﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KéPVISELő
Képviselői önálló indítvány

2010. évi... törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról

Az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott hatáskörében eljárva a következő törvényt alkotja:
1.§
Az Alkotmány 61. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá a
közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez.
(2)	A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az
állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény
kialakításához fűződő érdekét.
(3)	A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti
önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra
ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti,
etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati
médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási
hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az
állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
1
(4)	A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a
médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások
felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.”
2.	§
E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az 1990 óta változatlan 61. § által használt fogalmak jelentős része mára elavult, és
alkalmatlan a modem médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására. Ugyanakkor
a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, illetve a
polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló
kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.
A közszolgálati médiaszolgáltatás kiemelt fontossággal bír a demokratikus társadalmi
berendezkedésben. Ennek érdekében e javaslat által a közszolgálati média alkotmányos
intézménnyé válna, amelynek fenntartása állami kötelezettség. A javaslat külön szól a
közszolgálat felügyeletéről is, amelyet három pillérre helyez.
Korábban politikai alkuk eredményeképpen határozták meg a különböző kétharmados
szabályozási tárgyköröket. A javaslat ezek közül csak a leginkább indokolt tárgyköröket
őrizné meg, és ima elő kötelező kétharmados szabályozást. A jogalkotó döntése alapján
természetesen az alkotmányi elvárásokon túl is elfogadható további, a 61. §-t érintő
kétharmados törvények léte.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
61. § (1) bekezdés
A javaslat szóhasználata visszatér a magyar történelmi hagyományhoz, és a
„véleménynyilvánítás szabadsága” helyett a „szólásszabadság” kifejezést használja, de annak
tartalmán, illetve - elsősorban az alkotmánybírósági gyakorlat által meghatározott -
korlátozási lehetőségein nem változtat. A közérdekű adatok megismerése és terjesztése
szintén kiemelt fontosságú alapjog, amely változatlan megfogalmazásban szerepel a
szövegben.
61. § (2) bekezdés
A javaslat alapján a sajtó szabadsága mellett annak sokszínűsége is védelmet élvez, amely
elsősorban a sajtót, illetve a médiaszolgáltatásokat figyelemmel követő polgárok érdekeinek
védelmét szolgálja. A médiapiacnak, illetve bizonyos esetekben az azt felügyelő
hatóságoknak biztosítaniuk kell a médiatartalmak széles választékát.
A polgárok tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve a demokratikus közvélemény kialakításához
fűződő érdekük védelme a modem demokratikus államok megfelelő működésének egyik
legfontosabb alapfeltétele. Az államnak e jogot, illetőleg érdeket védenie és biztosítani kell,
ha meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a közös ügyekben a döntések a polgárok
aktív részvételével szülessenek.
61. § (3) bekezdés
A közszolgálati médiaszolgáltatás - amely fogalmilag tágabb is lehet, mint a jelenlegi rádiós
és televíziós műsorszolgáltatás - kiemelkedő közösségi érdek, a nemzeti, kisebbségi, európai
kultúra megőrzése és fejlesztése, a demokrácia működtetése, a különböző közösségi igények
kielégítése céljából.
A javaslat meghatározza a felügyelet és az ellenőrzés alapvető formáit is, amely három
pilléren nyugszik (ennek részleteit a médiára vonatkozó szabályozás bontja ki). E három
3
pillér: a független tulajdonosi testület, a felügyeletet gyakorló autonóm hatóság, illetve az
állampolgárok egyes, a szabályozás által meghatározott közösségei.
61. § (4) bekezdés
A javaslat alapján a jövőben az Alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel
kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető
szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások - ideértve mind a közszolgálati, mind a
magántulajdonban álló médiát - felügyeletéről rendelkező törvény. A közszolgálat esetében
ezen nem pusztán a hatósági, hanem a tulajdonosi felügyeletet, illetve a társadalmi kontrollt is
érteni kell.
Budapest, 2010. június 11.
/ .
dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
4
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. §-a alapján, „
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról”
következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. június 11.
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség