﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2010. évi... törvény
a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

Abból a felismerésből, hogy a közösség és az egyén érdekének, illetve a társadalom
integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a
nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének szempontja, a nemzetközi jogi és
európai uniós normák, valamint a technológiai fejlődés indokolttá teszik új szabályozás
megalkotását, az Országgyűlés a szólás szabadságát, a médiaszolgáltatások kiemelkedő
kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának
fontosságát figyelembe véve - tekintettel az Alkotmány 61. §-ára - megalkotja a
sajtószabadságról, a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a tartalomszolgáltatók és
a közönség alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alábbi törvényt:
I. CÍM
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.	§
1.	Médiaszolgáltatás: a Római Szerződés szerinti gazdasági szolgáltatás, amelyért egy
médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak
tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely
elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
2.	Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely egy
médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot,
és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatáséval
összehasonlítható.
3.	Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által
összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott
időpontban tekintheti meg a műsorszámokat.
4.	Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend
alapján történő egyidejű megtekintését lehetővé tevő médiaszolgáltatás.
5.	Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során kínált tartalom, valamint olyan, nem
médiaszolgáltatás során kínált tartalom, amelyért valaki szerkesztői felelősséget visel, és
amelynek elsődleges célja műsorszámoknak, illetve egyéb, audiovizuális, hangok sorozatából,
vagy szövegből, illetőleg képekből álló tartalmaknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás
1
céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy
nyomtatott sajtóterméken keresztül.
6.	Tartalomszolgáltató: valamely médiaszolgáltatás vagy egyéb médiatartalom szolgáltatója.
II.	CÍM
A TÖRVÉNY HATÁLYA
2- §
E törvény hatálya kiterjed valamennyi médiatartalomra, így például a nyomtatott sajtóra, a
hagyományos rádiós és televíziós műsorszolgáltatásra, a lekérhető médiaszolgáltatásra,
valamint a médiatartalomnak minősülő internetes tartalmakra is.
3. §
(1)	E törvény hatálya kiterjed a médiatartalmak Magyar Köztársaságban letelepedett
tartalomszolgáltatóira.
(2)	E törvény alkalmazásában a tartalomszolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság
területén letelepedettnek, ha:
a)	a tartalomszolgáltatás megkezdéséhez szükséges - hatósági vagy egyéb -
nyilvántartásba vétel (regisztráció) a Magyar Köztársaságban történt;
b)	a médiatartalom terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia
igénybevételével történik;
c)	ha központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a
tartalomszolgáltatással összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság
területén hozzák;
d)	ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak
az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a tartalomszolgáltató
munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik;
e)	ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a tartalomszolgáltató
munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar
Köztársaság területén található.
(3)	E törvény hatálya kiterjed azon tartalomszolgáltatóra, amelyre az előző bekezdés
rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas
feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a magyar állam tulajdonában álló átviteli
kapacitását használja.
(4)	E törvény hatálya egyébként kiterjed azon tartalomszolgáltatóra, amelyre az előző
bekezdések rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az Európai Közösség létrehozásáról szóló
szerződés 43-48. cikke értelmében a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek minősül.
(5)	E törvény hatálya kiterjed azon, más országból nyújtott tartalomszolgáltatásra is, amely
jelentős részben vagy teljes egészében a Magyar Köztársaság területére irányul, feltéve, hogy
az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 89/552/EGK irányelv és az Európai Bíróság
gyakorlata ezt lehetővé teszi, és az alkalmazni kívánt szabály a médiapluralizmus fenntartását,
vagy más nyomós közérdeket szolgál.
(6)	E törvény hatálya továbbá kiterjed a médiatartalmak Magyar Köztársaság területén
folytatott terjesztését végző személyekre és vállalkozásokra, illetve médiatartalmak azon
terjesztésére, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén
telepítették.
2
III. CÍM
A SAJTÓ SZABADSÁGA
4. §
(1)	A Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítja
sokszínűségét. Mindenkinek joga van a média útján közzétenni véleményét.
(2)	A sajtószabadság kiteljed az államtól, valamint bármely érdekcsoporttól való
függetlenségre is.
5.	§
(1)	A médiaszolgáltatás, illetve a médiatartalmak közzététele megkezdésének feltételéül
szabható a hatósági nyilvántartásba vétel.
(2)	A médiaszolgáltatók által használt, állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrások igénybe
vétele esetén a médiaszolgáltatás megkezdésének feltételéül a médiahatóság által kiírt és
lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel is előírható.
6.	§
A tartalomszolgáltatók, valamint a velük munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személyek a bírósági és hatósági eljárásokról szóló jogszabályok
keretei között jogosultak információforrásaik titokban tartására ezen eljárások során.
7. §
(1)	A tartalomszolgáltató munkavállalója, vagy a tartalomszolgáltatóval munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személy - a munkajogi jogszabályok keretei között - jogosult a
tartalomszolgáltató tulajdonosától, valamint a tartalomszolgáltatót támogató (reklámot
közzétevő, szponzoráló stb.) vállalkozástól való szakmai függetlenségre, illetve a
médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással
szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).
(2)	Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a megbízási
jogviszonyból eredő joghátrány a tartalomszolgáltató munkavállalójával, illetve vele
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a
szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.
8.	§
A tartalomszolgáltató alkalmazottja vagy a tartalomszolgáltatóval munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy mentesül a jogi felelősségre vonás alól, ha a munkája során
elkövetett jogsértést fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta, és az
adott információ nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon
megszerezhető, feltéve, hogy a megszerzett információ nyomán a hatóságok számára addig
nem ismert bűncselekmény elkövetésére derül fény és az elkövetett jogsértés nem okoz
aránytalan sérelmet.
3
9.	§
Az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot
ellátó személyek kötelesek elősegíteni a tartalomszolgáltató tájékoztatási feladatának
elvégzését.
IV.	CÍM
A KÖZÖNSÉG JOGAI
10.	§
Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai
közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára
jelentőséggel bíró eseményekről.
11.	§
A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság
és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és
megerősítése, a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az
állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.
V.	CÍM
VÁLASZADÁSI JOG
12. §
(1)	Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele
kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan válaszközlemény
közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve
megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.
(2)	Akinek becsületét vagy emberi méltóságát valamely médiatartalom sérti, követelheti
válaszközlemény közzétételét.
(3)	A válaszközleményt napilap, lekérhető médiaszolgáltatás, illetve internetes
tartalomszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a
sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az
igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a sérelmezett
közleményhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig
ugyancsak nyolc napon belül, a sérelmes közleményhez hasonló módon és azzal azonos
napszakban kell közölni.
4
VI. CÍM
A SAJTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
13.	§
(1)	A tartalomszolgáltatók feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és
az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet
tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.
(2)	A lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó
helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar
nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan,
tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A tájékoztatási
kötelezettség megsértését jelentheti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a
tájékoztatás.
14.	§
(1)	A tartalomszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítése
során tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.
(2)	Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sérelmes bemutatása.
15.	§
(1)	Tilos visszaélni a médiatartalom közzétételébe történt beleegyezéssel.
(2)	A médiatartalom közzétételéhez történt hozzájárulás minden egyéb feltétel, illetve
jogkövetkezmény nélkül visszavonható, amennyiben az nem a helyi, országos vagy európai
közélet eseményét, illetve a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára
jelentőséggel bíró valamely eseményt mutatja be, illetve a visszavonásra irányuló
nyilatkozatot nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve más közéleti
személyiség tette.
16.	§
A tartalomszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét,
tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat.
17.	§
A médiatartalom nem lehet alkalmas, és nem irányulhat személyek, nemzetek, közösségek,
nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház
vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére, továbbá semmilyen közösség nyílt vagy burkolt
megsértésére, kirekesztésére.
18.	§
A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet és más, személyhez fűződő jogok
megsértésére.
19.	§
(1)	A médiatartalom nem károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődését.
5
(2)	Azon médiatartalmak, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a kiskorúak szellemi, lelki,
erkölcsi és fizikai fejlődését, csak oly módon tehetők elérhetővé, amely biztosítja, hogy
kiskorúak rendes körülmények között nem férhetnek hozzájuk.
20.	§
(1)	A médiatartalomban megjelenő reklámnak, illetőleg valamely termék vásárlására vagy
szolgáltatás igénybe vételére ösztönző közleménynek könnyen felismerhetőnek, egyéb
tartalmaktól elkülönülőnek kell lennie.
(2)	A burkolt reklám és kereskedelmi közlemény közzététele tilos.
(3)	Kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat.
(4)	Nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő reklám vagy kereskedelmi
közlemény.
(5)	A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas
magatartásra.
(6)	Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi
rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető
reklámot.
(7)	A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül
megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.
(8)	A támogatott médiatartalom nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa
meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának
igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.
(9)	A támogató a tartalomszolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő
módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.
VII.	CÍM
FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK
21.	§
A tartalomszolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom
közzétételéről, és ezért felelősséggel tartozik.
22. §
Az e törvény hatálya alá tartozó tartalomszolgáltatók kötelesek regisztrálni a média
felügyeletét ellátó hatóságnál vezetett nyilvántartásba.
23.	§
(1)	E törvény 13-20. §-aiban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a média
szabályozásáról szóló törvényben foglalt szankciórendszer és eljárásrend megfelelően
alkalmazható. A hatósági eljárást bárki kezdeményezheti.
(2)	A média szabályozásáról rendelkező jogszabályok keretei között a médiatartalmak
terjesztői is felelősségre vonhatók az e törvényben foglaltak megsértéséért.
6
VIII.	CÍM
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT JOGSZABÁLYHELYEK
24.	§
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 79. §-a hatályát veszti.
25.	§
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3. §-a, 4. § (1) bekezdése, 10. § (5),
(7)	és (8) bekezdései, valamint a 13. § (1) bekezdése hatályát veszti.
26.	§
A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 2-4. §-ai hatályukat vesztik.
27.	§
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 2:90 §-a nem lép hatályba.
IX.	CÍM
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
28.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 342-346. §-ai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„XXI. FEJEZET
A válaszadási eljárás
342.	§ (1) Válasza közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény
közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiatartalom szolgáltatójától.
(2)	A határidőben - valótlan tények állítása, híresztelése vagy való tények hamis színben való
feltüntetése miatt - kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben
előadottak valósága nyomban megcáfolható.
(3)	A határidőben - becsületet vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt - kért válasz
közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélése
szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat.
343.	§ (1) Ha a médiatartalom szolgáltatója a válasz közzétételére irányuló kötelezettségét
határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a
médiaszolgáltató, bármely médiatartalom szolgáltatója, illetőleg a hírügynökségek ellen
keresetet indíthat.
(2)	Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a válaszadási eljárásokban az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. A válaszadásra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni
vagy egyesíteni nem lehet.
(3)	A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell
megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Az (1)
7
bekezdésben megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége
(48. §).
(4)	A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt válaszadási nyilatkozat
tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a válaszadást törvényes határidőben igényelte, és
napilap, folyóirat, időszaki lap esetében - amennyiben az rendelkezésre áll - csatolni kell a
kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt.
344.	§ (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az időszaki lap szerkesztősége, a
hírügynökség vagy a médiaszolgáltató, illetve a médiatartalom szolgáltatójának székhelye
található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is
megalapozza.
(2)	A bíróság a válaszadási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél
benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása
elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
(3)	A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.
345.	§ (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes
nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg
kell szüntetni. Válaszadási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.
(2)	Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a
tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény
kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat
nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott
bizonyítékokra is. A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt
a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.
(3)	Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság
által megállapított szövegű válasz közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.
346.	§ (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított
nyolc napon belül köteles tárgyalni.
(2)	A válaszadási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.”
(2)	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 10. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára a sajtószabadságról és a
médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi ... törvény 4. §-a és 13-20. §-ai, illetve
az Rttv. 4. § (2)-(4) bekezdései, 4/A-5/F. §-ai és 89. §-a megfelelően alkalmazandók. A
kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó további szabályokat külön törvény
határozza meg.”
(3)	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 21. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műsorterjesztő nem terjeszthet (1) bekezdésbe nem tartozó olyan műsort, amely a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi... törvény 14-19.
§-aiban, valamint az Rttv. 4/A. §-ában foglalt alapelveknek nem felel meg.”
8
X.	CÍM
HATÁLYBA LÉPÉS
29. §
(1)	E törvény 1-22. és 27. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba.
(2)	E törvény 23. §-a az Országgyűlés által megalkotandó, a rádiózásról és televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvényt felváltó, a médiát szabályozó új törvény hatályba lépésének napján
lép hatályba.
(3)	E törvény 24-26. és 28. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba, és a
következő napon hatályukat vesztik.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javaslat a sajtószabadság alkotmányos kategóriáját részletezi, meghatározva a „sajtó” (a
médiaszolgáltatók, médiatartalmak előállítói) alapvető jogait. Ezzel párhuzamosan közérdekű
feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan „a közönség jogaiként”
határoz meg. Az Alkotmány 61. §-a alapján a sajtószabadságról szóló törvény ma is
kötelezően kétharmados országgyűlési többséggel fogadandó el, ezt az előírást pontosítaná az
e javaslattal egyidőben benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló törvénytervezet, amely
alapján ej avaslat szintén csak kétharmados többséggel fogadható el.
Az új, a jogrendszerben korábban nem létezett „média-alkotmány” megalkotása, illetve a
jogszabály formálisan magasabb státusa ráirányítja a figyelmet a médiaszabályozás alapvető
elveinek, az azokból kiolvasható mögöttes értékek, közösségi érdekek súlyára, illetve
időtállóságára. A törvény hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, ideértve a
nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá vont
részét. A szabályozás e törvényben alapelvi jellegű, és főként a médiatartalmakra fókuszál.
A javaslat rendelkezik a sajtó szabadságáról és az államtól, valamint bármely más
érdekcsoporttól való függetlenségéről.
A negatív jellegű - általában tartózkodást előíró - szabályok közül itt szerepel az alkotmányos
rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó előírás, a gyűlöletkeltés tilalma és az
emberi méltóság védelme, a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályok valamint bizonyos
reklámkorlátozások. A pozitív jellegű előírások közül szerepel a törvényben a média
tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye.
A Polgári Törvénykönyv helyett - az intézmény jogrendszerbeli elhelyezését az 1914. évi
sajtótörvényhez hasonlóan kezelve - e javaslat tartalmazza a sajtó-helyreigazítás (új
elnevezéssel: válaszadási jog) intézményét is.
A javaslatban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is,
mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírás
védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média
tulajdonosaival valamint támogatóival szemben.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§
Az új, a médiaszabályozásban használatos alapvető fogalmakat határozza meg.
2.	-3. §
A törvény hatályáról rendelkezik.
4-	§
A sajtószabadság alapjogát deklarálja, pontosítja annak jelentését.
5-	§
A médiaszolgáltatás legtöbbször egyszerű nyilvántartásba vétellel elindulhat, kivéve a szűkös
erőforrások igénybe vétele esetében.
10
6. §
Az információforrások titokban tartásának jogát deklarálja, a sajtót megillető jogként.
7. §
Az újságírók és a szerkesztők függetlenségét határozza meg, illetve védi a rendelkezés.
8. §
A rendelkezés az oknyomozó újságírás büntetlenségét határozza meg bizonyos feltételek
teljesülése esetén.
9.	§
Az állami és önkormányzati szerveknek, intézményeknek, tisztségviselőknek, a hivatalos és
közfeladatot ellátó személyeknek a tájékoztatás elősegítése tekintetében előírt kötelezettséget
szabályozza.
10.	§
A közönséget megillető tájékoztatási, tájékozódási jogot szabályozza.
11.	§
A közszolgálati médiaszolgáltatás léte, fenntartása alkotmányos kötelezettségét deklarálja e
szakasz.
12.	§
A sajtó-helyreigazítás (a válaszadási jog) új szabályait határozza meg e szakasz. A jövőben a
válaszadási jog kiterjed az internetes médiatartalmak meghatározott körére, illetve
valamennyi, e javaslat által szabályozás alá vont tartalomra is. A javaslat szerint nem csupán a
hamis tényállítások, hanem a becsületet, emberi méltóságot sértő egyéb közleményekkel
szemben is lehetséges a válaszadási jog gyakorlása.
13.	§
A tartalomszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségéről rendelkezik.
14.	§
Az emberi méltóság védelmét határozza meg e szakasz.
15.	§
A médiatartalom közzétételébe történt beleegyezés bizonyos feltételekkel visszavonható.
11
16. §
Az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkezik.
17.	§
A különféle közösségek médiatartalmakkal szembeni védelméről rendelkezik.
18.	§
A magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértésének tilalmáról rendelkezik.
19.	§
A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelméről rendelkezik.
20.	§
A médiatartalmakra nézve általánosan előírható reklámtilalmakról és a médiának nyújtható
támogatások megjelenítésének korlátozásáról rendelkezik.
21. §
A tartalomszolgáltatók felelősségéről rendelkezik.
22.	§
A tartalomszolgáltatók működése megkezdésének feltétele, hogy kötelesek regisztrálni a
hatósági nyilvántartásba. A törvény hatályba lépését megelőzően már nyilvántartásba vett
tartalomszolgáltatókra e kötelezettség nem terjed ki, de adataik aktualizálására - azok
megváltozása esetén - igen.
23.	§
A törvényben kötelezettségek megsértése esetén a média szabályozásáról szóló törvényben
foglalt szankciórendszer és eljárásrend megfelelően alkalmazható. E kötelezettség
megfelelően módon vonatkozik a médiatartalmak terjesztőire is.
24.-26. §
A hatályát vesztő jogszabályhelyekről rendelkezik.
27.	§
A sajtó-helyreigazításra vonatkozó, az új polgári törvénykönyvben szereplő rendelkezés nem
lép hatályba.
12
28. §
A válaszadási eljárás új szabályairól rendelkezik, amelyek beépülnek a polgári
perrendtartásról szóló törvénybe. Ezen kívül rendelkezik a szakasz az egyéb módosuló
törvényekről is.
29.	§
A törvény hatályba lépéséről rendelkezik.
Budapest, 2010. június 11.
•'/ t •'* / //
dr. Cser-Palkovics András	Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
13
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
dr. Schmitt Pál
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján
„a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. június 11.
dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
/' ' / - •f' //
4?,.Z.Sjx'
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség