﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Képviselői önálló indítvány
2010. évi ...törvény
az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények
módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

Az Országgyűlés az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében a következő
törvényt alkotja:
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
l.§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1-3. §-ai helyébe az
alábbi rendelkezések lépnek:
„1. § (1) E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyona (a továbbiakban:
állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal
való gazdálkodást.
(2)	E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:
a)	az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az
állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti
c)	az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot
megillető egyéb társasági részesedés
d)	az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet
jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.
(3)	Külön törvény rendelkezik:
a)	a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),
b)	a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda
ZRt. működéséről,
c)	a Nemzeti Földalapról.
(4)	Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok
értékesítésére, vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1
(5)	Nem tartozik a törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az
állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal
összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás,
vagyonelkobzás útján, vagy a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-,
vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapokból
finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket).
(6)	A (5) bekezdés szerinti a vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az, az államháztartási
törvény szerinti központi költségvetési szerv, ennek intézménye, továbbá a 100%-ban állami
tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető
hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a
vagyonnak a Magyar Állam általi elfogadására.
(7)	E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal
való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a
felsoroltakra törvény vagy a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően
rendelkezik.
2.	§ (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon
rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek
kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez
szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony,
költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen
felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező
értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ide értve a vagyoni kör bővítését is).
(2) A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló
tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet
részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.
3.	§ (1) Az állami vagyon felett, a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
MNV Zrt.), a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló
szervezet útján látja el.
(2)	A miniszter e törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok
hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni
kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes
szabályainak meghatározásával - az (1) bekezdés alapján őt megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességének illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az
államháztartási törvény szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a
100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti.
(3)	Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2)
bekezdés alapján a Magyar Állam nevében gyakorló szervezet e tevékenységét a jelen törvény
és a végrehajtási rendelete, valamint a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai
szerint végezheti.”
2
2.§
A Vtv. 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.
(2)	Kincstári vagyon minden vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához
szükséges, valamint amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is - kizárólagos állami
tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek
minősít.”
3-§
A Vtv. 17-21. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„17. § (1) Az MNV Zrt.:
a)	előkészíti és végrehajtja a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,
b)	nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása - ideértve a 3. § (1) bekezdése alapján a
miniszter által vagy külön törvény alapján gyakorolt, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján
jogszabály útján átadott tulajdonosi joggyakorlást is - alá tartozó az állami vagyonról, annak
alapján adatszolgáltatást nyújt,
c)	a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi
szerződések útján hasznosítja,
d)	rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy
más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt.
Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami
Számvevőszéket tájékoztatja,
e)	az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - képviseli a Magyar Államot,
f)	ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek
teljesítését,
g)	közreműködik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek és az Eves Nemzeti
Vagyongazdálkodási Program előkészítésében,
h)	az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami
vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához
szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt.
(2)	Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.
18.	§ (1) Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság,
amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a
miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más
társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.
(2)	Az MNV Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell
alkalmazni.
3
(3)	Az MNV Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
19.	§ (1) Az MNV Zrt.-ben a Magyar Állam részvényesi jogait - az e törvényben
meghatározott kivételekkel - a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a
közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.
(2)	Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő
Bizottságra a Gt. 38-39. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3)	Az MNV Zrt. tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.
(4)	A Kormány az MNV Zrt. működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról
évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”
Az MNV Zrt. szervezete
Igazgatóság
20.	§ (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.
(2)	Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, és hívja vissza. Az Igazgatóság
elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.
(3)	Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár
nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos
kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B.
§ rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik
a)	az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre
vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére,
b)	döntés az állami vagyon elidegenítésével - ideértve a cserét is - kapcsolatos döntés, ha az
ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték,
értékbecslés) eléri vagy meghaladja nettó 500 millió forintot,
c)	döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha
az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár,
szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy - a központi költségvetési
szervek javára történő hasznosítás kivételével - a hasznosítás határozott időtartamra szól és az
meghaladja a 10 évet,
d)	döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein
képviselendő álláspont kialakításáról (mandátum kiadás), a Magyar Állam egyszemélyes
tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha
-	a társaság kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozik,
-	a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak - a Gt. 186. § (1) bekezdése
alapján - a többletjogok vonatkozásában,
-	a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió
forintot,
4
e)	- ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak - döntés a zártkörű pályázat
kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre
álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot,
j) gazdasági társaság alapítása, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni
hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a
200 millió forintot,
g)	ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére,
h)	az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és
kötvénykibocsátásról,
i)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (8)-
(9)	bekezdésének figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel,
kölcsön és támogatás nyújtásáról, tőkeemelésről,
j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke,
annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,
k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyása,
l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó
szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának
elfogadásáról,
m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a
rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,
n) a felügyelő bizottság részére beszámoló készítése,
o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos
döntés 100 millió forint értékhatár felett,
p) a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató és az
általános vezérigazgató-helyettes feletti munkáltatói jogok gyakorlása.
(5)	Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához
vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához
az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a
döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a
vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell
meghatározni.
(6)	Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre Gt. szerinti
társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási
szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(7)	Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt.
felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.
(8)	A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat,
amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)-(10) bekezdésben
foglalt felelősség alól.
(9)	Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható
fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az
Igazgatóság tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és
5
egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az
alapító okirat, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve
kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.
(10)	Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben
nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(11)	Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek,
javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.
(12)	Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően -
testületként gyakorolja.
(13)	Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.
(14)	Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.
(15)	Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak, legalább több mint fele jelen van. Az
Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(16)	Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az
Igazgatóság működése során nincs helye.
(17)	Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a
jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát,
valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és
tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus
hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.
(18)	Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és
a Felügyelő Bizottság tagja.
Felügyelő Bizottság
20/A. § (1) Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának
ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelő Bizottság végzi.
(2)	) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, és hívja vissza. A
Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor
visszahívhatók.
(3)	Megszűnik a Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása:
a)	a megbízás időtartamának lejártával,
b)	visszahívással,
c)	e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d)	lemondással és
e)	elhalálozással.
6
20/B. § (1) A Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának a kinevezését megelőzően az
érintettnek a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia azt a tényt, hogy vele
szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2)	Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben
az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelő Bizottság elnökévé, illetve
tagjává nem nevezhető ki.
(3)	A Felügyelő Bizottság tagját - megbízatása időtartama alatt - a miniszter írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. §
(1)	bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(4)	Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelő Bizottság tagja igazolja, hogy
a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn,
az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.
(5)	Ha a miniszter megállapítja, hogy
a)	a Felügyelő Bizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában
meghatározott kizáró ok fennáll, vagy
b)	a Felügyelő Bizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,
a Felügyelő Bizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről.
(6)	A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása
céljából kezeli
a)	a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg
b)	a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e
célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
20/C. § (1) A Felügyelő Bizottság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak
megfelelően - testületként gyakorolja.
(2)	A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.
(3)	A Felügyelő Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja
össze.
(4)	A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelő
Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5)	A Felügyelő Bizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy
helyettesítésnek a Felügyelő Bizottság működése során nincs helye.
20/D. § (1) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben
rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok
szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv
vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a
Felügyelő Bizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve
szavaznak.
7
(2)	A Felügyelő Bizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz az
Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelő Bizottság ülésére meg kell hívni a
miniszter képviselőjét, az Igazgatóság elnökét és a vezérigazgatót.
(3)	A Felügyelő Bizottság, illetve annak tagja a Felügyelő Bizottság elnöke útján az
Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
amelyet az MNV Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell
teljesíteni. A Felügyelő Bizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők
bevonásával - megvizsgálhatja.
(4)	Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának,
valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról
készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a
Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
(5)	Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az
MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi
joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam vagy az
MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.
(6)	A Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható
fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A
tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük
felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a
felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(7)	A Felügyelő Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig
beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelő Bizottság az Állami
Számvevőszéknek is megküldi.
Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok,
összeférhetetlenség
20/E. § Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége
körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.
20/F. § (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagja nem lehet
a)	országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester,
főpolgármester;
b)	aki büntetett előéletű;
c)	aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
d)	gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy,
aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
(2)	Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a
Felügyelő Bizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított
további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelő Bizottságnak.
(3)	Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és
élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami
részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére,
hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi
szerződést az MNV Zrt.-vei nem köthet.
(4)	Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére
jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.
(5)	Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és
élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá
nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó
szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt a Magyar Államtól társasági
részesedést szerzett.
Az MNV Zrt. munkaszervezete
20/G. § (1) Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapító
okirata, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság
döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.
(2)	Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató - és az MNV Zrt. szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott jogkörben - a vezérigazgató általános helyettese
képviseli harmadik személyekkel szemben.
(3)	A vezérigazgatót és a vezérigazgató általános helyettesét a részvényesi jogokat gyakorló
miniszter nevezi ki és menti fel, és állapítja meg a díjazását.
(4)	A vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogokat -a
miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével - az Igazgatóság gyakorolja.
Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel
-	a vezérigazgató gyakorolja.
(5)	Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk
megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai.
21.	§ (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el.
(2)	Az MNV Zrt. alkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
előírásai irányadók.
(3)	A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(4)	A 20/F. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV
Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.
9
(5)	Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve
felügyelő bizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel
működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény
hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek
ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelő bizottsági
tagot jelölni.”
4.§
A Vtv. 22. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az MNV Zrt. a (8)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rábízott vagyon értékének megőrzésére,
gyarapítására, a vagyon célszerinti működtetésére, illetve a rábízott vagyon hasznosítására
fordítja.”
5.§
A Vtv. 24. § (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[(2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:]
,,e) társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében
az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános
határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”
6- §
(1)	A Vtv. 29. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok
gyakorlására - ha törvény, illetőleg a miniszter a 3. § (2) bekezdése szerint eltérően nem
rendelkezik - a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása
során történő eljárásra az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.”
(2)	A Vtv. 29. § (5) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény, illetve
a miniszter 3. § (2) bekezdése szerinti rendelete vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés
alapján gyakorolhat.
(6)	A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat e törvény és a Magyar
Fejlesztési Bankról szóló külön törvény alapján a miniszter gyakorolja.”
7-§
A Vtv. 35. § (2) bekezdése az alábbi n) ponttal egészül ki:
[(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:]
10
,,n) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél
érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel
nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”
8. §
A Vtv. 36. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról a Kormány nyilvános határozattal dönt. Az
ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.”
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
9-§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 1. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az MFB Zrt. részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van. A
részvények elidegenítése, biztosítékul adása semmis.”
(2)	Az MFB tv. 1. §-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Zrt. jegyzett tőkéje legalább 100.000.000.000,- Ft, azaz százmilliárd forint”.
10.	§
(1)	Az MFB tv. 2. § b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
{Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3.§ (l)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenység körében
-	az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia
követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által
meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források
biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel
közösen részt vegyen}
„ b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések,
beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő,
oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek
kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló),
továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások, illetve az ezek bővítéséhez
szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában;”
(2)	Az MFB tv. 2. § k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá kiegészül a
következő l) ponttal:
,,k) a Kormány határozata alapján - a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében -
gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek és
11
kölcsönök finanszírozásában, továbbá éven túli lejáratú forgóeszköz hitelekre és kölcsönökre
vonatkozó készfizető kezesség vagy bankgarancia vállalásában, amelyeknek elsősorban a
piaci elégtelenségek miatt kárt szenvedő, termelő tevékenységet folytató piaci szereplők
forráshoz jutását kell biztosítania;”
„1) a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában törvényben meghatározott
állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős
fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a
versenyképesség javítása érdekében, különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a
mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, az agrár-innováció elősegítésének, az
agrárfoglalkoztatás növelésének, a gazdálkodók integrációs együttműködésének
biztosítására.”
11.	§
(1)	Az MFB tv. 3. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezet állami
tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait - e törvény erejénél fogva - a Magyar
Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja (tulajdonosi jogok gyakorlása). A tulajdonosi jogok
gyakorlására a Gt. és a Ptk. rendelkezéseit e törvényben szabályozott eltérésekkel kell
alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések
tulajdonjogát az MFB Zrt. nem ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot
szerződéssel nem alapíthat, biztosítékul azokat nem adhatja és más módon meg nem
terhelheti, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti meg.”
(2)	Az MFB tv. 3. §-a az alábbi (6) - (15) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott társasági részesedések tulajdonjogának - az
erre feljogosított szervezet által történő - átruházása, biztosítékul adása vagy más módon
történő megterhelése, a részesedésekre vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő
alapítása, illetve a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetése esetén kell
az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény valamint annak végrehajtására kiadott más
jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni.
(7)	Az (5) bekezdésben meghatározott társasági részesedések elidegenítésére, biztosítékul
adására vagy más módon történő megterhelésére, a részesedésekre vételi jog, elővásárlási jog
szerződéssel történő alapítására, illetve a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő
megszüntetésére az erre feljogosított szervezet és az MFB Zrt. közötti egyeztetést követően
kerül sor.
(8)	Az (5) bekezdésben meghatározott, az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló
gazdálkodó szervezet részére az MFB Zrt. által - a Magyar Állam nevében - hitelt,
(tulajdonosi) kölcsönt, tőkeemelést, és támogatást nyújtani, továbbá hitelt, kölcsönt
átütemezni csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
előzetes jóváhagyásával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, ha a hitelt, kölcsönt az
MFB Zrt. saját jogán nyújtja, vagy ha az MFB Zrt. ilyen hitel, kölcsön átütemezéséről dönt.
12
(9)	Az MFB Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását el kell különíteni annak a
vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett e törvény erejénél fogva a Magyar Állam nevében
az MFB Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat (rábízott vagyon).
(10)	Az MFB Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó állami vagyont (rábízott vagyon)
az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon
naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve
tartja nyilván.
(11)	Az értéken történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott
vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
(12)	Az (5) bekezdésben meghatározott állami vagyonnal való gazdálkodásból származó
bevételek - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés bevételét vagy
finanszírozási bevételét képezik.
(13)	Az (5) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a
központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(14)	Az MFB Zrt.
a)	közreműködik a rábízott vagyonnal - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - kapcsolatos
bevételek és kiadások tervezésében,
b)	a Magyar Állam nevében és képviseletében - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -
gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal
kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások
szerint,
c)	a zárszámadás elkészítéséhez beszámol - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a
rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek kiadások teljesüléséről.
(15)	A (14) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és
kiadásokra alkalmazni kell.”
12.	§
(1)	Az MFB tv. 4. § (2)- (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(2) Az MFB Zrt. éven belüli lejáratú, valamint egy évet meghaladó (különösen közép- és
hosszú lejáratú) fejlesztési célú hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat, valamint csak ilyen hitelre,
illetőleg kölcsönre vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.
(3)	Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor
vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak
visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a
rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel biztosított, figyelemmel a 2. §-ban felsorolt
feladatok teljesíthetőségére.”
(2)	Az MFB tv. 4. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés alkalmazásában fejlesztési célú hitelnek, illetőleg kölcsönnek minősül:
a)	a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására,
13
b)	a beruházást terhelő általános forgalmi adó finanszírozására,
c)	a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok részére a beruházási hitel futamideje alatt a
forgóeszközigény éven túli lejáratú refinanszírozására, és
d)	az e törvény mellékleteiben meghatározott gazdasági társaságok részére az MFB Zrt., mint
tulajdonos, vagy mint tulajdonosi jogok gyakorlója által nyújtott hitel, illetőleg kölcsön is.”
13.	§
Az MFB tv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonását az
államháztartásért felelős miniszterrel és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel
egyeztetve végzi.”
14.	§
Az MFB tv. 8. § (3)- (5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(3) Az MFB Zrt. kizárólag
a)	pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban,
járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,
b)	azé törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben,
c)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,
d)	átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi
szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet
vagy felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy
e)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás
céljából magyarországi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságban (Gt. 2. § (2)
bekezdés)
közvetlenül vagy közvetve szerezhet tulajdonrészt.
(4)	Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50% - 1 szavazat
mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet
(5)	Az MFB Zrt. által egy gazdasági társaságba, illetve a társaság által ellenőrzött más
gazdasági társaságba befektetett fejlesztési tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt.
szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.”
15.	§
(1)	Az MFB tv. 13. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az MFB Zrt.-ben a Magyar Államot, mint egyszemélyes tulajdonost a miniszter
képviseli.”
(2)	Az MFB tv. az alábbi 13/A. § - 13/B. §-okkal egészül ki:
14
„13/A. § (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem
szükséges az MFB Zrt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához
illetve kinevezéséhez.
(2)	Vezető állású személynek illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg illetve
nevezhető ki, aki megfelel a Hpt. 44.§-ában, illetve a 68.§-ában meghatározott feltételeknek
azzal, hogy ügyvezetővé az a személy is megválasztható, illetve kinevezhető, aki rendelkezik
hitelintézetnél, vagy szakosított hitelintézetnél szerzett legalább 10 éves szakirányú vezetői
gyakorlattal.
(3)	Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását illetve kinevezését az MFB Zrt. a
kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A
bejelentésre a Hpt. 68. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott illetve kinevezett személy
nem felel meg e törvényben, valamint a Hpt. 44. §-ában és 68. §-ában meghatározott
feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a
megválasztott személy visszahívását illetve a kinevezett személy felmentését.
13/B. § Kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlójának engedélye szükséges az MFB Zrt. alapító
okiratának módosításához a következő esetekben:
a)	a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
b)	az igazgatóság jogkörének módosítása.”
16.	§
(1)	Az MFB tv. 14. § (3)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(3) Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)
pont] nem lehet európai parlamenti, országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő.
(4)	Az igazgatóság 5-7 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - öt
éves időtartamra - választja meg és hívja vissza.”
17.	§
(1)	Az MFB tv. 15. § (l)-(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló
vezérigazgató áll.
(2)	A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés jogával együtt - a
tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja. A vezérigazgató az igazgatóság tagja és elnöke, aki
jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.”
18.	§
Az MFB tv. 16. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
15
„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és
hívja vissza azzal, hogy a felügyelőbizottság elnökének megválasztására nem kell alkalmazni
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 4. § (3) bekezdését.”
19.	§
Az MFB tv. 16/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,16/A. § Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg,
határozott időtartamra.”
20.	§
Az MFB tv. 17. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Zrt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól
az MFB Zrt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója adhatja
meg.”
21. §
Az MFB tv. 18. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve
felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha
a)	az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
b)	a gazdasági társaságban az állam tulajdoni részesedéssel rendelkezik.”
22. §
(1)	Az MFB tv. e törvény 1. számú mellékletével egészül ki.
(2)	Az MFB tv. melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.
A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának kormánybiztos
irányítása alá helyezése
23.	§
(1)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi... törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (9) bekezdése alapján a
Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának (továbbiakban: országos parancsnok)
tevékenységét kormánybiztos irányítja. A Vám- és Pénzügyőrséget a kormánybiztos
képviseli.
(2)	A kormánybiztos külön szervezeti egységet hozhat létre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítésének előkészítése érdekében.
16
(3)	A kormánybiztos a Vám- és Pénzügyőrség informatikai rendszereinek felügyeletébe
bevonhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal informatikai elnökhelyettesét, ami nem
keletkeztet a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § szerinti
összeférhetetlenséget.
(4)	A kormánybiztos a Vám- és Pénzügyőrség minden ügyébe betekinthet.
(5)	A kormánybiztos ellenőrzi az országos parancsnok vezetői tevékenységét és - a
jogszabályi előírások keretei között - minden ügyben utasíthatja.
(6)	A kormánybiztos az országos parancsnok jogszabályokban biztosított hatósági jogkörét
általános jelleggel vagy adott ügyben magához vonhatja.
(7)	Az országos parancsnok rendszeres jelentéstételi illetve beszámolási kötelezettséggel
tartozik a kormánybiztosnak.
24.	§
(1)	Az adópolitikáért felelős miniszter - a felmentés és a kinevezés kivételével - az országos
parancsnok és helyettesei feletti munkáltatói jogkörét a kormánybiztos útján gyakorolja.
(2)	Az országos parancsnok valamennyi jogszabályban biztosított jogkörét az e törvény
szerinti irányítás alatt látja el.
Hatálybalépés
25.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 46. § (2) bekezdése 2010. október 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 46. § (2) bekezdését a hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazási
részében módosított szerződésekre kell alkalmazni.
(4)	Ahol jogszabály Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, vagy az MNV Zrt. Ellenőrző
Bizottságát említi, ott e törvény hatálybalépését követően az MNV Zrt.-t vagy annak
Igazgatóságát, illetőleg az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát kell érteni.
(5)	Az e törvény alapján meghozott kormányhatározatban foglalt döntésnek az MNV Zrt.
általi végrehajtásáról a miniszter - a kormányhatározatban előírt tartalommal és határidőben -
részvényesi joggyakorlóként kiadott határozattal gondoskodik.
