﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

T/......számú törvényjavaslat
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról

1.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben
résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében
foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló
létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken,
parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő
várakozás rendjére.”
(2)	A Kkt. 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
,,i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől elzárt
magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő
várakozás biztosítása.”
(3)	A Kkt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:
„9/D. § (1) A járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló
közforgalom elől elzárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb
közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló
közforgalom elől elzárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek
közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület
kezelőjének feladata.
(2)	A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől elzárt
magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő
várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos helyi önkormányzat, illetve a
helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5)
bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(3)	A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom
elől elzárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő
várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott
szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A
várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4)	A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági
társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A
szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
1
várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4)	A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági
társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A
szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b)	a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c)	a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d)	a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e)	a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját
és formáját,
f)	a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g)	a szerződés időtartamát.”
(4)	A Kkt. 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj,
útdíj és pótdíj megfizetéséért a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.
évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelős.”
2.§
(1)	A Kkt. a következő 15/A-15/E. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében a
helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől elzárt
magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken - forgalomszervezési,
valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben
meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási
övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület),
amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért
várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).
(2)	A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen - a lehetőségekhez képest
egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett
közintézmények elérhető közelségében - minden megkezdett ötven várakozási helyből ki
kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(3)	Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető
el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos
foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi
mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek
tekintetében.
(4)	A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat)
rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj
mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a
ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási
díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen
belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása,
figyelembevételével kell meghatározni.
(5)	Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három-vagy négykerekű
motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása
esetén - a tárgyév januári, napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban -
nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az
azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin
üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett
ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.
(6)	Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi
várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben
megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben
megjelölt díjak hatszorosa lehet.
(7)	A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai
díj alapján számított,
a)	jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek
megfelelő összeg,
b)	mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő
összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni
első percben megtörténik,
c)	előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő
összeg,
d)	kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.
A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell
kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.
(8)	A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében
megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb
időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.
15/B. § (1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt
várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben az ott várakozó járművek őrzését
többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22
óra között legfeljebb az adott településen igénybevehető közösségi közlekedés
legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.
(2)	A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt
jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.
15/C. § (1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés
nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt
fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén
legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá
pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat)
rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a
pótdíjfizetési kötelezettséget.
(2)	A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén
az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított
várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E
bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj
kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható
helyen kell elhelyezni.
(3)	A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj
és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(4)	Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel
rögzített járműre.
(5)	A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése
során külön törvény előírásai szerint kell eljárni.
15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat,
illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési
felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60
napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként,
vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(2)	A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű
üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjármű-
nyilvántartás központi szervéhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések
megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges
üzembentartó részére került megküldésre.
(3)	A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi
önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését
bírósági úton érvényesítheti.
(4)	A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a
jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a
birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a
megfelelő hatóság eljárását.
15/E. § (1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot
gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás
ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően
a helyi önkormányzat részére külön térít meg.
(2)	A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi
önkormányzatnak nyilván kell tartania.
(3)	A helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltatóa
díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés
érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési
idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és
székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj
megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díjfizetés elmulasztása esetén a díj- és
pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő
határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési
kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az
eljárás befejezéséig kezelheti.”
3. §
A Kkt. 47. § -a a következő zsa) és zsb) pontokkal egészül ki:
„zsa) várakozási terület: a h) pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi
önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől elzárt magánút k) pont szerinti
tartozéka, valamint az a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb
közterületek járművel történő várakozásra kijelölt része.
zsb) várakozási terület kezelője: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló
közforgalom elől elzárt magánút tartozékaként a 33. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, illetve a
helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított
várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat. A várakozási területen
létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató
tulajdonában, illetve használatában állhat.”
