﻿Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja
Kereszténydemokrata Néppárt
Képviselőcsoportja

2010. évi... törvény
a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a
történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni,
hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében,
a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot
szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én
aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai,
gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben
tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára
fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel
hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen
és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által
szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk
l.§
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és
azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső
hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan s zéts zaggattatás a után
áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a
magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes
volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt
mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven
év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik
az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2.§
A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által
felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen
hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti
önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló
törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti
problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között,
demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik
számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget
biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése
eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság
megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső
önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan
törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának
előidézésére irányul.
3.§
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá
vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek
államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi
önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti
Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való
kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő
közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4.§
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő
tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára
mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is
számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás
példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás
erősítésén munkálkodjanak Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi
trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja,
5.§
Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan
nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió
történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-
Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően
eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése
és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a
magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája,
A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai
értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek
megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk a
nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti
megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.
Budapest, 2010. május 19.
-	—" ^ C
Dr. Kövér László	Dr. Semjén Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dt. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Út!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
„a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" címmel a következő törvényjavaslatot
kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 19.
Dr. Kövér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt