﻿országgyűlési képviselő
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

2010. évi...törvény
a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról

1.§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 43. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„43. § (1) Á helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban
megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás
rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel
-	kell alkalmazni.
(2)	Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan -
ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló
törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha
ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3)	Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rend eletet alkothat az adózás
rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.”
2.§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az
adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől)
számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó
az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi
jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az
önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a
bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”
3.§
Az Art. 32. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról az adóévet
követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-
kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel
végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével
egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást
tenni.”
Az Art. 72.§ (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
„72. (1) e) az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján a 146/A. § szerinti
végrehajtása”
5.§
Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a
vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban
a)	a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként,
b)	a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető
tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő
követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként
az állami adóhatóság jár el.”
6.§
Az Art. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon
a)	a helyi adók,
b)	a belföldi rendszámú gépjárművek adója,
c)	a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is)
adóztatása,
d)	törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára
behajtandó köztartozások
ügyében.”
7.§
Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek
önkormányzata a helyi adót bevezette.”
8.§
A 146. § az alábbi, 146/A. §-sal egészül ki:
146/A. § Az eredményes végrehajtás érdekében azon önkormányzatok
kezdeményezésére, amelyeknek a személyi és tárgyi feltételei nem teszik lehetővé a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint a gépjármű adóról szóló 1991. évi LXXXII.
törvény alapján fennálló, hátralékokkal kapcsolatos behajtás hatékony ellátását -
jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az állami adóhatóságot szerződéskötési
kötelezettség terheli a végrehajtási tevékenység végzésére. Az önkormányzat - a 36/B. §
(4)	bekezdésében meghatározott, a köztartozásmentes adózói adatbázis frissítéséhez
szükséges - adatszolgáltatása alapján az állami adóhatóság intézkedik az egyes
végrehajtási cselekmények foganatosítását illetően. A befolyt összeget minden hó utolsó
napjáig átutalja az adott önkormányzat erre a célra megnyitott alszámlájára, és
elektronikus úton tájékoztatást ad adózónként és adónemenként a beszedett összegről,
amellyel kapcsolatban az önkormányzat a 43. § (3) bekezdése szerint jár el.

9.§
Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó
pótlékszámítás nem alkalmazható.”
10. §
Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben
fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a
Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos
engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328-
330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely
mögött jogszabályon vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az
önkormányzattal, illetve azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben
követelés lenne érvényesíthető.”
U. s
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 7. §-ának (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a
nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt,
valamint a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fővárosban a
fővárosi önkormányzati adóhatóságot).”
12.	§
A 182. § kiegészül az alábbi (11) bekezdéssel:
„182. § (11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 146/A. §-
bán meghatározott szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi
szabályokat.”
13.	§
Ez a törvény 2010. június 29. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Art. 17. §
(15) bekezdése, 43. §-ának (10)-(12) bekezdései, 43/A-B. §-ai, 52. §-ának (18)-(22) bekezdései, a
106. § (1) bekezdés utolsó mondata, 119. §-ának (6) bekezdése, 133/B. §-a, 134/A.§-a, a 167. § (2)
bekezdése, a 168. § (2) bekezdés utolsó mondata, a 170. § (1) bekezdés utolsó mondata, a
közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII.
törvénynek - a 2009. évi CXVI. törvénnyel a hatályba lépést megelőzően részben módosított -
212. §-a, és 214-219. §-ai, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009.
évi CXXX. törvény 50. §-a.
14.	§
(1)	Hatályát veszti az Art. 1. sz. melléklet I/A) l. pontjának első mondatából „a helyi iparűzési
adójáról” szövegrész, az 1. sz. melléklet I/A)l. pontjának utolsó mondata, az í. sz. melléklet
I/B)2/A. pontja, valamint a 2. sz. melléklet I./4. pontja.
4
(2)	Az Art. 2. sz. melléklet I.(Általános rendelkezések) 3. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett
jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi
hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket a
cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve -, a
költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak -
személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat
forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját,
különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét a cégautó-
adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, és az
adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja
nyilván.”
(3)	Az Art. 2. sz. melléklet II./A)2. pontjának alcíme kiegészül „iparűzési adó” szövegrésszel.
(4)	Az Art. 2. sz. melléklet II./A)2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a
várható éves fizetendő adó összegére”
adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie.
(5)	Az Art 2. sz. melléklet II/A)2. pontja kiegészül a következő d) alponttal:
,,d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a
tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.”
(6)	Az Art. 6. sz. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
15.	§
(1)	Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az önkormányzati
adóhatóságok részére a 2010. január 1 -ét követően hozzá bejelentett iparűzési adóalanyok nevéről
(elnevezéséről), székhelyéről, telephelyéről, az adózó által bejelentett várható adó összegéről,
valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának
(2)	bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett -
nyilatkozatáról.
(2)	Ez a törvény a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és
befizetési kötelezettségei
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban előírt
adókötelezettségeit a következő eltérésekkel teljesíti:
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a
vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási,
adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint
kell teljesítenie.
í. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek
a) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, és az osztalékadóról az adóév
utolsó napját követő 150. napig teljesíti.
2.	Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek
a)	Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó
különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól
igényelheti vissza.
b)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett
adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az
adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési
kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi
előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.
c)	A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az
adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.
d)	A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét
az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti
vissza.
3.	Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek:
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő
150. napig nyújtja be.
A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20.
napjáig kell bevallást tennie.
4.	Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetési kötelezettségek
a)	A vállalkozó a helyi iparűzési és kommunális adó előlegét két részletben, az adóév harmadik
hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.
b)	A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési és kommunális adóelőleget a várható éves fizetendő adó
összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.
c)	A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét
az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti
vissza.
6
5.	Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás
gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelőző második naptári év adatait kell
figyelembe venni.
6.	Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként,
negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti
év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon
belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári
hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon
belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap
kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként,
félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni.”
Indokolás
A helyi iparűzési adó állami adóhatóság általi beszedésének 2010. január 1-től hatályos
szabályozása súlyosan sérti a helyi önkormányzatiság több olyan alapjogát is, amelyek a helyi
szintű hatalomgyakorlás, mint a demokrácia egyik alapintézményének lényegi ismérvét, azaz az
önkormányzatok autonómiáját igyekeznek garantálni. A jogállam működése folyamatában
kiemelkedő jelentősége van a demokratikusan megválasztott és megfelelő önállósággal rendelkező
helyi önkormányzatok létezésének. A valódi önállóság, autonómia megvalósításához
nélkülözhetetlen a szükséges gazdasági feltételek biztosítása is, melynek elsődleges gazdasági
alapját a saját bevételek, közöttük a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi
adók alkotják. Ezen belül az iparűzési adó vált a legjelentősebb saját bevételi forrássá.
Az előző kormány által végigvitt törvényi szabályozás az önkormányzatok iparűzési
adóbevételeivel való gazdálkodás jogát, az arra 2009 végéig létező ráhatást, befolyásolást olyan
mértékben csökkentette, amely az alapvető jog szükségtelen korlátozásához vezetett.
Az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagymennyiségű feladatot lát már el, hogy
amennyiben a helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen
garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A
bevételcsökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem
érdekelt a tervezett helyi adóvételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen
az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik. Vannak azonban
olyan önkormányzatok, amelyek személyi és tárgyi feltételei nem teszik lehetővé a végrehajtási
tevékenység hatékony gyakorlását. Az ő esetükben lehetőséget biztosít a módosítás arra, hogy
szerződéskötés alapján a helyi adókban és a gépjármű adóban nyilvántartott hátralékok behajtását
az állami adóhatóságra ruházzák át.
A helyi költségvetés összeállítása tekintetében az önkormányzat egy olyan központi
államigazgatási szerv gyakorlatára, munkavégzési moráljára lesz utalva, mely teljes mértékben
kiszámíthatatlan. Álláspontunk szerint ez korlátozza a helyi adóbevételekkel való gazdálkodás
jogát, hiszen azt tervezhetetlenné teszi. A helyi képviselő-testületek elveszítik a helyi iparűzési
adóval kapcsolatos döntési szabadságukat, mely döntési szabadság éppen az önkormányzatiság
egyik alapeleme.
A költségvetési törvény módosításával pedig egy, az előző kormány részéről elrejtett időzített
bombát is hatástalanítana az országgyűlés, hiszen a költségvetési törvény 50. §-a az állami
adóhatóság részére „a bevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére”
7
kamatmentes költségvetési hitel igénybevételét teszi lehetővé az iparűzési adóból eredő
kötelezettségek teljesítésére, azaz a költségvetési hiány előre kalkulálhatatlan növelésére ad
lehetőséget.
A fentiek miatt indokoltnak látom a vonatkozó törvényi szabályozás megváltoztatását, a helyi
önkormányzati adóhatósági hatáskör mielőbbi visszaállítását.
Debrecen, 2010. junius .. .9..

Kósa Lajos
országgyűlési képviselő
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
/-'.......
Th,. íohü-ií. C-4&.-P-
8
Kósa Lajos
országgyűlési képviselő
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján „a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények
módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
A javaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Debrecen, 2010. június
Tisztelettel:
)
Kósa Lajos
országgyűlési képviselő
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség