﻿Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja
Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja

2010. évi... törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 83. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott
keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető
társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő
körülményekhez.
(2)	Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke
irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a
felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.
(3)	Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott
büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt
büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.
(4)	Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése,
illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával
állapítja meg.”
2.§
A Btk. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a 137. § 17.
pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti
büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső
határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig
tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni.”
3.§
A Btk. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként
nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa
szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati
büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén
a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
(2)	A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése
alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók,
ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény
súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.”
4.§
A Btk. 97/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97/A. § (1) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös
visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel
így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni.
(2)	Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 38. § (3) bekezdése alkalmazásának
nincs helye.
(3)	Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye.”
5.§
A Btk. 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § (1) A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott
cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.
(2)	Aki a 229. § (l)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szóló
törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy
évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz
évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
6.§
A Btk. 269/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által
elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja
vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig teijedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
7.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A 2010. évi országgyűlési választásokon megnyilvánuló egyértelmű választói akarat arra
kötelezi az Országgyűlést, hogy a választási programokban megfogalmazott és a választók
által támogatott büntetőpolitikai intézkedések a lehető leghamarabb törvényerőre
emelkedjenek. Ilyen büntetőpolitikai intézkedés az Egyesült Államok több tagállamában,
vagy a szomszédos Szlovákiában már bevezetett, Magyarországon „Három csapás” néven
ismertté vált törvény, amelyet több százezer állampolgár aláírásával is támogatott. A Javaslat
beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni erőszakos bűncselekményeket
sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb
esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. Ezzel párhuzamosan - ugyanazon
büntetőpolitikai megfontolásból a Javaslat visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző
büntetéskiszabási szabályokat, az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely
törvényhozói értelmezést ad a Büntető Törvénykönyv büntetési rendszerének helyes
alkalmazásához.
A Javaslat - szintén a választói akaratra visszavezethetően - két ponton módosítja a Büntető
Törvénykönyv Különös Részét. Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak a tanárokkal
szembeni erőszakos cselekmények, amelyeket közfeladataik ellátása során szenvedtek el. Az
iskolai erőszak mindenképpen összetett probléma és komplex megoldást igényel, de ebből
nem maradhat ki a büntetőjog eszközrendszere sem, hiszen a jelenlegi büntetőjogi védettség
nyilvánvalóan nem volt elegendő visszatartó erő az ilyen bűncselekmények megelőzésére,
ezért szükség van arra, hogy a Büntető Törvénykönyv fokozottabban védje a közoktatásban
dolgozó pedagógusokat.
A Javaslat a legújabb európai felfogásnak és a magyar Alkotmánybíróság évtizedes
gyakorlatának megfelelően, a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos
mércével mérése érdekében módosítja az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi
tényállást, amely „A holokauszt nyilvános tagadása” néven került beiktatásra a magyar
büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista
rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Btk. büntetési rendszere relatíve határozott, ami azt jelenti, hogy a jogalkotó minden egyes
bűncselekményre meghatározza a büntetés nemét, annak alsó és felső határát, az adott ügyben
kiszabandó büntetést pedig e határok között a bíróság állapítja meg. A büntetéskiszabásra
vonatkozó törvényi szabályozás a jogalkotó és a bíróság közötti kompetencia-megosztást
jelenti. A nagyobb törvényi kötöttségek egységesebb ítélkezési gyakorlat kialakulását,
nagyobb jogbiztonságot biztosíthatnak.
A Javaslat a büntetéskiszabási tevékenység kiinduló szempontjaként úja elő az adott
tételkeret középmértékéhez történő viszonyítást. Ez nem jelenti a tételkeret adta lehetőségek
negligálását, vagy szűkítését, nem teszi a büntetési rendszert abszolúte határozottá, és nem
hoz létre büntetéskiszabási kényszerhelyzetet sem. A jogalkotó a jelenlegi büntetéskiszabásra
vonatkozó elvekben is előírt körülmények és a választható büntetés közötti viszony
vizsgálatához ad támpontot. Ha semmilyen számbajöhető körülmény nincs, akkor
értelemszerűen ez a viszony sem áll fenn. Ugyanakkor semmi nem záija ki (a jövőben sem)
azt, hogy a bíróság az egyes körülményeket a saját belátása szerint vesse össze, értékelje,
hiszen továbbra sem lesznek a körülmények törvényi szinten kimerítően felsorolva, illetve
súlyozva. Ebből következően a Javaslatban a jogalkotó pusztán reális hivatkozási alapot
teremt arra, hogy a büntetéskiszabásban megnyilvánuló bírósági értékelés szerinti
körülményeket vitassák. Emellett a Javaslatban tükröződik a jogalkotónak az az elvárása is,
hogy a bíróság adjon kimerítő indokolást a tételkeret adta lehetőség kihasználásáról. A
Javaslat rendelkezései nyilvánvalóan nem érintik a jogalkalmazás elvi irányításának a
büntetéskiszabási gyakorlat tapasztalatain alapuló megfontolásait.
A Javaslat másfelől a büntetéskiszabás elveinek olyan kiegészítését tartalmazza, amely a
bírósági jogalkalmazásban eddig is meglévő szempontra vonatkozik. E szerint, ha a bíróság
szabadságvesztést szab ki, akkor annak mértékének meghatározásánál a végrehajtás
felfüggesztése és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét figyelmen kívül kell hagynia.
A 2-4. §-hoz
A Javaslat jelentősen szigorítja a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövető
bűnismétlők büntetőjogi megítélését. A törvénymódosítás a bűnhalmazatban lévő
legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli,
amennyiben azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További
szigorítást jelent, hogy amennyiben a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet
meghaladja, vagy a halmazaiban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni.
A Javaslat az erőszakos többszörös visszaesők esetében az e minősítést megalapozó személy
elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli.
További szigorítást jelent, hogy amennyiben a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz
évet meghaladja, vagy a törvény szerint az újabb bűncselekményre életfogytig tartó
szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell
kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaesők esetében a büntetés enyhítésének nincs helye.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét kívánja
megteremteni azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó
pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére
elkövetett bűncselekmények esetében megemeli a kiszabható büntetési tételek mértékét.
A 6. §-hoz
A Javaslat büntetőjogi szempontból is azonos mércével méri a nemzeti szocialista és
kommunista rendszerek bűneit, nem tesz különbséget a nácizmus és a kommunizmus
áldozatainak emberi méltóságát, kegyeleti jogait sértő megnyilvánulások büntetőjogi
megítélésében. A Javaslat az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) AB határozatában kifejtett
alkotmányos alapokon nyugszik.
A 7. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépésére a hasonló terjedelmű módosítások hatálybalépéséhez
szükséges felkészülési időt biztosítja.
Budapest, 2010. május 17.
-r\
Dr. Lázár Jár 3s
Fidesz - Magyar Polgári S:
övetség
t
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
C.-
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Neppert
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 17. #
Dr. Lázár Jár < >s
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt