﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/386. számú törvényjavaslat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről,
valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2010. június
2
2010. évi......törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről,
valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
1.§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény nem lép hatályba.
2.§
A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) 2.
§ (2) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az
adatváltozásokat tartalmazza:)
,,e) a gondnokság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó jellegét,
f)	a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját, ha a bíróság a
felülvizsgálatról rendelkezett.”
3. §
A Gnytv. 4. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A központi elektronikus szolgáltató rendszer regisztrációs adatbázisának adatkezelője
viszontazonosítással meggyőződhet a saját nyilvántartásában szereplő és a gondnokoltak
nyilvántartásában kezelt 2. § (2) bekezdés a) és e) pontjai szerinti adatok egyezőségéről vagy
eltéréséről.”
4. §
A Gnytv.
a)	1. § (l)-(2) bekezdésében a „nyilvántartások” szövegrészek helyébe a „nyilvántartás”,
b)	2. § (1) bekezdésében a „gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásában” szövegrész
helyébe a „nyilvántartásban”,
c)	2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „gondnokoltak és a gondnokaik
nyilvántartása” szövegrész helyébe a „nyilvántartás”,
d)	2. § (4) bekezdésében a ,,b)-k) pontja” szövegrész helyébe a ,,b)-f) pontja”,
e)	12. §-t megelőző alcímében a „nyilvántartások közös” szövegrész helyébe a
„nyilvántartás kezelésének”,
3
f)	12. § (2) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés nyitó
szövegrészében, valamint a 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásokba”
szövegrész helyébe a „nyilvántartásba”,
g)	12. § (3) bekezdésében a „nyilvántartásokat” szövegrész helyébe a „nyilvántartást”,
h)	13. § (2) bekezdésében, a 14. §-t megelőző alcímében, a 14. § (1) bekezdésében, a 15. §
(1)	bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében, valamint 17. § (1) bekezdés b) pontjában a
„nyilvántartásokból” szövegrész helyébe a „nyilvántartásból”,
i)	14. § (2) bekezdésében, valamint a 15. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásokban”
szövegrész helyébe a „nyilvántartásban”
szöveg lép.
5-§
(1)	Hatályát veszti a Gnytv.
a)	címében az „és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok” szövegrész,
b)	1. § (1) bekezdésében az „és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, az
előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes jognyilatkozataik” szövegrész,
c)	2. §-t megelőző alcímben az „és gondnokaik” szövegrész,
d)	2. § (2) bekezdés b) pontjában az „ , a gondnok kirendeléséről, felmentéséről, a gondnok
önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről” szövegrész,
e)	2. § (2) bekezdés c) pontjában az „ , a gondnok kirendelése, felmentése, a gondnok
önálló eljárásra való feljogosítása, a feljogosítás megszüntetése” szövegrész,
f)	2. § (2) bekezdés d) pontjában az „a kötelező felülvizsgálat jogerős lefolytatásáig a
cselekvőképességet korlátozó gondnokság általános jellegét,” szövegrész,
g)	2. § (2) bekezdés g)-k) pontja,
h)	2. § (3) bekezdés b)-d) pontja,
i)	3. §-ában az „és a gondnok”, valamint a „Ha a gondnokot a tisztségéből felmentették, a
rá vonatkozó adatokat a Hivatal a felmentés időpontjától számított öt évig kezeli.”
szövegrész,
j) 5. §-át megelőző alcím,
k) 5-6. §-a,
l) 8. 6-át megelőző alcím,
m) 8-10. §-a,
n) 12. § (2) bekezdésében az „ , a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, a gondnok
önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről, a támogató
kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentéséről,
valamint az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről” szövegrész,
o)	13. § (2) bekezdésében az „ , a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, a gondnok
önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről, a támogató
kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, hivatásos támogató felmentéséről, az
előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről” szövegrész,
p) 13. § (3) bekezdése,
q) a 14. §-t megelőző alcímben a „közös” szövegrész,
r) 14. § (4) bekezdése,
s) 16. § (4) bekezdése,
t) 18. §-át megelőző alcíme és a 18. §-a,
u) 19. § (l)-(3) bekezdése,
4
v) 19. § (4) bekezdésében az „a törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen
hozzáférésre jogosultak számára is” szövegrész,
w) 20. § (2) bekezdésében a „törvény” szövegrész, valamint a „ , 7. § és 11. §-ában
meghatározott közvetlen elektronikus hozzáférésre vonatkozó szabályozás” szövegrész,
és
x) 20. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 21. § p) pontjában az „és gondnokaik, a támogatott személyek és
támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény 128/A. §-a.
6.§
Nem lép hatályba a Gnytv.
a)	4. § (1) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a
„gondnokoltak és gondnokaik” szövegrész,
b)	4. § (2) bekezdés a), b), c) pontjában a „ , g), h), k)” szövegrész,
c)	4. § (2) bekezdés d) pontjában a „ , g), h)” szövegrész,
d)	4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „ , g), h), i), j), k)” szövegrész,
e)	4. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában a „ , g), h), i), j)” szövegrész,
f)	7. §-a és
gj 11. §-a.
7-§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
B.§
(1)	A 2010. május 1-jét megelőzően vezetett, a gondnokoltak adatait tartalmazó
névjegyzékben nem szereplő, a Gnytv. 2. §-a szerinti adatokat legkésőbb 2011. január 1-ig
kell a gondnokoltak nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás) bevezetni.
(2)	Az elsőfokú gyámhivatalok által a Gnytv. 19. § (2) bekezdése alapján a helyi bíróság
részére megküldött - a Gnytv. e törvénnyel módosított 2. §-a szerinti adatokon felüli -
adatokat a helyi bíróság nem jegyzi be a nyilvántartásba. A nyilvántartásba bejegyzett, de e
törvény szerint be nem jegyezhető adatokat a nyilvántartásból a helyi bíróság e törvény
hatálybalépését követően haladéktalanul törli.
(3)	Ha a Gnytv. 19. § (3) bekezdése alapján a gondnokság alá helyezés típusát
cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett a cselekvőképességet általános jelleggel
korlátozó gondnokságra módosították, a módosított adat helyett a Gnytv. hatálybalépését
megelőző napon a nyilvántartásban szereplő adatot kell e törvény hatálybalépését követő
harminc napon belül ismét bejegyezni.
5
(4)	Ha e törvény hatálybalépését megelőzően cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
kerülést eredményező bírósági határozat vált jogerőssé, és annak alapján a cselekvőképességet
kizáró gondnokságot még nem vették nyilvántartásba, a Gnytv. e törvénnyel módosított 2. §
(2) bekezdés e) pontja szerint a nyilvántartásba a kizáró gondnokság tényét be kell jegyezni,
az erre nyitva álló határidő e törvény hatálybalépésétől számított harminc nap.
6
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság az 51/2010. (IV. 28.) AB határozatában megállapította, hogy a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: új Ptké.) 1. § (1) bekezdése, valamint 208. §-a
alkotmányellenes. Ennek a döntésnek a következtében 2010. május elsején nem lépett
hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továbbiakban: új Ptk.)
Első és Második Könyve, valamint az új Ptké. törvénymódosításai és átmeneti rendelkezései
sem.
A polgári jogász szakma legkiválóbb képviselői által megkezdett Ptk. kodifikáció, méltatlan
félreállításukat követően, teljesen zátonyra futott, és az új Ptké. hatályba léptető
rendelkezéseinek Alkotmánybíróság általi megsemmisítésével ért véget. E kormányzati
politikától terhelt és a polgári jogász szakma közreműködését elutasító korszak végére az új
Ptk. hatályba nem lépését kimondó törvényi rendelkezés tehet végleg pontot.
A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény (a továbbiakban:
nyilvántartási törvény) alkotmányos szintre helyezte a gondnokolták számítógépen vezetett
országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásáról, valamint
annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM
rendelet) foglalt szabályokat, bővítette a nyilvántartások adattartalmát és korszerűsítette az
adatszolgáltatás rendjét, valamint az új Ptk. által bevezetni kívánt támogatott döntéshozatal és
előzetes jognyilatkozat jogintézményeihez kapcsolódóan új nyilvántartásokat is létrehozott.
Az Alkotmánybíróság az 51/2010. (IV. 28.) AB határozatában nem rendelkezett a
nyilvántartási törvény 20. § (1) bekezdésének - amely a törvény 2010. május 1-jei
hatálybalépésére vonatkozik - megsemmisítéséről és hatályba nem lépéséről, ennél fogva a
nyilvántartási törvény 2010. május 1-jén hatályba lépett. Bár az Alkotmánybíróság a
határozatában (III. 4. pont) említést tesz arról, hogy „Az új szabályok érvényesíthetősége
érdekében létre kell hozni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását, át kell alakítani a
gondnokoltak nyilvántartását. ”, mégsem állapította meg - vagy nem is vizsgálta - azt a
szoros összefüggést, amely alapján a nyilvántartási törvényre is kiterjeszthette volna a
döntését, így e körben jogbizonytalanságot előidéző helyzettel kell 2010. május 1-jét követően
szembenézni.
Ennek a jogbizonytalanságot okozó helyzetnek a kiküszöbölése érdekében törvénymódosítás
vált szükségessé, amely igazodik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez
(a továbbiakban: Ptk.), illetve a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez (a
továbbiakban: Pp.).
A Javaslat a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az
előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítását a
következő indokok alapján végzi el:
-	A nyilvántartási törvény olyan jogintézményekkel - támogatott döntéshozatal és
előzetes jognyilatkozat - kapcsolatban ír elő nyilvántartási kötelezettséget és hoz létre
7
nyilvántartásokat, amelyek alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezések 2010. május 1-
jén nem léptek hatályba.
-	A nyilvántartási törvény megújítja a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásának
adattartalmát, ebből fakadóan olyan adatok nyilvántartását írja elő - például
gondnokolt önálló eljárásra való feljogosítása - amelyek alapjául szolgáló anyagi jogi
rendelkezések 2010. május 1-jén nem léptek hatályba; másrészt olyan adatok
nyilvántartására nem lesz jogszabályi felhatalmazás, mint például a
cselekvőképességet kizáró gondnokság ténye.
-	Problémát jelent a jogalkalmazás szempontjából a nyilvántartási törvény 19. § (3)
bekezdésében foglalt azon szabály, hogy „Azokra a személyekre nézve, akiket a
bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a gondnokság alá
helyezés típusát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül a
cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokságra kell módosítani, és
ilyen módon kell nyilvántartani - a változás okának feltüntetésével - a kötelező
felülvizsgálat alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre emelkedésének
időpontjáig. A „változás oka” az új Ptké. 8. § (1) és (3) bekezdésében foglalt -
hatályba nem lépő - átmeneti szabály lett volna.
-	A nyilvántartási törvény szerinti adattartalom bejegyzésének alapjául a Pp.-nek az új
Ptké. 10. § (16) bekezdésével megállapított 311/C. §-a, valamint a nagykorú
személyek döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó
polgári nemperes eljárásokról szóló 2010. évi XVII. törvény 14. §-a rendelkezései,
illetve az ott meghatározott jogerős bírósági határozatok szolgáltak volna. Fentiek
alapján a nyilvántartási törvény és a Pp. rendelkezései nem állnak összhangban
egymással. A Pp. 311. § (5) bekezdés harmadik mondata szerint „A Hivatal
jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében az országos névjegyzék adatairól
-	a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - felvilágosítást ad.”, azonban a
nyilvántartási törvény térítésmentes adatszolgáltatást irányzott elő, ez a rendelkezése a
nyilvántartási törvénynek nem módosul, így valójában nem lesz Jogszabályban
meghatározott költségtérítés”.
-	Úgyszintén a nyilvántartási törvény átmeneti rendelkezésein (19. § (2) bekezdés)
alapuló kötelezettsége az elsőfokú gyámhivataloknak, hogy a nyilvántartási törvény
hatálybalépésétől számított hatvan napon belül megküldjék a területileg illetékes helyi
bíróságnak a gondnokoltak és gondnokaik általuk kezelt adatait. Ennek technikai
jellegű végrehajtási szabályait az egyes gyámügyi igazgatást érintő
kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv Második Könyvének
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 106/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet
52. § és 53. §-a tartalmazta volna - amelynek hatályba nem lépéséről az egyes
kormányrendeletek módosításáról szóló 136/2010. (TV. 27.) Korm. rendelet
rendelkezik így különösen azt, hogy milyen adatlap megküldésével tesz eleget a
gyámhivatal e kötelezettségének.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozatában megsemmisítette ugyan az új
Ptké. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok
világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem
lépését.
A 2. §-hoz
A Javaslat módosítja a gondnokoltak nyilvántartásának adattartalmát, elsősorban arra
tekintettel, hogy a Ptk. 15. §-a alapján, illetve a 12/B. § (2) bekezdése alapján a bíróság
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről is dönthet, míg az új Ptk. erre nem
adott volna lehetőséget. A Ptk. 15. § (5) bekezdése szerint bíróság a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkezik a gondnokság alá helyezés
kötelező felülvizsgálatáról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya
véglegesnek tekinthető. A nyilvántartás szabályait ezzel a rendelkezéssel hozza összhangba a
Javaslat 1. §-a.
A 3. §-hoz
A 3. § technikai módosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy megváltozik a nyilvántartás címe
a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásáról a gondnokoltak nyilvántartására.
A 4. §-hoz
A 4. § szövegcserés módosításokat tartalmaz. A Javaslat leszűkíti a törvény hatályát a
gondnokoltak nyilvántartására. A gondnokok adatainak a nyilvántartására az új Ptk. által
nyújtott alapok hiányában - pl. a gondnokot az új Ptk. értelmében a bíróság rendelte volna ki
-	nincs mód. Úgyszintén kiüresedtek, ily módon feleslegessé váltak a támogatott
döntéshozatallal és az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések. Ennek
megfelelően a Javaslat egy nyilvántartás működtetésének kötelezettségét tartja fenn, a
gondnokoltak nyilvántartásáét, ezért ahol a normaszöveg korábban nyilvántartásokra utalt, azt
pontosítani szükséges.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében módosítja a 2010. évi XVIII. törvény
címét. így nem tartalmaz majd a jogszabály címe olyan jogintézményekre - a támogatott
9
döntéshozatalra és az előzetes jognyilatkozatra - való utalást, amely jogintézmények nem
részei a hatályos jogrendszernek.
A Javaslat által elvégzett hatályon kívül helyezések következtében a normaszöveg igazodik a
Ptk. és a Pp. rendelkezéseihez, áthidalva azt a problémát, hogy a nyilvántartási törvény
szerinti adattartalom bejegyzésének alapjául a Pp.-nek az új Ptké. 10. § (16) bekezdésével
megállapított 311/C. §-a, valamint a nagykorú személyek döntéshozatalának és
jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló
2010. évi XVII. törvény 14. §-a rendelkezései, illetve az ott meghatározott jogerős bírósági
határozatok szolgáltak volna.
Problémát jelent a jogalkalmazás szempontjából - ezért hatályon kívül kell helyezni - a
nyilvántartási törvény 19. § (3) bekezdésében foglalt azon szabályát, hogy „Azokra a
személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a
gondnokság alá helyezés típusát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül a
cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokságra kell módosítani, és ilyen
módon kell nyilvántartani - a változás okának feltüntetésével - a kötelező felülvizsgálat
alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig.”. A változás
oka az új Ptké. 8. § (1) és (3) bekezdésében foglalt - hatályba nem lépő - átmeneti szabály lett
volna. Ennek megfelelően módosul a Javaslat alapján a nyilvántartás adattartalmára
vonatkozó rendelkezés is.
Hatályon kívül kell helyezni a támogatott döntéshozatallal és az előzetes jognyilatkozatokkal
kapcsolatos rendelkezéseket, e jogintézményekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettséget
meghatározó szabályokat is.
Hatályon kívül kell helyezni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128/A. §-át is. E rendelkezés szintén az új Ptk.-
hoz kapcsolódóan került beillesztésre a Gyvt. szabályai közé az egyes szociális és munkaügyi
tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
szóló 2010. évi XXXIX. törvénnyel - amelynek megsemmisítése szintén nem történt meg
így annak 10. §-a 2010. május 1-jén hatályba lépett, és azt a folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell. E rendelkezés azonban ellentmondásban áll a Ptk. 16. § (1) bekezdésében
foglaltakkal, így jogbizonytalanságot okoz.
A 6. §-hoz
A nyilvántartási törvény 4. §,7. § és 11. §-a csak 2011. január 1-jén lépett volna hatályba. A
4.	§-t érintően az egyes szövegrészek hatályba nem lépéséről így külön §-ban kell
rendelkezni. A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásához, illetve az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásához kapcsolódó, a közvetlen elektronikus hozzáférés
biztosítására vonatkozó rendelkezések (7. §, 11. §) az alapul szolgáló jogintézmények
hiányában nem lépnek hatályba.
10
A 7. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő nyolcadik napra eső hatálybalépést határoz meg. A rövid
felkészülési időt a jogbizonytalanságot okozó helyzet kiküszöbölése indokolja.
A 8. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a nyilvántartás ne
tartalmazzon olyan adatokat, amelyek az anyagi jogi szabályokkal nincsenek összhangban,
viszont biztosított legyen mindazon adatok bejegyzésének a lehetősége, amelyek a
gondnokoltak adatait tartalmazó névjegyzékben 2010. május 1-je előtt nem szerepeltek.
Rendezi a Javaslat a nyilvántartási törvény hatálybalépését követően keletkezett azon
bejegyzéseknek a sorsát, amelyek a kizáró gondnoksággal kapcsolatban válnak
szükségszerűvé.