Módosuló jogszabályok
26.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 58/B. §-a helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
17
„58/B. § A felügyelő bizottság tagjaira nézve az 57. § (1), (3)-(6), (9)-(10) és (13)
bekezdéseinek rendelkezéseit alkalmazni kell.”
27.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 14. § (1)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank-nál és a Mehib Rt.-nél igazgatóság választására nem kerül sor és az
igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja
(Gt. 247. §).”
(2)	Az Eximtv. 16.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,16.§ Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll (Gt. 247. §).
A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.”
(3)	Az Eximtv. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt
nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.”
28.	§
Az Eximbank és a Mehib Rt. e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül köteles
módosítani alapszabályát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.
29.	§
(1)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. §
(1)	bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett]
„a) a 6. § (2) bekezdés kivételével a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó
jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,”
(2)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 6. §
(2)	bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy
feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését,
megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles
teljesíteni.”
30.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 28. § (1)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
18
„(1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári
jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter képviseli.”
(2)	A Ptk. 685. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[685. § E törvény alkalmazásában:]
„a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján,
annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 28. § (1) bekezdése tekintetében az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendelete; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2)
bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. § (1) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az
523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében valamennyi jogszabály;”
31. §
(1)	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Vptv.) 1. § (2)
bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az adópolitikáért felelős miniszter az irányítási jogkörének végrehajtása érdekében:]
,,b) a külön jogszabályban meghatározott kormánybiztos előterjesztése alapján meghatározza
a Vám- és Pénzügyőrség fejlesztésének irányait,”
(2)	A Vptv. 1. § (2) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az adópolitikáért felelős miniszter az irányítási jogkörének végrehajtása érdekében:]
,,f) a b) pontban meghatározott kormánybiztosnak a vám- és jövedéki igazgatás működési
feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén
utasítást adhat,”
(3)	A Vptv. 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség operatív vezetését kormánybiztos irányítása alapján az
országos parancsnok látja el.
(2)	A kormánybiztos szolgálati elöljárója az országos parancsnoknak.
(3)	Az országos parancsnok szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyőrség személyi
állományának.”
(4)	A Vptv. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„6. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottnak minősülő polgári alkalmazottainak
jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a
köztisztviselőnek minősülő polgári alkalmazottainak jogviszonyára a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény illetve a kormányzati köztisztviselők szolgálati
jogviszonyáról szóló 2010. évi.......törvény rendelkezései az irányadók.
(2)	A kormánybiztos a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági feladatait ellátó szerveinek
központi irányításával szolgálati viszonyban nem álló, köztisztviselőként foglalkoztatott
személyt is megbízhat, illetve a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozati
feladatok ellátására szolgálati viszonyban nem álló, köztisztviselőnek minősülő személyt is
foglalkoztathat.”
19
(5)	A Vptv. 35. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) Az adópolitikáért felelős miniszter, a kormánybiztos, az országos parancsnok, a
főigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetője a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt
közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.”
(6)	A Vptv. 39. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az országos parancsnok a kormánybiztos egyetértésével a Vám- és Pénzügyőrség
személyes adatkezelő rendszerei adatvédelmi belső ellenőrzésére adatvédelmi felelőst jelöl
ki.”
32.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Vám- és Pénzügyőrség kivételével tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az
országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt
esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Vám- és
Pénzügyőrségnél tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok
hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt
létesíthet a 35. életévét már betöltött személlyel.”
(2)	A Hszt. 64. § (1) bekezdés harmadik mondatában a „legfeljebb egy alkalommal”
szövegrész helyébe a „legfeljebb két alkalommal” szöveg lép.
(3)	A Hszt. 308. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[308. § A 2. § alkalmazásában:]
,,e) szolgálati elöljárónak vezető beosztású, köztisztviselőként foglalkoztatott személy is
minősülhet.”
Hatályukat vesztő jogszabályok
33.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. II. fejezete és 32.§-a.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MFB tv. 4. § (4) bekezdése és
15.	§ (3) bekezdése.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Eximtv. 14. § (2) bekezdése és
17.	§ (1) bekezdése.
Átmeneti rendelkezések
34.	§
(1)	Központi költségvetési szerv vagy más személy és az MNV Zrt. között e törvény 1. számú
mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetekben fennálló állami tulajdonú társasági
részesedések vagyonkezelésére kötött szerződések e törvény hatálybalépésével megszűnnek.
20
(2)	Az (1) bekezdésben említett vagyonkezelési szerződések szerinti állami vagyon használója
az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor köteles az állami vagyon értékének az
átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy
növekedésével) a szerződés szerint az MNV Zrt. valamint az MFB Zrt. felé egyaránt
elszámolni.
35.	§
Az MFB tv. 3. § (5) bekezdésében meghatározott társasági részesedések e törvény
hatálybalépésével kerülnek az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá.
36.	§
(1)	Az MFB Zrt.-nek az MFB tv. 1. § (3) bekezdésében előírt minimális jegyzett tőke
összeggel legkésőbb 2010. december 31. napján kell rendelkeznie.
(2)	Az MFB Zrt. az MFB tv. 10. § (1) bekezdése szerinti beszámolóit 2010. évben legkésőbb
augusztus 31-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni.
(3)	A Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter az MFB tv. 6. § (1) bekezdése
szerinti beszámolót 2010. évben legkésőbb október 15-ig köteles a Kormány elé terjeszteni.
37.	§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 5. § (1) bekezdését az MFB Zrt.-re, e törvény mellékleteiben meghatározott
gazdasági társaságokra, illetve azok munkaviszonyban álló munkavállalóira és a Gt. 22. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára 2010. szeptember 30.
napjáig kell alkalmazni.
(2)	Az MFB Zrt.-vel, valamint e törvény mellékleteiben meghatározott gazdasági
társaságokkal munkaviszonyban álló munkavállalók havi személyi alapbérét és a Gt. 22. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított
havi díjazását az MFB Zrt.-nél illetve az érintett gazdálkodó szervezetnél 2006. január 01. -
2010. augusztus 31. közötti időszakban valamennyi kifizetésre került - számviteli törvény
szerinti - bérköltség (Szvt. 79. § (2) bek.) és személyi jellegű egyéb kifizetés (Szvt. 79. § (3)
bek.) együttes összegéből számított éves átlag alapulvételével, annak csökkentésével kell
meghatározni.
38.	§
Az MFB tv. 13/A. § rendelkezéseit e törvény mellékleteiben felsorolt, a Felügyelet alá tartozó
gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell.
39.	§
Az MFB tv. 16 § (3) bekezdés rendelkezéseit e törvény mellékleteiben meghatározott
gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell.

1.számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez

az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról,
valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi ... törvényhez
Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében a következő gazdálkodó
szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:
Magyar Export-Import Bank Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
Diákhitel Központ Zrt.
Állami Autópálya Kezelő Zrt.
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Magyar Turizmus Zrt.
Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.
Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.
Nemzeti Lóverseny Kft.
Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.
ITD Hungary Zrt.
Hungarofest Nonprofit kft.
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.
Északerdő Erdőgazdasági Zrt.
Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.
GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.
Ipoly Erdő Zrt.
Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
EGERERDŐ Erdészeti Zrt.
Mecseki Erdészeti Zrt.
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.
Pilisi Parkerdő Zrt.
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
Szombathelyi Erdészeti Zrt.
TAEG Erdőgazdasági Zrt.
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.
Zalaerdő Erdészeti Zrt.
HM Budapesti Erdőgazdasági Zrt.
HM Kaszó Erdőgazdasági Zrt.
HM VERGA Erdőgazdasági Zrt.
22
2.	számú melléklet
az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról,
valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi ... törvényhez
Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó
szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
Beszállítói Befektetői Zrt.
Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.
Magyar Export-Import Bank Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Magyar Követeléskezelő Zrt.
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz
Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével
kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint létrehozott gazdasági
társaság.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az állami tulajdon tekintetében az új kormányzati struktúra rendszeréből is kitűnően az új
típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszerének a kialakítására is sor kerül. Ennek
során az átlátható tervezéssel és forrás-kezeléssel, a tevékenység optimalizálásával,
takarékosabb és hatékonyabb rendszer kialakításával, a folyamatokba épített következetes
ellenőrzés megvalósításával, továbbá egyértelmű felelősségi viszonyok következetes
alkalmazásával emeli az állami vagyonnal való gazdálkodást (nemzeti
vagyongazdálkodásként) önálló ágazati szakpolitika szintjére.
A jelenlegi, az állami szervezeten belül széttagolt, egységes működési elveket jórészben
nélkülöző állami vagyongazdálkodás a jövőben önálló ágazatként jelenik meg. Ennek a
szervezeti megnyilvánulásaként az újonnan létrehozott Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a
Magyar Állam vagyonával való vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és
felügyelője. Ettől az elvtől csak törvény kifejezett rendelkezése alapján lehet eltérni.
Az ágazati szinten gyakorolt és felügyelt - a Magyar Állam vagyona feletti - tulajdonosi
joggyakorlás és az állami vagyongazdálkodás legfontosabb jellemzői, - melyek egyben az e
körben ellátandó legfontosabb feladatokat is jelentik - az alábbiakban foglalható össze:
Az állami vagyon felhasználása annak rendeltetésének megfelelően történhet, ami egyrészről
jelenti azt, hogy szigorúan az állami feladatok ellátásához kell kapcsolódnia, másrészről
ugyanakkor a vagyonnal való gazdálkodásnak a társadalmi szükségletek kielégítését is
szolgálnia kell.
A fenti célokat elősegítő kormányzati gazdaságpolitika megvalósításának elősegítéséhez
szükséges az egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő vagyongazdálkodás
megteremtése. Az új típusú vagyongazdálkodásnak az állam közvetlen szerepvállalása (a
vagyon közvetlen felhasználása) esetén hatékonynak, költségtakarékosnak, értékmegőrzőnek,
értéknövelőnek kell lennie. A nemzeti vagyongazdálkodás ugyanakkor jelenti az állami
vagyon üzleti alapú hasznosítását is, beleértve ebbe a vagyoni kör változását eredményező
értékesítést, valamint az állami vagyon gyarapítását, a vagyoni kör bővítését is.
Az önálló ágazati szintre emelt állami vagyongazdálkodás biztosíthatja a fenti célok egységes
elvek szerinti megvalósítását.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) jelen módosítása
során azokat a legfontosabb elvi és szervezeti kereteket rögzíti, amelyek megteremtését
követően megindulhat az új típusú állami vagyongazdálkodás rendszerének átfogó
megreformálása.
A Vtv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében
a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait az Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a (továbbiakban: MNV Zrt.) útján,
annak ügyvezető szerveként látja el.
Ez a szabályozás az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására egy független (ugyanakkor
polgári jogi értelemben rendezetlen jogállású) testületet hozott létre.
Ugyanakkor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács munkaszervezeteként működő új
gazdasági társaság, az MNV Zrt. jött létre, amely egyben az állami vagyon korábbi
tulajdonosi joggyakorló szervezetei (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., Kincstári
Vagyoni Igazgatóság, Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) jogutódja is lett.
24
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, miközben ő maga polgári jogi szempontból
semmilyen jogképességgel nem rendelkezik, jognyilatkozatot nem tehet, az állam törvényes
képviseletét nem láthatja el, ugyanakkor a Vtv. jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel.
Hatásköre ugyanis nem más, mint a Magyar Állam - amely kizárólag a vagyoni jogviszonyok
alanyaként rendelkezik jogi személyiséggel, polgári jogi jogképességgel - tulajdonosi
(vagyoni) jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a jelenlegi szabályok szerint az állam jogait és
kötelezettségeit ténylegesen, harmadik személyek irányában joghatályosan gyakorló, és
jogképességgel is rendelkező MNV Zrt.-nek ténylegesen nem része, annak ügyvezetését,
valamint a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatos feladatokat kívülről látja el.
A jelenlegi jogi szabályozási helyzet, mind a jogi aggályokra, mind a vagyongazdálkodás új -
önálló ágazatként jelentkező - állami struktúrájában központi szerepet játszó szervezet
valóban hatékony működéséhez fűződő közérdekre figyelemmel, továbbá az eddigi két év
működési tapasztalataira is tekintettel változtatást igényel.
Az önálló ágazatként megjelenő, alapvetően egységes elveken nyugvó, az állami vagyon
feletti tulajdonosi joggyakorlási elv érvényesítése érdekében a törvénymódosítás értelmében,
a megszűnő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács helyett a jövőben Magyar Államot a saját
vagyona tekintetében megillető tulajdonosi joggyakorlói pozíciót a nemzeti fejlesztési
miniszter (továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát főszabály szerint - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - az MNV Zrt. útján látja el.
A törvénymódosítás rögzíti a miniszter egyértelmű és érdemi döntési és felügyeleti jogkörét
az állami tulajdonra vonatkozó döntéshozatali eljárási rendben. A Miniszter ágazati
irányítóként és az MNV Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként egyaránt képes a kellő
ellenőrzésre az állami vagyon gazdálkodás tekintetében. Ebben a rendszerben a felelősségi
viszonyok egyértelműek és átláthatóak, amelyek kellő garanciát jelentenek a folyamatos
ellenőrzés megvalósuláshoz fűződő társadalmi érdekek érvényesítéséhez.
A törvénymódosítás megszünteti azon elemek többségét, amelyek az MNV Zrt., mint a
Magyar Államot megillető tulajdonosi joggyakorlás központi szereplője tekintetében a
gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaztak,
és olyan szabályozási elemeket épít a törvénybe, amely az MNV Zrt. jövőbeni működését
képviseleti, munkahatékonysági és felelősségi szempontból is egyértelművé, és a
vagyongazdálkodási célok megvalósítására alkalmasabbá teszi.
A törvénymódosítás továbbá megteremti a Vtv. egyes rendelkezéseinek ez egyértelmű jogi
megfogalmazását és ezáltal lehetőséget biztosít az egységesebb jogalkalmazásra és megnyitja
a lehetőséget, hogy a tervezett átfogó törvénymódosításig is az új típusú vagyongazdálkodás
elveit figyelembe véve történjen a tulajdonosi joggyakorlás az állami tulajdonban lévő
vagyontárgyak felett.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) 1996. óta működik.
Jogállásáról a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.) XXXI. Fejezete rendelkezett. Az Országgyűlés a 2001. évi XX.
törvény (a továbbiakban: MFB Tv.) megalkotásával kiteljesítette a szakosított hitelintézetekre
vonatkozó szabályozás rendszerét (Hpt. 5.§ (5) bek.), az MFB Tv. elfogadásával ugyanis
valamennyi szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvény előírása szerint működhet.
Az önálló törvényi szabályozás gyakorlati indoka volt, hogy az önálló, a korábbinál
25
részletesebb szabályok meghatározása által az MFB Zrt. a nemzetközi pénzpiacokon kellő
súllyal, világos, könnyen áttekinthető státusszal jelenhetett meg.
Az MFB Zrt. mindenkori feladata a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása banki
eszközökkel, vagyis fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozással elősegíteni a gazdasági
növekedést, a versenyképesség javítását, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás
megerősítését, a regionális különbségek mérséklését. Az MFB Zrt. a megváltozott gazdasági
környezetben, az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válságban a beszűkülő pénzpiacokon
forrásokat gyűjteni, eszközöket közvetlenül, vagy refinanszírozással a fejleszteni, beruházni
kívánó hazai vállalkozók rendelkezésére bocsátani akkor képes, ha a törvénymódosítás az új
kihívások kezelésére alkalmassá teszi a bankot.
Az MFB Tv. korábban hatályos rendelkezéseire alapozva azonban ismételten meg kell
erősíteni, hogy, jóllehet az MFB Zrt., mint állami fejlesztési bank, nem profitorientált és nem
versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor, mint a pénz- és tőkepiacról forrásokat
felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet, nem tekinthet el a szokásos banki
megtérülési követelményektől. Ehhez kapcsolódóan ugyancsak ismételt megerősítést igényel,
hogy éppen az MFB Zrt. által bevont éven túli lejáratú forrásokon fennálló állami, törvényi
kezességre tekintettel, a hitelintézet - nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel -
alapvetően a szokásos banki, prudenciális szabályokat kell, hogy alkalmazza. Az MFB Zrt.
pénzügyi intézményrendszerben betöltött szerepe, a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt piaci
pozíciója, tevékenységének jellege miatt a kereskedelmi bankok piacán nem jelentkezik
versenytársként. A módosítások - figyelembe véve a szabályozásból származó előnyök és
hátrányok mérlegét, ezek egymásra gyakorolt hatását is - az állam piaci részvételével nem
eredményeznek piactorzító befolyást. A törvénymódosítás nem érinti, hogy az MFB Zrt.-nek
az általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú,
fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania, döntően a kis- és középvállalkozások részére, emellett
továbbra is szükséges, hogy a banknak - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben -
lehetősége legyen a fejlesztések megvalósítását közvetlen vagy közvetett tőkejuttatással is
elősegíteni.
Az elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölése, a hazai gazdaság
különböző területein felmerülő, állami részvételt is szükségessé tevő fejlesztési feladatok
finanszírozásának igénye indokolja, hogy a törvénymódosítás szűk körben kiegészíti a
fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozással érintett területeket (pl. turisztika, agrárium,
vidékfejlesztés).
Az MFB Zrt. feladatai között hangsúlyosabban megjelenik, hogy a bank Magyar Állam
nevében a tulajdonosi jogokat gyakorol törvényben meghatározott állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések,
beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség
javítása érdekében. A törvénymódosítás azonban garanciális okokból meghatározza a
tulajdonosi joggyakorlás tartalmát és egyértelművé teszi, hogy a bank állami tulajdonú
társasági részesedést nem privatizálhat. A törvénymódosítás következtében ugyanakkor nem
változik az a szabályozás, amely szerint a bank kizárólag az MFB Tv.-ben felsorolt
feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet. A módosítást
követően is érvényesül, hogy az MFB Zrt. a pénz- és tőkepiacról felvett, visszafizetendő
forrásokból a központi (állami) költségvetés helyett nem finanszírozhat olyan, részben vagy
egészben meg nem térülő infrastrukturális- vagy egyéb beruházásokat, amelyek megvalósítása
költségvetési feladat.
26
Az MFB Zrt. működésével kapcsolatban problémát jelent a hatályos szabályozás, amely
lehetővé teszi több vezérigazgató alkalmazását. A bank vezetésének vezérigazgatói szinten
történ történő megosztása következtében a működés, szervezet nem átlátható, a felelősségi
viszonyok tisztázatlanok.
A törvénymódosítás szerint a vezető állású személyek, ügyvezetők megválasztásához,
kinevezéséhez nem kell a felügyelet engedélye, de a felügyelet a megválasztást, kinevezést
követően jogosult annak az érintett személynek a felmentését kezdeményezni, aki a törvényi
előírásoknak nem felel meg. A felügyelet előzetes kontrollját tehát utólagos felügyeleti
kontroll váltja fel.
Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során, a szolgáltatások szabad áramlása című (3.
számú) tárgyalási fejezetben, a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a Kormány, az
Eximbank ZRt. mellett, kérte az MFB, mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését
az EU Banki Irányelv alól. Az EU az MFB kivételi listára helyezését (gyakorlatilag a
közösségi prudenciális előírások alóli felmentését) a (CONF-H 51/00) Közös Álláspontban
megadta.
A kivételi listára vétel feltételei a következők:
A szakosított hitelintézet
-	nem végez határon átnyúló tevékenységet, illetőleg a külföldön végzett tevékenysége során
nem támaszt versenyt a külföldi partnerekkel szemben;
-	nem vagy csak kis mértékben versenyez más hitelintézetekkel;
-	korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki a tevékenységét;
-	külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik;
-	jellemzően állami tulajdonban van.
A törvénymódosítás az MFB Rt. kivételi listára helyezésének megalapozottságát nem érinti. A
szabályozás a többi vonatkozó EU előírást sem sérti, tehát EU-konformnak tekinthető.
A törvénymódosítás az elhúzódó gazdasági válság által generált új kihívásokra adott válaszok
mellett az MFB Tv. rendelkezéseinek koherenciáját, az egyes törvényszakaszok más
jogszabályokkal való összhangját, és a következetes jogértelmezés biztosítását szolgálja.
A törvényjavaslat a VPOP és az APEH összevonásához szükséges törvényi rendelkezések
megállapítását és törvénymódosításokat tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvénymódosítás - az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatain alapulva - egyértelműen
meghatározza a Vtv. hatálya alá tartozó vagyon fogalmát. A fogalomrendszer így alkalmas
lesz arra, hogy a törvényi szabályozás alapján egységes joggyakorlási elveket lehessen
kialakítani az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, függetlenül attól, hogy az mely
vagyontípusra vonatkozik.
A törvénymódosítás a jelenlegi megfogalmazáshoz képest az új típusú tulajdonosi
joggyakorlás jellemzőit nyomatékosabban tükröző módon határozza meg a Magyar Állam
vagyonára vonatkozó tulajdonosi joggyakorlás és vagyonkezelés feladatait. E körben
megjelenik a vagyongazdálkodásnak önálló szakpolitikaként, önálló ágazat szintjére emelése,
és ezzel összhangban az e területen is jelentkező szemléletváltozás legfontosabb olyan elemei,
27
mint az állami vagyon felhasználásának célhoz kötése, és az elvi különbségtétel az ún. üzleti
alapú hasznosítás tekintetében.
A 2. §-hoz
A törvénymódosítás - összhangban a 2. §-ban meghatározott elvekkel - pontosítja a kincstári
vagyon fogalmát akként, hogy állami feladat ellátásához szükséges vagyonként határozza
meg. Ezzel megteremti az alapot ahhoz, hogy az állami (kincstári) vagyont használók csak
olyan mértékben és módon használják ezt a vagyont, amennyiben és ahogyan az az általuk
ellátandó feladathoz szükséges, megvalósítva így a vagyon optimális és hatékony használatát.
A 3.§-hoz
A törvénymódosítás meghatározza az MNV Zrt. szerepét az új típusú állami
vagyongazdálkodásban. Kiemelést érdemel a jelenlegi feladataihoz képest a közreműködése
olyan új, a vagyongazdálkodás egészének az egységes és átlátható elvek szerinti irányait
meghatározó dokumentumok, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek és az Eves
Nemzeti Vagyongazdálkodási Program kormányzati előkészítésében.
Új elemet jelent az MNV Zrt. feladatai között a törvénymódosítás azon rendelkezése, amely
alapján az MNV Zrt. az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az
egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami
tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt. E szabály
értelmében az állami vagyon működtetésével kapcsolatos - jelenleg széttagoltan, egységes
irányítás híján zajló - források felhasználása koncentráltan történik. Ezzel megvalósulhat az
állami vagyon működtetésének olyan optimális, átlátható rendszere, amely hosszútávon
jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
A törvénymódosítás rögzíti az MNV Zrt. jogi státusát. Az MNV Zrt.-ben a Magyar Állam
részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter gyakorolja.
A törvénymódosítás az MNV Zrt. szervezetét - éppen a társaság hatékonyabb, átláthatóbb, a
törvényben meghatározott feladatokat reálisan megvalósító működése céljából - a hatályos
Gt.-vel jobban harmonizáló módon határozza meg, mint a korábbi szabályozás. Ennek alapján
az MNV Zrt.-nél - legfeljebb 7 tagú - Igazgatóság és 5 tagú Felügyelő Bizottság működik. E
testületek tagjait a miniszter nevezi ki öt éves időtartamra, és a visszahívási jog is őt illeti
meg.
A törvénymódosítás e két testület tagjaival szemben támasztott szigorú szakmai és
összeférhetetlenségi követelményeket azonos módon határozza meg, továbbá részletesen
szabályozza a működésük legfontosabb elemeit.
A törvénymódosítás részletesen tartalmazza továbbá az Igazgatóság jogköreit, melynek
értelmében - a törvényben meghatározott keretek között - az Igazgatóság látja el a Gt. szerinti
feladatain túlmenően, a korábban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jogkörébe utalt
feladatokat is.
Az MNV Zrt. munkaszervezete is illeszkedik a gazdasági társaságként való működés
általános szabályaihoz. Ennek értelmében az MNV Zrt. munkaszervezetét, a jogszabályok, az
MNV Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az
Igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti, akit - az általános
helyetteséhez hasonlóan - a miniszter nevez ki és ment fel.
28
A 4. §-hoz
A törvénymódosítás — figyelemmel az állami termőföldvagyonnal való gazdálkodás eltérő
szervezeti megoldására, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megszűnésére - rendezi az
állami vagyon hasznosításából származó bevételek felhasználásáról.
Az 5. §-hoz
A törvénymódosítás kiegészíti az állami vagyon használatára vonatkozó versenyeztetési
eljárás mellőzésének a törvényi feltételeit, azzal, hogy a Kormány nyilvános határozatban
dönthet a versenyeztetés mellőzéséről, ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb
szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten
indokolt.
A 6. §-hoz
A törvénymódosítás, figyelemmel a 3.§ (2) bekezdésére, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási
Tanács megszűnésére, szabályozza a gazdálkodó szervezet alapítására, és a tulajdonosi jogok
gyakorlására irányuló szabályokat. Összhangban a 3.§ (1) bekezdésével a törvénymódosítás
külön is kiemeli, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat e törvény és
a Magyar Fejlesztési Bankról szóló külön törvény alapján a miniszter gyakorolja,
megvalósítva így az ágazati irányítást az állami vagyon azon elemei fölött is, ahol nem az
MNV Zrt. útján gyakorolja a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat.
A 7. §-hoz
Összhangban az 5. § rendelkezéseivel a törvénymódosítás kiegészíti az állami vagyon
elidegenítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás mellőzésének a törvényi feltételeit, azzal,
hogy a Kormány nyilvános határozatban dönthet a versenyeztetés mellőzéséről, ha
társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az
adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt.
A 8. §-hoz
A törvénymódosítás a korábbi szabályozással ellentétben, értékhatártól függetlenül a
Kormány hatáskörébe utalja az állami vagyon törvény szerinti esetekben történő ingyenes
átruházásról való döntést. Ezekben az esetekben a Kormány nyilvános határozattal dönt,
megteremtve így a döntései feletti társadalmi kontroll lehetőségét.
A 9. §-hoz
A törvénymódosítás kifejezetten rögzíti, hogy a részvények elidegenítése, biztosítékul adása
semmis jogügylet. Az MFB jegyzett tőkéjének felemelése javítja a bank tőkeszerkezetét,
elősegíti a bank katalizátor szerepét a gazdasági válság következtében beszűkülő hitelpiacon a
pénzpiaci források bevonása és azok kihelyezése során.
A 10.§-hoz
A hazai gazdaság különböző területein felmerülő, a versenyképesség javítását szolgáló
fejlesztési feladatok finanszírozásának igénye indokolja, hogy a fejlesztési hitel- és
29
tőkefinanszírozás célzott területeként nevesítve is megjelenjen a turisztika, az agrárium, és a
vidékfejlesztés.
A fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozás mellett - a törvényi feladatok között - új elemként
szerepel az állam nevében történő tulajdonosi jogok gyakorlása, törvényben meghatározott
állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében. A bank által gyakorolt tulajdonosi jogok
célhoz kötöttek: nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások
megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása
érdekében történik.
A bank részére a hatályos törvényi szabályozás is lehetővé teszi, hogy külön törvényben
meghatározott gazdálkodó szervezet esetében a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat
gyakoroljon (3.§ (5) bekezdés). Ebben a tekintetben nincsen szó új rendelkezésről. A
tulajdonosi jogok gyakorlásának a bank törvényes feladatai (2. §) közé történő beillesztése
azonban olyan új szerkezeti változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely erősíti a bank
szabályozottságát, további korlátot jelent a szakosított hitelintézet működésében. Az MFB Zrt.
ugyanis kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladatihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű
tevékenységet végezhet (3.§ (1) bekezdés). A korábbi szabályozás során ez a megszorítás nem
érvényesülhetett, hiszen a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó felhatalmazás nem
szerepelt a 2. §-ban felsorolt - a bank üzletszerű tevékenységeinek határát kijelölő - feladatok
között. Emellett további korlát a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a tulajdonosi jogok
gyakorlása nem általánosságban, hanem célhoz kötötten, nemzetgazdasági szempontból
jelentős gazdálkodó szervezetek fejlesztése, hatékonyságuk növelése stb. érdekében történhet.
A ll.§-hoz
A törvénymódosítás hiánypótló szerepet betöltve meghatározza a tulajdonosi jogok
gyakorlásának tartalmát, egyidejűleg kijelöli a tulajdonosi jog gyakorlás korlátait (a
tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések tulajdonjogát az MFB Zrt. nem
ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel nem alapíthat,
biztosítékul azokat nem adhatja, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti
meg). Kiemelést érdemel, hogy a bank a közvetlen állami tulajdonú tárasági részesedés
magánosítására nem jogosult. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az állami
tulajdonban álló vagyon elidegenítésére az erre feljogosított szervezet jogosult, az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról
szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A törvénymódosítás részletesen szabályozza az
állami tulajdonban tartozó társasági részesedések nyilvántartási szabályait, valamint ezen
részesedésekhez kapcsolódó beszámolási, költségvetési feladatokat.
A 12.§-hoz
A törvénymódosítás lehetővé teszi az éven belüli lejáratú hitel nyújtását, de nem változik,
hogy a bank alapvetően egy évet meghaladó (különösen közép- és hosszú lejáratú) fejlesztési
célú hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat (4.§ (1) bek.).
Egy állami fejlesztési banknak van kockázatvállalási kötelezettsége, amely az állami
szerepvállalásból, a Kormány gazdaságpolitikai céljainak támogatásából következik, szemben
a kereskedelmi bankok kockázatkerülő üzletpolitikájával. A fejlesztés kockázata együtt jár a
fejlődés lehetőségével, az állam a fejlesztési bankján keresztül ehhez nyújt támasztékot, a
kockázatot az adós és a fejlesztési bank együttesen viseli. Emellett a bank törvényben előírt
feladatainak teljesítése, vagyis a Kormány gazdaságpolitikai céljainak banki eszközökkel való
elősegítése és a megtérülést biztosító kockázatkezelés közötti összhangot biztosítani kell.
30
Mindezekért nem indokolt a Hpt.-nél szigorúbb előírásokat alkalmazni a fejlesztési banki
kockázatvállalásoknál (4.§ (2) bek.).
A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy fejlesztési célú hitelnek, illetőleg kölcsönnek
minősül a törvény mellékleteiben és külön törvényben meghatározott gazdasági társaságok
részére az MFB Zrt., mint tulajdonos, vagy mint tulajdonosi jogok gyakorlója által nyújtott
hitel, illetőleg kölcsön is (4.§ (3) bek.).
A 13.§-hoz
Annak érdekében, hogy a Magyar Állam közvetlen külföldi forrás bevonása, és az ugyancsak
a Magyar Állam szuverén kockázatát képviselő MFB Zrt. külföldi pénzpiaci megjelenése
összhangban történjen, a bank az államháztartásért felelős miniszterrel és a tulajdonosi
jogokat gyakorló miniszterrel egyeztetve végzi az idegen devizában meghatározott, éven túli
lejáratú forrásbevonását.
A 14.§-hoz
A törvénymódosítás pontosítja, hogy az MFB Zrt. milyen feltételeknek megfelelő, milyen
típusú gazdálkodó szervezetekben szerezhet tulajdoni részesedését, és egyértelművé teszi,
hogy a bank a 2.§-ban meghatározott feladatait közvetlenül, vagy ezen feladatok ellátása
érdekében alapított gazdasági társaságokon keresztül láthatja el. A bank a 2. §-ban
meghatározott feladataihoz nem kapcsolható gazdálkodó szervezetben kizárólag törvényi
felhatalmazással szerezhet tulajdont vagy tulajdonrészt.
A 15.§-hoz
A kormány új szervezeti struktúrájával összhangban a bank feletti tulajdonosi jogokat a
Nemzeti Fejlesztési miniszter gyakorolja.
A törvénymódosítás alapján felügyeleti engedély nem szükséges az MFB Zrt. vezető állású
személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, kinevezéséhez, de vezető állású
személynek, illetve ügyvezetőnek továbbra is csak az személy választható meg, illetve
nevezhető ki, aki megfelel a Hpt. 44.§-ában, illetve a 68.§-ában meghatározott feltételeknek
azzal, hogy a törvénymódosítás az ügyvezetővé megválasztható személyre vonatkozó
szabályokat kiegészíti. Az előzetes felügyeleti engedélyezés helyébe a felügyelet utólagos
kontrollja lép, amely alapján a felügyelet jogosult a kinevezett, megválasztott személy
felmentését kezdeményezni.
A Hpt.-vei szemben a tulajdonosi jogok gyakorlójának engedélye szükséges az MFB Zrt.
alapító okiratának módosításához a következő esetekben:
a)	a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
b)	az igazgatóság jogkörének módosítása.
A 16-19. §-hoz
A törvénymódosítás szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, az igazgatóság tagja és
az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanis nem lehet európai
parlamenti képviselő sem.
31
A törvénymódosítás meghatározza az igazgatósági tagok létszámát (5-7 tag), és előírja,
hogy az igazgatóság tagjait határozott időre (öt éves időtartamra) választja meg a tulajdonosi
jogok gyakorlója.
A törvénymódosítás kizárja, hogy a bank munkaszervezetének élén több vezérigazgató
álljon, ezáltal is biztosítva a bank működésének átláthatóságát, a tiszta felelősségi, vezetési
viszonyokat, a költségtakarékos gazdálkodást. A vezérigazgató az igazgatóság tagja és elnöke,
aki jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.
A 20. §-hoz
A törvénymódosítás a törvény belső terminológiai összhangját biztosítja, amikor úgy
rendelkezik, hogy az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Zrt. alkalmazottai
részére a felmentést az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója adhatja meg.
A 21.§-hoz
A törvénymódosítás pontosítja, hogy az MFB Zrt. alkalmazottja a főszabályként
érvényesülő tilalommal szemben - milyen kivételes esetekben lehet gazdasági társaságnál
vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, figyelemmel arra, hogy a bank állami
tulajdonú társasági részesedések tekintetében e törvény erejénél fogva tulajdonosi jogokat
gyakorol.
A 23-24. §-hoz
A Vám- és Pénzügyőrség valamint az APEH összevonásához és az ezzel kapcsolatos
irányítási jogkörökhöz kapcsolódó módosításokat tartalmazza.
A 24-49. §-hoz
A hatálybalépést, a további törvénymódosításokat és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
Budapest, 2010. május 18.
M, vU l
Dr. Matolcsy Gyá
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
32
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján,
„az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények
módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 18.
t ___*<_. ......
Dr. Matoícsy György	Dr. Fónagy János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség