﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/577. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2010. július
2010. évi ... törvény
egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról
1. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
1.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 12. § (3) és (5) bekezdésében az „az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóságnak” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szervnek” szöveg lép.
2.	§
A Gyftv. 13/A. § (1) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 20.
§ (2) bekezdés első mondatában, 20. § (3) bekezdés második mondatában és (5)
bekezdésében, 20. § (8) bekezdés negyedik mondatában az „az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.
3.	§
A Gyftv. 13/A. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés második mondatában, 20. § (3)
bekezdés első mondatában, 20. § (7) bekezdésében, 20. § (8) bekezdés második mondatában
és 37. § (7) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe
az „Az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.
4.	§
A Gyftv. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/A. § A 19. § szerinti eljárás során hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
5.	§
A Gyftv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségbiztosítási szervnek a 23. § (3)-(4) és (6)-(8) bekezdése szerinti eljárásban
hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
6.	§
A Gyftv. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségbiztosítási szervnek a 32. § (4)-(5) bekezdése és a 32/A. § (1)-(3) bekezdése
szerinti eljárásban hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
7. §
1
A Gyftv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Olyan településeken működő vagy létesítendő közforgalmú gyógyszertárat
(gyógyszertárakat) működtető vállalkozás számára, ahol a település gyógyszerellátását
kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja vagy biztosítaná, és már működő
közforgalmú gyógyszertár esetén annak meghatározott időszakra vonatkozó
gyógyszerforgalmazásból származó támogatott árréstömege - az ellátandó lakosságszám vagy
a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedése okán - hatékony és gazdaságos üzletmenet folytatása
mellett sem éri el a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és
folyósításáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott
mértéket, az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben szereplő, a 40. § b) pontja
szerinti minisztérium fejezetében meghatározott előirányzat erejéig a működőképesség
fenntartásához naptári negyedévente működési célú támogatást nyújt. A támogatásban
részesített vállalkozások nevét és a támogatás összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti működési célú támogatás igényléséhez a közforgalmú
gyógyszertárat működtető vállalkozás beszerzi az egészségügyi államigazgatási szervtől a
kormányrendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló hatósági bizonyítványt.
(3)	A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a közforgalmú gyógyszertárat működtető
vállalkozás a tárgynegyedévet követő harmadik hónap 20. napjáig nyújthatja be az
egészségügyi államigazgatási szervhez, mely határidő jogvesztő. A kérelem önellenőrzéssel a
későbbiekben sem korrigálható.
(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt tíz
napon belül kiállítja.
(5)	A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás az (1) bekezdés szerinti működési
célú támogatást a tárgynegyedévet követő negyedik hónap első napjától igényelheti az
illetékes elsőfokú állami adóhatóságtól.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti támogatás az Art. szerinti költségvetési támogatásnak minősül. A
támogatás igénylésére és folyósítására az Art. rendelkezései irányadóak. A jogosultság
megállapításának feltételeit jogszabály állapítja meg.”
8. §
A Gyftv. 43. § (3) és (4) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság”
szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv” szöveg lép.
9.	§
A Gyftv. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenőrzése az egészségügyi
államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.”
2
10. §
(1)	A Gyftv. 74. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak”
szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervnek” szöveg lép.
(2)	A Gyftv. 74. § (4) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrészek
helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.
11.	§
A Gyftv. a következő 85. §-sal egészül ki:
„85. § (1) E törvény 49. §-a - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jéig nem
alkalmazható, annak alapján közforgalmú gyógyszertár létesítése nem engedélyezhető.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 49. § (1)
bekezdése alapján engedélyezi új közforgalmú gyógyszertár létesítését olyan településen, ahol
közforgalmú gyógyszertár működési engedélye az (1) bekezdésben foglalt időtartamban szűnt
meg, és a településen más közforgalmú gyógyszertár nem működik, valamint olyan
településen, ahol nem működik közforgalmú vagy fiókgyógyszertár.
(3)	A gyógyszertárat működtető vállalkozások összefonódásához 2011. január 1-jéig sem a
75. §, sem pedig a Tptv. alapján engedély nem adható.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően benyújtott kérelmek
esetében kell alkalmazni, a hatálybalépést megelőzően benyújtott kérelmek elbírálására a 49.
§ és a 75. § alkalmazandó.”
12. §
A Gyftv. 86. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ...
törvény 7. §-ával megállapított 41. § (3) bekezdés azzal alkalmazandó, hogy a 2010. első
naptári negyedévére járó működési célú támogatás igényléséhez szükséges hatósági
bizonyítvány iránti kérelmek 2010. szeptember 1-jéig benyújthatóak.”
2.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
13.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 114. § (3) bekezdés
g)	pontjában az „az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „az
egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.
3.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
14.	§
3
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 19/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására
irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási
finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés ellen
nincs helye fellebbezésnek.”
15.	§
Az Ebtv. 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében és
32. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosító” szöveg lép.
4.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
16.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közcélú munkavégzés keretében
a)	az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat
jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi
tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,
b)	költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság,
társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat,
amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik,
c)	költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági
társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet
által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési
önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
d)	a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a szükség-, veszély- vagy
katasztrófahelyzetből eredő kár esetén a helyreállítással kapcsolatos feladat
látható el.”
17.	§
(1)	Az Szt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által
felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.”
(2)	Az Szt. 63. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási
szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi
gondozási szükséglet mértékét.
4
(7)	A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő
időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4
órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által
felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről,
ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában
történő házi segítségnyújtásra jogosult.”
18.	§
Az Szt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az
ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot
a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
(2)	Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint
megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály
szerinti körülmények fennállását.
(3)	Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb
körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
(4)	Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja
meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb
körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás
igénybevételének lehetőségéről.”
19.	§
Az Szt. 127/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben
megtéríteni, ha
a)	a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló
szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő
megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a
Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról,
valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt
Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és
b)	az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény által nyújtott, 86. § szerinti szociális
szolgáltatásokra az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen
önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.”
20.	§
Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
5
„v) a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén közcélú
munkavégzés keretében ellátható helyreállítási feladatok körét, az e feladatokra fordítható
költségvetési forrás összegét, valamint e forrás igénybevételének eljárásrendjét.”
21.	§
Az Szt. VIII. Fejezete Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a
következő 140. §-sal egészül ki:
„140. § Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ...
törvénnyel megállapított 127/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is
alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény
engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az
eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem
követelhető vissza.”
22. §
Az Szt. 119/C. § (2) bekezdésében a „kezdeményezésével” szövegrész helyébe az
„elvégzésével” szöveg lép.
5.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
23.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 145/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha
a)	a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló
szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy
szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság
és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti
tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997.
június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is,
és
b)	az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény, hálózat által végzett gyermekjóléti,
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységekre az azok biztosítására köteles valamely helyi
önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási
szerződést kötött.”
24.	§
A Gyvt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
... törvénnyel megállapított 145/A. § (5) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is
alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény,
hálózat engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal,
6
hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő
támogatás nem követelhető vissza.”
6.	Hatályukat vesztő rendelkezések
25.	§
(1)	Hatályát veszti:
a)	az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi LXXI. törvény 36. §
(10)	bekezdése,
b)	az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.)
ba)	1. § (1) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabály szerinti egészségbiztosítási
felügyeleti hatóságra (a továbbiakban: Felügyelet),” szövegrész,
bb)	2/E. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Felügyelet,” szövegrész,
bc)	2/F. § (2) bekezdésében a „ , továbbá a Felügyeletet” szövegrész,
bd)	8/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyeletet,” szövegrész,
be)	12. § (3) bekezdése,
c)	az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Ebftv.) 1. §-a, 3-3/A. §-a, 6-21. §-a,
d)	az Ebftv.,
e)	a Gyftv.
ea)	24. § (5) bekezdésében a „b) pontja” és az „és az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóságnak” szövegrész,
eb)	25. § (4) bekezdése,
ec)	25. § (5) bekezdés b) pontjában a „vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított” szövegrész,
ed)	32. § (10) bekezdés b) pontjában a „vagy önálló fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánított” szövegrész,
ee)	32. § (13) bekezdése,
ef)	64. § (2) bekezdésében az „és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságot” szövegrész,
eg)	77. § (4) bekezdés d) pontja,
f)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés f) pontja,
g)	az Eütv. 31. § (3) bekezdése,
h)	az Ebtv.
ha)	5/B. § n) pontjában az „és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság” szövegrész,
hb)	20/A. § (1) bekezdés negyedik mondata,
i)	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény
ia)	3. § i) pontjában az „az Egészségbiztosítási Felügyelet;” szövegrész,
ib)	23. § (1) bekezdés e) pontja,
j) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
ja) 1. § (4) bekezdésében a „ , valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet külön
jogszabály szerinti jogköre” szövegrész,
jb) 8. § második mondata,
jc) 9/A. § (2) bekezdés második mondata,
k) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. §
(1)	bekezdés c) pontja,
7
l) az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló 2008.
évi XXIV. törvény,
m) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény
módosításáról szóló 2007. évi XLIX. törvény 16. §-a,
n) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CLIV. törvény 125.
§ (9) bekezdése,
o)	az Szt.
oa) 63. § (5) és (8) bekezdése,
ob) 68/B. §-a.
(2)	Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi
CLIV. törvény 101. §-a.
7.	Záró rendelkezések
26.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az 1-3. §, a 8-10. §, a 13. §, a 15. §, a 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja, e) pont ea), ef) és
eg)	alpontja, g)-m) pontja és a 27. § e törvény kihirdetését követő 35. napon lép hatályba.
(3)	A 25. § (1) bekezdés d) és f) pontja és a 28. § (1)-(3) és (8) bekezdése e törvény
kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
27.	§
(1)	Az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a 26. § (3) bekezdésében
meghatározott időpontig
a)	a folyamatban lévő eljárásában keletkezett iratokat átteszi a 26. § (2) bekezdésében
meghatározott időpontot követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz,
b)	hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiányában a folyamatban lévő eljárását
megszünteti.
(2)	A Felügyelet a 26. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig átadja az Ebtv. 31. § (2)
bekezdése és 32. § (2) bekezdése alapján lefolytatott eljárások, valamint a Gyftv. 73. § (4)
bekezdése és 74. § (4) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzések iratanyagát a 26. § (2)
bekezdésében meghatározott időpontot követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatóságnak.
28.	§
(1)	A Felügyelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - jogutódlással
megszűnik. A jogutódlással való megszűnéssel összefüggő vagyoni jogokra és
kötelezettségekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Felügyeletet megszüntető okirat
tartalmazza.
8
(2)	A Felügyelet feladat- és hatáskörét e törvény alapján átvevő szervet - ideértve a 29. § (2)
bekezdése szerinti szervet is - az átadásra kerülő feladatokat ellátó foglalkoztatottak
vonatkozásában a Felügyelet munkajogi jogutódjának kell tekinteni.
(3)	A Felügyelet átadásra nem kerülő feladatait ellátó foglalkoztatottai vonatkozásában a
munkáltató jogutód nélkül megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az Ebftv. 20. § (2) és (4) bekezdése szerinti felügyeleti díj a Felügyeletet a 26. § (2)
bekezdése szerinti időpontig illeti meg.
(5)	A Felügyeletet a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig megillető és e törvény
hatálybalépéséig a Felügyelet részére be nem fizetett felügyeleti díjat - az Ebftv. 20. § (3) és
(4)	bekezdésétől eltérően - e törvény hatálybalépését követő 10. napig kell a Felügyeletnek
átutalni.
(6)	A Felügyelet a megszűnésének napjáig gondoskodik a (4) bekezdésen felüli, a
megszűnésre tekintettel a Felügyeletet meg nem illető felügyeleti díjnak
a)	az Ebftv. 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségbiztosítási szerv részére,
b)	az Ebftv. 20. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerinti esetben a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete részére
történő visszautalásáról.
(7)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. § (2)
bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezését az egészségpénztárak 2010. évi
felügyeleti díj fizetési kötelezettsége vonatkozásában a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontot
követő időszakra - időarányosan - kell alkalmazni.
(8)	A Felügyelet határozatával kiszabott és a Felügyelet megszűnésének napját követően
befolyt felügyeleti bírság a feladat tekintetében jogutód szervet illeti meg.
29.	§
(1)	Az Ebftv. 11. és 13. §-a alapján e törvény hatálybalépésének napját követő naptól nem
nyújtható be kérelem a Felügyeletnek.
(2)	Az Ebftv. 11. §-a alapján indult, és a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontban érdemi
döntés meghozatalával vagy eljárást megszüntető végzéssel le nem zárt ügyeket a Felügyelet
a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig átteszi az egészségügyi államigazgatási szervhez.
(3)	E törvény hatálybalépésének napját követő naptól a Felügyelet az Ebftv. alapján hatósági
ellenőrzést hivatalból nem indíthat, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban levő
eljárásokat - figyelemmel az irányadó eljárási határidőkre - a 26. § (2) bekezdése szerinti
időpontig folytatja, ezen időpontban folyamatban lévő ügyeket a 26. § (3) bekezdése szerinti
időpontig az azok folytatására hatáskörrel rendelkező hatósághoz átteszi, vagy - ilyen hatóság
hiányában - az eljárását megszünteti.
(4)	E törvény hatálybalépésének napját követő naptól a Gyftv. 23. § (3)-(4), (6)-(8)
bekezdése, 32. § (4)-(5) bekezdése és 32/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti eljárásban a
Felügyelethez nem nyújtható be fellebbezés, az e törvény hatálybalépésének napján
9
folyamatban lévő másodfokú eljárásokat a Felügyelet a 26. § (2) bekezdése szerinti időpontig
folytatja, az ezen időpontban folyamatban lévő másodfokú eljárásokat
a)	a Felügyelet a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig teszi át az egészségügyért felelős
miniszterhez, és
b)	az egészségügyért felelős miniszter folytatja le.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási
finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban benyújtott fellebbezések esetében is
alkalmazni kell.
30.	§
A Felügyelet a 26. § (3) bekezdése szerinti időpontig
a)	az egészségügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja
aa)	az Ebftv. 8. és 10. §-a,
ab)	az Eftv. 12. § (3) bekezdése
alapján rendelkezésére álló adatokat,
b)	az egészségbiztosítási szerv rendelkezésére bocsátja az Ebtv. alapján az intézményi
várólistával és a betegfogadási listával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat,
c)	az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátja a Gyftv. 13/A. §-a szerinti
nyilvántartást.
31.	§
E törvény hatálybalépésének napján a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa és a Felügyelet
Felügyeleti Tanácsa tagjainak megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik.
32.	§
Ez a törvény 2011. december 31-én hatályát veszti.
10
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) módosítását, valamint az
Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokat
tartalmazza.
A Javaslat részét képezi emellett egyes szociális tárgyú törvények sürgős, azonnali
intézkedést igénylő módosítása. A módosítások sürgősségét olyan, a szociális rendszerben
napról napra növekedő súlyú problémák adják, amelyek mielőbbi kezelése elengedhetetlen a
működőképesség határait súroló szociális szolgáltatások működtetéséhez.
A Javaslat a szociális területen az alábbi törvényeket érinti:
-	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.),
-	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.).
1.	Az Egészségbiztosítási Felügyeletet (a továbbiakban: Felügyelet) az egészségbiztosítás
hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) hozta létre. A
Felügyelet létrehozása illeszkedett abba az elképzelésbe, amely „más pályára kívánta állítani
az egészségügy piacát” (idézet az Ebftv. miniszteri indokolásából). Az Ebftv. miniszteri
indokolása szerint ez a cél magában hordozta továbbá azt a feladatot, hogy más típusú
felügyeleti intézményrendszert kellett működtetni. Tekintettel arra, hogy ezen cél meghiúsult,
a továbbiakban a Felügyelet intézménye további fenntartásának indoka megszűnt. Az elmúlt
évek során tapasztaltak alapján megállapítható továbbá az is, hogy az egészségügyi
rendszerben jelenlévő feladat- és hatásköri párhuzamosságok, elsősorban a betegek jogainak
védelme és az egészségbiztosító ellenőrzése terén nem bizonyultak kellőképpen hatékonynak.
Éppen ezért a Felügyelet megszüntetése - a Felügyelet feladatainak más szervekhez történő
átszervezésével - ezen feladatok hatékonyságának növelésére, egyebekben pedig a bürokrácia
csökkentésére irányul.
A Javaslat a Felügyelet megszüntetésével kapcsolatos alapvető kérdéseket rendezi, egyrészt a
Felügyelet feladat- és hatásköreinek a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervekhez történő
telepítésével, másrészt a megszüntetéssel összefüggő átmeneti rendelkezések előírásával
(iratanyagok, adatbázisok, nyilvántartások átadása, egyéb jogutódlási kérdések rendezése).
A Felügyelet jogkörei közül az alábbiak megtartása mindenképpen szükséges:
-	egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme,
-	közzétételi feladatok:
-	várólistát vezető szolgáltatók honlapjai,
-	térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatások, szolgáltatók
listája,
-	egészségügyi tevékenységek, kórképek és elszámolási tételek magyar nyelvű
leírásához használható kifejezések jegyzéke,
11
-	az egészségügyi szolgáltató gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, valamint gyógyászati
ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendelését szolgáló számítógépes rendszer
minősítése,
-	annak ellenőrzése, hogy érvényesül-e a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyek
szakmai függetlensége,
-	annak ellenőrzése, hogy nincs-e jogellenes kapcsolat vagy összefonódás a
közfinanszírozásban részesülő gyógyszer támogatással történő forgalmazására szerződött
gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó és -forgalmazó, illetve támogatással történő
gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelésére jogosult orvos
között,
-	gyógyszerismertetői tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatok,
-	árbefagyasztás esetén a magasabb árhoz történő hatósági hozzájárulás kérelem alapján
történő megadása.
2.	A Gyftv. határozza meg a gyógyszertárak alapítására és tulajdonlására vonatkozó
szabályokat.
A 2006. év végén hatályba lépett új gyógyszertár-alapítási és -tulajdonlási szabályrendszer
bevezetését követően a gyógyszertári piacon az alábbi jelenségek voltak megfigyelhetőek. A
gyógyszertárak létesítése jelentősen könnyebb lett. Új gyógyszertár a korábbi geográfiai és
demográfiai szabályozástól függetlenül, a törvényben meghatározott - lényegében virtuális -
többletszolgáltatások vállalásával létesíthető. 2011. január 1-jétől többletszolgáltatás vállalása
és egyéb korlátozás nélkül, bárki, bárhol létesíthet és üzemeltethet gyógyszertárat, így az
állam joga megszűnik a patikalétesítés szabályozására.
A gyógyszertárat lényegében bármilyen társasági formában, bármilyen tulajdonosi szerkezetű
gazdasági társaság működtetheti. Így sem a gyógyszerpiaci szereplők, befektetők, sem a
külföldi, illetve az off-shore cégek szerepvállalása nem korlátozott. A Gyftv. elősegíti
gyógyszertárláncok létesítését és működését; az összevásárlás - a közös irányítás alá eső
gyógyszertárak számának meghatározott aránya esetén - a Gazdasági Versenyhivatalnál
bejelentés-, illetve engedélyköteles. A jelenlegi fúziós szabályozás a közös irányítás alá volt
gyógyszertárak forgalmi részesedésének alakulását nem vizsgálja.
A jelenlegi szabályozás új tőketulajdonosok gyors és olcsó piacra lépését, piaci pozíciójuk
stabilizálását segíti elő. Az új tőketulajdonosok között gyorsuló ütemben jelennek meg
külföldi érdekeltségek, illetve más hazai ágazatokban lezajlott folyamatokhoz és külföldi
gyógyszerészeti példákhoz hasonlóan a hazai befektetők között is megkezdődött a
koncentrálódás. A gyógyszertárláncokban egyre meghatározóbb a nagykereskedők jelenléte, a
gyógyszertárak és gyógyszertárláncok külföldi kézbe kerülése nem fékezett.
A jelenlegi szabályozás következtében az elmúlt években elsősorban nagyvárosokban - és
nem a vidéki kistelepüléseken - nyíltak új gyógyszertárak, ezen belül is frekventált helyeken.
2010 májusáig megszűnt 118 közforgalmú, 49 fiók- és 41 kézigyógyszertár.
A városokban egyfajta „kapacitástöbblet” jött létre, aminek következményei például a
kedvezőtlenebb fajlagos működési költségadatok, a szakmai színvonal romlása, a kistelepülési
patikáknál forgalomelszívás. A gyógyszertárak készletezési és szolgáltatásminőségi
problémákkal küzdenek, aminek romló ellátás a következménye. Megjelentek a szabálytalan
gyógyszertár-működtetésre, és gyógyszerész szakmai tevékenységre vonatkozó utaló jelek. A
12
patikák növekvő számban válnak veszteségessé (2008-ban mintegy 600 gyógyszertári
vállalkozás veszteségesen működött, ez a szám azóta növekszik), folyamatos az eladósodás, a
patikák nagykereskedők felé fennálló, határidőn túli tartozásai elérik a 13-15 milliárd forintot,
ami miatt a gyógyszertárak növekvő hányada kerülhet nagykereskedői érdekkörbe, illetve
bezárásra kényszerülhet.
Az egészségpolitika a gyógyszertárakat az egészségügyi ellátórendszer integráns részeként
kezeli, ezért az állam szabályozó szerepét fenn kívánja tartani.
A fent leírtak alapján a lakossági gyógyszerellátás teljes újraszabályozása indokolt.
Az újraszabályozás során természetesen figyelemmel kell lenni a gyógyszertár-alapításra és -
tulajdonlásra vonatkozó európai uniós esetjogra. Az Európai Közösségek Bíróságának a C-
531/06. számú ügyben, illetve a C-171/07. és C-172/07. számú egyesített ügyekben hozott
döntései alapján egyértelmű, hogy a tagállamok nemzeti jogi szabályozásaiban a
gyógyszertárak tulajdonjoga és üzemeltetési joga fenntartható kizárólag gyógyszerészek
részére, az ilyen előírásokat tartalmazó nemzeti jogszabályokat igazolja a lakosság
megbízható és színvonalas gyógyszerellátásának biztosítására irányuló cél mint közérdek.
A két döntés megerősíti, hogy egyrészről a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása
uniós elvének korlátozását igazolhatja az élet és az egészség védelme, valamint a
közegészségügyi érdek, másrészről pedig a gyógyszerellátás szervezetének és
szabályozásának kialakításában az uniós tagországoknak joguk van a nemzeti szabályozás
kialakítására és fenntartására, mely kiterjed a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és
működtetésének szabályozására. A bírósági döntések alapján a patikalétesítés és -működtetés
versenypiacitól eltérő tagállami szabályozását a közegészségügyi érdek, a minőségi
gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálása indokolja. A létesítés szabályozása során a
demográfiai és geográfiai szabályok alkalmazása (lakosságszám és gyógyszertárak egymástól
való távolsága) az ellátás egyenletességének szavatolására alkalmas eszköz, a gyógyszer- és
betegbiztonság, az ellátásbiztonság, a gyógyszertári szolgáltatások minősége és a
költséghatékonyság elvei érvényesítésének garanciája a gyógyszerész szakmai és
egzisztenciális függetlensége; ez a függetlenség a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben
különösen fontos. A fenti döntésekben megfogalmazásra került továbbá, hogy a
gyógyszerésztől elvárható, hogy ne csak a gazdasági hasznát vegye figyelembe, hanem a
felkészültsége, a gyakorlata és a hivatástudata révén a betegérdeket és a költségtakarékosság
elvét is. Külön kiemelésre került, hogy a betegellátásban részt vevő gyógyszerésszel szemben
hivatásetikai követelmények támaszthatók.
Az újraszabályozás kidolgozásához hosszabb idő és az érintett szereplőkkel való érdemi
egyeztetés szükséges, így a módosítást két ütemben indokolt megvalósítani. A korrekció során
gondoskodni kell arról, hogy a lakossági gyógyszerellátás rendszere a disztribúciós
gyakorlaton felül népegészségügyi feladatait is legyen képes ellátni, kapcsolódjon be a
prevenciós és egészségfejlesztési programokba. A gyógyszertárak gazdasági
alkalmazkodóképessége javítandó. Ezt segíti „az azonos feladatot ellátó struktúrák”
megtöbbszörözésének megakadályozása. Az 1. ütemben csak a legsürgetőbb intézkedések
meghozatala szükséges, így a patikaalapítás átmeneti korlátozása és a fúziótilalom kimondása.
A Javaslat ennek megvalósítását célozza.
3.	Az Szt. tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír a gondozási szükségletvizsgálatok
intézményvezetői hatáskörbe utalása. Jelenleg két szociális szolgáltatásnál, a házi
13
segítségnyújtásnál és az idősotthoni ellátásnál az ellátásra való jogosultságot a gondozási
szükségletvizsgálat eredménye alapozza meg. A Javaslat hatálybalépését megelőzően házi
segítségnyújtás esetén a vizsgálatokat jegyzők által működtetett bizottságok, míg idősotthoni
elhelyezéssel összefüggésben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a
továbbiakban: ORSZI) szakértői bizottságai végezték.
A módosítás következtében a vizsgálatok intézményvezetői feladattá tételével a fenti két
szociális szolgáltatásba való bekerülés leegyszerűsödik és az ehhez szükséges időtartam
lényegesen lerövidül. Ennek következtében kerülnek hatályon kívül helyezésre az Szt. azon
rendelkezései, amelyek a szolgáltatás legfeljebb három hónapig terjedő azonnali biztosítását
tették lehetővé egyedi intézményvezetői döntés alapján, hiszen a halaszthatatlan intézkedést
igénylő esetekben jellemzően a gondozási szükséglet megállapításához szükséges hosszú
időtartam volt az ellátás nyújtásának legfőbb akadálya. Az intézményvezetői
szükségletvizsgálatra való áttérés ebben a tekintetben jelentős adminisztrációs terheket szüntet
meg. Kiemelendő, hogy az intézményvezető a jelenlegi szabályoktól eltérően nem
szakvélemény formájában állapítja meg a gondozási szükségletet.
A Javaslat kiegészíti az Szt.-nek a közcélú munkavégzés keretében ellátható feladatokat
felsoroló rendelkezését a szükség-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetből eredő kár
helyreállításával kapcsolatos feladatokkal, függetlenül attól, hogy a kár köz- vagy
magántulajdonban következett be. Tekintettel ugyanakkor a közcélú foglalkoztatás államilag
támogatott jellegére, indokolt a Kormánynak felhatalmazást adni az ilyen módon ellátható
feladatok, illetve az e célokra fordítható keretösszeg nagyságának megállapítására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-4. és 13. §-hoz
A Javaslat értelmében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatos
hatósági feladatok az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe kerülnek át.
Az 5-6. §-hoz
A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása
elleni fellebbezés lehetősége a Javaslat alapján megszűnik, a döntés ellen a jövőben bírósági
felülvizsgálatnak lesz helye. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának
megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket
szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 89/105/EGK tanácsi irányelv (az ún.
transzparencia-irányelv) 6. cikkének (2) bekezdése a jogorvoslat biztosításának
szükségességét tartalmazza, ezen uniós követelménynek a javasolt szabályozás is eleget tesz.
A rendkívül kis számú fellebbezési eljárásban a Felügyelet általában új eljárásra utasításról
döntött, aminél a bírósági felülvizsgálat gyorsabb és hatékonyabb.
A 7. §-hoz
Ez a § a Gyftv. 41. §-ának módosítását tartalmazza, melynek alapján a kisforgalmú
gyógyszertárak működési célú támogatásban részesülnek. Ez az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központi költségvetési támogatásnak
minősül. A Gyftv. 41. §-a kimondja továbbá, hogy a támogatás igénylésére és folyósítására az
14
Art. rendelkezései irányadóak. A jogosultság megállapításának feltételeit külön jogszabály
állapítja meg.
A Gyftv. a jogosultság feltételeinek meghatározására felhatalmazást ad a Kormánynak, ezen
szabályok a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és
gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló
134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendeletben kerülnek meghatározásra. A támogatás igénylésének
feltétele a hivatkozott kormányrendelet 6/C. §-a szerint az, hogy az adott gyógyszertár egy
település gyógyszerellátását egyedül biztosítsa, valamint az, hogy támogatott gyógyszerekből
forgalmazott éves árréstömege ne haladja meg a 12 millió forintot. A támogatás fenti két
feltételéről az egészségügyi államigazgatási szerv állít ki igazolást (hatósági bizonyítványt) a
kérelmező gyógyszertár kérelmére.
Tekintettel arra, hogy a támogatás a Gyftv. 36. § (3) bekezdése és 39. §-a szerinti
gyógyszertár szolidaritási díjból befolyt összeg arányában kerül megállapításra úgy, hogy az
adott naptári negyedévben befolyt gyógyszertár szolidaritási díj összege a jogosult
gyógyszertárak között egyenlő arányban kerül felosztásra, szükséges az igazolás benyújtása
tekintetében határidőt szabni. Mivel a működési célú támogatás az Art. szabályai szerint az
elévülési időn belül (5 év) igényelhető, ettől eltérő határidő meghatározására pedig csak
törvényi szinten van lehetőség, a Gyftv.-ben indokolt rögzíteni az igazolás benyújtására
irányadó jogvesztő határidőt.
Jelen § tehát az adott naptári negyedévre járó támogatás igényléséhez szükséges igazolás
kérelmezésére ír elő határidőt, valamint rögzítésre kerül, hogy az egészségügyi
államigazgatási szervnek az igazolások kiállítására 10 napos határideje van annak érdekében,
hogy a kistelepülések gyógyszertárai mielőbb hozzájuthassanak az őket jogosan megillető
összeghez.
A 8. §-hoz
A Gyftv. 43. § (1) bekezdése szerinti árbefagyasztás esetén jelenleg a magasabb árhoz történő
hatósági hozzájárulást - kérelem alapján - a Felügyelet adja meg. Ez a feladat a Javaslat
alapján az egészségbiztosítási szervhez kerül át.
A 9-10. §-hoz
A Gyftv. értelmében jelenleg a Felügyelet feladatkörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy
érvényesül-e a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyek szakmai függetlensége,
továbbá, hogy nincs-e jogellenes kapcsolat vagy összefonódás a közfinanszírozásban
részesülő gyógyszer támogatással történő forgalmazására szerződött gyógyszertár, valamint a
gyógyszergyártó és -forgalmazó, illetve támogatással történő gyógyszer-, gyógyászati
segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelésére jogosult orvos között. Ezt a feladatot a
Javaslat szerint az egészségügyi államigazgatási szerv látja el a jövőben.
A 11. §-hoz
Ez a § rendelkezik a 2011. január 1-jéig átmenetileg tartó gyógyszertár-létesítési
moratóriumról. Ennek lényege, hogy 2011. január 1-jéig közforgalmú gyógyszertár létesítését
az egészségügyi államigazgatási szerv csak olyan településen engedélyezi, ahol a moratórium
idején közforgalmú gyógyszertár megszüntette működését és a településen nem működik
15
patika, vagy olyan településen, ahol nem működik közforgalmú vagy fiókgyógyszertár. A
módosítás nem érinti az intézeti, a fiók- és a kézigyógyszertárak alapítására vonatkozó
szabályokat, tehát a beavatkozás a jelenleg ellátatlan kistelepüléseknek nem hátrányos. A
Javaslat tiszta helyzetet teremt a gyógyszertár-alapítás és -tulajdonlás szabályainak
újraalkotásáig, ugyanakkor biztosítja a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátást.
Ugyanezen § szól az átmeneti fúziótilalomról, mely a fentiekhez hasonló szabály alkotásával
mondja ki, hogy 2011. január 1-jéig a gyógyszertárat működtető vállalkozások összefonódása
nem engedélyezhető.
Ezen §-ban került továbbá megfogalmazásra, hogy a moratórium kizárólag a törvény
hatálybalépését követően alkalmazandó, a már folyamatban lévő ügyeket, a hatálybalépést
megelőzően benyújtott kérelmeket nem érinti, azokat az egészségügyi államigazgatási szerv,
illetve a Gazdasági Versenyhivatal a jelenleg hatályos szabályok alapján bírálja el.
A 12. §-hoz
A § a 7. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan tartalmaz átmeneti rendelkezést.
A 14. §-hoz
Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásával
kapcsolatos fellebbezés lehetősége - hasonlóan a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
társadalombiztosításba történő befogadásának eljárásához - megszűnik, a döntés ellen
bírósági felülvizsgálatnak lesz helye. Tekintettel arra, hogy a technológiabefogadási
szabályok csupán 2010. július 1-jétől lépnek hatályba, a fellebbezés eltörlése ezen
vonatkozásban érdemi jogi, gyakorlati következménnyel nem jár.
A 15. §-hoz
A Felügyeletnek az egészségügyi szolgáltatók által vezetett várólistákkal kapcsolatos feladatai
az egészségbiztosítóhoz kerülnek át. Ugyancsak az egészségbiztosító végzi a jövőben az
egészségügyi szolgáltató gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, valamint gyógyászati ellátás
árhoz nyújtott támogatással történő rendelését szolgáló számítógépes rendszer minősítését.
A 16. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szükség-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetből eredő kár
helyreállításával kapcsolatos feladatokat, függetlenül attól, hogy a kár köz- vagy
magántulajdonban következett be, a közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottak is
elláthassák.
A 17-18. §-hoz
A Javaslat értelmében házi segítségnyújtás esetén a gondozási szükségletvizsgálatokat az
intézményvezető, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője által felkért szakértő
végzi el. A házi segítségnyújtáshoz hasonlóan rendelkezik a Javaslat arról, hogy a gondozási
szükségletet idősotthoni ellátásra vonatkozó kérelemnél az intézményvezető vizsgálja.
A 19. §-hoz
16
Az Szt. szerint a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles az egyházi kiegészítő
támogatást öt évig folyamatosan a központi költségvetésnek megtéríteni, ha a szolgáltatót,
intézményt egyházi fenntartónak adja át. Sok, ellátási kötelezettséggel rendelkező
önkormányzat van ugyanakkor, amely finanszírozási nehézségei miatt nem tudja fenntartani
intézményeit. A Javaslat szerint azon egyházaknak történő intézményátadás esetén,
amelyekkel az állam a szociális feladatok ellátásra is kiterjedő megállapodást kötött, nem kell
az egyházi kiegészítő normatívát megtéríteni, ha az egyházi fenntartó ellátási szerződés
megkötésével a kötelező önkormányzati feladatellátásban is részt vesz.
A 20. §-hoz
Tekintettel a közcélú foglalkoztatás államilag támogatott jellegére, indokolt a Kormánynak
felhatalmazást adni a szükség-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetből eredő kár
helyreállításával kapcsolatos feladatok körének, az e célokra fordítható keretösszeg
nagyságának és a vonatkozó eljárásrendnek a megállapítására.
A 21. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg az Szt.-ben a 19. § szerinti módosítás
alkalmazásával kapcsolatban.
A 22. §-hoz
Az Szt.-re vonatkozó pontosító rendelkezés.
A 23-24. §-hoz
A Javaslat a 19. §-ban foglaltakat - a törvények összhangjának megteremtése érdekében - a
Gyvt.-ben is érvényesíti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok tekintetében, és ehhez
kapcsolódóan átmeneti rendelkezést állapít meg a 2010. augusztus 1-jét megelőzően
benyújtott kérelmekre.
A 25. §-hoz
A § a Felügyelet megszüntetése miatt szükséges, hatályukat vesztő rendelkezéseket
tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a Gyftv.-t módosító 2009. évi CLIV. törvény 125. § (9) bekezdése
szerint 2011. január 1-jétől valamennyi (lakosságszámra, távolságra és a
többletszolgáltatásokra vonatkozó) patikaalapítási korlát teljes egészében megszűnne, az
újraszabályozás végett a teljes liberalizációt lehetővé tevő szabályok hatályon kívül
helyezéséről is rendelkezni kell.
A 26. §-hoz
A § a törvény hatálybalépésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Javaslat szerint a
Felügyelet hatásköreinek más szervekhez történő telepítése a törvény kihirdetését követő 35.
napon történik meg (ezt követően van lehetőség az ügyek, adatok, nyilvántartások átadására),
míg a Felügyelet mint költségvetési szerv jogutódlással történő megszűnéséről szóló
rendelkezés - figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló
17
2008.	évi CV. törvény (a továbbiakban: Kjgt.) 13. § (1) bekezdésében foglaltakra - a törvény
kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba. A Kjgt. 13. § (5) bekezdése értelmében a
Felügyelet a kincstár által vezetett nyilvántartásból való törléssel, a törlés napjával szűnik
meg. A feladatokat és hatásköröket - azok megfelelő rendezése érdekében - indokolt ennél
korábbi időpontban megszüntetni, illetve a megszüntetésre nem kerülő hatásköröket a jogutód
szerveknek átadni.
A 27. és 29-30. §-hoz
A §-ok a Felügyelet folyamatban levő ügyeinek, iratanyagainak, adatbázisainak, valamint az
általa vezetett nyilvántartásoknak az átadásáról rendelkeznek.
A 28. §-hoz
E § tartalmazza a Felügyelet megszűnésére vonatkozó szabályozást a szükséges átmeneti
rendelkezésekkel együtt, ideértve a munkajogi kérdésekkel, vagyoni jogokkal és
kötelezettségekkel, a felügyeleti díjjal és bírsággal kapcsolatos rendelkezéseket.
A 31. §-hoz
A rendelkezés a törvény erejénél fogva - magának a Felügyeletnek a megszűnését megelőző
időpontban - megszünteti az érdemi döntési jogkörrel nem bíró Felügyeleti Tanácsot.
A 32. §-hoz
A jogszabályszerkesztésről szóló jogszabály értelmében rendelkezni kell a jogszabály
megalkotásakor előre látható időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül
helyezéséről.
18