﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/581. számú
törvényjavaslat
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. július

2010. évi ... törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a
gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése
érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése
1.	§ (1) E fejezet hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített
munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki.
(2) E fejezet alkalmazásában
1.	háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő
személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását
szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek
felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, a
háztartásban szükséges javítási, állagmegóvási, felújítási munkák elvégzése;
2.	nem tekinthető háztartási munkának
a)	a háztartásban szükséges javítási, állagmegóvási, felújítási munkák elvégeztetése, ha az azt
elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen
tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója,
b)	ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy
foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,
c)	ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek,
illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál;
3.	háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a
tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként végzi;
4.	foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve
megbízója, megrendelője.
5.	Adórendszeren kívüli kereset: olyan járandóság, amelyet az e fejezet szerinti foglalkoztató
háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
2.	§ (1) A foglalkoztató az általa az 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység
végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem
kötelezett, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően
teljesítette.
(2)	Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó és járulékfizetési
kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási
alkalmazottat érintő, 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését
elmulasztotta.
(3)	Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a
foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
2
(4)	Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét, a bejelentési
kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási
alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló
törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg
kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt
terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.
3.	§ (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak
havonta a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (3) bekezdés szerinti adatokat. A
foglalkoztató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -
a)	elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a
továbbiakban: ügyfélkapu),
b)	telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c)	rövid szöveges üzenet (SMS) útján
teljesítheti.
(2)	A foglalkoztató akkor élhet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentési lehetőséggel,
ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából.
(3)	A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:
a)	a foglalkoztató adóazonosító jele,
b)	a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele.
(4)	A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az elektronikus
közszolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései alapján a központi elektronikus szolgáltató
rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül
történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A központi ügyfélszolgálat a
bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a
bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a
bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett
adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat.
A központi ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az
adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó
napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő
ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra
teljesíteni kell.
4.	§ (1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. §
szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint
összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független
attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.
(2)	A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e
célra rendszeresített számlára átutalással postai készpénz-átutalási megbízással, vagy az
állami adóhatóság ügyfélszolgálatain készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel POS
terminálon, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, banki átutalással a bejelentés napját
magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.
3
(3)	Az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való
jogosultságot nem keletkeztet. A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott
természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti
biztosítottnak.
(4)	A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
5.	§ (1) A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a
bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a
háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási
alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.
(2)	A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.
A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a
háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap
során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a
foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.
(3)	A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.
(4)	Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás mintát az internetes honlapján
letölthető formában elérhetővé teszi.
6.	§ Az e törvény szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása
esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
7.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdése a következő új i)
ponttal egészül ki:
/Az állami adóhatóság/
„i) Elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú
törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény 3. § (3) bekezdése szerint a
foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat
ia)	a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint
ib)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében
köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából.”
II.	Fejezet
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója
8.	§ (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt
adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.
(2)	Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.
9.	§ (1) Különadó fizetésére köteles az a magánszemély, aki munkavégzésre irányuló
jogviszonya alapján (ide nem értve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
III. rész I-XI. fejezeteit, de ideértve a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési
felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok
takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló
jogviszonyt) a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
4
(2)	A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével
összefüggésben kapott bevételből - ide nem értve a jogviszony megszűnésének évére járó
szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a
magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési időnek a munkavégzési
kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összegét, továbbá a szerződéses katonák
leszerelési segélyét, de ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint
kikötött ellenérték címén kapott bevételt - a rendszeres járandóságok 60 napra számított
összegét meghaladó rész, a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés
szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés
szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó
részéből a kétmillió forint feletti összeg.
10.	§ A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdés szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
11.	§ (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg,
vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be,
és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2)	Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le
nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
(3)	A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a)	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve be kell
vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem
megállapításánál;
b)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni.
(4)	A különadó alapja után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény
rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5)	Amennyiben a magánszemély az adó alapjául szolgáló jövedelmet e fejezet hatályba
lépését megelőzően szerezte meg, a magánszemélyt terhelő adót a magánszemély - a (2)
bekezdés rendelkezéseitől eltérően - a személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig
fizeti meg, a kifizető az egészségügyi hozzájárulást a hatályba lépés napja hónapjának
kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
12.	§ E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel -
különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj - amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e
jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint
meghatározott időközönként, vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.
III.	Fejezet
Egyes adó- és egyéb törvények módosítása
5
13.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 19 §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív
adóalap 19 százaléka.
(2)	A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig
10 százalék.
(3)	A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás
előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)-
(2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő.
(4)	A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.”
14.	§ A Tao. a következő 29/K. és 29/L. §-sal egészül ki:
„29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010.
január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti
időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.
(2)	Ha az adózó az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági
adó mértéke
a)	a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka;
b)	a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió
forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az
adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes
kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel
számított értékkel egyenlő.
(4)	Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke
a)	a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot
meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
b)	a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió
forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(5)	Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja,
ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban
a)	a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és
b)	az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos
állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni
vagy - választása szerint - az adóévben legalább egy fő, és
c)	az azt megelőző adóévben - a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem
-	(nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés
hatálya alá tartozik, és
d)	a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett
munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a
munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének
ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a
határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki
munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
6
törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási
bírságot, és
e)	az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján
érvényes minimálbér kétszerese - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett
leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - szorzatának
a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulékot.
(6)	A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív
adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án
hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(7)	A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az
adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes
kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel
számított értékkel egyenlő.
(8)	A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:
a 4. § 11. pontjában és a 15/A § (6) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt
-	19 százalékos adókulcsot,
a 7. § (12) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt - 19
százalékos, illetve a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,
a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában - a 19. § (1) bekezdésének a
lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt - 2010. adóévben lekötött
fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot,
a 7. § (17) és (20) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték
alatt - a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket
kell érteni.
(9)	E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak a 2010. adóévi
adókötelezettségre kell alkalmazni.
29/L. § Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6)
bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie.”
15.	§ Az Szja tv.
3.	§-a 17. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/17. Egyéni vállalkozó:/
„a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített
tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a
magánszemély, aki
aa)	az ingatlan bérbeadási,
ab)	a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a
szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb
szálláshely szolgáltatási
tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy
az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó
rendelkezések alkalmazását választja;”
7
16.	§ (1) Az Szja tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a)	bevétel esetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b)	kiadás esetében a teljesítés időpontjában,
c)	dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén
a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
d)	értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának
megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e)	ad) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont
rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában;
f)	a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.”
(2) Az Szja tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a külföldi pénznemben keletkezett bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől
származik, az adóelőleg megállapításához annak forintra történő átszámítását a kifizető a
megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot,
olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-
lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”
17.	§ Az Szja tv. 18. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható/
„c) az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (ideértve a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély
kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely szolgáltatást is)
magánszemély e tevékenységére az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén - a 3. számú
melléklet rendelkezéseitől eltérően - értékcsökkenési leírást a 11. számú melléklet
rendelkezései szerint számolhat el.”
18.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (9) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított
vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított
vállalkozói adóalap - 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e
feletti összegre 19 százalék.”
(2)	Az Szja tv. 49/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő
kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az
adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó
rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.”
19.	§ Az Szja tv. a következő 84/A. és 84/B. §-okkal egészül ki:
„84/A. § (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és
negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg
figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől
halmozott adóelőleg-alapnak
8
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival
arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos
adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra az (4) bekezdés szerint
fennállnak;
b)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival
arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.
(2)	A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a
2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik,
a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a
utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem
haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.
(3)	A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a
2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik,
a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je
előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án
hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.
(4)	A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék,
feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és
a)	a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem
alkalmazza, és
b)	foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott
átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti
időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy
fő, és
c)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal
arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-
ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-)
minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá
tartozik], és
d)	vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi
kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010.
július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság
vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és
végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén -
jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,
és
9
e)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári
napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010.
július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
ea)	legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként
meghatározott járulékalap kétszeresére,
vagy
eb)	- ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések
valamelyikében van - legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének
szorzataként meghatározott járulékalapra
vallott be nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot,
azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 2010. június 30-án
hatályos 49/B. § (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb rendelkezései - az utolsó
mondata helyett az (5) bekezdés rendelkezései - az irányadók, valamint (21)-(22)
bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5)	E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély
összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes
kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint
történő arányos megosztásával -
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50
millió forintot
b)	az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250
millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel
kell kiszámítani.
(6)	Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel,
illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adó-megfizetési
kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a
nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva -
az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték
minősül.
10
84/B. § A 6. § (4) bekezdésének egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénnyel a 2010. évben beiktatott rendelkezését
2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.”
20.	§ Az Szja tv.
a)	7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy más törvény előírása alapján adómentes”
szövegrész helyébe a „szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi
jövedelemadó kötelezettség nem terheli” szöveg;
b)	46. §-a (4) bekezdésében a „megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem
mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett” szövegrész helyébe „megállapítania a
számlaadásra kötelezett” szöveg;
c)	49. §-a (16) bekezdésének záró szövegében az „az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg
nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra
való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva
fennállnak” szövegrész helyébe „az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó
összegére 10 százalékkal fizetheti meg” szöveg
lép.
21.	§ Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21) és (22) bekezdése.
22.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. § e) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
/Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy/
„e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni
építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén
egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni
építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag
az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható
meg differenciált adómérték,”
23.	§ A Htv. 3/A. §-ában az „és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó”
szövegrész helyébe az „és az idegenforgalmi adó” szövegrész lép.
24.	§ Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a „, valamint a vállalkozók kommunális
adóját” szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában „a 29. §-ának (1) bekezdésében,”
szövegrész, az „1.2. Vállalkozók kommunális adója” cím, 27-29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének
b)	pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében „a
vállalkozók kommunális adójában és” szövegrész, valamint 52. § 19. pontja.
25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 12. § (1) bekezdésének a)
és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek,
hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke
alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:/
a) Öröklés esetén:
Csoport	Az illeték általános mértéke	Lakástulaj don-szerzés
		illetékének
11
		mértéke
I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére	18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó testvére terhére	18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 15%
III. Minden más örökös terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21%
b) Ajándékozás esetén:
Csoport	Az illeték általános mértéke	Lakástulaj don-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelőszülője	18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó testvére terhére	18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10% 35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 10% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%
26. § Az Itv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/(1) Mentes az öröklési illeték alól:/
„i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni
kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.”
27.	§ Az Itv. 17. §- ának (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
/(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:/
,,p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni
kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.”
12
28.	§ Az Itv. 17. §- ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki
/(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:/
,,q) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli
hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a
mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény
(magtár, istálló, stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép,
állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;”
29.	§ Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése az alábbi i) és r) ponttal egészül ki:
/26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
„i') a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti
átruházása;”
„r) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott
mezőgazdasági termelők által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli
hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a
mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény
(magtár, istálló, stb.) valamint ingó - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának,
illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.”
30.	§ Az Itv. a következő 98. §-sal egészül ki:
„98. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a
17.	§ (1) bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése i) pontjának az egyes gazdasági és
pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi .... számú
törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által
jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p)
pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követően a 76. § (1)-(2)
bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az
adóvisszatérítés szabályai szerint visszatéríti.
(2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése r) pontjának az egyes
gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi
. . számú törvény által megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésük napján az állami
adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”
31.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/F. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany
terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév
azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni
cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a
gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.”
32.	§ A Gjt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és
mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű
személygépkocsik adója.”
13
33.	§ Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi
LXXVIII. törvény (Nért.).
34.	§ Az Art. 22. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Mentesül a magánszemély adózó az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési
kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet - ide nem értve a kereskedelmi
szálláshelyadási tevékenységet - folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az
adókötelessé tétel jogával.”
35.	§ Az Art. a következő 183. §-sal egészül ki:
„183. § (1) E törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,
illetve módosításáról szóló 2010. évi ... számú törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell
alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést
követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre
azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az
adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a
kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb
mérték alkalmazható.
(2) Az adózónak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi . .számú törvény hatálybalépését követően - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési,
adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási,
adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú
törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi ..számú törvény
hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”
36.	§ (1) Hatályát veszti az Art.
1.	26. § (3) bekezdés d) pontja,
2.	33. §-ának (10) bekezdése,
3.	33. §-ának (12) bekezdése,
4.	35. §-ának (7) bekezdése,
5.	70. § (1) bekezdésében a „az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó,”
szövegrész,
6.	176. §-ának (14) bekezdése,
7.	1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont első mondatában az „és az
egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról” szövegrész, valamint hatodik
mondatában az „és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról” szövegrész,
8.	1. számú mellékletének I/B/2. pont c) alpontja,
9.	1. számú mellékletének I/B/2. pontf-h) alpontjai,
10.	2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont első mondatában az „és az
egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót” szövegrész, valamint harmadik mondatában
az „és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót” szövegrész,
11.	2. számú mellékletének I/Határidők/8. pontja.
14
(2) Hatályát veszti az Art.
1.	32. §-ának (1) bekezdésében a „vállalkozók kommunális adójáról és a” szövegrész,
2.	125. §-ának (2) bekezdésében az „a vállalkozók kommunális adója,” szövegrész,
3.	2. számú melléklet II/Általános rendelkezések/A/3. pont a) alpontja,
4.	6. számú melléklet második mondatában a „ , az a vállalkozók helyi kommunális adója”
szövegrész,
5.	6. számú melléklet 4. pontjának a-b) alpontjaiban az „és kommunális” szövegrész.
37.	§ Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
38.	§ A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV törvény (a továbbiakban: Vt tv.) 41. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás a
társulat tulajdonába kerül.”
39. § Hatályát veszíti a Vt tv. 1. § 27 és 28., valamint 30 és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés
f)	pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4)
bekezdés b) pontjának a „ , társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát”
szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés
e)	pontja, a 41. § (1) bekezdésének „a tagok társulati hozzájárulásából,” szövegrésze, a 47-
50. §, valamint az azt megelőző alcím.
IV.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosítása, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.
évi CV. törvény hatályon kívül helyezése
40.	§ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény alkalmazásában
a)	költségvetési szerv irányító szerve: a költségvetési szervvel és annak gazdálkodásával
kapcsolatos, a 93. § (1) bekezdésében, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási
jogokkal felruházott szerv vagy személy,
b)	költségvetési szerv alapító szerve: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a 93. § (1)
bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 88. § (1) bekezdésében
nevesített - szerv vagy személy,
c)	helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:
15
ca)	a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-
testület (közgyűlés),
cb)	a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított
(irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,
cc)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös
gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési
szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat képviselő-testülete,
d)	helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi kisebbségi
önkormányzati testület,
e)	országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos
kisebbségi önkormányzat közgyűlése,
f)	helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:
fa)	a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a polgármester,
főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
fb)	a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított
(irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,
fc)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös
gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési
szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei
közgyűlésének elnöke,
g)	helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi
kisebbségi önkormányzati testület elnöke,
h)	országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az
országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke,
i)	Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás
központi szintjébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az
Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a
Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar
Tudományos Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,
j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetés fejezete az i) pontban
nevesített fejezetek kivételével,
k) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási, bevételi, támogatási kiemelt előirányzat,
létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése,
16
l) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének kiadási,
bevételi, támogatási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel
és -növeléssel végrehajtható módosítás.”
41.	§ Az Áht. 12. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A bevételi előirányzatokat az arra jogosultnak - az azt alátámasztó számítások alapján -
módosítania kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.
Központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése vagy
azok elmaradása esetén az előirányzatokat az arra jogosultnak - központi költségvetési szerv
bevételei túlteljesítése esetén a 100/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján engedélyezett
összeggel - a jogszabályi előírások változásától függetlenül módosítania kell.”
42.	§ Az Áht. 13/A. § (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésből támogatás nem folyósítható, amíg a kedvezményezettnek - a
pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatások
kivételével - adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha az államháztartás
alrendszereinek terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetéstől eltérően felhasznált
támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendelte, és azt a
kötelezett nem fizette meg (a továbbiakban: köztartozás). A támogató rendelkezhet úgy, hogy
a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás
mentessége.
(5)	A köztartozás vizsgálata céljából a támogatási jogviszony fennállásáig a támogató vagy a
támogató adatszolgáltatása alapján a kincstár és az állami adóhatóság, vámhatóság (a
továbbiakban együtt: adóhatóságok) jogosultak a kedvezményezett 18/C. § (14) bekezdésében
meghatározott adatainak kezelésére. A támogató, a kincstár és az adóhatóságok között az
adatcsere elektronikus úton történik.
(6)	A központi költségvetésből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - közösségi
jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában - a támogatások kedvezményezettjét
terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül. A visszatartás a kedvezményezett
támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.”
43.	§ (1) Az Áht. 18/C. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(11) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének,
lakásvásárlásának munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására
hitelintézetnél lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlát
vezethet.”
(2)	Az Áht. 18/C. § (13) és (14) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(13) A kincstár vagy a támogató - a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása
érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a költségvetési támogatások
kedvezményezettjeiről a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az állami adóhatóság
és a vámhatóság részére.
(14) A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére
(megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére terjed ki.”
17
44. § Az Áht. 18/I. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„18/I. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés l) pontjában említett jogi személyekről (a továbbiakban
együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet,
amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A
törzskönyvi nyilvántartás vezetése során - az e törvényben szabályozott eltérésekkel - a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz
munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt
munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.
(2)	A kincstár költségvetési szervek esetén a 90. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra
jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, és külön jogszabályban meghatározott adatok
szolgáltatása alapján dönt a nyilvántartásba vételről. Egyéb törzskönyvi jogi személyt a
kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok szolgáltatása alapján vesz nyilvántartásba.
(3)	A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől
számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés
felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (a
továbbiakban: bíróság).
(4)	A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket
meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon
belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra
vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés
postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a
hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság
eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és
az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi
XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs
helye.
(5)	A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését
nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más
időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít
meg. Egyéb törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés
napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra
irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
(6)	A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy
törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár e törzskönyvi jogi személyt jogutód
nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a törvény
hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tíz
munkanapon belül - a jogutód feltüntetésével - törli a nyilvántartásból.
(7)	Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi
személlyel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező
bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a
nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező
bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
(8)	A nyilvántartás fennálló és törölt adatai és az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki
megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is
hozzáférhetők.
18
(9)	Az alapító szerv e §-ban foglalt jogait a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem
tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja.
(10)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a
honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, és a
nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári
nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra
vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
45.	§ Az Áht. 18/K. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„18/K. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza
a)	a törzskönyvi jogi személy megnevezését, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő
okiratának (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alapító okirat) keltét, az alapító okirat
azonosítóját, az alapítás időpontját,
b)	a törzskönyvi jogi személy székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az
nem azonos a székhelyével,
c)	a törzskönyvi jogi személy alapítójának, vagy az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét
vagy székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt:
székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, annak
adóazonosító számát is,
d)	a törzskönyvi jogi személy alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, és az alapító
okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a
Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének
létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeleten alapuló, külön kormányrendelet felhatalmazása
alapján közzétett szakágazati rend szerint,
e)	a törzskönyvi jogi személy vezetőjének (a vezető jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a
kinevezés (választás) időpontját, időtartamát,
f)	a törzskönyvi jogi személy statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát,
g)	a törzskönyvi jogi személy elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), és az
illetményszámfejtés módját, helyét,
h)	a törzskönyvi jogi személy megszüntetésének, megszűnésének, nyilvántartásból való
törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját.
(2)	A törzskönyvi nyilvántartás - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása
esetén tartalmazza
a)	a törzskönyvi jogi személy irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét,
amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is,
b)	a törzskönyvi jogi személy közvetlen jogelődjének (jogelődeinek) nevét, székhelyét, és
amennyiben rendelkezett adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát;
c)	a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője által irányított vagy felügyelt költségvetési
szervek nevét, székhelyét,
d)	azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a
törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője vagyonkezelői, tulajdonosi (alapítói,
részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol,
e)	a törzskönyvi jogi személy közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő
nyilvántartásba vételének tényét (a fokozat megjelölésével),
19
f)	az Art. 22. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot (ideértve a közösségi adószám
megállapítása iránti kérelmet is),
g)	a törzskönyvi jogi személy társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot,
h)	a törzskönyvi jogi személy adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének
és befejezésének időpontját,
i)	a törzskönyvi jogi személyt megszüntető megnevezését, székhelyét, vagy ha a megszűnés
törvény által történt, a törvény megjelölését,
j) a törzskönyvi jogi személy megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott
időre, vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre,
k) a törzskönyvi jogi személy átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét,
időpontját,
l)	a törzskönyvi jogi személy jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a
jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát,
m) a külön jogszabályban előírt adatokat.
(3)	A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról,
ezen adatok megváltozásáról - az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának
kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami
adóhatóságot.
(4)	Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan,
elektronikusan történik.
(5)	A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget
késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több
alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett szerv vezetője háromszázezer forintig
terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az
eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A
körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot
szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.
(6)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi jogi személy adatszolgáltatási
(bejelentési, változás-bejelentési, okirat benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az
adat keletkezésétől, változásától számított nyolc munkanap.
(7)	Helyi önkormányzat és a jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén az (1)
bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A
18/J. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi jogi
személy alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát - jogi
személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást -, alapításon,
átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999.
évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”
46.	§ Az Áht. 24/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„24/B. § (1) A központi költségvetés Országgyűlés által megállapított tárgyévi költségvetési
előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványainak e § rendelkezései
szerint felhasználható összegével megnövelhetőek.
(2)	A fejezetet irányító szerv - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg
erejéig - a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-
20
maradványaival - az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében -
megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter a fejezet központi beruházási
előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján határozza meg a felhasználható összeget.
(3)	A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2)
bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére az államháztartásért felelős
miniszter jogosult.
(4)	A (2) és (3) bekezdésen kívüli fejezeti kezelésű előirányzatok kormányrendeletben
foglaltak szerint megállapított kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-
maradványa a következő évben a fejezetet irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-
módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek
pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel,
kormányrendeletben foglalt szabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által
jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást - az előirányzat-
maradvány jóváhagyásától függő - utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási
kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási
szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(5)	A központi költségvetési szerv kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított
kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradványa a következő évben
intézményi hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítás után, az előző évben keletkezett
kötelezettségek pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére
használható fel, kormányrendeletben foglalt szabályok szerint. A központi költségvetési szerv
előirányzat-maradványát az irányító szerv hagyja jóvá, az ezt megelőző felhasználást - az
előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő - utólagos irányító szervi korrekció és ezzel
összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli.
(6)	A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással
nem terhelt előirányzat-maradványa - a központi beruházások előirányzat-maradványából a
(2)	bekezdés rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
rész és a (7) bekezdés szerinti előirányzat-maradvány kivételével - a központi költségvetést
illeti meg.
(7)	Az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján
megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a kiotói egységek
és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát a fejezeti
előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználásukra a vonatkozó
jogszabályok, nemzetközi szerződések rendelkezései irányadók. A fejezetet irányító szerv a
megállapított előirányzat-maradvány összegével a tárgyévi azonos rendeltetésű
előirányzatokat megemelheti.
(8)	A helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, országos kisebbségi
önkormányzati és a köztestületi költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni
az irányítása alá tartozó költségvetési szerv maradványának elvonandó és a költségvetési
szerv által felhasználható összegéről.
(9)	A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással
terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá
meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-
maradványának elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről
a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.”
21
47. § Az Áht. 46/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„46/A. § (1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek és az elkülönített állami
pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja érdekében a Kormány
rendeletében meghatározott esetben költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az
irányítása alá nem tartozó fejezetek, kormányrendeletben meghatározott fejezetek, valamint a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló
programok közreműködő szervei kivételével - a központi költségvetési fejezetekhez,
elkülönített állami pénzalapokhoz.
(2)	A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati
jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői
munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati
jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi
vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell
megállapítani.
(3)	A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat és tevékenységük szakmai
irányítását az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4)	A költségvetési (fő)felügyelők - meghatározott időtartamra szóló - megbízásáról és a
megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős
miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik.
(5)	A költségvetési (fő)felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az
államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló költségvetési fejezet költségvetésében
kell biztosítani.
(6)	A költségvetési (fő)felügyelő
a)	jogosult a költségvetési szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti
nyilatkozatok megtételét követően a költségvetési szerv kezelésében levő közpénz
felhasználásával összefüggő adatot - ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más
titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb
adathordozókba betekinteni,
b)	véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat,
c)	kormányrendeletben meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra irányuló
eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy Kormány rendeletében meghatározott nagy
összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-
politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre,
forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel,
d)	a Kormány rendeletében meghatározott, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket
előzetesen véleményezi.
22
(7)	Indokolt esetben a költségvetési (fő)felügyelő a (6) bekezdésnek b)-d) pontjai
tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Amennyiben ezzel a fejezetet
irányító szerv vezetője nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez az államháztartásért felelős
miniszterrel. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem
történt meg.
(8)	A költségvetési (fő)felügyelő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
48.	§ (1) Az Áht. 49. § (5) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„g) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését,
elkészíti a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, jóváhagyja
az alapok elemi költségvetését;”
(2)	Az Áht. 49. § (5) bekezdés j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„j) felülvizsgálja, értékeli és jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek
beszámolóit, és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolókat;”
(3)	Az Áht. 49. § (5) bekezdés l) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„l) jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát, ha annak
megállapítása nem a Kormány hatáskörébe tartozik;”
49.	§ (1) Az Áht. 69. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat
költségvetési szerveinek az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bevételeit és kiadásait, e) pontja
szerinti létszám-előirányzatait elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is
tartalmaznia kell.”
(2)	Az Áht. 69. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8., 9. és 16. §-a szerinti társulásban ellátott feladatok és e társulás által fenntartott
költségvetési szervek költségvetése - amennyiben a társulási megállapodás eltérően nem
rendelkezik - a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti, a jogi
személyiségű társulás esetén a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti önkormányzat
költségvetésében szerepel.”
50.	§ Az Áht. 74. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
23
„(1) A képviselő-testület által jóváhagyott kiadási-, bevételi- és létszám-előirányzatok között
átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület
engedélyezhet.”
51.	§ Az Áht. 86/F. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A 24. és 24/B. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a fejezetet irányító szerv hatáskörében az egészségbiztosítási szerv esetén - ha országos
illetékességgel jár el - az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv esetén a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az
egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tekintetében az
egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv vezetői járnak el,
b)	a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (12) bekezdés b)
pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
c)	fejezeti kezelésű előirányzatokon a központi kezelésű előirányzatokat, központi
költségvetésen a társadalombiztosítás pénzügyi alapját kell érteni,
d)	a 24/B. § (6) és (9) bekezdése szerinti előirányzat-maradvány a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai esetében az adott alapot illeti meg,
e)	a 24/B. § (9) bekezdése szerinti döntési jogot Kormány a társadalombiztosítási
költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési)
előirányzat-maradványa tekintetében gyakorolja.”
52.	§ Az Áht. VII. fejezete helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„VII. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
A költségvetési szervek alapítása
87.	§ A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba
vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített
állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből,
alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények
és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy
felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási
kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.
88.	§ (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:
a)	központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az
Országgyűlés, a Kormány, vagy - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal
kivételével - a fejezetet irányító szerv alapíthat;
b)	helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás
alapíthat;
24
c)	helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi
kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása
alapíthat;
d)	országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az
országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi
személyiségű társulása alapíthat;
e)	köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat.
(2)	A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell
rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény
rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi
önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály
rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító
okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy
kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem
tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és
a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.
(3)	Költségvetési szervet - autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal kivételével - a
fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)-d)
pontjában megjelölt alapító szerveket is.
(4)	A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés
napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi
időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.
89.	§ (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító
okiratának kiadásához és módosításához - a minisztérium, a kormányhivatal, és a
honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével -
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(2) Köztestületi költségvetési szerv alapításához, átalakításához, alapító jogainak átadásához
és átvételéhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha az
alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik.
90.	§ (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a)	nevét, székhelyét,
b)	a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály
rendelkezett,
c)	jogszabályban meghatározott közfeladatát,
d)	alaptevékenységét,
e)	illetékességét, működési körét,
f)	irányító szervének nevét, székhelyét,
g)	kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,
h)	vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és
i)	a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.
(2)	Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén
tartalmazza a költségvetési szerv
a)	közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,
b)	vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban,
25
c)	megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel
bekövetkeztéig hozzák létre, és
d)	a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.
A költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának alapelvei, tevékenységei
91.	§ (1) A költségvetési szerv működése és gazdálkodása során az adott piaci és jogszabályi
körülmények között lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell az alábbi
követelményeknek:
a)	az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb
legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett
(gazdaságosság);
b)	az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének
értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a
felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság);
c)	a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve -
megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető
legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél
(eredményesség).
(2)	A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját - törvényben
vagy kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési
szabályzata állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti
és működési szabályzatban vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni. A
gazdálkodás részletes rendjét - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a költségvetési
szerv belső szabályzataiban kell rendezni.
92.	§ (1) A költségvetési szerv
a)	alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a
költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége
ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem
haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
b)	vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem
kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
(2)	A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét
az (1) bekezdés szerint kell besorolni.
(3)	A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek
minősül.
A költségvetési szervek irányítása
93.	§ (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog a következő
hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a)	költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, ennek keretében a költségvetési
szerv alapító és megszüntető okiratának kiadása, módosítása, szervezeti és működési
szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),
26
b)	a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői
megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c)	a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a
megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,
d)	a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, és teljesítmény-
ellenőrzése,
e)	a fejezetet irányító szervnek a fejezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos
jogainak gyakorlása,
f)	költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
g)	jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy
utólagos jóváhagyása,
h)	egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(2)	Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet
vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés a)-e) pontjában,
és ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(3)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy
kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, az (1) bekezdésben foglalt hatáskörökkel
vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.
(4)	Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat.
Törvény vagy törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet az (1) bekezdés a)
pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat
fel.
(5)	A Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - az (1) és (2) bekezdésben
foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogokat a Ksztv.-ben és külön törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(6)	Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv
feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja
azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv.
rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi
önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához
szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a 2/A. § (3)
bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában
foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv
vezetője gyakorol.
A költségvetési szervek vezetése
94.	§ (1) A költségvetési szerv vezetője felelős
a)	az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és
az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek
megfelelő ellátásáért,
b)	a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és
az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
c)	a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,
27
d)	a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő
vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
e)	az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és
f)	a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési,
beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására
vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a
számviteli rendért.
(2)	Amennyiben a költségvetési szerv tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, nem az
alapító okiratban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás
szerint látja el, az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a
külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket.
(3)	Természetes személy - helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy költségvetési szerv
vezetője lehet.
(4)	A kormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel
rendelkezik. A gazdasági szervezetet kormányrendeletben meghatározott képesítéssel
rendelkező gazdasági vezető irányítja.
A költségvetési szervek átalakítása, megszüntetése
95.	§ (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani, megszüntetni. A
költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet
beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2)	Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő
költségvetési szerv.
(3)	Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az
átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(4)	Ha az egyesítés több - a 88. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó
költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szerv
irányító szervét.
(5)	Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással
létrejövő költségvetési szervek.
(6)	Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat
átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az
alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
96.	§ (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről - az alapításnak megfelelően
-	jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább
negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé
kell tenni). E határidőtől központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés,
bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvető
biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően
rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a
megszűnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntető okiratot) kell kiadni, melyet
haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).
(2)	Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (okiratban) rendelkezni kell a
megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi
jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is.
28
A jogszabályban (okiratban) meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az
időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően
a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes
kötelezettségvállalása semmis.
(3)	Az állami vagyonról szóló törvény, vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező
jogszabály (okirat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek
tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés
vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A
megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben
kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, ennek megtörténtére külön utalni kell az átalakító,
megszüntető okiratban. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése a vele szemben
fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(4)	Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a
kihirdetést követő harminc napon belül - a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú -
átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési
szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter
előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító
szervnek az okirat kiadásától számított nyolc munkanapon belül a kincstárhoz kell
benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az
átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt
tartalmú okirat beérkezésétől számított tíz munkanapon belül átvezeti a változásokat, vagy
törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével.
(5)	A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával
szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) későbbi
időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.
(6)	A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező
jogszabályban (okiratban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan - a
számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb
dokumentumok elkészítésére kötelezett.
(7)	Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési
szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a
nyilvántartásból.
A költségvetési szervek költségvetése és annak felhasználása
97.	§ (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát
tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az
irányító szerv - kormányrendeletben foglaltak szerint - kincstári költségvetés kiadásával
állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését - a 69. §-ban foglaltak
figyelembe vételével - az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.
(2)	A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről - kormányrendeletben rögzített
szempontok figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében
foglaltak szerint elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és
formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az
államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
29
98.	§ A Ksztv. 1. § (2) bekezdés c)-d) és f)-g) pontja szerinti költségvetési szerv, a Kormány
irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter
irányítása alá tartozó költségvetési szerv létszám-előirányzatát a Kormány, más központi
költségvetési szerv létszám-előirányzatát az irányító szerv állapítja meg, és - indokolt
esetben, év közben - módosítja. Az önkormányzati költségvetési szerv létszám-előirányzatát a
költségvetésről szóló rendelet (határozat) tartalmazza. A megállapított létszám-előirányzat
költségvetési szervi hatáskörben nem léphető túl.
99.	§ (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó,
eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa
ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő.
A befizetett összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év
közben jelentkező kiadások fedezetére használható fel. A Kormány irányítása alá tartozó
fejezetnél - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a befizetett összeg az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével használható fel.
(2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére az (1) bekezdés szerinti
befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő. A befizetendő összeg nem
haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 50%-át.
(3)	A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - kormányrendeletben
foglaltak szerint megállapított - vállalkozási maradványának a társasági adó általános
mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe -
nem központi költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni azzal,
hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől
számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési
kötelezettség nem terheli.
A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása
100.	§ A jóváhagyott előirányzatok év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel - módosíthatók
vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon
előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
100/A. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest - központi költségvetési szerv
esetén a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett -
a)	a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között irányító
szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása vagy
felügyelete alatt álló költségvetési szerv esetén kormányrendeletben meghatározott
előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges,
b)	a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt
előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, ha
kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások
előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok
jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a (3) bekezdésben megjelölt
dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően
a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik.
(3)	A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel,
számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként
30
elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával
növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak
szerint az irányító szerv határozza meg.
100/B. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó
(bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv - a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat
kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az
államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett
többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-
módosítás után használhatja fel.
(2)	A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata
a)	az (1) bekezdés szerint jóváhagyott többletbevétellel,
b)	a 24/B. § rendelkezései szerint a költségvetési szerv által felhasználható
kötelezettségvállalással terhelt maradvány személyi juttatásokból származó részével,
c)	az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével,
d)	a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben
rendelkezésre bocsátott, és felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó
egyéb forrásból
növelhető.
(3)	A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, vagy a
meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére irányuló
felhasználása kizárólag abban az esetben lehetséges, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti
többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás
tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként
megtervezik. Ellenkező esetben a forrás illetmény- vagy munkabéremelésre nem használható
fel, és annak terhére a meglévő létszám bővítése csak határozott időre szóló foglalkoztatás
mellett lehetséges. A (2) bekezdés b) pontja szerinti forrás csak a maradványhoz rendelt
kötelezettségvállalás céljának megfelelően történhet.
A költségvetési szervek előirányzatai felhasználásáról való rendelkezés
100/C. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési
kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi
előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása - törvényben meghatározott kivétellel - a
költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa - kormányrendeletben foglaltak szerint -
írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Központi költségvetési szervek
esetében a kötelezettségvállalásnak kormányrendeletben meghatározott tartalmú előirányzat-
felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást - kormányrendeletben foglalt
körben és módon - be kell jelenteni a kincstárnak.
(2)	Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv - ide
nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet - tárgyévi kiadási előirányzata terhére - a
bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve - akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai,
műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik. A
bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni,
és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
31
(3)	A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az
ellenjegyzése után, és - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a pénzügyi
teljesítést megelőzően, írásban történhet.
(4)	A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel
nem használt és le nem kötött része biztosítja a fedezetet.
(5)	A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként
részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek
előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.
100/D. § Központi költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget
kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv, a Kormány
irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős
miniszter előzetes engedélyével vállalhat, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A
kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a
költségvetési szerv költségvetésében előirányozni.
100/E. § (1) A költségvetés végrehajtása során jutalmazásra - ideértve a prémium címén
teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is - az eredeti rendszeres
személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben vagy
önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben megtervezhető előirányzat, a személyi
juttatások évközi megtakarítása, és a 100/B. § (2) bekezdés szerint a személyi juttatások
előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(2)	A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható
kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
100/F. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek jogszabályban, szerződésben
(megállapodásban), jogerős bírósági ítéletben, közigazgatási határozatban, vagy más fizetési
kötelezettséget keletkeztető dokumentumban meghatározott időpontig köteles eleget tenni.
(2)	Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt,
elismert, harminc napot meghaladó, de hatvan napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az
irányító szerv köteles intézkedni a hatvan napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének
megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési
szerv, alap elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya eléri a
Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy a központi költségvetési szerv, alap
forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását
vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az
államháztartásért felelős miniszter - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -
kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki.
(4)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a
kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.
(5)	A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet
fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos
ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, és teljesíthető kifizetés. Ezen kívül a
kincstári biztos egyéb szervezeti felépítést, működési folyamatokat és a gazdálkodást érintő
racionalizálási javaslatokat tehet, és ilyen intézkedéseket kezdeményezhet.
(6)	Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv harminc napon túli elismert
tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy
32
egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá
szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által
finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az
egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az (5)
bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat
rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb
mérték, vagy rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.
(7)	A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a
gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a
Kormány rendeletben határozza meg.
100/G. § (1) A költségvetési szerv - a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével -
a)	pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés d), x) és zs) pontja szerinti
megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehet fel,
b)	garanciát és kezességet nem vállalhat,
c)	értékpapírt - kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági
részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhat,
d)	váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el,
e)	kötvényt nem bocsáthat ki,
f)	pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést
nem köthet.
(2)	A többcélú kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel
rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása
mellett vehet fel hitelt, bocsáthat ki kötvényt.
(3)	A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a
helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja.
(4)	A helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, helyi
kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél, a kincstárban nyitott
pénzforgalmi számlán, a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó
alszámlán, vagy pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát
nem nyithat, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik.
(5)	A többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás szabadon választhatja meg
belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája
vezetésével. E társulások által alapított, irányított költségvetési szerv kizárólag e
számlavezetőnél vezetheti költségvetési elszámolási számláját.
100/H. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági
szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. A 66.
§-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre
társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély
megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz
való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből
társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.
(3)	A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, elkülönített
állami pénzalapból kizárólag pályázati úton, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú
33
társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére nyújtható támogatás. E rendelkezést
nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített
társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv
költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-
képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy
segítő szervezetének juttatott támogatásokra.
A költségvetési szervek finanszírozása, beszámolása
100/I. § A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos
finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai
szerint.
100/J. § A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak
szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a
költségvetési szerv vezetője felelős.”
53.	§ Az Áht. 100/M. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi
önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása
alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan e §-ban foglalt előírások az
önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.”
54.	§ Az Áht. 100/N. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi
önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása
alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni.”
55.	§ Az Áht. 121/A. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a)	a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
b)	a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek
kivételével - a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére,
c)	a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi,
megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a
társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem
pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és
segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra
ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,
d)	a b)-c) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött
szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek, és
e)	a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzésére,
amelyekben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001.
évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék,
34
f)	a Kormány, a Kormány tagja, vagy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó
költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok
ellenőrzésére.”
56.	§ Az Áht. az alábbi 121/D. §-al egészül ki:
„121/D. § A költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője köteles rendszeres
továbbképzésen részt venni az államháztartási belső kontrollok témakörében. A továbbképzés
részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”
57.	§ (1) Az Áht. 122. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Aki költségvetési vagy európai uniós forrásokból származó támogatásban részesül,
köteles a támogatások lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel
együttműködni, az ellenőrzést végző szerv - így különösen az Európai Számvevőszék és az
Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt
belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai uniós
támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési
hatóság - képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a
megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai
teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során az
ellenőrző szervek munkáját akadályozza, a támogatás érvényét veszti, és a kedvezményezett
az addig igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.”
(2)	Az Áht. 122. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére
kijelölt szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a külön kormányrendeletben meghatározott
forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
a)	a lebonyolításban érintett intézményeknél,
b)	a támogatásban részesülő jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteknél és természetes személyeknél,
c)	a támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött
szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének
részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
58.	§ (1) Az Áht. 124. § (2) bekezdés cs)-d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„cs) a 100/A. § (1) bekezdése, 100/B. § (1) bekezdése, 100/D. §-a és 100/E. §-a szerinti
értékhatárt (előirányzat-hányadot);
d)	a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a felsőoktatási intézményeket, a Magyar
Honvédséget, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket,
a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett
intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának,
35
előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény
előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére
vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a
Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében a 49. § (5)
bekezdésében meghatározott irányítási jogok középirányító szervre történő átruházásának
részletszabályait;”
(2)	Az Áht. 124. § (2) bekezdésf)-g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
f) a költségvetési (fő)felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos
kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a 46/A. § (6) bekezdés szerinti nagy
összegű kötelezettségvállalás értékhatárát, a 46/A. § (6) bekezdés szerinti szabályzatok és
intézkedések körét, a költségvetési (fő)felügyelő tevékenységével, helyettesítésével,
beszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat;
g)	a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi
költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket [97. § (1) és (2) bekezdés];”
(3)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„i) a szervezeti és működési szabályzat és a költségvetési szervek belső szabályzatai
államháztartási szempontú követelményeit;”
(4)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés n) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„n) a 100/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek körét és a kifizetések feltételeit;”
(5)	Az Áht. 124. § (2) bekezdésp)-q) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„p) az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása rendjének részletszabályait, a 100/B. § (1)
bekezdés szerinti többletbevétel megállapításának módját, a felhasználás engedélyezésének
rendjét;
q) az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány megállapításának,
felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait;”
(6)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés s) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„s) az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv feladatát,
hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait;”
36
(7)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés x) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„x) a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az utalványozás,
érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a fedezet
rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó
előírásokat, a személyi juttatások előirányzatából évközi megtakarítása terhére tartósan
vállalható kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait, továbbá a
költségvetési szervek előirányzat-felhasználási tervének [100/C. § (1) bekezdés] tartalmi
követelményeit, kiadásának és aktualizálásának rendjét;”
(8)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsd) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„zsd) a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a
gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak
ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 91. § (2) bekezdése szerinti belső
szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat;”
(9)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsh)-zsk) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„zsh) a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt
maradványából a központi költségvetést vagy - a 24/B. § (8) bekezdés szerinti költségvetési
szervek esetén - az irányító szervet megillető részt;
zsi) a költségvetési szervek alapításának, átalakításának, megszüntetésének részletes
szabályait;
zsj) Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért
felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági
szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba
nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó
nyilvántartás sajátos eljárási szabályait;
zsk) a költségvetési szervek 90. § (1) bekezdés g) pontja szerinti besorolásának
részletszabályait, szempontjait.”
(10)	Az Áht. 124. § (4) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„f) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a törzskönyvi nyilvántartásba
bejegyzendő további adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének
szabályait, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a
nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait,”
/rendeletben szabályozza./
37
(11) Az Áht. 124. § (4) bekezdés i)-j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„i) a 100/B. § (1) bekezdés szerinti többletbevétel felhasználhatóságára irányuló kérelem
elbírálásának, az engedély megadásának eljárásrendjét,
j) a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői 121/D. § szerinti továbbképzésének
részletes szabályait,”
/rendeletben szabályozza./
59.	§ Az Áht. 124/A. § c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
„c) az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatásokat ellenőrző szervet”
/rendeletben jelölje ki./
60.	§ Az Áht. 128. és 129. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„128. § E törvény VII. fejezetének alkalmazásában jogszabályon, 93. § (1) és (6)
bekezdésének, 100/C. § (1) bekezdésének alkalmazásában törvényen az Országgyűlés
Hivatala tekintetében az Országgyűlés - az Alkotmány 24. § (4) bekezdése alapján
megalkotott - Házszabályát is érteni kell.
129.	§ (1) A 100/L-100/M. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a Magyar
Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 1. számú mellékletében
felsorolt gazdálkodó szervezetekre.
(2)	A 100/L. § (7) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók
a)	a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra,
b)	a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra,
c)	azon - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által alapított -
gazdálkodó szervezetre, amely a honvédelmi tevékenység közvetlen biztosításával és
fejlesztésével kapcsolatos feladatot lát el, és
d)	az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra.”
61.	§ Az Áht. 48. § g) pontjában az „illetve a 98. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a
100/F. § (4) bekezdése” szöveg, 49. § (7) bekezdésében az „(5) és (6) bekezdésben”
szövegrész helyébe az „(5) bekezdésben” szöveg, 83/A. §-ában az „e törvény 87. és 90-100/E.
§-ait” szövegrész helyébe az „e törvény 97-100/G. és 100/J. §-ait” szöveg lép.
62.	§ (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban:
MTAtv.) 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
38
„(1) Az akadémiai kutatóközpont és a kutatóintézet költségvetési szerv. A kutatóközpont és a
kutatóintézet autonóm módon vesz részt az Akadémia közfeladatainak megoldásában,
önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. Tudományos
tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet az Akadémia az e
törvényben és az Alapszabályban leírtak szerint értékel.
(2) A kutatóközpont tevékenységét a főigazgató, a kutatóintézetét az igazgató irányítja, a
tudományos tanács vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével.”
(2) Az MTAtv. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia
kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési
és ellenőrzési feladatait ellátó költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó
alkalmazottai köztisztviselők.”
63.	§ (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 140/A. §
(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja.”
(2) Az Eütv. 149/C. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A RET jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
64.	§ (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 16. § (3)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az
intézmény vállalkozási tevékenységének felső határát.”
(2)	Az Ftv. 30. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport,
könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató és egyéb (például: közoktatási,
gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely, valamint termelő) feladatot
ellátó szervezeti egység hozható létre.”
(3)	Az Ftv. 120. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, feltéve, hogy az
alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézményt bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli.”
65.	§ (1) Hatályát veszti az Áht. 12. § (9) bekezdése, 18/J. §-a, 24. § (13) bekezdése, 36. § (1)
bekezdés f) pontja, 49. § (5) bekezdés b), d) és s) pontja, 49. § (6) bekezdése, 71. § (3)
39
bekezdése, 85. §-a, 100/K. §-a, 100/L. § (4) bekezdés a) pontja, 125. § (4) bekezdése és 126.
§-a.
(2) Hatályát veszti az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontjában az „- a vállalkozó közintézet
kivételével -” szövegrész, 86/I. § (6) bekezdésében a „- kivéve a 94. §-ban foglaltakat -”
szövegrész, 100/N. § (7) bekezdésében az „, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával”
szövegrész, 100/O. § (1) bekezdésében „, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig
a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban
foglalt eltérésekkel -” szövegrész, 100/P. § (2) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész
és 127. §-ában a „költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény, valamint a” szövegrész.
66.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Kt.),
b)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (4)-(17) bekezdése
és 35. § (2) bekezdés e) pontja,
c)	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 95/B. §-a, 99. §-a és 100. § (3) bekezdés b) pontja,
d)	az Eütv. 156/E.-156/J. §-a és az azt megelőző cím, és 247. § (2) bekezdés v) pontja,
e)	a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6/A. §-a,
f)	az Ftv. 7. § (8) bekezdése, 36/A-36/G. §-a és az azt megelőző cím, 115. § (2) bekezdés i)
pontja, 120. § (9) bekezdése, 123. § (3) bekezdése, 124. §-a, 132/A. §-a, 136/B. §-a és 142/A.
§-a.
(2)	Hatályát veszti az MTAtv. 20. § (8) bekezdés második mondata, 21. § (9) bekezdésében a
„(közintézetek, közüzemek és vállalkozó közintézetek)” szövegrész, a közbeszerzésekről
szóló 2004. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „részelőirányzatai terhére
lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egysége,” szövegrész, az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az „- és
kiegészítő” szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. § (1) bekezdésének utolsó
mondata, 115. § (2) bekezdés b) pontjában az „- állami felsőoktatási intézmény esetén a
költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez,
hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével -” szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utolsó
mondata és 136. § (6) bekezdésében a „100. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész.
67.	§ 2011. január 1-jén hatályát veszti az Áht. 100/A. § (2) bekezdésében a „vagy a (3)
bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység
ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli
foglalkoztatással történik” szövegrész és a 100/A. § (3) bekezdése.
40
V. Fejezet
A beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése
érdekében egyes törvények módosítása
68.	§ Az Itv. mellékletének XV. fejezete a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. Illetékmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán
bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési,
módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás.”
69.	§ Az Itv.
a)	mellékletének XV. fejezet 1. pont i) alpontjában a „c), f), g) és h) pontok” szövegrész
helyébe a „c), f) és h) pont” szöveg, és
b)	mellékletének XV. fejezet 3. pontjában az „intézkedés” szövegrész helyébe az „intézkedés
kezdeményezése” szöveg
lép.
70.	§ Hatályát veszti az Itv. mellékletének XV. fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja.
71.	§ (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi
hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes
vizsgálatot törvény írja elő.
(2)	A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes
vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 33 munkanapon
belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő 45
munkanap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban
meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
(3)	A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi
hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően
környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás köteles.”
(2)	A Kvt. 74. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának
feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha/
„c) a 67. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezett előzetes vizsgálatot,
továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés
hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;”
72.	§ (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a
továbbiakban: Tftv.) 8. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Tanács munkájában
szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:/
„ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),
valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,”
41
(2)	A Tftv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a miniszteri
képviselőkkel és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel
kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal
nem rendelkező miniszterek és a Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának
feladatait a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv látja el, amelynek
képviselője állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésén.
(7)	A Tanács ülésén
a)	miniszteri képviselőként állami vezető járhat el, akit akadályoztatása esetén az érintett
miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesíthet;
b)	a szavazati joggal rendelkező többi tagot - akadályoztatásuk esetén - a tag által írásban
állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti, az akadályoztatás okáról
a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;
c)	a tanácskozási joggal rendelkező tagokat - akadályoztatásuk esetén - a tag által
véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.”
(3)	A Tftv. II. fejezete a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:
„9/A. § A területrendezésért felelős miniszter
a)	kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
b)	kidolgozza a határmenti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
c)	összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek
területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
d)	elősegíti a területrendezési és a településrendezési tervek összhangját;
e)	gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás
rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről.
9/B. § A területfejlesztési stratégiai tervezésért felelős miniszter
a)	koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására,
annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
b)	kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési
koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és
programokat;
c)	elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját.”
(4)	A Tftv. 17. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A regionális fejlesztési tanács tagjai:)
„b) a Kormány részéről a miniszter képviselője, valamint a Kormány által meghatározott
további nyolc miniszteri képviselő;”
(5)	A Tftv. 23/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a területrendezésért felelős minisztert és -
a külpolitikáért felelős miniszter útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős
szerveit is be kell vonni.
(3)	A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési
terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem
fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért
felelős miniszternek.”
(6)	A Tftv. 23/C. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
42
„(5) A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért
felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért
felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem
nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(6)	A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15
napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek.
(7)	A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az
elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, az állami főépítész szakvéleményével
és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a közigazgatási
hivatalnak.”
(7)	A Tftv. 23/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül kell elbírálni. A (3)
bekezdés szerinti eljárás esetében az ügyintézési határidő 22 munkanap.”
(8)	A Tftv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő
dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és
hasznosításáról a miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.”
(9)	A Tftv. 27. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;”
(10)	A Tftv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a tervtanács működésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.”
73.	§ A Tftv. 19. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „területrendezésért
felelős miniszter” szöveg lép.
74.	§ Hatályát veszti a Tftv.
a)	9. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
b)	9. § (1) bekezdés d) pontjában a „területrendezési” szövegrész,
c)	9. § (1) bekezdés g) pontjában a „ ,területrendezési tervek és a településrendezési tervek”
szövegrész,
d)	9. § (1) bekezdés h) pontjában a „ , területrendezési” szövegrész,
e)	23. § (5) bekezdése, és
f)	27. § (2) bekezdés d) pontja.
75.	§ (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„12. Integrált településfejlesztési stratégia: stratégiai szemléletű, a településfejlesztési
koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum.”
(2)	Az Étv. 7. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A (3) bekezdés szerinti településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv - a
vonatkozó előírásoknak megfelelően - településfejlesztési tervként egyszerre is elkészíthető
és egy határozattal megállapítható. A településfejlesztési tervet a 9. § és a 10. § (3) bekezdés
előírásai szerint kell véleményeztetni.
43
(5)	A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több
település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell
készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések
településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket,
összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői,
lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját,
továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.”
(3)	Az Étv. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem,
az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem,
valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi
követelményeknek kell érvényt szerezni:/
„a) a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz,
valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és
helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és
külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell,”
(4)	Az Étv. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás
lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat -
a 9/A. §-ban és a 9/B. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban a
megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba.”
(5)	Az Étv. 9/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés
elhagyható, ha)
„b) a módosítás elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság
javítása, vagy magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése érdekében történik.”
(6)	Az Étv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett és megnevezett
települések esetében - amennyiben a veszélyhelyzet következményeinek felszámolásához,
valamint további károk mérsékléséhez a településrendezési eszközök felülvizsgálatára és
módosítására van szükség - a 9. § (2)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezések helyett a
következő rendelkezéseket lehet alkalmazni a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven
belül:
a)	a településrendezési eszköz módosítására tett javaslatnak a veszélyhelyzettel közvetlen
összefüggésben kell lennie és a veszélyhelyzet jellegének megfelelő vízügyi szakterületi
jogosultsággal rendelkező szakértő által készített szakvéleményen kell alapulnia,
b)	az elkészített településrendezési eszközt a polgármesternek egyeztető tárgyaláson az
érdekelt államigazgatási szerveknek ismertetnie kell, a tárgyalás meghívójához az elkészített
településrendezési eszközt mellékelnie kell,
c)	az egyeztetett településrendezési eszközre vonatkozó végső szakmai véleményét az állami
főépítész 5 munkanapon belül kiadja, és
d)	a településrendezési eszköz módosítása azonnal hatályba léptethető.”
(7)	Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt elvi építési engedély kérhető az építés
megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából.”
44
(8)	Az Étv. a következő 53/B. §-sal egészül ki:
„53/B. § Azon építési beruházás építésügyi hatósági eljárására, amely legalább - az építésügyi
bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított - 90
millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni, az Ngtv. 2. §-a kivételével.”
(9)	Az Étv. 53/C. §-a a következő (1)-(3) bekezdésekkel egészül ki:
„(1) Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az
építésfelügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében
indokoltnak tartja. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem
tart közmeghallgatást.
(2)	Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb
résztvevője az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős másodfokú
döntésének felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül
jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a
határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.
(3)	Az e törvény végrehajtására kiadott, a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett
építménykárok helyreállításával összefüggő engedélyezési és kötelezési eljárási szabályokról
szóló kormányrendelet alapján kiadásra került bontási, építési, használatbavételi és
fennmaradási engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
(10)	Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy/
„j) a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával
összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési és kötelezési eljárási
szabályokat, tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési,
tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő
szabályait,”
/rendelettel állapítsa meg./
(11)	Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy/
„z) a településfejlesztési terv tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat”
/rendelettel állapítsa meg./
(12)	Az Étv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendelettel állapítsa meg az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a
szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi
bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat.”
76.	§ (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban:
Kötv.) 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának
kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a
rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél
régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi
hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes
45
államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi
szempontból nem érintett.”
(2) A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:/
„d) állapítsa meg az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat.”
77.	§ Hatályát veszti a Kötv. 66. § (2) bekezdése és 93. § (2) bekezdés i) pontja.
78.	§ (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a
továbbiakban: OTrT.) 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de
más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges
atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei,
továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki
infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész
térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.”
(2) Az OTrT. 31. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő,
atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei,
továbbá szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat
elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás
részletes szabályait.”
79.	§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A hatóság közmeghallgatást tart, ha/
„b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján
ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik, vagy”
80.	§ (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 1. §
(1)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A törvény hatálya az egyes,/
„b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,”
/nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány
által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a
továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki./
(2)	Az Ngtv. 1. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A törvény hatálya az egyes,/
„e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését
biztosító, vagy”
/nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány
által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a
továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki./
VI. Fejezet
46
Egyes jogszabályoknak a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása
érdekében szükséges módosítása
81.	§ A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott,
vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására,
természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy
tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő
rendelkezése semmis.”
82.	§ (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény „Az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezhető jogok” alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában
álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadra olyan
jelzálogjog, amelyet természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában
nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői
követelés biztosítására alapítottak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már
bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás),
valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett
jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított a korábbinál nem
terhesebb jelzálogjog (fedezetcsere) bejegyzésének.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi ... törvény 82. § (1) bekezdésével megállapított 16/A. §-t csak a
hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell
alkalmazni.”
83.	§ A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„(A Ptk. 261. §-ához)
83/A. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi ... törvény 81. §-ával megállapított Ptk. 261. § (4) bekezdését
csak a hatálybalépését követően kötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésre kell
alkalmazni azzal, hogy a hatálybalépését megelőzően kötött jelzálogjoggal biztosított
kölcsönszerződés tekintetében sincsen akadálya annak, hogy a szerződéses jogviszonyban
történő jogutódlás (hitelezői engedményezés vagy adósi tartozásátvállalás) és a
kölcsönszerződés módosítása vagy megszüntetése következtében az adóssal szemben
zálogjogosultként más személy javára alapítsanak vagy jegyezzenek be jelzálogjogot
(kölcsönkiváltás), valamint hogy a hitelezői követelés fedezetéül szolgáló ingatlanra
bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapítsanak a
korábbinál nem terhesebb jelzálogjogot (fedezetcsere).”
VII.	FEJEZET
47
Egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában jövedelemkorlát bevezetése
84.	§ (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
192/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
hatálya alá tartozó munkáltatónál a Kjt. 22/B. §-a szerinti magasabb vezetői munkakört
betöltő munkaviszonya csak pályázat alapján létesíthető. A pályázatra megfelelően
alkalmazni kell a Kjt. 20/A-20/B. §-át. A magasabb vezetői munkakört betöltő munkavállaló
tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi
munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a
tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
(2) Az Mt. a következő 193/V. §-sal egészül ki:
„193/V. § A munkavállaló tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által
hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset tízszeresét.”
85.	§ (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
11/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére - főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap, illetményét
a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A tárgyév március
1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja
meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre
vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
(2)	A Ktv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható
hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év
szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben
történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása
szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a
kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-éig - helyi
önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra
legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja
meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-éig - helyi
önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben
nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző illetményét - a teljesítményértékeléstől
függően - a polgármester az e törvényben meghatározott mértéket meghaladóan is
megállapíthatja. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
48
vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszeresét.”
(3)	A Ktv. 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/B. § A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló
teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek - az éves költségvetésben megállapított létszám
legfeljebb 20%-áig - a jegyző, illetve a főjegyző - a polgármester, a főpolgármester, a megyei
közgyűlés elnöke jóváhagyásával - az e törvényben meghatározott illetményrendszerre
vonatkozó szabályoktól eltérő illetményt állapíthat meg. A tárgyév március 1-jétől a
következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
86.	§ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a
besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén
munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A
tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi
illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a
közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.”
87.	§ Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: Iasz.) 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e
törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék,
a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény
jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) összege. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege
nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
88.	§ A Ftv. 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának - ideértve a
gazdasági tanács tagját is - tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó havi járandósága (munkabére, illetménye), beleértve a (3) bekezdés
szerinti járandóságot is, nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
49
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszeresét.”
89.	§ Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § A költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetnél a vezető tárgyév
március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére
nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
90.	§ (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 56. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban
eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap,
illetményét a besorolásától függetlenül a (6) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február
végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági
havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
(2)	A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében
az „illetve feladat ellátására” szövegrész helyébe a „feladat ellátására vagy közigazgatási
hivatal vezetésére” szöveg lép.
91.	§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, kormányhivatal, központi
hivatal vezetője és helyettese tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által
hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset tízszeresét.”
92.	§ Amennyiben e törvény 84-91. §-ában meghatározott jogviszonyokban a havi munkabér,
illetve illetmény - ideértve a Kjt. tekintetében a havi illetmény és a havi rendszeres
illetménypótlékok, az Iasz. tekintetében a havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű
pótlékok együttes összegét, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény
tekintetében a havi járandóságot (munkabért, illetményt), beleértve a Fot. 97. § (3) bekezdése
szerinti járandóságot is - meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszeresét, annak mértéke e fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökken.
50
93. § Az Mt. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár.”
94.	§ Az Mt. a következő 204. §-sal egészül ki:
„204. § Ahol 2010. március 31-ét követően az Mt. 177. § (2) bekezdése alapján nem vagyoni
kár megtérítéseként sérelemdíj iránti igényt nyújtottak be, azt nem vagyoni kártérítésként kell
elbírálni.”
95.	§ A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök tárgyév március 1-től a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó, MNB-től származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszerese.”
96.	§ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 11. §
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-től a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó, a Felügyelettől származó havi összes jövedelme a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, nemzetgazdasági
havi átlagos bruttó kereset tízszerese. A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-től a
következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi
összes jövedelme a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.”
VIII.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
97.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 9. §-a kiegészül a következő (3)
bekezdéssel:
„(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben
előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes
fogyasztásra szolgál.”
98.	§ A Jöt. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedéki termék)
„a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását,
kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó
51
adóraktári engedéllyel rendelkezik, kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2)
bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását;”
99.	§ (1) A Jöt. 63. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. bérfőzés: a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 71
vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: párlat) szeszfőzdében a bérfőzető
részére történő előállítása;”
(2) A Jöt. 63. § (2) bekezdése kiegészül a következő 11. és 12. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén
használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított
desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter
tiszta szesz mennyiségig;
12.	magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú
gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen
állít elő párlatot.”
100.	§ (1) A Jöt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban:
tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 oC-on mért mennyisége, illetve a
magánfőzésben előállított párlat esetében a vámhatósághoz bejelentett alapanyag tömegben
(szőlőbor esetén térfogatban) kifejezett mennyiségéből a 3. számú melléklet szerinti kihozatali
arányszámmal számított tiszta szesz mennyisége, hektoliterben.”
(2)	A Jöt. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a
továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy
bérfőzető részére évente
a)	legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,
b)	az 50 litert meghaladó mennyiségre 276 100 forint.”
(3)	A Jöt. 64. §-a kiegészül a következő (5)-(8) bekezdéssel:
„(5) Az (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat - kivéve az
alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot - adója az
(1)	bekezdés szerinti adóalapra számítva 276 100 forint.
(6)	A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben
előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3)
bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva
276 100 forint.
(7)	Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként
jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak
bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.
(8)	Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 9. § (3)
bekezdésében, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott
52
éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek
egybeszámítandók.”
101.	§ (1) A Jöt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és - a 64. § (3)
bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben - szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a
szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő
más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre
kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint
értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem
állít elő párlatot.”
(2) A Jöt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja
az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt előállítást. A kísérő okmány egyben a
terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási
igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának
igazolására. A 15 év letelte után 2 évente meghosszabbítható.”
102.	§ A Jöt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a
bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2)
bekezdés szerint kerül értékesítésre.
(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot
a)	csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
b)	- amennyiben a bérfőzető a külön jogszabály szerinti kistermelőnek minősül és
megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben,
zárjeggyel ellátva a külön jogszabály szerinti saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás
vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében
értékesítheti.”
103.	§ A Jöt. kiegészül a következő címmel és a következő 67/A. §-sal:
„A magánfőzésre vonatkozó szabályok
67/A. § (1) A magánfőző 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti -
az adókötelezettség keletkezését 3 munkanappal megelőzően - az adó megállapításához
szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az
értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a
külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül.
(2)	A magánfőző az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozik arról, hogy sem ő, sem
a vele egy háztartásban élő más személy nem állít elő bérfőzésben párlatot.
(3)	A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján legkésőbb a bejelentés napját
követő 5. munkanapon a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és
bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette.
(4)	Magánfőzés esetén
a)	a 66. § (4)-(5) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében, valamint
b)	a párlat értékesítésére a 67. § (2) bekezdés b) pontjában
53
foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.”
104.	§ A Jöt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Alkoholtermék-adóraktári engedély/
„b) a gyümölcs- vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, gyümölcstörkölyből,
gyümölcsmustból, szőlőből, szőlőmustból, szőlőborból és borászati melléktermékekből,
illetve a sör vagy gabona alapú alkoholterméket sörből, gabonából erjesztéssel és lepárlással
előállító, és/vagy a borból és a borászati melléktermékekből lepárlással boralkohol,
nyersszesz vagy semleges alkohol előállítását külön jogszabály szerint végző üzemre (a
továbbiakban: szeszfőzde),”
/adható./
105.	§ (1) A Jöt. 73. § (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
/Az alkoholterméknek - kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint az 5,5
térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket -/
„d) a bérfőzető és a magánfőző által történő értékesítése, kivéve, ha a bérfőzető
alkoholtermék-adóraktárnak adja el a bérfőzött párlatot,”
/a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet./
(2)	A Jöt. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási
egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került
előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, - a bérfőzött párlat és a
magánfőzésben előállított párlat esetén - továbbá azt, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés
szerinti adót megfizették, továbbá azt, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a
közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.”
(3)	A Jöt. 73. §-a kiegészül a következő (14) és (15) bekezdéssel:
„(14) A magánfőző esetén a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentés minősül a zárjegy
megrendelésének. A bérfőzető a zárjegy megrendelését a külön jogszabályban foglaltak
szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető és a
magánfőző esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, a bérfőzető esetén
továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően
bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót
megfizették.
(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető és a magánfőző nem köteles a vámhatóság felé
elszámolni, de az átvett zárjegyeket a bérfőzető és a magánfőző legkésőbb az átvételt követő 3
napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.”
106.	§ A Jöt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas
desztillálóberendezést előállítani, - a magánfőző desztillálóberendezése kivételével -
birtokolni, továbbá értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen
használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási
célra használt üveg desztillálóberendezésekre.”
107.	§ (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:
54
/Az (1) bekezdés alá tartozónak kel tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében
említett termékeket -/
„k) azt a párlatot, amelyet a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését
megsértve értékesít [a továbbiakban az a)-k) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont
termék]. ”
108.	§ A Jöt. 115. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben az adó megállapításához szükséges
adatok tekintetében valótlan adatok megadása, valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett
valótlan nyilatkozat megtétele legalább 20 ezer forint összegű, de legfeljebb 200 ezer forintig
terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”
109.	§ (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A vámhatóság/
„e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt
desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,”
/lefoglalja./
(2)	A Jöt. 119. § (2) bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:
/A vámhatóság/
„h) magánfőzésre használt desztillálóberendezést, ha
ha)	a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében az adó
megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
hb)	a 67/A. § (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában a magánfőző valótlan
nyilatkozatot tesz,
hc)	a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására
használja,
hd)	a magánfőző a párlatot a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve
értékesíti,”
/lefoglalja./
110.	§ (1) A Jöt. 129. § (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg/
„f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár
alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy
felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi
adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának
részletes szabályait;”
(2)	A Jöt. 129. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg/
„h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi
továbbértékesítésének szabályait, a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, részletes
55
szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány
adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;”
111.	§ A Jöt. kiegészül e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel.
112.	§ A Jöt. 63. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában a „pálinkát” szövegrész helyébe a
„párlatot” szöveg, 65. §-át megelőző alcímben, (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében
és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pálinka”
szövegrész helyébe a „párlat” szöveg, 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „bérfőzési
szeszadót” szövegrész helyébe az „adót” szöveg, 66. §-ának (3) bekezdésében a „vámhatóság
bérfőzési szeszadó számlájára1” szövegrész helyébe a „vámhatóságnak” szöveg, 66. §-ának (2)
és (4) és (5) bekezdésében a „bérfőzési szeszadó”” szövegrész helyébe az „adó”” szöveg, 73. §-
a (1) bekezdésének a) pontjában a „b) és c) ” szövegrész helyébe a „b) és d)” szöveg lép.
