﻿T/....../2010. számú törvényjavaslat
sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 1. számú melléklete 3.2 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/az az összeg, amelyet/
„3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a
nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő
sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális
rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként
kap a magánszemély;”.
(2)	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8. 17. ponttal egészül ki:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem,
serleg, trófea;”
(3)	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.28. ponttal egészül ki:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
a)	a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében
juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti),
b)	a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint
értékben juttatott,
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.
2.	§ Az Szja tv. a közvetkező 84/A §-sal egészül ki:
„84/A§ (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi .... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését
megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.
(2) Az 1. számú melléklet 8.28 pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi .... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését
követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.
3
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
3.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 41-43. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
„ 41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong
sportág;
42.	látvány-csapatsport támogatása: a látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben visszafizetési kötelezettség
nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
feltéve, hogy
a)	a támogatást, juttatást az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési
| feladatainak ellátására vagy tárgyi eszköz beruházásra, felújításra a sportszervezet a személyi
jellegű ráfordításaira vagy tárgyi eszköz beruházásra, felújításra a közhasznú alapítvány az
utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira vagy tárgyi eszköz
beruházásra használja fel azzal, hogy tárgyi eszköz beruházásnak minősül a
sportszervezetnek, az országos sportági szakszövetségnek, a helyi önkormányzatnak a sportról
szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében
létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, valamint a
közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére
irányuló beruházás,
b)	a sportszervezet a támogatás nyújtásakor az országos sportági szakszövetség országos
hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág
versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz;
43.	látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő
sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú
alapítvány által kiállított támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a látvány-csapatsport
országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-
csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport
tevékenység támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó
adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az igazolást kiállító megnevezését,
székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét. A
támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpóltás-
fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása
50 százalékát vagy a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 80 százalékát; az országos sportági
szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, és a látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére támogatási igazolás nem állítható ki; nem
állíthat ki igazolást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként
működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú
alapítvány, ha
a)	lejárt köztartozása van, vagy
b)	a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy
4
c)	működését a bíróság felfüggesztette, valamint megszüntetésére eljárás van
folyamatban;”
4.	§ ATao. 22. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adózó - kivéve az állami, többségi állami, helyi önkormányzati, többségi helyi
önkormányzati tulajdonú adózót - a 4. § 43. pontja szerint a részére kiadott támogatási
igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt
követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e
támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.
(5) Ha a tárgyi eszköz beruházás sport célú ingatlanra irányul - a (4) bekezdésben
foglaltakon kívül - az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a
beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás
révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú üzemeltetését fenntartja, valamint erre az
időtartamra - a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül - a Magyar Állam javára
az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az igénybe vett
adókedvezmény mértékéig.”
5.	§ A Tao tv. 30. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a sportpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben - az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő
sportszervezet, továbbá a közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás
kiállításának, tartalmának, nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
6.	§ A Tao tv. a következő 29/K §-sal egészül ki:
„29/K § A 4. § 41-43. pontjainak, a 22. § (4)-(5) bekezdésének és a 3. számú melléklet B)
fejezetének 15. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010.
évi .... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott
támogatásra (juttatásra) lehet alkalmazni.
7.	§ ATao tv. 3. számú melléklete, B) fejezetének 15. pontjában a „4. § 36. vagy 38. pontja”
szövegrész helyébe a „4. § 36., 38. vagy 42. pontja” szöveg lép.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
8.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
,,i) sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző
vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra
használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az
illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek
5
nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem
alkalmazható.”
(2)	Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól) az építésügyi szabályok és a
településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet
sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek
megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az
ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül
sporttelepet hoz létre. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán
kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből
kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti
fel.”
(3)	Az Itv. 26. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett sporttelep felépítésének igazolása érdekében az
ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság
megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az
építésügyi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző nevére sporttelepre adott ki
használatbavételi engedélyt, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a
4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel
igazolja a sporttelep felépítését.
(8)	Ha a vagyonszerző a megszerzett telken, illetve - ha az illetékmentességet nem az
egész telek vonatkozásában kérte - a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a
sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett
telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli,
amely az elkészült létesítményből a sporttelepnek minősülő ingatlanrészre, vagy arra a
megosztás során létrejött telekre esik, amelyen sporttelep felépült. Az illeték fennmaradó
részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására
nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep
létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.”
9.	§ Az Itv. 87. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte
előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja,
hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító
illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi
pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.
(5) Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a
vagyonszerző - illetve a sporttelep létesítésre e törvény alapján köteles jogutódja - a
sporttelep létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része
tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett
illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított
6
késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.”
10.	§ (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
,,k) sporttelep: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda,
stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsamok - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre
váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek
megindítását a széljegy tanúsítja bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített,
de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához
közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési
szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportteleppel
egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.”
(2)	Az Itv. 102 § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
,,p) látvány-csapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong;”
11.	§ Az Itv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjának, a 26. § (7)-(8) bekezdésének, a 87. § (4)-(5)
bekezdésének, 102. § (1) bekezdés k) és p) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi .... törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépésüket
követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására
jutott illetékügyekben kell alkalmazni.”
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
12.	§ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Ekho tv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását,
a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti élet szabadságának
megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra,
hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek
érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg,
elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében
közreműködnek, a következő törvényt alkotja:”
13.	§ (1) Az Ekho tv. 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
/Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal
azonosított foglalkozás:/
„2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport
területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről
szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról
szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve hogy a magánszemély
sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági
sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban
közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott
sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött
tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban
meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a
sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró,
sportorvos, gyúró.”
(2)	Az Ekho tv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár
a)	évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett
jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,
b)	az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada,
amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján
érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,
c)	nyugdíjas esetében —az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint,
d)	az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett évi 100 millió forint - a 2010. évben 50
millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos
sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos
sportolója
azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az
összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.”
(3)	Az Ekho tv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély
azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte.”
14.	§ Az Ekho tv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában
sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele,
amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja.”
15.	§ Az Ekho tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésétől eltérően 18 százalék
különadót köteles megfizetni azon ekhoalap után,/
„a) amely az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja, és/vagy”
8
16.	§ Az Ekho tv. a következő 14/A §-sal egészül ki:
„14/A§ Ekho tv. 3. § (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. § (2)
bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi
.... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően megszerzett
bevételre kell alkalmazni.”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
17.	§ (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján,
sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola
tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony
szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.”
(2)	Az Stv. 5. § (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, illetve
sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerződéses, illetve tanulói
jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet.”
18.	§ Az Stv. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:]
,,c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek
támogatóit megillető kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági
szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra.”
19.	§ Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek
tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban
tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható
meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség
alapszabályát.”
20.	§ Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége,
amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség
országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség
működhet.”
9
21.	§ Az Stv.) 38. § (3) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[A MOB feladatai elsősorban:]
,,h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a nyugdíjas olimpiai és
világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények
elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, a
sporttémájú művészeti pályázati program gondozása;
i)	a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése.”
22.	§ Az Stv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány (a továbbiakban:
sportközalapítvány) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító
okiratában meghatározott feladatokat látja el. A sportközalapítvány működése az
államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik - külön jogszabályban meghatározott -
arányától független.
(2)	A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási
intézmények működéséhez és fejlesztéséhez. Működési kiadásai nem haladhatják meg évente
a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.
(3)	A sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A
kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti
Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az
MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy
főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A
sportközalapítvány kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet,
továbbá nem lehet állami vezető.
(4)	A sportközalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Országgyűlés sportügyekkel
foglalkozó bizottsága által megválasztott 3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi,
akiknek megbízási ideje öt év.
(5)	A sportközalapítvány szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a
kuratórium állapítja meg.”
23.	§ Az Stv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának feltételeit a
miniszter - a MOB javaslata alapján - rendeletben állapítja meg. A sportösztöndíj
adományozásáról a MOB dönt és folyósítja azt. A paralimpiai sportágak esetében az MPB, a
többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti
Sportszövetsége tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
24.	§ (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(2) A helyi tantervbe az első-nyolcadik évfolyamon legalább heti öt testnevelési órát
be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére
-	további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető. Az iskola első-negyedik évfolyamán az
52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma heti kettő,
a többi évfolyamán heti kettő és fél testnevelési órával megnövelendő.”
(2)	A Kt. 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-
munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi
vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú
iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
,,b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
-	a testnevelés tantárgy kivételével valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói,
konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt:
konduktor),
-	a testnevelés tantárgyhoz testnevelés szakos tanári vagy a testnevelés műveltségi területnek
megfelelő képesítést nyújtó tanítói,
-	feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű
oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és
irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;”
(3)	A Kt. 52. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos
testmozgást. Ha a 48. § (2) bekezdésében meghatározott heti öt testnevelés óra a helyi
tantervben nem egyenletesen kerül a hét tanítási napjaira elosztásra, abban az esetben is
gondoskodni kell a mindennapos testmozgás megszervezéséről. Az általános iskola első-
negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás
esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell
szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő
testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc,
amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos,
egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy
óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.”
Hatálybalépés
25.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3-11. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját
követő 15. napon lépnek hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját -
annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar
Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
11
(3)	E törvény 21-23. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 24. § (1) és (4) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba az első és az
ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.
(5)	E törvény 24. § (2)-(3) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba az első
évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.
26.	§ (1) Hatályát veszti az Stv. „A Nemzeti Sporttanács” alcím megjelölése és az azt követő
52-54. §-a, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) és (6) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Stv. 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „illetve az iskolai sportkör tagja”,
38.	§ (4) bekezdés a) pontjában, 40. § (4) bekezdés a) pontjában, 42. § (4) bekezdés a)
pontjában, 43. § (3) bekezdés a) pontjában, 44. § (3) bekezdés a) pontjában „a Nemzeti
Sporttanácsban” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti az Stv. 38. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 39.
§ (4) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács elnöke,”, 40. § (3) bekezdés e) pontjában az „a
Nemzeti Sporttanáccsal,”, 41. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács elnöke,”, 42. §
(3)	bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,” 42. § (3) bekezdés c) pontjában az „a
Nemzeti Sporttanáccsal,”, 43. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,”, 43. §
(2) bekezdés e) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 43. § (3) bekezdés b) pontjában az
„és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos
szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt
képviselőkkel közösen”, 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,”, 44. §
(2) bekezdés f) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 44. § (3) bekezdés b) pontjában az
„és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos
szövetségei által jelölt képviselővel”, 45. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács
elnöke,”, 51. § (2) bekezdés j) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,” szövegrész.
(4)	2010. szeptember 1-jén hatályát veszti az Stv. 42. § (3) bekezdés a) pontjában az „a
sportközalapítványok,”, 43. § (3) bekezdés b) pontjában „a Wesselényi Miklós Sport
Közalapítvánnyal”, 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a sportközalapítványok” szövegrész.
(5)	2010. szeptember 1-jén az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a
„sportközalapítványokkal” szövegrész helyébe a „sportközalapítvánnyal” szövegrész, 77. § a)
pontjában a „sportközalapítványokra” szövegrész helyébe „sportközalapítványra” szövegrész
lép.
12
(6)	2011. szeptember 1-jén hatályát veszti az Stv. e törvénnyel megállapított 48. §-a, valamint
az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a „sportközalapítvánnyal” szövegrész, 77. § a)
pontjában a „sportközalapítványra” szövegrész.
(7)	2015. szeptember 1-jén a Kt. e törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított 17. § (1)
bekezdés b) pontja, valamint a Kt. 17. § (1) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-
munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi
vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú
iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
,,b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
-	a testnevelés tantárgy kivételével valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói,
konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt:
konduktor),
-	a testnevelés tantárgyhoz testnevelés szakos tanári, szakedzői, okleveles szakedzői vagy
testnevelő-edzői,
-	feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű
oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és
irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c)	az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban
meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban - a testnevelés tantárgy kivételével - a
tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó
tanítói, testnevelés tantárgy esetén testnevelés szakos tanári, szakedzői, okleveles szakedzői
vagy testnevelő-edzői;
d)	az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik
évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik
évfolyamán testnevelés tantárgy esetén testnevelés szakos tanári, szakedzői, okleveles
szakedzői vagy testnevelő-edzői;”

Indokolás

sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról
Általános indokolás
A fejlett sportkultúrával rendelkező államokban a látvány-csapatsport rendezvények
látogatása rendszeresen családi program, valamint - részben a sportközvetítések révén
közvetetten, részben a sportturizmus révén közvetlenül - az idegenforgalom fellendüléséhez
is hozzájárul. A látvány-csapatsportokhoz egyéb gazdasági tevékenységek (például reklám,
marketing) is szorosan kapcsolódnak. Ezek következtében e sportágak sikeressége
munkahelyek ezreinek megteremtését, illetve megtartását eredményezi.
Az említett csapatsportok társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen
(például az utánpótlás nevelése révén) hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek körében az
egészséges életmód feltételeinek kialakításában, a deviáns magatartási formák
visszaszorításában, a közösségi lét értékeinek megismertetésében.
A Javaslat a társasági adóból érvényesíthető kedvezmény megalkotásával kívánja ösztönözni
az adó alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak
támogatásához. Az adóalanyok megnyerése érdekében a sportszervezetek között egészséges
verseny kezdődhet el (hiszen azonos támogatási feltételek mellett nyilvánvalóan azt a csapatot
éri meg leginkább támogatni, amely a legsikeresebb, a legtöbb nézőt vonzza), amely szintén
elősegítheti e gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű szektor fejlődését.
A Javaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében illetékmentességet biztosít a
látvány-csapatsport céljára szolgáló sporttelepek és az ilyen sporttelep létrehozására alkalmas
telkek megszerzéséhez.
A Javaslat a sport állami-civil szervezetrendszerét egyszerűsíti, amelynek keretében
megszűnik a Nemzeti Sporttanács és a Mező Ferenc Sportközalapítvány, a Wesselényi Miklós
Sportközalapítvány (a továbbiakban: WMSK) több feladata pedig átadásra kerül a
sportigazgatási szerv (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) és a Magyar Olimpiai Bizottság
részére.
A Kormányprogram értelmében kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgás-gazdag életmód
iránti igény növelésére. Az állam kezdeményezi és támogatja az egészségfejlesztést és az
egészség-tudatosságot, a szemléletváltást. Éppen ezért az államnak kiemelt feladata a
testedzés és az egészséges életmód iránti igény elültetése az ifjúsági korosztályban, és ennek
az igénynek a kielégítéséhez a teljes ifjúsági korosztályban biztosítani kell az infrastrukturális
és finanszírozási hátteret. Ebben a programban képes érvényesülni a sport egyéb tényezőkkel
nem pótolható nemzeti erőforrás-gyarapító funkciója.
Emellett a Javaslat a sport civil szervezetrendszerében alapvető és jelentős szerepet betöltő
sportiskolák sport civil szervezetrendszerben való helyzetét tisztázza.
Részletes indokolás
az 1-2. §-hoz
Az Szja tv. pontosítása szükséges arra vonatkozóan, hogy mely, sportolóknak, vagy volt
sportolóknak nyújtott személyi juttatás adómentes.
14
A Javaslat visszaállítja a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett
adómentességét. A természetbeni juttatások közül - összeghatártól függetlenül - a
sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érmeket, trófeákat is az adómentes juttatások
körébe sorolja a Javaslat. Az intézkedésre azért van szükség, mert ezen természetbeni
juttatásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség aránytalanul nagy terhet ró elsősorban a
diáksport és szabadidősport területén működő kis sportegyesületekre, de a versenysport
szövetségekre is.
A sportesemények látogatottságának növelése érdekében az azokra szóló belépők, bérletek
adómentes természetbeni juttatásként történő nevesítését indítványozza a Javaslat.
A Javaslat a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert éremre, serlegre és trófeára vonatkozó
adómentességet e törvény hatálybalépését megelőzően elnyert díjakra is engedi alkalmazni. A
sportbelépők, bérletek adómentessége azonban kizárólag az e törvény hatálybalépését
követően megszerzett jövedelemre, juttatásra alkalmazható.
a 3-7. §-hoz
A Javaslat a társasági adóból érvényesíthető adókedvezményt fogalmaz meg. Az
adókedvezmény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, az ilyen sportágban
működő tagja (sportvállalkozás, sportegyesület), vagy a látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben nyújtott támogatáshoz
(juttatáshoz) kapcsolódik. E támogatást a kedvezményezett szervezet kizárólag a látvány-
csapatsport személyi feltételeinek megteremtése, javítása, vagy az utánpótlás-nevelési
feladatok ellátása érdekében, illetve tárgyi eszköz beruházásra (pl.: ingatlanfejlesztés)
használhatja fel.
A támogató (juttató) az adókedvezményt a látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége, az ilyen sportágban működő tagja (sportvállalkozás, sportegyesület), vagy a
látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány által kiadott
támogatási igazolásban szerelő összeg után veheti igénybe. Tekintettel arra, hogy Javaslat a
filmgyártást támogató adózók által igénybe vehető adókedvezmény mintájára készült, ezért az
adókedvezményként érvényesíthető támogatások korlátja is a kedvezményre jogosító
igazolások összértékéhez kapcsolódik, amely nem haladhatja meg a támogatott szervezet
utánpótlás-nevelésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi (adóévi) személyi
jellegű ráfordítása 50 százalékát vagy a tárgyévi beruházási értéke 80 százalékát.
A sportról szóló törvény kizáija az állami támogatásból a lejárt köztartozással rendelkező,
valamint az olyan szervezeteket, amelyek nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően
gazdálkodnak, vagy a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számoltak
el vagy működésüket a bíróság felfüggesztette vagy megszüntetésére eljárás van folyamatban.
Erre tekintettel az ilyen szervezetek támogatási igazolást nem állíthatnak ki a Javaslat szerint.
A támogató (juttató) az adókedvezményt a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három
adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe. A támogatás (juttatás) következtében
felmerült költség, ráfordítás nevesítettem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek minősül.
Tekintettel arra, hogy a Tao. kedvezmény hatálybalépése az Európai Bizottság
jóváhagyásának függvénye, a kedvezményes szabályokat is csak a hatályba lépésük napját
követően nyújtott támogatásra (juttatásra) lehet alkalmazni.
15
a 8. §-hoz
A Javaslat mentesíti egyrészt a vagyonátruházási illeték alól a sporttelepek tulajdonjogának,
vagyoni értékű jogának látvány-csapatsportokban működő sportszövetségek és
sportszervezetek általi megszerzését, ha azok a sporttelepet 15 évig nem idegenítik el és sport
céljára használják vagy hasznosítják, másrészt az építésügyi szabályok és a településrendezési
terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészletek látvány-
csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek általi, sporttelep létesítése
céljából történő megszerzését.
A sporttelep megszerzésének illetékmentessége nem érvényesíthető sportteleppel egybeépült
vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére
eső illetékalap-rész tekintetében. A sporttelep építésére alkalmas telek megszerzése esetén is
lehetőség van arra, hogy a vagyonszerző csak a megszerzett telek egy része tekintetében
vállalja a sporttelep létrehozását, ilyen esetben az illetékmentesség a sportteleppel beépíteni
kívánt telekrészlet arányában jár.
A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek mindkét mentesség esetében legkésőbb a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál.
Annak elkerülése érdekében, hogy a mentesség igénybevétele, így a többéves pótlékmentes
halasztás valós sportcélú építési vagy hasznosítási szándék hiányában is felhasználható
legyen, a Javaslat rögzíti, hogy az építési vagy használati feltétel meghiúsulása annak az
illetéknek a késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetni, mely a mentesség
igénybevétele nélkül járt volna.
A sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészletek megszerzése sporttelepet
felépüléséig, illetve az erre nyitva álló 4 évig az állami adóhatóság a megállapított illetéket
felfüggeszti, majd a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon a sporttelep létrehozatalának
igazolása érdekében az állami adóhatóság a belül megkeresi az építésügyi hatóságot, mely
igazolja, hogy a sporttelepre a vagyonszerző nevére szóló használatbavételi engedély kiadása
megtörtént-e. Ebben az esetben az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket hivatalból törli. Emellett a vagyonszerző a 4 éves
határidőn belül is igazolhatja a sporttelep felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi
engedéllyel, így ekkor is helye van a felfüggesztett illeték törlésének.
A Javaslat számol azzal a lehetőséggel, amikor a vagyonszerző - vállalásával ellentétben - a
megszerzett sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészleten a sporttelep
létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy megszerzett telket utóbb
megosztja. Az adóhatóság ilyenkor a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely
arra a megosztás során létrejött telekre, amelyen sporttelep ténylegesen felépült, vagy meg
nem osztott telek azon részére esik, melyen sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész áll. Az
illeték fennmaradó részét pedig késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében rögzíti a Javaslat, hogy abban az esetben, ha a
sporttelep létrehozására nyitva álló (4 éves) határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó
szervezet átalakulna, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.
a 9. §-hoz
A Javaslat értelmében, ha sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészletek
megszerzése esetében meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a
16
sporttelep létesítésre köteles jogutódja - a lakóház sporttelep létesítésére biztosított határidőn
belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett
illetéket, az eredeti esedékességtől, vagyis az illetékkiszabó határozat jogerőre emelkedését
követő naptól számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
a 10. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek sporttelepnek. Ezen taxatív
felsorolás a látvány-csoport sporttevékenységhez leginkább kapcsolódó, ingatlan-
nyilvántartásbeli fogalmakat használ (sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok,
jégpálya, jégcsamok). Sporttelepnek minősül továbbá az adott ingatlan, ingatlanrész, ha a
széljegy alapján ilyenként vár feltüntetésre, és az ingatlan nyilvántartási eljárás jogerős
befejezéseként, a széljegy alapján utóbb az ingatlan sporttelepként kerül feltüntetésre. A
Javaslat által megfogalmazott definíció szerint nem minősülnek viszont a sportteleppel azonos
helyrajzi számon nyilvántartott vagy a sportteleppel egybeépített egyéb, nem sportcélú
létesítmények (szálloda, bevásárlóközpont, az ezekhez tartozó parkolóhelyek).
A látvány-csapatsport körébe tartozó sportágakat, tekintettel arra, hogy e fogalom tartalmát
jelenleg egy a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály, a sportrendezvények biztonságáról
szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet rögzíti. Mivel nem célszerű, illetve jogalkotási
szempontból is aggályos, ha egy törvényi szinten megállapítandó illetékmentesség hatókörét
egy alacsonyabb szintű jogszabály módosítása megváltoztathatja, a Javaslat kormányrendelet
hatályos szabályaiból kiindulva rögzíti, az illetéktörvény értelmező rendelkezési között, hogy
a törvény alkalmazásában látvány-csapatsportnak minősül a labdarúgás, a kézilabda, a
kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong.
a 11. §-hoz
A Javaslat az illetékkedvezményre vonatkozó szabályokat a hatálybalépésüket követően
kezdődő - azokat a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon
az állami adóhatóság tudomására jutott - illetékügyekben rendeli alkalmazni.
a 12-16. §-hoz
A jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más
sportszakemberek, és a hivatásos sportolók e tevékenységének ellenértékeként megszerzett
bevételre a Javaslat kiterjeszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hatályát. Az
országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében induló hivatásos sportoló
esetében 100 millió forint - a 2010. évben 50 millió forint - az egyszerűsített közteherviselés
alá eső bevételi értékhatár, míg az említett körbe nem tartozó sportszakemberek esetén a
főszabály szerinti 25 millió forint.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény új rendelkezéseit az érintett
magánszemélyek és a részükre bevételt juttató kifizetők a hatálybalépéstől (a törvény
kihirdetését követő 15. naptól) vehetik figyelembe.
a 17. §-hoz
Az amatőr sportoló sportegyesülettel fennálló tagsági jogviszonyát a sportiskolák esetén az
iskolával fennálló tanulói jogviszony helyettesítheti, ezért a sportiskola tanulója tanulói
17
jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. Az iskolai sportkörökkel fennálló
tagság keletkeztette amatőr sportolói jogviszony azonban - az iskolai sportkör jogi
személyiségének hiánya miatt - kikerül a szabályozási körből. A sportiskola tanulójaként
amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti ugyanakkor tanulói
jogviszonyának szünetelése, ugyanis a Kt. 69. §-ának (5) bekezdése értelmében a tanulónak a
tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit,
tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a
tanulói jogviszonyon alapuló jogait — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a tanulói
jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.
A tanulói jogviszony alapján sporttevékenységet kifejtő amatőr sportolóra valamennyi - az
amatőr sportolóra egyébként irányadó - garanciális rendelkezések vonatkoznak.
a 18. §-hoz
A sportiskolák a törvény által az eddigiekben is szabályozott, versenyrendszerben és a
pályázatokon való részvétel mellett a jövőben az országos sportági szakszövetségi, országos
sportági szövetségi tagság, valamint a sportszervezetek támogatóit megillető kedvezmények
(például adókedvezmények) tekintetében is a sportszervezetekkel (sportegyesületek,
sportvállalkozások) azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, jogállással bírnak.
a 19-20. §-hoz
Lehetővé válik, hogy a sportiskolák közvetlenül szakszövetség, országos sportági szövetség
tagjává váljanak. A sportiskolák részt vehetnek a versenyrendszerekben, ez indokolja, hogy
ebben az esetben a szakszövetségnek is tagjai legyenek, részt vegyenek a sportág
működtetésében, a szakszövetség döntéshozatalában. A sportiskolák szakszövetségi
tagságával javulhat az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatok ellátása, érdek-képviselete
is.
a 21. §-hoz
A megszűnő Mező Ferenc Sportközalapítvány feladatát (a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki
érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében
közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése), valamint a
WMSK Gerevich Aladár-sportösztöndíjjal kapcsolatos feladatát a Magyar Olimpiai Bizottság
veszi át, amely jelenleg is aktív kapcsolatot ápol a jelenlegi, aktív és a visszavonult, idős
élsportolókkal, sportszakemberekkel is. Figyelemmel arra, hogy ezen személyi kört érintően a
Magyar Olimpiai Bizottságnak is van saját jutalmazási, támogatási rendszere, az egy
szervezeten keresztüli támogatás a pénzeszközök hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé,
megteremti a párhuzamos finanszírozás megelőzésének lehetőségét.
a 22. §-hoz
A sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmény működésének biztosítása
továbbra is a WMSK feladata marad, így a közoktatási intézmény fenntartójában a 2010/11-es
tanévben nem történik változás.
18
Az új rendelkezés nem tartalmazza a Mező Ferenc Sportközalapítványt.
a 23. §-hoz
A Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése a Magyar Olimpiai Bizottság feladata
lesz. Figyelemmel arra, hogy a sportösztöndíj-rendszer keretében jelentős költségvetési
pénzösszeg kerül felhasználásra, az ösztöndíj mértékét, adományozási feltételeit a
sportpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az ösztöndíjról és folyósításáról -
az olimpiai sportágakban a Magyar Olimpiai Bizottság dönt, a paralimpiai sportágak,
valamint a speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Magyar Paralimpiai Bizottság,
illetve a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége javaslatára.
a 24. §-hoz
A Javaslat az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé teszi a mindennapi (heti öt)
kötelező testnevelési órát. A hatályos szabályokhoz képest a Javaslat szerint többletként
jelentkező testnevelési órákkal a kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelendő (ez az
1-4. évfolyamon heti 2, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelent). Garanciális szabály, hogy a heti
öt kötelező testnevelési óra tömbösített bevezetése esetén is biztosítani kell a mindennapos
testmozgás lehetőségét.
Azokon az 1-4. évfolyamokon, ahol a heti öt testnevelés óra követelménye - a felmenő
rendszerben való bevezetésre figyelemmel - nem valósul meg a Javaslat hatálybalépésekor,
továbbra is biztosítani kell a mindennapos testmozgást.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak
testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett
tanító taníthassa, előírja továbbá, hogy a testnevelési órákat a nem szakrendszerű oktatásban a
tanár akkor taníthatja, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú
továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves
korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az
eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket.
a 25-26. §-hoz
A Javaslat fő szabály szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
A sporttörvény vonatkozó részeinek hatályon kívül helyezésével megszűnik a Nemzeti
Sporttanács. A Nemzeti Sporttanács kizárólag véleményező, javaslattevő feladatokat látott el,
de ezek a feladatok a sportigazgatási szerv (NEFMI) és a sportköztestületek
együttműködésével közvetlenül is megvalósíthatóak, és ez jogszabályban jelenleg is
megjelenő feladatuk.
A Tao.-t érintő kedvezmények, illetve a Javaslat által megállapított illetékmentességek állami
támogatásnak minősülnek, így azok hatályba lépése az Európai Bizottság jóváhagyásának
függvénye.
A Mező Ferenc Sportközalapítványra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, a
WMSK feladatainak átrendezése, és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság új
feladatainak meghatározása 2010. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel biztosított a
szervezetek részére a felkészülési idő az új szabályok alkalmazására, a szükséges
intézkedések megtételére. A 2011. szeptember 1-jével a WMSK is elhagyásra kerül a törvényi
19
rendelkezésekből, ez azonban nem jár együtt az általa fenntartott közoktatási intézmény
megszüntetésével, a fenntartói jog átadása tekintetében a WMSK alapítójának, a Kormánynak
az intézkedése szükséges.
A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelési órát előíró rendelkezések a
2011/2012-es tanévben kerülnek bevezetésre az első és az ötödik évfolyamon, és
alkalmazandóak felmenő rendszerben.
A heti öt testnevelési óra Javaslat szerinti bevezetése az 1-8. évfolyamokon a 2014-2015-ös
tanévben válik egységesen alkalmazandóvá. A kellő átmeneti időszak, illetve felkészülési idő
biztosítása érdekében a Javaslat a testnevelési órák tanításához szükséges speciális
végzettséget, illetve szakképzettséget fokozatos bevezetés mellett rendeli alkalmazni, felmenő
rendszerben.
Budapest, 2010. július „ J. „
Bánki Erik
Fidesz
Szalay Förenc
Fidesz
Csizi Pétéi:./'
Fidesz
"Soltész Miklós
KDNP
Országgyűlési képviselő
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Schmitt Pál úr részére
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján - benyújtjuk az egyes
sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A Javaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten
csatoljuk.
Ezzel egyidőben visszavonjuk az egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő
módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/385).
A
Fidesz
Szalay Ferenc
Fidesz
Fidesz
KDNP