﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/578. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Földalapról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2010. július
2010. évi . törvény
a Nemzeti Földalapról
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-
politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés
ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel
történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet
kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt
alkotja:
Általános rendelkezések
1.	§
(1)	A Nemzeti Földalap, mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő termőföldek,
mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági
tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége.
(2)	E törvény alkalmazása során a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
föld fogalmán a termőföldről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.
(3)	A Nemzeti Földalap rendeltetése:
a)	működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel
rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b)	a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c)	a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra
alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása,
a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése,
d)	birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes
földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;
e)	a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a
hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás
esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz
földkészlet biztosítása;
f)	különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
g)	a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;
h)	a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása
a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a
vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;
i)	a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek
hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;
l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett
mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér
fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
2
2. §
A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti
tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
3.	§
A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az
agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a
továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban
az államot az NFA képviseli.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
4.	§
(1)	Az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
(2)	Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA két elnökhelyettesét az elnök
javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3)	Az NFA elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFA elnöke, és
elnökhelyettese nem lehet
a)	országgyűlési vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja,
miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, polgármester,
főpolgármester, alpolgármester;
b)	a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) tagja;
c)	gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy
ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően
szerződéses viszonyban áll.
(4)	Az NFA elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3)
bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója
vagy az élettársa tölti be.
(5)	Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
törvény rendelkezései az irányadók.
(6)	Az NFA elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7)	Az NFA elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8)	Az NFA feladatait központi szervezete és területi (megyei) szervezeti egységei útján látja el.
(9)	Az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar
Közlönyben teszi közzé.
5.	§
A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek
érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. A beszámolóhoz
csatolni kell az ellenőrző bizottság és a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács)
észrevételeit.
6.	§
A miniszter a 3. §-ban és az 5. §-ban foglaltakon túl
3
a)	kiadja az NFA alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;
b)	gyakorolja az NFA elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFA elnökhelyettesei
felett a munkáltatói jogokat;
c)	jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;
d)	előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt
középtávú stratégiai tervet;
e)	dönt az NFA költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;
f)	kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában
meghatározott tagjait;
g)	jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.
7.	§
(1)	Az NFA elnöke
a)	vezeti az NFA-t;
b)	javaslatot tesz a miniszternek az NFA elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;
c)	az NFA alkalmazottai felett, valamint - a kinevezés és a felmentés kivételével - az NFA
elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
d)	a 8. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban foglaltak kivételével dönt - a Tanács javaslatának
figyelembevételével - a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával
kapcsolatos kérdésekben;
e)	a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;
f)	elkészíti az 5. § szerinti beszámolót;
g)	képviseli az NFA-t harmadik személyekkel szemben;
h)	kapcsolatot tart az ellenőrző bizottsággal;
i)	felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;
j) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek naprakész nyilvántartásáért;
k) felelős a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek törvényes, szakszerű, hatékony és
gazdaságos hasznosításáért.
(2)	Az NFA elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és
működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
8.	§
(1)	A Tanács:
a)	elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos - a
földbirtok-politikai irányelveken alapuló - középtávú stratégiai tervét;
b)	érvényre juttatja az NFA tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú
stratégiát;
c)	véleményezi - a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben
megfogalmazott célkitűzések alapján - az NFA által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó
vagyonelemek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;
d)	dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi
ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a
100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt;
e)	dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek
tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;
f)	dönt a 21. § (3)-(5) bekezdése szerinti jogügyletekről;
4
g)	véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves
országgyűlési beszámoló tervezetét.
(2)	A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési
szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
(3)	A Tanács tagjai - a Tanács elnökének és az NFA elnökének kivételével - tevékenységükért
helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek. A Tanács elnöke
tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.
9.	§
(1)	A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.
(2)	A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.
(3)	A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács
működése során nincs helye.
(4)	A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az ellenőrző bizottság tagja.
(5)	A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFA működési költségeitől elkülönítetten
kell kezelni.
10.	§
(1)	A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki, további tagjai:
a)	az NFA elnöke;
b)	a miniszter által kinevezett személy;
c)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett
két személy.
(2)	A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja
nem lehet:
a)	országgyűlési vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja,
miniszter, polgármester, főpolgármester, alpolgármester;
b)	az ellenőrző bizottságának tagja;
c)	olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély,
vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet
érintően szerződéses viszonyban áll.
(3)	A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget
vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
11.	§
(1)	Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, az ellenőrző bizottság tagja, valamint ezen
személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása
alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet
folytató állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet
társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem hasznosítására irányuló pályázaton
nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemet érintően
szerződést az NFA-val nem köthet.
(2)	Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés
megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.
(3)	Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja mint az állami
vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező
5
személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles
vagyonnyilatkozatot tenni.
12. §
(1)	Az NFA elnöke, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő
személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek
elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(2)	Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok
megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács és az
ellenőrző bizottság tagjai - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint
-	korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a
jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül
a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.
13.	§
(1)	A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a)	lemondással,
b)	felmentéssel,
c)	kizárással
d)	elhalálozással.
(2)	A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.
(3)	A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem
képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(4)	Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja
a)	neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az
összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
(5)	A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség
megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése
14.	§
(1)	A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami
Számvevőszék évente ellenőrzi.
(2)	Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait az Országgyűlés
mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve menti fel. Az ellenőrző bizottság
egy-egy tagját
a)	az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-
képviseleti szervezetek,
b)	az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-
képviseleti szervezetek,
c)	az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
d)	az országos önkormányzati érdekszövetségek és
e)	a Magyar Agrárkamara
által jelölt természetes személyek közül kell megválasztani.
6
(3)	Az ellenőrző bizottság tagja magyar állampolgár lehet. Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet:
a)	országgyűlési vagy helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja,
miniszter, polgármester, főpolgármester alpolgármester;
b)	az NFA elnöke, elnökhelyettese, alkalmazottja;
c)	a Tanács tagja;
d)	olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy olyan magánszemély,
illetve ezek jogi képviselője, aki az NFA-val szerződéses viszonyban áll.
(4)	Az ellenőrző bizottság tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés
szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az
élettársa tölti be.
(5)	Az NFA elnöke és elnökhelyettesese, a Tanács tagja a megbízatása megszűnésétől számított két
évig nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.
(6)	Az ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és a tagok többségével elfogadott ügyrend
szerint működik.
(7)	Az ellenőrző bizottság tagja a feladatának ellátása érdekében jogosult az NFA és a Tanács
elnökétől tájékoztatást kérni, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon
és határidőben kell teljesíteni. Az ellenőrző bizottság tagja jogosult - a titokvédelmi szabályok
betartása mellett - bármely, az NFA tevékenységével kapcsolatos iratba betekinteni, azokat -
szükség esetén szakértő bevonásával - megvizsgálhatja.
(8)	Az ellenőrző bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig
beszámolót készít a miniszter részére.
(9)	Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint az NFA tevékenysége jogszabályba, az alapító
okiratba, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam
érdekeit, ezt köteles jelezni a miniszternek.
(10)	Az ellenőrző bizottság véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről
készült éves országgyűlési beszámolót.
(11)	Az ellenőrző bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az NFA
gondoskodik.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása
15.	§
(1)	A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú termőföld, mező-,
erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló,
vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület (a továbbiakban együtt: földrészlet).
(2)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai
irányelvek szerint kell hasznosítani.
(3)	A földbirtok-politika irányelvei:
a)	A földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b)	családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c)	környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról
történő támogatása;
d)	a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a
mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a
talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas
infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e)	a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f)	a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g)	a földpiac élénkítése és szabályozása;
7
h)	az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;
i)	a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
l)	a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú
hasznosításának előtérbe helyezése;
m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú
hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
n) művelési ágváltás támogatása;
o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek
megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
q) szociális földprogram támogatása;
r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel
rendelkezők támogatása;
s) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás
(különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás).
16. §
(1)	E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.
(2)	Az állam javára kisajátított, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a
Nemzeti Földalapba.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a
kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá
tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon
belül az NFA részére át kell adni.
(4)	Ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a
honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan a tényleges
művelési ág megállapítása alapján e törvény hatálya alá tartozik, a honvédelemért felelős miniszter
azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-
nyilvántartási bejegyzését követően a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan
megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott
ingatlanra eső hányadát a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt tényleges művelési ág megállapításának feltétele, hogy a honvédelmi
célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és
tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen. E bekezdésben foglalt mentesítéssel
összefüggésben felmerült költségeket a Magyar Honvédség viseli.
(6)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és
egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba
kerül. Az NFA a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90
napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási
javaslatában az alapokat megillető összeget.
(7)	Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes örökös tulajdonjogot
szerez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
MNV Zrt.) a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon
belül a földrészletet átadja az NFA-nak.
8
17.	§
(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az NFA naprakész vagyonnyilvántartást vezet,
amely tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is.
(2)	A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági
művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.
18.	§
(1)	Az NFA - a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével - a Nemzeti Földalapba tartozó a
földrészletet
a)	nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,
b)	nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,
c)	nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással,
d)	cserével
hasznosítja [a)-d) pontok együtt: hasznosítás].
(2)	Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően
kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet
folytató személyeket.
(3)	Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban
birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének
biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.
(4)	Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott
módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak
szerint - a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási
kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási
feladatok ellátásáról gondoskodni.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti
hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az NFA megbízási szerződést
köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél
hosszabb.
19. §
(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal,
aki
a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás
alatt áll;
b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan
napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d)	állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult -
eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.
(2)	Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, az
NFA jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó
kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl
további kizárási okokat is meghatározhat.
(4)	Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.
9
20.	§
(1)	Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott
földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet
értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról gondoskodni, továbbá - e
törvényben meghatározott esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más
kötelezettséget teljesíteni.
(2)	A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel jön létre.
(3)	A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
21.	§
(1)	Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a
részarány-tulajdonos részére - a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig -
földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a
mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozata alapján szerzi meg.
(2)	Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést
köthet.
(3)	Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adás-vételi, vagyonkezelési vagy
haszonbérleti szerződés olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló törvényben meghatározott
közérdekű célok, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához
szükséges.
(4)	Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az
azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.
(5)	A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése
szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába
vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet.
(6)	E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve
az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést megelőzően 30 nappal nyilvánosságra
kell hozni a tervezett szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.
22.	§
(1)A	Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának
elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen
tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a
továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba
tartozó földrészlet szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzat számára
ingyenesen tulajdonba vagy ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a
vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
(2)A	vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram megvalósítása
céljára történő tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adás kivételével - az ingatlanügyi hatóság által a
termőföld más célú hasznosításának, illetve erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti
hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.
(3)	E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány
nyilvános határozattal dönt.
10
23.	§
(1)	A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág
megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást
végrehajtani kizárólag az NFA előzetes hozzájárulásával lehet.
(2)	A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és értékek, erdők tulajdonjogának
bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben
meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
24.	§
(1)	A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték
megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.
(2)	Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészlet, ha az ajánlati ár a
helyben kialakult piaci árat meghaladja.
25.	§
A termőföldről szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot a termőföldre
vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló
rendeletben meghatározott módon az NFA gyakorolja.
26.	§
(1)	A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére
irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg.
(2)	A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe
adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek
fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál legalább harminc napra
hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati
felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.
(3)	Az NFA a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.
(4)	A földrészlet eladására, haszonbérletére és vagyonkezelésére irányuló pályázati felhívás
kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet
határozza meg.
27.	§
Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján és a területi szervezeti egységeinél, a miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint az önkormányzat polgármesteri
hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó
értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.
28.	§
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra,
valamint a 15. §-ban foglaltak megvalósítására kell fordítani.
11
29.	§
Ha az NFA-át terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon
hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy
kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
30.	§
(1)	A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből
nyilvános adatnak minősül:
a)	a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró
jogi képviselő neve és székhelye;
b)	a földrészlet fekvése szerinti település, és a földrészlet helyrajzi száma;
c)	az ellenszolgáltatás összege;
d)	az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;
e)	a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak
pénzösszege;
f)	haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.
(2)	Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke a nettó ötmillió
forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés
értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok
változásait az NFA internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon
belül. A közzétételről az NFA gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét 5 évig biztosítani kell.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött -
általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig
a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként
visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az
ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben
ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti
közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(4)	A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel
közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve -
külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - minősített adatra.
31.	§
Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak
megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló
ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet az
NFA átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából.
Záró rendelkezések
32.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;
b)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;
12
c)	a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából
az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának
szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az
ellenőrző bizottság működési rendjének, valamint működési költségei megtérítésének a szabályait.
33.	§
E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
34.	§
(1)	A miniszter e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül az NFA megalapítása
érdekében szükséges intézkedéseket megteszi.
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében
az NFA a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása
nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFA e törvény szerinti
megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.
(3)	A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.
a)	a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet tevékenységét
lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít e törvény
hatályba lépése napja szerinti fordulónappal,
b)	elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb
jogszabályok előírnak,
c)	a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást készít,
d)	a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti,
e)	a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról
iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti.
(4)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló
termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-,
erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény
hatálybalépését követő 60 napon belül az NFA kezelésébe kell adni, melynek során a
társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFA a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészleteket érintően az (1) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében
bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(6)	Az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését - a változás
tulajdoni lapon történő átvezetését követően - kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek
bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.
35.	§
E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-
a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki
szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék fedezetét az NFA
költségvetéséből kell biztosítani. Ha az életjáradék az NFA költségvetéséből nem finanszírozható, a
szükséges összeget a központi költségvetés biztosítja.
13
36.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § m) és n) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy
egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1.	lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a
termőföld vagy tanya fekszik;
2.	lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a
termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy
közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő
termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna
közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel
vagy tanyával;”
37.	§
(1)	A Tft. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi
sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a)	a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b)	a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c)	a helyben lakó szomszédot;
d)	a helyben lakót;
e)	haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.”
(2)	A Tft. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog
gyakorlásának sorrendje a következő:
a)	a családi gazdálkodó;
b)	nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.”
38.	§
A Tft. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a
haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.”
39.	§
(1)	E törvény 36-38. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon termőföld vagy tanya esetében kell
alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó
14
elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e
törvény hatálybalépését követően tették közzé.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett
a)	vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a
beadványt - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1)
bekezdésétől eltérően - a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések
szerint kell elintézni;
b)	haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a
beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések
szerint kell elintézni.
40.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 109/B-109/C. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való
gazdálkodásból származó bevételek - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi
költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi
költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(3)	A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (a továbbiakban: NFA) rábízott vagyonnal való
gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az agrárpolitikáért felelős miniszter felelős, aki
az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.
(4)	Az NFA
a)	közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,
b)	a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek
beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási
gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,
c)	a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások teljesüléséről.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és
kiadásokra alkalmazni kell.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
109/C. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos
költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell
számolni forgalmi értéken, amelyek az NFA-ra bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének
változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal
kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni,
ügylet-típusonkénti bontásban.
(3)	A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti ingyenes tulajdonjog-átruházás kapcsán elszámolt
költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett
összege túlléphető.
(4)	Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2)
bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt
költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési
kiadások tervezett összege túlléphető.
15
(5)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre
-	a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás
elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”
41.	§
A Tft. 8/C. § (1) bekezdésében a „betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a
települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság” szövegrész helyébe a „betartását az
ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.
42.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „biztosításával (ideértve a Nemzeti
Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni” szövegrész
helyébe „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell
megszerezni.” szöveg lép.
43.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Külön törvény rendelkezik:
a)	a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),
b)	a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda
Zrt. működéséről,
c)	az állami tulajdonban lévő termőföldekről, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi földekről, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz
szükséges művelés alól kivett területekről.”
(2)	A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok
értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3)	A Vtv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok,
műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely
jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott
esetekben és módon kerülhet sor.”
44.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői
megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő
bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére, tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ
16
Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira
nem kell alkalmazni.”
45.	§
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe az
alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a
költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti
egységei kivételével -, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél -
a területi szervei kivételével -, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei
kivételével -, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Nemzeti Nyomozó
Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen
felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint
-	a belső igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az
Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 15%-a.”
46.	§
(1)	Hatályát veszti:
a)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény,
b)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV.
törvény,
c)	a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi
CXXXVIII. törvény,
d)	a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontja,
e)	a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése,
f)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló
2009.	évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontja,
g)	a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdése,
h)	az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról,
valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. §
(5)	bekezdésében az „a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 3. §-ában az
állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, egyéb esetekben” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Vtv.
a)	26. §-a,
b)	36. § (2) bekezdés c) pontjában a „,vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,
c)	37. § (2) bekezdése,
d)	45. § (1) bekezdése,
e)	58. §-a,
f)	61. § (3) és (4) bekezdése,
g)	65. § (1) bekezdésében a ”vagy az NFA-t” szövegrész,
hí) 71. § (1) bekezdés f) és g) pontja.
17
Indokolás
1-3. §-hoz
A tervezet 1. §-a a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek körét és rendeltetését határozza meg.
A tervezet 2. §-a rögzíti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására és
nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben
foglaltakat kell alkalmazni.
A tervezet 3. §-a megállapítja a Nemzeti Földalap feletti a tulajdonosi joggyakorló személyét, és e
joggyakorlás módját, valamint az állam képviseletét a polgári jogviszonyokban. A tervezet szerint a
Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az
agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a
továbbiakban: NFA) útján gyakorolja.
4.	§-hoz
A tervezet 4. §-a tartalmazza az NFA jogállását, az NFA elnökének és elnökhelyetteseinek
kinevezésére, felmentésére, javadalmazására vonatkozó, valamint ezen személyekkel kapcsolatos
összeférhetetlenségi szabályokat. E § tartalmazza továbbá a NFA elnökének és elnökhelyetteseinek,
valamint az alkalmazottainak a jogviszonyát. A tervezet rögzíti azt is, hogy az NFA alapító okiratát,
és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.
5-8. §-hoz
A tervezet 5. §-a rögzíti az Országgyűlés részére történő éves beszámolási kötelezettséget a
Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről, valamint a földbirtok-politikai irányelvek
érvényesüléséről, továbbá e kötelezettség teljesítésének a módját.
A tervezet 6. és 8. §-a részletesen felsorolja a miniszter, az NFA elnöke és a Birtokpolitikai Tanács
(a továbbiakban: Tanács) Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatait.
A Tanács működése biztosítja a Nemzeti Földalap kiemelt szintű stratégiai irányítását és a nagyobb
volumenű földügyletekre vonatkozó megfelelő döntéshozatalt, különös figyelemmel az ide tartozó
termőföldvagyon sajátosságaira, nagyságrendjére és nemzetgazdasági jelentőségére.
10-13. §-hoz
A tervezet 10. §-a tartalmazza a Tanács elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: Tanács
tagjai) kinevezésére vonatkozó, valamint ezen személyeket érintő összeférhetetlenségi szabályokat.
A tervezet 11. §-a garanciális rendelkezéseket tartalmaz az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács
tagja, az ellenőrző bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa jogviszonyára a
törvényesség, a szakmaiság és a pártatlanság biztosítása érdekében, továbbá rendelkezik az NFA
elnökét, elnökhelyettesét, a Tanács tagjait, az ellenőrző bizottság tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettségről.
A tervezet 12. §-a az NFA elnökének, a Tanács tagjainak, az ellenőrző bizottság tagjainak a
felelősségi szabályait rögzíti.
A tervezet 13. §-a a Tanács tagjai megbízatása megszűnésének eseteit sorolja fel.
14.	§-hoz
18
A tervezet 14. §-a tartalmazza azt, hogy a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással
kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék gyakorolja. Emellett tartalmazza a - társadalmi
kontrollként funkcionáló - Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak a megválasztását, e
személyeket érintő összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá az ellenőrző bizottság működésének
legfontosabb szabályait.
15.	§-hoz
A tervezet 15. §-a tartalmazza, hogy mely állami tulajdonú földrészletek tartoznak a Nemzeti
Földalapba, továbbá törvényi szintre emeli fel a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatban
megfogalmazott földbirtok-politikai irányelveket, és rögzíti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészleteket ezen irányelvek szerint kell hasznosítani.
16-17. §-hoz
A tervezet 16. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek alapján valamely fölrészlet a Nemzeti
Földalapba kerül. A tervezet - bizonyos feltételek teljesülése esetén - az ingatlan-nyilvántartásban
„állami terület I.” megnevezéssel szereplő azon földrészletek sorsát is kezeli, amelyek honvédelmi
célú felhasználása, használata már nem indokolt.
A tervezet 17. §-a előírja az NFA részére a működéséhez szükséges naprakész vagyonkataszter
vezetését.
18-23. §-hoz
A tervezet 18-22. §-ai szabályozzák a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását. A
tervezet szerint a hasznosítás egy gyűjtőfogalom, amely alatt a Nemzeti Földalapba tartozó a
földrészlet eladását, haszonbérbe adását, vagyonkezelésbe adását, és cseréjét kell érteni. A
hasznosítás során a főszabály a nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás, illetve a
nyilvános pályáztatás útján történő értékesítés. E főszabály alóli kivételeket a tervezet rögzíti.
A tervezet 19. §-a garanciális előírásokat rögzít a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek
hasznosítására irányuló szerződések jogosultjaival szemben.
A tervezet 20. §-a rögzíti a vagyonkezelői jogviszony létrejöttét és tartalmát.
A tervezet 21. §-a tartalmazza az NFA-nak a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek
hiánya esetén (ún. Ak hiányos volt termelőszövetkezeti területek esetén) a kiadatlan részarány-
tulajdonnal rendelkező személyek részére - a hatósági földkiadáshoz szükséges - földterület
biztosítását, továbbá azon speciális jogügyleteket, amelyek esetében a főszabály szerinti
hasznosítási módtól el lehet térni.
A tervezet 22. §-a szabályozza az önkormányzatok részére meghatározott célokból történő ingyenes
vagyonkezelésbe adás, és tulajdonba adás eseteit.
A tervezet 23. §-a kimondja, hogy az NFA előzetes hozzájárulásával lehet a vagyonkezelésbe,
haszonbérbe adott földrészletek művelési ágát, más célú hasznosítását, és a rendes gazdálkodás
körét meghaladó beruházást végrehajtani, továbbá rögzíti, hogy a védett természeti területek, erdők
tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön
törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
24-25. §-hoz
A tervezet 24. és 25. §-a a Nemzeti Földalap gyarapításának két módjáról, a tulajdonos részéről
történő földfelajánlásról, és az NFA által gyakorolt az elővásárlási jog alkalmazásáról rendelkezik.
Az elővásárlási joggal kapcsolatban megemlítendő, hogy a hatályos szabályozás - a Nemzeti
19
Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 8. § (2) bekezdése - szerint az
államot megillető elővásárlási jog gyakorlása érdekében a vételi ajánlatot a tulajdonosnak
közvetlenül a földalapkezelő szervezet részére kell megküldeni.
Ugyanakkor a Tft. 10. § (6) bekezdése kimondja, hogy a Tft., valamint a Ptk. alapján fennálló
törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog esetén a tulajdonosnak az ingatlanra vonatkozó vételi
(haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal
közölnie. Ennek alapján a hatályos szabályozás szerint az ajánlatnak két közlési módja áll fenn. Az
ajánlatot az állam felé közvetlenül személyesen vagy postai úton, míg minden más törvényi
elővásárlásra jogosulttal hirdetményi úton kell közölni. Külön probléma, hogy a hatályos
szabályozás mellőzi rögzíteni, hogy a földalapkezelő szervezet mennyi időn belül jogosult az
ajánlatra elfogadó nyilatkozatot tenni. A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog
gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet csak a hirdetményi úton
közölt, azaz a kifüggesztett ajánlat esetére rendelkezik az elfogadó nyilatkozat megtételére
vonatkozó 15 napos határidőről.
A tervezet alapján a földalapkezelő szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az
irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti a 16/2002. (II. 18.) Korm.
rendelet azon rendelkezése, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell
közzétenni.
Ezen módosítással a tulajdonosok mentesülnek a postaköltségek megfizetése alól, továbbá
megszűnik az állam javára fennálló, a közlési módok közötti megkülönböztetés.
26-27. §-hoz
A tervezet 26. §-a a pályázati felhívással kapcsolatos legfontosabb szabályokat tartalmazza. A
pályáztatási eljárás részletes szabályait rendelet fogja tartalmazni. A tervezet 27. §-a pedig a
nyilvánosság tájékoztatása céljából előírja a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre,
vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékének a közzétételét.
28-31. §-hoz
A tervezet 28. §-a kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából
származó bevételeket földvásárlásra, valamint a földbirtok-politikai irányelvek megvalósítására kell
fordítani.
A tervezet 29. §-a az állam helytállási kötelezettségét rögzíti.
A tervezet 30. §-a a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából
közérdekből nyilvános adatok körét tartalmazza, továbbá a kötelezően nyilvánosságra hozandó
szerződések körét határozza meg.
A tervezet 31. §-a rögzíti az NFA kötelezettségét arra az esetre, amikor a földrészlet a Nemzeti
Földalból kikerül.
32-33. §-hoz
A tervezet 32. és 33. §-a a felhatalmazó, és a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
34-35. §-hoz
A tervezet 34. §-a az NFA megalapításával összefüggő átadás-átvételi feladatokat, a tulajdonos
joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével összefüggő
eljárást, valamint az új Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza.
20
A tervezet 35. §-a a „földért életjáradékot” programmal kapcsolatos folyamatban lévő eljárások
folytatását garantálja.
36-39. §-hoz
A tervezet 36-38. §-ai a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tft.)
módosítják.
A tervezet 36. §-a a Tft. 3. § m) és n) pontjában foglalt helyben lakó és helyben lakó szomszéd
fogalmi meghatározását módosítja.
A Tft. a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd jogi fogalmát az elővásárlási, és az
előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő jogosulti kör kapcsán határozta meg. Ebből
következően az említett jogok jogosulti sorrendjének újraszabályozásánál alapvető kérdés, hogy
mely személyek tartoznak a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe.
A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező
őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett
lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld
vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen
van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van. A
helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a „helyben lakó jogi személy illetve a
jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státusz. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a
jogi személy illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban együtt:
gazdálkodó szervezet) természetes személy tagjait illetve részvényeseit is elővásárlási jog illessen
meg úgy, hogy egyébként ezen személyek nem felelnek meg a hatályos szabályozás szerinti, a
magánszemély helyben lakóra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanis a hatályos szabályozás nem
közvetlenül a gazdálkodó szervezet tagja, illetve részvényese oldaláról állította fel a kritériumokat,
hanem közvetve a gazdálkodó szervezet oldaláról. Márpedig a gazdálkodó szervezet jogai és
kötelezettségei elválnak azok tagjaitól (részvényeseitől.)
A helyben lakó fogalmi meghatározásából továbbá elhagyásra került azon vagylagosan teljesíthető
feltétel, miszerint elegendő, ha a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel
rendelkező magánszemély vállalja a helyben lakást és a mezőgazdasági tevékenység
élethivatásszerű folytatását [Tft. hatályos 3. § m) pont 3. alpont]. Ezen módosítás indoka, hogy a
fogalmi meghatározásban szereplő, a jövőre vonatkozó kötelezettség-vállalás - annak
szabályozatlansága okán - fiktív.
A hatályos szabályozás szerint csak az a helyben lakó minősül helyben lakó szomszédnak, akinek a
tulajdonában vagy használatában álló termőföld vagy tanya (a továbbiakban együtt: termőföld)
közvetlenül szomszédos a vételi vagy haszonbérleti ajánlat tárgyát képező termőfölddel.
A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni,
amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, s így a két földrészlet egymással nem
közvetlenül szomszédos. Méltánytalan, és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási
illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az a helyben lakó ne essen a helyben lakó
szomszéd fogalmi körébe, akinek a tulajdonában illetve használatában olyan termőföld áll, amely az
ajánlat tárgyát képező termőfölddel szomszédos, de például azokat éppen a földrészletek
megközelíthetőségét szolgáló út választ el egymástól.
A tervezet 37. §-a a Tft. 10. § (1) és (2) bekezdésében foglalt elővásárlásra jogosultak sorrendjét
szabályozza újra. A tervezett szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz
élethivatásszerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei, azzal, hogy
a joggyakorlás során továbbra is előnyt élveznek a fennálló haszonbérleti jogviszonyok jogosultjai.
21
Az elővásárlásra jogosultak sorrendjének kialakításánál további változás a hatályos
rendelkezésekhez képest, hogy első helyen a Magyar Államot illeti meg az elővásárlási jog. Az
államot megillető elővásárlási jogot - az Nfatv. 8. § (1) bekezdése alapján - a földalapkelező
szervezet gyakorolja az állam nevében. Az államot megillető elsőhelyi elővásárlási jog
biztosításának az az oka, hogy a földalapkezelő szervezet az Nfatv. 2. § (2) bekezdésében rögzített
feladatát, nevezetesen a földbirtok-politikai irányelveket érvényesíthesse, és legyen lehetősége a
tulajdonjog adásvétellel történő átruházása esetén „piaci szereplőként” eljárni.
Az elsőhelyi elővásárlási jog biztosításával a földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam betöltheti azt
a feladatát, hogy köztulajdonba került termőföldeket - elsősorban pl. a családi gazdálkodók és/vagy
a letelepedni és gazdálkodni akaró, gyermekek világra hozatalát és felnevelését vállaló fiatal párok
részére történő tartós használatba adással - az agrár-, a vidék-, a népesedés- és a szociálpolitika
céljára hasznosíthassa, elősegítse a közcélú földkészlet-gazdálkodást.
A földalapkezelő szervezet útján az államot megillető elsőhelyi elővásárlási jog alkotmányos
határok közötti kedvezmény, mert nem a tulajdonhoz való jogot érinti, nem a tulajdon megszerzése
tekintetében tesz különbséget az állam javára, hanem az elővásárlási jogok rangsorát állapítja meg,
így a Nemzeti Földalap működésével megmarad a gazdasági szempontú szabályozási koncepción
belül.
A Tft. 10. § (2) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a helyben lakó és ennek alapján a
helyben lakó szomszéd fogalmi meghatározása a tervezet szerint módosul, amelyből következően e
jogosulti körökből kikerül a gazdálkodó szervezet.
A tervezet 38. §-a a Tft. 10. § (5) bekezdését módosítja. A módosítás indoka az elővásárlásra
jogosultak sorrendjének tervezett megváltoztatása okán a módosult számozásra való megfelelő
utalás, továbbá az, hogy a tervezet szerint megszűnik a gazdálkodó szervezet tagjainak és
részvényeseinek biztosított elővásárlási jog.
A tervezet 39. §-a a Tft. módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, valamint
a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos garanciális szabályokat rögzíti.
40-45. §-hoz
A tervezet 40-45. §-ai a módosító rendelkezéseket tartalmazzák. A tervezet módosítja az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, a Tft.-t, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi
közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt, az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Vtv.), a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII.
törvényt, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt.
46.§-hoz
A tervezet 46. §-a a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A tervezet 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjai az Nfatv.-t és módosításait helyezik hatályon kívül,
figyelemmel az új szervezet felállítására.
A tervezet 46. § (1) bekezdés d) pontja a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontját helyezi hatályon kívül,
melynek indoka megegyezik a 37. §-hoz fűzött indokolással, nevezetesen azzal, hogy a helyben
lakó és ennek alapján a helyben lakó szomszéd fogalmi meghatározása a tervezet szerint módosul,
amelyből következően e jogosulti körökből kikerül a gazdálkodó szervezet.
A tervezet 46. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezi a termőföld védelméről szóló 2007.
évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdését, amely szerint termőföld belterületbe vonása esetén a
22
fizetendő földvédelmi járulék negyedét kell megfizetnie az önkormányzatnak, ha a belterületbe
vonást az önkormányzat legalább tizenöt új munkahely megteremtését eredményező beruházás
megvalósulása érdekében kezdeményezi.
A Tfvt.-be e rendelkezést a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény iktatta be, amely számos gyakorlati
problémát vet fel, és alkalmazhatatlannak bizonyul. Az alkalmazhatatlanság abban ölt testet, hogy a
helyi önkormányzat a jövőre vonatkozóan nem tudja igazolni az új munkahely megteremtését
eredményező beruházás megvalósítását. Ezen túl szabályozatlan az az eset, amikor a beruházás
mégsem valósul meg, vagy ha meg is valósul, de kevesebb személyt foglalkoztatnak az előírtnál. A
termőföldek megalapozatlan belterületbe való vonásának az igénye tapasztalható akkor, amikor
nem létező beruházási szándékok ellenére az önkormányzatok „munkahelyteremtésre”, avagy -
mögöttesen - az önkormányzatok anyagi helyzetére való hivatkozással kérik a termőföldek
belterületbe vonásának engedélyezését a földhivataloktól. A központi költségvetést megillető, és a
föld minősége szerint differenciált mértékű földvédelmi járulék - a földhivatal előzetes
engedélyezési eljárása mellett - a termőföld védelmét szolgálja. A földvédelmi járulék összegének
mérséklése ezért a földvédelem ellen hat.
Mindezek alapján a hivatkozott törvényhely hatályon kívül helyezése indokolt termőföldvédelmi
szempontból.
A tervezet 46. § (1) bekezdés f)-h) pontjai, valamint a tervezet 46. § (2) bekezdése az új törvény
megalkotása okán helyezik hatályon kívül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontját, a
minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdését, továbbá az állami
vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes
törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében, és a
Vtv.-ben az Nfatv.-re illetve a Nemzeti Földalapra utaló szövegrészeket.
23