﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

2010. évi... törvény
az egyszerűsített foglalkoztatásról

1.§
(1)	E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a
továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)
a)	mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
b)	alkalmi munkára.
(2)	Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített
munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot
megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a)	egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
b)	ötnél több, de húsznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
c)	húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
(3)	Ha a munkáltató főállású munkavállalót nem foglalkoztat jogosult az éves munkaidőkeret
20%-át meg nem haladó időtartamban munkavállaló alkalmi munkában történő foglalkoztatására.
(4)	Ha a munkáltató és a munkavállaló
a)	idénymunkára, vagy
b)	idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen
munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
(5)	E törvény szabályai nem záiják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató
és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.
2.§
1
E törvény alkalmazásában:
1.	mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési,
halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás
természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott
valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági
termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása
feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja
meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
2.	idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett
idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama
nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
3.	alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a)	összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b)	egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c)	egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
4.	külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
5.	harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
6.	tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem
részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga
tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam
állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
3. §
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban
meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a
munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett
munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e
törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka
megkezdéséig kell írásba foglalni.
2
(2)	Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik
között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
(a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(3)	Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés
nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített
foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
(4)	Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az
alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
4.§
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező
legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a)	a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,
b)	a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,
c)	a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,
d)	a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,
e)	a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-
106/B. §-át,
j) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g)	a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h)	a vasárnap történő munkavégzésre vonatkozó Mt. 124. § (1) bekezdését,
i) a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át,
j) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő
munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
k) az állásidőre vonatkozó 151. § (4) bekezdését,
l) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
m) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
n) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
o)	a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő
rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.
(3)	Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben
foglaltakon túlmenően
a)	nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó
137-140. §-át,
b)	a munkaidő-beosztás az Mt, 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is
közölhető,
3
c)	a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen
munkaidő-beosztást.
5.§
(1)	Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy
kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint
létesített munkaviszony alapján.
(2)	Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul
megkeresi
a)	az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-
szám), valamint
b)	az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a
munkavállalónak adja ki.
(4)	A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás
nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a
harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében,
hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
6.§
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell
győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges
testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét
nem veszélyezteti.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
7.§
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi
jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott
kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit
kell alkalmazni.
4
(2)	A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített
foglalkoztatás esetén
a)	a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka
esetén,
b)	az 1. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott alkalmi munka eseteiben
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
B.§
(1)	A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra
irányuló munkaviszony alapján - a bejelentés, bevallás és megfizetés külön jogszabályban
meghatározott módjai szerint - közterhet fizet.
(2)	Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által
fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári
napjára munkavállalóként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden
naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a)	a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi
hozzájárulás, és rehabilitációs hozzájárulás valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt
adóelőleg-levonási kötelezettség,
b)	a munkavállalót nyugdíj járulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci
járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési
kötelezettség.
(4)	Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára a 1. § (3) és (4)
bekezdésében és a 2. § 1.- 3. pontjaiban meghatározott időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart
fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, a munkaviszony időkorlátot meghaladó részére a 7. § (1)
bekezdésében meghatározott közteher megfizetésére köteles.
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a)	a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi
rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági
egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben
részes másik államban biztosított és
b)	a 11. § (6) bekezdés szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az
egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
5
9”§
(1)	E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó
jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
(2)	A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes
személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a)	külföldi személy vagy
b)	egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot
meghaladja vagy
c)	az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában
adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti
adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Ellátásra való jogosultság
10.§
(1)	A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e
törvény szerinti foglalkoztatása alapján
a)	nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b)	nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez
jogosultságot.
(2)	A nyugellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkozatásból származó jövedelem
összege.
(3)	A 8. § (4) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra
nem szerez jogosultságot.
Bejelentési és bevallási szabályok
11.	§
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -
köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a
(3)	bekezdés szerinti adatokat. A munkái í.*té bejelentési kötelezettségét - választása szerint -
6
a)	elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a
továbbiakban: ügyfélkapu),
b)	telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon,
c)	rövid szöveges üzenet (SMS) útján, vagy
d)	a (4) bekezdésben írt esetben az e törvény mellékletét képező egyszerűsített
munkaszerződésnek az állami adóhatóság részére történő megküldésével
teljesítheti.
(2)	A munkáltató akkor élhet az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek
valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun és az egyszerűsített
foglalkoztatás céljából az illetékes elsőfokú adóhatóságtól azonosító kódszámot (továbbiakban:
EF-kód) kapott.
(3)	A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét, az
(1)	bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából
létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a)	a munkáltató EF-kódja,
b)	a munkavállaló EF-kódja vagy adóazonosító jele és TAJ száma,
c)	az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege,
d)	külföldi személy munkavállaló EF-kódja,
ej all.§(1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentés kivételével a munkaviszony
napjainak száma.
(4)	Az a munkáltató, aki jogszabály alapján nem köteles elektronikus úton történő bevallásra,
bejelentési kötelezettségének - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - az e törvény melléklete
szerint írásba foglalt munkaszerződésnek a tárgyhót követő hó 12. napjáig az illetékes elsőfokú
adóhatóság számára történő megküldésével is eleget tehet.
(5)	A munkavállaló személyazonosító adatainak, állampolgárságának, adóazonosító jelének és
TAJ számának, illetve a (6) bekezdésben foglalt esetben a biztosítottság ténye egyidejű
közlésével az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnál igényelheti egyszerűsített foglakoztatás
céljából történő EF-kód kiadását. Külföldi személy foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor, ha e
személy rendelkezik EF-kóddal.
(6)	Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül
mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló
közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális
biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg
egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az
egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes
állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg
bejelenteni köteles.
7
(7)	a) SMS küldésével egyidejűleg a munkáltató az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló
fogalakoztatásával járó, a bejelentés naptári napjára eső bejelentési, bevallási és - a pénzforgalmi
bankszámlájáról történő átutalással - közteherfizetési kötelezettségének is eleget tesz.
b)	A munkáltató 11. § a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a tárgyhót követő 12-éig
pénzforgalmi számlájáról az illetékes adóhatóságnak történő átutalásával az egyszerűsítetten
foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz
eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás benyújtásával
teljesíti.
(8)	Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű,
egyszerűsített foglalkoztatásból származó ki nem egyenlített adótartozást halmoz fel, további
egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
(9)	Az egyszerűsített foglalkoztatás 11. § b) és c) pontja szerint történő bejelentés az elektronikus
közszolgáltatásokról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben
működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő
személyi azonosítását követően. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus
közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés
eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul
továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a
bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi
ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata
teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(10)	Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így
különösen a munkaidő, ideiglenes foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés
meghiúsulása esetén - az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül van
lehetőség, ezt követően a munkáltatót a közteher fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A
bejelentés módosítására a 11. § a)-c) pontjaiban foglaltak szerint tehet eleget a munkáltató,
függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének melyik módon tett eleget.
(11)	Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi
ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdésének és az
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának
rendelkezései szerint továbbítja.
12. §
(1)	A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az
Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti.
(2)	A/; bekezdéstől eltérően - az Art. 31. .§ {?.} bek e^dcse szerinti bevallásra egyébként
elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási
8
kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon évente
egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.
13.	§
(1)	A jogszabály alapján bevallásra elektronikusan kötelezett munkáltató egyszerűsített
foglalkoztatás esetén - az SMS útján történő bejelentés kivételével - a közteher-fizetési
kötelezettséget, az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az
állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára pénzforgalmi
számlájáról történő átutalással teljesíti. A jogszabály alapján elektronikus úton bevallásra nem
kötelezett munkáltató, aki bejelentési kötelezettségét papíralapú adathordozón teljesítette
közteher-fizetési kötelezettségét az Art. 38. § (1) bekezdésében meghatározott módon teljesítheti.
(2)	Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből
a)	magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-
nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b)	21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának,
c)	1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és
d)	6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak
utal át.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a
magánnyugdíjpénztámak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul
kell teljesíteni.
14.	§
Az e törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Záró rendelkezések
15.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, a bejelentett adatok rögzítésének, állami
adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit,
b)	elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobil
rádiótelefonon illetve telefonon teljesíthető bejelentéssel használt alkalmazással összefüggő
azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az
alkalmazás használatának biztonsági és epyéb feltételeit,
9
c)	a 2. § (7) bekezdése szerinti tagállam állampolgára egyszerűsített foglalkoztatására előírt
bejelentési kötelezettség részletszabályait,
d)	az EF-kód képzésének és kiadásának részletszabályait
rendeletben szabályozza.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített
foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási
szabályokat rendeletében meghatározza.
16.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. július 15-én lép hatályba.
(2)	E törvény 22. §-a a kihirdetéssel egyidejűleg hatályba lép.
(3)	E törvény hatálybalépését követően, a 2010. évi adóévre vonatkozó alkalmi munkavállalói és
egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adó-bevallási és befizetési kötelezettségre
egységesen e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő
foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti
időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.
(5)	Az e törvény hatályba lépését megelőzően közhasznú szervezet által az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) alapján létesített
munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell
tekinteni.
17.	§
(1)	Az Flt. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt
vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget.”
(2)	Az Flt. 25. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak
minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy
10
megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe
jogosultsági időként.”
(3)	Az Flt. 28. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(l) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadékfolyósítását, ha az álláskereső/
,,d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat valamint
az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban
foglalkoztatottakat,”
(4)	Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) E törvény alkalmazásában/
,,n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló törvény által szabályozott munka,”
18. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő,
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni
vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját
biztosítási jogviszonya tekintetében is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének,
székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának
közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton - egyszerűsített
foglalkoztatás esetén külön jogszabályban meghatározott adattartalommal rövid szöveges
üzenetben, valamint telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon - vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának
kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a
FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A
bejelentést”
a)	a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de
legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési
támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül,
illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség
megállapítását követő napon.
11
b)	a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését
követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
c)	Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,
kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c),j)-g) pontjai, valamint (2)
bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni
a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét,
elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e
bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontokban foglaltak az irányadók.
d)	Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés esetén a rövid szöveges üzenetben történő
bejelentés akkor minősül egyidejűleg bevallásnak és a közteher megfizetésének is, ha az illetékes
adóhatóság a bejelentés illetve bevallás eredményességéről visszajelzést küldött.
19.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 28/B. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(6)
bekezdések (3)-(7) bekezdésre változik:
(2)	Külön jogszabályban meghatározott esetben írásbeli kapcsolattartás akkor is,
a)	ha az ügyfél az iratot vagy bejelentést rövid szöveges üzenet útján vagy telefonos
ügyfélszolgálaton keresztül telefonon küldi meg a hatóságnak,
b)	a hatóság az iratot illetve bejelentés eredményességéről szóló visszajelzést rövid szöveges
üzenet útján, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, illetve központi rendszeren küldi
meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.
20.§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá
az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő
létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói
jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi
munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás
körébe tartozó alkalmi munkám létesítőit jogviszonyt.”
12
21. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1-14.
§-a, valamint 1. és 2. melléklete,
b)	az Flt. 14. (8) bekezdése, 29. § (3) bekezdése és 36. § (2) bekezdése.
22. §
Az Eftv. 15. § (2) bekezdés c) pontja nem lép hatályba.

Melléklet a 2010. évi ... törvényhez

Egyszerűsített munkaszerződés
Munkáltató	neve, megnevezése:		
	székhelye, lakóhelye:		
	Adószáma:		
Munkavállaló	neve, születési családi és utóneve(i):		
	születési helye, ideje:		
	anyja születési családi és utóneve(i):		
	lakóhelye:		
	TAJ-száma:*		
	adóazonosító jele:*		
	magánnyugdíjpénztárának neve:		
Egyszerűsített munka jellege:	Alkalmi munka:	Mezőgazdasági idénymunka	Idegenforgalmi idénymunka
Munkakör:			
Munkaviszony kezdete:	..........év...........hó....... nap	Munkaviszony megszűnésének napja:	..... év...........hó .... nap
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):**......;.......;.......;.......;.......;		Rendes munkaidő:.... óra/nap	
Személyi alapbér (bruttó):	..................Ft/hó vagy .........Ft/nap, összesen: .................Ft		
	a munkaviszony teljes idejére		
Munkavégzési hely***			
13
Kelt:	
	munkáltató munkavállaló
* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.
** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.
*** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét,
cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell
feltüntetni.”

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, mely 2010. április 1-jén lépett
hatályba, olyan szabályokat tartalmaz, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya
alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A jelen Javaslat célja az, hogy
megőrizve a papíralapú adminisztrációról az elektronikus ügyintézés irányába történt előrelépés
előnyeit, életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Másfelől a kapcsolódó
kedvezményes közteher szabályait is oly módon módosítja, hogy azok egyfelől közelítsenek a
korábbi kedvezmény mértékéhez, másfelől egyszerűbbek legyenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya alá tartozik - a korábbi szabályozással összhangban a mezőgazdasági,
idegenforgalmi, továbbá az alkalmi munka. A közhasznú szervezetek- melyek általában
határozatlan időre foglalkoztatnak munkavállalókat, e minőségükre tekintettel nem tartoznak a
jövőben a szabályozás hatálya alá, hiszen nem indokolt, hogy az általuk határozatlan időre,
meghatározott munkakörre foglalkoztatott munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási
jogosultságaikat tekintve előnytelenebb helyzetbe kerüljenek a többi munkavállalóhoz képest.
Ugyanakkor annak nincs akadálya, hogy az alkalmi munka körében kihasználják az e javaslat
által nyújtott lehetőségeket.
A 2. §-hoz
A Javaslat hatálya alól kikerült a növénytermesztési idénymunka, amelynek indoka, hogy a
mezőgazdasági idénymunka új definíciója mind azt a lényeges és szabályozni érdemes területet
átfogja, amit a növénytermesztési idénymunka jelent, annak külön nevesítése a törvényben
indokolatlan. Az idénymunkánál a törvény egy naptári évben 120 napos felső határt szab, és
elhagyja az Eftv. által alkalmazott egybefüggő időtartam korlátját.
14
A 3. §-hoz
A Javaslat alapvető változtatást tartalmaz a korábbi jogszabályhoz képest, mert az egyszerűsített
foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének
teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Ettől eltérően, amennyiben a
munkavállaló kéri, illetve a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása
szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebben az esetben a munkáltató egyidejűleg
jelenléti ív vezetésére már nem köteles. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített
foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződést nem lehet módosítani annak érdekében, hogy
az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyá alakuljon át. A Ktv. és Kjt. hatálya alá tartozó
munkáltató által, alaptevékenységébe tarozó feladatok ellátására nem létesíthető egyszerűsített
foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Emelkedik az idénymunkára azonos felek között egy naptári
évben létesíthető munkaviszony maximális időtartama, 120 napra, és a Javaslat azt is rendezi,
hogyan kell eljárni akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló alkalmi és idénymunkára is létesít
egymással munkaviszonyt.
A 4. §-hoz
A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban az Mt. mely
rendelkezései nem alkalmazhatóak. Új szabályként az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem
lehet alkalmazni az Munka Törvénykönyvének szabadság kiadására, az állásidőre, és vasárnap
történő munkavégzésre vonatkozó szabályait.
Az 5-6. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint ezen állampolgárok csak
mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztathatóak. Általános munkavédelmi követelményt a
Javaslat tartalmaz, foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése nem szükséges.
A 7-9. §-hoz
Járulékfizetési kötelezettség szempontjából általános szabályként az Szja. tv-t és Tbj.
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy a 8. § (2) bekezdése összegszerűen
megmondja az egyszerűsített foglalkoztatás egyes ágaiban a munkáltató által fizetendő közteher
mértékét. A munkáltató nem fizet közterhet ha a munkavállaló másik, az Egyezményben részes
tagállamban biztosítottnak minősül és ezt egyidejűleg igazolni tudja.
Főszabály szerint - a törvényben felsorolt kivételekkel - a munkavállalónak nem kell bevallást
benyújtania a? egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme -után.
15
A 10. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló nem minősül a Tbj.
szerint biztosítottnak, és nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési
ellátásra szerez jogosultságot. Az egyezményben részes másik tagállam állampolgára azonban
nyugellátásra valamint baleseti egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot.
A 11-12. §-hoz
A bejelentési kötelezettség egyszerűsítése érdekében a Javaslat bevezeti az egyszerűsített
foglalkoztatás azonosító kódszámot, és csökkenti a bejelentendő adattartalmat. Lehetővé teszi
továbbá a bejelentés módosítását a munkavégzés megkezdését követő 2 órán belül, ha előre nem
látott körülmény - pl. időjárás változása miatt a munkavégzésre mégsem kerül sor. Ugyanakkor
felállít egy törvényi vélelmet arra nézve, hogy a két óra letelte után a foglalkoztatás
megvalósultnak tekintendő - ez a csekély mértékű közteherre tekintettel nem jelent aránytalan
terhet a munkáltatóra.
Lehetőség van az ügyfélkapun keresztül, a telefonon történő bejelentésre, illetve bizonyos körben
a Javaslat meghagyta a papír formában történő bejelentés lehetőségét, a megkötött
munkaszerződésnek az adóhatósághoz történő megküldésével is eleget lehet tenni a bevallási
kötelezettségnek.
A 13. §-hoz
A törvény a korábbiakkal azonos módon szabályozza, hogy az adóhatóság a befizetett közteher
összegéből melyik társadalombiztosítási szervnek, milyen arányban biztosít kifizetést. A papír
alapon történő bejelentés esetén a munkáltató közteher fizetési kötelezettségét postai utalvány
útján és átutalással is teljesítheti.
A 14. §-hoz
Adózási kérdésekben az Art-nek, mint mögöttes jogszabálynak az alkalmazását úja elő a Javaslat.
A 15. §-hoz
A további jogalkotáshoz és részletszabályok megteremetéséhez szükséges felhatalmazásokat a
Javaslat ezen paragrafusa tartalmazza.
A 16. §-hoz
A 2010-es adóévre vonatkozó bejelentési és adóbevallási szabályok egységesítése érdekében
szükséges rögstcnl, hogy a törvény hatálybalépése után egységesen « törv ény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
16
A 17-22. §-hoz
A szükséges átmeneti rendelkezéseket, valamint a hatálybalépéshez szükséges vonatkozó
törvények módosítását a 17-22. §-ok tartalmazzák.
Budapest, 2010. június 9.
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
17
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján „az
egyszerűsített foglalkoztatásról” a következő törvényj avaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. június 9.
Dr. Czomba Sándor	Font Sándor
Fidesz Magyar Polgári Szövetség