﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KéPVISELő
Képviselői önálló indítvány
2010. évi ...törvény
a kormánytisztviselők jogállásáról

A hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges és hazaszerető, a Magyar
Köztársaság érdekeit és a közjót a legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatás
kialakítása érdekében az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.§
E törvény hatálya
a)	a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a
továbbiakban: központi államigazgatási szerv),
b)	a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére
hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és
a katasztrófavédelem szervei (a továbbiakban a) és b) pont együtt: államigazgatási szerv),
valamint
c)	törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Hírközlési Hatóság
kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő,
ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára terjed ki.
2-§
(1)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselő jogviszonyára a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra, illetve
ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény és a Ktv. rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottakra - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a Ktv. adatainak nyilvántartására vonatkozó 61. § (1) és (3)-(5)
bekezdését, 63. § (1) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
1
(4)	A politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakörbe kinevezett
kormánytisztviselőkre, valamint a miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként
vezető kabinetfőnökre e törvény, valamint a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ktv. 10. §,
10/B. § -10/C. §, 16/A. §, 23 -30/B. §, 32 -36. §, 40/C. § és 49/N. § (3) bekezdés - ide nem
értve a vezető megbízással rendelkező politikai tanácsadót- kivételével.
(5)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol jogszabály
a)	közszolgálati jogviszonyt említ, azon kormánytisztviselői jogviszonyt,
b)	közszolgálati jogviszonyban töltött időt említ, azon kormánytisztviselői jogviszonyban
töltött időt,
c)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. év XXIII. törvényt említ, azon e törvényt
d)	köztisztviselőt említ, azon kormánytisztviselőt,
e)	ügykezelőt, azon kormányzati ügykezelőt,
f)	vezetői kinevezést vagy megbízást említ, azon vezetői munkakört,
g)	államigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalót említ, azon e törvény hatálya
alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalót is érteni kell.
I.	Fejezet
A kormánytisztviselői jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése
3.§
(1)	A munkáltatói jogokat - törvény vagy a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter rendeletének eltérő rendelkezése hiányában - az
államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése
hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre
írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2)	Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjén a minisztériumok esetében a
közigazgatási államtitkárt kell érteni.
A kormánytisztviselői jogviszony létesítése és módosítása
4-§
(1)	Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai
végzettségű pályakezdő kormánytisztviselőt kíván alkalmazni, a kormánytisztviselői
jogviszony létesítéséhez a Ktv. 7. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a
kormánytisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával
kell rendelkeznie. Ha a központi államigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az
előbbiekben felsoroltakon kívül más idegen nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből
meglévő, államilag elismert nyelvvizsgát az angol, francia vagy német nyelvből meglévő
nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételnek kell tekinteni.
(2)	Központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű
kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. Az államigazgatási szerv alaptevékenységének az
alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv
2
feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e
körben alaptevékenységként határoz meg.
5.§
(1)	A kormánytisztviselői jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő
rendelkezés hiányában a kormánytisztviselői jogviszony határozatlan időre és teljes
munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(2)	A kormánytisztviselői jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés
céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető
határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően, ha a kormánytisztviselő a
prémiumévek programban történő részvételéhez vagy különleges foglalkoztatási állományba
helyezéséhez hozzájárul, a határozatlan időre szóló kormánytisztviselői jogviszonyt határozott
idejűre kell módosítani. A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony időtartamát
naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez,
feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.
(3)	A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a kormánytisztviselő besorolásának alapjául
szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása
szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és
meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket.
A kinevezési okmány a kormánytisztviselői jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is
rendelkezhet. A kinevezéssel egyidejűleg a kormánytisztviselőt írásban tájékoztatni kell a
munkakörébe tartozó feladatokról.
(4)	A kormánytisztviselői jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott
időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
(5)	A (2) bekezdés alapján kinevezett kormánytisztviselőt a Ktv. 23. §-a szerint be kell
sorolni, illetményét a Ktv. 42-48. §-a alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az
egy évet nem haladja meg, a kormánytisztviselő előmenetelére a Ktv. rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
(6)	A kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez és a kormánytisztviselő besorolásához
szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és
tényeket a kormánytisztviselőnek igazolnia kell. A kormánytisztviselő legkésőbb a munkába
lépése napján köteles átadni az államigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási
jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
6.	§
Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető
a)	alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,
b)	nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a Ktv. 23. §-ának megfelelő
alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Ktv.
72. § (l)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megállapított kormánytisztviselői
jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő besorolása alapján
kell megállapítani.
3
A kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése
7.§
A kormánytisztviselői jogviszony megszüntethető áthelyezéssel köztisztviselői, illetve a
közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá
tartozó szervekhez.
8. §
(1)	A kormánytisztviselői jogviszonyt
a)	a kormánytisztviselő lemondással,
b)	a munkáltató felmentéssel
indokolás nélkül megszüntetheti.
(2)	Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi
nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a
felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.
9.§
(1)	A lemondási idő és a felmentési idő két hónap. Lemondás esetén a felek a két hónapnál
rövidebb időben is megállapodhatnak.
(2)	A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. Ettől eltérően, ha a
kormánytisztviselővel kapcsolatban a felmentés közlésekor a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § (1) bekezdésében meghatározott
valamely körülmény áll fenn, a felmentési idő e körülmény megszűnését követő napon
kezdődik.
(3)	A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése esetén sem a
lemondási idő, sem a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a
kormánytisztviselői jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(4)	A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési
kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A Ktv. 21. § (2)
és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a
munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben.
(5)	A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó
átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.
10.	§
(1)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 6. § (1) bekezdése, a 11. § (l)-(6)
bekezdése, a 16-17. §-a, 17/B. §-a, 18. §-a, a 19. § (8) bekezdésének c) pontja, 19/A. § (1)
bekezdésének i) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazható.
4
(2)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 14. § (2) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy áthelyezésen
a)	azé törvény hatálya alatti államigazgatási szervek, valamint
b)	az e törvény és a Ktv. hatálya alatti szervek
közötti határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezést kell érteni.
(3)	A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak
minősül az a kormánytisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik,
és felmentésére a 8. § (2) bekezdése alapján kerül sor.
(4)	Az államigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami
foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők nevéről, utolsó
munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő államigazgatási szerv
felügyeleti szervét terheli.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett
kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül
a)	20 főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b)	20-nál több és 100-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c)	100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén
legalább a kormánytisztviselők 10%-a,
d)	300 vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati
jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(6)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében
a)	a Ktv. 19/A. § (1) bekezdéséből a „17. § (1) bekezdés d) pontja”,
b)	a Ktv. 20/A. § (1) bekezdésének első mondatából a „a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve
(2)	bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel”,
c)	a Ktv. 60. § (1) bekezdés a) pontjából „illetve felmentési védelembe [Munka
Törvénykönyve 90. § (1) bekezdés] ütközik”
szövegrész nem alkalmazható.
II.	Fejezet
A kormánytisztviselői jogviszony tartalma
11.	§
A Miniszterelnökség és a minisztériumok kivételével a központi államigazgatási szervek
esetében jogszabály a kormánytisztviselő tevékenységének jellegére utaló - a besorolási
fokozatot nem érintő - munkaköri megnevezést állapíthat meg.
5
A vezetői és a tanácsadói munkakörök
12.	§
(1)	A kormánytisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői,
főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői munkakör betöltésére is kinevezhető
államigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység
vezetésére. A főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy
főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.
(2)	Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási
szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság
elnökségének teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem
rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül
le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára
felróható okból elmulasztja, kormánytisztviselői jogviszonya e törvény erejénél fogva
megszűnik. A közigazgatási szakvizsga letételre nyitva álló határidőbe nem vehető
figyelembe be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség,
továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.
(4)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre a Ktv. 23-29.
§-a nem alkalmazható.
13. §
(1)	A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki
főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és
kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri
tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.
(2)	A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre
szól. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő -
tekintet nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy
főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő
főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezető-helyettesi
illetményre jogosult.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és
működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.
(4)	Főtanácsadói munkakör ellátására kinevezést az kaphat, aki feladata ellátásához
szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a
6
közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább öt
éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5)	Tanácsadói munkakör ellátására kinevezést az kaphat, aki feladata ellátásához szükséges
szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a
közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább két
éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6)	Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésekor - a
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kivételével - e törvény szerint nyugdíjasnak minősül, a
kormánytisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés „nyugalmazott”
jelzővel kiegészített használatára.
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú írásba foglalt döntésével a főtanácsadói,
tanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselőt az iskolai végzettségének megfelelő másik
munkakörbe helyezheti át. Ekkor a kormánytisztviselő alapilletményét a 6. § megfelelő
alkalmazásával kell megállapítani.
14. §
(1)	A hivatali szervezet vezetője közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási
főtanácsadói címet adományozhat a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező
kormánytisztviselőnek. A két adományozható cím együttesen nem haladhatja meg a
közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20%-át.
(2)	Közigazgatási tanácsadói cím az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai
gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási
jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek
adományozható. A közigazgatási tanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok
szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult. Ha a
közigazgatási tanácsadó vezetői munkakört tölt be, a vezetői illetményre jogosult, ha az
magasabb, mint a címe alapján járó illetménye.
(3)	Közigazgatási főtanácsadói cím az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tízéves
szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen
közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek
adományozható. A közigazgatási főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok
szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezetői illetményre jogosult. Ha a
közigazgatási főtanácsadó vezetői munkakört tölt be, a vezetői illetményre jogosult, ha az
magasabb, mint a címe alapján járó illetménye.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlaton a Ktv. 72. § (l)-(4) bekezdés szerinti
jogviszonyt, illetőleg megbízatást kell érteni.
(5)	A közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói címmel rendelkező
kormánytisztviselőt a cím adományozását követő 1 év elteltével minősíteni kell, és
„alkalmas”, „kevéssé alkalmas” vagy „alkalmatlan” minősítés esetén a címet vissza kell
vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményére jogosult.
7
(6)	A közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói cím tartós külszolgálatra való
kihelyezés miatt indokolás nélkül visszavonható.
A rendkívüli munkavégzés
15.	§
A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb kettőszáz óra lehet. A rendszeresen
rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt
munkanap szabadidő átalány állapítható meg.
A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
16.	§
(1)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter döntése
alapján - az érintett hivatali szervezet vezetője véleményének kikérését követően -
kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője ideiglenesen
kirendelhető másik központi államigazgatási szervhez a végzettségének, képzettségének
megfelelő munkakörbe. A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a
kormánytisztviselőt legalább tíz munkanappal a kirendelés kezdete előtt írásban tájékoztatni
kell.
(2)	A kormányzati érdekből történő kirendeléshez a kormánytisztviselő hozzájárulása nem
szükséges. A kormányzati érdekből történő kirendelés a kormánytisztviselőre nézve -
különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel -
aránytalan sérelemmel nem járhat. A kormánytisztviselő csak hozzájárulásával rendelhető ki,
ha a kirendelés
a)	a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt
járó munkakört kell ellátnia,
b)	a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel -
történő oda- és visszautazás ideje naponta a négy órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
kormánytisztviselő esetében a kettő órát meghaladja, továbbá nem rendelhető ki
c)	a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
d)	kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,
e)	tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt következik
be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni.
(4)	A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet.
A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti államigazgatási
szerv köteles eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni.
(5)	A kormányzati érdekből kirendelt kormánytisztviselő illetménye és egyéb juttatásai (a
továbbiakban: díjazása) a kirendelés tartama alatt nem csökkenthetők. Ha a
kormánytisztviselő a kirendelés helye szerinti államigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre
8
lenne jogosult, akkor díjazását ennek megfelelően kell megállapítani. A kirendelt
kormánytisztviselő díjazását és annak közterheit, továbbá a kirendeléssel felmerülő
költségeket az államigazgatási szerv viseli, amelyhez a kormánytisztviselőt kirendelték.
(6)	A kirendelésről írásban kell rendelkezni és legalább a következőket szükséges
meghatározni:
a)	a kirendelés időtartamát,
b)	az (5) bekezdés szerinti díjazást,
c)	a kirendeléssel felmerült költségeket,
d)	a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét, és
e)	a kirendelés keretében a kormánytisztviselő által ellátandó feladatot.
(7)	A kinevezés, a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt
kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat azon államigazgatási szerv hivatali
szervezetének vezetője gyakorolja, amelyhez kirendelték.
Az igazgatási szünet
17.	§
A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve
igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási
szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali
szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az
egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a
szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem
haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a
háromötödét.
Az illetményrendszer
18.	§
(1)	A kormánytisztviselői jogviszonyban irányadó illetményalap összegét az állami
költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző
évi illetményalap.
(2)	A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint megállapított alapilletmény eltérítés a tárgyévben
akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő vezetői kinevezést, miniszterelnöki
főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói,
miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják,
illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a Ktv. 26. § (2) bekezdés szerinti
átsorolásra kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb,
mint a Ktv. alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.
9
19.	§
(1)	A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a
költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti
egységei kivételével -, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és
Pénzügyőrségnél - a területi szervei kivételével -, a Magyar Államkincstárnál - a területi
szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási
szervnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei
kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó
Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány
közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési
szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a
büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem, valamint a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel
rendelkező szervnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(3)	A központi államigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél,
valamint az állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és
a büntetésvégrehajtás, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 10%-a.
(4)	A (3) bekezdésben felsorolt államigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei)
illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 10%-a.
20.	§
(1)	A 19. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb
kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 19. § (4) bekezdésében felsorolt
szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 19. § (3)
bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi
vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője
főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 19. § (4)
bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője
osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kitérjedő illetékességgel
10
rendelkező, a 19. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője - ide nem értve a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjét - a Ktv. 46. § (2)
bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
(2)	Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 19. § (3)-(4)
bekezdésben felsorolt szerveknél az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további
két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék
tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
Ha a fővárosi illetékességű államigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának
szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék
tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
(3)	A 19. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt
foglalkoztat - ide nem értve a szerv vezetőjét - négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője
-	ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti
egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői
alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a Ktv. 46. § (2) bekezdésének b)
pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
21.	§
(1)	Testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjének és helyettesének
illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az
illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.
(2)	Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-
helyettese főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az
illetményalap 11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese; egyéb juttatásaikat az
Országgyűlés elnöke állapítja meg.
(3)	A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervét, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére
hatáskörrel rendelkező szervet -
a)	vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelő
miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója - a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb az
illetményalap 22-szeresében,
b)	vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az
illetményalap 17-szeresében,
a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti
egységek számának figyelembevételével állapítja meg.
11
22. §
(1)	A vezetői illetménypótlék mértéke a 19. § (1) bekezdésében meghatározott
államigazgatási szervnél:
a)	főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,
b)	főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,
c)	osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(2)	A 19. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői
illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:
a)	főosztályvezető esetén az alapilletmény 25%-a,
b)	főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,
c)	osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(3)	A 19. § (4) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői
illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:
a)	főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,
b)	osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
23.	§
(1)	A kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormánytisztviselői jogviszonyban töltött
idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormánytisztviselői
jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2)	A jubileumi jutalom
a)	25 évi jogviszony esetén kéthavi,
b)	30 évi jogviszony esetén háromhavi,
c)	35 évi jogviszony esetén négyhavi,
d)	40 évi jogviszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3)	A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál
a)	az e törvény és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati
és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt,
b)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban. Kjt.)
hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
c)	a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d)	a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e)	a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
f)	az e törvény, a Ktv., illetőleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
g)	az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt kell figyelembe venni.
(4)	A kormánytisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási
jogviszonyban azt már megkapta.
12
(5)	Ha a kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonya - a fegyelmi hivatalvesztés
büntetés vagy 7. § szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés
időpontjában e törvény szerint nyugdíjasnak minősül, részére a jogviszony megszűnésekor ki
kell fizetni
a)	a kormánytisztviselői jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló jubileumi
jutalmat;
b)	a 30 év kormánytisztviselői jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c)	a 35 év kormánytisztviselői jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d)	a 40 év kormánytisztviselői jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.
24.	§
(1)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 31. §-a, a 34. § (6) bekezdése, a
40.	§ (5) bekezdése, a 41/A. § (9) bekezdése, a 43. § (1) és (6), valamint (8) bekezdése, a 44.
§ (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, továbbá a 49/E. § nem alkalmazható.
(2)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 50. § (2) bekezdésének g)
pontjából a „vezetői megbízás visszavonása” szövegrész nem alkalmazható.
III.	Fejezet
A kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a
közszolgálati nyilvántartás és a kormányzati szolgálati ellenőrzés
25.	§
(1)	A minisztériumok és a Miniszterelnökség közszolgálati alapnyilvántartásának adatait
elektronikus formában a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a
továbbiakban: szolgáltató központ) tárolja. A szolgáltató központ a nyilvántartás adatain csak
olyan adatkezelési műveleteket végezhet, amelyek a számítástechnikai rendszer fenntartása,
zavartalan működésének biztosítása és védelme érdekében szükségesek. A minisztériumok és
a Miniszterelnökség a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok
esetében csak a vele kormánytisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselő adataiba
tekinthet be. A szolgáltató központ - az adatátvétel naplózásával - az elektronikus
nyilvántartásból felhasználhatja azokat az adatokat, amelyek törvényben meghatározott
feladatai ellátásához szükségesek.
(2)	A minisztériumok és a Miniszterelnökség közszolgálati alapnyilvántartását mint
adatfeldolgozó a szolgáltató központ üzemelteti. A minisztériumok és a Miniszterelnökség a
szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele
kormánytisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselő adataiba tekinthet be. A
szolgáltató központ - az adatfelhasználás dokumentálásával - jogszabályban meghatározott
feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok és a
Miniszterelnökség állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő
13
kormánytisztviselőtől nem követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat
szolgáltatása, amelyet a szolgáltató központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás
tartalmaz.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatfeldolgozást a szolgáltató központ az egységes
alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási
rendszer keretén belül látja el.
(4)	A minisztériumok és a Miniszterelnökség az e törvényben és a Ktv. 63. § (9)
bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásokat a szolgáltató központ útján teljesítik.
(5)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter - a
Kormány által meghatározott módon és adatkörben - jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátása érdekében statisztikai lekérdezéseket végezhet a személyügyi
nyilvántartó rendszerben tárolt adatokból.
26.	§
A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnökségi közszolgálati
alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - kormányzati szolgálati
jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a
minisztériumok, illetve a Miniszterelnökség részére a vele kormánytisztviselői jogviszonyban
álló kormánytisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.
27. §
(1)	A minisztériumok, valamint a Miniszterelnökség az illetmény és egyéb juttatás,
valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, az államigazgatási
szervet terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott
adatokat szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a
szolgáltató központ útján - a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek
teljesítése céljából - a minisztériumok és a Miniszterelnökség részére.
(2)	A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormánytisztviselői
jogviszonyban állók esetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a Költségvetés
Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: KGIR) részére kell továbbítani, illetve a
KGIR biztosítja a szolgáltató központ útján a számfejtett adatok átadását.
(3)	A minisztériumok és a Miniszterelnökség a működésükhöz szükséges gazdasági,
informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a
kormánytisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri
adatokról a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár)
rendszer részére. A szolgáltatási adattár a szolgáltató központ útján adatokat szolgáltat a
minisztériumok és a Miniszterelnökség részére a kormánytisztviselő elhelyezésének adatairól,
valamint - a foglalkoztatás megszüntetésével kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek
teljesítése céljából - a kormánytisztviselő által használt eszközökről, igénybe vett
szolgáltatásokról.
14
28. §
(1)	A Kormány ellenőrzi - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter, és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
közreműködésével - a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó jogszabályok
végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat),
valamint a vizsgálat alá vont 1. § a)-b) pontjában meghatározott szerveket (a továbbiakban:
vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.
(2)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult -
a cél- és témavizsgálatok keretében - a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a
kormányhivataloknál és a központi hivataloknál:
a)	a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,
b)	jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a
államigazgatási szerv vezetőjénél vagy - vita esetén - annak felettes szervénél,
c)	fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.
(3)	A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben az államigazgatási szerv
vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert - a megkereséstől
számított 30 napon belül - tájékoztatni.
(4)	A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter koordinálásával a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv gyakorolja.
IV.	Fejezet
A kormánytisztviselői érdekegyeztetés
29.	§
(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti
államigazgatási szervek a kormánytisztviselők és a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a
vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a
Kormány, valamint a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói
érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviselői
Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) működik.
(2)	A KÉT hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és
köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó
tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban:
a)	a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
15
b)	a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban
állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
c)	az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
ki kell a véleményét kérni.
(3)	A KÉT a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult.
(4)	A KÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az
érdekegyeztetésben részt vevő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek közötti
megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a központi közszolgálati hatóság látja el.
