi pótlékra” szövegrész helyébe az
„iskoláztatási támogatásra” szöveg,
b)	8. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „családi pótlékra jogosultnak” szövegrész
helyébe az „iskoláztatási támogatásra jogosultnak” és az „a családi pótlékra” szövegrész helyébe
az „az iskoláztatási támogatásra” szöveg lép.
4.	Záró rendelkezések
11. §
(1)	Ez a törvény 2010. augusztus 30-án lép hatályba.
(2)	Nem lép hatályba gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX.
törvény 45. §-a.
(3)	Annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az
ellátást - a feltételek fennállása esetén - iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családi pótlék - a családtámogatási ellátások egyik legfontosabb elemeként - a tanköteles
korú gyermek esetében annak iskoláztatási költségeihez nyújtott állami hozzájárulás. Az ellátás
célja és funkciója hangsúlyozottan a tanuláshoz kapcsolódó kiadások részbeni átvállalása. A
magyar állam így próbál hatékony és érdemi segítséget nyújtani a gyermeket nevelő szülők
anyagi terheinek csökkentéséhez.
Rendkívül fontos, hogy a családok érezhető támogatást kapjanak a gyermekek
felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskolás korú
gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek. A tanulmányok
elhanyagolása, a gyakori, valós okkal nem igazolható hiányzások - amellett, hogy a gyermek
személyes életperspektíváját is negatívan befolyásolják, - rombolják a társadalom morális
értékrendjét is.
A társadalom és az állam részéről is megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek
gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a gyermekekre tekintettel juttatott támogatásokat az ő
érdekükben használják fel. A felnövekvő generáció létfenntartási esélyeit az oktatásban,
képzésben való részvétel képes megteremteni, az oktatásnak alapvető szerepe van a
szegénységhez vezető társadalmi tényezők kiküszöbölésében, ezért a családtámogatási
ellátásoknak ösztönöznie kell a szülőket tanköteles gyermekeik iskoláztatására. A családi pótlék
jelenlegi rendszere ezt a feladatát nem képes betölteni, ezért indokolt visszatérni azokhoz a
korábbi szabályokhoz, melyek alkalmazásával be lehet avatkozni, ha a szülő nem teljesíti
kötelezettségeit.
A fentiekre figyelemmel minden létező eszközzel arra kell törekedni, hogy valamennyi
gyermek teljesítse a tankötelezettségét. Látni kell, hogy az alacsony iskolázottsággal rendelkezők
foglalkoztatási rátája ma alig haladja meg a 27 százalékot, és egyre növekszik azon fiatalok
száma, akik megfelelő iskolai végzettség hiányában egyáltalán nem tudnak belépni a
munkaerőpiacra. A javaslat alapvető célja éppen ezért az, hogy az állam egyértelmű üzenetet
fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást
jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A módosítás egyrészről terminológiai változásokat vezet be. Más részről különbséget tesz a
tanköteles, illetőleg a nem tanköteles korú gyermek támogatásának elnevezésében.
2.	§-hoz
A 2. paragrafusban részletesebben meghatározza a gyermek nevelésével kapcsolatos ellátások
jogosultsági feltételeit, illetve mindkét ellátásra vonatkozóan meghatározza a közös szabályokat,
I
12
valamint a családi pótlék havi összegét is a gyermekek száma szerint meghatározza. A
jogosultság szempontjából definiálja, hogy kit kell tekinteni a háztartásban nevelt gyermeknek,
újra meghatározza az egyedülálló szülő, gyám részére biztosított ellátást.
3.	§-hoz
Ebben a szakaszban meghatározza a közoktatási intézmény és az Államkincstár közötti
adatszolgáltatási kötelezettséget.
4.	§-hoz
A módosítás technikai jellegű.
5.	§-hoz
A családi pótlék új definiálása a gyermekvédelmi törvényben.
6-7. §-hoz
A gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait pontosítja a
családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásánál, illetve az ehhez kapcsolódó
pénzfelhasználási terv elkészítéséről is rendelkezik.
8-9.§-hoz
A családi pótlék természetbeni folyósítási lehetőségének a szélesítését hivatott biztosítani ezen
jogszabályhely, az addig védelembe nem vett gyermek egyidejű védelembe vételével. Mindkét
jogszabályhely a gyermekvédelmi törvényben egységesen rendelkezik a természetben nyújtott
iskoláztatási, illetve gyermeknevelési támogatás százalékos mértékének meghatározásáról.
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a családi pótlék természetbeni formában történő
biztosításának kormányrendeleti szintű szabályozására.
10.§-hoz
Technikai jellegű pontosító intézkedés.
Budapest, 2010. május 17.
Kósa Lajos	Soltész Miklós
Fidesz Magyar Polgári Szövetség	Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, a
családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség
teljesítésével összefüggő módosításáról a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 17.
Soltész Miklós
Kereszténydemokrata Néppárt
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség