﻿Képviselői önálló indítvány

2010. évi... törvény
a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról

Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása
érdekében, biztosítva a közszolgálati műsorszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség
működőképességét és függetlenségük védelmét, összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányos
rendjével az alábbi törvényt alkotja:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
1.§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) III.
Fejezetének címe és első alcíme helyébe a következő cím és alcím lép:
„III. Fejezet
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”
(2)	Az Eht. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm
államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a
Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóságnak az
Országgyűlés által választott tagokból álló, önálló jogi személyiségű autonóm szerve a
Médiatanács.
(2)	A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi
személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési
1
Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(3)	A Médiatanács összetételét, feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló
1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szabályozza.
(4)	A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5)	A Hatóság feladata - különösen a 2-3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek
megfelelően - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és
fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei
védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának
elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési
tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának
felügyelete.
(6)	A Hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7)	A Hatóság önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai
ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Médiatanács gazdálkodási
autonómiáját az Rttv. szabályozza.
(8)	A Hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben
meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért
fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai
színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt bevételekről és azok felhasználásáról
készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente
közzéteszi. A Médiatanács bevételeire vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
(9)	A Hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az
elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az
elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi
nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel
egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett
határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.
(10)	A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Hatóság részére befizetni.
(11)	Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben
meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások
összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben
teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő
évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.”
2.§
(1)	Az Eht. III. Fejezet második alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az Elnök”
(2)	Az Eht. 14-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) Az Elnök
a)	felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáért,
b)	ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,
c)	ellátja a 10. § b)-i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,
d)	elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,
e)	előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves
intézményi költségvetési beszámolóját,
f)	javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.
(2)	Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
(3)	Az Elnök olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal
rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a
műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az
elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági,
társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási
gyakorlattal rendelkezik.
(4)	Az Elnök a (2) bekezdésben meghatározott időtartamnak a lejárta után korlátlan alkalommal
kinevezhető.
(5)	Az Elnök nem lehet
a)	a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, a Hivatalt vezető főigazgató,
államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester,
főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és
alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja,
köztisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének
tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló
jogviszonyban álló személy,
b)	műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató,
reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja,
ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval,
műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval,
reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló
jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy
közvetett tulajdoni részesedéssel,
c)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban
meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d)	az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak
szerinti közeli hozzátartozója.
(6)	Az Elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(7)	Az Elnököt nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése
vonatkozásában.
(8)	Az Elnök jogosult két elnökhelyettes kinevezésére.
(9)	Elnökhelyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán
választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább
három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével,
vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő
közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági),
illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(10)	Az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen az elnökhelyettes vonatkozásában is
alkalmazni kell.
(11)	Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén
helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult az
3
elnökhelyettesre delegálni. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési
Szabályzat határozza meg.
(12)	Az elnökhelyettest nem lehet utasítani a másodfokú hatósági döntéshozatal során.
(13)	Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(14)	Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati
jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
15.	§ (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a)	a kinevezés időtartama lejár,
b)	tisztségéről lemond,
c)	meghal,
d)	a miniszterelnök a (3) bekezdés szerint felmenti.
(2)	Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
a)	tisztségéről lemond,
b)	meghal,
c)	az elnök a (4) bekezdés szerint felmenti,
d)	az (5) bekezdés szerinti visszahívással.
(3)	A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha
a)	a 14. § (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az
összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét
a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c)	cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
d)	ha neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő
feladatainak.
(4)	Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha
a)	a 14. § (10) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az
összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az
elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős
ítélete állapította meg.
(5)	Visszahívással is megszüntetheti az Elnök az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem
kell indokolni.
(6)	Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági
társasággal,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.
(7)	A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után az Elnököt a
megszűnéskori havi illetménye tizenkétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg.
Ha az Elnök megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a jelen bekezdésben
meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az
időszakra az Elnököt 6 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(8)	A megbízatás (2) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése után az elnökhelyettest a
4
megszűnéskori havi illetménye hatszorosának megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az
elnökhelyettes megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a (6) bekezdésben
meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időre
az elnökhelyettest 3 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
16.	§ (1) Az Elnök további feladatai:
a)	összehívja, és vezeti a Médiatanács üléseit
aa)	addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a
Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
ab)	a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
b)	intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
c)	kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a
felmentést, illetve a visszahívást is,
d)	kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a
felmentést és a visszahívást is,
e)	a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
f)	kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Hírközlési és Média Biztost, és gyakorolja felette
a munkáltatói jogokat,
g)	elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
h)	képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó
hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,
i)	minden év február 28-áig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési
tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves
értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a Hatóság tevékenységéről és
gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,
j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot
tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
1) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi
hatósággal és a versenyhatósággal,
n) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.
(2)	Az Elnöknek a Médiatanács elnökévé jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályokat
az Rttv. tartalmazza.”
3. §
Az Eht. 17-18. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll.
(2)	A Hivatal eljár a 10. § a), k) és m)-u) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a
jogszabály, illetve az Elnök által e törvény, az Rttv. és más jogszabályok keretei között ráruházott
feladatokat.
(3)	A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére
szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
17/A. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
5
(2)	A főigazgató olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal
rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a
műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az
elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági,
társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási
gyakorlattal rendelkezik.
(3)	A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4)	A főigazgató nem lehet
a)	a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az e törvény szerinti Elnök,
államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester,
főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és
alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja,
helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője,
költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló
személy,
b)	műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes
tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető
testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki
műsorszolgáltatóval,	műsorforgalmazóval,	műsorterjesztővel,	internetes
tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban
rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
c)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban
meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d)	az előző pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban
meghatározottak szerinti közeli hozzátartozója.
(5)	A főigazgató pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem
tehet.
(6)	A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.
(7)	A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a)	tisztségéről lemond,
b)	meghal,
c)	az Elnök a (8) bekezdés szerint felmenti
d)	az (9) bekezdés szerinti visszahívással.
(8)	Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
a)	a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség
okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató
bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította
meg.
(9)	Visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató megbízatását. A visszahívást nem
kell indokolni.
(10)	A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan
gazdasági társasággal,
6
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
(11)	A megbízatás (7) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése után a főigazgatót a
megszűnéskori havi illetménye hatszorosának megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a
főigazgató megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a (10) bekezdésben
meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időre
a főigazgatót 3 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.
18. § A főigazgató feladatai:
a)	ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az
elnök helyettesének minősül,
b)	eljár a 10. § j) és 1) pontjaiban meghatározott ügyekben,
c)	biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d)	javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve
visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal
alkalmazottai tekintetében,
e)	gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f)	a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a
Médiatanács ülésein,
g)	biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a
Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai
esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai
támogatást nyújtson,
h)	ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács
elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
18/A. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A
főigazgató-helyettesek számát és feladatkörüket az Szervezeti és Működési Szabályzatban kell
szabályozni.
(2)	A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán
választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább
három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével,
vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő
közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági),
illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3)	A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4)	A főigazgató-helyettes nem lehet
a)	a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási
államtitkár, helyettes államtitkár, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester,
alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett
alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, helyi önkormányzati képviselő, párt országos
vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
b)	műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató,
reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja,
7
ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval,
műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval,
reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló
jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy
közvetett tulajdoni részesedéssel,
c)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban
meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d)	az a)-c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályokban meghatározottak
szerinti közeli hozzátartozója.
(5)	A főigazgató-helyettes pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot
nem tehet.
(6)	A főigazgató-helyettes megbízatása megszűnik, ha
a)	tisztségéről lemond,
b)	meghal,
c)	az Elnök a (7) bekezdés szerint felmenti
d)	az (8) bekezdés szerinti visszahívással.
(7)	Az Elnök felmenti a főigazgató-helyettest, ha
a)	a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség
okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b)	ha a főigazgató-helyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a
főigazgató-helyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó -
jogerős ítélete állapította meg.
(8)	A főigazgató javaslatára visszahívással is megszüntetheti az Elnök a főigazgató-helyettes
megbízatását. A visszahívást nem kell indokolni.
(9)	A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan
gazdasági társasággal,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgató-helyettesként hozott döntése érintette.
(10)	A megbízatás (6) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése után a főigazgató-helyettest
a megszűnéskori havi illetménye hatszorosának megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a
főigazgató-helyettes megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a (9) bekezdésben
meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időre
a főigazgató-helyettest 3 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.”
4-§
Az Eht. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben
meghatározott eltérésekkel a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - az Elnök és az
elnökhelyettesek kivételével - a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%,
továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére
8
megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.”
5.§
Az Eht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az
a)	pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt
irányító vagy az ügyfél, illetve a bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló
szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy évben belül állt fenn, illetőleg akinek
hozzátartozója
a)	az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b)	az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c)	olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel
rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d)	olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve
bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő
részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(2)	A Hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele
szemben kizárási ok áll fenn. A Hatóság eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy
késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3)	A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok
áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és
anyagi felelősséggel tartozik.
(4)	A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Hatóság
eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg
valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
(5)	Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban
az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást
megtagadó végzésben bírsággal lehet sújtani.
(6)	A kizárásról az Elnök dönt, és szükség esetén kijelöli a Hatóság eljáró alkalmazottját.
(7)	Ha a Hatóság eljáró alkalmazottja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés
elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy
befejezését eredményező döntés meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon
személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.
(8)	Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az eljárást
lezáró döntés elleni fellebbezésében élhet kifogással.
(9)	A Hatóság eljáró alkalmazottja - a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kizárás
elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.”
6.§
Az Eht. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„37. § (1) A Hivatal által a Hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen az Elnökhöz lehet
fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti döntést.
(2)	Akinek jogát vagy jogos érdekét az Elnök által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon
hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(3)	A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A
végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.”
7.	§
Az Eht. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„AZ ELNÖK ÉS AZ ELJÁRÓ TANÁCS ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK”
8.	§
Az Eht. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Az Elnök az eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad,
eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga
észleli.
(2)	Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben
a)	a miniszter,
b)	a versenyhatóság elnöke,
c)	a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,
d)	az adatvédelmi biztos,
e)	a Médiatanács,
f)	az Európai Bizottság
hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről,
illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci
erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának
szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.
(3)	Ha az Elnök a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás
során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek
vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó
tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal
kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.
(4)	Az Elnök az eljárás megindításának hatáskörét - a Szervezeti és Működési Szabályzatban
meghatározott szabályok szerint - az elnökhelyettesre, vagy a Hatóság alkalmazottjára
delegálhatja.”
10
9-§
(1)	Az Eht. 49. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eljárás jogvitában
49. § (1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő
jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint
a)	bírósághoz,
b)	a Hatósághoz, vagy
c)	a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó
Választottbírósághoz fordulhat.
(2)	A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a Hatóságot
az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).
(3)	A Hatóság eljáró tanácsa (a továbbiakban: eljáró tanács) kérelemre eljár az elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.
(4)	Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági
eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli
alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás - a (6) bekezdésben meghatározott eljárás
kivételével - nem indítható.
(5)	Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog
iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a Hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság
értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a Hatóság az eljárást hatáskör hiányában
megszünteti.
(6)	Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha az eljáró
tanács eljárását kezdeményező kérelem Hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül
ilyen szerződést kötnek, a Hatóság eljárását - a felek kérelmére vagy hivatalból - megszünteti.”
(2)	Az Eht. a következő, 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § (1) Az eljáró tanácsnak elnöke és két tagja van.
(2)	Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban
szabályozott módon - az elnökhelyettes.
(3)	Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető besorolású alkalmazottai
közül.
(4)	Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket a
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.”
10.	§
Az Eht. 72. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el.
A közzétételt a miniszter rendeli el a Hírközlési Állandó Választottbíróság bejelentése alapján.
11
A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.”
11.	§
(1)	Az Eht. 73/A-73/B. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„73/A. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány
informatikai és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő, öt tagból álló testület.
(2)	Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3)	Az NHIT tagjai - köztük az NHIT elnöke és alelnöke - a hírközlés, illetve az informatika
területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4)	A tagok közül
a)	két tagot a Médiatanács,
b)	egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia
delegál.
(6)	Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem
utasíthatók.
(7)	Az NHIT tagjainak megbízása négy évre szól.
(8)	Az NHIT-re és tagjaira az Rttv. 35. §-ában és a 37. § (1) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:
a)	az NHIT elnöke, alelnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó,
hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető
beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg
ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és nem lehet
tulajdonosa (tagja, részvényese),
b)	az NHIT elnöke és alelnöke lehet köztisztviselő,
c)	a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,
d)	az összeférhetetlenségről, felmentésről, vagy kizárásról szóló döntéshez az NHIT tagjai
kétharmadának szavazata szükséges.
(9)	A (8) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat - a közeli hozzátartozóra
vonatkozó korlátozás kivételével - a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni
kell.
73/B. § (1) Az NHIT a Kormány véleményező, tanácsadó javaslattevő szerve.
(2)	Az NHIT javaslatot tesz a Kormánynak az infokommunikáció (informatika-hírközlés-média)
területén:
a)	az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultúra
elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel;
b)	a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával; valamint
c)	a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban; továbbá
d)	a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének
elősegítésére;
e)	a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására;
f)	a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra.
(3)	Az NHIT véleményezi:
a)	a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti
felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit;
12
b)	a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását,
valamint az érintett miniszterek között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás
kérdéseket;
c)	a Kormány, vagy a miniszterelnök felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az
informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet;
d)	az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai
előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(4)	Az NHIT elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésein mindazon napirendi
pontok esetében, amelyek az NHIT feladatkörét érintik.
(5)	Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett
szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(6)	Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök,
vagy az alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az
elnök szavazata dönt.
(7)	Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(8)	Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani.
A források más célra nem csoportosíthatók át.
(9)	Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről
évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
12.	§
Az Eht. a következő, 73/C. §-sal egészül ki:
„73/C. § (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezetébe tagozódó
részjogkörű költségvetési egység, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.
(2)	Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges
adminisztratív tevékenységet.
(3)	Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát - az NHIT elnökének egyetértésével - az Elnök
hagyj a jóvá.
(4)	Az Iroda adminisztrációs tevékenységét - az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke
utasításainak megfelelően - az Iroda vezetője irányítja.
(5)	Az Iroda e törvény 73/B. § (2)-(3) bekezdése alapján az NHIT által a Kormányhoz
benyújtandó javaslatokhoz, továbbá a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó
véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.
(6)	Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának e törvény 73/B. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére
vonatkozó szakmai tevékenységét.
(7)	Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati
jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja,
egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.”
13. §
(1)	Az Eht. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kassza jogi személy, székhelye Budapest. A Kasszát a Hatóság kezeli.”
13
(2)	Az Eht. 122. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kassza bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás
következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és a Kassza
működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel. A befolyt
bevételekről és azok felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott
tartalommal a Hatóság évente közzéteszi.”
14. §
Az Eht. 126. §-a és az azt megelőző alcím elnevezése helyébe a következők rendelkezés lép:
„Hírközlési és Média Biztos
126. § (1) A Hírközlési és Média Biztos (a továbbiakban: Biztos) a Hatóság köztisztviselője.
(2)	A Biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető, felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezet, amennyiben megítélése szerint valamely szolgáltató,
forgalomba hozó vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, ennek során
hozott intézkedése, illetőleg valamely intézkedése elmulasztása következtében az előfizetőt,
illetve a felhasználót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az előfizetői
szerződésben meghatározott jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen
veszélye áll fenn.
(3)	A Biztos az előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban
meghatározott jogaival kapcsolatos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a (2) bekezdésben
megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
(4)	A Biztos a hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott
intézkedést e § keretei között maga választja meg. A képviselő a beadvány alapján
a)	tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve
előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára
nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról,
b)	felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve
előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére,
c)	kezdeményezheti a Hatóság hivatalból történő eljárását,
d)	más hatóságnál - a bejelentő egyidejű értesítése mellett - megfelelő eljárás megindítását
kezdeményezheti.
(5)	A Biztos a hozzá érkező bejelentéseket rendszerezi és az előfizetők nagy számát érintő vagy
egyéb, megítélése szerint jelentős esetben a Hatóság számára a hivatalból történő eljárásához
szükséges megállapításokat tartalmazó intézkedési javaslatot tesz.
(6)	A Biztos eljárása során bármely szolgáltatótól, forgalomba hozótól, forgalmazótól az
előfizetők, illetve felhasználók elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott
jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet.
(7)	Ha a Biztos adatot (felvilágosítást, magyarázatot vagy egyéb információt) kér, a
megkeresésnek a szolgáltató a képviselő által megállapított határidőn, de legfeljebb 15 napon
belül köteles eleget tenni.
(8)	A Biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt
értesíti.”
14
15. §
Az Eht. 167. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„167. § (1) A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Hírközlési Felügyelet jogutódja.”
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
16. §
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) III.
Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„III. Fejezet
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA”
(2)	Az Rttv. III. Fejezet 1. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Cím
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogállása és szervezete
31.	§ (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) - Országgyűlés által
választott tagokból álló - autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.
(2)	A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.
(3)	A Médiatanács
a)	a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a
műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a
szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok
felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát,
azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott
monopóliumellenes hatósági döntéseket;
b)	figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről
tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
(4)	A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében
nem utasíthatók.
32.	§ (1) A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával
gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az
Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. §
szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási
előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési
15
ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig - a Médiatanács augusztus
31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői
véleménye alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
(2)	A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján
működik.
(3)	Az Országgyűlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási
törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény
végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a
benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.
(4)	A Médiatanács székhelye Budapest.
(5)	A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács
hivatali szerve.
(6)	A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza.
(7)	A Hivatal alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben
meghatározott eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)	A Hivatalt vezető főigazgatót (a továbbiakban: főigazgató) a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Elnöke nevezi ki, és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Kinevezésére,
felmentésére, illetve visszahívására, továbbá jogállására vonatkozóan az Eht. rendelkezései az
irányadók.
(9)	A Hivatal alkalmazottaira vonatkozóan a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított
arány 35%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők
részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.
(10)	A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján
külső szakértőket is alkalmazhatnak.”
(3)	Az Rttv. III. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Cím
A Médiatanács választása
33.	§ (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával - 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.
(2)	A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és
legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági
felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel
összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben
tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3)	A Médiatanács tagjaira
a)	legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal a 33. § (1) bekezdése szerinti megbízatási
időtartam letelte előtt
b)	az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől
számított 30 napon belül
c)	a törvény hatályba lépését követő első alkalommal történő választást megelőző jelölés
során a jelölőbizottság tagjainak megválasztását követő 5 napon belül
16
az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság
(a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(4)	A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport
létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5)	A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi
idő áll az országgyűlési frakciók rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési
folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha egy vagy több képviselőcsoport nem jelöl tagot a
jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.
(6)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c)
pontban meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a
szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(7)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési
körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új
jelölőbizottságot kell felállítani.
(8)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott
határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább
kétharmadával javasolhat jelöltet.
(9)	Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem
tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell
felállítani.”
34.	§ (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában
a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Hatóság Elnökére vonatkozó szabályokat az Eht.
tartalmazza.
(2)	A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali
elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor - hivatali elődje megbízatásának
megszűnésekor hivatalba lép.
(3)	Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a
Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök
által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé
válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(4)	Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor
ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és
ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés
összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács
teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig.
(5)	A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi
okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szűnt meg.
(6)	Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van.
(7)	A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának
időtartamához kötött.”
17
(4)	Az Rttv. III. Fejezetének 3. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Cím
Összeférhetetlenség
35.	§ (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet
a)	a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási
államtitkár, helyettes államtitkár, a Hatóság Hivatalának főigazgatója, főigazgató-
helyettese, illetve munkavállalója, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes,
polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési
képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, helyi
önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője,
költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló
személy,
b)	műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató,
reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja,
ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval,
műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval,
reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló
jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy
közvetett tulajdoni részesedéssel,
c)	olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban
meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
d)	az a)-c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli
hozzátartozója.
(2)	A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében
nyilatkozatot nem tehet.”
(5)	Az Rttv. III. Fejezetének 5. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Cím
A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése
37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:
a)	a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,
b)	lemondással,
c)	összeférhetetlenségi okból,
d)	felmentéssel,
e)	kizárással,
f)	a tag halálával.
(2)	Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának
megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok
merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését
megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt
18
valótlanul közöl.
(3)	Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az
ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30
napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes
ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A
Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat
meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(4)	A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja
esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes
ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a
Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.
(5)	Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
(6)	Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a)	ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz
eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás
eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást
tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(7)	Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett
elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú
határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés
nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben
az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők
kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(8)	A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök
jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
(9)	A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan
gazdasági társasággal,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c)	nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése
érintette.
(10)	A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után a Médiatanács
elnökét és a tagját megszűnéskori havi tiszteletdíja tizenkétszeresének megfelelő összegű
végkielégítés illeti meg. Ha az elnök és a tag megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn,
úgy a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig
áll fenn, és erre az időszakra az elnököt és a tagot 6 havi tiszteletdíja illeti meg
végkielégítésként.”
19
17.	§
(1)	Az Rttv. III Fejezete 6. Címe helyébe a következő cím lép:
„6. Cím
A Médiatanács tagjainak díjazása”
(2)	Az Rttv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 75%-ának megfelelő mértékű
tiszteletdíjban részesül.
(2)	A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye 75%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban
részesül.”
(3)	Az Rttv. 41. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A Médiatanács feladatai”
(4)	Az Rttv. 41. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(l) A Médiatanács feladatai:/ d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által
végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Közszolgálati
Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek
folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közszolgálati
Közalapítvány javaslatot tehet,”
(5)	Az Rttv. 41. § (1) bekezdése o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
jelenlegi o) pont jelölése p) pontra változik:
,,o) kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,”
18.	§
Az Rttv. III. Fejezete 10. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. Cím
A határozathozatal szabályai
44.	§ (1) A Médiatanács tagjainak - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyenlő a szavazata, azaz
minden tagnak egy szavazata van.
(2)	A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyszerű
többsége szükséges.
(3)	A Médiatanács a döntéseit - a 45. §-ban foglaltak kivételével - a Médiatanács összes tagjának,
ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.
20
45.	§ Az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint
az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az
alábbiak szerint történik:
a)	a szavazás első fordulójában a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának -
ideértve a Médiatanács elnökét is - kétharmados többsége szükséges;
b)	ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Médiatanács legkevesebb
három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart, amely esetben a határozat
meghozatalához a Médiatanács összes tagjának - ideértve a Médiatanács elnökét is -
egyszerű többsége szükséges;
c)	ha a pályázati felhívások tárgyában, továbbá ha az országos körzeti és helyi
műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második
fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.”
19.	§
Az Rttv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány
tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A
Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.”
20.	§
Az Rttv. III. Fejezetének 12. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Cím
A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése
52.	§ (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Médiatanács a
műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására
kéri fel - a főigazgató útján - a Hivatalt.
(2)	Ha a Hivatal a megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács
határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza:
a)	a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a
frekvenciahasználat célja tekintetében;
b)	a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;
c)	a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.
(4)	A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a)	a műsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a
telepítés egyéb műszaki követelményeit;
b)	az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c)	a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5)	A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(6)	A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére
bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel,
legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a
21
közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás
helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.
(7)	A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki
megtekintheti.”
21.	§
Az Rttv. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK
1.	Cím
A Közszolgálati Közalapítvány
53.	§ (1) A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az
Országgyűlés - e törvény 149/B. §-a szerint - a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar
Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati
Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).
(2)	A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió
Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejű megszüntetése mellett.
(3)	A megszűnő közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió
Közalapítvány - feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény
149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
(4)	Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az
Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány
működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a
Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(5)	A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó
általános szabályokat kell alkalmazni.
54.	§ (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az e törvény 149/B. §-ában
szabályozott országgyűlési határozatban állapítja meg.
(2)	Az e törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a
Közalapítvány vagyonának azt a részét, amely állami tulajdonba és egyidejűleg a
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelésébe kerül. A Műsorszolgáltatás
Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltató Alap átalakulásával jön létre e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.
A Kuratórium
55.	§ (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.
(2)	A Kuratórium az Országgyűlés által választott 4 tagból és az e törvényben meghatározott
szervezet által delegált elnökből áll.
(3)	A Kuratórium feladatait - e törvény keretei között - a Közalapítvány alapító okirata határozza
meg.
22
(4)	A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és
elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az
ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.
(5)	A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.
(6)	A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A
Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a
Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A
szakértők igénybe vételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és
Működési Szabályzatában kell rendelkezni.
56.	§ (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással - nem listás módon - 4 tagot
választ a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával.
(2)	Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az
ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó
képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.
(3)	A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő 3 napon belül kell
megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.
(4)	Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más
képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.
(5)	A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül
meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az
összes képviselő szavazatainak legalább 10%-át.
(6)	A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják.
(7)	Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal
nem állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 2 tag megválasztása szükséges.
(8)	A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthető a
(11)	bekezdés szerinti szabályok értelemszerű alkalmazásával.
(9)	A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.
(10)	A Kuratórium elnökét a Médiatanács delegálja 9 évre.
(11)	Ha a (8) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik,
akkor az új tag jelölése és megválasztása a következők szerint történik:
a)	ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásával azonos országgyűlési ciklusban
történik, vagy ha a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő
országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok
tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a (2)-(4) bekezdések rendelkezéseit kell
értelemszerűen alkalmazni úgy, hogy annak az oldalnak - kormány, illetve ellenzéki - van
jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott - megszűnt megbízatású - tag
pótlására történik a jelölés;
b)	ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásának az országgyűlési ciklusa utáni
időszakban történik, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési
ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali
képviselőcsoportok tekintetében változás következett be - az országgyűlési
képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz
javaslatot a jelöltre, a jelölőbizottság felállítását követő 15 napon belül;
c)	ha a jelölőbizottság a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a
jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A
jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési
23
képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek;
d)	a b) és c) pontok szerinti jelöltállítás során az időközben esetlegesen bekövetkezett
kormány-, illetve ellenzéki oldali változásokat figyelembe kell venni;
e)	ha a jelölőbizottság a c) pont szerinti esetben - a második jelölési körben - sem tud 15
napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a jelölőbizottság mandátuma, és új
jelölőbizottságot kell felállítani;
f)	az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja
meg a megválasztott Kuratórium (7) bekezdésben meghatározott időtartamának végéig.
57.	§ (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok
értelemszerűen irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti
közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati műsorszolgáltató és az Magyar Távirati Iroda Zrt.
(a továbbiakban: MTI Zrt.) vezető állású dolgozója.
(2)	Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának
megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok
merül fel.
(3)	Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok
keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon
belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése
határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A
Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat
meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(4)	Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
(5)	Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a)	ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz
eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás
eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást
tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(6)	A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás
miatti megszűnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.
(7)	Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az
érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak
egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén
egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés
meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a
jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(8)	A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök
jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
(9)	A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban.
Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati
műsorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt-től.
(10)	A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem
létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati műsorszolgáltatóval és az MTI
Zrt-vei.
(11)	A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében
24
nyilatkozatot nem tehetnek.
58.	§ (1) A Kuratórium jogköre:
a)	a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió zártkörűen működő nonprofít
közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok, valamint a Magyar Távirati Iroda
zártkörűen működő nonprofít részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról
szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak
gyakorlása,
b)	a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c)	amit a Közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.
(2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány
vagyonával.
59.	§ (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:
a)	az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
b)	a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
c)	a közalapítvány vagyonának hozadéka,
d)	a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,
e)	az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás,
alapítványi befizetések).
(2)	A Közalapítvány kiadásait képezik:
a)	a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI Zrt. működési és fejlesztési költségeihez
hozzájárulás,
b)	a Közalapítvány saját költségei (kiadásai).
(3)	A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági
társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést
nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.
(4)	A Közalapítvány a működési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott
mértékű részéből fedezi.
(5)	A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A Kuratórium működése
60.	§ (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta
kétszer ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati
műsorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke
köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend
megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek
elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2)	A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő.
(3)	A Kuratórium határozatképességéhez a tagok - ideértve a Kuratórium elnökét is - egyszerű
többsége szükséges.
(4)	Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely
tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
25
A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása
költségtérítésre tart
Közalapítvány Szerv
61.	§ A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 75%-ának, a Kuratórium tagját az
államtitkári illetmény 50%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá
thatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a
vezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölő Szervezetek
62.	§ (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a
nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.
(2)	Az első Kódexet az Országgyűlés fogadja el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével,
ezt követően a Közszolgálati Testület feladata a módosítás.
(3)	A Közszolgálati Testület az első, parlament általi megalkotását követően évente módosíthatja
a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik
hatályossá.
(4)	A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenőrzi.
(5)	A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra
vonatkozó rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók
részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.
63.	§ (1) A Közszolgálati Testület 12 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e
törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
(2)	A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölő Szervezetek
delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatok. Nem
akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási
jogával.
(3)	A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda
működési feltételeit a Kuratórium biztosítja.
(4)	A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 50%-ának, tagját az államtitkári
illetmény 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre
nem tarthatnak igényt.
(5)	A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók
és a nemzeti hírügynökség felett.
(6)	A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri,
és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar
Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban:
közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:
a)	A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári
év végén beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett
műsorszolgáltató eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.
b)	A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű
többséggel dönt.
c)	Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után -
nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának
26
megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a
Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többséges szükséges.
d)	A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a
vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium
ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
e)	A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok
egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
f)	Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát,
akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles
napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.
g)	Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság
érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította,
akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói
megbízatására.
2.	Cím
A zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság, a zártkörűen működő
nonprofít Magyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Duna
Televízió Részvénytársaság és a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda
Részvénytársaság
64.	§ (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatait a zártkörűen működő
nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetőleg a zártkörűen
működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a
zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.)
látja el.
(2)	A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati
Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt-re vonatkozó
szabályokat a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.)
tartalmazza.
(3)	A négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. -
mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként
működik.
(4)	Az MR Zrt-re, az MTV Zrt-re, a Duna TV Zrt-re és az MTI Zrt-re e törvényben és - az MTI
Zrt. vonatkozásában - az Nhtv-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló
törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a
gazdasági társaságok közös szabályait is.
(5)	A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.
(6)	A közszolgálati részvénytársaságok - e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében
szabályozottak szerint, az ott meghatározott időponttól - a Közalapítvány tulajdonában levő
egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működnek.
65.	§ A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a
gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.
Nem jogosult azonban:
a)	megváltoztatni a közszolgálati részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,
b)	a közszolgálati részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más
27
szervezeti formába átalakítani,
c)	a közszolgálati részvénytársaságoktól vagyont elvonni, nem értve ide a Közalapítvány és
a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának - országgyűlési határozatban meghatározott
-	azon részét, amelyet a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére ad át,
d)	a közszolgálati részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve
műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e)	a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói
jogkörökre nézve utasítást adni,
f)	olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati
részvénytársaság vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,
g)	a Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 66. §-ban foglalt hatásköreit, még a
gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott - de a 66. §-ban nem szereplő -
alapítói jogkörökkel sem.
A Kuratórium hatásköre
66.	§ (1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik:
a)	a közszolgálati részvénytársaságok alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a
Magyar Közlönyben történő közzététele,
b)	a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezése, díjazásának
megállapítása,
c)	a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetése,
d)	a közszolgálati részvénytársaság függetlenségének védelme,
e)	az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,
f)	az alaptőke felemelése, leszállítása a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak
szerint,
g)	az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,
h)	az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,
i)	az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes
alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is
kiterjedően,
j) a mérleg- és az eredmény kimutatás jóváhagyása,
k) a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása,
visszahívása.
(2)	A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának
felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a
gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a
részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.
(3)	A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése során:
a)	500 millió forintnál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás
megadása,
b)	hitelfelvétel, illetve 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződések előzetes
jóváhagyása,
c)	ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének
engedélyezése.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel
kötött szerződéseket egybe kell számítani.
28
66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a
Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti
sorrendben történik:
-	a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre
tesz javaslatot a Médiatanácsnak;
-	a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki
egyet-egyet a jelöltek közül;
-	ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet,
akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet
javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;
-	az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is,
kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;
-	ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított 30 napon belül nem tud választani a
Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;
-	az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot
tenni;
-	az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is
-	egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(2)	A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium
a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről egyidejű szavazással dönt.
(3)	A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:
a)	felmentéssel,
b)	a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c)	a 63. § (7) bekezdés g) pontja szerint.
(4)	Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a)	ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
b)	ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság -
szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c)	ha a 70. § (1) - (2) bekezdése szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,
d)	ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti
meg.
(5)	Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(6)	Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium
kétharmados többséggel hozza.
67.	§ (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság
nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági
társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A
vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett
közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2)	A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A
vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
68.	§ A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa
irányított részvénytársaság tevékenységéről.
29
69.	§ (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú
végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá
az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és
közvéleménykutatási tevékenység.
(3)	Nem nevezhető ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást
megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő,
főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének
tisztségviselője volt.
70.	§ (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem
lehet
a)	országgyűlési képviselő,
b)	párt tagja,
c)	a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak elnöke, tagja,
d)	olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan
gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a
részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e)	más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással
foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,
f)	olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan
gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a
Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2)	A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos,
oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb
kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem
jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony
célra köteles felajánlani.
(3)	A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,
párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
(4)	A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése előtt -
írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5)	A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának megszűnését követő két
évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban vezető
tisztségviselő.
71.	§ A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium
határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a)	dönt a műsorrendről,
b)	megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c)	gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,
d)	előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e)	meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, és gondoskodik
végrehajtásáról,
30
f)	elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
g)	előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat, illetve az előzetes
jóváhagyást igénylő javaslatokat 166. § (3) bekezdés/,
h)	gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a
vezérigazgató-helyettes(ek) alkalmazását,
i)	gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a
Közalapítvány alapító okirata vagy a kuratórium határozata előír,
j) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a
gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
72.	§ A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság
tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
A közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága
73.	§ (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy
felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait
és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati részvénytársaságok
költségére megvizsgáltatni.
(2)	A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.
(3)	A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a
Kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.
(4)	A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5)	A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium
hagyj a jóvá.
(6)	A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan
jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyűlési
hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7)	A közszolgálati részvénytársaságok belső ellenőrzési szervezetei a Felügyelő Bizottság
irányítása alá tartoznak.
(8)	A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló
törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának
előírásai az irányadóak.
A részvénytársaság könyvvizsgálója
74.	§ (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2)	A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény
keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
A részvénytársaság gazdálkodása
75.	§ (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a
műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.
(2)	Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió
Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a művészeti együttesek támogatása címén
31
költségvetési támogatásban részesítheti.
(3)	A részvénytársaság - a főtevékenységének elősegítése érdekében - vállalkozási
tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására,
fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(4)	A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.
(5)	A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, e törvény
hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati
műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül -
kizárólag saját műsorukban - felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti - a Magyar Rádiót, a
Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével - a
szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.
76.	§ (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a
Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített
munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben
másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság
szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy
közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel
rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati
részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a közszolgálati részvénytársaságok
közös felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2)	A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó
szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a
szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által
teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő
féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.”
22.	§
Az Rttv. V. Fejezetének 1. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. Cím
A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap
77.	§ (1) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) olyan
elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a
nemzeti hírszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekeit műsorszolgáltatók, a
közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a
műsorok sokszínűségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos
kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.
(2)	Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre.
(3)	Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(4)	Az Alap pénzügyi forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási
szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam
által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az
önkéntes befizetések.
(5)	Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.
32
(6)	Az Alap kezelője a Médiatanács. Az Alapjogi személy, számláját a kincstár vezeti.
(7)	Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.
(8)	Az Alap igazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és
juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja.
(9)	Az Alap igazgatóhelyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra az igazgató tesz
javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról,
továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben az igazgató gyakorolja az igazgatóhelyettesek
feletti munkáltatói jogkört.
(10)	Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és
hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
(11)	Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként -
az Országgyűlés hagyja jóvá.
(12)	Az Alap kezelésének részletes szabályait - az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben - a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
78.	§ (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem
nyereségérdekeit műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy
vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos
tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.
(2)	A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven
százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének
visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a
filmgyártással összefüggő előírásokra.
(3)	A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb
egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.
(4)	A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekeit
műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell
biztosítani.
(5)	Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.
(6)	Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a
pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell
szabályozni.”
23.	§
Az Rttv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben
tartási díj differenciáltan meghatározott - a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges
mértékű - százaléka a Magyar Televízió Zrt-t, a Magyar Rádió Zrt-t és a Duna Televízió Zrt-t
illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történő folyósítással. A meghatározott százalék nem
lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál,
a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió
Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a - az üzemben
tartási díj terhére - Médiatanács dönt.
(2)	Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez - az
33
eszközök működőképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez -
szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét
évente az éves tervezés során kell meghatározni.
(3)	Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon
kezelésére, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés
szerinti százalékos megoszlás arányában.
(4)	A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási
díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, valamint a
közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a
Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati műsorok támogatására
kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány működési
fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb
nem lehet.
(5)	Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedően a Médiatanács,
3%-áig terjedően a Közalapítvány költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti.”
24.	§
Az Rttv. 114. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben a televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1)
bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése
alapján nem újítható meg, a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmére - a jogszabályban a
televíziók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig - a
műsorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köt.
(8)	A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (l)-(3) bekezdések, valamint az (5)-
(6)	bekezdések nem alkalmazandók.”
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló
2007. évi LXXIV. törvény módosítása
25.	§
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: Dtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára az a rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 3-4. §-ai és 4/A-5/F. §-ai és 89.
§-a megfelelően alkalmazandók. A kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó
további szabályokat külön törvény határozza meg.
(2)	A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás e törvény szerinti jogszerűségét a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) piacfelügyeleti eljárás keretében
ellenőrzi. Az eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a
Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatóságként jár el. A Hatóság
jogsértés megállapítása esetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a
34
továbbiakban: Eht.) 67-68. §-ai szerinti piacfelügyeleti eljárásjogkövetkezményeit alkalmazza.
(3)	A Hatóságra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.
(4)	A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.”
26. §
A Dtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) vezeti a műsorterjesztőkről, a
kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartást.
(2) A Hivatalra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.”
27.	§
A Dtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a 15. § szerinti jogerős
frekvenciakijelölésben foglaltak teljesítése esetén adja ki.
(2)	A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a)	a 15. § (3) bekezdésének b)-f) pontjában foglaltakat,
b)	a frekvenciadíjat, valamint
c)	a külön jogszabályban meghatározottakat.
(3)	A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró
hálózat vagy műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia használatát
biztosító jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
(4)	A Hatóság a rádióengedélyben foglaltak teljesítését piacfelügyeleti eljárásban ellenőrzi. Az
eljárás megindítását a Médiatanács is kezdeményezheti.”
28.	§
A Dtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság
érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13. §-a
alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Médiatanács a
műsorszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv és/vagy a
frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.
(2)	A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével
össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság
időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a műsorszolgáltató
frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.
(3)	A rádióengedély visszavonásáról a Médiatanács a Hatóság főigazgatóján keresztül hivatalból
értesül.
(4)	A rádióengedély visszavonásáról szóló határozatban a teljesítés határnapját vagy határidejét
úgy kell megállapítani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a műsorszolgáltatási szerződés
módosítására.”
35
29.	§
A Dtv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról, az új frekvenciahasználati jog, illetve
rádióengedély kiadásáról a műsorterjesztőt és a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezőt
tájékoztatja. A Médiatanácsot a főigazgató tájékoztatja.”
30.	§
A Dtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műsorterjesztés e § szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében
ellenőrzi. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a
Médiatanács jár el. A Hatóság megállapított jogsértés esetében az Eht. 67-68. §-ai szerinti
piacfelügyeleti eljárásjogkövetkezményeit alkalmazza.”
31.	§
A Dtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a jogvitás eljárásban a műsorszolgáltatás helyi vagy körzeti jellege, illetve a 26.
§ (1) bekezdése szerinti szerepe vitatott, e kérdésben a Hatóság jár el.”
32.	§
A Dtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás
keretében ellenőrzi.
(2)	Az e fejezetben foglalt kötelezettségek érvényesüléséről, alkalmazásuk gyakorlati
tapasztalatairól, illetve az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti eljárások tapasztalatairól a
Hatóság legalább kétévente jelentést készít.
(3)	A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jelentést az Eht. 36. §-a szerint egyezteti az érdekeltekkel.
(4)	Amennyiben a jelentés alapján indokolt, a Hatóság kezdeményezi a kötelezettségek
módosítását.”
33.	§
A Dtv. 45-46. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A digitális átállás költségeit az elkülönített források felhasználásával kell fedezni. Ezek
a)	a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 131. § (3) bekezdésében
meghatározott forrása,
b)	az analóg fölfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjának külön
jogszabályban meghatározott mértéke,
c)	a szolgáltatók önkéntes befizetései,
36
d)	költségvetési előirányzat, és
e)	egyéb befizetések.
(2)	A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:
a)	digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó
jogosultságok pályáztatási költségének megelőlegezése;
b)	a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülékkel nem rendelkezők rászorultsági
alapú, célhoz kötött támogatása a külön jogszabályban meghatározottak szerint; vagy
c)	egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás
Stratégia) meghatározott célra.
(3)	A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó
jogosultságok pályáztatási költségeit a Műsorszolgáltatás támogató és Vagyonkezelő Alapból kell
fedezni.
46.	§ (1) A Hivatal, az Elnök és a Médiatanács e törvényben, az Eht.-ban és az Rttv.-ben foglalt
feladataik ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat
egymásnak hivatalból rendelkezésre bocsátani, ezen Hatóságon belüli együttműködés során az
Eht. és az Rttv. adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével
kötelesek eljárni.
(2)	A Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal e törvény céljai és alapelvei érvényre juttatása
érdekében a rendelkezésükre álló adatokat, információkat és iratokat - az adatvédelemre és az
üzleti titokra vonatkozó szabályok figyelembevételével - egymásnak átadják, feladat- és
hatáskörükkel összefüggésben - a másik hatóság kérésére - szakmai kérdésekben véleményt
nyilvánítanak, állásfoglalást adnak. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság
többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja,
hogy az átadott adatok legalább olyan szintű védelemben részesüljenek, mint az átadó
hatóságnál.”
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény módosítása
34.	§
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) 3-14. §-ai
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
3.	§ (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet az állam nevében az Országgyűlés által
egyszemélyes részvénytársaságként megalapított, zártkörűen működő nonprofít Magyar Távirati
Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) látja el.
(2)	A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló
törvény szabályait kell alkalmazni.
(3)	A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
(4)	A részvénytársaságot az Országgyűlés az általa alapított Közszolgálati Közalapítvány (a
továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába adja a jelenlevő országgyűlési képviselők
kétharmados szavazatával.
37
(5)	A részvénytársaságot az Országgyűlés e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyűlési
határozatban előírt módon és időben adja a Közalapítvány tulajdonába.
(6)	E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a
részvénytársaság vagyonának azt a részét, amely a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő
Alap kezelésébe kerül.
(7)	A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó
általános szabályokat kell alkalmazni.
(8)	A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit a
Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni.
(9)	A Közalapítványra, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra
vonatkozó szabályokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
Rttv.) tartalmazza.
4.	§ A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a
Közalapítvány gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.
A részvénytársaság vezérigazgatója
5.	§ A részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság
nem működik, a vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági
társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
6.	§ (1) A Közalapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) dönt a részvénytársaság
vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.
(2)	A részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar
állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3)	Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi,
igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.
(4)	Nem nevezhető ki a részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben
köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár,
helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-
helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
7.	§ (1) A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.
(2)	A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következők szerint történik:
-	a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács)
elnöke 2 vezérigazgatójelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;
-	a Médiatanács elfogadja a jelöltet és javasolja a Kuratóriumnak, hogy nevezzen ki egyet a
jelöltek közül;
-	ha a Médiatanács nem fogadja el az elnök által javasolt valamelyik jelöltet, akkor az elnök
új jelöltre tesz javaslatot. A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha
mind a két jelöltet elfogadta.
-	az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is,
kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;
-	ha a két jelöltből a Kuratóriumnak történt jelöléstől számított 30 napon belül nem tud
választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;
-	az új jelölés során két új jelöltre kell javaslatot tenni;
38
-	az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is
-	egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(3)	A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium
a vezérigazgató kinevezésével együtt szavaz a munkaszerződésről is.
(4)	A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
8.	§ (1) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel
kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a részvénytársaság felett a
Közszolgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) foglaltak végrehajtása vonatkozásában:
a)	A részvénytársaság vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári év végén
beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése szerint - az általa vezetett hírszolgáltató
részvénytársaság eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.
b)	A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű
többséggel dönt.
c)	Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes testületi meghallgatása után -
nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának
megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak.
d)	A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a
vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium
ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
e)	A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok
egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
f)	Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát,
akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles
napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.
g)	Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság
érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította,
akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói
megbízatására.
(2) A Kódexre és a Közszolgálati Testületre vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.
9.	§ (1) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:
a)	felmentéssel,
b)	a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c)	a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint.
(2)	Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a)	ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
b)	ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság -
szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c)	ha a 10. § (1) - (2) bekezdések szerinti tilalmak valamelyikét megszegi.
d)	ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti
meg.
(3)	Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(4)	Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium
kétharmados többséggel hozza.
39
10.	§ (1) A részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet
a)	országgyűlési képviselő,
b)	párt tagja,
c)	a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak tagja, elnöke,
d)	olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan
gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a
részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e)	más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással
foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,
f)	olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan
gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a
Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2)	A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató,
irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső
foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem
jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony
célra köteles felajánlani.
(3)	A részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében
nyilatkozatot nem tehet.
(4)	A részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli
nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5)	A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának lejártát követő két évben nem lehet
többségi állami részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban vezető tisztségviselő.
11.	§ (1) A vezérigazgató évente írásban beszámol a Kuratóriumnak a részvénytársaság
tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény kimutatás jóváhagyására. A
vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottságának
véleményével együtt kell a kuratórium elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami
Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.
(2)	A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat a 14. § tartalmazza.
12.	§ A vezérigazgató jogosult és köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére és gyakorolja
a részvénytársaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató-
helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
13.	§ Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem
minősülő dokumentumok vonatkozásában a vezérigazgató a Kuratóriummal egyetértésben külön
szabályzatban állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság
14.	§ (1) A részvénytársaság ügyvezetését a közszolgálati részvénytársaságok (Magyar Rádió
Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) közös Felügyelő
Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság jogában áll a
vezérigazgatótól, a részvénytársaság munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a
részvénytársaság könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni,
vagy szakértővel a részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.
40
(2)	A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.
(3)	A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a
kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.
(4)	A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5)	A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium
hagyja jóvá.
(6)	A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan
jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó
vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7)	A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.
(8)	A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az Rttv., a gazdasági
társaságokról szóló törvény, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és
Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.”
35.	§
Az Nhtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a
Kuratórium hatáskörébe tartozik.
(2)	A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a
számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában
határozza meg.”
36.	§
Az Nhtv. 25-26. §-ai és e §-okat közvetlenül megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa feladatai
25.	§ A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) Panaszbizottsága
bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására a rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 49-51. §-aiban foglalt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
26.	§ A Médiatanács az Rttv-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot
működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.”
37.	§
Az Nhtv. 27-29. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„27. § (1) A részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, valamint a
részvénytársaság - Kuratórium által elfogadott - alapító okiratában meghatározott munkakört
betöltő munkavállalója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik
41
félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel,
amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen
tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik.
Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más
munkavállalója köti meg, a szerződést a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul meg kell küldeni.
(2)	A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű
azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és
ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket
egybe kell számítani.
28.	§ A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
29.	§ (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a
részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű
céltámogatásban részesíti.
(2)	A nonprofit részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység
folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.”
38.	§
(1)	Az Rttv. melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2)	Az Rttv. kiegészül e törvény 2. számú mellékletével.
Hatályba lépés
39.	§
(1)	E törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kihirdetésének napján lép hatályba.
(2)	Az e törvény 16. § (2) bekezdése által módosított Rttv. 32. § (9) bekezdése 2011. január 1.
napján lép hatályba.
(3)	E törvény a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
40.	§
(1)	Az Eht. a következő 181/A. §-sal egészül ki:
„181/A. § A Hírközlési Tanács elnökének és tagjainak e törvény alapján a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság Elnökének kinevezésével egyidejűleg megszűnik a megbízatása.”
(2)	Az Rttv. a következő 149/A-149/G. §-okkal egészül ki:
„149/A. § Az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának alkalmazottai e törvény hatályba
lépésével egyidejűleg a Hivatal alkalmazottaivá válnak.
42
149/B. § (1) Országgyűlési határozatban dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és
a Hungária Televízió Közalapítvány megszűnéséről, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány
átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati
Közalapítvány.
(2)	Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a megszűnő
közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány -
feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő
részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt-t és a Duna Televízió Zrt-t, a Közszolgálati
Közalapítvány veszi át a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása
mellett. A Magyar Televízió Zrt. értelemszerűen az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány
tulajdonában marad.
(3)	A vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat melléklete a Magyar Televízió
Közalapítvány átalakulásával létrejövő Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata. A Magyar
Televízió Közalapítvány alapító okiratán a szükséges változásokat át kell vezetni.
(5)	Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar
Távirati Iroda Zrt-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a - nemzeti hírügynökségről
szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szabályozott - Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű
megszüntetése mellett.
(6)	E törvény felhatalmazása alapján el lehet térni az alapítványokra vonatkozó, az 1959. évi IV.
törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A-F. §-aiban, illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006.
évi IV. törvényben szereplő rendelkezésektől.
(7)	Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar
Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő
egyszemélyes részvénytársaságokat nonprofit részvénytársaságokká kell átalakítani. Az
átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány e törvény alapján felálló Kuratóriuma kezdeményezi a
cégbíróságnál.
(8)	Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az
országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati
Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(9)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési
képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
(10)	Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatályba lépéséről és az e § szerinti
feladatok végrehajtásának határidejéről.
149/C. § (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés a Közszolgálati
Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar
Távirati Zrt. vagyonának arról a részéről, amely térítésmentesen állami tulajdonba és egyúttal a
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelésébe kerül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy
a Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő
Alap kezelője - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - jogosult és köteles a
vagyonátadás szükséges intézkedések megtételére. A vagyonátadás befejezési határidejéről az (1)
bekezdés szerinti országgyűlési határozat rendelkezik.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1)
bekezdés szerinti vagyonátadás, illetve vagyonkezelésbe adás módjáról, ütemezéséről és az
ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás, illetve a vagyonkezelésbe adás befejezési határidejét az
országgyűlési határozatban kell szabályozni.
43
(4)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés a
vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésének, hasznosításának a szabályairól, ideértve, hogy az
egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából
-	milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna
Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.
(5)	Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az
országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati
Közalapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési
képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásáról a törvény hatályba lépésétől
számított három hónapon belül dönt az Országgyűlés. Az országgyűlési határozatban kell
rendelkezni annak hatályba lépéséről.
149/D. § A megszűnő közalapítványok vagyonának átadása a Közalapítvány részére, illetve a
Közalapítvány vagyona egy részének állami tulajdonba vétele és a Műsorszolgáltatás Támogató
és Vagyonkezelő Alap részére történő vagyonkezelésbe adása során a polgári jogi
jogszabályokban foglaltaktól eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
149/E. § A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben
tartási díj 84. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mérték időarányos része illeti meg
2010-ben e törvény hatályba lépésétől kezdődően a Magyar Televízió Zrt-t, a Magyar Rádió Zrt-t
és a Duna Televízió Zrt-t.
149/F. § Az e törvény hatályba lépése előtt megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács az e
törvényben szabályozott módon hoz döntéseket.
149/G. § (1) A Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a Médiatanács elnökének és
tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
(2)	A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kuratóriumi
tagjainak, elnökségi tagjainak és ellenőrző testületi tagjainak a megbízatása e törvény alapján a
Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
E törvény hatályba lépését követően az új Kuratórium megválasztásáig az egyes Kuratóriumok
ügyvezető jelleggel működnek, és kizárólag e törvény 66. § (1) d-e), valamint g-j) pontokban
foglalt jogköreit gyakorolhatják.
(3)	A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt-k elnökeinek és alelnökeinek a
megbízatása e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak
kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnökök és alelnökök e törvény hatályba
lépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére
jogosultak. Nem jogosultak a 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására,
illetve a Zrt-k szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá
ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási
főösszege 0,5%-át meghaladó értékű - a teljes tilalom alatt álló 66. § (3) bekezdésében
meghatározott jogügyletek kivételével -, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő
szerződés megkötésére.
(4)	A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt-k felügyelő bizottsági tagjainak
e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a
44
megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.”
(3)	Az Nhtv. átmeneti rendelkezései a következő 36/A-C. §-okkal egészülnek ki:
„36/A. § (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Magyar
Távirati Iroda Zrt-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a Tulajdonosi Tanácsadó
Testület egyidejű megszüntetése mellett.
(2)	Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar
Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá
kell átalakítani.
(3)	Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az
országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati
Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési
képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
(5)	Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatályba lépéséről és az e § szerinti
feladatok végrehajtásának határidejéről.
36/B. § (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés a Magyar Távirati Iroda Zrt.
vagyonának arról a részéről, amely a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap
kezelésébe kerül. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat
az Rttv. tartalmazza.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1)
bekezdés szerinti vagyonátadás, illetve vagyonkezelésbe adás módjáról, ütemezéséről és az
ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás, illetve a vagyonkezelésbe adás határidejét az
országgyűlési határozatban kell szabályozni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés a
vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésének, hasznosításának a szabályairól, ideértve, hogy az
egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából
-	milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Távirati Iroda Zrt.
(4)	Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az
országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati
Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési
képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásának határideje 2010. szeptember
30. Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatályba lépéséről.
36/C. § (1) A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a
Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.
(2)	A Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a
Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A
hivatalban levő elnök és alelnökök e törvény hatályba lépését követően a működőképesség
fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak az Rttv. 66. § (3)
bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt. szervezeti és működési
szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet
meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű - a
45
teljes tilalom alatt álló, az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével -,
vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.
(3)	A Magyar Távirati Iroda Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati
részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg
megszűnik a megbízatása.”
Módosuló egyéb jogszabályok
41. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eht-ben a „hatóság” szövegrész - illetve annak
ragozott alakjai - helyébe a „Hatóság” szöveg - illetve annak ragozott alakjai -, az Eht. 45. §-át
és 46. §-át megelőző alcímekben, valamint az Eht. 38. §-ában, 40. §-ában, 41. §-ában, 43. §-ában,
44. §-ában, 45. §-ában, 46. §-ában, 47. §-ában, 48. §-ában, 52. §-ában, 53. §-ában, 54. §-ában, 55.
§-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 58. §-ában, 59. §-ában, 61. §-ában, 62. §-ában, 63. §-ában, 64. §-
ában, 65. §-ában, 67. §-ában, 72. §-ában és 111. §-ában a „Tanács” szövegrész helyébe - a
ragozás értelemszerű módosításával - az „Elnök” szöveg lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eht. 50. §-ában a „Tanács” szövegrész helyébe az
„eljáró tanács” szöveg lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eht. 72. § (6) bekezdésében a „Tanács tagja”
szövegrész helyébe az „Elnök” szöveg lép.
(4)	Az Eht. 39. §-a és az azt közvetlenül megelőző alcím hatályát veszti.
(5)	Az Eht. 186. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. § (1) Ahol jogszabály Hírközlési Felügyeletet, Hírközlési Főfelügyeletet, Hírközlési
Főfelügyelet területi szerveit, Hírközlési Területi Hivatalt, Nemzeti Hírközlési Hatóságot említ,
ott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot kell érteni.”
(6)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Rttv. 2. § 17. pontjában, 5/F. §-ában, 9/A. §-
ában és 21. §-ában az „Országos Rádió és Televízió Testület” értelemszerűen a „Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa”, illetve rövidítve „Médiatanács” megnevezésre
módosul. E törvény 21. § (3) második mondatában, 22. §-ában, 27. §-ában, 29. §-ában, 36. §-
ában, 40. §-ában, 41. §-ában, 43. §-ában, 47. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 51. §-ában, 52/A.
§-ában, 80. §-ában, 86. §-ában, 89. §-ában, 90. §-ában, 91. §-ában, 93. §-ában, 94. §-ában, 95. §-
ában, 96. §-ában, 97. §-ában, 98. §-ában, 99. §-ában, 100. §-ában, 101. §-ában, 102. §-ában, 107.
§-ában, 108. §-ában, 109. §-ában, 111. §-ában, 112. §-ában, 112/A. §-ában, 113. §-ában, 114. §-
ában, 129. §-ában, 130. §-ában, 132. §-ában, 133. §-ában, 135. §-ában, 136. §-ában, 136/A. §-
ában, 148. §-ában, 149. §-ában, 163. §-ában a „Testület” - a ragok esetlegesen szükséges
módosításával - értelemszerűen „Médiatanács” megnevezésre módosul.
(7)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Rttv. 36. §-a, 40. §-a, 43. §-a és 136. §-a előtti
alcímekben a „Testület” értelemszerűen „Médiatanács”-ra módosul.
46
(8)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Rttv. 80. § (1) bekezdésében, a 86. § (2)
bekezdés i) pontjában, 94. §-ában, 102. §-ában és 114. §-ában a „Nemzeti Hírközlési Hatóság”
„Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”-ra módosul.”
(9)	Az Rttv. kiegészül a következő 149/H. §-sal:
„149/H. § Ahol jogszabály „Országos Rádió és Televízió Testület”-et, illetve „ORTT”-t említ, ott
értelemszerűen „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsá”-t, illetve rövidítve
„Médiatanács”-ot kell érteni.”
(10)	Az Rttv. 38. §-a, 42. §-a és 46. §-a hatályukat vesztik. Az Rttv. XI. fejezetének 2., 3., 4., 5.
és 6. címei és e címek alatti §-ok - a 141. § (3), (5) bekezdései, továbbá a 148. § és 149. §
kivételével - hatályukat vesztik.
(11)	A Dtv. 4. §-ában a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”-
ra módosul.
(12)	A Dtv. 21. § (1) bekezdésében a „Testület” „Médiatanács”-ra módosul.
(13)	Az Nhtv. 2. § (3) bekezdése, 15-22. §-ai, valamint a 17. § előtti alcím, továbbá a 30. §-a és
35.	§-a hatályukat vesztik.
(14)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja az alábbiakra módosul:
/l. § (3) Autonóm államigazgatási szerv/ „b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság”
(15)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
(16)	Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 30. §-a az alábbiakra
módosul:
„30. § (1) A központi rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált
követelményeinek teljesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH)
regisztrálja.
(2)	A tanúsítást a csatlakozást megelőzően és utána rendszeresen el kell végezni.
(3)	A csatlakozás csak az NMHH által elvégzett regisztráció után hajtható végre.
(4)	Ha a csatlakozás megtörténte után a felülvizsgálat során az erre feljogosított szakértő a
feltételek hiányát érzékeli, az NMHH-hoz fordul a regisztráció visszavonása érdekében.”
(17)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (6) bekezdése az alábbiakra
módosul:
„5. § (6) A hitelesítés-szolgáltató a felelősségvállalást, illetőleg felülhitelesítést haladéktalanul
köteles bejelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), amely
jegyzéket tesz közzé a felelősségvállalások tényéről, módjáról, korlátairól és az azokkal érintett
47
külföldi hitelesítés-szolgáltatókról, valamint arról, hogy a felelősséget vállaló belföldi hitelesítés-
szolgáltató a 7. § (1) bekezdés vagy a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek felel-e meg.”
(18)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (5) bekezdése az alábbiakra
módosul:
„17. § (5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának első fokú határozata ellen a
Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.”
(19)	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14/B. § (1) bekezdése az alábbiakra
módosul:
„14/B. § (1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása
céljából a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a
Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha
azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:
a)	a hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének
elektronikus hírközlési azonosítóját, és
b)	a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott
igénybe vevő nevét és lakcímét.”
(20)	Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. § (3) bekezdése az
alábbiakra módosul:
„(3) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár
megállapítója helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi, az ezzel kapcsolatos
eljárásra az elektronikus hírközlésről szóló törvényszabályait kell alkalmazni.”
(21)	A postáról szóló 2003. évi Cl. törvény 2. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul:
„2. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett vagy igénybe vett postai
tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot
irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban:
hírközlési hatóság) terjed ki.
(22)	Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b)-e) pontjai az
alábbiak szerint módosulnak:
/ll. § Országgyűlési képviselő nem lehet:/
,,b) a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;
c)	a Magyar Rádió nonprofít Zrt., a Magyar Televízió nonprofit Zrt., és a Duna Televízió
nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;
d)	a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, elnökhelyettese, a hatóság Médiatanácsának
és a Médiatanács Panaszbizottságának tagja;
e)	a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke és tagja;”
48
(23)	A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2)
bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A Testületbe egy-egy tagot a miniszter, a kultúráért felelős miniszter, az igazságügyért
felelős miniszter, a nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Magyar Szabadalmi
Hivatal (MSzH) delegál. Öt tag személyére a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett
műsorszolgáltatók, egy tag személyére a gyűjtemény hozzáférhetőségét biztosító intézmények
képviseletében a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot.”
(24)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés h) pontja az alábbiak szerint
módosul:
/(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbiak jogosultak
egy-egy képviselőt delegálni:/ ,,h) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa”
(25)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a
miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa egy-egy, a gyermek- és
ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein
szakértőként részt vehet.”
(26)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja az
alábbiak szerint módosul:
/22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:/ ,,g) a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati
Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató,
amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből
finanszírozzák, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa;”
(27)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
„l.§ (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés
hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami
Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Médiatanácsa, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés
hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala és az Állami
Számvevőszék esetében a próbaidőre, a pályázatra, a versenyvizsgára és a tartalékállományra
vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében)
meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”
49
(28)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (1) bekezdése az alábbiak
szerint módosul:
„44. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál,
a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési
fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei
kivételével -, a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti
egységei kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá
jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt
álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső
igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő
esetében az alapilletményének 15%-a.
(29)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekezdésének b) és c)
pontjai az alábbiak szerint módosulnak:
/(6) A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni/ ,,b) a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, c) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,”
(30)	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése az alábbiak szerint változik:
„(5) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”
(31)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontjának h) alpontja a
következők szerint módosul:
/3. § (1) E törvény alkalmazásában 4. egyéb szervezet:/ ,,h) a Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alap,”
(32)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
„(6) A magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
gondoskodik.”
50
(33)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 78. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”
(34)	Az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi
CXXXVII. törvény az alábbi 7. §-sal egészül ki:
„7. § Ahol e törvény „Országos Rádió és Televízió Testületet”, illetve „ORTT”-t említ, ott az
Országos Rádió és Televízió Testület megszűnését követően a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Médiatanácsát kell érteni.”
1.	számú melléklet a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló
2010. évi... számú törvényhez
„1. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez
A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi
szövegű esküt teszi:
„Én............................esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt
és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság
érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő
meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!””
2.	számú melléklet a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló
2010. évi... számú törvényhez
„2. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez
A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban
meghatározottak szerint:
1. Jelölő Szervezetek:
a)	Magyar Tudományos Akadémia
b)	Magyar Katolikus Egyház
c)	Magyarországi Református Egyház
d)	Magyarországi Evangélikus Egyház
e)	Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
f)	Magyar Olimpiai Bizottság
g)	Országos Rektori Konferencia
h)	Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
51
i)	a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei
j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos
önkormányzati szervezetei
k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális
szervezetek
1) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi
szervezetek
2.	Az a)-h) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.
3.	Az i)-l) pontok alatti szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés
előtt legkésőbb 30 nappal regisztráltatták magukat a Médiatanácsnál.
4.	Az i)-l) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy egyazon pont
alatt megjelölt szervezetek mindösszesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt,
illetve a 3. pont alapján regisztrált szervezetek közül a Médiatanács sorsolással dönti el, hogy
melyik szervezet jelöltje delegálható.”

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A médiára és a hírközlésre vonatkozó új jogi szabályozás megalkotása az Országgyűlés előtt álló,
halasztást nem tűrő feladat. Ennek indokául nem pusztán a vonatkozó európai uniós szabályozás
(legfontosabbként a 2007-es audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EK-irányelv) kötelező
átültetése hozható fel, hanem a korábbi szabályozás hatályba lépése óta jelentős mértékben
megváltozott média- és hírközlési piac, illetve a média átalakult társadalmi környezete is.
Az új szabályozás megalkotása jelentős feladat, ugyanakkor a szabályozás egyes elemei a teljes
szabályozási reform hatályba lépését megelőzően már életbe léphetnek. E célt szolgálja ez az
átmeneti megoldást tartalmazó törvény.
A korábbi szabályok módosítására elsősorban a média és a hírközlés szervezetrendszerének
átalakítása érdekében van szükség. Az átalakítás érinti a média és a hírközlés hatósági-felügyeleti
szerveit, valamint a közszolgálati médiarendszer testületeit és szervezeteit is. A korábbi
hatóságok, az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság
összevonásra kerülnek. A „hatósági konvergencia” indoka az, hogy mára a szabályozás
szempontjából differenciálásra alkalmatlanná vált a „hagyományos” médiatartalmak és a
hírközlési eszközök útján továbbított tartalmak közti, a továbbítás platformja alapján történő,
korábban hagyományosan alkalmazott különbségtétel.
Az egyes médiumok konvergenciája szükségszerűen felveti a hatóságok konvergenciájának
kérdését is, ahogyan az már több európai államban is történt, és amelynek eredményeképpen már
több hasonló, konvergens, hírközlési és médiafeladatokat egyaránt ellátó hatóság működik. E
javaslat értelmében egyetlen szerv felügyeli majd a hírközlés és a média egészét, amely
hatékonyabban, olcsóbban és szakszerűbben lesz képes ellátni feladatát.
A közszolgálati média szervezetrendszere korábbi formájában nem működőképes, nem képes a
szükséges felügyelet ellátására az egyes műsorszolgáltatók felett, így jelentős átalakításra szorul.
Ennek érdekében e törvény átformálja a teljes közszolgálati szervezetrendszert, összevonja az
egyes műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét, illetve a társadalmi
részvétel új formáit határozza meg.
A civil kontroll jelenléte elengedhetetlen a közszolgálat felügyeletét ellátó szervezetrendszerben,
de annak olyan formát, formákat kell találni, ahol tényleges, hatékony eszköz tud lenni a
társadalom különböző szegmenseit képviselők kezében. E célt szolgálja az e javaslatban szereplő,
a politikától független Közszolgálati Testület felállítása, valamint a Hírközlési és Média Biztos
tisztségének létrehozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A létrejövő új hatóságról rendelkezik. E rendelkezések alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely a Kormány által nem utasítható, közjogi státusa
független. Jog- és feladatkörei részben megegyeznek a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóságéival,
továbbá kiegészülnek a korábbi Országos Rádió és Televízió Testületével.
53
2.	§-hoz
A Hatóság - a megszűnő Tanács jogköreit és feladatköreit átvevő - Elnökéről rendelkezik, majd
az Elnök és az elnökhelyettes megbízatása megszűnésének eseteit határozza meg. Az Elnök
további feladatkörei itt kerülnek meghatározásra.
3.	§-hoz
A Hatóság Hivatalát vezető főigazgató tisztségéről és feladatköréről, a főigazgatói tisztség
betöltésének pozitív és negatív feltételeiről, megbízatása megszűnéséről, ahhoz fűződő egyéb
kötelezettségeiről, a főigazgató-helyettesi tisztség betöltésének feltételeiről, illetve megbízatása
megszűnéséről, ahhoz fűződő egyéb kötelezettségeiről rendelkezik.
4.	§-hoz
A Hatóság alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyáról és illetménykiegészítésükről
rendelkezik.
5.	§-hoz
A közigazgatási hatósági eljárásban való részvétel kizárásának eseteiről rendelkezik.
6.	§-hoz
A kétfokú eljárás másodfokú döntéshozójáról rendelkezik, aki a megszűnő Tanács helyett a
Hatóság elnöke lesz.
7. -8. §-hoz
A Tanács megszűnésével megváltozik az eljárás rendje, a Tanács helyébe az Elnök lép.
9.	§-hoz
Jogvitás eljárásban a Tanács helyébe az Elnök lép. Továbbá azzal egészül ki, hogy a jogvitában
az eljáró tanács milyen összetételben működhet.
10.§-hoz
A javaslat alapján a jövőben a Hírközlési Állandó Választottbíróság jogi személyiségét nem
alapító okiratának a hatóság hivatalos lapjában, hanem a Magyar Közlöny mellékleteként
megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el.
54
11.-12. §-hoz
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) összetételéről, tagjainak megbízatásáról, a
megbízatás feltételeiről és feladatköréről, jogállásáról, illetve a rá vonatkozó egyéb szabályokról
rendelkezik.
13.	§-hoz
Az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza kezelése irányításának joga a
Hatóságot illeti meg.
14.	§-hoz
A korábbi Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének tisztsége a jövőben „Hírközlési és Média
Biztos”-sá alakul át. Hírközléssel összefüggő jogkörei változatlanok maradnak, míg a média
felügyeletével kapcsolatos feladatait a médiára vonatkozó új szabályozás határozza meg.
15.§-hoz
E szakasz rögzíti a tényt, amely szerint az új hatóság a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóság
jogutódja.
16.	§-hoz
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben meghatározott Országos Rádió és
Televízió Testület jogutódja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az új
hatóságon belüli, önálló jogi személyiséggel és feladatkörrel rendelkező szerv. E szakasz
rendelkezik a Médiatanács alapvető feladatairól. A Médiatanács önálló jogi személy, mely az
Országgyűlés felügyelete alatt áll, de általa nem utasítható, jelentős autonómiával bír. A
Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásához széles parlamenti konszenzus,
kétharmados többségi szavazás szükséges. Az elnök és a tagok - függetlenségük biztosítása
érdekében - hosszú időre, 9 évre nyerik el mandátumukat. A szavazás listán történik. A tagokra
egy e célra felállított jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyben az egyes parlamenti
képviselőcsoportok delegáltjai - megfelelve a demokratikus szempontoknak - mandátumarányos
mértékű szavazattal rendelkeznek. A Hatóság Elnöke egyben a Médiatanács elnökévé is válik,
amennyiben a tagjelöltekkel együtt őt is megválasztja az Országgyűlés. E rendelkezés alapján a
Hatóság Elnöke tisztségének megszűnése automatikusan a Médiatanács elnöki tisztségének
megszűnését is jelenti. A Médiatanács széleskörű autonómiája alapján tagjai megbízatásának
megszűnése csak szigorúan, taxatíve meghatározott okból történhet, az Országgyűlés vagy a
Kormány diszkrecionális döntése alapján nem. A megszűnési okok a következők lehetnek:
megbízatási idő lejárta, lemondás, összeférhetetlenség, felmentés, kizárás, halál. A szakasz
rendelkezik arról, a tag megbízatása megszűnése után létrejöhető jogviszonyaiban milyen
korlátozások érvényesülnek.
55
17.§-hoz
A Médiatanács elnökének és tagjainak díjazásáról rendelkezik. A Médiatanács átveszi az ORTT
korábbi feladatköreit, és a frekvenciagazdálkodás koncepciójának kialakítása tekintetében egy
újat is kap.
18.§-hoz
A Médiatanács döntéseiről, a tagok szavazatának mértékéről, majd a műsorszolgáltatási pályázati
felhívás kiírásáról és elbírálásáról rendelkezik.
19.§-hoz
Technikai jellegű módosítás.
20.§-hoz
A korábbi helyébe lépő technikai jellegű módosítás a hatósági konvergencia miatt szükséges.
21.	§-hoz
A korábbi három közszolgálati közalapítvány összevonásra kerül, mégpedig oly módon, hogy a
Magyar Televízió Közalapítvány alakul át, és az így létrejövő - Közszolgálati Közalapítvány
nevet viselő - szervezet válik a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió
Közalapítvány jogutódjává, míg a korábbi Magyar Televízió Közalapítvány jogfolytonosan
működik tovább a Közszolgálati Közalapítvány keretein belül. Ezen összevonásra azért van
szükség, mert így a közszolgálati műsorszolgáltatók felett hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzés
valósítható meg.
A közalapítványok vagyona nem kerül át teljes egészében a Közszolgálati Közalapítványhoz,
hanem annak egy részét a korábbi Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelésébe utalja a javaslat. Az átadott
vagyonról az Országgyűlés határozatban rendelkezik.
A Közalapítvány kezelő szervének tagjait az Országgyűlés választja meg, a Kuratóriumba 4 tagot
az Országgyűlés jelöl (2-2 kormány- illetve ellenzéki oldalról), míg az elnökét a Médiatanács
delegálja. A tagok és az elnök függetlenségük érdekében 9 évre szóló mandátummal
rendelkeznek.
A Kuratórium elnöke és tagjai megbízatásának megszűnéséről csak szigorúan, taxatíve
meghatározott okokból történhet, ami szintén a függetlenség garanciája. A Kuratórium gyakran,
legalább havonta kétszer ülésezik, ezen üléseken a tagok szavazati joga egyenlő.
A Közszolgálati Kódex egy olyan új dokumentum, amely jogi kötőerővel bír, és amelynek
betartása kötelező valamennyi, a közszolgálati műsorszolgáltatókat, illetve az MTI Zrt.-t irányító
vezérigazgató számára. A Kódex betartása felett a társadalmi kontroll új formájaként, a civil
szférát képviselő Közszolgálati Testület őrködik.
56
A Közszolgálati Testület összetételéről, működéséről, jogköreiről rendelkezik. A testületnek joga
van javasolni a vezérigazgatók munkaviszonyának megszüntetését abban az esetben, ha nem
teljesíti a Kódexben foglaltakat.
A Közszolgálati Testület választásáról rendelkezik. A közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI
Zrt. egyszemélyes, nonprofít zártkörű részvénytársasági formában működnek tovább. Az alapítói,
illetve részvényesi jogokat mind a négy Zrt. vonatkozásában a Közszolgálati Közalapítvány
gyakorolja. Ennek során azonban bizonyos korlátozások érvényesülnek.
A Közalapítvány, illetve a Kuratórium nem jogosult olyan jogkört gyakorolni, amely nincsen
tételesen felsorolva e törvényben.
A közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve az MTI Zrt. vezető tisztségviselője a vezérigazgató. A
vezérigazgató megválasztásának módjáról, illetve tisztsége megszűnésének eseteiről rendelkezik
e szakasz. A megválasztás során együttműködik a Médiatanács és a Kuratórium, de a döntés joga
egyértelműen utóbbié. Ez a megoldás biztosítja, hogy szakmailag alkalmas jelöltek kerüljenek a
Kuratórium elé, ugyanakkor a Médiatanács még közvetve se legyen képes befolyásolni a Zrt-k
működését.
A vezérigazgató helyettesei a vezérigazgató-helyettesek, amelyeket ő maga nevezi ki; e
kinevezés egyben kötelezettség is, annak érdekében, hogy vezérigazgató hiányában se
maradhasson irányító nélkül a Zrt. A vezérigazgató köteles beszámolni a Zrt. tevékenységéről a
Kuratóriumnak.
A közszolgálati műsorszolgáltató Zrt-k és az MTI Zrt. a jövőben közös Felügyelő Bizottsággal
működnek majd a hatékony gazdasági ellenőrzés érdekében. E szakasz a Felügyelő Bizottság
összetételéről és feladatairól rendelkezik.
22.§-hoz
A korábbi Műsorszolgáltatási Alap helyébe a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő
Alap lép. Az átalakulás részleteit egy jövőbeni országgyűlési határozat tartalmazza. Az Alap
kezelője a Médiatanács.
23.	§-hoz
Az Alap bevételeinek meghatározott százaléka a közszolgálati műsorszolgáltató Zrt-ket illeti
meg.
24.§-hoz
A digitális átállás miatt a műsorszolgáltatások folyamatos működésének biztosítása érdekében
bekerülő új rendelkezés.
25.-33. §-hoz
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
rendelkezéseit igazítja az újonnan létrejövő hatóság e törvényben foglalt szabályozásához.
57
34. §-hez
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szereplő, hatályát vesztő
rendelkezését határozza meg. A Magyar Távirati Iroda Zrt. átalakul egyszemélyes, nonprofít
zártkörű részvénytársasággá, amelynek tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány lesz. Az
alapítói és részvényesi jogokat a megszűnő Tulajdonosi Tanácsadó Testület helyett a
Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja.
Az MTI Zrt. vezetését vezérigazgató látja el. A vezérigazgató megválasztása során
együttműködik a Médiatanács és a Kuratórium, de a döntés joga egyértelműen utóbbié. Ez a
megoldás biztosítja, hogy kizárólag szakmailag alkalmas jelöltek kerüljenek a Kuratórium elé,
ugyanakkor a Médiatanács még közvetve se legyen képes befolyásolni a Zrt. működését.
A Közszolgálati Testület az MTI Zrt. működését is felügyeli, és hasonló jogkörökkel rendelkezik
ebben a tekintetben, mint a közszolgálati műsorszolgáltatók esetében. A vezérigazgató köteles
beszámolni az MTI Zrt. tevékenységéről a Kuratóriumnak.
A vezérigazgató helyettesei a vezérigazgató-helyettesek, amelyeket ő maga nevezi ki; e
kinevezés egyben kötelezettség is, annak érdekében, hogy vezérigazgató hiányában se
maradhasson irányító nélkül a Zrt.
A közszolgálati műsorszolgáltató Zrt-k és az MTI Zrt. a jövőben közös Felügyelő Bizottsággal
működnek majd a hatékony gazdasági ellenőrzés érdekében. E szakasz a Felügyelő Bizottság
összetételéről és feladatairól rendelkezik.
35.	§-hoz
A könyvvizsgáló megbízásáról rendelkezik.
36.§-hoz
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatti panaszokat a Médiatanács
Panaszbizottsága látja majd el.
37.	§-hoz
Az MTI Zrt. által köthető szerződések korlátozásáról, a szerződések nyilvántartásáról, illetve a
Zrt. gazdálkodásáról rendelkezik.
38.§-hoz
A mellékletben meghatározott módosuló esküszövegről, továbbá egy új mellékletről rendelkezik
a törvény, amely a Közszolgálati Testület tagjait jelölő szervezeteket sorolja fel.
39.	§-hoz
A törvény hatályba lépéséről rendelkezik.
40.	§-hoz
58
A törvény alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
41.	§-hoz
A technikai változásokat jelentő egyéb törvénymódosításokat tartalmazza.
Budapest, 2010. június 11.
/
dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
59
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. június 11.
A-'"
dr. Cse^Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség