﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/579. számú törvényjavaslat

2010. évi...... törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról

1.§
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban:
Alkotmány) 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság
hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is
eljárhat.”
2.§
Az Alkotmány 70/1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70/1. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez
hozzájárulni.
(2)	A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó,
illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó
erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől
kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.”
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hatályos törvények a bírósági eljárásban lényegében minden feladatot bírói hatáskörbe
utalnak, a megfelelő végzettséggel rendelkező igazságügyi alkalmazottakat pedig feljogosítják
ezek közül néhány gyakorlására. Régóta komoly igény fogalmazódott meg a bírói kar
részéről, hogy a bírósági titkárok hatáskörének gondos elkülönítésével a bírák tevékenysége a
tényleges ítélkező munkára koncentrálódjon. Időszerűvé teszi a probléma kezelését, hogy a
bírói kar kor szerinti összetétele megváltozott, és az elkövetkezendő időszakban rendkívül kis
számban üresednek meg bírói álláshelyek, illetve a bírói pálya elhagyása következtében sem
szabadulnak fel jelentős mértékben bírói állások.
Mindezen tényezők irányváltást igényelnek a bírósági titkárok foglalkoztatásánál, a bírói
utánpótlás stratégiai tervezésénél és ennek alapja a bírósági titkári jogállás és hatáskör
átgondolása, • felülvizsgálata. A bírósági titkárokat megfelelő hatáskör és jogállás
biztosításával ösztönözni kell feladataik ellátására.
Ezen megállapításokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács fogalmazta meg a bírósági
titkárok jövőbeni szabályozására vonatkozó kívánalomként.
Mindemellett a Kormánynak a közbiztonság helyreállítása érdekében eddig megtett, illetve a
jövőben bevezetni szándékozott intézkedései további ügyterhet rónak a bíróságokra, amelyhez
biztosítani szükséges azok többletkapacitását is.
A közelmúltban az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a bírósági titkárok jogállására,
hatáskörére vonatkozó jogszabályok alkotmányossági vizsgálatával. Az Alkotmánybíróság az
1/2008. (I. 11.) AB határozatával azért is tartotta alkotmányellenesnek a bírósági titkár érdemi
döntéshozatali jogkörrel történő felruházását, mert az Alkotmány 46. §-a nem teszi lehetővé
azt, hogy az ítélkezés alanya tekintetében törvény eltérően rendelkezzék. Az
alkotmánymódosítási javaslat (a továbbiakban: Javaslat) a törvényi eltérő rendelkezés
lehetőségét teremti meg.
A Javaslat másik rendelkezése alaptörvényi felhatalmazást ad arra, hogy törvény a társadalmi
igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg. A
Javaslat figyelembe veszi, hogy az adónak szabályozó funkciója is van; azt célozza, hogy a
jogalanyok az adópolitikailag nem támogatott jogviszonyokat ne, vagy csak magas adóteher
mellett kössenek. Erre tekintettel az alkotmányozó a társadalmi igazságérzetet sértő, jó
erkölcsbe ütköző jogviszonyok ellen kíván fellépni az adóztatás eszközével.
Az alkotmányozó az adójogszabályok tekintetében el kíván térni az Alkotmánybíróság
903/B/1990. AB határozatban megfogalmazott megállapításával, amely szerint az
adókötelezettséget érintő szabályozásnál az adókötelezettség keletkezésének időszakát, és
nem a bevallás időpontját tekinti irányadónak. A Javaslat ezért lehetővé kívánja tenni, hogy a
jó erkölcsbe ütköző módon szerzett juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóév egészére
vonatkozóan. Az alkotmánymódosítással bevezetett 70/1. § (2) bekezdése az ott meghatározott
jövedelemadók esetében az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására
bízza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § -hoz
A Javaslat a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek esetében megteremti az alkotmányos
alapját annak, hogy törvényben meghatározott ügyek tekintetében bírósági titkár is
eljárhasson.
A 2. §-hoz
Az Alkotmány 70/1. §-át új bekezdéssel egészíti ki. Felhatalmazást ad a törvényhozónak a jó
erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatására az adott
adóévben.