113.	§ A Jöt. 114. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az „[a továbbiakban az a)-j) pontban
megjelölt termék: adózás alól elvont termék]” szövegrész, 119. §-a (2) bekezdésének f)
pontjában a „valamint” szövegrész hatályát veszti.
114.	§ A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi
LXXIII. törvény 13. §-ának a) pontjában a „pálinkapálinkafajtánként” szövegrész helyébe a
„párlat és a magánfőzésben előállított párlat párlatfajtánként” szöveg és b) pontjának bb)
alpontjában a „2008 20 19” szövegrész helyébe a „2208 20 19”” szöveg, 15. §-a (2)
bekezdésében az "a pálinka és a törkölypálinka előállítóinak" szövegrésze helyébe az "- a
bérfőzető és a magánfőző kivételével - a pálinka és a törkölypálinka előállítóinak" szöveg lép.
IX.	Fejezet
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
115.	§ Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1. §-a a következők szerint módosul:
„1. § (1) A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban meghatározott
személy különadó fizetésére kötelezett.
(2)	A járadékból és a különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
(3)	Az (1) bekezdésben említett járadék és különadó adónak minősül. Az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.”
116.	A Kjtv. 4. §-át követően a következő címmel és 4/A. §-sal egészül ki:
„Pénzügyi szervezetek különadója
4/A. § (1) A 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évi éves beszámolóval rendelkező pénzügyi
szervezet a 2010. évben különadó megállapítására, bevallására kötelezett.
(2)	A pénzügyi szervezet a különadó fizetési kötelezettségét 2010. szeptember 10. napjáig
állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatóságnak.
(3)	A pénzügyi szervezet a különadót a 2010. évben két egyenlő részletben, 2010.
szeptember 10. napjáig és december 10. napjáig fizeti meg.
56
(4)	A különadó alapja
1.	hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint
készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;
2.	biztosítónál a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámolóban
szereplő megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül;
3.	egyéb pénzügyi szervezetnél:
a)	pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves
beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított
aa)	kamateredmény, valamint
ab)	díj - és jutalékeredmény;
b)	befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint
készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,
c)	tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves
beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított
korrigált nettó árbevétel,
d)	árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, pénzügyi közvetítőnél a
2009.	évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,
e)	befektetési alapkezelőnél az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó
eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfolió
vagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege.
(5)	A naptári évtől eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezet (4) bekezdés szerinti
különadó alapját a rendelkezésre álló legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján
állapítja meg.
(6)	A különadó mértéke
a)	hitelintézet esetén 0,45 százalék,
b)	biztosító esetén 5,2 százalék,
c)	egyéb pénzügyi szervezet esetén:
ca)	pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pont aa) alpontjában meghatározott
összeg 6 százaléka, valamint a (4) bekezdés 3. pont a) pont ab) alpontjában meghatározott
összeg 6 százaléka,
cb)	befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék,
cc)	tőzsdénél 5,6 százalék,
cd)	árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék,
ce)	pénzügyi közvetítőnél 5,6 százalék,
cf)	befektetési alapkezelőnél 0,028 százalék.
57
(7)	A 2011. január 1-je előtt jogutód nélkül megszűnő pénzügyi szervezetnek a bevallott -
ideértve az adóhatóság által megállapított - különadónak a megfizetett részletekkel
csökkentett összegét a végelszámolást vagy a felszámolást lezáró adóbevallás benyújtásával
egyidej űleg kell megfizetnie.
(8)	A (7) bekezdés rendelkezései az irányadók az átalakulással történő megszűnés esetén is,
amennyiben a jogutód nem alanya az e § szerinti különadónak. Ha az átalakuláshoz
kapcsolódó soron kívül benyújtandó adóbevallás benyújtásának időpontja és az átalakulás
napja között az általános szabályok szerint különadó fizetés esedékessé válik, az esedékes
különadó részletfizetési kötelezettséget teljesíteni kell.
(9)	Ha a pénzügyi szervezet a (7) és (8) bekezdésben nem szabályozott bármely egyéb
okból kikerül e törvény hatálya alól, a bevallott - ideértve az adóhatóság által megállapított -
különadónak a megfizetett részletekkel csökkentett összegét a kikerülés napját követő 30.
napjáig meg kell fizetnie.
(10)	A különadó bevallás mellékleteként nyújtja be az adóhatósághoz:
a)	a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból
számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,
b)	a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló
adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó
kimutatást,
c)	a befektetési alapkezelő az adóalap meghatározásakor számításba vett, általa kezelt
alapok megnevezését és nettó eszközértékét, valamint az általa kezelt pénztári
illetőleg egyéb portfolió vagyon értékének összegét,
d)	a pénzügyi közvetítői tevékenységet nem kizárólagosan végző pénzügyi közvetítő
az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből a pénzügyi közvetítői
tevékenységből származó árbevételt tartalmazó kimutatást.”
117.	A Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell
elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás
előtti eredmény terhére elszámolni.”
118.	A Kjtv. 6. §-a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénzügyi szervezeteket az e törvényben meghatározott különadó alap után 2011-ben
200 milliárd forint különadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek részletes feltételeit külön
törvény határozza meg.
(8)	A pénzügyi szervezetek 2012. évi különadó fizetési kötelezettségének részletes
feltételeit külön törvény határozza meg.”
119.	A Kjtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § E törvény alkalmazásában
1.	közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek
tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és
díjmértéket érvényesít és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet
közvetlen módon a Magyar Állammal elszámolja;
58
2.	közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek
tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog
eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa
részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít;
3.	pénzügyi szervezet: a hitelintézet, a biztosító és az egyéb pénzügyi szervezet;
4.	hitelintézet: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerinti
hitelintézet;
5.	biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szerinti
biztosító (ide nem értve a nem jelentős biztosító egyesületeket) és a viszontbiztosítókról szóló
törvény szerinti viszontbiztosító;
6.	nem jelentős biztosító egyesület: a Bit. szerinti nem-élet biztosítási ágon belül kizárólag a
tűz és elemi károk, az egyéb vagyoni károk és a segítségnyújtási ágazatot művelő olyan
biztosító egyesület, amely éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege
az utóbbi három üzleti évben egyszer sem érte el a 125 millió forintot;
7.	egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde,
árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő, pénzügyi közvetítő, befektetési alapkezelő;
8.	pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás;
9.	befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti
befektetési vállalkozás;
10.	tőzsde: a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) szerinti tőzsde;
11.	árutőzsdei szolgáltató: a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató;
12.	kockázati tőkealap-kezelő: a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelő;
13.	pénzügyi közvetítő: a Hpt. és a Bit. szerinti független közvetítő;
14.	befektetési alapkezelő: a Tpt. szerinti befektetési alapkezelő;
15.	módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének
együttes összege csökkentve a belföldi bankközi hitelből eredő követeléssel, a más belföldi
hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és befektetési vállalkozások által kibocsátott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal és részvényekkel, a belföldi pénzügyi
vállalkozásoknak, befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelből, alárendelt és kiegészítő
alárendelt kölcsöntőkéből eredő követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki
repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is);
16.	mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes
összege;
17.	megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül: a biztosító éves beszámolójának eredmény-
kimutatásban megszolgált díjak viszontbiztosítás nélkül címen szereplő bevétel összege élet
és nem-élet biztosítási ágnál együttesen;
18.	korrigált nettó árbevétel:
a)	befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve
az egyéb bevételekkel, a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel,
valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel;
59
b)	tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve az egyéb bevételekkel;
c)	árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, a pénzügyi közvetítői
tevékenységet kizárólagosan végző pénzügyi közvetítőnél: az értékesítés nettó
árbevétele;
d)	a pénzügyi közvetítői tevékenységet nem kizárólagosan végző pénzügyi közvetítőnél
az e tevékenységből származó nettó árbevétel;
19.	nettó eszközérték: a befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök - ideértve a
kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes
kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
20.	belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt
kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett
betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos
szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege;
21.	árbevétel: a Tao. tv. 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
120.	A Kjtv. 8. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az „, a 4/A. §-ban meghatározott személy
különadó fizetésére” szövegrész, (2) bekezdésében az „és a különadóból” szövegrész, a (3)
bekezdésében az „és különadó” szövegrész, e törvény 4/A. §-a, az 5. § (2) bekezdésének 2.
mondata, a 6. §-ának (7) és (8) bekezdése és a 7. §-ának 3. és 5-20. pontjai 2012. január 1-jén,
a 6. § (8) bekezdése 2013. január 1-jén hatályát veszti.”
X.	Fejezet
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
121.	§
(1)	A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. §
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a
kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg
lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy
az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie
a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel
napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár
általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított
időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi
költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-
előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását
igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.”
(2)	Az Ltp. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(8)
bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre módosul:
60
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú
felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai
megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - polgári peres vagy
nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási
illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e
törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre
kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős
bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a
tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-
takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.”
122.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Pszáftv.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti
illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.”
123.	§
A Pszáftv. 13. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke megbízatásának megszűnése esetén
végkielégítésre, felmentési időre nem jogosult.”
124.	§
A Pszáftv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető
igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését
látja el.”
125.	§
A Pszáftv. 60. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A 6. §/
„e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése”
61
/végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és
eljárásában./
126.	§
Hatályát veszti a Pszáftv. 11. § (4) bekezdése.
XI.	Fejezet
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
127.	§ A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
(a továbbiakban: Stv.) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül
időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti visszaváltás
időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még
nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló
szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.”
128.	§ Az Stv. 12. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 10. § (2a) bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli
szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is
kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már
nem szerepel a részvénykönyvben.
(7)	Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a
Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik.”
129.	§ Az Stv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi .....törvénnyel beiktatott és módosított 10. § (2a) bekezdés, 12. § (6) és (7)
bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható.”
XII.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
130.	§ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény a következő 2-5. §-sal egészül ki:
62
„2. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű
szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban:
állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által
államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a
bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány)
céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi részesedéssel, közhasznú
szervezetként, nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani.
(2)	Az (1) bekezdés szerint megszüntetésre kerülő alapítvány (közalapítvány) vagyona - a
tartozások kiegyenlítését követően - a nonprofit gazdasági társaság vagyonába kerül azzal,
hogy e vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre
fordítható, és a társaság megszűnése esetén is - a tagok (részvényesek) közötti felosztása
nélkül - csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3)	A megszüntetett alapítvány alapítói a nonprofit gazdasági társaságban a gazdasági
társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint - meghatározott vagyoni hozzájárulással -
taggá (részvényessé) válhatnak. Az állami alapító köteles a kisebbségi részesedés
megszerzésére lehetőséget biztosítani a megszüntetett alapítvány (közalapítvány)
államháztartáson kívüli alapítója számára.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti
megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely
más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál.
3.	§ Jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által
hozott határozatban kell rendelkezni mindazon feltételekről, amelyek az alapítvány
(közalapítvány) bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az
érintett nonprofit gazdasági társaság vagyonvesztés nélküli további működésének
folyamatosságát és a megszűnt alapítvány céljait megvalósító tevékenység folytatását
megfelelően biztosítják.
4.	§ Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást soron kívül
kell lefolytatni.
5.	§ Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által
államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő
szervezetébe az állami alapító által kijelölt tag megbízatását az állami alapító indokolás nélkül
visszavonhatja, és helyére más tagot jelölhet ki. A kijelölés visszavonásával érintett tag a
helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány
(közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az
alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladja.”
63
XIII. Fejezet
Záró rendelkezések
131.	§ Ez a törvény - a 132-144. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
132.	§ (1) Az I. Fejezet - a 3. § (1) bekezdésének c) pontja kivételével - 2010. augusztus 1-
jén lép hatályba.
(2)	A 3. § (1) bekezdésének c) pontja 2010. december 1-jén lép hatályba.
(3)	Az I. Fejezetben meghatározott bejelentésre és regisztrációs díjfizetésre vonatkozó
rendelkezéseket legkorábban e törvény kihirdetését követő 46. naptól kezdődő foglalkoztatási
jogviszonyok esetén kell alkalmazni.
(4)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény alapján háztartási
munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit az
I. Fejezet hatálybalépését megelőző napig kell alkalmazni.
133.	§ A II. Fejezet e törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép
hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó
jövedelmekre kell alkalmazni.
134.	§ (1) A III. Fejezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - e törvény kihirdetését
követő harmadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 22-24. §-a, a 36. § (2) bekezdése, a 38. és 39. §-a és az 1. melléklet 2011. január
1-jén lépnek hatályba.
(3)	A Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi
után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa
2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó
különbözetét - az elévülési időn belül - legkorábban a III. Fejezet hatályba lépését követő
naptól igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
135.	§ (1) A IV. Fejezet 2010. augusztus 1-én lép hatályba.
(2)	A IV. Fejezet hatálybalépését követően a költségvetési szervek jogállására,
gazdálkodására, jogügyleteire az Áht. e törvénnyel módosított szabályait kell alkalmazni. A
IV.	Fejezet hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségek, megindított gazdálkodási
cselekmények esetén az Áht. és a Kt. a IV. Fejezet hatályba lépését megelőző napon hatályos
szabályait kell alkalmazni.
(3)	Az Áht. e törvény 42. §-ával módosított 13/A. § (4)-(6) bekezdését a hatálybalépést
követően benyújtott támogatási igényekre, pályázatokra kell alkalmazni.
(4)	Az Áht. e törvény 46. §-ával megállapított 24/B. §-át első alkalommal a 2010. évről
készített maradvány-elszámolás során kell alkalmazni.
(5)	A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően kiegészítő vagy kisegítő tevékenységként
meghatározott tevékenységekre az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 92. §-a szerinti
alaptevékenység szabályait, vállalkozási tevékenységként meghatározott tevékenységekre a
vállalkozási tevékenység szabályait kell alkalmazni. A tevékenységtípusokra vonatkozó
64
előírások változása miatt a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépését
követő első módosítása során kell módosítani.
(6)	Az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/B. §-át a 2010. év során a IV. Fejezet
hatálybalépése napján aktuális (módosított) bevételi előirányzatokon felüli, pénzügyileg még
nem teljesült többletbevételekre kell alkalmazni.
(7)	A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra az Áht. e törvény 52. §-
ával megállapított 100/H. §-át nem lehet alkalmazni.
(8)	Az Áht. e törvény 57. §-ával megállapított 122. §-át a folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.
(9)	A költségvetési szerveknek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos Kt. 15-
16.	§-a szerinti típusba sorolása a IV. Fejezet hatályba lépésének napján hatályát veszti. A
költségvetési típusba sorolást meghatározó alapító okirati rendelkezést a költségvetési szerv
alapító okiratának a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell az alapító
okiratból törölni.
(10)	A IV. Fejezet hatálybalépésének napján jogi személyiségű szervezeti egységgel
rendelkező költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot), valamint a
költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépésétől számított hatvan napon
belül módosítani kell. A kincstár a jogi személyiségű szervezeti egységet a törzskönyvi
nyilvántartásból az Áht. 18/I. §-ában és 18/K. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárás során
törli.
(11)	A IV. Fejezet hatálybalépése napjától kezdődően a jogi személyiségű szervezeti egység
nem vállalhat kötelezettséget. A jogi személyiségű szervezeti egység által a IV. Fejezet
hatályba lépését megelőzően szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a költségvetési szervet
illetik meg és terhelik.
(12)	Az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 90. §-ában foglalt
éves költségvetést a 2010. évre nem kell elkészíteni. A IV. Fejezet hatályba lépése előtt
elkészített éves költségvetés - ide nem értve az önkormányzat által elfogadott éves
költségvetési rendeletet, határozatot - a IV. Fejezet hatályba lépésének napján érvényét veszti.
(13)	A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatályba lépését
megelőző napon hatályos 94. §-a szerinti feladatellátási megállapodás nem köthető. A IV.
Fejezet hatályba lépésének napján hatályos feladatellátási megállapodások érvényben
maradnak, az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek betartani kötelesek.
(14)	A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatályba lépését
megelőző napon hatályos 100/I. § (1) bekezdése szerinti megelőlegezési, likviditási kölcsön
nem vehető fel, értékpapír nem vásárolható, visszatérítendő támogatás nem nyújtható. A IV.
Fejezet hatályba lépésének napján hatályos jogügyletek érvényben maradnak, az abból eredő
kötelezettségeket a felek teljesíteni kötelesek.
136.	§ (1) Az V. Fejezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő
15.	napon lép hatályba.
(2)	A 75. § (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
137.	§ (1) A VI. Fejezet e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A VI. Fejezet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a
jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló 1998. június 29-i 98/415/EK
TANÁCSI HATÁROZAT 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
65
138.	§ (1) A VII. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	A 84-92. § és a (4) bekezdés 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 95. és 96. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a
hatálybalépése napját követő hónap első napjától a 95. és 96. § hatálybalépésekor tisztséget
betöltő személyekre is alkalmazni kell. Amennyiben a 95. és 96. §-ban meghatározott
jogviszonyokban a havi kereset összege meghaladja az 95. és 96. §-ok szerint számított
összeget, akkor a kereset összege a 95. és 96. § hatálybalépésével az 95. és 96. § szerinti
összegre csökken.
(4)	A Ktv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2011-ben
egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási
szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, életkorára,
munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. § (6) bekezdés c) pontjában
foglaltakkal összefüggő adatokra, valamint a közszolgálati jogviszony létesítésére és
megszűnésére vonatkozó adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2011. január 1-jei állapotnak
megfelelően 2011. február 28-áig - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-
politikáért felelős miniszter által meghatározott módon - kell teljesíteni. A központi létszám-
és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a
2010. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2011. január 1-jei állapotra
vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.
(5)	A 95. és 96. § hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII törvény 5. § (1)
bekezdése és a (4) bekezdésében az „(1)-” szövegrész, valamint az állami vagyonnal való
felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi
rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdése, és a
39. § (1) bekezdése, továbbá nem lép hatályba a 39. § (2) bekezdése.
139.	§ (1) A VIII. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 99., 100. és 102. §-ának rendelkezéseit a bérfőzött párlat esetében arra a
bérfőzött pálinkára kell alkalmazni, amelyre az adófizetési kötelezettség a Jöt. 65. § (1)
bekezdés szerint nem keletkezett a VIII. Fejezet hatályba lépéséig.
(3)	Ha a bérfőzető a VIII. Fejezet hatályba lépését megelőzően 2010. évben már bérfőzés
keretében állíttatott elő pálinkát,
a)	de az év fennmaradó hányadában magánfőzést kíván folytatni, azt a Jöt. e törvénnyel
megállapított 64. § (7) bekezdésének rendelkezése ellenére megteheti,
b)	a 2010. évben már átvett bérfőzött pálinka mennyiségét a Jöt. e törvénnyel megállapított
64.	§ (3) bekezdés a) pont szerinti mennyiségbe kell beszámítani.
140.	§ A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az
információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási
eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
141.	§ A IX. Fejezet e törvény kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
66
142.	§ (1) A X. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2)	A 122. és 125. § a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. évi szeptember 16-i
1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg.
143.	§ A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
144.	§ (1) A XII. Fejezet e törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2)	A XI. Fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára
felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény szerinti Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
megszüntetését és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság - közhasznú
szervezetként való - létrehozását a Kormány kezdeményezi.
67
1. melléklet a 2010. évi
törvényhez
1. Az Art. 2. számú mellékletének II/Általános rendelkezések/A/2 pontjának c) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. Kommunális adó, iparűzési adó/
„c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére
kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére
az adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie.”
68
2. Melléklet a 2010. évi
törvényhez
„3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Kihozatali arányszámok
(100 kg alapanyagra /100 liter szőlőborra/ számítva)
Alapanyag megnevezése	Párlat
	(liter, tiszta
Cseresznye	4.0
Meggy	5.0
Kajszibarack	6.0
Szilva	7.0
Körte	4.5
Alma	5.0
Őszibarack	4.0
Vegyes	6.0
Birs	4.5
Bodza	3.0
Erdei gyümölcs	3.0
Szőlőtörköly	6.0
Aszútörköly	6.0
Borseprő	8.0
Szőlőbor	9.0
Szőlő	8.0”
69
INDOKOLÁS
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt esztendők alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikája következtében ma kettős válság sújtja a
magyar gazdaságot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a vállalkozások gyenge
versenyképessége. A kettő szorosan összefügg egymással. Egyrészt az államháztartás folyamatosan
magas hiánya és az állam eladósodottsága miatt a vállalkozások nehezen jutnak fejlesztési
forrásokhoz, másrészt a vállalkozások alacsony versenyképessége miatt az állam is nehezen jut a
magas színvonalú közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges bevételekhez. Az eddig követett
gazdaságpolitka éppen azért vallott állandóan kudarcot, mert az időről időre visszatérő megszorítások
ellenére sem volt képes biztosítani az államháztartás egyensúlyát, miközben szinte teljesen lemondott
a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek megteremtéséről.
A fegyelmezett költségvetési politika alapvető követelmény, ám ez önmagában még nem elegendő a
gazdaság talpra állításához. A gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés
feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartás helyzetét sem.
Különösen akkor nem, ha a hazai vállalkozók versenytársai olyan országokban működnek, ahol kisebb
a bürokrácia, egyszerűbb és átláthatóbb az adórendszer, arányosabb a közteherviselés, kedvezőbb a
beruházási szabályozási környezet és ésszerűbb a külföldről érkező fejlesztési források felhasználása.
Sajnálatos módon jelenleg Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listája szerint
legalább 10 hellyel van lemaradva a visegrádi országoktól. Ennek megfelelően a választók által
megalapított nemzeti együttműködés rendszerében új időszámítás kezdődik a gazdaságpolitikában.
Ennek első eleme a 29. pontból álló I. Akcióterv kidolgozása és következetes megvalósítása.
A Javaslat olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi
stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az
első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését
szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a
közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a
harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.
Ugyanakkor a Javaslatban foglalt intézkedéscsomag csak az első lépés a pénzügyi stabilitás, a
gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a bürökrácia csökkentése és a gazdaság
versenyképességének helyreállítása irányába, amelyet további akciótervek és intézkedések fognak
hamarosan követni.
Az első pillér részeként a Javaslat a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek
kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a
közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a
közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek,
a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg,
különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes
jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a
javaslat a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének
70
elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve
a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét.
A második pillér részként a Javaslat megszüntet tíz ún. „kisadót“, továbbá a beruházások elősegítése
érdekében a kiemelt nagyberuházások számára jelenleg biztosított engedélyezési egyszerűsítéseket
kiterjeszti az ipari és kereskedelmi célú, illetve a munkahelyteremtő beruházásokra is, jelentősen
csökkentve ezzel a magánszemélyek és a vállalkozások adózási és egyéb adminisztrációs terheit.
A harmadik pillér részeként kerül sor az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás
feltételeinek megteremtésére, ezáltal a Javaslattal érintett alanyi körben a legális foglalkoztatás
szabályainak megalkotására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése
A Kormány 29 pontos gazdasági akciótervének egyik célkitűzése az adózás alá nem vont kereset
fogalmának bevezetése annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként
munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. A háztartási munka
ennek megfelelően adó- és járulékmentes lesz.
az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hatálya alá tartozó feleket és tevékenységet. E szerint háztartási munka
végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat.
A javasolt szabályozás a jelenleg hatályos Eftv. által megállapított háztartási munka fogalmat is
felhasználva definiálja, és taxatíve felsorolással értelmezi a háztartási munkát. Amennyiben
üzletszerűségre utaló körülmény merül fel (pl. egyéni vállalkozó irodájának takarítása), az nem
tartozhat a háztartási munka körébe. A tevékenységi körök konkrét körülhatárolása nélkülözhetetlen
annak érdekében, hogy a valós foglalkoztatási célok mellett ne érvényesülhessenek a visszaélésszerű
adó- és járulékfizetés elkerülésére irányuló magatartások e foglalkoztatási konstrukció alkalmazása
során. Ezzel összefüggésben a javaslat nem tekinti háztartási munkának a háztartásban egyébként
szükséges javítási, állagmegőrzési és felújítási munkát, ha az azt elvégző személy egyéni vállalkozó,
egyéni cég, vagy ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja vagy munkavállalója végzi.
A Javaslat a háztartási munkán kívül meghatározza még a háztartási alkalmazott, a foglalkoztató
és az adórendszeren kívüli kereset fogalmát is. Ez utóbbi olyan járandóság, amelyet e törvény szerinti
foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
a 2. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy a foglalkoztatónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési
kötelezettsége az e törvényben meghatározott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatás
kapcsán. Emellett a foglalkoztatott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatásából
származó bevétele adórendszeren kívüli, azaz a foglalkoztatottat sem terheli ezzel összefüggésben
adó- és járulékfizetési kötelezettség.
71
A foglalkoztatót és a foglalkoztatottat megillető „mentesség” feltétele az, hogy a foglalkoztató
havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az állami adóhatósághoz bejelentse az adóazonosító jelét,
valamint a foglalkoztatott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek
elmulasztása esetén az e törvény által biztosított adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatással
nem élhet, azaz az adó- és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvényben (Szja. tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) előírt
általános szabályokat alkalmazni kell.
A mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes
összege után meg kell fizetni az adót és a járulékokat. Amennyiben a mulasztás a foglalkoztató
érdekkörére vezethető vissza a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles
megfizetni.
A Javaslat kimondja azt is, hogy a háztartási munkára e törvény szerint foglalkoztatott természetes
személy nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, azaz e foglalkoztatása biztosítotti státuszt nem
keletkeztet.
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót,
sem a foglalkoztatottat nem terheli.
a 3. §-hoz
A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a Javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a
foglalkoztató számára. E kötelezettség kizárólag az állami adóhatóságnál történő nyilvántartásba
vételhez alapvetően szükséges adóazonosító jelének (mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott
vonatkozásában), valamint a foglalkoztatott társadalombiztosítási azonosító jelének bejelentésére
terjed ki. Ez utóbbit az állami adóhatóság kizárólag a bejelentett adatok munkaügyi hatóság, illetve
nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adattovábbítás tekintetében kezeli. (Ezzel összefüggésben lásd
még a 7. §-nál írtakat.)
A bejelentési kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, telefonon a központi
elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon
vagy - a fogadásra alkalmas informatikai alkalmazás elkészülte időpontjától - rövid szöveges üzenet
formájában (SMS-ben) teljesíthető.
A központi ügyfélszolgálat feladatellátása során az elektronikus közszolgáltatásokról szóló
törvény rendelkezései szerint jár el. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul
továbbítja az állami adóhatósághoz, az e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az
adótitkot kizárólag a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
A központi ügyfélszolgálat a hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év végéig őrzi
meg, azt követően törli azokat. (Ha a központi ügyfélszolgálat által már törölt adatokkal kapcsolatban
folyamatban van hatósági vagy bírósági ügy, akkor ennek befejezéséig az adatok az állami
adóhatóságnál továbbra is rendelkezésre állnak.)
a 4. §-hoz
A Javaslat a foglalkoztatót a bejelentés nyilvántartásba vétele kapcsán havi 1000 forint összegű
regisztrációs díj fizetésére kötelezi a bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának
figyelembevételével. A regisztrációs díj összege nem függ attól, hogy az adott hónap folyamán hány
napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj postai úton, banki átutalással vagy az állami
adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain működő POS terminál használatával megvalósuló bankkártyás
fizetéssel teljesíthető. A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
az 5. §-hoz
72
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatott az őt megillető bevétel megszerzésekor igazolást
kérhessen a foglalkoztatójától például egy esetleges hatósági vizsgálat során történő felhasználásra
vagy bármilyen más célból. Ha a foglalkoztatott az igazolás kiadását kéri, a foglalkoztató az e
törvényben meghatározott adatok feltüntetésével adja azt ki.
A természetes személy foglalkoztatónak az igazolás kiadásához nincs szüksége bélyegzőre, az
igazolás a foglalkoztató és a foglalkoztatott aláírásával - bélyegzőlenyomat nélkül - érvényes.
Az állami adóhatóság kötelezettsége, hogy az igazolás mintát elkészítse és azt internetes honlapján
elérhetővé, letölthetővé tegye.
a 6. §-hoz
A Javaslat a foglalkoztató e törvény szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettsége
elmulasztása esetén a foglalkoztatót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásával
szankcionálja, melynek alkalmazása során a hatóság az ügy összes körülményének mérlegelésével, a
fokozatosság elvének érvényesítésével köteles eljárni. A mulasztási bírság összege jelentősen
alacsonyabb az Art.-ben a biztosítottak bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén
kiszabható, maximális bírság összegénél, ugyanakkor még kellőképp ösztönöz a jogszerű
magatartásra. Mivel a regisztrációs díjfizetés nem teljesítése is mulasztási bírsággal fenyegetett, ezért a
regisztrációs díj után késedelmi pótlék már nem kerül felszámításra.
a 7. §-hoz
A Javaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 52. §-ának (7) bekezdését új
ponttal egészíti ki, melyben adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára. Az
állami adóhatóság az adatszolgáltatást hivatalból és elektronikus úton köteles teljesíteni a munkaügyi
hatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-a az Art. 52. § (7) bekezdésében előírt
adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítésével összefüggésben felhatalmazza az állami adóhatóságot a
társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére, amennyiben a munkaügyi hatóság vagy a
nyugdíjbiztosítási szerv részére teljesít adatszolgáltatást, mivel e szervezetek nyilvántartásai
társadalombiztosítási azonosító jel alapúak
Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási azonosító jelet kizárólag az adatszolgáltatási
kötelezettsége teljesítése célból kezelheti. Az állami adóhatóság biztosítja, hogy a
társadalombiztosítási azonosító jelhez csak az férhessen hozzá, akinek tevékenysége ellátásához,
célhoz kötötten ez elengedhetetlenül szükséges. Az állami adóhatóság a magánszemélyekről a saját
feladatai ellátása érdekében vezetett nyilvántartásaiban a társadalombiztosítási azonosító jelet nem
szerepeltetheti.
A Javaslat megteremti az e törvény alapján bejelentendő társadalombiztosítási azonosító jel és az
Art. adatszolgáltatási szabályai közötti összhangot, továbbá a társadalombiztosítási azonosító jel
állami adóhatóság általi kezelése célhoz kötöttségét.
II.	Fejezet
a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója
A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjának végrehajtására összeállított akciótervének egyik
pontjaként a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony
megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek megadóztatását irányozta elő.
73
A Javaslat alapján a rendelkezés hatálya alá tartozó jogviszonyok megszűnésével összefüggésben
kifizetett meghatározott juttatásoknak a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó részét
98 százalékos mértékű különadó terheli, melyet a kifizetéskor a kifizető köteles levonni, bevallani és
megfizetni. Az összeget további személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség és tb-járulékfizetési
kötelezettség nem terheli, de egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetni.
a 8. §-hoz
A törvény személyi hatálya alá tartozó magánszemélyek meghatározott jövedelmük után különadó
fizetésére kötelezettek. A különadó az állami költségvetés bevétele.
a 9. §-hoz
A különadó fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban
foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. A különadó alapja az említett jogviszonyok
megszűnésével összefüggésben fizetett egyes juttatásoknak a 60 napra számított rendszeres
járandóságot meghaladó része.
a 10. §-hoz
A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. A különadó-alap után további 27 százalék egészségügyi
hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.
a 11. §-hoz
A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, az Art. szerinti havi bevallásában
kell bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A kifizetésről a
magánszemély számára igazolást kell kiállítani. Amennyiben a különadó levonását a kifizető
elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie.
A törvény hatálya alá tartozó bevételt a magánszemélynek személyi jövedelemadó bevallásában
elkülönítetten kell bevallania, azt további személyi jövedelemadó nem terheli, de a magánszemély
összes jövedelmét az adóévben az összeg hozzáadásával kell megállapítani. Az összeg nem minősül a
Tbj. szerinti járulékalapnak, de alapja az egészségügyi hozzájárulásnak.
A Javaslat a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmek tekintetében is meghatározza
az eljárási szabályokat.
a 12. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a rendszeres járandóság fogalmát.
III.	Fejezet
egyes adó- és egyéb törvények módosítása
Az adóterhelés csökkentése érdekében a Javaslat a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs
alkalmazási körét kiterjeszti 50 millió forint adóalapról 500 millió forint adóalapig, azzal, hogy a
jövőben a kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez.
74
A Tao törvény változásával összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni
vállalkozó is az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után 10 százalékos adómértékkel, az
adóalap ezt meghaladó része után pedig 19 százalékos mértékkel fizet vállalkozói személyi
jövedelemadót. A módosítás év közbeni hatálybalépésére tekintettel a Javaslat a 2010. évre az
átmeneti rendelkezések között rögzíti az alkalmazni rendelt szabályokat.
Az Szja törvény módosítása révén egyértelművé válik, hogy az ingatlan bérbeadáshoz a
magánszemélynek nem kell egyéni vállalkozóvá válnia (ugyanez a szabály vonatkozik az egyéb
szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyre is). A költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések
szerint értékcsökkenési leírást csak az egyéni vállalkozó számolhat el az ingatlan-bérbeadásból, a
szálláshely-szolgáltatásból származó bevételével szemben, ami arra ösztönözheti a magánszemélyeket,
hogy egyéni vállalkozóvá váljanak. Ez sok esetben indokolatlan adminisztrációs követelményeket állít
a magánszemélyek elé. Ennek elkerülése érdekében a Javaslat módosítja a jövedelem megállapításnak
szabályait, az önálló tevékenységet folytató magánszemélyként ingatlant bérbeadó (egyéb szálláshely-
szolgáltatást nyújtó) magánszemélyek számára is lehetővé teszi az értékcsökkenési leírás elszámolását.
A Javaslat értelmében megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az üdülő épület utáni
idegenforgalmi adó.
A Javaslat az Itv. öröklési- és ajándékozási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit akként módosítja,
hogy a - vér szerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapuló - egyenes ági öröklés, ajándékozás, a
termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadási támogatás keretében történő - ingyenes és
visszterhes - vagyonszerzés, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló
vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes legyen az illeték alól.
a 13. §-hoz
A Tao törvény hatályos rendelkezései szerint az adózók - meghatározott feltételek teljesítése esetén -
50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak, az 50 millió forint feletti részre
pedig 19 százalék az adókulcs.
A Kormány meghirdetett intézkedései között szerepel a kedvezményes 10 százalékos kulcshoz tartozó
adóalap felemelése 50 millió forintról 500 millió forintra úgy, hogy nem kapcsolódik feltétel a
kedvezményes kulcs alkalmazásához
Figyelemmel a 10 százalékos adókulcshoz tartozó adóalap felemelésére az adóévben adózás előtti
eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatások összegét úgy kell
kiszámítani, hogy a kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész 10 százalékát,
míg a meghaladó rész 19 százalékát kell támogatásként figyelembe venni.
a 14. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az 500 millió forint adóalapig alkalmazható 10 százalékos adókulcs
érvényesítése 2010. július 1-jétől kerül bevezetésre, a 2010-es adóév sajátos adóévnek minősül abból a
szempontból, hogy eltérő szabályok vonatkoznak az év első, illetve második felére.
A szabályok érvényesítéséhez a 2010. évi adóalapot két részre kell osztaniuk.
A 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív adóalapra:
•	50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, amelyek
teljesíteni tudják a 10 százalékos adókulcs alkalmazáshoz szükséges feltételeket; a feltételek
a féléves alkalmazás miatt arányosításra kerülnek;
•	19 százalékos kulcsot alkalmaznak azok az adózók, amelyek nem tudják teljesíteni a 10
százalékos adókulcs alkalmazáshoz szükséges feltételeket.
75
A 2010. július 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó pozitív adóalapra:
•	250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (az
egész évre meghirdetett 500 millió forintos határ felezésre kerül a féléves bevezetés miatt);
•	250 millió forint felett 19 százalék az adókulcs.
A 2010. adóévben - figyelemmel arra, hogy sajátos adóévnek minősül, mivel eltérő szabályok
vonatkoznak az év első, illetve második felére - az adózás előtti eredmény csökkentéseként
érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatások összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 2010.
július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből - ha az adózó
alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot, akkor az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 százalékát,
a meghaladó rész 19 százalékát, míg a 10 százalékos adókulcsot a 2010. július 1-jét megelőző
időszakban nem alkalmazó adózó esetén a - 19százalékát kell támogatásként figyelembe venni. A
2010. július 1-jét követő időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből a 250
millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, az azt meghaladó résznek pedig a 19 százaléka
minősül állami támogatásnak.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010-es adóévi adóalapjukat - az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltakkal összhangban - az üzleti év első napján hatályos
szabályok szerint határozzák meg.
A tervezett intézkedések bevezetése nem érintik a már bevallott adóelőlegek fizetési szabályait, azokat
változatlanul a korábbi szabályok szerint készített bevallás szerint kell teljesíteni.
a 15. §-hoz
Az Szja törvény módosítása révén egyértelművé válik, hogy az ingatlan bérbeadáshoz a
magánszemélynek nem kell egyéni vállalkozóvá válnia (ugyanez a szabály vonatkozik az egyéb
szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyre is).
a 16. §-hoz
A Javaslat - a jogbiztonság érdekében, a 2009. december 31-ig hatályos szabályozással összhangban -
a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében rendezi az átszámítás szabályait. (Tekintettel arra,
hogy e beszámításra az adóbevallásban - a 2010-ben megfizetett adó esetében tehát gyakorlatilag
2011-ben - kerülhet sor, e rendelkezés átmeneti szabály beiktatását nem teszi szükségessé.)
A Javaslat egyszerűsíti a külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámításának
szabályát. Ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra történő
átszámításához a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos
devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos
devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.
a 17. §-hoz
A Javaslat szerint az ingatlan-bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló
tevékenységként folytató magánszemély számára is lehetővé válik, hogy bevételével szemben
értékcsökkenési leírást számoljon el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
a 18. §-hoz
A Tao törvény változásával összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni
vállalkozó is az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után 10 százalékos adómértékkel az
adóalap ezt meghaladó része után pedig 19 százalékos mértékkel fizet vállalkozói személyi
jövedelemadót.
76
A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak
minősülő támogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a kedvezmény értékéből az 500 millió
forintot meg nem haladó rész 10 százaléka minősül támogatásnak, míg a meghaladó rész 19 százalékát
kell támogatásként figyelembe venni.
a 19. §-hoz
A vállalkozói személyi jövedelemadó mértékére vonatkozó módosítás év közbeni hatálybalépésére
tekintettel a Javaslat az Szja tv. átmeneti rendelkezései között rögzíti a 2010. évre alkalmazni rendelt
szabályokat.
A vállalkozói jövedelem 2010. második félévre eső részének 250 millió forintot meg nem haladó
részére a 10 százalékos adókulcs különös feltételek teljesítése nélkül is alkalmazható. E változással
összefüggésben módosulnak a 2010. második félévére vonatkozó adóelőleg-szabályok is. A módosítás
lényege, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része
a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalékos mértékkel fizetni a
rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget.
A vállalkozói adóalapot a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a 2010. július 1-je előtti, illetve
utáni időszak naptári napjainak arányában két részre kell osztani. A július 1-jével kezdődő időszakra
jutó adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után az adó 10 százalék, afelett pedig 19
százalék.
A július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalap adózására a 2010. június 30-án hatályos szabályokat
kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozó a 2010. július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalapra
(legfeljebb 50 millió forintig) akkor választhatja a 10 százalékos adómérték alkalmazását, ha megfelel
a választásra a 2010. június 30-án hatályos törvényi rendelkezések szerint irányadó feltételeknek.
Ha az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2010. július 1-jét megelőző szabályai szerint élt a 10 százalékos
adómértékkel, az adómegtakarítás felhasználására vonatkozó feltételeket még teljesítenie kell.
A 2010. évben a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősülő támogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 2010. július 1-jét megelőző
időszakra jutó adóalap terhére érvényesített összes kedvezmény értékéből az 50 millió forintot meg
nem haladó rész 10 százaléka minősül támogatásnak, míg a meghaladó rész 19 százalékát kell
támogatásként figyelembe venni. A 2010. július 1-jét követő időszakra jutó adóalap terhére
érvényesített összes kedvezmény értékéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százalékát, az
azt meghaladó résznek pedig a 19 százalékát kell támogatásként figyelembe venni.
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve
nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adó-megfizetési kötelezettsége keletkezik,
az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés/nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek
-	a megfizetési kötelezettséget az első és a második időszakra eső naptári napokkal arányosan
megosztva - az első és második időszakra e § szerint meghatározott adómérték minősül.
A külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átváltásával kapcsolatban a Javaslat az Szja
tv. átmeneti rendelkezései között rögzíti, hogy az e törvénnyel beiktatott új szabályokat 2010. január 1-
jétől lehet alkalmazni.
a 20. §-hoz
A magánszemélyek egyes jövedelmeire külön törvények állapítanak meg adókötelezettséget vagy
adómentességet azzal, hogy az ilyen jövedelmek nem tartoznak az Szja tv. hatálya alá. Az a) pont
szerinti Javaslat megteremti az összhangot ezekkel a törvényekkel.
A b) pont szerinti Javaslat pontosítja azt a rendelkezést, hogy mely esetekben nem kell adóelőleget
megállapítania az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek.
77
A c) pont szerinti Javaslat a vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változásával összhangban
módosítja az adóelőleg-fizetés szabályait. Az egyéni vállalkozó az adóelőleg-alap 500 millió forintot
meg nem haladó részére jogosult a 10 százalékos mértékű adóelőleg-mértéket alkalmazni.
a 21. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a 10 százalékos adókulcs mellett megtakarított adó felhasználására
vonatkozó feltételeket.
a 22. §-hoz
A Javaslat a vállalkozók kommunális adójának megszűnése miatt módosítja az önkormányzatok
adómegállapító jogát korlátozó azon rendelkezést, amely hivatkozik a vállalkozók kommunális
adójára.
a 23. §-hoz
Az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnésével összefüggésben a Javaslat pontosítja a
mentességi rendelkezés szövegét.
a 24. §-hoz
A Javaslat - a vállalkozók kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó
megszüntetése érdekében - Htv. azon rendelkezéseit, szövegrészeit helyezi hatályon kívül, melyek
ezen adónemek szabályait tartalmazzák.
a 25. §-hoz
A Javaslat az Itv. 16. §-ának és 17. §-ának módosításával új illetékmentességet javasol az egyenes
ágbeli rokonok számára. Mindez azonban - az alábbiak szerint - szükségessé teszi az öröklési- és
ajándékozási illeték-mérték táblázat módosítását is.
Az öröklési és ajándékozási illeték hatályos szabályai az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó
és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztetnek meg. Ezek közül
a leginkább preferált I. csoportba tartoznak az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője,
valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt
gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti
szülővel egy tekintet alá esik). A második csoportot az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó
unokája, nagyszülője, testvére alkotja. Minden más örökös/megajándékozott a III. csoportba tartozik.
A jelenleg hatályos illetékszabályok által az egyéb vagyonszerzőkre vonatkozótól kedvezőbb
illetékmértékkel, illetve 20 millió forint örökrészig illetékmentességgel preferált személyi körből a
házastárs, a mostoha- és a nevelt gyermek, illetve a mostoha- és a nevelőszülő nem esne az új
illetékmentesség hatálya alá. A felsorolt személyek a jelenlegi I. csoportban maradnak, ahonnan
egyidejűleg kikerül a Javaslat szerint mentességre jogosult szülő és gyermek. A nagyszülőt, unokát és
testvért magába foglaló második csoport ugyanakkor a Javaslat értelmében a testvérre szűkül.
a 26. §-hoz
78
A Javaslat mentessé teszi az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ágbeli rokonait.
a 27. §-hoz
A Javaslat mentessé teszi az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ágbeli rokonait.
a 28. §-hoz
A javaslat azzal összhangban került megfogalmazásra, hogy az európai agrár- és vidékpolitika alapját
az egyéni/családi gazdaságok adják. Ezek megerősítése, a generációk közti kapcsolat, a gazdálkodás
folytonossága és annak időről időre történő megújítása tehát olyan fontos kérdés, melyet különböző
közösségi eszközökkel, támogatási formákkal segít az EU. Ezek közül két - a 2007-2013-as
tervidőszakra vonatkozó, 1698/2005/EK számú, európai vidékfejlesztési (EMVA) rendelet által a
tagországok számára felkínált, és így az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP-ben)
is szereplő - igen fontos támogatás jogcím a gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazdák induló
támogatása.
A két - egymással szorosan összefüggő támogatási forma - lényege az, hogy ha a gazda elér egy adott
-	általában 55 éves - életkort, és termelő tevékenységét befejezve gazdaságát átadja egy közvetlen
családtagjának (fiának, lányának, menyének, vejének, unokájának stb.), aki átvevőként vállalja, hogy
legalább 5 évig folytatja a gazdálkodást és 10 éven belül nem idegeníti el a gazdaságot, akkor az erről
szóló megállapodás alapján az „idős gazdát” életjáradék-szerű rendszeres kifizetés illeti meg, a fiatal
gazda pedig jogosulttá válik egy beruházás típusú, egyszeri, vissza nem térítendő szabad felhasználású
fejlesztési támogatásra, amellyel megújíthatja, saját elképzelései szerint alakíthatja, illetve bővítheti
birtokát. Ez a két eszköz tehát közpénzekből nyújtott támogatásokkal jelentősen segíti a családi
gazdálkodás folytonosságának fenntartását, a generációváltást és a gazdálkodás generációnkénti
megújítását. Az ehhez fűződő közérdeket az is kifejezi, hogy az ilyen - családon belüli -
gazdaságátadás egésze illetékmentes, szemben az egyéb típusú - ajándékozás vagy eladás útján
történő - birtokelidegenítéssel.
A fenti modelltől azonban a magyar rendszer egyebek mellett annyiban is - megítélésünk szerint
indokolatlanul - eltér, hogy az illetékmentesség a gazdaságátadás keretében történő átruházás esetén
nem a birtok egészére, hanem csak a földbirtokra vonatkozik. Bár az Illetéktörvény ajándékozási
illetékmentességet biztosító rendelkezéseinek jogpolitikai indokai kapcsán magunk is egyetértünk
azzal a mai szabályozással, hogy amennyiben az átvevő a 83/2007-es FVM rendelet 6. §-ában
biztosított jogtechnikai megoldások (adásvételi, vagy ajándékozási szerződés) közül a gazdaság
átvételéhez az adásvételt választja, úgy - amennyiben teljesülnek az Itv. 26. § (1) bekezdésének p)
pontjában foglaltak - a gazdaság vagyonelemei közül legfeljebb a termőföldhöz biztosít visszterhes
vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alóli mentességet a jogalkotó, ám álláspontunk szerint
más megítélés alá kell esnie az olyan ajándékozási szerződésnek, amelyben a gazdaságátadás
keretében megajándékozott átvevő a gazdaságot átadó gazda közeli hozzátartozója, és a gazdaság
átadásának célja a fentiek szerinti folytonosság, a gazdaság továbbvitelének biztosítása.
Megítélésünk szerint nálunk is - nemcsak jogpolitikai, de - kiemelt szakmapolitikai, agrár- és
vidékpolitikai, gazdasági és társadalmi érdek is fűződik ahhoz, hogy az állam a generációk közti
kapcsolatot, a folytonosságot szervesen biztosító családi gazdaságokat megerősítse, továbbá a
lakossággal szembeni élelmiszerellátási kötelezettségének teljesítését oly módon is biztosítsa, hogy a
működő gazdaságok családtagok általi továbbvitelét a gazdaságátadás körében átadott, a
mezőgazdasági tevékenység fenntartásához okszerűen szükséges vagyon egészének
illetékmentességén keresztül is támogassa. Az illetékszabályok meghatározásával is elősegíthető, hogy
a kialakuló munkakultúra a tradicionálisan mezőgazdasági tevékenységet végző családokban
többletteher viselése nélkül „átörökíthető” legyen, és fontos, hogy ez ne csak öröklés jogcímén
történhessen. A mezőgazdaságnak egyébiránt ma nincs is akkora jövedelemtermelő képessége, hogy
79
öröklés esetén a tevékenységet folytató leszármazó az örököstársától „magához váltsa” azt a
termelőeszközt, amelyet szüleivel eladdig is együtt működtetett.
Meggyőződésünk, hogy az EU támogatási prioritásoknak megfelelő és a 83/2007-es FVM rendeletben
is szereplő - életkorral kapcsolatos - feltételrendszer is annak érdekében került kialakításra, hogy még
a szülők életében dőljön el: a mezőgazdasági munkatevékenységbe aktívan bekapcsolódó közeli
hozzátartozó tulajdonnal is megerősített jogcímen vihesse tovább a gazdaságot. Éppen ezt szolgálja az
EU vidékfejlesztési eszközrendszere keretében biztosított két - fentebb említett, egymással is
összefüggő - támogatási jogcím, mint a gazdaságátadási támogatás, és a fiatal - a gazdaságot átvenni
kész - gazdák induló támogatása. Ennek jelentőségét az elöregedő gazdatársadalom és a hazai
agrárium demográfiai helyzetének ismeretében nem kell külön magyaráznunk.
Nem felel meg a magasabb rendű társadalmi és jogpolitikai, a tradicionális mezőgazdaság kiépítéséhez
-	ezen keresztül a nagyobb ellátási biztonság megteremtéséhez - fűződő érdeknek sem, ha a jogalkotó
pusztán költségvetési, fiskális szempontok érvényesítésén keresztül az illetéktörvény rendelkezéseivel
a bevétel maximalizálására törekszik úgy, hogy az átvett gazdasághoz a termőföldön kívül okszerűen
hozzákapcsolódó vagyonelemek megajándékozott általi szerzését illetékkel terheli, megnehezítve
ezzel a gazdaság családon belüli továbbvitelét. Ennek kiadásoldali gazdasági, társadalmi kárai messze
meghaladják bevételi oldali fiskális előnyeit.
Az Itv. - ajándékozási illetékfizetés kapcsán tapintható - logikája is azt sugallja (csak termőföld
ajándékozása esetén 50 % kedvezmény; gazdaságátadás keretében történő termőföldszerzés esetén
viszont már 100 % illetékmentesség), hogy a jogalkotó felismerte: egy magasabb szervezettségi szint,
egy gazdaság, mint termelési egység egészének fenntartásához magasabb érdek fűződik. Ezt a
felismerést illetékmentességgel is preferálta.
Előbbiekből következik, hogy mindaz, ami a gazdaság működtetésének fenntartásához hozzátartozik,
kell, hogy ossza a termőföld sorsát. Megítélésünk szerint tehát mindazon vagyonelem ajándékozási
illeték nélküli megszerzését biztosítania kell a jogalkotónak, amelyek a gazdaság, mint mezőgazdasági
termelési egység tevékenységének funkcionális fenntartásához okszerűen hozzátartoznak, és
amelyeket az európai vidékfejlesztési támogatási rendszernek megfelelő gazdaságátadási támogatás
feltételeként, a mezőgazdasági termelő tevékenység fenntartása érdekében, a gazdaságátadás keretében
ruház át a gazda közeli hozzátartozójára, mint megajándékozottra.
Az illetékfizetési mentességet indokolt kiterjeszteni a mezőgazdasági tevékenység folytatásához
szükséges termőföldnek nem minősülő egyéb ingatlanra, ingóra - ide értve a gépjárművet és a
pótkocsit is -, valamint vagyoni értékű jogra, ha azok átadására közeli hozzátartozók között került sor.
E vagyonelemek a gazdaság egészének működéséhez szükségesek. Termőföld esetén indokolt
megtartani azt az általános mentességi szabályt, amely legalább öt éves mezőgazdasági tevékenység
folytatását írja elő [lásd: Itv. 26. § (1) bekezdésp) pont].
a 29. §-hoz
Lásd 0 tartozó indokolást.
Szintén új illetékmentességi szabályként iktatja be a Javaslat az illetéktörvénybe, azt a rendelkezést,
miszerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolat vállalkozások
közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
A 30. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban
fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illeték-mentességi
rendelkezéseket a 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a
gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó
illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált
ügyekben is alkalmazni kell.
80
a 31. §-hoz
A Gjt. cégautóadót szabályozó hatályos rendelkezése értelmében a cégautóadóból nagy teljesítményű
személygépkocsik után megfizetett adó levonható. A nagy teljesítményű személygépkocsik adójának
megszűnése miatt ez az adóbetudás okafogyottá vált, ezért a Javaslat a cégautóadóban a kétszeres
adóztatást kizáró rendelkezést ennek megfelelően módosítja.
a 32. §-hoz
A Javaslat átmeneti szabályban teszi egyértelművé, hogy a nagy teljesítményű személygépkocsik utáni
2010. második negyedévi adó még levonható a 2010. második negyedévi cégautóadóból, méghozzá
változatlan feltételekkel.
a 33. §-hoz
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.)
tartalmazza a vízi járművek adójára, a légi járművek adójára, valamint a nagy teljesítményű
személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket. Az említett adónemek megszüntetése
érdekében a Javaslat a Nért-et hatályon kívül helyezi.
a 34. §-hoz
A magánszemély - adminisztratív terheinek csökkentése érdekében - az ingatlan bérbe/haszonbérbe
adása esetén mentesül a bejelentési kötelezettség alól és nem kell adószámot kérnie, ha ezen
tevékenységére nem választja az általános forgalmi adófizetési kötelezettséget.
a 35. §-hoz
E törvény Art-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált
ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve
esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában
hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak
meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb
mérték alkalmazható.
Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt
megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-
fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az egyes adó- és egyéb
törvények módosításáról szóló 2010. évi ..számú törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
szabályok szerint kell teljesítenie.
a 36. §-hoz
Az Art. módosítása a Javaslatban szereplő anyagi jogi módosításokhoz kapcsolódik. Az egyes nagy
értékű vagyontárgyakat terhelő adó, vállalkozókat terhelő kommunális adó, valamint az üdülőépületek
után fizetendő idegenforgalmi adó megszüntetése az ezen adónemekre vonatkozó eljárási szabályok
hatályon kívül helyezését teszi szükségessé.
a 37. §-hoz
81
Az Art. mellékletének módosításáról szóló technikai rendelkezés.
a 38. §-hoz
A Javaslat a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás megszűntetésére irányul, ennek megfelelően
elhagyja a vízitársulatokról szóló 2009. évi LXLIV. törvény minden, az érdekeltségi hozzájárulásról
szóló részét.
a 39. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
IV.	Fejezet
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosítása, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény hatályon kívül helyezése
A javaslat az első, igen fontos induló lépés a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításában,
melynek elfogadása esetén az adófizetők forintjai a korábbinál megalapozottabban, átláthatóbban és
ellenőrzöttebben kerülnek felhasználásra. A változtatások hatásaként érdemben csökken a
költségvetési szervek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos túlburjánzó adminisztráció,
valamint megszűnik privatizációjuk veszélye. A jogalkotói szándékok szerint fontos garanciális
elemek épülnek ki a közvagyon védelmét biztosítandó, csökkentve ezzel az pénzelfolyás, a korrupció
lehetőségét.
A Javaslat fenti célok érdekében hatályon kívül helyezi a költségvetési szervek jogállásáról és
gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (az ún. „státusztörvényt”). Ezt oly módon valósítja meg,
hogy a státusztörvény által létrehozott fölösleges adminisztrációs konstrukciókat - így kiemelten a
költségvetési szervek túlzott differenciálását - eltörli. A bevezetési tapasztalatok alapján a
státusztörvény által létrehozott költségvetési gazdálkodási keretek ugyanis nem nyújtottak megfelelő
hátteret a költségvetési szervek közérdeknek megfelelő működésére, főként azért, mert bizonyos
esetekben indokolatlanul eltúlzott mértékű gazdálkodási rugalmasságot biztosítottak egyes - a törvény
által létrehozott - költségvetési szervi típusoknak, ráadásul nem teremtették meg az e rugalmasság
ellentételezését biztosító kontrollmechanizmusokat. Emellett kifejezetten a közérdekkel ellentétesek a
törvény által - különösen a vállalkozó közintézeti körben: elsősorban a felsőoktatásban és az
egészségügyben előkészített - privatizációs lépések.
A Javaslat ugyanakkor felhasználja a költségvetési szervek jogállására vonatkozó előírásokat: a
költségvetési szerv „életútjára” (alapítása, nyilvántartása, átalakítása, megszüntetése), csakúgy mint az
irányításra (felügyeletre), irányító (felügyeleti, alapító) szervre vonatkozó szabályokat átemeli az
államháztartási törvénybe.
A Javaslat - bár az államháztartási rendszer érdemi felülvizsgálata és korszerűsítése a következő évek
komoly szakmai előkészítést igénylő kiemelten fontos kormányzati feladata - a kormányprogrammal
összhangban már most tartalmaz a közpénzek védelme és célnak megfelelő felhasználása érdekében
intézkedéseket: módosulnak a szabályok a többletbevételek felhasználására, az előirányzat-
átcsoportosításra, a többéves kötelezettségvállalásokra, a maradvány-felhasználásra, s a társadalmi
szervezetek, (köz)alapítványok támogatására vonatkozóan. Az új szabályok abból az alapvető
államháztartási megfontolásból származnak, hogy „rossz költségvetést” jól végrehajtani nem lehet,
ugyanakkor a „jó költségvetés” sem elegendő garancia önmagában, azt az intézményi és
82
állami/önkormányzati szinten egyaránt az eredeti jogalkotói (parlamenti, önkormányzati), illetve
irányító szervi szándékoknak megfelelően végre is kell hajtani.
A Javaslattal megteremtődik továbbá a törvényi kerete a költségvetési (fő)felügyelői rendszer
létrehozásának. Az új konstrukció célja, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban a Kormány
irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezeteknél folyamatos kontroll valósuljon meg a
kötelezettségvállalások felett a fejezet és az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek,
valamint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében. A közelmúltban bevezetett kincstárnoki
rendszer pozitív és negatív tapasztalatait egyaránt elemezve merült fel az igény a rendszer érdemi
továbbfejlesztésére. Erre nemcsak az ország fiskális helyzete szolgáltat önmagában okot, hanem így
teremthető meg a kormányzati szinten egységes elvek szerinti közpénz-felhasználás, s szűrhető ki
hatékonyan a közérdekkel ellentétes kötelezettségvállalás is. Ezáltal már a kiadási folyamat elején,
időben létrejön a szükséges színvonalú ellenőrzöttség, mely jelentős mértékben csökkenti a
későbbiekben felmerülő ellenőrzési kockázatokat. A (fő)felügyelők szükségképpen főállásban,
kormánytisztviselőként látják el munkájukat. Hangsúlyozandó, hogy sem a Kormány irányítása alá
nem tarozó - ún. alkotmányos - fejezeteket, sem az önkormányzati rendszert nem érinti e szabályozás.
a 40. §-hoz
Az alapítói, irányító jogok gyakorlásával és az előirányzatok megváltoztatásával kapcsolatos
értelmező rendelkezések beépítése a törvénybe.
a 41. §-hoz
A költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételének felhasználása a jövőben
engedélyhez kötött. Szükséges ezért a bevételi előirányzatok módosíthatóságára vonatkozó szabályok
pontosítása, külön választva a költségvetési szervi, fejezeti kezelésű előirányzati kört az egyéb
(például alapok előirányzatai, központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai) előirányzatoktól.
a 42. §-hoz
A módosítás révén csökken a támogatások kedvezményezettjeit terhelő adminisztrációs teher. A
kedvezményezettnek a továbbiakban nem kell sem hozzájáruló nyilatkozatot tennie köztartozásának
vizsgálatához, sem pedig az egyes adó- és vámhatóságoktól igazolást kérnie. A támogató a folyósítást
megelőzően elektronikus úton a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a
köztartozást. A támogató és a kincstár, illetve az adóhatóságok közötti adatcseréhez szükséges az
adatkezelés idejének és céljának meghatározása.
a 43. §-hoz
A szakasz technikai módosítást tartalmaz, pontosítja a köztartozás vizsgálata érdekében szükséges
adatok körét.
a 44-45. §-okhoz
A törzskönyvi nyilvántartás szabályait törvényi szinten jelenleg két jogszabály tartalmazza: az
Áht. és a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény. Utóbbi hatályon kívül
helyezésével megteremtődik a lehetősége az egységes szabályozás kialakításának. A nyilvántartási
szabályok érdemben nem változnak, csak megjelenési helyüket tekintve kerülnek egységesen az Áht.-
ban megfogalmazásra.
83
a 46. §-hoz
A maradvány-elszámolás szabályait a jelenlegi Áht. két helyen rögzíti: egyrészt a 24/B. §-ban,
másrészt - a költségvetési szervek vonatkozásában - a 100. §-ban. E zavaró kettőséget szünteti meg a
módosítás, az államháztartás valamennyi szereplője vonatkozásában egységes, egy helyen található
szabályozást adva.
A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolási
szabályai vonatkozásában érdemi változásokat is tartalmaz a javaslat. Egyrészt a
kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány automatikusan elvonásra kerül, azt a központi
költségvetésnek kell befizetni. A jövőben a Kormány sem lesz jogosult a maradvány eltérő célú
jóváhagyását vagy - a keletkezési helyén történő - további felhasználását engedélyezni (utóbbi alól
kivételek az európai uniós források és a nemzetközi szerződések alapján befolyt összegek előirányzat-
maradványai, mivel azok továbbra is felhasználhatók). A feladatfinanszírozott beruházási előirányzat-
maradványok további - változatlan célú - felhasználhatóságáról az eddigiekhez hasonlóan az
államháztartásért felelős miniszter dönt. A kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő
év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült előirányzat-maradványának további - változatlan célú -
felhasználhatóságáról vagy a központi költségvetésbe történő elvonásáról a Kormány dönt. A
Kormány döntéséig a jövőben az államháztartásért felelős miniszter sem engedélyezheti újabb
kötelezettség vállalását, ha a kötelezettségvállalás időközben meghiúsult. A központi költségvetésbe
elvont összegeket a KESZ-be kell befizetni, ami így az államháztartás finanszírozási igényét javítja.
a 47. §-hoz
A kincstárnoki rendszert felváltja az ún. költségvetési főfelügyelő és felügyelő intézménye.
Főfelügyelő, felügyelő megbízásáról a költségvetési fejezet (az „alkotmányos” fejezetek kivételével)
és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a
Kormány dönt. A konkrét személyt - a Kormány döntése alapján - az államháztartásért felelős
miniszter (az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezetnél a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter) választja ki és bízza meg (majd gyakorolja a
munkáltatói jogokat és szakmailag irányítja munkájukat). A költségvetési főfelügyelő, felügyelő
fontos jogkört kap a felügyelt fejezet, alap, intézmény tekintetében: például a kötelezettségvállalások
egy részénél vizsgálja a kötelezettségvállalás költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségét,
továbbá véleményezi a belső gazdálkodási szabályzatokat.
a 48. §-hoz
A fejezetet irányító szerv feladatainak pontosítása a költségvetés-készítési kötelezettség, valamint
a létszám-előirányzat és a beszámoló jóváhagyása tekintetében, összhangban az új VII. fejezetben
rögzített szabályokkal.
a 49. §-hoz
Az (1) bekezdés a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által
bevezetett eltérő fogalmak (előirányzat és keret) megszüntetése miatt szükséges pontosítást tartalmaz.
A (2) bekezdés a társulási törvényre való pontos hivatkozás beemelésével módosítja a hatályos
szöveget annak érdekében, hogy a fejlesztési célra létrehozott társulásokra is egyértelműen
vonatkozzon a szabály - nem csak a közös intézmény fenntartásra -. Így - a többcélú kistérségi
társuláson kívül - minden társulás egységes módon fog szerepelni az államháztartás pénzügyi
információs rendszerében.
84
az 50. §-hoz
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által bevezetett eltérő
fogalmak (előirányzat és keret) megszüntetése miatt szükséges pontosítás.
az 51. §-hoz
A megváltozó törvény-szerkezet (első sorban a VII. fejezet új rendelkezésekkel - és így új
számozással - való felváltása) miatt szükséges szöveg és hivatkozás pontosítások.
az 52. §-hoz
(az Áht. 87-90. §-ához)
A törvény a költségvetési szervek alapítására irányadó szabályok megállapításakor alapvetően épít
a több éves szabályozási megoldásokra, azonban a költségvetési szervek jogállásáról és
gazdálkodásáról szóló törvény által bevezetett kettőséggel - azaz, hogy a nem jogszabály által
létrehozott költségvetési szerv létrehozásához az alapító szervnek két dokumentumot, egy határozatot
és egy alapító okiratot kell kiadnia - szakít. A felesleges terhek csökkentésével a jövőben ezért ilyen
esetekben elegendő lesz csak egy dokumentum (az alapító okirat) kiadása. A Kormány irányítása vagy
felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadása (és módosítása) továbbra is az
államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött. Az alapító okirat kellékei érdemben nem
változnak, akárcsak az alapításra jogosultak köre.
(az Áht. 91. §-ához)
A rendelkezés az eddig is létező előírásokhoz hasonlóan kimondja, hogy a költségvetési
szerveknek az uniós elvárásoknak megfelelően működésük, gazdálkodásuk során a lehető legnagyobb
mértékben érvényesíteniük kell a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeit. A §
szól a költségvetési szervek alapvető szervezeti és működési követelményeiről, amelyek
részletszabályait kormányrendelet állapítja meg.
(az Áht. 92. §-ához)
A költségvetési szervek tevékenységi köre egyszerűsödik, átláthatóbb és a gyakorlatban jobban
alkalmazható irányt szabva a nyilvántartások vezetéséhez, beszámolók készítéséhez. Az eddigi négyes
-	alap-, kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység - osztályozást kettős felosztás váltja fel ugyanis.
Ezek alapján vállalkozási tevékenység a támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett
termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység, amit a költségvetési szerv haszonszerzés céljából végez.
Minden más tevékenység alaptevékenységnek minősül.
(az Áht. 93. §-ához)
A költségvetési szervek irányítására, az irányítói jogok tartalmára, terjedelmére vonatkozó
szabályozás lényegében nem változik. A kialakult gyakorlat alapján a törvény kettéválasztja az
irányítást a felügyelettől, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervekre
vonatkozó jogokat a külön törvényre utalással határozza meg.
(az Áht. 94. §-ához)
Összhangban az általános indokolásban foglaltakkal a szabályozás az eddigi egyszemélyi
vezetésre vonatkozó részeket tartja meg - lényegében változatlan formában - a korábbi
szabályozásból. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által bevezetett
konstrukciók - vezető testület, felügyelő testület - a szövegből elhagyásra kerülnek.
(az Áht. 95-96. §-ához)
A költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó szabályok egy része átemelésre
került a korábbi jogállási törvényből. Az átalakítás módjait (egyesítés, szétválás), és az azokon belüli
kategóriákat változatlan tartalommal fogalmazza meg a törvény. Itt is érvényesül azonban az
alapításnál elmondott adminisztráció-csökkentő megoldás: azaz, ha az átalakításról, megszüntetésről
85
nem törvény vagy kormányrendelet szól, az átalakító, megszüntető okirat mellett szükségtelen külön
határozat kiadása.
(az Áht. 97-99. §-ához)
A költségvetési szervek költségvetéseire eddig jobbára csak utalásokat találtunk az Áht.-ban (a
költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által bevezetett, és jelen
módosítással hatályon kívül helyezni javasolt ún. éves költségvetés kivételével). A kincstári, elemi
költségvetés készítési kötelezettséget eddig csak a végrehajtási rendeletek írták elő, törvényi
felhatalmazás nélkül. A módosítás ezt a helyzetet rendezi.
A költségvetésnek része a létszám-előirányzat is. A létszám megállapításával, jóváhagyásával
kapcsolatos szabályok ezért itt kaptak helyet. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010.	évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés c-d) és f)-g) pontja szerinti költségvetési szerv, a Kormány
irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter
irányítása alá tartozó költségvetési szerv létszám-előirányzatát a Kormány, más központi költségvetési
szerv létszám-előirányzatát az irányító szerv állapítja meg, valamint - indokolt esetben, év közben -
módosítja. Az önkormányzati költségvetési szerv létszám-előirányzatát a költségvetésről szóló
rendelet (határozat) tartalmazza.
Az Áht. eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy az irányító szerv az irányítása alá tartozó,
eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó
közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írjon elő, amelyet saját
maga használhat fel. A javasolt módosítás értelmében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnél ez a
befizetett összeg az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel. Természetesen a
költségvetési törvény által előírt befizetési kötelezettség esetén a felhasználáshoz ilyen engedély nem
szükséges.
(az Áht. 100-100/B. §-ához)
Az átcsoportosításra vonatkozó előírások között főszabállyá válik, hogy a működési és
felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között irányító szervi
hatáskörben hajtható csak végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt
álló költségvetési szerv esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átcsoportosítás továbbra sem
irányulhat a személyi juttatások növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az
előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. Újrafogalmazza továbbá a
törvény - az egyéb, például a maradvány vagy a többletbevétel felhasználhatóságára vonatkozó
szabályozás figyelembe vételével - azt is, hogy a személyi juttatások milyen forrásból növelhetőek. A
szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel növelésére, átcsoportosítására
irányuló szabályok a 2010. évben nem változnak. Ugyanakkor 2011-től ezek a kiadások a személyi
juttatások között kerülnek már megtervezésre, így a hatályon kívül helyező rendelkezések
tartalmazzák az ezen előírások törlésére vonatkozó szabályozást is.
(az Áht. 100/C-100/E. §-ához)
A kötelezettségek vállalásának (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés) és teljesítésének (szakmai
teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) szigorú szabályának alapjait rögzíti a
törvény ebben a részben. A részletes szabályok kidolgozása kormányrendeleti szinten történik. A
központi költségvetés finanszírozási igényének kézben tarthatósága érdekében kimondja a törvény,
hogy a központi költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget kormányrendeletben
meghatározott körben és értékhatár felett csak az irányító szerv, a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével
vállalhat.
Az előirányzatok sajátos - külön törvényi szabályozást igénylő - területe a jutalmazási
előirányzatok felhasználása. A törvény ezért rögzíti, hogy jutalmazásra - ideértve a prémium címén
teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is - az eredeti rendszeres
személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott hányada használható csak fel, melynek fedezete szigorúan behatárolt.
86
(az Áht. 100/F. §-ához)
A költségvetési szervek tartozásállományára, a kincstári, önkormányzati biztosra vonatkozó
szabályok lényegében változatlanul jelennek meg a törvényszövegben.
(az Áht. 100/G-100/H. §-ához)
A költségvetési szervek által tiltott ügyletek listája a korábbi - 2009. előtti - egységes
szabályozáshoz hasonlóan jelenik meg a javaslatban. Megszűnik ez alapján a korábbi
„kedvezményezetti” kör (közintézetek, vállalkozó közintézetek) lehetősége fejlesztési hitel felvételére
vagy értékpapír vásárlására.
A központi költségvetési szervek által társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak nyújtható
támogatásokról szóló szabály kettébontásra került, aszerint, hogy a támogatás forrása a költségvetési
szerv saját (intézményi) költségvetése vagy az általa kezelt fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített
állami pénzalap. Előbbi körben egyáltalán nem lehetséges támogatás nyújtása (kivéve a költségvetési
szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, valamint
oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott
támogatásokat). Utóbbi forrás terhére abban az esetben nyújtható támogatás, ha az pályázati úton
történik, és a kedvezményezett közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással bír (kivéve, ha
az éves költségvetési törvény címzetten nevesíti az adott alapítványt, közalapítványt, társadalmi
szervezetet).
(az Áht. 100/I-100/J. §-ához)
A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek finanszírozása továbbra is időarányosan (a
felhalmozási előirányzatoknál teljesítésarányosan) történik. A költségvetési szervek beszámolási
kötelezettségét a törvény alapelvi szinten rögzíti, a részleteket kormányrendelet állapítja meg.
az 53-54. §-okhoz
Az Áht. jelenleg hatályos VII. fejezetében található 95/A. § rendelkezik arról, hogy a VII/A.
fejezet 100/N. §-ában található szabályokat a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló
gazdálkodó szervezetekre is alkalmazni kell, míg a 100/M. §-ában foglalt előírások - az önkormányzat
döntése alapján - alkalmazhatóak. Tekintettel arra, hogy az Áht. VII. fejezetét a törvényjavaslat
újrafogalmazza, szükséges a 95/A. §-ban található szabály - változatlan tartalommal, azonban a
törvény más részében történő - elhelyezése is. A javaslat alapján az előírások az Áht. érintett VII/A. §-
ában kapnának helyet azon §-ok rendelkezései között, amelyekre eddig is utaltak.
az 55. §-hoz
A módosítás kiterjeszti a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv jogkörét egyrészt a
Kormány döntései végrehajtásának, másrészt a tartós vagy legalább 50%-os állami tulajdonban lévő
gazdasági társaságok ellenőrzésére.
az 56. §-hoz
Uniós elvárás a költségvetési szervek vezetői, gazdasági vezetői és belső ellenőrei rendszeres,
kötelező továbbképzésének biztosítása. A továbbképzés részletszabályait miniszteri rendeleti szinten
indokolt szabályozni, ami a belső ellenőrök tekintetében jelenleg is biztosított. A költségvetési szervek
vezetői és gazdasági vezetői esetén ilyen felhatalmazás jelenleg nem létezik, a javasolt kiegészítés e
helyzet orvoslását célozza.
az 57. §-hoz
Az (1) bekezdésben található módosítás deklarálja a költségvetési támogatásban részesülő
kedvezményezettek együttműködési kötelezettségét a támogatások lebonyolításában részt vevő
szervezetek és különösen az ellenőrző szervek tekintetében. Az ellenőrzéstűrési kötelezettség
87
megszegése, az ellenőrzések megakadályozása esetén nem igazolható a közpénzek célszerű
felhasználása. Az ellenőrzéseket megakadályozó kedvezményezett ezért a támogatást köteles
visszafizetni.
az 58-59. §-okhoz
A jogszabály szövegében kormányrendeleti szintre utalt kérdések tekintetében a szükséges
jogalkotási felhatalmazást adja meg a szabályozás.
a 60. §-hoz
A javaslat átemeli a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény átmeneti
rendelkezései közül a „jogszabály”, illetve „törvény” fogalmának sajátos értelmező szabályát: e szerint
az Országgyűlés Hivatala mint költségvetési szerv vonatkozásában ezen fogalmak alatt a Házszabályt
is érteni kell.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításával a
törvény 1. számú mellékletében kerültek feltüntetésre azon állami társaságok, amelyek felett a
tulajdonosi jogokat az MFB gyakorolja az eddigi MNV Zrt. helyett. Szükséges ennek megfelelően az
Áht. rendelkezéseinek módosítása is, hiszen ezen gazdasági társaságokra nézve már indokolatlan az
MNV. Zrt. külön - a 100/L-100/M. §-ban nevesített - törvényi jogköreit meghagyni.
Az Áht. 100/L. § (7) bekezdésében foglalt előírás - amely értelmében kötelező az állami
gazdálkodós szervezet költségvetési szervvé átalakítása vagy megszüntetése, ha bevételében két
egymást követő évben kétharmadnál magasabb arányt ér el az államháztartásból származó forrás - alól
mentesített társaságok listáját a törvényjavaslat a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról
szóló törvény záró rendelkezései közül változatlan tartalommal átemeli az Áht. szövegébe.
a 61. §-hoz
Az Áht. 48. § g) pontjához: Hivatkozás pontosítása.
Az Áht. 49. § (7) bekezdéséhez: A (6) bekezdés hatályon kívül helyezése miatt szükséges
pontosítás.
Az Áht. 83/A. §-ához: A rendelkezést szükséges a megváltozó VII. fejezet számozásához
igazítani.
a 62-64. §-okhoz
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által bevezetett, jelen
javaslattal hatályon kívül helyezendő fogalmak, intézmények (például vállalkozó közintézet, jogi
személyiségű szervezeti egység, vezetés megosztása) több szaktörvénybe is átvételre kerültek. Jelen §
a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében az akadémiai és a felsőoktatási törvények
megfelelő módosításával kivezeti az érintett rendelkezéseket.
a 65. §-hoz
Az Áht. 12. § (9) bekezdése: ld. a 41. §-hoz fűzött indokolást.
Az Áht. 18/J. §-hoz: A 18/I. § és 18/K. § módosítása (ld. az 5-6. §-okhoz készült indokolást) miatt
feleslegessé vált szöveg.
Az Áht. 24. § (13) bekezdéséhez: Deregulációs szabály, az előirányzatok átcsoportosításának
általános szabályai között indokolt rendelkezni arról, hogy irányító szervi hatáskörben milyen
átcsoportosítások hajthatók végre.
88
Az Áht. 36. § (1) bekezdés f) pontjához: Deregulációs szabály, a gyakorlatban nem működő
előírás hatályon kívül helyezése.
Az Áht. 49. § (5) bekezdés b) és d) és s) pontjához, továbbá (6) bekezdéséhez: A
túlszabályozottság csökkentése érdekében egyes felesleges, érdemi tartalommal végrehajtási rendeleti
szinten sem rendelkező szövegek elhagyása.
Az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontjához: A vállalkozó közintézeti forma megszűnése miatt
szükséges a szöveg javítása.
Az Áht. 71. § (3) bekezdéséhez: Idejétmúlt, felesleges szabály deregulációja.
Az Áht. 85. §-ához: A túlszabályozottság csökkentése érdekében felesleges, érdemi tartalommal
nem rendelkező szöveg elhagyása.
Az Áht. 86/I. § (6) bekezdéséhez: A feladatellátási megállapodás konstrukciójának megszüntetése
miatt szükséges szövegpontosítás.
Az Áht. 100/K. §-ához: A § által megfogalmazott jogalkalmazói szándék ilyen előírás formájában
nem tud megvalósulni, torz, esetleges döntési helyzeteket szül.
Az Áht. 100/L. § (4) bekezdés a) pontjához és 100/N. § (7) bekezdéséhez: A 100/K. § hatályon
kívül helyezése miatt szükséges szövegpontosítás.
Az Áht. 100/O. § (1) bekezdéséhez és 100/P. § (2) bekezdéséhez: a költségvetési szervek
jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése, valamint a VII. fejezet
újrakodifikálása miatt szükséges szövegpontosítások.
Az Áht. 125. § (4) bekezdéséhez: Az éves költségvetés (megvalósítási terv, teljesítményterv)
konstrukciójának megszűnésével feleslegessé váló rendelkezés.
Az Áht. 126. §-ához: Tekintettel arra, hogy az új törvény nem kezeli külön a közhatalmi jellegű
többletbevételeket a más többletbevételektől (felhasználásuk egységesen csak engedéllyel lehetséges -
ld. az Áht. 100/B. §-ához írt indokolást), így a külön miniszteri rendeletek megalkotására irányuló
felhatalmazás sem szükséges.
Az Áht. 127. §-ához: a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges szövegpontosítás.
a 66. §-hoz
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, továbbá az általa használt
fogalmakat átvevő - így megfelelő jogszabályi alap nélkül maradó - szaktörvényi rendelkezések
(példákat ld. a 26-28. §-okhoz tartozó indokolásban) hatályon kívül helyezése.
a 67. §-hoz
A javaslat szerint 2011. január 1-jétől a szellemi tevékenység számla ellenében történő
igénybevételét biztosító előirányzat a dologi kiadások helyett a személyi juttatások között kerül
megtervezésre (ld. még a 100/A. §-hoz készült indokolást). A rendelkezés ennek törvényi alapját
teremti meg.
V.	Fejezet
a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése
A gazdaság versenyképességének helyreállítását célzó halaszthatatlan intézkedéseket tartalmazó 29
pontos Akcióterv végrehajtása keretében a módosítások célja a beruházásokat érintő engedélyek
számának csökkentése, továbbá a beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az
89
adminisztratív terhek csökkentése, az egyszerűbb és gyorsabb megvalósítást szolgáló eljárási
szabályok alkalmazásának kiszélesítése.
Megszűnik az elvi építési engedély kötelező jellege, amely éves szinten mintegy ezer-kétezer
engedélyt érint. Ez jelentős idő-megatakarítást jelent az építési beruházások tekintetében.
A gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó építési beruházások engedélyezési
folyamatát gyorsítani szükséges. Jelenleg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.)
olyan beruházások ügyintézésének a gyorsítására ad lehetőséget, amelyek megfelelnek a törvény
feltételeinek és a Kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a kapcsolódó hatósági ügyeket. A
Kormány mostani intézkedésével megteremti a gyorsított ügyintézés lehetőséget olyan beruházások
körére is, amelyek elérik a 90 milliós forintos határt és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésűek.
Az Ngtv.-ben foglalt feltételek módosulnak, a törvény hatálya kiterjesztésre kerül a 90 millió forint
teljes költségigényű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra.
Rövidül az építési beruházások engedélyei tekintetében a bírósági keresetindítási határidő, mely
elősegíti a bírósági szakasz rövidülését is.
Rövidül a térségi területfelhasználási engedélyezés ügyintézése és rövidül a település- és
területrendezési egyeztetési eljárás határideje, ezzel hónapokat lehet megtakarítani egy nagyobb
volumenű beruházás esetén. A településfejlesztési koncepció és a településsszerkezeti terv egy tervi
dokumentummá válásával egyszerűsödik és rövidül a településrendezési eszközök kidolgozásának és
elfogadásának ideje is.
A területrendezési hatósági eljárás kiterjesztése (hónapokkal lerövidítve) elősegíti a nyomvonalas,
infrastrukturális beruházások minél hamarabb történő engedélyezhetőségét.
Módosul továbbá a környezetvédelmi engedélyezés területén az előzetes vizsgálati eljárás és az
előzetes konzultáció alkalmazására vonatkozó szabályozás. A jogszabály erejénél fogva jelentős
környezethasználatnak minősülő tevékenységek esetében eltörlésre kerül a kötelező előzetes vizsgálat.
Az előzetes vizsgálat helyett a beruházó (környezethasználó), ha szükségesnek tartja, előzetes
konzultációt folytathat le a környezetvédelmi hatósággal. A konzultációs kérelem elbírálása nem
hatósági eljárás keretében történik. Az előzetes vizsgálati eljárás kihagyásával átlagosan 3 hónappal
csökkenhet az érintett beruházások engedélyezésének időigénye.
Egyéb módosítások az előbbieken túlmenően - az állam rendelkezésére álló szabályozási eszközökkel
élve - elő kívánja segíteni az árvízzel és belvízzel sújtott területek helyreállítását és újjáépítését.
a 68. §-hoz
Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontja értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot
veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. E rendelkezés alapján a Kormány
benyújtja az Országgyűléshez az Itv. módosításának javaslatát. A társadalmi igazságosság érdekében
illetékmentessé válik a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzetet követő tömeges
építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági eljárás (elvi építési, építési, módosított
építési és használatbavételi engedélyezési eljárás), ezzel is segítve a minél előbbi újjáépítést.
90
a 69. §-hoz
A másodfokú építésügyi hatóság által meghozott döntéssel szemben az ügyfél bírósági keresetlevelet
nyújthat be a bírósághoz vagy hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára, felügyeleti
eljárás keretében.
Jelenleg a felügyeleti szerv akkor kérhet illetéket, ha a Ket. 115. § (1) bekezdése alapján megteszi a
szükséges intézkedéseket, melyet az eljárás elején még nem lehet tudni, hogy szükséges- e. Valamint
az Itv. 3. § (4) bekezdés szerint az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem
előterjesztésekor keletkezik.
a 70. §-hoz
A bejelentés már nem Ket. szerinti eljárás, ezért az engedélyezési eljárási illetékek közül ki kell venni
és önálló díjat szükséges megállapítani. Az építésügyi igazgatási eljárások között már nincsen
rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás, így okafogyottá vált az Itv. mellékletének XV.
fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja.
a 71. §-hoz
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása hozzájárul a
beruházások gyorsításához, mivel a környezetvédelmi hatósági eljárások számát csökkenti.
A jelentős környezethasználattal járó, környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint
az elérhető legjobb technika alkalmazását vizsgáló egységes környezethasználati engedélyezési
eljárások esetében előzetes vizsgálati eljárásra nem kerül sor. Ilyenkor a környezethasználó maga dönti
el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a
környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a
felügyelőséghez. Az egyszerűsítés azért megvalósítható, mert ezekben az esetekben a
környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése vonatkozásában,
a jogszabály erejénél fogva köteles előírni a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás lefolytatását.
Azokban az esetekben, amikor az környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezetvédelmi
hatóság mérlegelésétől függ (jelentős környezeti hatás feltételezése), és így a környezethasználó által
megtámadható hatósági döntést szükséges hozni, fennmarad a kötelező előzetes vizsgálat intézménye.
A javaslat értelmében tehát az esetek döntő részében nincs két eljárás (előzetes vizsgálat vagy előzetes
konzultáció + környezeti hatásvizsgálat), hanem a környezethasználó mérlegelése alapján csak
környezeti hatásvizsgálati eljárás.
a 72-74. §-okhoz
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény nyomán új
kormányzati struktúra kerül felállításra, ahol korábban önálló minisztérium keretében ellátott
szakterületi feladatok a továbbiakban közös minisztériumban kerülnek megjelenítésre. Ennek nyomán
indokolt a területfejlesztési intézményrendszerben a kormányzati képviseletnek az új szerkezethez
történő igazítása.
91
Fenti törvény 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja szerint a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési
célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, a területfejlesztésért a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium, illetve nemzeti fejlesztési miniszter, míg a gc) alpontja szerint a
területrendezésért a Belügyminisztérium, illetve belügyminiszter a felelős.
Mindezekre tekintettel egyértelműsíteni szükséges, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről
szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) V. Fejezete “A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ
KÜLÖN SZABÁLYOK” rendelkezéseinél a feladatokkal kapcsolatban megjelenített miniszteri
felelősség a területrendezésért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez tartozik. Tekintettel
továbbá arra, hogy az új kormányzati struktúrában a területfejlesztési stratégiai tervezési
tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a nemzetgazdasági miniszter látja el, célszerűnek tűnik ennek
a Tftv.-ben való megjelenítése.
A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályainak megállapítására
vonatkozó azonos tartalmú felhatalmazás hatályon kívül helyezésére kodifikációs hiba miatt került sor
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI.
törvénnyel, ezt orvosolja a Tftv. kiegészítése.
A Tftv. 23/C. § (5) bekezdésének és 23/D. § (5) bekezdésének módosítása a megyei területrendezési
terv készítésének, valamint a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése területrendezési hatósági
eljárásának gyorsítását szolgálja.
Mielőtt a megyei közgyűlés a megyei területrendezési tervet elfogadja, a területrendezésért felelős
miniszter állásfoglalását be kell szerezni. A javaslat az állásfoglalás megadására nyitva álló határidőt
3-ról 1 hónapra csökkenti, elősegítve a megyei területrendezési tervek mielőbbi elfogadását, az
Országos Területrendezési Tervvel történő összhang mihamarabbi bekövetkezését.
A javaslat a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése esetében az ügyintézési határidőt felére
csökkenti, 2 hónap helyett 22 munkanap alatt kell az állami főépítésznek a maga részéről az érdemi
döntést meghoznia, a térségi területfelhasználási engedélyt kiadnia.
a 75. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása
lehetőséget ad arra, hogy a korábban (dokumentumban és eljárásban) elkülönült településfejlesztési
koncepció és a településszerkezeti terv egy dokumentációként (településfejlesztési terv), egy eljárás
keretében kerüljön kidolgozásra és megállapításra megszüntetve a hármas tagolását a
településrendezési eszközöknek. Az integrált településfejlesztési stratégia definiálásával egyértelművé
válik, hogy az nem része, hanem a megvalósítását szolgáló dokumentuma a településfejlesztési
koncepciónak. Ilyen formán sem időben, sem költségben nem lehet akadálya a helyi építési szabályzat
kidolgozásának, illetve módosításának.
Az Étv. 9. § (7) bekezdésének módosítása - a törvényességi ellenőrzés jogintézményének
visszaállítására figyelemmel - felére rövidíti a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat
hatályba léptetésére vonatkozó határidőt.
92
Az Étv. 9/A. § b) pontjának módosítása bővíti azon esetek körét, amelyek korrekcióként az
egyszerűsített véleményezéssel elkészíthetők.
Az Étv.-ben eltörlésre kerül az az előírás, hogy jogszabály elvi építési engedély kérését kötelezővé
teheti. Ezzel megszüntetésre kerül az elvi építési engedély, mint egyes esetekben kötelező engedély-
típus. Csak az ügyfél (építtető) döntésétől függ, hogy élni kíván-e az elvi építési engedély
lehetőségével.
A legalább 90 millió Ft építmény értékű és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű építményre vonatkozó
építési beruházásoknál az Ngtv.-hez hasonló eljárási kedvezmények biztosítása indokolt. Az
építésügyi hatáskör az általános építésügyi hatósághoz telepített.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(Ket.) módosításával összhangban az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság - a használatbavételi
engedélyezési eljárás kivételével - akkor tart közmeghallgatást több mint ötven ügyfél részvétele
esetén, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja. Használatbavételi engedélyezéskor
nem lehet közmeghallgatást tartani. Kihasználva a Ket. eltérést engedő rendelkezését, bírósági
felülvizsgálat esetében a keresetindítás lehetősége építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben
30 nap helyett 15 napra csökken
A távlati cél, hogy a településfejlesztési terv kiváltsa a külön-külön készített településfejlesztési
koncepciót és településszerkezeti tervet. Az új dokumentáció tartalmi követelményeinek
szabályozásához szükséges a Kormány felhatalmazása.
a 76. §-hoz
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (Kötv.) egyértelművé kell tenni,
hogy a településrendezés során csak egyszer, és annak adott szakaszában kell elkészíteni az
örökségvédelmi hatástanulmányt.
a 77. §-hoz
A Kötv. 66. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezésével a hatósági eljárások során nem lesz szükség
örökségvédelmi hatástanulmány benyújtására, mivel a településrendezés során az már elkészült.
a 78. §-hoz
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása az országos
jelentőségű, atomerőműnek nem minősülő erőművek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték
elemének, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték elhelyezésére ad lehetőséget az állami főépítész által
kiadott térségi területfelhasználási engedély alapján a területrendezési tervek külön módosítása nélkül.
Az eljárás lefolytatása rövidebb időt vesz igénybe, mint a területrendezési tervek módosítása.
A hatályos jogszabályok az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő országos jelentőségű
elemek esetében lehetővé teszik az eljárás lefolytatását. A módosítás ezt az eljárást terjeszti ki arra az
esetre, amikor az országos jelentőségű elem az országos tervben szerepel, azonban a kiemelt térség és
a megye területrendezési tervében nem.
a 79. §-hoz
93
A Ket. módosításával lehetővé válik, hogy a közmeghallgatás általános szabályaitól törvény
eltérhessen.
a 80. §-hoz
Kiterjesztésre kerül az Ngtv. hatálya a legalább 15 új munkahely megteremtését eredményező és 90
millió Ft teljes költségigényű beruházásokra.
VI.	Fejezet
egyes jogszabályoknak a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása
érdekében szükséges módosítása
A Miniszterelnök Úr által bejelentett Akcióterv alapján kidolgozott előterjesztés célja a
devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, hogy a
bajbajutottak száma ne gyarapodjon.
Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a kölcsönök devizában történő nyilvántartása illetve
finanszírozása. Az árfolyam-ingadozás miatt megnövekedett törlesztő-részletek következtében
azonban a devizakölcsönösök széles köre került pénzügyileg nehéz helyzetbe. A természetes
személyek túlzott eladósodottsága az esetek egy részében a kölcsönök bedőlésével járt, amely a
fedezetül szolgáló ingatlanok áron aluli elárverezéséhez, kilakoltatásokhoz vezetett.
a 81. §-hoz
A zálogjog ezen belül a jelzálogjog alapvető magánjogi kötelmi szabályozását a Polgári
Törvénykönyv tartalmazza, ezért az általános korlátozó szabályozás elhelyezése a Ptk.-ban indokolt.
a 82. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjog szabályai alapján a kölcsönszerződésekre nem minden
esetben a magyar jog, tehát a Ptk. lesz alkalmazandó, ezért indokolt a nem magyar jog szerint nyújtott
devizakölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjog bejegyezését is megtiltani. A nemzetközi magánjogról szóló
1979. évi 13. törvényerejű rendelet 24. § az Európai Parlament és a Tanács a szerződéses
kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendeletének főszabály szerinti
alkalmazását írja elő, és e rendelet 2.cikke szerint a rendelet szerint meghatározott jogot akkor is
alkalmazni kell, ha e jog nem egy tagállam joga, továbbá a 3. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a
szerződésre a felek által választott jog az irányadó, valamint a 4. cikke alapján: (2) a szerződésre azon
ország joga az irányadó, ahol a szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett félnek a szokásos
tartózkodási helye található; (3) Ha az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a
szerződés nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő
országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni; (4) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés alapján
alkalmazandó jog nem állapítható meg, a szerződésre azon ország joga irányadó, amelyhez a szerződés
a legszorosabban kapcsolódik.
E választott vagy jogválasztás hiányában alkalmazandó jog tehát nem biztos, hogy a magyar jog lesz,
ezért szükséges az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó törvényi szintű szabályozás módosítása.
a 83. §-hoz
94
A Ptk. új rendelkezéseihez kapcsolódó átmeneti szabályt a Ptké-ben indokolt elhelyezni.
VII.	Fejezet
Egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában jövedelemkorlát bevezetése
A törvényjavaslat célja bérplafon bevezetése annak érdekében, hogy a jövedelmek
teljesítményarányosabbá és igazságosabbá váljanak. Az előterjesztésben szereplő törvényjavaslat
összhangban áll a miniszterelnök által 2010. június 8-án bejelentett első kormányzati gazdasági
akciótervvel. [„15. intézkedés: a közszféra bérkiadásainak átalakítása, havi bruttó 2 millió forint
fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában; „Ez azt jelenti, hogy az állami
költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek,
miután többségében közpénzt használnak fel, 2 milliós havi bruttó fizetési plafon lép életbe.”]
Az elmúlt években, évtizedekben a tág értelemben vett közszférában egyes területeken, illetve
munkakörökben - sokszor nem átlátható módon - irreálisan magas fizetések alakultak ki; ezek
kezelésére ugyan történt már kísérlet, de megoldást nem sikerült elérni. Megjegyzendő ugyanakkor,
hogy a klasszikus közszférára (közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyok) nem
jellemzőek a 2 millió forintot elérő illetmények.
A törvényjavaslat célja kétmillió forintos bérplafon bevezetése annak érdekében, hogy a jövedelmek
teljesítményarányosabbá és igazságosabbá váljanak. Ennek érdekében módosítani szükséges a 2001.
évi LVIII. törvényt a Magyar Nemzeti Bankról (MNB törvény), a 2007. évi CXXXV. törvényt a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF törvény), valamint a 2009. évi CXXII. törvényt
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről.
A törvényjavaslat az MNB törvény módosításával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke keresetének
meghatározását új alapokra helyezi: az MNB elnökének MNB-től származó összes havi keresetét a
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresében állapítja meg, eszerint az MNB elnökének
keresete kétmillió forint alatt lenne. A törvényjavaslat alapvetően az MNB elnökének a jövedelmét
határozná meg, de az MNB törvény eddigi előírásainak megfelelően ez hatással lenne az MNB
alelnökei, a monetáris tanács további tagjai, illetve a felügyelő bizottsági tagok jövedelmeire is.
A törvényjavaslat kezdeményezi továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
elnökének és alelnökének, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok egyes munkavállalói
és vezető tisztségviselői jövedelmének a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset arányában
történő meghatározását, ugyanis a jelenleg hatályos szabályozás fenntartása esetén az MNB elnöke
keresetének csökkenése jelentős béraránytalanságok kialakulásához vezethetne.
a 84. §-hoz
A szakasz az Mt. 192/B. §-át, valamint az Mt. 193/V. §-át módosítja. A Kjt. 2008. január 1-jei, illetve
2009. január 1-jei módosítása hármas struktúrát alakított ki a közalkalmazotti szférában lévő vezetők
tekintetében. A kinevezett és a megbízott vezetők továbbra is közalkalmazottak maradtak (Kjt. 23. §),
ám a módosítás létrehozta az ún. „menedzserszerződések” kategóriáját is (Kjt. 22/B. §). A
„menedzservezető” azokra a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű magasabb
vezetői munkakörökre utal, amelyek betöltésére nem Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyt, hanem
az Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával klasszikus
munkaviszonyt kell létesíteni. A „menedzservezető” a Kjt. hatálya alatt álló munkáltatónál
foglalkoztatott, de az Mt. rendelkezései alatt álló vezető állású munkavállaló (ilyen létezik pl. az
95
egészségügy, a közoktatás, a felsőoktatás területén). Elvileg esetükben is megjelenhet a magasabb
összegű díjazás, hiszen az jelenleg a felek szabad megállapodására van bízva. Ezért szükséges arról
rendelkezni, hogy a magasabb vezetői munkakört betöltő munkavállaló tárgyév március 1-jétől a
következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
Ugyanezt az előírást tartalmazza a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése a közigazgatási szerveknél
foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan.
a 85. §-hoz
A szakasz a köztisztviselők vonatkozásában rendelkezik a bérplafonról. A Ktv. módosítása azért
szükséges, mert a politikai (fő)tanácsadók illetménye, illetve az önkormányzatoknál lehetséges eltérő
illetmény elvileg meghaladhatja a tervezett fizetési plafont.
a 86. §-hoz
A szakasz Kjt. 21. §-át módosítja, ugyanis a közalkalmazotti illetményrendszer jelenleg is biztosít arra
lehetőséget, hogy a „tábla szerinti” illetménytől „felfelé” a minősítést követően is el lehessen térni
(emelt összegű illetmény) [Kjt. 66/A. § (7) bek.]. Azaz a Kjt. az illetményösszegeket garantált
illetményként határozza meg, így adott a lehetőség a munkáltató számára, hogy - amennyiben ennek
pénzügyi feltételei rendelkezésére állnak - a közalkalmazott illetményét az illetménytáblán
szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg. A módosítás értelmében szükséges a (a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset legfeljebb tízszeresének
megfelelő) felső díjazási korlátot a Kjt. szövegébe is beépíteni.
a 87. §-hoz
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény alkalmazni
rendeli az Mt. 13. §-át, s noha e törvény a kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat (Mt. 30-41/A.
§) nem rendeli alkalmazni, így a kollektív szerződés megkötésére ténylegesen nem biztosít módot, a
felek megállapodása elvileg e szolgálati jogviszonyban eltérhet a törvényben meghatározott
illetménytől, ezért szükség van a bérplafon előírására.
a 88. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó
(oktatók, kutatók, rektorok, gazdasági tanács tagjait) tekintetében is lehetőség van emelt összegű
díjazást nyújtani [ld. járandóság, munkabér, illetmény - beleértve a 2005. évi CXXXIX. törvény 97. §
(3) bekezdés szerinti járandóságot is], ezért a költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmények alkalmazottai vonatkozásában is szükséges a bérplafon előírása.
a 89. §-hoz
A szakasz az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008.	évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervként működő előadó-művészeti
szervezetnél munkaszerződéssel rendelkező vezetők tekintetében írja elő a bérplafont.
a 90. §-hoz
96
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása is szükséges (ld. a
köztársasági elnöknek aláírásra megküldött T/45. számú törvényt), figyelemmel arra, hogy a politikai
(fő)tanácsadók illetménye elvileg meghaladhatja a tervezett fizetési plafont.
a 91. §-hoz
A közjogi méltóságok és az állami vezetők jelentős része tekintetében (pl. miniszterelnök, miniszter,
közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos, kormányhivatal vezetője, központi
hivatal vezetője, Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, tagja, Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
elnökhelyettese, Közbeszerzési Tanács elnöke, köztársasági elnök, Országgyűlés, Alkotmánybíróság,
Legfelsőbb Bíróság, Állami Számvevőszék elnöke, országgyűlési biztos; ld. alább az erre vonatkozó
táblázatot), és az egyes szolgálati jogviszonyokban [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.), az ügyészségi
szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üszt.), a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.)] jelenleg sem haladja meg a
törvény szerinti díjazás mértéke a tervezett „bérplafont”, s egyébként nincs lehetőség a törvénytől való
eltérésre sem. A hatályos szabályok alapján az tehát nincs arra jogszerű lehetőség, hogy e
jogviszonyok alanyainak az illetménye a „bérplafont” meghaladja. Ennek magyarázata egyfelől az,
hogy a vonatkozó törvények - egy kivételével - nem rendelik alkalmazni a Munka Törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 13. §-át, mely rendelkezés alkalmazhatósága tenné lehetővé azt,
hogy a hatályuk alatt el lehessen térni a köz szolgálatában álló javára; másfelől a törvények nem
tartalmaznak olyan speciális rendelkezést sem, amely lehetővé tenné ezt.
Jelen előterjesztés éppen ezért - egy kivétellel (a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény - ld. a 7. §-t) - nem
tartalmazza e személyi kör, illetve jogállási törvények módosítását. Az állami vezetők,
kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, kormányhivatalok, központi hivatalok vezetői és
helyetteseik illetményére vonatkozó bérplafont - ezen intézkedés garanciális jellegére tekintettel -
szükséges a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben előírni.
Mindazonáltal a jövőre nézve nagy jelentőséggel bír az a kérdés, hogy a jogalkotó a jövőben úgy
állapítsa meg az illetményalapot, a szorzószámokat és az alapilletményeket, hogy azok ne haladják
meg az említett „fizetési plafont”.
a 92. §-hoz
A szakasz (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a bérplafonra vonatkozó szabályokat nem csupán a
törvényjavaslat hatálybalépését követően létesített jogviszonyokban kell majd alkalmazni, hanem a
fennálló jogviszonyokban is. Ha ugyanis a törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokban állók
munkabérének, illetve illetményének összege meghaladja a jogállási törvényekben meghatározott
bérplafont (ami a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese), e munkabérek, illetve illetmények a törvény
hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a bérplafon mértékére csökken.
a 93. §-hoz
A szakasz korrigálja az Mt. 177. § (2) bekezdését (ld. még a 13. §-t). Erre azért van szükség, mivel az
új Polgári Törvénykönyv nem lépett hatályba, ugyanakkor az egyes szociális és munkaügyi tárgyú
97
törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi
XXXIX. törvény Munka Törvénykönyvére vonatkozó módosítása ennek ellenére mégis hatályba
lépett, és az Mt. szövegében a sérelemdíj jogintézménye váltotta fel a nem vagyoni kárt, ezt azonban
szükséges korrigálni, mivel jelenleg a jogrendszer nem ismeri a sérelemdíjat.
a 94. §-hoz
A szakasz rendezi a sérelemdíj hatályon kívül helyezésével kapcsolatos átmeneti szabályokat.
a 95. §-hoz
Az MNB törvény módosításával az MNB elnökének a tárgyév március 1-től a következő év február
végéig terjedő időszakra az MNB-től származó havi keresetét az előző évi nemzetgazdasági bruttó
átlagkereset tízszeresében állapítja meg a törvényjavaslat. A kereset március 1-jei meghatározását az
indokolja, hogy az előző évi bruttó átlagkeresetre vonatkozó éves statisztikát február végén publikálja
a Központi Statisztikai Hivatal. Az MNB elnökének keresetére vonatkozó új rendelkezés az MNB
törvény előírásainak megfelelően hatással lenne az MNB alelnökei, a monetáris tanács további tagjai,
illetve a felügyelő bizottsági tagok jövedelmeire is.
a 96. §-hoz
A PSZÁF törvény módosításával mind a PSZÁF elnökének, mind alelnökének a tárgyév március 1-től
a következő év február végéig terjedő időszakra a PSZÁF-tól származó tárgyévi havi összes
jövedelmét az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset tízszeresében, illetve nyolcszorosában
állapítja meg a törvényjavaslat.
VIII.	Fejezet
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény módosítása
A párlatkészítés szabadságának megteremtése érdekében változik a párlat-előállítás jövedéki
követelményrendszere és lehetővé válik az adóraktáron kívüli előállítás, a magánfőzés. A párlat
magánfőzés vagy bérfőzés keretében történő előállítása - ide nem értve az értékesítés céljából történő
főzést vagy főzetést - egy meghatározott mennyiségig adómentes lesz.
98
a 97. §-hoz
Adómentes a magánfőzött párlat évente 50 liter mennyiségig, amennyiben az a magánfőző
háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.
a 98. §-hoz
Eltérően az általános jövedéki szabályoktól, a párlat magánfőzés keretében történő előállításához nem
kell adóraktári engedély.
a 99. §-hoz
A magánfőzés és a magánfőző fogalmának meghatározása, amely szerint a természetes személy a saját
desztillálóberendezésén állíthat elő párlatot. A magánfőzés a magánfőző lakóhelyén vagy a
gyümölcsöse helyén végezhető.
a 100. §-hoz
Az adó és adóalap meghatározása a magánfőzés és a bérfőzés esetében. Az adó mértéke 50 liter
mennyiségig a bérfőzött párlatra nulla forint lesz, az 50 liter feletti és az eladásra szánt bérfőzött és
magánfőzött párlat esetében pedig a normál adómérték alkalmazandó (értékesíteni az 50 literen belül
is lehetséges a vonatkozó előírások betartása mellett).
A természetes személy háztartásában élő személyek által éves szinten főzhető/főzethető párlat
tekintetében alkalmazandó egybeszámítási szabályok.
a 101. §-hoz
A bérfőzést végző szeszfőzde adóbeszedési kötelezettségére, valamint a bérfőzető nyilatkozatának
tartalmára vonatkozó rendelkezések módosítása, tekintettel az adómentes mennyiség és az
értékesíthetőség bevezetésére.
a 102. §-hoz
A bérfőzött párlat értékesíthető, de csak a kistermelőnek minősülő bérfőzető által és kizárólag
meghatározott tevékenység keretében. A bérfőzött párlat értékesítése zárjeggyel ellátott, legfeljebb 2
literes palackban lehetséges.
a 103. §-hoz
A magánfőzéssel kapcsolatos bejelentési, nyilatkozattételi szabályok. A magánfőző bejelentése
adóbevallásnak minősül. A magánfőzésben előállított párlat értékesítésére a bérfőzött párlatéval
azonos szabályok vonatkoznak, és a magánfőzésben előállított adómentes párlat is - ugyanúgy, mint a
bérfőzött párlat - csak a magánfőző háztartásában történő személyes fogyasztásra szolgálhat.
a 104. §-hoz
A szeszfőzde fogalmának pontosítása a párlat fogalmával összefüggésben.
99
a 105. §-hoz
A magánfőző és bérfőzető által eladásra szánt párlatra felhelyezendő zárjeggyel kapcsolatos
szabályok.
a 106. §-hoz
Nem kell vámhatósági engedély a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi
birtoklásához.
a 107. §-hoz
A magánfőzésben adómentesen előállított párlat jogellenes (adó megfizetése nélküli) értékesítése
esetén jövedéki bírság kerül kiszabásra.
a 108. §-hoz
Az adóköteles magánfőzésre vonatkozó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség megszegése
esetén jövedéki bírság kerül kiszabásra.
a 109. §-hoz
A magánfőzésre használt desztillálóberendezés lefoglalásának esetei (a lefoglalt
desztillálóberendezések a Jöt. 120. § (1) bekezdése alapján elkobzásra kerülnek).
a 110. §-hoz
Felhatalmazások a rendeleti szabályozáshoz.
a 111. §-hoz
A kihozatali arányszámokat tartalmazó melléklet beillesztése.
a 112. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
a 113. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
a 114. §-hoz
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvényben
a „párlat” fogalom bevezetésével összefüggésben szükséges módosítások.
100
IX.	Fejezet
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása
A kölcsönös felelősségvállalás jegyében a költségvetési egyensúly javítása, stabilizálása érdekében az
általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására
alapozva a Javaslat a pénzügyi intézmények részére különadó fizetési kötelezettséget ír elő. A
különadó alapja az egyes adóalanyok szervezeti formájától függően a 2009. üzleti évi számviteli
beszámolóban (a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknál a rendelkezésre álló legutolsó
beszámolóval már lezárt üzleti év adatai alapján) kimutatott módosított mérlegfőösszeg,
kamateredmény, díj- és jutalékeredmény, korrigált nettó árbevétel vagy a biztosítók esetén a
megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül, befektetési alapkezelőnél a kezelt vagyon együttes értéke.
A költségvetési hiány csökkentése, a strukturális reformok finanszírozása, a pénzügyi rendszer
feszültségeinek feloldása érdekében a Javaslat tartalmazza a 2011-2012. évekre vonatkozó különadó
fizetési kötelezettséget.
A 2011. év vonatkozásában a törvényjavaslat meghatározza a 2010. évi vetítési alapon a különadó
fizetési kötelezettség mértékét, de a szabályozás részletes feltételeinek kialakítása a 2011. évi
költségvetési tárgyalásnál kerül véglegezésre. Szükséges, hogy a 2012. évre vonatkozó kötelezettség is
megjelenjen a törvényjavaslatban, ebben az esetben minden részletet a 2012. évi költségvetési vita
során lehet eldönteni.
a 115. §-hoz
A különadó kötelezettség adóalanyi körét határozza meg, amely szerint a 2010. július 1-jén már lezárt
üzleti évi éves beszámolóval rendelkező pénzügyi szervezet 2010. évben különadó megállapítására,
bevallására és fizetésére lesz köteles. E szabály szerint a jogelőd nélkül alakult, lezárt üzleti évről
készített beszámolóval nem rendelkező pénzügyi szervezet nem lesz alanya a különadónak.
a 116. §-hoz
E § meghatározza a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó alapját, mértékét, valamint annak
megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó határidőket és elszámolási szabályokat.
a 117. §-hoz
A megállapított és bevallott különadót a 2010. üzleti év adózás előtti eredménye terhére kell
elszámolni.
a 118. §-hoz
A pénzügyi szervezeteket az e törvényben meghatározott különadó alap után 2011-ben és 2012-ben
különadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg.
a 119. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazásához szükséges fogalmakat tartalmazza.
a 120. §-hoz
101
A pénzügyi szervezeteket terhelő különadó 2012. illetve 2013. január 1-jén hatályát veszti.
X.	Fejezet
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
A Javaslat célja egyrészt, hogy a jogosulatlanul igénybevett lakás-előtakarékossági
támogatások visszafizetése érdekében a lakás-takarékpénztárak ténylegesen eljárhassanak,
másrészt, hogy az Európai Unió jogának megfelelően, részleges jogharmonizációt
megvalósítva kijelölje a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét Magyarországon.
Az 121. §-hoz
A jogosulatlanul igénybevett lakás-előtakarékossági támogatás visszafizetése érdekében a
Magyar Állam nevében a lakás-takarékpénztárak járnak el bírósági úton. A Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2010. június 1-jén hatályba lépő 314. §-a alapján
a fizetési meghagyásos eljárás közjegyző hatáskörébe tartozik, ezért módosítani kell a lakás-
takarékpénztárakról szóló törvényt, amely jelenleg csak bírósági úton történő eljárásra ad
felhatalmazást.
A 122. §-hoz
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény
módosításával kijelöli a magyarországi illetékes hatóságot a hitelminősítő intézetekről szóló
2009.	szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1)
bekezdése szerint.
A 123. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás, miután a hatályos szakaszban felhívott rendelkezés nem
tartalmazott szabályt.
A 124. §-hoz
A Felügyelet megfelelő irányításához elengedhetetlen a több főosztályt összefogó irányítási
szint megléte.
A 125. §-hoz
A Javaslat belső technikai pontosítást tartalmaz.
XI.	Fejezet
102
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
a 127 és 128. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV.
törvény kiegészítésével megteremti annak törvényi jogalapját, hogy az osztalékelsőbbségi
részvény tulajdonosát időarányos megtérítési igény illesse meg abban az esetben is, ha a
részvények hitelintézet általi visszavásárlására olyan időpontban kerül sor, amikor az adott évi
osztalékról, annak mértékéről még nem döntöttek. Ennek mértékéről a Magyar Állam és a
hitelintézet közötti megállapodásban kell rendelkezni.
a 129. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az abban foglaltakat a már megvalósult tőkejuttatásra is
alkalmazni lehessen.
XII.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
Az államháztartási források felhasználásával (is) alapított, közérdekű célra rendelt közalapítványi és
alapítványi vagyon cél szerinti működésének biztosítása és a működés hatékonyabbá tétele érdekében
az érintett tevékenység szervezeti kereteinek meghatározása
Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által
önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított
alapítványok (közalapítványok), továbbá állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval
közösen alapított alapítványok szervezeti átalakítása szükséges, az általuk kezelt vagyon közcélú
felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében.
a 130. §-hoz
Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson
kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a törvényjavaslat tervezete lehetőséget nyújt
arra, hogy a szóban forgó alapítvány (közalapítvány) megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú
szervezetként nonprofit gazdasági társaság legyen létrehozható, amennyiben a feladatának, céljának
ellátása e társasági formában hatékonyabban megvalósítható. Az ekként létrejött nonprofit gazdasági
társaságok közhasznú szervezetként működnének tovább.
A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona a tervezet rendelkezése szerint a nonprofit gazdasági
társaság vagyonává válik, és az a nonprofit gazdasági társaság megszűnése esetében sem lenne
felosztható annak tagjai (részvényesei) között. A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona tehát
kizárólag a korábbi alapítványi célok megvalósítására lenne felhasználható. Tekintettel arra, hogy a
megszűnő alapítvány vagyona elkülönül az alapítóktól, a nonprofit gazdasági társaságban a taggá
(részvényessé) válás feltétele a meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése, mely a gazdasági
társaság jellegből adódik.
103
A nonprofit gazdasági társaság létrehozását mind az állami alapító, mind az államháztartáson kívüli
alapító kezdeményezheti, az államháztartáson kívüli alapító az állami alapítónál nyújthatja be erre
vonatkozó igényét.
Az átalakulás részletes feltételeit vagy jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító
felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendezni, ez biztosítja azt, hogy az alapítvány céljait
megvalósító tevékenységet a nonprofit gazdasági társaság folyamatosan, vagyonvesztés nélkül
végezhesse, és a szervezeti formaváltás menete transzparens, bárki által átlátható, megismerhető
legyen.
Mivel a jelzett alapítványok (közalapítványok) szervezeti formaváltásának gyors, vagyonvesztés
nélküli lebonyolításához jelentős közérdek fűződik - hiszen az esetek többségében közfeladatot látnak
el, de legalábbis közcél érdekében tevékenykednek - az alapítványok (közalapítványok)
megszűntetésére irányuló nemperes eljárások lefolytatására a törvény soronkívüliséget rendel el.
A tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy az állami alapító által alapított alapítványok esetében az
állam által delegált kuratóriumi tagok kijelölése indokolás nélkül megszüntethető legyen, biztosítva
ezáltal az alapítványi vagyon védelmét, és az alapítvány jogszerű, céljainak megfelelő működését.
Ugyanilyen okokból a tervezet előírja, hogy a kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt
tag bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig sem vehet részt az
alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az
e körben egyidejűleg módosított alapító okirat szerint meghatározott mértéket meghaladja.
XIII.	Fejezet
Záró rendelkezések
a 131-143. §-hoz
A differenciált hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket, valamint a jogharmonizációs és
bejelentési záradékokat tartalmazza.
104