V.	Fejezet
A politikai főtanácsadók, a politikai tanácsadók
és a kormányzati ügykezelők
30.	§
(1)	A Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki főtanácsadói és
miniszterelnöki tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré
minősíthet a Miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(2)	A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormányfőtanácsadói és
kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré
minősíthet az általa vezetett minisztériumban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez
közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(3)	A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve -
ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(4)	Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az
államtitkári kabinetben, illetve - ennek hiányában - az államtitkári titkárságon az államtitkár
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(5)	Az (2)-(4) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma nem haladhatja meg az
államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők létszámának nyolc százalékát.
Az (l)-(3) bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és
működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(6)	Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú
iskolai végzettséggel és a Ktv. 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A
kinevezés a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár megbízatásának
idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat
a)	az (\) bekezdés esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,
b)	a (2) bekezdés esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
c)	a (3) bekezdés esetében a miniszter,
16
d)	a (4) bekezdés esetében az államtitkár
gyakorolja.
(7)	A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban
eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét
a besorolásától függetlenül a (6) bekezdés a) - d) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör
gyakorlója állapítja meg.
(8)	Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó kormánytisztviselői jogviszonya a
Kormány, a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár megbízatásának megszűnése
következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a
politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan
fennállt.
(9)	A végkielégítés megfizetésére a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell
intézkedni.
(10)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (8)
bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem jogosult,
de a (8) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak kell
tekinteni.
(11)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (8)
bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb
kormánytisztviselői jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(12)	Az (l)-(4) bekezdésben meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.
(13)	Az (l)-(4) bekezdés szerinti munkakörben foglalkoztatott politikai főtanácsadó vagy
politikai tanácsadó kinevezése nem módosítható kormánytisztviselői munkakörre.
(14)	A miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre a (6) és
a (8)-(ll) bekezdés rendelkezéseit, díjazására a főosztályvezető illetményére vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. §
(1)	A kormányzati ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyában
a)	a Ktv. 4-7. §-ában, 9. §-ában, 11. § (7)-(8) bekezdésében, 11/B. §-ában, 12-16. §-ában,
19.	§-ában foglaltakat a (7) bekezdés c) pontja kivételével, továbbá a 21-22/A. §-ában, 33. §-
ában, 37-40/B. §-ában foglaltakat a 40. § (5) bekezdése kivételével, valamint a 41. § (7)-(9)
bekezdésében, 41/A-42. §-ában foglaltakat a 41/A. § (9) bekezdése kivételével, a 43. § (2)-(3)
és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (l)-(5) bekezdésében, 49/A-49/N. §-ában,
b)	a Ktv. IV., V., VI. és IX. fejezetében
foglalt rendelkezéseket az e törvény szerinti eltéréssel kell megfelelően kell alkalmazni.
17
(2)	Az ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyában a Ktv. 19/A. §-át a 10. § (3)
bekezdésben és a (4) bekezdésben foglalt eltérő szabályokkal együttesen kell alkalmazni.
(3)	A 19. §-ban meghatározott szerveknél kinevezett ügykezelő a középiskolai végzettségű
kormánytisztviselőre irányadó illetménykiegészítésre jogosult.
(4)	Az ügykezelő - a 12. § megfelelő alkalmazásával - ügykezelőkből álló szervezeti egység
vezetésére osztályvezetői munkakörre szóló kinevezést kaphat.
(5)	Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap három és félszerese.
32.	§
Az ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyára a Ktv. 67. § (1) bekezdése és a 68. § (4)
bekezdése nem alkalmazható.
VI.	Fejezet
Vegyes rendelkezések
33.	§
A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében az Mt. 90. §-át és a Ktv. 71. § (2)
bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.
34.	§
Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók
munkaviszonyára az Mt. XII. fejezetét a 35-37. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
35.	§
(1)	A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással indokolás nélkül
megszüntetheti.
(2)	A felmondási idő a rendes felmondás közlését követő napon kezdődik. Ettől eltérően, ha
a munkavállalóval kapcsolatban a rendes felmondás közlésekor az Mt. 90. § (1) bekezdésében
meghatározott valamely körülmény áll fenn, a felmondási idő e körülmény megszűnését
követő napon kezdődik.
18
36.	§
(1)	Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát
jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében
történő továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Mt. 4. §] ütközik, vagy
a munkáltató megszegi a felmondási korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [Mt. 89. § (7)-
(8)	bekezdés és 91. §], vagy
b)	a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, az üzemi tanács tagjának
(elnökének), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak)
munkaviszonyát az Mt. 28. §-ba, a 62/A. §-ba vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt
munkabérét (egyéb járandóságait), továbbá a munkaviszony jogellenes megszüntetésével
összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb
járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő
gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt
kell tekintem, ha a munkavállaló az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a
munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési
megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló
jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá
maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az
elmaradt munkabér, egyéb járandóságok, illetve a munkavállalói kár megtérítésével
kapcsolatos következményét az eset Összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(3)	Ha a munkaviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése
esetén a munkavállaló az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a
munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik
meg. Ekkor - a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az eset összes
körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével
-	a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg
megfizetésére kötelezi.
(4)	Ha a munkaviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg
jogellenesen, a munkaviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban
megszűnik, de a munkavállaló részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a
jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb
harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.
(5)	A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg - a (2)-(5)
bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó
átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.
19
37.	§
Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló
munkaviszonyára az Mt. 89. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 90. §-a, 94/A-H §-a, valamint 100.
§-a nem alkalmazható.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
38.	§
E törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
39.	§
(1)	A Ktv. 1. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági
igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület
hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés
hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami
Számvevőszék, Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal,
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a
Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az
Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az
Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal esetében a próbaidőre, a pályázatra és a
tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési
szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott
eljárási rend szerint kell alkalmazni.”
(2)	A Ktv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni]
,,b) a 10. §, a 10/B -10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23 -30/B. §, a 32 -36. §, a 40/C. § és a
49/N. § (3) bekezdés -ide nem értve a vezető megbízással rendelkező politikai főtanácsadót,
politikai tanácsadót- kivételével az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói
munkakörben kinevezett köztisztviselőkre.”
20
(3)	A Ktv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati
főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai
tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és
bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei
közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(2)	Az (1) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma nem haladhatja meg a
közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának nyolc százalékát. Az (1)
bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési
szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(3)	Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú
iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A
kinevezés polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata
ellátásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói
jogokat a polgármester gyakorolja.
(4)	A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére - főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap, illetményét a
besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(5)	A vezetői megbízással nem rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a
köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A
vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, mely költségeket a
közigazgatási szerv átvállalhatja.
(6)	Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a polgármester,
a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának megszűnése
következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a
politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan
fennállt.
(7)	A végkielégítés kifizetéséről a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell
intézkedni.
(8)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (6) bekezdés
szerinti megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói
munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem jogosult, de a (6) bekezdés szerinti
végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(9)	Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (6) bekezdés
szerinti megszűnését követő 30 napon belül közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát
folyamatosnak kell tekinteni.
(10)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai
főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.
21
(11)	Az (1) bekezdés szerinti munkakörben foglalkoztatott politikai főtanácsadó vagy
politikai tanácsadó kinevezése nem módosítható az e törvény szerinti köztisztviselői
munkakör betöltésére.”
(4)	A Ktv. 15. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:
a)	a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
b)	a köztisztviselő halálával,
c)	e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben,
d)	az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve
ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével,
e)	a 70. életév betöltésével,
f)	prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási
állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,
g)	a közigazgatási szervjogutód nélküli megszűnésével,
h)	a köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2)	A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
a)	a felek közös megegyezésével,
b)	áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos
szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,
c)	lemondással,
d)	felmentéssel,
e)	azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
f)	hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.”
(5)	A Ktv. 15. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján
szűnik meg, a köztisztviselő részére a felmentés esetén meghatározott munkavégzés alóli
mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha
felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre
nem lenne jogosult.
(6)	A 15. § (1) bekezdés g) pont szerinti közszolgálati jogviszony megszűnésének
időpontját közvetlenül megelőző, a köztisztviselőre irányadó felmentési idővel azonos
időtartam alatt a 20/A. § (3)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával meg kell kísérelni a
köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő
köztisztviselői állás felajánlását.”
(6)	A Ktv. 19. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselőt - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg, ha
közszolgálati jogviszonya felmentés vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
22
(2)	A végkielégítés összege, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje
legalább
a)	három év: egyhavi,
b)	öt év: kéthavi,
c)	nyolc év: háromhavi,
d)	tíz év: négyhavi,
e)	tizenhárom év: öthavi,
j) tizenhat év: hathavi,
g)	húsz év: nyolchavi
-	a felmentési idő kezdetekor vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor
irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény
összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra
[19/A § (1) bek. a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság
megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű
végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű
végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati
igazoláson.”
(7)	A Ktv. 21. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt - tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes engedélyével létesíthet. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak
létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e
jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül
összefügg.
(3)	Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló
egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően vezetői megbízású köztisztviselő gazdasági
társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági
társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban
van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja,
továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról
szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.”
(8)	A Ktv. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A köztisztviselő a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá
közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt
kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a
munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.”
23
(9)	A Ktv. 30/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszterelnök - a megyei vagy a fővárosi közgyűlés javaslatára határozatlan időre
címzetes főjegyzői címet adományozhat az illetékességi területén tartósan kiemelkedő
szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt aki
a)	a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző
esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;
b)	„kiválóan alkalmas” minősítésű;
c)	a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv
támogató véleményével rendelkezik.
A cím adományozására minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.”
(10)	A Ktv. 41/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes
szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes
szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a
háromötödét.”
(11)	A Ktv. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított
alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.”
(12)	A Ktv. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a
tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják,
illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra (26. § (2) bekezdés)
kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e
törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”
(13)	A Ktv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a
Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál és a Közbeszerzések Tanácsánál az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az
alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az
alapilletményének 15%-a.”
(14)	A Ktv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság
Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalában, az Állami Számvevőszéknél és a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeleténél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai
végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű
köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.”
24
(15)	A Ktv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig - a
hivatalvesztés büntetés kivételével - végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselő a
kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a
közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.”
(16)	A Ktv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati
jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti
munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), illetve
felmentési védelembe [Mt. 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a
felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [17. §. (5) bekezdés], vagy
b)	a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi
képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-
ába, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe
ütköző módon szüntette meg,
c)	a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés
fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt
illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével
összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb
járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő
gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt
kell tekinteni, ha a köztisztviselő az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a
munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési
megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló
jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga
nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt
illetmény, egyéb járandóságok, illetve a köztisztviselői kár megtérítésével kapcsolatos
következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(3)	Ha a közszolgálati jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes
megszüntetése esetén a köztisztviselő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri,
a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének
napján szűnik meg. Ekkor - a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az
eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának
mérlegelésével - a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének
megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(4)	Ha a közszolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg
jogellenesen, a közszolgálati jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti
időpontban megszűnik, de a köztisztviselő részére - az eset összes körülményeinek, így
különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két,
legfeljebb harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni. ”
25
(17)	A Ktv. 64/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A Kormány ellenőrzi - a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére
hatáskörrel rendelkező szerv közreműködésével - a közszolgálati jogszabályok végrehajtását.
Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat
alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A
célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.”
(18)	A Ktv. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e
törvény, a kormánytisztviselői jogviszonyról szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, és a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által
szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és
jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.”
40.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati
jogviszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos
állomány tagja a (4) bekezdés szerinti beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon
belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés
helye nem változik.”
(2)	A Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt
korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
,,b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a
végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el;”.
(3)	A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok
következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának,
képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati
beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő
nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a)	az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén
26
aa)	állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres
szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
ab)	a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a
hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
ac)	rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett;
b)	a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt beosztást betöltő tagja a számára
felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el.”
41.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ktv.
a)	1. § (8) bekezdés e) pontja,
b)	3. § (2) és (4) bekezdése,
c)	7. § (2) és (6) bekezdése,
d)	24. § (4) bekezdése,
e)	32. §-a,
S)	33. § (6) bekezdésének második mondata,
g)	34. § (8)-(14) bekezdése,
h)	40/C. §-a,
i)	44. § (2)-(4) bekezdése,
j)	45. § (7)-(9) és (11)-(13) bekezdése,
k)	46. § (l)-(3) bekezdése,
l)	49/N. § (3) bekezdése,
m)	56. § (2) bekezdése,
n)	61. § (2) és (6)-(9) bekezdése,
o)	63. § (4) és (6)-(8) bekezdése,
P)	65/B. §-a,
q)	78/A. §-a.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hszt. 43. § (4) bekezdésében,
56. § (1) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdésében, valamint 248. § (4) bekezdés d)
pontjában az „és rendfokozatának” szövegrész, továbbá a Hszt. 248. § (4) bekezdésének f)
pontja.
Átmeneti rendelkezések
42.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével az 1. §-ban felsorolt szerveknél foglalkoztatott
köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá
alakul át, ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat. Az
érintetteket e tényről a törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül az államigazgatási
szervnek tájékoztatnia kell.
(2)	E törvény hatályba lépésével a Ktv. 31. §-a szerinti főosztályvezetői, főosztályvezető-
helyettesi és osztályvezetői megbízás e törvény erejénél fogva főosztályvezetői,
27
főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a
törvény hatályba lépését követő harminc napon belül az államigazgatási szervnek
tájékoztatnia kell.
(3)	E törvény 35. §-át az e törvény hatályba lépése után közölt munkáltatói rendes
felmondásra kell alkalmazni.
(4)	E törvény 36. §-át az e törvény hatályba lépése után közölt, a munkaviszony
megszüntetésére irányuló munkáltatói jognyilatkozatra kell alkalmazni.
(5)	A Ktv. e törvény 39. § (16) bekezdésével megállapított 60. §-át az e törvény hatályba
lépése után közölt, a közszolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló munkáltató
jognyilatkozatra kell alkalmazni.
(6)	E törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél megállapított
illetményekre az e törvény 19. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy e
szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménye nem csökkenthető azon jogviszonya
fennállásáig, amely alapján az e törvény hatályba lépése előtti illetményre jogosultságot
szerzett.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormánytisztviselői törvény - a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési
tapasztalatai alapján - számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók
foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők
számára.
A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk
jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás
kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás - így különösen a jogviszony megszüntetés -
feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő
megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására.
A juttatási rendszert érintő strukturális átalakításokra és az életpálya más, jelentős anyagi
erőforrásokat igénylő elemeinek felvázolására jelenleg nincs reális lehetőség.
A közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek
kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az
állam egyoldalú aktusa, melynek során - jogszabály által részletesen kidolgozott
feltételrendszer szerint - kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva
bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. A magánszemély ebben a
viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról
dönthet, annak feltételeiről nem.
Utalni kell a Ktv. hatályos 5. §-ának utolsó fordulatára is, amennyiben ezen jogviszonyból
fakadóan a feleket a munkavégzésen túl további jogosultságok illetik és kötelezettségek
terhelik, ami sok mindent jelenthet, de egyértelműen kiemeli ezt a jogviszonyt az egyszerű
munkaszerződések világából.
A fentiek alapján jelentős rendszertani következetlenség és aszimmetria jellemzi a hatályos
Ktv-t a központi államigazgatás vonatkozásában, amennyiben a köztisztviselő (Ktv. 16. §)
bármikor, indokolás nélkül 2 hónap lemondási idővel megszüntetheti jogviszonyát, amely
adott esetben egy állami feladat ellátását is veszélyeztetheti. Ezzel szemben az állam, mint
munkáltató csak valós és okszerű indokolással alátámasztottan, meghatározott esetekben és
olyan jogcímen (alkalmatlanság) szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt, amely a mai
bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan.
Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi
foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek és de
facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi
fokozott védelemjelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága
alacsony és közmegítélése rossz.
Az Alkotmánybíróság elvi éllel kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a
munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvény tervezete - többek között - ezt
az alapelvet is érvényesíteni kívánja [ld.: 67/2009 (VI.29.) AB hat.].
29
A fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot - ebben az elismerten számára
alkotmányosan erősebb helyzetében - megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel
szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, 2 hónapos
felmentési idővel.
A tervezet hatályba lépésével a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak
közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői
munkakörré alakul át. Ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális
költségvetési terhek melletti végrehajtásához.
A szakmai állami vezetőkre - közigazgatási államtitkárokra, helyettes államtitkárokra -
vonatkozó szabályozás főbb elemei jelenleg a Ktv.-be kerültek beépítésre; erre a sajátos
megoldásra az átmeneti időszakra tekintettel, a koherencia zavarok elkerülése érdekében
került sor. A következő jogalkotási ütemben az érintett szakmai állami vezetők rendszertani
helyzetének rendezése is megtörténik.
Szándékaink szerint a tervezet előzménye egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő
közszolgálati dolgozóknak komparatív előnyöket és biztonságot garantáló, megalapozott, a
lehető legszélesebb hatályú, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a
rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki; nem érinti az autonóm
államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzati hivatalokat.
A 2. §-hoz
A kormánytisztviselői jogviszonyra fő szabályként a Javaslatban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni; a nem szabályozott kérdésekben a Ktv. előírásai irányadók. E jogviszonyra a
Munka Törvénykönyve azon rendelkezései alkalmazandók, amelyeket a Ktv. és a törvény
kijelöl.
A 3-5. §-hoz
A jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének általános, illetőleg a Ktv-től
eltérő szabályait állapítja meg.
30
A 6. §-hoz
A jogviszony tartalmát tekintve a Javaslat - figyelemmel arra, hogy a vezetői pozíció
ténylegesen egy munkakör ellátását jelenti - szabályozza a vezetői státuszt, megszüntetve
ezzel a vezetői megbízással járó formális kettősséget. Ennek következtében megszűnnek a
vezetői megbízás visszavonását követő problémák is.
A 7-10. §-hoz
A rendelkezések közül kiemelendő a felmentés liberalizálása, miután megszüntetésre kerül a
munkáltató indokolási kötelezettsége, továbbá csökken a felmentési idő mértéke is. A
felmentési idő - a lemondási idő tartamával megegyezően - 2 hónapos mértékben kerül
megállapításra.
A 11. §-hoz
Kormányhivatalok és központi hivatalok esetében - a besorolási fokozatot nem érintő -
munkaköri megnevezés megállapítását teszi lehetővé.
A 12-14. §-hoz
A Javaslat a Ktv. előírásaihoz képest szűkíti a vezetői munkakörök lehetséges számát,
amennyiben főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy
főosztályvezető-helyettesi munkakör betöltését teszi lehetővé.
A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetésre kerül a
közigazgatási (fő)tanácsadói cím, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást
biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek.
A 15. §-hoz
A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25
munkanap szabadidő átalány állapítható meg.
A 16. §-hoz
A kormányzati érdekből történő kirendelés feltételeit rögzíti.
A 17. §-hoz
Az igazgatási szünet elrendelésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
31
A 18-24. §-hoz
A kormánytisztviselők illetményrendszerére és a jubileumi jutalom feltételeire vonatkozó
szabályokat rögzíti. Kiemelendő, hogy a jövőben a központi hivatalok vezetői államtitkári,
helyettesei helyettes államtitkári illetményre lesznek jogosultak.
A jubileumi jutalomra jogosító idő számításának szabályai a beszámítható foglalkoztatási
jogviszonyok tételes felsorolásával kerülnek megállapításra.
A 25-32. §-hoz
A Javaslat a Ktv-ből átemelve rendezi a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő
adatkezelés egyes szabályait, a közszolgálati nyilvántartás és a kormányzati szolgálati
ellenőrzés feltételeit, az érdekegyeztetést, valamint a politikai főtanácsadók, a politikai
tanácsadók és az ügykezelők státuszát.
A 33-37. §-hoz
A kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó új rendelkezések alapján és azonos
tartalommal módosítja az érintett közigazgatási munkavállalókra vonatkozó, a Munka
Törvénykönyvében rögzített szabályokat.
A 38. §-hoz
Hatálybaléptetésről szóló rendelkezést tartalmaz.
A 39. §-hoz
A Javaslat módosítja a Ktv. egyes rendelkezéseit, melyek egyfelől a törvény hatályának
megváltoztatásához kapcsolódnak, másfelől biztosítják a Javaslatban szereplő módosításokkal
érintett törvényi rendelkezések átvezetését.
Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés
súlyához igazodó általány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (pl. felmentési
tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás
során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a
volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az
említett szabály hatálya természetesen kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.
A 40. § -hoz
Számos olyan hivatásos állományban lévő személy van, akik jelenleg egyes
minisztériumokban teljesítenek szolgálatot és a jogutódlások következtében másik tárcánál
továbbfoglalkoztatási kötelezettség jelentkezne. Az ezzel kapcsolatos anomáliák
kiküszöbölésére szükségessé vált a Hszt. szabályainak módosítása a továbbfoglalkoztatási
kötelezettség vonatkozásában.
32
A 41-42. § -hoz
Hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
Budapest, 2010. május 20.
,7
Dr. Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata
Néppárt
33
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „
kormánytisztviselők jogállásáról” szóló következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. május 20.
Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata
Néppárt