﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2010. évi... törvény
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról

1.§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. § (1)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár
gyermeke.”
2. §
(1)	Az Ápt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:]
,,d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;”
(2)	Az Ápt. 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére
-	kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar
állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását
igazolja.”
(3)	Az Ápt. 4. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az (1) - (2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi
lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri,
vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.”
(4)	Az Ápt. 4. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (l)-(2) és (4)
bekezdésekben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában
meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar
Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.”
(5)	Az Ápt. 4. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes személyek esetében.”
1/5
3.§
Az Ápt. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. § Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott
feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és
magyar nyelvtudását igazolja.”
4.§
Az Ápt. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy
választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a
honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (6) és (7)
bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester
vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az
esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.”
5.§
Az Ápt. 13. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az
állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása
iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)
a)	a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala
anyakönyvvezetőjéhez,
b)	a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő
anyakönyvvezetőhöz,
c)	a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve
d)	a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet
benyújtani.”
6.§
Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a
kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve
az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy
diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”
2/5
7.§
(1)	Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést a kérelemnek, az
állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez történő beérkezésétől számított három
hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz
javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3)
bekezdése szerinti határozatot.”
(2)	Az Ápt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és az (5)-(8) bekezdések
számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(5) Az (l)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be
a)	a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;
b)	az eljárás felfüggesztésének időtartama;
c)	a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;
d)	az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy
állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig teqedő idő.”
8.§
Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14.
§ (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü
vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (6) és
(7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy
fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az
állampolgársági ügyintézésért felelős szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi
hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”
(2) Az Ápt. 19. § (3) bekezdésének ^pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[ Az állampolgársági eljárás során a miniszter]
„d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti
hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági
szolgálattól.”
9.§
Az Áptv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,(1) A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
a)	hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
3/5
Jb) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági
nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
c)	utónevének magyar megfelelőjét.”
10. §
Az Ápt. 24. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:]
„a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e
törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-
ában, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (3)-(4)
bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előteijesztést kivéve és a (9)
bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3)
bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet
(állampolgársági ügyekben eljáró szerv);”
11.	§
(1)	Ez a törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell
alkalmazni.

Indokolás

Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a
határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk
ápolását.” A világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben
időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és
magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene - külföldi példák nyomán - egy
egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése.
A Javaslat célja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításán
keresztül az ún. „kettős állampolgárság”, azaz a határon túli magyarok számára egyszerűsített,
kedvezményes állampolgárság-szerzés biztosítása. Bár a jelenlegi idegenrendészeti és
állampolgársági szabályozás is tartalmaz kedvezményeket a határainkon kívül élő magyarság
számára, azonban az egymásra épülő eljárások gyakran hosszadalmasak voltak, felesleges
adminisztratív terhet jelentettek, így az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezült.
4/5
természetesen a Javaslat nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását,
így csak egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése. Az állampolgárságról szóló
magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján
szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól. Az Európa Tanács
keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény
(kihirdette a 2002. évi III. törvény) szerint is minden állam saját joga szerint határozza meg,
hogy kik az állampolgárai.
Az Alkotmánybíróságnak a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazásról szóló
határozataiból következik az, hogy kettős állampolgárság létrehozatala elvileg nem ellentétes
Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a
nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Európában több ország
állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a
javasolt magyar szabályozáshoz. Az utóbbi években egyre több ország ismeri el a kettős
állampolgárságot, az egykor még azt mereven elutasítók is ma már értéknek tekintik.
Megjegyzendő, hogy a Javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, hiszen már
az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon
túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását.
Budapest, 2010. május
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Kövér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
/ Németh Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
5/5
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „a
magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 14.
Dr. Orbán Viktor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ji-r'*1*
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Kövér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
u>