﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány

2010. évi... törvény
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A választójog
1.	§ (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja.
(2)	A választópolgár lakóhelyén vagy - ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését
megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat.
(3)	A választópolgár bármely választókerületben választható.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában lakosságszám: azon személyek száma, akiknek a polgárok
személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban szereplő lakóhelye, lakóhely hiányában
tartózkodási helye az adott település (fővárosi kerület), a főváros, a megye közigazgatási
területén található, vagy akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület)
megnevezését tartalmazza.
II.	Fejezet
Választókerületek, szavazókörök
3.	§ A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak
számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni, mely adatot a
1
lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv küldi meg minden év január 15-ig a helyi és a
területi választási iroda vezetője számára.
4.	§ A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben -
egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:
a)	100 lakosig 2 fő,
b)	1 000 lakosig 4 fő,
c)	5 000 lakosig 6 fő,
d)	10 000 lakosig 8 fő.
5.	§(1)A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes
választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak
mandátumhoz.
(2)	Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
a)	25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
b)	50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
c)	IS 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
d)	100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.
(3)	Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden
további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
6.	§ (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják
meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
(2)	A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni
oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható.
7.	§ (1) A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A
választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei
jogú város, valamint a főváros.
(2)	A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni
úgy, hogy
a)	400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
b)	700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1
képviselő,
c)	700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos
után 1 képviselő
választható.
III.	Fejezet
Az ajánlás
8.	§ (1) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet vagy egy listát ajánlhat és csak
egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést.
(2)	Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy
polgármesteri, egy egyéni listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.
(3)	A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:
2
a)	a fővároson kívül legfeljebb egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei
listás jelöltséget,
b)	a fővárosban egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, vagy egy fővárosi
listás jelöltséget
fogadhat el.
(4)	A vegyes választási rendszerben a polgármesteij elölt egyidejűleg:
a)	a fővároson kívül egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás
jelöltséget,
b)	a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi listás
jöltséget
fogadhat el.
(5)	A főpolgármesterjelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.
(6)	A választópolgár fővárosi és megyei listán egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár
megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg
nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.
(7)	Egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat.
9.	§ (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott
választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
(2)	A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület
választópolgárai 1 %-ának, de legalább 2000 választópolgár ajánlását összegyűjtötte.
(3)	Polgármesteij elölt az, akit
a)	a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b)	a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település
választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,
c)	a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000
választópolgár
jelöltnek ajánlott.
(4)	Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott.
10.	§ (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet
állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
(2)	A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő
szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított.
(3)	A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt
visszalépett vagy kiesett.
11.	§ (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében
közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak.
(2)	Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös
kompenzációs listát állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.
(3)	Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések
választópolgárai 1 %-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték,
közös megyei listát állíthatnak.
3
IV.	Fejezet
A választás rendszere és az eredmény megállapítása
1.	A polgármesterek választása
12.	§ (1) A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül
választják.
(2) Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
2.	Egyéni listás választási rendszer
13.	§ (1) Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők
száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell
megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
(2)	Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány
egyéni listás mandátum kiosztható.
(3)	Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, az egyéni listáról törölni kell,
és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
3.	A vegyes választási rendszer
14.	§ Az egyéni választókerületben az ajelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot
kapta.
15.	§ (1) A kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában
kap mandátumot.
(2)	Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére
leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot, valamint a jelölő szervezet
mandátumot szerzett jelöltjére leadott érvényes szavazatoknak az adott választókerületben leadott
összes érvényes szavazat 50% plusz egy szavazatot meghaladó része.
(3)	A közös jelöltekre leadott töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító
jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek.
(4)	A kompenzációs mandátum számítás módja:
a)	Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy
számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-tel, a
számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel,
rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
b)	Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista
számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a
következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot.
Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
c)	Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok
vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy
amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot
kapott.
(5)	Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a
mandátum betöltetlen marad.
4
16.	§ (1) A kompenzációs listáról ajelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A
kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
(2)	Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben
képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő
jelölt lép.
(3)	Nem kap mandátumot
a)	a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési
szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy
b)	a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a
települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő
szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el.
4.	A fővárosi közgyűlés tagjainak választása
17.	§ (1) A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.
(2)	A mandátum számítás módja:
a)	Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy
számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop
következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel,
rendre az egymást követő egész számokkal.
b)	A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban
előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap
egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista
oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg
kiosztásra kerül az összes mandátum.
c)	Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok
vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy
amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot
kapott.
(3)	Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a
mandátum betöltetlen marad.
18.	§ (1) A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a
fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, helyébe a
sorrendben utána következő jelölt lép.
(2)	Nem kap mandátumot
a)	a jelölő szervezet fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt
százalékát nem érte el, vagy
b)	a közös fővárosi lista, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát,
kettőnél több jelölő szervezet által állított közös fővárosi lista esetében tizenöt százalékát nem
érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös
fővárosi listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.
5.	A megyei közgyűlés tagjainak választása
19.	§ (1) A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a 17. § (2) bekezdésében
meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz.
(2)	Nem kap mandátumot
5
aj a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt
százalékát nem érte el, vagy
b)	a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát,
kettőnél több jelölő szervezet által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte
el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös
megyei listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.
(3)	Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum
betöltetlen marad.
V.	Fejezet
Képviselő, polgármester, főpolgármester megbízatásának megszűnése esetén
alkalmazandó szabályok
1.	Időközi választás
20.	§ (1) Ha az egyéni listán kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma,
vagy az egyéni választókerületben nem volt jelölt, vagy nem volt polgármester- vagy
főpolgármester-jelölt, a választást nem lehet megtartani, és időközi választást kell kitűzni.
(2)	Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú
szavazattal érte el, időközi választást kell kitűzni.
(3)	Ha két vagy több polgármesterjelölt vagy főpolgármester-jelölt egyenlő számú legtöbb
szavazatot kapott, időközi választást kell kitűzni.
(4)	Ha az egyéni listás választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt
választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást kell kitűzni.
(5)	Ha az egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester, főpolgármester megbízatása
megszűnik, időközi választást kell kitűzni.
(6)	Ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott, időközi választást
kell tartani.
2.	A kiesett képviselő mandátumának betöltése
21.	§ (1) Ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő
legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
(2)	Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik,
helyére az eredetileg bejelentett listáról ajelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha ajelölő
szervezet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdésében
meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő
jelölt lép.
(3)	Ha az egyéni listán, a kompenzációs listán, a megyei listán, vagy a fővárosi listán nincs
több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános
választásig betöltetlen marad.
6
(4)	Ha az egyéni listán, a megyei listán vagy a fővárosi listán megválasztott képviselők száma a
képviselő-testület vagy a közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres
helyekre időközi választást kell kitűzni.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
22.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszám-adatot
nyilvántartó központi szervet.
23.	§ E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a helyi önkormányzati
képviselők és a polgármesterek 2010. évi általános választása során kell először alkalmazni.
24.	§ (1) E törvény hatályba lépését követő 15 napon belül a lakosságszám-adatot nyilvántartó
központi szerv közli a választási irodák vezetőivel a település, a fővárosi kerület, a főváros és a
megye lakosságszámát.
(2)	A választási iroda vezetője e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megállapítja és
közzéteszi a megszerezhető mandátumok számát.
(3)	A 10 000-nél több lakosú település és a fővárosi kerület választási iroda vezetője e törvény
hatályba lépését követő 30 napon belül megállapítja az egyéni választókerületek sorszámát és
területét.
25.	§ Ez a törvény a Tanács 1994. december 19-i 94/80/EK az állampolgárságuktól eltérő
tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a
helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
szóló irányelvének való megfelelést szolgálja.
26.	§ (1) Hatályát veszti a 24. § a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi
választásának napján.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők
és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény.

Általános indokolás

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV.
törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel szükségesnek
mutatkozik a helyi önkormányzati választások szabályozásának átgondolása, melynek során a
szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozására kerül sor. Erre figyelemmel indokolt új
törvény megalkotása a jelenleg hatályos törvény jelentős terjedelmű módosítása helyett. A
törvény megalkotása során a szerkezeti és jogszabály-szerkesztési szempontok megvalósítása
mellett elsődleges cél a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának
csökkentése.
7
Részletes indokolás
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A választójog
Az 1. §-hoz
Az 1. §-ban foglalt rendelkezés az 1990. évi LXIV. törvény szabályozását követve a választójog
gyakorlására vonatkozó garanciális szabályokat rögzíti az Alkotmányban deklarált demokratikus
választási alapelvekhez igazodva. A rendelkezés a választási visszaélések lehetőségének
csökkentése érdekében lakóhelyüktől távol csak azoknak teszi lehetővé a választáson való
részvételt, akik a választás kitűzését legalább egy hónappal megelőzően az adott településen
tartózkodási helyet létesítettek, így valószínűsíthetően életvitelszerűen is az adott településen
tartózkodnak.
2.	Értelmező' rendelkezések
A 2. §-hoz
A választási rendszer kialakítása, valamint az egyes testületek létszáma a lakosságszám
figyelembe vételével kerül meghatározásra. Erre tekintettel értelmező rendelkezésként, az
egységes értelmezés érdekében szükségesnek mutatkozik a lakosságszám fogalmának törvényben
való meghatározása. A rendelkezés a fogalom meghatározása során a településszintű lakóhellyel
rendelkező személyekre is figyelemmel van.
II.	Fejezet
Választókerületek, szavazókörök
A 3. §-hoz
A lakosságszámra vonatkozó adatoknak a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv általi
meghatározása és megküldése biztosítja, hogy az ország különböző választási irodái egységes és
azonos forrásból származó adatok figyelembe vételével határozzák meg a testületek létszámát. A
lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv kijelölésére a Kormány e törvény záró
rendelkezései között felhatalmazást kap.
A 4-5. §-hoz
8
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken alkalmazott választási rendszer hatályos
jogszabályban foglalt „kislistás” megnevezése pontatlan, hiszen ez a választási rendszer
alapvetően egyéni jelöltekre leadható szavazatokon alapul. így pontosabbnak tekinthető az egyéni
listás választási rendszer kifejezés alkalmazása. A rendelkezések a korábbi szabályozáshoz képest
az egyszerűsítést és a költséghatékonyságot szolgálják, ezért a lakosságszámra is figyelemmel a
testület tagjai számának csökkentésére kerül sor a választási rendszer megtartása mellett.
A 6. §-hoz
A törvény a fővárosi közgyűlés létszámának számszerű meghatározása helyett a főváros
lakosságszámához igazodó, a közgyűlés létszámának meghatározására vonatkozó elvet
tartalmazza. A lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv adatszolgáltatását követően a
testület lakosságszám alapján meghatározott létszámát az illetékes választási iroda vezetője
állapítja meg. Az erre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásra vonatkozó törvényben
szükséges rendezni.
A 7. §-hoz
A megyei közgyűlés tagjainak száma a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen csökken. A
létszám kialakítása jelen esetben is világos elvek alapján történik. A létszám csökkentésének
indokául a megyék lakosságszámához igazodó megyei közgyűlés kialakításának szándéka
szolgál.
III.	Fejezet
Az ajánlás
A 8. §-hoz
Jelen szakasz a választópolgár által egyidejűleg elfogadható jelölések rendszerét szabályozza. Az
áttekinthetőség érdekében a különböző választási rendszerekre vonatkozó szabályokat külön
bekezdések tartalmazzák. Rögzítésre kerül a szakaszban az is, hogy egy jelölő szervezet egy
választókerületben csak egy jelöltet állíthat.
A 9. §-hoz
Az ajánlás rendszere azt a célt szolgálja, hogy listát és jelöltet csak a megfelelő társadalmi
támogatottság mellett lehessen állítani, ugyanakkor a jelöléshez szükséges ajánlások számának
viszonylagosan alacsony meghatározása széleskörű választási lehetőséget biztosít a
választópolgárok számára.
A 10. §-hoz
A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista intézménye az arányosítás elvét szolgálja,
ugyanakkor indokolt annak jogszabályi rendezése, hogy kompenzációs listát csak a valódi
társadalmi támogatottsággal, társadalmi bázissal rendelkező jelölő szervezetek állíthassanak.
9
A 11. §-hoz
A rendelkezés a közös kompenzációs lista, a közös megyei lista és a közös fővárosi lista állítására
vonatkozó szabályokat tartalmazza.
IV.	Fejezet
A választás rendszere és az eredmény megállapítása
1. A polgármesterek választása
A 12. §-hoz
Jelen szakasz értelmében a polgármestert és főpolgármestert a választópolgárok közvetlenül
választják.
2.	Egyéni listás választási rendszer
A 13. §-hoz
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választási rendszerre vonatkozó szabályok
a korábbi rendelkezéseknek megfelelően kerülnek meghatározásra. A szakasz az egyéni listás
mandátumok keletkezésének szabályait tartalmazza.
3.	A vegyes választási rendszer
A 14-15. §-hoz
A vegyes választási rendszerben a képviselők egyéni választókerületben és kompenzációs listán
jutnak mandátumhoz. A kompenzációs listára kerülő töredékszavazatok fogalmát a 15. § (2)
bekezdése tartalmazza. Annak érdekében, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerző
jelöltre leadott olyan szavazatok, amelyek nem feltétlenül szükségesek a mandátum
megszerzéséhez, ne vesszenek el, a jelölő szervezet mandátumot szerzett jelöltjére leadott
érvényes szavazatoknak az adott választókerületben leadott összes érvényes szavazat 50% plusz
egy szavazatot meghaladó része töredékszavazatnak minősül. A kompenzációs mandátum
számításának módjaként a korábbi szabályozásnak megfelelő számítási mód került
meghatározásra.
A 16. §-hoz
A rendelkezés a kompenzációs listáról történő mandátumszerzés módját szabályozza, a
mandátumhoz jutás feltételeként a kompenzációs szavazatokhoz viszonyított 5-10-15 %-os
10
küszöböt alkalmaz. A küszöb alkalmazásának indoka, hogy kompenzációs listán olyan jelölt
szerezhessen mandátumot, aki jelentősnek tekinthető társadalmi támogatottsággal rendelkezik.
4.	A fővárosi közgyűlés tagjainak választása
A 17. §-hoz
A szakaszban foglalt rendelkezés a fővárosi listákra vonatkozóan szabályozza a mandátum
számításának módját. Az itt meghatározott számítási mód alapul vételével kell a mandátumokat
kiosztani.
A 18. §-hoz
A 18. § rendelkezése a fővárosi lista tekintetében tartalmazza a mandátumok betöltésének
szabályait, a kompenzációs listára vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan, az 5-10-15 %-os küszöb
alkalmazásával.
5.	A megyei közgyűlés tagjainak választása
A 19. §-hoz
A megyei listán szerezhető mandátumok elosztására vonatkozó számítási mód megegyezik a
fővárosi listára alkalmazandó számítási móddal, az 5-10-15 %- os küszöbök megtartásával. A
megyei közgyűlés létszámára vonatkozó szabályokat - hasonlóan a többi, a testületek létszámára
vonatkozó rendelkezéshez - a törvény II. Fejezete szabályozza.
V.	Fejezet
Képviselő, polgármester, főpolgármester megbízatásának megszűnése esetén
alkalmazandó szabályok
1.	Időközi választás
A 20. §-hoz
A szakasz (1) bekezdésében azon az esetek kerülnek szabályozásra, amelyekben a választás
megtartására nem kerülhet sor, és időközi választást kell kitűzni. A (2)-(3) bekezdés az egyenlő
szavazati arányok miatt kialakult helyzet rendezéseként az időközi választás kitűzését
szabályozza. A (3)-(5) bekezdés az időközi választás egyéb eseteit, köztük a képviselő-testület
feloszlása vagy feloszlatása esetén alkalmazandó szabályokat tartalmazza.
11
2. A kiesett képviselő mandátumának betöltése
A 21. §-hoz
A rendelkezések a különböző okok miatt kiesett képviselő mandátuma betöltésének szabályait
tartalmazzák. A szabályozás elve, hogy listás választás esetén a kiesett képviselő helyére a jelölő
szervezet által bejelentett vagy a listán soron következő jelölt lép. A szakasz (4) bekezdése
kisegítő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a képviselő-testület létszáma a működéséhez
szükséges alá csökken, és ilyen esetben az üres képviselői helyek betöltésére időközi választás
kitűzését rendeli el.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
A 22-27. §-hoz
A törvény záró rendelkezései felhatalmazó, hatályba léptető, a törvény rövidítését meghatározó,
átmeneti, jogharmonizációs és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. A 25. §-ban
szabályozott átmeneti rendelkezések a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010.
évi választásának hatékony és törvénynek megfelelő lebonyolítását szolgálják.
Budapest, 2010. május 17.
Dr. Tóth '
Tarlós, István
k ,
Dr.Kocsis Máté
Dr. Csér-Palkovics András
12
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 17.
Tisztelt Elnök Úr!
Tiba István