4-§
(1)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 31. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„31. a telítettség megállapításának módját.”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Kkt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a szakasz a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete — fővárosban a fővárosi
közgyűlés - hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében
a)	az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,
b)	várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot,
c)	a fizetendő várakozási díj mértékét,
d)	a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,
e)	a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét,
a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra
jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult.
(6)	Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9IC. § (1) bekezdésében,
a 15. § (3) bekezdésében, a 15/A. § (1) bekezdésben és a 15/C. § (1) bekezdésében és a
33/A. §-ban meghatározott díj és pótdíj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók
módjára kell behajtani.”
s.§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 19. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból igényelheti(k):)
,,n) a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének
ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (5) bekezdésben meghatározott
szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása
érdekében a 8/A. § g), h) és k) pontjaiban, valamint a díj és a pótdíj behajtása érdekében a
9.	§ (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, továbbá a (3)
bekezdésében megjelölt adatokat.”
(2)	A Kknyt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § A nyilvántartó a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat adja át, feltéve, hogy az
adatkérés nem az azt tartalmazó okmányban szereplő lakcímadatra vagy a történeti
állomány adatára irányul.”
6. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kkt. 15. § (3)—(6) bekezdése.
(3)	A törvény hatálybalépését megelőzően történt várakozási eseményekre az e törvény
hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor a Kkt. 9/D. § (2) bekezdésben rögzített közszolgáltatás
ellátására megkötött hatályos szerződések esetén a közszolgáltatási tevékenységet az adott
szerződésben meghatározott - az Ötv. 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltatónak nem minősülő -
szolgáltató is elláthatja az adott szerződés hatálya alatt.
(5)	Azokat a (4) bekezdésben meghatározott szerződéseket, amelyekben az Ötv. 9. § (5) bekezdés
szerinti szolgáltatónak nem minősülő szolgáltató szerepel szerződő félként, a szerződések
időtartamának meghosszabbítása, vagy azok határozatlan időtartamúvá alakítása, valamint a
közszolgáltatási feladattal érintett várakozási terület növelése tárgyában módosítani nem lehet.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatával (a továbbiakban: AB határozat)
megsemmisítette a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §
(3)	bekezdését, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
63/A. § h) pontját. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn azért, mert az Országgyűlés hiányosan
szabályozta a közút kezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat
rendeletalkotási jogkörét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotási
kötelezettségének 2010. június 30. napjáig tegyen eleget.
Az AB határozat részletes iránymutatást tartalmaz az alkotmányos jogszabály megalkotásának
kritériumaira. A testület leszögezi, hogy a közlekedéssel összefüggő tevékenységek (pl. járművel
történő várakozás) szabályozásának alkotmányossági feltétele, hogy a tevékenység gyakorlásának
garanciáit, korlátozásának feltételeit, és terjedelmét törvény rendezze, a megfelelő felhatalmazás
alapján megalkotott részletszabályok kiegészítő jellege mellett.
Az Alkotmánybíróság jelen törvényi tárgykörre alkalmazandó határozatai, a Legfelsőbb Bíróság
vonatkozó jogegységi határozatai, valamint a bírói gyakorlat figyelembevételével a jogalkotó e
törvényben szabályozza a járművel történő várakozás legfontosabb, törvényi szintű szabályozást
igénylő kérdéseit.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény kiteljeszti a Kkt. hatályát a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken,
parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás
rendjére. A törvény kiegészíti a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok körét.
A törvény (3) bekezdése a várakozási tevékenységgel kapcsolatban felmerült gyakorlati és
jogelméleti kérdéseket rendezi. Meghatározásra kerül, hogy a járművel történő várakozás a helyi,
közutak és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A jogalkotó deklarálja a várakozás
biztosítását célzó közszolgáltatás kötelezettjeit. A törvény a bírói gyakorlatnak megfelelően
egyértelművé teszi, hogy a járművel történő várakozás a felek között polgári jogi jogviszonyt hoz
létre, és rögzíti az üzembentartó személy mögöttes felelősségét.
A jogviszony alanyainak meghatározását követően szükséges a helyi önkormányzat és a
szolgáltató közötti szerződéses jogviszony kötelező tartalmi elemeinek törvényi szintre emelése.
A 2. §-hoz
A Kkt. új 15/A. §-a felhatalmazást tartalmaz a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi
önkormányzat) részére arra, hogy rendeletben kijelölje a várakozási területet, ahol várakozási
díjat kell fizetni, 70%-os telítettségi mutató figyelembevételével. A telítettség megállapításának
módját a miniszter rendeletében határozza meg.
A várakozási díj mértékének megállapítása szintén önkormányzati rendeletben történik. A
várakozási díj megállapításának törvényi kereteit a Kkt. 15/A. § (4) bekezdése szabályozza. A
díjmegállapítás során figyelemmel kell lenni a fogyasztók érdekeire, a szolgáltatás-
ellenszolgáltatás egyenértékűségére.
A fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszony lényeges eleme a szerződésszegés speciális
szankciója: a pótdíj. A pótdíj megállapításának szabályait, a pótdíjról szóló értesítés
elhelyezésének rendjét a jogalkotó - fogyasztóvédelmi szempontok miatt - törvényi szintre
emeli. A törvény a fizetési felszólítás megküldésére továbbra is 60 napos jogvesztő határidőt
biztosít. A bírói gyakorlatnak megfelelően a jogosult követelését bírói úton érvényesítheti.
Törvényben szabályozott, új garanciális elem a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszonyban,
hogy meghatározott esetben a szolgáltatást igénybe vevő fél mentesül a fizetési kötelezettsége
alól.
A közvélemény elvárásainak megfelelően a törvény deklarálja, hogy a várakozási díj és a pótdíj
összege a helyi önkormányzatot illeti meg azzal, hogy a szolgáltató legalább a feladat ellátásához
szükséges költségekre jogosult.
A 3. §-hoz
A törvény értelmezi a várakozási terület fogalmát. Definiálni szükséges a várakozási terület
fogalmát a Kkt. 47. § k) pontjára is figyelemmel, mivel a várakozóhely az út tartozéka is egyben.
Várakozási területnek minősül:
a)	a helyi közút tartozékának minősülő,
b)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől elzárt magánút meghatározott
tartozékának minősülő,
c)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és
d)	egyéb közterületek
várakozásra kijelölt része.
Rögzíteni szükséges, hogy ki köteles a várakozási területek fenntartására. A törvény visszautal a
helyi közút kezelőjére azzal, hogy az útnak nem minősülő közterületen kialakított várakozási
terület kezelője a helyi önkormányzat. A szolgáltató feladata kizárólag a közszolgáltatás
biztosítására terjed ki, a forgalomképtelen várakozási területek kezelésére nem. A parkolóóra a
szolgáltató használatában vagy tulajdonában is állhat, mivel az ingó dolognak minősül.
A 4. §-hoz
A jogalkotó felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy a meghatározott
szabályozási körökben rendeletet alkosson. Ezen felhatalmazás címzettje fővárosban a fővárosi
közgyűlés. A kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a fővárosi kerület
képviselő-testülete jogosult.
A törvény alapján a várakozási díj és pótdíj érvényesítése bírósági végrehajtás útján történik.
Az 5. § hoz
A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, illetve a szolgáltató a közúti
közlekedési nyilvántartásból adatokat igényelhet.
A 6. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy a közszolgáltatást jelenleg biztosító - nem az Ötv. 9 § (5) bekezdés
szerinti - szervezetek a feladatukat továbbra is elláthatják az adott szerződés hatálya alatt. Azokat
a szerződéseket, amelyekben az Ötv. 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltatónak nem minősülő
szolgáltató szerepel szerződő félként, a szerződések időtartamának meghosszabbítása, vagy azok
határozatlan időtartamúvá alakítása, valamint a közszolgáltatási feladattal érintett várakozási
terület növelése tárgyában módosítani nem lehet.
Budapest, 2010. május 17.
Rógán Antal
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
„a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi
LXXXI/törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 17.
í/ ^
Kogán Antal
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Kósa Lajos
Fidesz Magyar Polgári Szövetség