﻿NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
T/582. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2010. július
2010. évi ... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
módosításáról
Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának számozása
3.	§ (1) bekezdésre változik és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára,
előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire, vagy szerződés teljesítésére
vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze e törvénnyel, akkor az e törvény hatálya alá tartozó
ügyekben kizárólag e törvényt kell alkalmazni.”
2.	§
(1)	A Kbt. 4. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 4. § az 1. pontot követően a
következő 1/A. ponttal egészül ki:
„1. ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely a) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot
tesz, továbbá
b)	az 59. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az is, aki (amely) az ajánlati biztosítékot az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta, továbbá
c)	az ajánlattételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a
dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást
kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez;
1/A. általános javítási munkálat: az 1. számú melléklet szerinti építési beruházás, ha annak célja
építmény felújítása, korszerűsítése, karbantartása vagy javítása.”
(2)	A Kbt. 4. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a)	az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket,
b)	azon személyt (szervezetet), aki (amely) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
c)	a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-
szállítót,
d)	építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót,”
(3)	A Kbt. 4. §-ának 3/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül
alvállalkozónak, nem tartozik a 2. pont a)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési
eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggő erőforrásainak
bemutatásával;”
(4)	A Kbt. 4. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt
adat;”
1
(5)	A Kbt. 4. §-ának 11/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. írásbeli, írásban: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely
olvasható, reprodukálható, és ilyen módon terjeszthető, így különösen a levélben, táviratban, a
távgépírón vagy telefax útján közölt nyilatkozat; ilyennek minősül továbbá a legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással ellátott, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén - a
külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő
elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat az elektronikus formájában;”
(6)	A Kbt. 4. §-a 23/A. pontjának számozása 23/C. pontra változik és a Kbt. 4. §-a a 23. pontot
követően a következő 23/A. és 23/B. ponttal egészül ki:
„23/A. egyéb foglalkoztatási jogviszony: közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti
jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti
szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése;
23/B. műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás: az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos
hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági jogkörébe
tartozik.”
(7)	A Kbt. 4. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki (amely)
a)	a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be, továbbá
b)	a 102. § (5) bekezdés alkalmazásában az is, aki (amely) a részvételi dokumentációt átvette,
továbbá
c)	a részvételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a
dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett vagy kiegészítő tájékoztatást kér vagy előzetes
vitarendezést kezdeményez;”
3.	§
(1)	A Kbt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás
alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, illetőleg - a 20. § (1) bekezdés
alkalmazása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint -
elektronikusan köteles dokumentálni.”
(2)	A Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más
illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, illetőleg - a 20. § (1)
bekezdés alkalmazása esetén - részükre hozzáférést biztosítani.”
4.	§
A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak a 83-87. §-ok alkalmazását követő vagy - ha ezen
rendelkezések egyikét sem kellett a közbeszerzési eljárásban alkalmazni, az eljárást lezáró döntést
megelőző - 81. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot
köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében
a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági
2
munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott
bírálati lapjai.”
5.	§
A Kbt. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és dokumentáció előkészítésébe,
illetőleg - választása szerint - a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába az ajánlatkérő a
Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót
(11. §) jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti
követelményeket.
(2)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. A
hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hivatalos
közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő, a
Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos
közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos
közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos
közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint
felel.
(3)	A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység akkor terjedhet ki az ügyvédekről szóló 1998.
évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére is, ha a hivatalos
közbeszerzési tanácsadó ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.”
6.	§
(1)	A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő
nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által
nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be (a 80. § (4) bekezdése
és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos
gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó
szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely
a)	az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban
áll;
b)	az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
c)	az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d)	az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.”
(2)	A Kbt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az általa az
eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az ajánlatkérő által az eljárásba
bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló
érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt
ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.”
(3)	A Kbt. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az
ajánlatkérő által bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele
szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos
nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt
3
gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként,
alvállalkozóként, vagy erőforrást nyújtó szervezetként (távolmaradási nyilatkozat).”
(4)	A Kbt. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti
nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás
további részében nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet az (1)
bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-
d)	pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.”
7.	§
(1)	A Kbt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzések Tanácsa igazolást állít ki a jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak
tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék
szerinti besorolást.”
(2)	A Kbt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács által vezetett jegyzék a Tanács honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is
közhiteles. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a kizáró
okok fenn nem állásának igazolására, továbbá - a (4) bekezdés figyelembevételével - az
alkalmassági minimum követelmény(ek)nek való megfelelés igazolására köteles elfogadni a
jegyzékben szereplés tényét.”
8.	§
A Kbt. 17/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, ha rendelkezik honlappal,
saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon
belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt
követően a helyben szokásos módon is közzéteheti:
a)	a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;
b)	az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 96/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat;
c)	a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
ca)	a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont],
cb)	a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4)
bekezdés],
d)	az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés].
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak a honlapon - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.”
9. §
A Kbt. 20. §-a a (6) bekezdése után a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, az
alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket,
adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló,
elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti nyilvántartások is.
4
(8)	A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi
határidő lejárta és az eredményhirdetés, illetőleg - két szakaszból álló eljárásban - a részvételi
határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá
az ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatva vagy - az (1)
bekezdés alkalmazása esetén - e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti
elektronikus formában a 7. § (2) bekezdése szerinti határidőig megőrzi.
(9)	A (7) bekezdés szerinti elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és
Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki.”
10. §
A Kbt. 20/A. §-ának számozása 20/A. § (1) bekezdésre változik és a § a következő új (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Tpvt. 11. §-a megsértését az ajánlatkérő alapos okkal
különösen akkor feltételezheti, ha
a)	a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és
dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló; vagy
b)	a közbeszerzési eljárásban legalább két ajánlattevő egymásban tulajdoni részesedéssel
rendelkezik, vagy legalább két ajánlattevőben azonos személy vagy szervezet rendelkezik tulajdoni
részesedéssel; vagy
c)	az ajánlatkérő által egy költségvetési éven belül megindított több közbeszerzési eljárásban azonos
ajánlattevők nyújtanak be ajánlatot, azonban az eljárások nyertese minden esetben különbözik a
korábbi ilyen eljárások nyertesétől.”
11. §
(1)	A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy
szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
a)	beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és
b)	amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül
összefügg.”
(2)	A Kbt. 40. §-a a (4) bekezdést követően kiegészül a következő új (5) és (6) bekezdéssel:
„(5) A (2) bekezdéstől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos 25. § szerinti szerződés becsült
értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani,
kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét -
ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több
építménnyel kapcsolatosak.
(6)	A (2) bekezdéstől eltérően a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével
nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított
becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások
esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított
közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés
alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezen közbeszerzés és a vele a (2) bekezdés
szerint egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként.”
12.	§
A Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4)-(5) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti
(5)	bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
5
„(4) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött
hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e
a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését,
azért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése és
a díj megfizetése kötelező, ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból
megvalósítják meg és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az
ajánlatkérő nevében közzététel céljából.
(5)	A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések
esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.”
13.	§
A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a (3) bekezdést
követően a következő (4), (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés
tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását.
Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható,
az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő
ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan
a)	nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és
b)	nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy
az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire.
(4)	A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell
írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.
(5)	A (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy egy
ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé.”
14.	§
A Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit
megadni, illetőleg a vonatkozó - e törvényen és az adó-jogszabályokon kívüli - jogszabályokra
hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy
részletekben történő fizetésében kíván megállapodni.”
15.	§
A Kbt. az 53. §-át követően kiegészül a következő 53/A. §-sal:
„53/A. § (1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési,
jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az
ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke
egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát
érheti el.
(2)	A teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését a saját
érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be, nem minősül
teljesítési biztosítéknak a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér. A jólteljesítési biztosíték a
jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. Az egyéb biztosítékkal kapcsolatban az 54. § (1)
bekezdése szerinti szerződéstervezetben kell meghatározni a biztosítékkal biztosítani kívánt
szerződéses kötelezettséget, továbbá a biztosíték ajánlatkérő általi igénybevételének feltételeit.
(3)	A teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, a jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség
kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot abban az időpontban
kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, ezt
6
az időpontot az 54. § (1) bekezdése szerinti szerződéstervezetben kell meghatározni, az nem lehet
korábbi, mint a szerződéskötés időpontja.
(4)	Meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat
tétel lehetősége esetén a beszerzés ugyanazon részére vonatkozóan - nem írható elő.
(5)	A teljesítési, jólteljesítési, illetőleg egyéb biztosíték (3) bekezdés szerinti határidőre történő
rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás,
nyilatkozat a biztosítékokról a (3) bekezdés szerinti időpontokig nem kérhető.
(6)	Teljesítési, jólteljesítési vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban
a)	előírja, hogy e biztosítékok a (3) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél
választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési
számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján
kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b)	megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a
biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy
az a) pontban meghatározott formában.”
16. §
A Kbt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt
köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos
eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak
az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek
a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.)
(2)	A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok
jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat.
Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel,
továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés
tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére
bocsátani.
(3)	Az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban
történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt - a kizáró okokon és
alkalmassági minimum követelményeken kívüli - egyes elvárások, ajánlati elemek részletes
szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy
(szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó
szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.
(4)	Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a
dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy e törvénytől, illetőleg a
dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon
túl többlet előírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban
közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen - az ajánlatkérő által pontosan megjelölt -
eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési
eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.
(5)	A (4) bekezdés szerinti elem(ek), előírás(ok) semmisnek nyilvánítása érdekében az
ajánlatkérőnek az 56. § (2) bekezdése szerint akkor is kiegészítő tájékoztatást kell adnia, ha
kiegészítő tájékoztatást nem kértek.
(6)	Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre
bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő
az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattétel érdekében a dokumentációt ajánlatonként
7
legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie vagy elektronikus
úton el kell érnie.
(7)	Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó
hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az
eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon.
(8)	Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes
terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő
vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül
köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.
(9)	A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő
rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget
alapul véve kell megállapítani.
(10)	A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha
a)	az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;
b)	az eljárás a 92. § c, d) vagy g) pontja alapján eredménytelen;
c)	az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított
eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.”
17.	§
(1)	A Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni,
illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a
dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével:
a)	az 54. § (4) bekezdése szerinti eset;
b)	ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az
esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, hogy közülük melyik a megfelelő és melyiket kell
semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a
közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.”
18.	§
A Kbt. 57. §-ának (4)-(5) bekezdései helyébe a következő (4)-(11) bekezdés lép, egyidejűleg az
eredeti (6) bekezdés számozása (12) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi
követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a)	a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő (közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) szerződés
teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága, részben vagy egészben európai uniós
támogatásból megvalósított közbeszerzések esetén a műszaki, szakmai alkalmassága sem;
b)	a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
c)	a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a
közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel, illetőleg a közbeszerzési szerződés
teljesítésének jó minőségével, magas színvonalával kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson
kívül például: a műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi
tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki
segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka),
részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzéseken kívül a későbbi
teljesítés jó minőségével, magas színvonalával függ össze az ajánlattevő és alvállalkozó együttes
8
műszaki szakmai alkalmassága, továbbá a szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek szakmai
elismerései, díjai is;
d)	a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elemnek a 81. § (4)
bekezdése szerinti többszöri értékelését;
e)	ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok -
tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont
megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban
a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő
ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;
f)	a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek
foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke.
(5)	A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az
egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes
ismertetése a dokumentációban is megadható.
(6)	Az ajánlattevő és alvállalkozó műszaki szakmai alkalmasságával összefüggő részszempont
(alszempont) [a továbbiakban: műszaki részszempont (alszempont)] kizárólag nyílt eljárásban,
illetőleg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban írható elő, részben vagy egészben európai uniós
támogatásból megvalósított közbeszerzés esetében nem írható elő. Az ilyen részszemponttal
(alszemponttal) kapcsolatban a következő szabályokat kell alkalmazni: egy műszaki részszempont
(alszempont) egy - a 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági minimum követelménnyel függ
össze. Több műszaki részszempontot (alszempontot) is meg lehet határozni az ajánlati felhívásban.
Az ezen részszemponttal kapcsolatos - a részszemponttal (alszemponttal) összefüggő alkalmassági
minimum követelményt meghaladó - elemeket is igazolni kell a Kbt. 67. § (1)-(3) bekezdései és -
adott esetben - a 68. § szerint.
(7)	Csak olyan műszaki részszempont (alszempont) írható elő, aminek való minél nagyobb mértékű
megfelelés feltétlenül elősegíti a szerződés minél színvonalasabb várható teljesítését.
(8)	Ha a (7) bekezdés szerinti összefüggés a műszaki részszempontnak (alszempontnak) való
megfelelés meghatározott mértékén túl már nem áll fenn, akkor a (9) bekezdést kell alkalmazni.
(9)	Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton
(alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel
kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon
legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c)
pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad.
(10)	Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton
(alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel
kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb
az adott ajánlati elem nem lehet (minimális elvárás). Ezt a műszaki részszempontra (alszempontra)
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a minimális elvárás megegyezik a műszaki részszemponttal
(alszemponttal) összefüggő 69. § (2) bekezdés szerinti minimum követelménnyel, erről az
ajánlatkérőnek nem kell az ajánlati felhívásban rendelkeznie, eltérően pedig nem rendelkezhet.
(11)	Ha az ajánlattevő a műszaki részszempontnak (alszempontnak) megfelelő műszaki, szakmai
alkalmassági minimum követelménynek való megfelelését egészben vagy részben más szervezet
erőforrásával igazolja (65. § (3) bekezdés), akkor e részszempontra a (3) bekezdés c) pontja szerinti
ponthatár alsó határával azonos számú pontot kap még akkor is, ha az erőforrást nyújtó szervezet
műszaki, szakmai alkalmassága meghaladja a minimum követelményt. Ha az ajánlattevő (az
alvállalkozóval együtt) megfelel a műszaki a részszemponttal (alszemponttal) összefüggő
alkalmassági minimum követelménynek, más szervezet erőforrásának megjelölésével nem
egészítheti ki az adott részszemponttal (alszemponttal) kapcsolatos adatait a 81. § (4) bekezdése
szerinti elbírálás kedvezőbbé tétele érdekében, ha ezt tenné, az ajánlatkérő csak az ajánlattevő és az
alvállalkozó adatait veszi figyelembe az elbírálás során.”
9
19. §
(1)	A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki]
„a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést
közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha az
ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki
személyes joga szerint hasonló helyzetben van;”
(2)	A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése a h) pont után a következő új i) ponttal egészül ki:
[Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki]
„i) korábbi közbeszerzési eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével
kapcsolatban a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó felé fennálló (vég- vagy
részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy
fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot, és ezt jogerős és végrehajtható
közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének
időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél.”
20. §
A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója
vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet
a)	három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést
vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el;
b)	az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §]
teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek
következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal
érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb
legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének
123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204.
§ (5) bekezdése szerinti rangsorolása.”
21.	§
A Kbt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe
venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek az
ajánlatban a (2)-(9) bekezdés szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének,
valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá.
(2)	Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a)	a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f), h) és i) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja
esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi
bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;
b)	a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását;
c)	ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy
igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő
(alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett
10
országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai
szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;
d)	a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a
szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK
irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A.
mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások
szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot;
e)	a 61. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát,
illetőleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;
f)	a 61. § (2) bekezdése esetében hatósági igazolást;
g)	azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja - figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is
-, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá, a
minősített ajánlattevők 13. § (2) bekezdése szerinti jegyzékén való szereplés tényét, illetőleg - a
minősített ajánlattevők nem elektronikus, hivatalos jegyzékén szereplő ajánlattevő tekintetében - a
jegyzék szerinti igazolást.
(3)	A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, illetőleg - két szakaszból
álló eljárás esetén - a részvételi jelentkezésben, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a
kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
(4)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak minősül az a körülmény, ha az ajánlattevő, a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy
az erőforrást nyújtó szervezet szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozás mentes
adózói adatbázisban.
(5)	A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a
munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az
adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint
vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos
eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan.
(6)	Az ajánlatkérő a (2) bekezdés g) pontja, továbbá a (4) és (5) bekezdés szerinti elektronikus
nyilvántartásban szereplő adatokat a 20. § (8) bekezdése szerint ellenőrzi és őrzi meg. A 60-61. §
szerinti egyéb kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzésére is a 20. § (7)-(8) bekezdését kell
alkalmazni, ha azokkal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési
eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból
ingyenesen jogosult.
(7)	A 60. § (1) bekezdés e) pontja és 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó
hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az
ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt alvállalkozójának vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által
nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. E hatósági igazolást
a hatóság négy munkanapon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja
meg.
(8)	A (7) bekezdés szerinti hatósági igazolást - ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy az
eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában annak eredményhirdetése)
felhívásban megjelölt időpontjában nincs az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának vagy az ajánlattevő
számára erőforrást nyújtó szervezetnek egy évnél régebben lejárt köztartozása - az ajánlatkérő
köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki,
vagy az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb
eljárásában való felhasználás céljából állították ki, illetőleg ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb
érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.
11
(9)	Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá
tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell
csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés
hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.
(10)	Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül - köteles
tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában
szereplő körülményről.”
22. §
(1)	A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlattevő egy vagy több - a 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági minimum
követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is
támaszkodhat, úgy is, ha az alkalmassági minimum követelménynek való saját részbeni
megfelelését az erőforrást nyújtó szervezettel csak kiegészíteni kívánja.”
(2)	A Kbt. 65. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlati felhívásban az
ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni azt, hogy ő
alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez
szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.”
23.	§
A Kbt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági
alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében
igazolható
a)	pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő
évre vonatkozó - erről szóló - nyilatkozattal;
b)	saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az
ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);
c)	az előző legfeljebb háromévi teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről,
illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül
számított - árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre,
illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;
d)	az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló
igazolással;
e)	az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági
alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Ha az ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe
venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik
az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az
alkalmasságát az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti - a működésének időszakáról szóló - irat
beadása mellett az (1) bekezdés c) pontja szerinti - a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről
szóló - nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy a közbeszerzés
értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó pénzügyi
gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt az (1) bekezdés a), illetőleg b)
pontja szerinti irat alapján nem alkalmatlan és működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából
származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele eléri vagy meghaladja:
12
a)	ajánlattevő esetén az adott közbeszerzés tárgyának - részajánlat tétele esetén az ajánlatával
érintett rész(ek) - becsült értékét;
b)	a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó
esetén az adott közbeszerzés tárgya - részajánlat tétele esetén az ajánlattal érintett rész(ek) - becsült
értékének tíz százalékát.”
24.	§
A Kbt. 67. §-a a (3) bekezdést követően a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén
a)	a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év
legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés
tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének
megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását köteles előírni;
b)	a (2) bekezdés e) pontjával összefüggésben az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az
ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó
szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai
gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat
ellátására:
ba)	felelős műszaki vezető,
bb)	restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul
bc)	műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges.”
25.	§
(1)	A Kbt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell
igazolni:]
„ b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott
igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy az erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatával.”
(2)	A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást díjmentesen
kell kiállítania.”
26.	§
A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(8) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti
(5)	bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(4) Az ajánlattevő jogosult arra, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésébe általa bevonni kívánt
-	a 4. § 2. pontjának b)-d) alpontjai szerinti személyt (szervezetet) - a 71. § (1) bekezdés a) vagy
b)	pontja szerinti alvállalkozónak minősítsen és így jelöljön meg az ajánlatban. Ebben az esetben a
4.	§ 2. pontjának b)-d) alpontjai szerinti személyre (szervezetre) az alvállalkozóra vonatkozó összes
szabályt alkalmazni kell mind a közbeszerzési eljárás, mind a közbeszerzési szerződés teljesítése
során.
(5)	Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt alvállalkozó a 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági
minimum követelményeknek önállóan kötelesek megfelelni, ha az ajánlatkérő ezek (valamelyikét) a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó
tekintetében is - akár az ajánlattevővel azonos mértékben, akár enyhébb követelményt
meghatározva - alkalmassági minimum követelményként előírta az ajánlati felhívásban.
13
(6)	Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval
együtt is megfelelhet, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő a megfelelést a közbeszerzés értékének
tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében is kötelezővé
tette-e vagy sem.
(7)	Az ajánlatkérő nem jogosult a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében olyan alkalmassági minimum követelményt előírni,
amilyet az ajánlattevő tekintetében nem ír elő.
(8)	Az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a
közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozóval együtt is megfelelhet. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen - a
közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt -
alvállalkozó nevét, címét, továbbá az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához szükséges - a 66. §
(1)	bekezdés c)-e) pontjai, illetőleg a 67. § (1)-(3) bekezdése szerinti - igazolásokat,
nyilatkozatokat is.”
27.	§
A Kbt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és
a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát
elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai
követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a
magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell.
(2)	Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati
felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra,
vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy
középvállalkozásnak minősül-e.
(3)	Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő
továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint
műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell
megadnia.
(4)	Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása
esetén ugyanazon rész tekintetében -
a)	nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,
b)	más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt - alvállalkozójaként nem vehet részt,
c)	más ajánlattevő számára erőforrást nem biztosíthat.
(5)	Egy személy (szervezet) nem lehet egy ajánlatban, - részajánlattételi lehetőség biztosítása
esetén ugyanazon rész tekintetében - egyszerre erőforrást nyújtó szervezet és alvállalkozó.
(6)	Ha egy - a 4. § 2. pontjának a)-d) alpontjai hatálya alá nem tartozó - személy (szervezet) a
közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog résztvenni a szerződés
teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés
teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen.
(7)	Egy személynek (szervezetnek) a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza
meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának ÁFA nélkül számított ellenértékéből.
(8)	Az ajánlatban felolvasó lapot kell elhelyezni, ami tartalmazza a 80. § (3) bekezdése szerinti
összes adatot.”
28.	§
14
A Kbt. a 70. §-át követően kiegészül a következő új 70/A. §-sal:
„70/A. § (1) A nem elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei a következők:
a)	Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az
ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről
erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán
legyen;
b)	Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget
vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A
címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben
eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is köteles elfogadni, ha a
tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére a 83-87. §
alkalmazása esetén egyértelműen lehet hivatkozni. Az ajánlatkérő a kis mértékben hiányos
számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása
érdekében szükséges;
c)	Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő
dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;
d)	Az ajánlatot egy vagy több - az ajánlati felhívásban meghatározott számú - példányban kell
beadni, az eredeti ajánlaton meg kell jelölni, hogy az az eredeti;
e)	Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő, vagy alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó, vagy 69. §
(8)	bekezdés szerinti szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia
az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személynek, vagy személyeknek
aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A 67. § (1) bekezdés c), a 67. §
(2)	bekezdés c) és e), a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek maguk kötelesek
aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot;
f)	Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre,
az adott dokumentumot aláíró személynek, vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell
ellátni.
(2)	Az elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei - a 20. § (1) bekezdés alkalmazása
esetén - a következők:
a)	ha az abban szereplő egyes - az ajánlattevő vagy alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet
által készített elektronikus dokumentumok több oldalasak, akkor azok tekintetében az (1) bekezdés
b)	pontját alkalmazni kell azzal, hogy minden elektronikus dokumentumon belül önálló
oldalszámozás lehetséges;
b)	a tartalomjegyzékének az abban szereplő elektronikus dokumentumok elnevezését vagy
azonosítóját és - a dokumentumok tartalmára utaló - címét kell tartalmaznia, továbbá ha egy
elektronikus dokumentumon belül több nyilatkozat vagy igazolás van, akkor ezek címét és az adott
elektronikus dokumentumon belüli oldalszámát is;
c)	arra is alkalmazni kell az (1) bekezdés e) pontját;
d)	e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály további - informatikai biztonsági célú -
informatikai követelményeket írhat elő.
(3)	Az elektronikusan beadott ajánlatban a 70. § (8) bekezdése szerinti felolvasó lap adatait az
ajánlattevőnek az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapba kell beírni, vagy -
ha ilyen nem áll rendelkezésre - a felolvasó lapot önálló elektronikus dokumentumba kell foglalni.”
29.	§
(1)	A Kbt. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó
mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit)
és százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá”
15
(2)	A Kbt. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a
bekezdés a c) pont után a következő új d) ponttal egészül ki:
[Az ajánlatban meg kell jelölni]
„c) az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet, és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának
megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása
érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik, továbbá
d)	a 69. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett - a közbeszerzés értékének tíz százalékát
nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó nevét, címét.”
30.	§
A Kbt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó
iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni,
hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket.
(2)	Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint
olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a
nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre
kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - rész-információk,
alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(3)	Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat
nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános
adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség
alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése
nem minősül üzleti titoknak.”
31.	§
A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő (1)-(2) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti
(2)	bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a
dokumentációban meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetőleg a
dokumentáció módosításának tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított
dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről e határidő
lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A
határidő legkorábban a módosító hirdetmény feladásának napjától számított huszadik napot követő
első munkanapon járhat le, kivéve ha ez az időpont korábbi, mint az eredeti ajánlattételi határidő,
ekkor az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt úgy kell
meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.
(2)	A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt az 54. § (6)-(8) bekezdéseinek
értelemszerű alkalmazásával kell az ajánlattevőknek átadni, azért további ellenértéket nem lehet
kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.”
32.	§
A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg bekezdés
kiegészül a következő új (5)-(7) bekezdéssel:
16
„(4) Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelenlévő, (2) bekezdés szerinti - személy kéri, az ajánlat
ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 70. § (8) bekezdése
szerinti iratba.
(5)	Ha az ajánlat eredeti példánya nincs összefűzve, illetőleg nem a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti módon vagy az ajánlati felhívásban a 70. § (1) bekezdése alapján előírt módon van
összefűzve, akkor - ha az érintett ajánlattevő a bontáson jelen van - az ajánlatkérő felhívására, az
ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagokkal elvégzi vagy kiegészíti az ajánlat összefűzését,
ha nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselője az ajánlat eredeti példányát a bontáson a 70/A. §
(1)	bekezdés a) pontja vagy az ajánlati felhívás szerint összefűzi vagy az összefűzést kiegészíti,
azzal az eltéréssel, hogy a matricát az ajánlatkérő jogosult lepecsételni illetőleg aláírni. Ha az
ajánlatok közül az eredeti példány nincs megjelölve, egy tetszőleges példányt kell az „eredeti”
megjelöléssel ellátni és - adott esetben - megfelelően összefűzni.
(6)	A nem elektronikusan beadott ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek
jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az
összes ajánlattevőnek.
(7)	Ha a 20. § (1) bekezdésére tekintettel a közbeszerzési eljárásban az ajánlatokat elektronikusan
adták be, akkor azok bontását elektronikusan végzi az ajánlatkérő. Ebben az esetben a (2) bekezdés
nem alkalmazandó, a (3) bekezdés szerinti adatokat pedig a bontás időpontjától kezdve azonnal
elektronikusan kell - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők
részére elérhetővé tenni, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyéb személyek részére elérhetővé tenni
akkor, ha ők legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az
ajánlatkérőtől.”
33.	§
(1)	A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az
ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a
következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:
a)	a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4)
bekezdése szerint értékelésre kerülnek;
b)	ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem
lehet módosítani, kiegészíteni;
c)	a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet
megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát;
d)	a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor
a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni,
hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.”
(2)	A Kbt. 83. §-ának (6), (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a
§ kiegészül a következő új (8) bekezdéssel:
„(6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az
ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat.
(7)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem
módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző
módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az
eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás
megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-
d), pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a
17
hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem
felel meg.
(8)	Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84.
§ szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő - számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni,
ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a
84.	§ szerint kell eljárnia.”
34.	§
A Kbt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható
számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya
elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített
ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba
javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni
kell.”
35.	§
A Kbt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű
értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az
alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal
kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása
érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti
az ajánlat módosítását.
(2)	Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81.
§ (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti
felvilágosítás kérés alapján
a)	közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési
eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek
minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá
b)	ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a
dokumentációnak vagy e törvénynek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással
érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást
teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további
hiánypótlásnak nincs helye.”
36.	§
(1)	A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó
adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez
viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő
egységek valamelyike tekintetében:
a)	az ajánlat egésze, vagy
b)	részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy
c)	ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont
szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.”
(2)	A Kbt. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt -
az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás
mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér
a)	ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;
b)	legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen
egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki
az ajánlatkérő;
c)	legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen
egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két
szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő.”
(3)	A Kbt. 86. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor,
ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel -
nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az
ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül
megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint
közzétették. ”
(4)	A Kbt. 86. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat általa kialakított
egységes formában a honlapján teszi közzé legfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig.”
37.	§
(1)	A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlat érvénytelen, ha
a)	azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b)	az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlati felhívásban előírt határidőre nem, vagy az ajánlati
felhívásban megjelölt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;
c)	az ajánlattevő, alvállalkozója, vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezet nem felel
meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);
d)	az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját vagy az ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet
az eljárásból kizárták;
e)	az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett
alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
f)	egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy
a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1)
bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban
mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést;
g)	kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése];
h)	lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan
kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése].”
(2)	A Kbt. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, vagy alvállalkozót vagy az
ajánlatban szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki
a)	a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b)	részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”
19
38. §
A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes
visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb
ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt a 93. § (2) bekezdése szerinti
összegezésben megjelölte.”
39.	§
A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően
az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét szóban vagy - a 20. § (1) bekezdése szerinti
esetben - elektronikusan kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Az eljárás
eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében
hatvan - napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell
kihirdetni.”
40.	§
A Kbt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Az eredményhirdetésen jelen lehetnek az ajánlattevők, továbbá - a közbeszerzéshez
támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek
képviselői, illetőleg személyek.
(2)	Elektronikus eredményhirdetés esetén az (1) bekezdést és 96. § (1) és (2) bekezdését nem kell
alkalmazni, a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezést és a 96. § (1) bekezdése szerinti - fedezettel
kapcsolatos - tájékoztatást az elektronikus eredményhirdetés ajánlati felhívásban megadott
időpontjától kezdve azonnal elektronikus úton kell az ajánlattevők és - a közbeszerzéshez
támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek
képviselői számára (ha utóbbiak legkésőbb az eredményhirdetés előtt az adatokhoz hozzáférést
kértek az ajánlatkérőtől) elérhetővé tenni.”
41.	§
(1)	A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat
nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2)-(3) bekezdése körébe
tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az
ajánlatkérő figyelembe vett, erre tekintettel az ajánlattevő kérheti hogy más ajánlattevő ajánlatának
ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő
által javasolt napon.”
(2)	A Kbt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az
írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást
visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredményhirdetést követően
észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a
törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy
elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.”
(3)	A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy
számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is
kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő
tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.”
42.	§
A Kbt. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) Köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes
vitarendezés)
a)	a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha
álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés],
illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett
bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b)	az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy
érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított - ajánlattételi illetőleg részvételi határidő
lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha
álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás
illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban
együtt: vitarendezést kérelmező).
(2)	A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban:
előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum,
vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét,
valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó
dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
(3)	Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő
részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem
megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon
tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott
válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja.
(4)	Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be valamely - az
ajánlatok bontását követően - történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal,
kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig
nem kötheti meg a szerződést, illetőleg - ha részajánlat tétele lehetséges volt - a beszerzés érintett
részére vonatkozó szerződést, ha ez az időpont a 99. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötési
időpontnál későbbre esik.
(5)	A 96. § (4)-(5) bekezdése szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés javítás vagy
módosítás előtti tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.”
43.	§
A Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a (4) bekezdést
követően a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közbeszerzési eljárás az (1 ) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével zárul le.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti, továbbá a 200. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben fel kell tüntetni
a következő adatokat is:
a)	a nyertes ajánlattevő 70. § (2) bekezdése szerinti minősítését (részajánlat tétel lehetősége esetén
részenkénti bontásban);
b)	ha az eljárás eredménytelen, illetve szerződéskötésre nem került sor, ennek indokát;
c)	az ajánlattevők nevét, címét (részajánlat tétel lehetősége esetén részenkénti bontásban);
21
d)	keretmegállapodásos eljárás második része esetén erre a körülményre való utalást, valamint a
keretmegállapodásos eljárás első részével kapcsolatos (1) bekezdés szerinti hirdetmény számát és
megjelenésének időpontját.”
44.	§
A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott
időpontjától eltérve a szerződést - a (2) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett
részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését
eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”
45.	§
A Kbt. 99/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti részei kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak
nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.
E szabályt, továbbá a (3) bekezdést a nyertes ajánlatra is alkalmazni kell, ha az a szerződés
mellékletét képezi.”
46.	§
A Kbt. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - a
meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben
pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a
részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció)
rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.”
A Kbt. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés érdekében a
részvételi dokumentációt részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak
meg kell vásárolnia vagy át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.”
A Kbt. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részvételi dokumentációra az 54. § (2)-(5), (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni
kell.”
47.	§
A Kbt. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni,
illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetőleg a
részvételi dokumentációban foglaltak módosítását a következő esetek kivételével:
a)	az 54. § (4) bekezdés szerinti eset;
b)	ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, ebben az
esetben a kiegészítő tájékoztatásban közölni kell, melyik a megfelelő és hogy melyiket kell
semmisnek tekinteni, a semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a
közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni.”
22
48.	§
(1)	A Kbt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételre jelentkezésre a 70. § (1) bekezdését, valamint a 70. § (4)-(8) bekezdését, továbbá
a 70/A. §-t kell megfelelően alkalmazni, a 70. § (8) bekezdését és a 70/A. § (3) bekezdését a 110. §
(3)	bekezdése szerinti adatokra vonatkozóan kell alkalmazni.”
(2)	A Kbt. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell megfelelően
eljárnia, az igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell beadni.”
(3)	A Kbt. 104. §-a a (3) bekezdését követően kiegészül a következő új (4) bekezdéssel:
„(4) A 71. §-t a részvételi jelentkezés és a részvételre jelentkező tekintetében megfelelően
alkalmazni kell.”
49.	§
A Kbt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) A jelentkező a részvételi jelentkezésében elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot
tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell
elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2) bekezdés szerinti elemeket.
(2)	A részvételre jelentkező azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének,
lakóhelyének), továbbá az olyan iratnak a nyilvánosságra hozatalát, melyben a részvételi
jelentkezés elbírálása során az ajánlatkérő döntése meghozatalával összefüggésben figyelembe
veendő adatok szerepelnek. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra
hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára
és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és
tájékoztatási kötelezettség alá esik.”
50.	§
A Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi felhívás illetőleg részvételi dokumentáció módosítására a 76. § (1)-(2) bekezdését
kell megfelelően alkalmazni, az ajánlattételi határidő helyett a részvételi határidőt kell érteni.”
51.	§
A Kbt. 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A részvételi jelentkezések felbontására a 80. § (5)-(7) bekezdését megfelelően alkalmazni
kell.”
52.	§
(1)	A Kbt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hiánypótlás során a részvételi jelentkezés úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy
megfeleljen a részvételi felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok
előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással
végrehajtani:
a)	a hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó,
illetőleg erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal
nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését;
23
b)	a hiánypótlás során nem lehet a részvételi jelentkezés olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már
benyújtásakor a 114. § (1) bekezdés a), b) pontja szerint érvénytelen.”
(2)	A Kbt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően a részvételi
jelentkezés nem módosult-e a (2) bekezdés a)-b) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-b)
pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették,
kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az
elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a
70/A. § (1) bekezdésének a)-d), pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti,
vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a 83. § (6) bekezdése
szerint előírt - követelménynek nem felel meg.”
(3)	A Kbt. 112. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos hiánypótlásra egyebekben a 83. § (3)-(6) bekezdéseit
kell megfelelően alkalmazni.”
53.	§
A Kbt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező
egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi
jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának
tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem
eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását.
(2)	Ha a részvételi jelentkezés különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel,
ebben az esetben a részvételre jelentkező
a)	a felvilágosításban közölheti, hogy melyik adat a helyes és melyik adat semmis, melyet a
közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a
helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá
b)	ha az a) pont szerinti semmisség miatt részvételi jelentkezése nem felel meg a részvételi
felhívásnak vagy a részvételi dokumentációnak vagy e törvénynek, jogosult az (1) bekezdés szerinti
határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 112. § (2)
bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5)
bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye.”
54.	§
(1)	A Kbt. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a)	azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b)	a részvételre jelentkező ajánlatot tesz [100. § (2) bekezdése];
c)	a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója vagy a részvételi jelentkezésben szereplő
erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (10. §);
d)	a részvételre jelentkezőt, alvállalkozóját, illetőleg a részvételi jelentkezésben szereplő erőforrást
nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták;
e)	a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek;
f)	egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban,
valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d)
24
pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve a részvételi jelentkezés
csomagolásával kapcsolatban a 109. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg a részvételi
felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.”
(2)	A Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, vagy alvállalkozót
vagy a részvételi jelentkezésben szereplő erőforrást nyújtó szervezetet, aki
a)	a kizáró okok (60-61. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;
b)	részéről a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be.”
55.	§
(1)	A Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és
azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét szóban vagy - a 20. § (1)
bekezdés alkalmazása esetén - elektronikusan kihirdetnie (a továbbiakban együtt:
eredményhirdetés). A részvételi szakasz eredményét legkésőbb a részvételi jelentkezések
felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül, a részvételi
felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.”
(2)	A Kbt. 117. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg bekezdés
kiegészül a következő új (6) bekezdéssel:
„(5) Az eredményhirdetésen jelen lehetnek a részvételre jelentkezők, továbbá - a közbeszerzéshez
támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek
képviselői, illetőleg személyek.
(6)	Elektronikus eredményhirdetés esetén (a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén) az (5)
bekezdést és a 118. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni, a 116. § (2) bekezdése szerinti
összegezést az elektronikus eredményhirdetés részvételi felhívásban megadott időpontjától kezdve
azonnal elektronikus úton kell a részvételre jelentkezők és - a közbeszerzéshez támogatásban
részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői számára
(ha utóbbiak legkésőbb az eredményhirdetés előtt az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől)
elérhetővé tenni.”
56.	§
(1)	A Kbt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban
meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdés szerinti formai követelményeknek
megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban
egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az
ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire,
a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az
ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.”
(2)	A Kbt. 121. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban nem
megadott és az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A
módosított feltételekről e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az
összes ajánlattevőt és egyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő - meghívásos
eljárás esetében - legkorábban a módosítás megküldésének napjától számított tizenötödik napot
25
követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez korábban van, mint az eredeti ajánlattételi határidő,
ekkor az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt úgy kell
meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
(3)	A Kbt. 121. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha az
ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok
következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés
megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról az
ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes
ajánlattevőt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. Az
eljárás eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére a 98. §
alkalmazandó.”
(4)	A Kbt. 121. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok
megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a
jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is.
A 63. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzést az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés
között ismét el kell végezni. ”
57.	§
A Kbt. 133. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyílt eljárásnak (3. cím) az 50. § (3)-(5) bekezdésében, az 51. § (3) bekezdésében, az 52-54.
§-ban, az 56. § (1), (4) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében, az 59.
§-ban, a 60. § (5) bekezdésében, a 61. § (1)-(2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 65. § (2)
bekezdésében, a 69-70/A. §-ban, a 71. § (1), (4)-(5) bekezdésében, a 79. § (3) bekezdésében, a 81.
§-ban, a 83. §-ban, a 85. §-ban, a 88-91. §-ban, a 94. §-ban és a 99. §-ban említett ajánlati felhívása
helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.”
58.	§
A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az
ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás
befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő
alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban nyilatkoznia kell
arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá
b)	legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek az a)
pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával,
valamint - adott esetben - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos
hatósági igazolásokat, továbbá - ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti
köztartozás mentes adózói adatbázisban, vonatkozásában - a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
igazolásokat.”
59.	§
A Kbt. 136 §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
26
„(4) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a
kizáró okok hatálya alá Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a részvételre jelentkezőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek a részvételi
jelentkezésben nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá
b)	legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti
személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával, valamint - adott
esetben - a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat,
továbbá - ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozás mentes
adózói adatbázisban, vonatkozásában - a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat.”
60.	§
A Kbt. 136/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e
fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése
céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából,
amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei
fennállnak. Az első rész szerinti eljárásban a 3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és
az e törvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket tartalmaznia. A
második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér
ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ha az első rész szerinti
eljárásban a dokumentáció nem tartalmazta az árazatlan költségvetést és e törvény felhatalmazása
alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket, akkor azokat a második részben beszerzett
közbeszerzési tárgyra vonatkozóan a konzultációra szóló felhívással, vagy az ajánlattételi
felhívással egyidejűleg kell megküldeni.”
61. §
(1)	A Kbt. 184. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött
hirdetményt - továbbküldése, feladása előtt - megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését,
azért - külön jogszabályban meghatározott mértékű - díjat kell fizetni”
62. §
A Kbt. 228. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„228. § A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásra a 135. §-t kell
alkalmazni.”
63.	§
(1)	A Kbt. 243. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]
,,c) a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói
tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;”
(2)	A Kbt. 243. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]
27
„e) a 4. sz. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és
sportszolgáltatásokra ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt;”
(3)	A Kbt. 243. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]
,,g) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag a nyershús kivételével, friss, illetve feldolgozott zöldség
és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;”
(4)	A Kbt. 243. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]
„h) a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzésekre;”
64.	§
A Kbt. 245. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„245. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-39. §, 39/A. § és a 40. § (1)-(5)
bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
65.	§
(1)	A Kbt. 246. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezet és a VII. fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések
Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési
Értesítő) történő közzétételt kell érteni és arra a (2)-(5) bekezdést kell alkalmazni.”
(2)	A Kbt. 246. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és
módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Hirdetményt közzétételre
csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének - legkésőbb a
hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt öt nappal - eleget tett.”
(3)	A Kbt. 246. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az általa megküldött
hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos
jogszabályoknak. Ha az ajánlatkérő kéri a hirdetmény ellenőrzését, azért - külön jogszabályban
meghatározott mértékű - díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése és a díj megfizetése kötelező,
ha az ajánlatkérő a 241. § b) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá és a hirdetményt nem
hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából. A díj
megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében
a 22. § (1) bekezdésének d) ésf) pontja szerinti ajánlatkérőket.”
66.	§
(1)	A Kbt. 249. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha dokumentációt nem készít a
közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket,
teljesítménykövetelményeket;”
(2)	A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése
és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való
érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való
érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének
tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő
részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.”
(3)	A Kbt. 249. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a
következő (5) bekezdéssel:
„(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően
alkalmazandó.
(5)	Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt
készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás
esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban.”
67.	§
(1)	A Kbt. 250. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak
úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni:
a)	az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3)
bekezdése;
b)	az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. § azzal, hogy a kiegészítő
tájékoztatás kérés határideje az ajánlatok bontását megelőző ötödik munkanap, megadásának
határideje az ajánlatok bontását megelőző harmadik munkanap;
c)	a bírálati szempontokra az 57. §;
d)	az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint
(4)	bekezdése, továbbá a 73. §;
e)	az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése,
az ajánlattételi határidő módosítására a 75. § (1) bekezdése, továbbá az ajánlattételi felhívás,
illetőleg dokumentáció módosítására a 76. §, azzal, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi
felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az
eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról
és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni
kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, az ismertté
válásának időpontjában; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban
intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet;
f)	az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;
g)	az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91-93 §, azzal, hogy az
eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc -
építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek;
h)	az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97.
§, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy
eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló
összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben
legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti
időpont előtt.”
(2)	A Kbt. 250. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a
következő (5) bekezdéssel:
29
„(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ha a beszerzés
értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy
eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98.
§-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló
tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés] az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell,
hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre
és a 246. § (5) bekezdése szerinti díjat nem kell utána befizetni. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti
a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben.
(5)	Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön
jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie, mely hirdetményt a
Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre legkésőbb az eljárás eredményéről szóló összegezés
ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt munkanapon belül kell feladni.”
68.	§
A Kbt. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.
(2)	Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy
az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1)
bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg,
közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást
küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől
számított tizenöt nap.
(3)	Az ajánlatkérő azonban a (2) bekezdés szerinti esetben is jogosult a 249. § (1) bekezdés
alkalmazására.
(4)	A (2) bekezdés szerinti esetben a 250. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan
ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel;
b)	ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett
ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre
hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni
ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás
feltételei időközben nem változtak meg;
c)	az 53/A. § és az 59. § nem alkalmazható;
d)	az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell
hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni.
(5)	Az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3)
bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli
eljárás-típusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak
megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy ezen eljárásokban műszaki részszempont (alszempont) nem
írható elő és a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt
megfelelően lehet részvételre jelentkezni.”
69.	§
A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja
az előző évben - árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén
egymilliárd forint - ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik
30
ajánlatában szereplő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni
kívánt - alvállalkozó(k) is megfelel(nek) ennek ez előírásnak.”
70.	§
A Kbt. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-39. §, 39/A. § és a 40. § (1)-(5)
bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
71.	§
A Kbt. 261. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő új (1)-(3) bekezdés lép, egyidejűleg az
eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(1) A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 249-250. §-t, a 251. § (1)-(4) bekezdését és a
252-253. §-t a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssekkel kell alkalmazni.
(2)	Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 197. és 199. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az
ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
(3)	Az egyszerű eljárásban a törvény 12-18. és 20. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem
sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárás-típusokat is a
246-247. és 249-250. §-okban és a 251. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell
lefolytatni azzal, hogy azokban műszaki részszempont (alszempont) nem írható elő és a részvételi
szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre
jelentkezni.”
72.	§
A Kbt. 303. §-ának számozása 303. § (1) bekezdésre változik és a § a következő új (2) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő az is, ha a szerződés teljesítése
során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban
meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül.”
73.	§
A Kbt. 304. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„304. § (1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. §
(2)	bekezdése] szerződő félnek illetőleg közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő
gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) - a
nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a
továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak az ajánlatban megjelölt - a beszerzés
értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó működhet közre,
továbbá köteles közreműködni a 69. § (8) bekezdése szerinti esetben a megnevezett alvállalkozó,
illetve ha elbírálási részszempont volt valamely szakember szakmai elismerése, díja, akkor a
megnevezett szakember. Ezen alvállalkozók sem vehetnek igénybe saját teljesítésük tíz százalékát
meghaladó mértékben alvállalkozót vagy teljesítési segédet.
(3)	Ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében -
beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó, illetőleg szakember bizonyítható hibás teljesítése
miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az
ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat,
ha az megfelel azoknak a 69. § (2) bekezdése szerinti műszaki-szakmai alkalmassági minimum
követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott
alvállalkozóval együtt felelt meg;
31
(4)	Ha az ajánlattevő nem él a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel, köteles az alvállalkozó
tekintetében a 305. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot megtenni és a részére járó
ellenszolgáltatást megfizetni.
(5)	Az (1), (2) bekezdések szerinti teljesítési kötelezettséget (a szakember kivételével) teljesítheti az
ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek
valamelyike jogutódlással megszűnik.”
74.	§
A Kbt. 304/A. §-a a (6) bekezdést követően kiegészül a következő új (7) bekezdéssel:
„(7) A projekttársaság teljesítését referenciaként, illetve a 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben
ténylegesen résztvettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben
megszűnt.”
75.	§
A Kbt. 305. §-ának (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő
fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben
az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem
kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben
-	mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a
teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg - európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés
során - a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként
szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
a)	az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek
nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az
ellenszolgáltatásból;
b)	az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles
nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük
munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként
mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és
szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat;
c)	az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul
azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés
teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási
jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg;
d)	a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja
az ajánlattevőknek;
e)	az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek
számláit, illetőleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §
(3)	bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja;
f)	az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait,
vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az
ajánlatkérőként szerződő félnek (utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél
megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget
az alvállalkozónak);
g)	az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó
számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az
32
ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az
Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették;
h)	ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét
nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az
ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt
érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b)
pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
i)	Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont
szerinti határidő negyvenöt nap.
(4)	A (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3)
bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art.
36/A. §-ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g)
pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni.
(5)	Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden
részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a (3), (4) bekezdést.
(6)	Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés d)
vagy g) pontja szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél - a
99. § (1) bekezdésében meghatározott - az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás,
felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti
ajánlatkérő számlaszám szerint meghatározott fizetési számlája terhére, az ellenszolgáltatás
vonatkozó része tekintetében, kivéve ha az ajánlattevő a (3) bekezdés e), illetőleg f) pontja szerinti
kötelezettségét nem teljesítette.”
76.	§
A Kbt. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy
egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás
sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a
közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E
bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező.
(2)	A kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától
számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a
jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés
megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(3)	Az ajánlati, ajánlattételi, vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek
módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő
lejártáig lehet kérelmet benyújtani,de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a
kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.
(4)	A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni
a)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől
számított tizenötödik napot;
b)	a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő
jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba
betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;
c)	ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az
ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen
jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
33
d)	a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy
teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó
hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.
(5)	A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény
közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
c)	a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének
időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által
történő megkezdését.
(6)	Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő
leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától,
illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő
megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.
(7)	A (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(8)	A kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a
Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi.
(9)	A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről - az
általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az
ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni.”
77.	§
(1)	A Kbt. 324. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemben meg kell jelölni]
,,h) hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő
válaszát, melyet csatolni is kell.”
(2)	A Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a
kérelem az eljárás eredményéről, vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben
foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A
díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló
igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes
vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6)
bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt.”
78.	§
(1)	A Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek
kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás
jut tudomásukra:]
„j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv”
(2)	A Kbt. 327. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását
a)	az (1) bekezdés a), b) és d-f), valamint h) és i) pontja szerinti szervezet a közbeszerzési eljárást
lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, egyéb esetekben a vitatott
34
ajánlatkérői döntés közzétételétől, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötésének
időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél
által történő megkezdésétől számított harminc napon belül,
b)	az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás
mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének
bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de
legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetőleg - a közbeszerzési eljárás
mellőzése estén - három éven belül,
c)	az (1) bekezdés c) és j) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, számított
harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától,
illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő
megkezdésétől számított három éven belül
kezdeményezheti.”
79.	§
A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi
eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi
határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján
kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A
felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet,
hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően
értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.”
80.	§
A Kbt. 375. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Tanács tíz tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az
ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.
(2)	A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő
szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:
a)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
b)	a közbeszerzésekért felelős miniszter;
c)	a gazdaságpolitikáért felelős miniszter;
(3)	A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek
vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a)	a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy;
b)	a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
c)	az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
(4)	A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos
érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy képviseli.”
81. §
A Kbt. 378. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács elnöke]
35
„e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Tanács
Titkárságának alkalmazottai, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a
közbeszerzési biztosok vonatkozásában.”
82. §
(1)	A Kbt. 379. §-a (2) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács]
„ j) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános
adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan,
ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;”
(2)	A Kbt. 379. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács]
„k) a közbeszerzésekért felelős minisztériummal egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok
alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok
alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján,
továbbá a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi;”
(3)	A Kbt. 379. §-a (2) bekezdésének n)-o) pontjai helyébe a következő n)-p) pontok lépnek,
egyidejűleg az eredetip)-q) pontok betűjele q)-r) pontra módosul:
[A Tanács]
„ n) a közbeszerzésekért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban
résztvevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában;
o)	kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel;
p) folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy
megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;”
83.	§
A Kbt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban, mely
jogviszonyra a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a
helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.”
84.	§
A Kbt. 395. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább tíz éves
közbeszerzési, valamint három éves döntőbizottsági gyakorlattal és jogi szakvizsgával, vagy
legalább három éves bírói gyakorlattal rendelkezik.”
85.	§
(1)	A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„a) a hirdetmények és közbeszerzési terv megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a
hirdetmények ellenőrzésének, rendjét, díjának mértékét, befizetését, továbbá a Közbeszerzési
Értesítőben, illetve a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzététel rendjét és díjának
mértékét, befizetését;”
(2)	A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
36
[ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„f az építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárásokban készítendő dokumentáció tartalmát;”
(3)	A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„k) a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi
értékhatárt el nem érő értékű beszerzések sajátos szabályait;”
Hatályba lépés
86. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - 2010. augusztus 1-jén lép hatályba és 2010.
december 31-én hatályát veszti.
(2)	2010. szeptember 15-én lép hatályba és 2010. december 31-én hatályát veszti az 1-80. §, a 85.
§, a 87. § és a 88. § (1) bekezdése, melyek rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett
beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá
az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati
eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
87.	§
(1) A 86. § (2) bekezdése szerinti hatályba lépés időpontjában hatályát veszti a Kbt. 4. §-ának 13/A.
pontja, 4. §-ának 19. pontja, 6. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (6) bekezdése, 11. §-ának (5), (8)
és (9) bekezdése, 11/A. §-a, 17/C. §-ának (3)-(5) bekezdése, 20. §-a (3) bekezdésének második
mondata, 21. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (6) bekezdése, 63/A. §-a, 71. §-ának (3) bekezdése,
86.	§-ának (8) bekezdése, 87. §-ának (4) bekezdése, 88. §-ának (3) bekezdése, 92. §-ánakf) pontja,
92/A. §-a, 96/B. §-a, 96/C. §-a, 98. §-ának (2) bekezdése, 99/A. §-ának (4) bekezdése, 102. §-ának
(4)	bekezdése, 105. §-a, 112. §-ának (5)-(7) bekezdése, 115. §-ának (2)-(4) bekezdése, 161. §-ának
(5)	bekezdése, 200. §-ának (2) bekezdése, 242. §-ának (2) bekezdése, 246. §-ának (6) bekezdése,
247. §-ának (1) bekezdése, 248. §-a, 249. §-a (2) bekezdésénekp) pontja, 252. §-a (1) bekezdésének
f)	pontja, 252. §-a (2) bekezdésének c) pontja 254. §-ának (3) bekezdése, 260. §-a és az afölötti cím,
324. §-ának (2) bekezdése, 327. §-ának (3) bekezdése, 340. §-a (4) bekezdésének d) pontja, 404. §-a
(1)	bekezdésének n), o), p) pontja, 404. §-ának (7) bekezdése.
(2)	A 86. § (2) bekezdése szerinti hatályba lépés időpontjában hatályát veszti:
a)	a Kbt. 96. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata;
b)	a Kbt. 193. §-ában az „és a 71. §-ának (3) bekezdése” fordulat.
(3)	A 86. § (2) bekezdése szerinti hatályba lépés időpontjában hatályát veszti az egészségügyi
ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése.
37
Módosuló rendelkezések
88.	§
(1)	E törvény 86. § (2) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Kbt. 4. §-ának 3/E pontjában a „66. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontja” szövegrész helyébe
a „66. §-ának (1) bekezdésének a)-d) pontja” szövegrész lép;
b)	a Kbt. 22. §-ának a) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” kifejezés helyébe a
„Miniszterelnökség” kifejezés lép;
c)	a Kbt. 29. §-ának f) pontjában a „közszolgálati” kifejezés helyébe a „közszolgálati vagy
kormánytisztviselői” szövegrész lép
d)	a Kbt. 30. §-ának a) pontjában és 32. §-ának a) pontjában a „133 000 euró” szövegrész helyébe a
„125 000 euró” szövegrész lép, a Kbt. 30. §-ának b) pontjában, továbbá 32. §-ának b), c) és d)
pontjában a „206 000 euró” szövegrész helyébe a „193 000 euró” szövegrész lép, a Kbt. 31. §-ának
(1)	és (2) bekezdésében, továbbá a 176. §-ának (2) bekezdésében az „5 150 000 euró” szövegrész
helyébe a „4 845 000 euró” szövegrész lép;
e)	a Kbt. 44. §-ának (2) bekezdésében, 184. §-ának (2) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész
helyébe az „öt nappal” szövegrész lép;
f)	a Kbt. 53. §-ának (8) és (9) bekezdésében a (6) bekezdésre hivatkozás (7) bekezdésre módosul;
g)	Kbt. 83. §-ának (5) bekezdésében a „hiánypótlást követően” szövegrész helyébe a „hiánypótlási
felhívás kiküldését követően” szövegrész lép;
h)	a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében a 96/C. §-ra hivatkozás 96. §-ának (4) bekezdésére módosul;
i)	a Kbt. 99. §-ának (1) bekezdésében a 305. §-ának (4) bekezdésére hivatkozás 305. §-ának (6)
bekezdésére módosul;
j) Kbt. 99. §-ának (3) bekezdésében a „huszadik napnál korábbi” szövegrész helyébe a
„tizenkettedik napnál korábbi” szövegrész lép;
k) a Kbt. 118. §-ának (5) bekezdésében a 96/B. és 96/C. §-ra hivatkozás 96/A. §-ra módosul;
l)	a Kbt. 120. §-ának (2) bekezdésében a 54. §-ának (6) bekezdésének a) pontjára hivatkozás 54. §-
ra módosul;
m) Kbt. 136/A. §-ának (7) bekezdésében és 233. §-ának (6) bekezdésében a „mellékletei” kifejezés
helyébe „részei” kifejezés lép;
n) a Kbt. 136/C. §-ának (5) bekezdésében a 96. §-ának (1) és (2) bekezdésére hivatkozás 95-96. §-
ra módosul;
o) a Kbt. 176. §-ának (1) bekezdésében, továbbá 177. §-ának a) és b) pontjában a „412 000 euró”
szövegrész helyébe a „387 000 euró” szövegrész lép;
p) a Kbt. 192. §-ában és 233. §-ának (6) bekezdésében a 96/A. §-ának (2) bekezdésére hivatkozás
96. §-ának (3) bekezdésre módosul;
q) a Kbt. 253. §-ának (2) bekezdésében az „a kétszázmillió” szövegrész helyébe az „az
ötszázmillió” szövegrész lép;
r) a Kbt. 306/A. §-ában és a 350. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a 96/B. §-ának (4) bekezdésére
hivatkozás 96/A. §-ának (4) bekezdésre módosul;
s) a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében az „öt munkanapon belül” szövegrész helyébe a „tizenöt
munkanapon belül” szövegrész lép;
38
sz) a Kbt. 320. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá (2) bekezdésének a) és c) pontjában a
„munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban” szövegrész helyébe az „egyéb foglalkoztatási
jogviszonyban” szövegrész lép;
t) a Kbt. 324. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a 96/B. §-ának (3) bekezdésére hivatkozás 96/A. §-
ának (3) bekezdésre módosul;
ty) a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdésében a 323. §-ának (1)-(4) bekezdésére hivatkozás 323. §-ának
(1)-(6)	bekezdésre módosul;
u) a Kbt. 340. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „96/B. §-ának (1), (3) vagy (4) bekezdésének”
fordulat „96/A. §-ának (4) bekezdésének” fordulatra módosul;
ü) a Kbt. 340/A. §-ának (4) bekezdésében a „kizárja” szövegrész helyébe a „nem zárja ki”
szövegrész lép;
v) a Kbt. 404 §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „- szükség szerint e törvénytől eltérő -” fordulat
„részletes” kifejezésre módosul;
z) a Kbt. 404. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrészében az „az igazságügyért felelős
miniszter” szövegrész helyébe az „a nemzeti fejlesztésért felelős miniszter” szövegrész lép;
(2)	A 86. § (1) bekezdése szerinti hatályba lépés időpontjában a Kbt. 377. §-ának (5) bekezdésében
a „két évre” szövegrész helyébe az „öt évre” szövegrész lép.
Átmeneti rendelkezések
89.	§
(1)	A Közbeszerzések Tanácsa elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása a 86. § (1)
bekezdése szerinti hatályba lépést követő tizenhatodik napon megszűnik.
(2)	Az e törvény 80. §-ával módosított Kbt. 375. §-ának (1)-(4) bekezdései szerinti - jelölésre
jogosult - szervezetek az (1) bekezdés szerinti időpontra kötelesek tagot jelölni a Közbeszerzések
Tanácsába.
(3)	A (2) bekezdés szerint kijelölt tagok kötelesek az (1) bekezdés szerinti napon a Tanács
székhelyén testületi ülést tartani és megválasztani a Közbeszerzések Tanácsa elnökét és alelnökét.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
90.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az
energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak
összehangolásáról (a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és l), m)
pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt);
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások
összehangolásáról (a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)-b), e) és l), m)
pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt);
c)	a Bizottság 1177/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében
történő módosításáról.
39
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A KÖZBESZERZÉSI HELYZET ÉS SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS ÁLLAPOTA
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény bonyolult, nehézkes közbeszerzési
eljárások lefolytatását írja elő, emiatt a közbeszerzési eljárások drágábbak, mint lehetnének.
Továbbá a rugalmatlan szabályok miatt nagyon gyakoriak az eredménytelen közbeszerzések,
melyeket újabb erőforrás és költség ráfordítással kell megismételni. Ez a közbeszerzések
elhúzódását okozza, ami mind az ajánlatkérők működésében, mind az európai uniós
támogatások felhasználása során problémákat okoz. A jelenlegi szabályok azt is előidézik,
hogy sok olyan ajánlat is érvénytelen lesz, amely gazdaságilag jó és az ajánlattevő is alkalmas
a szerződés teljesítésére, de valami kisebb hiba, hiány elírás miatt mégis érvénytelenné kell
nyilvánítani az adott ajánlatot.
A Kbt. 2009 áprilisában hatályba lépett jelentős módosítása óta 2-3 havonta módosult, ami
önmagában megnehezíti a jogalkalmazást, másrészt e módosítások sem oldották meg a fenti
problémákat.
A Kbt.-nek 11 kormányrendeleti szintű és 6 miniszteri rendeleti szintű végrehajtási rendelete
van, továbbá még néhány kormányrendelet és miniszteri rendelet alkotására ad
felhatalmazást, melyek több év alatt sem születtek meg. Valamint az építőipari kivitelezési
tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a Kbt.-ban kapott felhatalmazás
nélkül is rendelkezik az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások és a szerződés
teljesítésének számos kérdéséről, több szabálya a Kbt.-vel nem egyeztethető össze vagy a Kbt.
hatálya alá tartozó ügyeket túlzottan megnehezíti. E végrehajtási rendeletek az utóbbi évben
szintén többször módosultak.
A bonyolult eljárási szabályok és a nehéz jogalkalmazás miatt a hatályos közbeszerzési
szabályok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) sokkal
nehezebben képesek egyáltalán indulni közbeszerzési eljárásokban, nyerni pedig különösen,
mint ez kívánatos lenne. A Közbeszerzések Tanácsa 2008. évi beszámolójának adatai szerint
a közbeszerzési eljárások száma szerint azok 1,6%-ában nyertek külföldi székhelyű
vállalkozások és az ezen közbeszerzési eljárásokban elnyert munkák, szállítások az össze
közbeszerzés értékének 1,4 %-át tették ki. A hazai székhelyű KKV-k a 3911 közbeszerzési
eljárás közül 2768 eljárásban nyertek, ez tehát 70,8%, de ezen munkák, szállítások értéke az
összes közbeszerzés értékének csak 39,1%-a.
Részben a KKV-kal függ össze, hogy az utóbbi években megnőtt a késedelmes fizetések
száma és a körbetartozás mértéke. Noha ez nemcsak a közbeszerzési eljárásokban kötött
szerződésekkel kapcsolatban áll fenn és nemcsak az ajánlattevők fizetési moráljából fakad,
hanem abból, hogy a megrendelők is késve fizetnek, meg kell próbálni a Kbt. eszközeivel is
ösztönözni, hogy az ajánlattevők határidőben fizessenek az alvállalkozóknak.
A közbeszerzések kapcsán gyakran felmerül a korrupció lehetősége. Korrupciót legtöbbször
eddig is a hatályos szabályok megsértésével hajtottak végre. De van még néhány módosítási
lehetőség, ami az ismert korrupciós módszereket akadályozza. A korrupció ellen azonban
leginkább úgy lehet harcolni, ha a közbeszerzési eljárásokat egyszerűbbé tesszük, hogy
nehezebb legyen a nem kívánt ajánlattevők ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani, illetve
korlátozzuk a feleslegesen szigorú alkalmassági feltételek előírásának lehetőségét. Minél
nagyobb a lehetséges ajánlattevők köre, annál nehezebb elérni, hogy egy meghatározott
ajánlattevő nyerjen. A korrupció visszaszorítását szolgálja az elektronikus közbeszerzés is.
Ugyanis felismerhetővé teszi az ajánlatok és általában a közbeszerzési eljárás iratainak
utólagos - a Kbt.-be ütköző - módosítását és így az eljárás eredményének befolyásolását.
40
Szükséges továbbá néhány elem korrigálása. Az alkotmányosság érdekében meg kellett
továbbá vizsgálni, hogy a végrehajtási rendeletek a felhatalmazás szerinti „részletes”, vagy a
felhatalmazás alapján nem lehetséges „eltérő” szabályokat tartalmaznak-e és megállapítottuk,
hogy az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló
162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbr.) a Kbt.-től eltérő szabályokat
tartalmaz. A kormányrendeletből a megőrzendő előírásokat a Kbt.-be kell tenni, a többit
hatályon kívül helyezni, a felhatalmazást pedig az építési beruházások dokumentációjának
tartalma szabályozására korlátozni, hogy a jövőben „részletes” szabályozásra adott
felhatalmazás alapján ne szülessenek a Kbt.-től „eltérő” előírások. Az az álláspont alakult ki,
hogy a végrehajtási rendeletek szabályozási területéről is a pontosan megfogalmazható és nem
túl aprólékos szabályokat a Kbt.-be kell betenni, mert ezáltal megelőzzük a
kormányrendeletben a Kbt.-től való eltéréseket. Többek között ezen megközelítés miatt a
jelen módosítás az elektronikus közbeszerzés megvalósításához szükséges egyes
módosításokat is tartalmaz, melyek kormányrendeletben való szabályozása a Kbt.-től történő
eltérést eredményezne. Ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés - a Kbt. hatályos
szabályainak megfelelően - továbbra is önként választható akár az egész közbeszerzési
eljárás, akár néhány eljárási cselekmény vonatkozásában.
Az utóbbi években az EU közbeszerzési irányelvei és rendeletei kis mértékben változtak.
Ezeket a változásokat a Kbt.-n át kell vezetni.
A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSAINAK ELKÉPZELT MENETRENDJE
Az utóbbi évek állandó törvénymódosításainak negatív tapasztalatai alapján szándékunk az,
hogy a Kbt. az elkövetkező időkben minél kevesebbszer módosuljon. Szükséges egy azonnali
módosítás, ami a Kbt.-ben szereplő, a közbeszerzési eljárásokat akadályozó, lassító, az
eredménytelen közbeszerzési eljárások számát növelő előírásokat módosítja, továbbá ezen
kívül is növeli a KKV-k részvételi, illetve nyerési esélyeit és csökkenti a körbetartozást,
valamint orvosolja a Kbt. ezen kívüli hibás elemeit. A jelen Javaslat ezt a célt szolgálja. Mivel
utána fél- egy évig szükséges lenne mellőzni a Kbt. módosítását, ebben a jelenlegi Javaslatban
minden fontosabb - a fenti célokkal összefüggő - módosítást el kell végezni.
Hosszabb távon (a törvény kidolgozását legkorábban idén ősszel elkezdve) szükséges az
egész Kbt. áttekinthetőbb szerkezetűvé tétele, melyet csak új törvény alkotásával lehet
biztosítani. Ezen új törvény alkotásakor számos - már most is ismert, kisebb jelentőségű -
jogalkalmazási problémát is orvosolni lehet majd, valamint a fenti célok érdekében újabb
szabályokkal is ki lehet majd egészíteni az új közbeszerzési törvényt.
Az alábbiakban a Javaslat főbb változtatásait ismertetjük a fenti célok szerint csoportosítva. A
§ számok nem a módosító törvény §-aira utalnak, hanem a Kbt. módosuló §-ainak számai.
I.	KKV-K HELYZETBE HOZÁSA
A közbeszerzési eljárásokban a Kbt. eddigi előírásai alapján a KKV-k több okból is a
nagyobb cégeknél nehezebben voltak képesek résztvenni és nyerni.
A)	Az ajánlati felhívások követelményeinek a Kbt. módosításával előírható enyhítése
A KKV-k hátrányba kerülésének egyik oka az volt, hogy az ajánlatkérők a pénzügyi, illetőleg
műszaki alkalmasság feltételeit, a beszerzés részeit túl szigorúan állapították meg. Bár a Kbt.
eddig is tartalmazott a feleslegesen szigorú elvárásokat általánosságban tiltó szabályokat, de a
törvényt ki lehet még egészíteni olyan rendelkezésekkel, melyek növelik a KKV-k
részvételének lehetőségét.
41
Ilyen szabályok a módosításban
1.	A 21. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése megszünteti azt a most még
hatályos szabályt, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat már a
közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni, azzal az eltéréssel, hogy a
hirdetményeket elegendő az Európai Unió Hivatalos Lapja helyett a magyar Közbeszerzési
Értesítőben közzétenni. E módosítás alapján a közösségi értékhatár fele feletti építési
beruházások lefolytatása is egyszerűbb lesz, tehát a KKV-k könnyebben tudnak indulni és
nyerni ezen közbeszerzési eljárásokban.
2.	A 40. § új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, mely az építési beruházásoknál
egyértelművé teszi, hogy az általános egybeszámítási szabályoktól eltérően több építmény
értékét nem kell egybeszámítani a becsült érték kiszámítása során (kivéve a felújítást).
Továbbá a 40. § új (6) bekezdésébe bekerül az EU irányelvekbe nemrég beillesztett kivétel az
egybeszámítás alól. Így több építési beruházást, illetve a (6) bekezdés alapján egyéb fajta
közbeszerzést is lehet majd közösségi értékhatár szerinti eljárás helyett nemzeti
eljárásrendben lefolytatni, ami a magyar cégek és a KKV-k részvételi lehetőségét könnyíti.
3.	Az 50. § (3) bekezdés módosítása, az ajánlatkérő részajánlat tételre kötelezése
megteremti annak lehetőségét, hogy a KKV-k több közbeszerzési eljárásban indulhassanak.
4.	A 66. § (1) bekezdés módosítása, kiegészítése új (2) bekezdéssel. A 66. § a pénzügyi
alkalmasság igazolása módjáról szól és feleslegesen szigorú előírásai miatt a KKV-k nem
voltak képesek nemhogy ajánlattevőként, de még 10% feletti alvállalkozóként sem indulni a
közbeszerzési eljárásokban. Az a) pont kiegészítése a KKV-k számára kedvezőbbé teszi
sorbanállással kapcsolatos alkalmassági szabályokat. A 66. § új (2) bekezdése a kezdő
vállalkozások, köztük a KKV-k számára teszi könnyebbé a piacralépést. E szabály ugyanis -
az Európai Unió irányelveivel a hatályos helyzetnél nagyobb harmóniát teremtve - előírja,
hogy akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás
ajánlatot tehet, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit
most az ajánlatkérő be kíván szerezni. 10% feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a
jelen beszerzés értékének 10%-át elérő árbevétele a beszerzés tárgyából.
5.	A 69. § (6)-(8) bekezdéseinek módosításai, melyek kizárják, hogy az ajánlatkérő a
10% feletti alvállalkozó esetében előírja a legtöbb alkalmassági feltételnek való önálló
megfelelést, illetve a 10% feletti alvállalkozókra az ajánlattevőknél szigorúbb
követelményeket írjon elő az ajánlatkérő. A módosítás lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő az
alkalmasságát 10% alatti alvállalkozóval is igazolja.
6.	A 243. § új - h) pont szerinti - kivétellel egészül ki. Ez lehetővé teszi az
őstermelőktől, KKV-któl történő egyszerű beszerzést.
7.	A 253. § (1) bekezdése eddig minden nemzeti értékhatárú közbeszerzési eljárásban azt
tette lehetővé, hogy az 1 mrd Ft feletti árbevételű cégeknek a közbeszerzési eljárásban való
részvételét kizárja az ajánlatkérő. A módosítás lehetővé teszi, hogy árubeszerzés és
szolgáltatás esetén (melynek nemzeti értékhatáránál a felső határ kb. 50 M Ft) a 100 M Ft-ot
meghaladó árbevételű cégek részvételét is kizárja az ajánlatkérő. A módosítás bővíti a magas
árbevételű cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetőségét.
B)	Az közbeszerzési eljárásokban való részvétel adminisztrációs elvárásainak egyszerűsítése
Ha a közbeszerzési eljárásokban feleslegesen sok igazolást kell beadni és az ajánlatnak
túlzottan szigorúak a formai követelményei, ez nagyobb mértében nehezíti a KKV-k
közbeszerzési eljárásban való részvételét a nagyobb cégekhez képest. Ugyanis a KKV-k
kevesebb erőforrást tudnak igazolások beszerzésére és az ajánlatok formájának kialakítására,
42
ellenőrzésére fordítani, mint egy nagy cég, illetve ha összegszerűen ugyanannyit fordítanak
rá, akkor ez az ő árbevételükhöz képest sokkal jelentősebb megterhelés, mint egy nagy cég
esetében.
A közbeszerzési eljárások egyszerűsítése ugyanakkor a közpénzekkel való takarékoskodást is
elősegíti, hiszen az ajánlatkérőknek sem kell annyi munkaidőt fordítani a közbeszerzési
eljárások lefolytatására, hogy ha az ajánlattevőknek az ajánlat összeállítása költséges, ezt
általában beépítik az ajánlati árba, így a költségvetésből fizetendő ár csökken, ha az
ajánlattevők költségei a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése miatt csökkennek.
Egyszerűsítő szabályok a módosításban
1.	A 20. § (3) bekezdés módosítása kizárja, hogy az ajánlatkérők eredeti vagy hiteles
másolati igazolásokat követeljenek meg. Így az ajánlattevőknek nem kell esetleg minden
közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az igazolásokat újra beszerezni, adott esetben ellenérték
fejében.
2.	A 20. § új (7)-(9) bekezdése előírja, hogy ha egy körülmény hatósági vagy közhiteles
elektronikus nyilvántartásból megállapítható, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel
kapcsolatban igazolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz, melyek
elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési beruházásra vonatkozó
közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran követelik meg olyan szakemberek
bemutatását, tevékenység végzési jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági -
elektronikusan is hozzáférhető - nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető,
műszaki ellenőr, tervező). Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az
igazolásokat nem kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten.
3.	Az 53. § (6) bekezdése kiegészül a következők szerint. A teljesítési biztosítékkal
kapcsolatos szabályok eddig nem voltak elég részletesek, aminek az volt a következménye,
hogy az ajánlatkérők a teljesítési és jólteljesítési biztosítékkal kapcsolatban feleslegesen
szigorú, illetve ellentmondásos szabályokat írtak elő. A módosítás tisztázza ezen biztosítékok
fogalmát (melyeket a Ptk. nem szabályoz), továbbá - mivel ezek csak a szerződéskötéskor,
illetve a szerződés teljesítésekor aktuálisak - kizárja, hogy már az ajánlatban igazolást
lehessen ezekkel kapcsolatban kérni. Utóbbi szabály azáltal is csökkenti az ajánlattevők
költségeit, hogy a biztosítéki iratokat rendelkezésre bocsátó bankok ezért ellenszolgáltatást
kértek, ami így nem fog felmerülni. A módosítás a biztosítékok előírható mértékét is
korlátozza. (Ez a szabály most - alkotmányellenes módon - a 162/2004. (V. 21.) Korm.
rendeletben szerepel.) A biztosítékok mértékének korlátozása szintén az ajánlattevők
költségeit csökkenti és így a KKV-kat segíti.
4.	Az 54. § (6) bekezdése úgy módosítja a dokumentáció átvételére vonatkozó
szabályokat, hogy úgy is lehet ajánlatot tenni, ha az ajánlatban szereplők közül nem
valamelyik ajánlattevő, hanem egy 10% feletti alvállalkozó veszi meg a dokumentációt. E
szabály célja, hogy ha egy KKV az ajánlati felhívás alapján úgy képzeli, hogy képes lenne
ajánlatot tenni, ezért megveszi a dokumentációt, majd alaposabb tanulmányozás alapján
megállapítja, hogy mégsem képes, akkor ha talál egy céget, aki ajánlattevőként meg tud
jelenni vele együtt, nem kell újra kifizetniük a dokumentációt. E szabály tehát a közbeszerzési
eljárások olcsóbbá tétele mellett a KKV-k helyzetbehozását is szolgálja.
5.	A 63. § (4) bekezdése szerint a köztartozás mentes adózói adatbázisban való szereplés
helyettesíti az APEH és VPOP igazolást, így ezeket az igazolásokat nem kell beadni.
6.	A 63. § (7) bekezdés szerint, ha egy köztartozásról szóló igazoláson az szerepel, hogy
más eljárásban való felhasználásra állították ki, vagy hogy rövidebb ideig érvényes, mint azt a
43
Kbt. előírja, az ajánlatkérőnek ezekben az esetekben is el kell fogadnia, ha egyébként igazolja,
hogy az adott cégnek nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Mindeddig az igazolást
kiállító hatóságok gyakran olyan szövegeket írtak rá az igazolásra, ami miatt közbeszerzési
eljárásban egyáltalán nem lehetett felhasználni, vagy csak egy közbeszerzési eljárásban
lehetett felhasználni. A Kbt. módosítása ezt a - felesleges utánjárásokat indukáló - helyzetet
kívánja kiküszöbölni.
7.	A 70. § (1) bekezdés és 70/A. § módosítása leírja az ajánlat elvárható formai
követelményeit és kizárja, hogy az ajánlatkérők ennél bonyolultabbat írjanak elő. Ugyanilyen
szabályok szerepelnek a 104. § (1) bekezdésében és 121. § (3) bekezdésében a részvételi
jelentkezéssel és a két szakaszból álló eljárásban teendő ajánlattal kapcsolatban. Első
pillantásra éppen az tűnhet a közbeszerzést túlbonyolító szabálynak, hogy a formai
követelmények részletesen szerepelnek a Kbt.-ben. Ennek több indoka is van. Az egyik indok,
hogy az ajánlatkérők gyakran a Javaslatban szereplőnél bonyolultabb formai követelményeket
írtak elő. A Javaslat egyébként úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő egyszerűbb formai
követelményeket előírhat az ajánlati felhívásban, de bonyolultabbakat nem. A másik indok a
formai követelmények részletezésére, hogy csak így tudjuk a 88. § (1) bekezdés f) pontjában
előírni, hogy egyes formai követelményeknek való meg nem felelés miatt nem kell
érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot. Ha ugyanezzel kapcsolatban csak annyit írna elő a
Javaslat a 88. § (1) bekezdés f) pontjában, hogy kisebb formai hiba, hiányosság miatt nem
lehet az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, komoly vitákat okozna, hogy egyáltalán mely
hiba formai és melyik tartalmi, valamint hogy a formai hibák közül melyek a kisebb
jelentőségűek. Ezért érdemes a Kbt.-ben felsorolni a lehetséges formai követelményeket, majd
az érvénytelenség szabályainál pontos hivatkozással rendelkezni arról, hogy ezek közül
melyek be nem tartása miatt nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot.
8.	A 96/A. § módosítása kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét minden eljárási
cselekményre (eddig csak az eljárás eredményéről szóló összegezéssel kapcsolatban lehetett
ilyet kezdeményezni). Mivel a KKV-kat a jogsértően szigorú felhívások és dokumentációk
sokkal gyakrabban érintik, mint a nagy cégeket, számukra különösen fontos, ha bevezetünk
egy jogintézményt, ami - a jogorvoslati eljárástól eltérően - igazgatási szolgáltatási díj
fizetése nélkül is esélyt ad, hogy az ajánlatkérők a jogsértő ajánlati felhívásaikat visszavonják
vagy módosítsák. Továbbá előzetes vitarendezést az ajánlati felhívás és dokumentáció miatt
olyan érdekképviseleti szervezet vagy kamara is indíthat majd, melynek tevékenysége
összefügg a közbeszerzés tárgyával. Így az olyan ajánlattevő, aki eddig azért nem támadta
meg akár az ajánlati felhívást, akár a közbeszerzési eljárás eredményét, mert félt, hogy az
érintett ajánlatkérővel való viszonyát az előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás
megrontja, most jogosult lesz érdekképviseleti szervezeten keresztül előzetes vitarendezést
kezdeményezni.
9.	A 249. § (3) bekezdés a közösségi értékhatár alatti eljárásoknál kizárja, hogy az
ajánlatkérő a kizáró okokkal kapcsolatban igazolásokat, illetve közjegyző által hitelesített
nyilatkozatot írjon elő.
10.	A 404. § (1) bekezdés f) pontjában az építési beruházás részletes szabályaira adott
felhatalmazás az építési beruházások dokumentációjának kötelező tartalma szabályozására
korlátozódna. Ezen felhatalmazáson alapul a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet, mely számos
olyan előírást tartalmaz, ami kötelezővé teszi az ajánlattevőkkel szembeni túl szigorú
követelményeket tartalmazó ajánlati felhívás írását a legkisebb értékű építési beruházásoknál
is, továbbá elektronikus költségvetés használatát az ajánlattételnél, ami az ajánlattevőknek
pénzbe kerül. A 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet egyébként alkotmányellenes, mert nem
részletes, hanem a Kbt.-től eltérő szabályokat tartalmaz. A felhatalmazás korlátozása nyomán
a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek csak az a része maradna meg, mely a dokumentáció
44
kötelező tartalmáról szól, az építési beruházásokat feleslegesen nehezítő szabályokat a
Kormány hatályon kívül helyezné (a kormányrendeletben szereplő, építési beruházásokra
vonatkozó és ténylegesen indokolt sajátos szabályok pedig bekerülnének a Kbt.-be).
II.	AZ EREDMÉNYTELEN KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK, ILLETVE AZ
ÉRVÉNYTELEN AJÁNLATOK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE
Az e körbe tartozó módosítások az elsődleges célon kívül a fentiekhez hasonlóan KKV-k
közbeszerzési eljárásokban való részvételét is segítik, ugyanis a KKV-k kevesebb pénzt és
munkaidőt tudnak az ajánlatok készítésére fordítani, így nagyobb eséllyel lesz hibás az
ajánlatuk. A módosítás sok olyan szabályt tartalmaz, ami csökkenti az ajánlatban (részvételi
jelentkezésben) elkövetett, nem jelentős hibák jogkövetkezményeit, korlátozza az emiatti
érvénytelenség eseteit.
Ezek a módosítások ugyanakkor a közpénzek ésszerű felhasználását is segítik, mivel ha
jelentéktelen hiba miatt a legjobb (legolcsóbb) ajánlat érvénytelen lesz, noha az ajánlattevő
képes lenne megfelelően teljesíteni, akkor a költségvetés többet kell hogy fizessen, néha
többtíz millió Ft-tal. Ha pedig az eljárás sok ajánlattevő érvénytelensége miatt eredménytelen
lesz, akkor újra le kell folytatni, ami az ajánlatkérők munkaidejét feleslegesen veszi igénybe
és költségeit növeli.
E célt segítik a következő módosítások:
1.	A 62. § (1) bekezdése kizáró okokat tartalmaz, de szerződésszegés miatt ugyanakkor a
61.	§ (1) bekezdés c) pontja is rendelkezik az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokból való
kizárásáról. A 61. § (1) bekezdés c) pontja ezt akkor teszi kötelezővé, ha a szerződésszegést
jogerős és végrehajtható határozatban megállapították, míg a 62. § (1) bekezdés a) pontja
ilyen feltételt nem ír elő. A 62. § ezen rendelkezése alkotmányellenes, sérti a jogbiztonság
alapelvét. A 62. § (1) bekezdés b) pontja minden olyan esetre az ajánlattevőnek a
közbeszerzési eljárásokból történő kizárását rendeli, amikor az ajánlattevő hamis adatot
szolgáltatott. A valóságtól eltérő adat véletlen közlése sem kivétel. A Javaslat csak arra az
esetre rendeli hamis adatszolgáltatás miatt kizárni az ajánlattevőt, ha a hamis adatszolgáltatás
célja ténylegesen olyan adat szándékos hamis közlése volt, amely adat valóságos tartalma
miatt az ajánlattevőt kedvezőtlenebbül bírálták volna el, vagy ajánlata érvénytelen lett volna.
2.	A 83. §, 112. § módosításai a hiánypótlást érintik, melyet a Kbt. jelenleg úgy korlátoz,
hogy ha egy irat hiányzik az ajánlatból vagy hiányos, akkor lehet pótolni, de ha az irat
szerepel az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben és nem hiányos, csak nem megfelelő,
akkor nem lehet pótolni, még akkor sem, ha az ajánlattevő képes lenne erre. (Pl. egy
referencia igazolás nem pontosan olyan munkáról szól, mint amilyet az ajánlatkérő előírt
viszont az ajánlattevőnek lenne olyan referenciája is, amilyet az ajánlatkérő elvár, csak
véletlenül nem azt adta be, a jelenlegi szabályok szerint ezen hiányt nem pótolhatja.) Ez a
korlátozás értelmetlen. Azt természetesen ki kell zárni - és a módosítás ezt is teszi - hogy a
hiánypótlással az elbírálandó ajánlati elemeket (pl. az árat) módosíthassa az ajánlattevő. De a
szabályozásnak nem szabad azt előidézni, hogy olyan ajánlattevők ajánlata legyen érvénytelen
a hiánypótlás korlátozása miatt, akik jól, mégis olcsóbban tudnának teljesíteni, mint mások.
Továbbá a hatályos szabály szerint a legkisebb értékben teljesítő alvállalkozó helyett sem
lehet mást megjelölni a hiánypótlás során, noha általában alvállalkozónak minősülnek azok a
szakemberek is, akiket az bevon a szerződés teljesítésébe, és akik gyakran nem tudják
megfelelő tartalommal elkészíteni az általuk beadandó iratokat. Vagyis ha valamelyikük
nyilatkozata nem megfelelő, az egész ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani. A módosítás
csak a szükséges korlátokat állítja a hiánypótlás elé.
45
Továbbá a hatályos szabályozás szerint ha nem megfelelő a hiánypótlás, akkor azt nem lehet
figyelembe venni, az eredeti ajánlatot kell elbírálni, de az nyilvánvalóan érvénytelen lesz,
hiszen hiányos. A módosítás a 70/A. §-ra visszahivatkozva előírja, hogy a kisebb formai hibás
hiánypótlást el lehet fogadni. Tehát nem lesz érvénytelen az egész ajánlat pl. azért, mert a
hiánypótlásnak nem volt tartalomjegyzéke.
3.	A 84. § módosítása alapján az ajánlatkérő akkor is végezhet számítási hiba javítást az
ajánlatban, ha valamely - az ellenszolgáltatáson kívüli - mennyiségi adatban van számítási
hiba. A Kbt. ezt most még nem teszi lehetővé, így nő egyes ajánlatok érvénytelenségének
esélye, hiszen adott esetben nemcsak az ellenszolgáltatással, hanem más adattal kapcsolatban
is kell az ajánlatban számításokat végezni.
4.	A 85. § és 113. § módosítása az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérés
lehetőségét terjeszti ki. A hatályos szabály szerint ha az ajánlatban ugyanarról a körülményről
két ponton eltérő információ szerepel, akkor érvénytelenné kell nyilvánítani, mert nem
egyértelmű, ezt felvilágosítással sem lehet kiküszöbölni, mert a felvilágosítással nem lehet
módosítani az ajánlatot. A módosítás lehetővé teszi, hogy pl. az ilyen véletlen elírásokat
korrigálni lehessen, de természetesen az elbírálással összefüggő adatok tekintetében nem.
5.	A 88. § és 114. § az ajánlatok és részvételi jelentkezések érvénytelenségéről szól.
Ezeket a Kbt. szerint eddig minden olyan esetben érvénytelenné kellett nyilvánítani, ha nem
feleltek meg a felhívás vagy dokumentáció bármilyen előírásának. Ha tehát csak formai hibát
tartalmaztak, akkor is. A módosítás a kisebb formai hiba miatti érvénytelenséget nem teszi
lehetővé. Továbbá az ajánlati biztosíték miatti érvénytelenség hatályos szabálya szerint ha azt
nem megfelelően bocsátották rendelkezésre, akkor érvénytelenné kellett nyilvánítani az
ajánlatot. A nem megfelelő rendelkezésre bocsátásra nagy volt az esély, mert az ajánlati
biztosítékot legtöbbször bankgaranciával nyújtják, aminek igazolását nem az ajánlattevő,
hanem bank készíti, aki nem fordít gondot az ajánlatkérő minden elvárásának teljesítésére.
Ezért az ajánlatok gyakran letten érvénytelenek az ajánlati biztosítéki irat hibája miatt. A
módosítás az ajánlati biztosíték miatti érvénytelenséget arra az esetre korlátozza, amikor az
ajánlati biztosítékot az ajánlattételi határidőre nem vagy nem az előírt összegben bocsátják
rendelkezésre. Így ha az összegszerűség megfelelő, csak a biztosítéki irat hiányos, akkor azt a
jövőben lehet majd pótolni.
6.	A 92/A. § és 115. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezése megszünteti azt a 2009.
áprilisa óta hatályos szabályt, hogy ha több ajánlat érkezett, de csak egy maradt érvényes,
akkor kötelező a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani. E szabálynak azokban
az időkben még lehetett volna értelme, amikor az ajánlatkérők jogosultak voltak kizárni vagy
korlátozni a hiánypótlást, mert akkoriban megtörténhetett, hogy bonyolult formai és tartalmi
követelményeket írtak elő, kizárták a hiánypótlást és így nagy volt az esélye, hogy csak az
általuk eleve kiválasztott ajánlattevő ajánlata feleljen meg, a többi érvénytelen legyen, így
akármekkora árat kér is az egyetlen érvényes ajánlattevő, ő legyen a nyertes. Mivel a Kbt. a
hiánypótlást teljeskörűvé teszi, az ajánlatkérők e módszert már nem tudják alkalmazni, így
felesleges kötelezővé tenni az egyedül maradt ajánlat (részvételi jelentkezés) miatt a
közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Másrészt amióta a 92/A. § hatályba
lépett, számos ajánlattevő, aki észleli, hogy nem a legkedvezőbb ajánlatot tette, nem teljesíti a
hiánypótlást, így a nyerésre álló ajánlattevőé lesz az egyetlen érvényes ajánlat, emiatt az
eljárás eredménytelen lesz. Ez az ajánlatkérőknek felesleges többlet-költséget és
munkaráfordítást okoz. Felmerülhet, hogy az ajánlatkérőnek ne kötelezettsége, csak joga
legyen, hogy ha egy érvényes ajánlat marad, akkor a közbeszerzési eljárást eredménytelenné
nyilváníthassa. Álláspontunk szerint ha az ajánlatkérő korlátlan és indokolási kötelezettség
nélküli joga lenne eldönteni, hogy ha csak egy érvényes ajánlat marad, akkor
eredménytelenné nyilvánítja-e a közbeszerzési eljárást, ez önkényeskedéshez vezethet és a
46
korrupciót segítheti, mert ha egy „nem szimpatikus” ajánlattevő marad egyedül akkor az
ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánítja a közbeszerzési eljárást, ha meg egy „szimpatikus”
marad, akkor nem. A 92/A. §-nak önkéntes alapon való alkalmazása azért is felesleges, mert a
nyertes ajánlatban szereplő túl magas ár esetén az ajánlatkérőnek a 92. § (1) bekezdés c)
pontja alapján már most is lehetősége van arra, hogy eredménytelenné nyilvánítsa a
közbeszerzési eljárást. Más objektív indoka pedig nem lehet annak, hogy egyetlen érvényes
ajánlat esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítsa.
III.	A KÖRBETARTOZÁS ENYHÍTÉSE
A körbetartozási helyzetet nemcsak a Kbt.-vel kell megoldani, de amit lehet, a Kbt.-ben is
meg kell tenni, hiszen ez a törvény szól a közpénzekből kötött szerződések teljesítésének
egyes kérdéseiről is.
E cél érdekében a Kbt. módosítás a következő intézkedéseket tartalmazza:
1.	A 305. § (3) bekezdés úgy módosulna, hogy az ajánlattevő (ha részszámlák is vannak,
minden részszámla tekintetében) a kifizetés előtt be kell, hogy jelentse az ajánlatkérőnek,
hogy az általa igénybevett alvállalkozóknak milyen összeg jár az adott (rész)számlából és
először csak erről az összegről jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé. Ha az
ajánlattevő az alvállalkozók követeléseit kielégítette és ezt igazolja az ajánlatkérő felé, akkor
jogosult a (rész)teljesítés ellenértékének többi részére vonatkozó számla kiállítására. Ez a
szabály a közbeszerzési eljárásban kötött szerződések tekintetében feleslegessé tenné a
költséges fedezetkezelő rendszert.
2.	A 60. § (1) bekezdésébenek i) pontként egy új kizáró ok kerülne, ami alapján a jogerős
határozattal megállapítottan nem, vagy késve fizető cégeket 2 éven keresztül ki kellene zárni a
közbeszerzési eljárásokban való részvételből.
3.	A 70. § (6) bekezdése kiegészül egy olyan előírással, hogy ha egy személy (szervezet)
a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog résztvenni a
szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és
a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen. A körbetartozást
többek között a többszintű alvállalkozói láncok létezése okozza. Ez az új szabály, továbbá az
a - már hatályos - szabály, hogy az alvállalkozó legfeljebb a saját teljesítésének 10%-áig
vehet igénybe szub-alvállalkozót, együttesen elősegíti, hogy szub-alvállalkozók legfeljebb
csekély mértékben vegyenek részt a szerződés teljesítésében. Így jelentősen csökken a
körbetartozások esélye. Ez az előírás hátrányt nem okoz az érintett cégnek, mert ha
alvállalkozó maradhatna, akkor is 10% feletti lenne és ugyanolyan igazolásokat kellene
beadnia, mint ajánlattevőként.
IV.	A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSÁNAK OLCSÓBBÁ ÉS
GYORSABBÁ TÉTELE
Ha a közbeszerzési eljárások tartását az ajánlatkérők számára olcsóbbá teszi a Kbt., ez szintén
közérdeket szolgál.
E cél érdekében a következő módosítások szerepelnek a Javaslatban:
1.	A 9. § (1)-(2) bekezdés módosítása alapján hivatalos közbeszerzési tanácsadó
igénybevétele nem kötelezettsége, csak jogosultsága lenne az ajánlatkérőknek. Ha az
ajánlatkérő rendelkezik olyan szakértelemmel, hogy nem érzi szükségesnek külső tanácsadó
bevonását, akkor a módosítás hatására olcsóbban tudja lefolytatni a közbeszerzési eljárásait.
47
2.	A 11/A. § tartalmazza az átláthatósági biztosra vonatkozó - 2010. februárjában
elfogadott - szabályokat. Külön kormányrendelet szól arról, hogy mely esetben lesz kötelező
átláthatósági biztos igénybevétele, a kormányrendelet első ilyen szabálya 2010. július 1-jén
lép hatályba. Az átláthatósági biztos részt vesz a közbeszerzési eljárásban, ha jogsértő elemet
tapasztal, az ajánlatkérőt felhívja jogszerű magatartásra, ha az ajánlatkérő nem változtat, az
átláthatósági biztos a honlapjára kiteheti, hogy szerinte jogsértés történt. Jogorvoslati eljárást
kezdeményezhet. A munka díját az ajánlatkérő köteles fizetni. Az ajánlatkérők jogsértéseire
álláspontunk szerint sokkal komolyabb kontrollt gyakorolhatna, ha az ajánlattevők előzetes
vitarendezés, illetve jogorvoslati eljárás keretében rendszeresen elérnék, hogy az ajánlatkérők
a jogsértő felhívásokat visszavonják vagy módosítsák (ugyanis a jogsértések és a lehetséges
nyertesek korlátozása legnagyobb részben a jogsértő felhívásokban és dokumentációkban
történik). A Javaslat ebben az irányban szélesíti az ajánlattevők és érdekképviseleti
szervezeteik lehetőségeit. Ezért az ajánlatkérőknek költséget okozó átláthatósági biztosi
intézményt a Javaslat hatályon kívül helyezi.
3.	A 44. § (4) és a 246. § (5) bekezdés úgy módosul, hogy a hirdetmények Közbeszerzési
Értesítő Szerkesztőbizottsága általi ellenőrzése csak akkor kötelező, ha a közbeszerzést
európai uniós támogatásból valósítják meg és nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi
meg a hirdetményt a Szerkesztőbizottságnak. A hirdetmények jelenlegi ellenőrzése költséges,
továbbá késlelteti a közbeszerzési eljárások megkezdését. A kötelező hirdetmény-ellenőrzés a
közbeszerzési kötelezettség bevezetésekor hasznos volt, mert az ajánlatkérők nem
rendelkeztek gyakorlattal a hirdetmények készítése terén. De mostanra számos ajánlatkérő és
tanácsadó megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Csak az európai uniós támogatások
felhasználásakor szükséges a szakmai ellenőrzést garantálni úgy, hogy az ajánlatkérő vagy
aláveti magát a Szerkesztőbizottság ellenőrzésének, vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadót
vesz igénybe, aki maga küldi meg a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő
Szerkesztőbizottságának feladás céljából. Természetesen attól, hogy az eljárást megkezdő
hirdetményt egy hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldte meg a Szerkesztőbizottságnak, a
közbeszerzési eljárásban készülő más hirdetményt megküldheti más hivatalos közbeszerzési
tanácsadó is, vagy az ajánlatkérő maga (utóbbi esetben köteles igénybevenni a
Szerkesztőbizottság ellenőrzését).
4.	Az 54. § (3)-(5) bekezdésében és 102. §-ban szereplő új szabályok lényege, hogy nem
kerül olyan sok pénzbe és időbe, mint eddig, ha a dokumentáció véletlenül valamely előírást a
felhívástól eltérően tartalmaz. Eddig ilyen esetben a dokumentáció módosításáról hirdetményt
kellett közzétenni, ami pénzbe került és a 45 napos ajánlattételi határidőnek újra kellett
kezdődnie, tehát jelentős időveszteséget okozott. Az ajánlatkérők minden - leegyszerűsítés
érdekében alkalmazott - technikája (dokumentáció módosítása a kiegészítő tájékoztatással,
olyan előírás elhelyezése a dokumentációba, mely szerint ha eltérés van, az ajánlati felhívás
az irányadó) a Kbt.-be ütközött. Az új szabály kiegészíti a dokumentáció lehetséges tartalmi
elemeinek felsorolását és körülhatárolja, mennyiben magyarázhatja a dokumentáció a
felhívást, adhat többlet információkat az ajánlattételhez. Majd előírja, hogy ha ezt
meghaladóan eltér a dokumentáció a felhívástól (jellemzően ezek a véletlenül eltérően közölt
adatok), akkor a dokumentációban lévő eltérő elemek semmisek. A semmisség miatt nem kell
a dokumentációt módosítani, hanem kiegészítő tájékoztatásban kell közölni a semmis elemek
körét. A semmisség abból áll, hogy ezeket az elemeket a közbeszerzési eljárásban és a
közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni. (Természetesen ha a dokumentációban
lévő adatok felelnének meg az ajánlatkérő szándékának és a felhívásban szerepelnének az
adatok tévesen, akkor ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, hanem a korábbiak szerint
módosítani kell a felhívást.)
48
5.	Az 56. § (4) bekezdés és 103. § az 54. § (5) bekezdésével szorosan összefüggő
szabályt tartalmaz és egyben azon eset kezelését is egyszerűsíti, gyorsabbá és olcsóbbá teszi,
amikor a dokumentáción belül vannak ellentmondások: a dokumentáció ugyanarról egyik
pontján más adatot tartalmaz, mint a másik pontján. Eddig ilyen esetben is hirdetményt kellett
közzétenni a módosításról és a 45 napos ajánlattételi határidő újrakezdődött. A Javaslat szerint
kiegészítő tájékoztatással módosítható a dokumentáción belüli ellentmondás: közölni kell,
melyik adat a helyes, a másik pedig semmis. Természetesen ezt csak az ajánlattételi határidő
lejártáig lehet megtenni, tehát a szerződés teljesítése során e szabály alapján nem lehet
módosítani.
6.	A 76. §, 108. §, 121. § (3) bekezdés szerint az ajánlati/részvételi felhívást továbbra is
csak hirdetménnyel lehet módosítani. Viszont ha a dokumentációt (is) módosítani kell az 54. §
(4) bekezdését meghaladó körben, akkor csak a módosítás tényének és a módosított
dokumentáció átvétele körülményeinek kell a módosító hirdetményben szerepelnie. (Eddig a
dokumentáció módosuló elemeinek is a hirdetményben kellett szerepelniük, ami a hirdetmény
terjedelmét és költségét növelte, továbbá a dokumentáció bizonyos elemeit - pl. tervrajzok,
táblázatok - gyakorlatilag nem lehetett a hirdetménnyel módosítani, mert a hirdetményben a
rajzok, táblázatok technikai okokból nem jelentek meg.). A módosított dokumentációért az
ajánlatkérő nem kérhet újabb ellenértéket. Akár az ajánlati felhívás, akár a dokumentáció
módosul hirdetménnyel, az eddigi szabálytól eltérően nem kell az egész ajánlattételi
határidőnek (részvételi határidőnek) újrakezdődnie, hanem a módosító hirdetmény feladásától
számított legalább 20 napot kell biztosítani az ajánlattételre (részvételi jelentkezésre), kivéve
ha az eredeti határidő tovább tartott volna.
7.	A 98. § (2) bekezdés, 200. § (1) bekezdés hatályát veszti. Ezen rendelkezések miatt a
közbeszerzési eljárás eredményéről két - ugyanolyan tartalmú - tájékoztatót kellett
közzétenni. Az egyik - az EU irányelveiből nem következő - közzétételi kötelezettség
felesleges.
8.	99. § A közösségi értékhatár feletti eljárások ajánlattételi/részvételi határidőit nem
lehet csökkenteni. Az eredményhirdetés és szerződéskötés közötti - jelenleg 20 napos -
kötelező várakozási időt viszont lehet. Az előzetes vitarendezés és jogorvoslati eljárás indítás
határidőire tekintettel a Javaslat 12 napra csökkenti.
9.	A Javaslattal módosuló 99. § (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy részajánlat tétele
esetén csak a jogorvoslati eljárással vagy előzetes vitarendezéssel érintett részre vonatkozó
szerződést nem lehet megkötni a jogorvoslati eljárás befejezéséig.
10.	A 99/A. § (4) bekezdés, és a 17/C. § számos olyan dokumentumnak az ajánlatkérő
honlapján való közzététele kötelezettségét írta elő, melyek az Európai Unió Hivatalos
Lapjában, illetve Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek elektronikusan. Továbbá egyes
nehezen összegyűjthető adatok közzétételéről is rendelkezett a 99/A. E rendelkezések nagy
részét a Javaslat hatályon kívül helyezi.
11.	A 249. § (2) bekezdés p) pontja szerint az egyszerű eljárásban (mint 2009. áprilisa
előtt) nem kell eredményhirdetést tartani, csak az eljárás eredményéről szóló összegezést kell
megküldeni az ajánlattevőknek.
12.	A 251. § (1) bekezdése a hirdetménnyel induló egyszerű eljárás ajánlattételi
határidejét 25 napról 20 napra csökkenti a Javaslat.
13.	A 251. § (2) bekezdése visszaállítja a 2009. április előtti állapotot, tehát egyszerű
eljárásban meghatározott érték alatt lehetséges hirdetmény közzététele nélkül 3 ajánlat kérése.
A minimális ajánlattételi határidő 15 nap.
49
V.	KORRUPCIÓ ELLENI INTÉZKEDÉSEK
1.	A 20/A. §-ának új (2) bekezdése részletezi, hogy különösen miből következtethet az
ajánlatkérő tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény megsértésére, amikor a GVH-hoz kell fordulnia.
2.	A 65. § (4) bekezdésének módosításával a Javaslat célja, hogy egyértelmű legyen: az
erőforrást nyújtó szervezetnek is igazolnia kell, hogy ő alkalmas. Mivel ez mindeddig nem
volt egyértelmű, előfordulhatott, hogy jelentéktelen cégek által adott nyilatkozatra hivatkozva
alkalmatlan ajánlattevők részt tudtak venni közbeszerzési eljárásokban. Ugyanezen okból nem
lenne célszerű az erőforrás 4. § 3/E pontja szerinti fogalmának törlése, mert ez szab gátat
annak, hogy egy - az ajánlattevővel semmilyen kapcsolatban nem álló és a Kbt. szerint a
szerződés teljesítésében ténylegesen részt nem vevő - cég (mint erőforrást nyújtó szervezet)
irataival tudja elnyerni az ajánlattevő egy közbeszerzés teljesítését.
3.	A 80. § (4) bekezdés szerint az ajánlatok bontásán lehetőséget kell adni a felolvasó lap
megtekintésére. Ezzel az olyan sajnálatos eseteket kívánjuk kivédeni, amikor egy-egy
ajánlattevő az ajánlatkérővel összejátszva sajátos színű csomagban adja be az ajánlatát, az
ajánlatkérő azt bontja fel utoljára és olyan ellenszolgáltatást olvas fel, amivel az ajánlattevő
biztosan nyerhet, utólag pedig (a Kbt.-be ütközően) kijavítják az ajánlatot, de ezt bizonyítani
nem lehet. Jelenleg még az ilyen ajánlatkérő megtagadhatja, hogy az ajánlattevők egymás
ajánlatának felolvasó lapjait megtekintsék.
4.	A 80. § (5) bekezdés szerint az össze nem fűzött ajánlat eredeti példányát a bontáskor
az adott ajánlattevő, vagy ha nincs ott, az ajánlatkérő összefűzi. Az össze nem fűzött ajánlatot
akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő könnyen módosíthatja jogellenesen, ezért az
összefűzéssel nem lenne helyes megvárni a hiánypótlást.
5.	A 96. § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az eredményhirdetés után lehetséges
más ajánlatokba történő betekintés az ajánlatkérőnél. Így az ajánlatkérő és egyik ajánlattevő
közötti esetleges összejátszás könnyebben tetten érhető.
6.	A 96/A. § az előzetes vitarendezést kiterjeszti az összes eljárási cselekményre és
lehetővé teszi, hogy a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamarák vagy
érdekképviseleti szervezetek is indíthassanak.
7.	A közbeszerzési eljárás szabályozásának olyan módosításai, melyek elektronikus
közbeszerzést tesznek lehetővé, a korrupció ellen hatnak, mert az elektronikus dokumentálás
miatt az eljárás során esetleg elkövetett jogosulatlan módosítások ellenőrizhetők. A Kbt. 20. §
(1) bekezdése lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás egy vagy több részének elektronikus
lefolytatását, ugyanakkor a hatályos törvény több ponton olyan szabályt tartalmaz, ami csak
nem elektronikus közbeszerzési eljárásban értelmezhető, tehát kizárja az adott eljárási
cselekmény elektronikus végzését, vagy elektronikus közbeszerzésben felesleges (pl.
ajánlatok személyes bontása, személyes jelenléttel járó eredményhirdetés). A jogbiztonság és
alkotmányosság szempontjára tekintettel helyes lenne, ha a Kbt. végrehajtási rendeletei nem a
Kbt.-től eltérő, hanem csak a Kbt. egyes elemei tekintetében részletesebb szabályokat
tartalmaznának. Nem lenne tehát alkotmányos megoldás, ha olyan eljárási cselekményekről,
melyeket a Kbt. szerint nem lehet elektronikusan végezni, vagy feltétlenül személyes
jelenléttel kell végezni, csak a végrehajtási rendelet írná elő, hogy azokat hogyan lehet
kizárólag elektronikusan végezni. Ezért a Javaslat több ponton ennek szellemében módosítja a
50
Kbt.-t., mivel a szükséges szabályok nem olyan részletesek és terjedelmesek, hogy ne
kerülhetnének a Kbt.-be.
8.	A 243. § a) pontjának módosítására tekintettel a jövőben a honvédelmi és
nemzetbiztonsági beszerzések nemzeti értékhatárban is csak akkor legyenek kivételek, ha az
Országgyűlés bizottsága hozzájárult.
9.	A 243. § h) pontjának és a 4. § 13/A, 4. § 19) pontok törlése. Ezek a
„közmegrendelésnek” a nemzeti értékhatár hatálya alóli kivételéről szóltak.
10.	254. § (3) bekezdés: kórházprivatizációnál a közbeszerzés elkerülését lehetővé tevő
szabály hatályon kívül helyezése
11.	A 323. § (2)-(5) bekezdéseinek módosításai a Döntőbizottsági kérelmek beadásának
2010. január 1. előtti szabályainak visszaállítását szolgálják. 2010. január 1. óta a határidők
nem a jogsértő esemény tudomásra jutásától kezdődnek. De ennek egyik oka az az akkor még
fennállt szándék volt, hogy 2010. január 1-jétől elektronikus közbeszerzés lesz, tehát minden
azonnal mindenkinek a tudomására jut. Ez még elektronikus közbeszerzés esetén sem lett
volna így, de egyébként is indokolatlan és a jogorvoslati eljárást korlátozzák a túl rövid
jogorvoslati kérelmezési határidők. Különösen a jogsértő felhívások és dokumentációk
megtámadásának határidejét kell hosszabbá tenni, egyrészt mert az „irányított
közbeszerzések” kulcsa (az azt lehetővé tevő jogsértés) általában az ajánlati felhívásban
és/vagy dokumentációban van, másrészt az ajánlattevők általában az ajánlattételi határidő
utolsó 15 napjában szoktak alaposabban elkezdeni foglalkozni egy-egy ajánlati felhívással és
dokumentációval, amikorra a most még hatályos megtámadási határidő már régen lejárt.
12.	327. § (2) bekezdés b), (3) bekezdés: A jogorvoslati eljárást kérelmezők körének
kiterjesztése a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű ajánlattevői érdekképviseleti
szervezetekre és kamarákra. A Döntőbizottság gyakorlata szerint már most is jogosultak az
ilyen szervezetek jogorvoslati eljárást indítani, de ezt nem sokan tudják. Az ajánlattevők
gyakran nem mernek saját nevükben megtámadni egy-egy jogsértő ajánlati felhívást és/vagy
dokumentációt.
13.	A jogorvoslati eljárási díjak csökkentése, ha nem az eljárás eredménye ellen van a
jogorvoslat. A korrupció erős kontrollját kellene hogy jelentse az, hogy konkurens
ajánlattevők látják az ajánlati felhívásokat és dokumentációkat és általában már az
ajánlattételi határidő lejárta előtt észlelik az „egy ajánlattevőre kiírt” közbeszerzéseket.
Ösztönözni kell, hogy ezeket megtámadják, ne legyenek olyan passzívak, mint eddig. Az
ösztönzés egyik eleme a jogorvoslati eljárás alacsonyabb díjának kiterjesztése minden olyan
jogorvoslati kérelemre, amikor nem a közbeszerzési eljárás eredményét támadják (amikor az
igazi - az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban történt - jogsértést általában már nem
lehet orvosolni).
VI.	A MÓDOSÍTÁSSAL MEGVALÓSULÓ EGYÉB CÉLOK
A)	Alkotmányosság biztosítása
1.	3. § (2) bekezdés: Jelenleg több rendelet a Kbt.-től eltérő előírást tartalmaz olyan
esetekre, melyekben a Kbt.-t. kell alkalmazni. Ez a helyzet alkotmányellenes, ugyanakkor a
Közbeszerzési Döntőbizottságnak a közbeszerzésre vonatkozó összes jogszabály betartását
számon kell kérnie. Ezen ellentmondást kívánja tisztázni a 3. § (2) bekezdése, mely az
alkotmánnyal összhangban úgy rendelkezik, hogy ha rendelet a Kbt.-től eltérő szabályt
tartalmaz, akkor a Kbt.-t. kell alkalmazni. Így a jogalkalmazók iránymutatást kapnak, melyik
51
előírást kell alkalmazniuk és nem járhatnak úgy, hogy ha az ellentmondó szabályok egyikét
betartják, a másik be nem tartásáért elmarasztalják őket.
2.	60. § (1) bekezdés a) pontja csak a jogerősen elrendelt csőd- vagy felszámolási eljárás
miatt van kizárva az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásokból (eltérő szabály esetén a
konkurensek visszaélhetnének).
3.	318. §, 327. §: a Közbeszerzési Döntőbizottság kizárólagos jogköre az európai uniós
támogatásból megvalósított közbeszerzéseknél a közbeszerzési szabályok betartásának
megítélése. Jelenleg kormányrendelet alapján szakértelemmel nem rendelkező személyek
jogosultak erről dönteni és súlyos jogkövetkezményeket alkalmazni úgy, hogy jogorvoslatra
sincs lehetőség. Ennek érdekében a jogorvoslati eljárás megindításának határidejét úgy kellett
meghosszabbítani, hogy a szabálytalanság miatti eljárásokra nyitva álló határidő egésze alatt a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehessen fordulni.
B)	A gyakorlat által igényelt módosítások, egyszerűsítések
1.	4. § (2) bekezdés: Az alvállalkozó fogalma 2009 áprilisában annyira kiszélesedett,
hogy minden szervezet beletartozik, amely az ajánlattevőn keresztül részt vesz a szerződés
teljesítésében. Az igazi problémát nem a minősítés jelenti, hanem az, hogy a 10% feletti
alvállalkozónak ugyanúgy kell igazolnia az alkalmasságát és a kizáró okok fenn nem állását,
mint az ajánlattevőnek. Ez sok esetben irreális (pl. külföldi autógyárak továbbértékesítői be
kellene hogy mutassák az autógyár adó-, vám- igazolásait, mérlegét). Ezért a Javaslat
életszerű kivételeket teremt az alvállalkozó fogalma alól. (Ugyanakkor ha az ajánlatkérő fel
kívánja ezen szervezetek adatait használni az alkalmasságának igazolásához, akkor
alvállalkozónak minősítheti őket a 69. § szerint.)
2.	A 10. § (1) bekezdése úgy módosul, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való
közreműködés még nem von maga után összeférhetetlenséget, csak az ajánlati felhívás vagy
dokumentáció készítésében való részvétel. Az összeférhetetlenség eddigi széles előírása
gyakorlati problémákat okozott, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás előkészítésében való
részvétel (ha nem valósul meg az ajánlati felhívás vagy dokumentáció készítésében való
közreműködés), nem ad az érintett ajánlattevőnek nagy előnyt a többihez képest. Tehát
elegendő az összeférhetetlenségnek a Javaslat által meghatározott körben való meghatározása.
3.	A 11. §: 2009 áprilisa óta előírja, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak
továbbképzésen kell résztvenni, de a továbbképzés szabályai nem készültek el. A gyakorlat
alapján megállapítható, hogy ez az előírás felesleges, elegendő hogy a hivatalos közbeszerzési
tanácsadóknak 3 évenként újra kell igazolni a gyakorlatukat.
4.	57. §: A gyakorlat igényli hogy egyértelművé váljon: az ellenszolgáltatáson kívüli
részszempontokkal kapcsolatos ajánlati elemeket lehet korlátozni abban az irányban,
amelyben nincs verseny (pl. jótállás időtartama meghatározott mértéknél ne lehessen
rövidebb, a verseny a minél hosszabb jótállás vállalására vonatkozzon). Továbbá lehessen
olyan határt megadni, melynél magasabb vállalás nem kap többlet-pontot. Sokkal egyszerűbb,
mint az irreális ajánlati elemekre vonatkozó szabályozás és nem is ütközik bele, mert az
ajánlattevő, ha akar megajánlhat nagyobb ajánlati elemet, de nem kap többlet pontot,
legfeljebb érvénytelen lesz az ajánlata a 87. § miatt.
5.	57. §: Régi igény, hogy lehessen a szakmaiságot érvényesíteni az elbírálás során.
Eddig a szakmaiság érvényesítésének módja a szakmai ajánlat megkövetelése volt, ami
komoly munkát okozott az ajánlattevőknek, ami a nem nyertes ajánlattevőnél kárba is ment,
továbbá a szakmai ajánlat értékelésének nincs objektív módja, tehát korrupcióra is alkalmat
52
ad. Nem ütközik az EU közbeszerzési irányelveibe, hogy az ajánlattevők minél jobb
színvonalú szakmai alkalmasságát (mely a teljesítés minőségével függ össze) az elbírálás
során is lehessen értékelni. A Javaslat erre körülhatárolt lehetőséget ad.
6.	63. §: 2009. áprilisától hatályos az a szabály, hogy nem az összes ajánlattevőnek csak
a nyertesnek, csak az eredményhirdetést követő 8. napig kell beadnia a kizáró okok
igazolásait. Az ezzel összefüggő eljárásrend nincs teljeskörűen szabályozva és nehéz is lenne
az eredményhirdetés utáni további eljárási cselekményeket szabályozni a Kbt.-ben. Továbbá
versenysértő állapotot idézett elő, hogy olyan ajánlattevő ajánlata befolyásolta az ajánlattevők
sorrendjét, amely tulajdonképpen érvénytelen lett volna, ha az ajánlatkérő már az
eredményhirdetés előtt vizsgálhatta volna a kizáró okokat. A Javaslat visszaállítja azt az
állapotot, hogy az ajánlatban kell igazolni a kizáró okok fenn nem állását. A kizáró okokkal
kapcsolatban általában a következő iratokat kell beadni: cégkivonat, APEH igazolás, VPOP
igazolás, közjegyző által hitelesített nyilatkozat. A cégkivonatot ettől függetlenül az
ajánlatban be kell adni a képviseleti jog igazolása érdekében. Az APEH és VPOP igazolást a
Javaslat alapján nem kell beadni, ha a szervezet szerepel a köztartozás mentes adózói
adatbázisban, illetve a Javaslat egyértelművé teszi, hogy egyéb esetben is elég évente egyszer
kiváltani. Tehát a közjegyző által hitelesített nyilatkozat az egyetlen irat, amit az ajánlatban
kell beadni, ahelyett, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek, csak az eredményhirdetés után
kellene beadnia. Álláspontunk szerint ez nem jelent olyan terhet az ajánlattevőknek, mint
amilyen hátrány származott a versenysértő állapotot kialakító és hiányos szabályozásból.
C)	Európai uniós szabályozás miatt módosuló szabályok
30. § Az értékhatárok EURO-ban meghatározott összegei változtak 2010. január 1-jével.
40. § (6) bekezdés az egybeszámítás alóli kivétel került az EU irányelvébe.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a Kbt. 3. §-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési szabályozás
alkotmányosságának erősítése, a jogbiztonság növelése.
Sajnos, az utóbbi években több olyan rendelet jelent meg, mely - néha nem is a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényből (a továbbiakban: Kbt.) származó
felhatalmazás alapján - a közbeszerzési eljárásokra, vagy az azokban kötött szerződésekre a
Kbt.-től eltérő szabály alkalmazását írja elő. Noha az Alkotmány szerint ez nem lehetséges, az
ilyen szabályokat is mindaddig alkalmazni kell, amíg az Alkotmány Bíróság hatályon kívül
helyezi, ha ezt valaki egyáltalán kérelmezi. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre
bármely közbeszerzési jogszabály megsértésére kiterjed, de bizonytalan, hogyan döntsön, ha a
jogszabályok (noha alkotmányellenesen) egymástól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak.
Különösen nehézzé teszi az ilyen helyzetek eldöntését, hogy egyfelől alkotmányos alapelv,
hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem térhet el a magasabb szintűtől, viszont ha mégis
eltér akkor belép az a szintén általános alapelv, hogy „lex specialis derogat legi generali”,
tehát hogy a különös jogszabály megelőzi az általánost. Tehát ilyenkor - mindaddig, míg az
egyébként alkotmányellenes alacsonyabb szintű jogszabály hatályban van - azt kell
alkalmazni, ha az a Kbt.-hez képest különös (pl. azért mert valamelyik beszerzés tárgy
beszerzésének sajátos szabályait tartalmazza).
Javaslat a Kbt. 3. §-át egy olyan új (2) bekezdéssel egészíti ki, mely rendezi azt a helyzetet,
amikor alacsonyabb szintű jogszabály a Kbt.-től eltérő szabályt tartalmaz a Kbt. hatálya alá
tartozó szerződéskötési folyamatra (mely ha a Kbt. hatálya alá tartozik, tulajdonképpen
közbeszerzési eljárás), vagy akár szerződés kötelező tartalmi elemeire, vagy szerződés
teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze a Kbt.-vel. Ilyen esetben kizárólag
a Kbt.-t kell alkalmazni a Kbt. által (is) szabályozott kérdésekben.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a a Kbt.- definíciókat tartalmazó 4. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, a közbeszerzési szabályozás alkotmányosságának
erősítése, a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele, az ajánlat érvénytelensége esélyének
csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés
elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza, továbbá az elektronikus
közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Kbt. 4. §-a a Kbt.-ben használt fogalmak definícióját tartalmazza, több fogalom módosul,
illetve a § új fogalmakkal egészül ki.
A 4. § 1. pontjában az ajánlattevő fogalma módosul, ennek indoka, hogy a hatályos törvény
csak az ajánlattétel után minősíti a közbeszerzési eljárásban résztvevőket ajánlattevőnek és
nincs elnevezése az ajánlattételi határidőben az ajánlatkérővel érintkezésbe kerülő cégeknek
(akik feltehetőleg ajánlatot fognak tenni). Ugyanakkor az 54. és 56. §-ok is az ajánlattevőről
szólnak az ajánlattételi határidő lejárta előtti eljárási cselekmények tekintetében. Ezen
ellentmondást oldja fel a Javaslat. A Kbt. 4. §-ának a Javaslattal megállapított 1) pont c)
alpontjában felsorolt személyek (szervezetek) csak az ajánlattételi határidő lejártáig
minősülnek ajánlattevőnek, ezt követően vonatkozásukban az a) alpontot kell alkalmazni,
tehát csak akkor minősülnek továbbra is ajánlattevőnek, ha ajánlatot tesznek. Így őket a Kbt.
80. §-ától kezdődő eljárási cselekmények során az ajánlattevői jogosítványok csak akkor
illetik meg, ha ajánlatot tesznek. Ha pedig egy személy (szervezet) a dokumentációt átvette,
54
de végül nem ajánlattevő lesz, hanem az egyik ajánlatban alvállalkozóként szerepel, akkor az
ajánlattételi határidő lejártától kezdve alvállalkozónak minősül.
A 4. § az 1. pontja után kiegészül az „általános javítási munkálat” fogalmát tartalmazó 1/A.
ponttal. Ez a definíció a 40. § új (5) bekezdéssel történő kiegészítése miatt szükséges, mert a
40. § Javaslattal megállapított (5) bekezdése az „általános javítási munkálat” fogalmát
használja.
A 4. § 2. pontjában az alvállalkozó fogalma módosul. E szabály a közbeszerzési eljárások
egyszerűsítését és egyértelműségét szolgálja. Az alvállalkozó még hatályos fogalmába
minden személy (szervezet) beletartozik, aki a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés
teljesítésében az ajánlattevőn keresztül részt fog venni. Annak értelmezése vitatott volt, hogy
mit jelent a teljesítésben való részvétel: a tevékeny részvételt vagy a beszállítást is pl. A
fogalom vitathatósága önmagában is indokolja annak módosítását. A legszigorúbb értelmezés
szerint ha pl. az ajánlattevő továbbértékesítő, akkor a gyártó is (aki esetleg egy külföldi
világcég) alvállalkozónak minősül a hatályos szabályozás szerint, ami azzal jár, hogy a gyártó
banki igazolásait, számviteli beszámolóját be kellett mutatni az ajánlattételhez (ha ezzel
összefüggő alkalmassági feltételt az ajánlatkérő előírt).
A Javaslat mindazokat kiveszi az alvállalkozó fogalmából, akik nem klasszikus értelemben
vett alvállalkozók: tehát tevőlegesen nem vesznek részt a közbeszerzési szerződés
teljesítésében, továbbá a munkaviszonyban, illetve egyéb foglalkoztatási jogviszonyban
állókat is. Megjegyezzük, attól, hogy a 4. § (2) bekezdése e személyeket (szervezeteket) nem
minősíti alvállalkozónak, ha az ajánlatkérő az alkalmasságát ezen szervezetekkel együtt
kívánja igazolni (mert önmagában nem alkalmas a szerződés teljesítésére), akkor a Kbt. 69. §-
ának a Javaslattal megállapított új (4) bekezdése szerint az ilyen szervezeteket is (a
munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állókon kívül) jogosult
alvállalkozónak minősíteni, ekkor az ilyen szervezetekre (személyekre) mind a közbeszerzési
eljárásban, mind a szerződés teljesítése során az alvállalkozókra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A 4. § 9. pontjában az erőforrást nyújtó szervezet fogalma módosul. Ennek oka részben az,
hogy az alvállalkozó fogalma is módosul, a két fogalom ugyanis szorosan összefügg, részben
pedig az, hogy az erőforrást nyújtó szervezet eddigi definíciója nem volt kellően egyértelmű.
Az erőforrást nyújtó szervezet hatályos definíciójának lényege - melyet a Javaslat is fenntart -,
hogy az erőforrást nyújtó szervezet olyan szervezet vagy személy, amely nem minősül
alvállalkozónak. A Javaslat alapján számos szervezet az alvállalkozó fogalmi köréből a
kikerül, azonban a szándék az, hogy ezek erőforrást nyújtó szervezetnek se minősüljenek.
Hiszen éppen azért kerülnek ki az alvállalkozó fogalmából is, hogy a közbeszerzési eljárásban
ne kelljen a rájuk vonatkozó igazolásokat beadni, csak akkor, ha az ajánlattevő szükségesnek
tartja. A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy az erőforrást nyújtó szervezet funkciója
az, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vegyen
részt. Az alvállalkozó fogalma rögzíti, hogy alvállalkozó az, aki részt vesz a szerződés
teljesítésében, az erőforrást nyújtó szervezet leglényegesebb ismérve pedig az, hogy ő nem
alvállalkozó, ebből következően nem vesz részt a szerződés teljesítésében.
A 4. § 9. pontjában a hamis adat fogalma módosul. A hatályos szöveg szigorú értelmezése
szerint ha egy ajánlattevő véletlenül (elírás folytán) közöl az ajánlatban olyan adatot, ami nem
felel meg a valóságnak, emiatt érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatát és a közbeszerzési
eljárásokban való részvételből három évre ki kell zárni. E feleslegesen szigorú szabályt
módosítja a Javaslat úgy, hogy csak a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat minősül
hamis adatnak. Így csökken az érvénytelen ajánlattétel veszélye.
55
A 4. § 11. pontjában az „írásbeli, írásban” kifejezések fogalma módosul. A Kbt. 20. § (1)
bekezdése szerint az ajánlatkérő választása szerint elektronikus közbeszerzési eljárást is
tarthat, vagy egyes eljárási cselekményeket elektronikusan végezhet. A Kbt. számos ponton a
különböző eljárási cselekmények írásban történő végzését teszi kötelezővé. A hatályos Kbt.
csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentumot tekinti
írásos érintkezésnek, ugyanakkor a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott - a közbeszerzési
eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az
elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló - 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Ekör.) 3. § (1) bekezdése meghatározza olyan elektronikus formátum követelményeit is, ami
nem (feltétlenül) fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt, de az elektronikus
közbeszerzési eljárási cselekményekben az Ekör. szerint használható. A Kbt. és az Ekör.
közötti összhangot teremti meg a Kbt. 4. § 11. pontjának módosítása, amikor írásbeli
formának minősíti az Ekör. szerinti elektronikus formátumot is. Továbbá a Javaslat pontosítja,
hogy az elektronikus dokumentumoknak csak az elektronikus formája minősül írásos
érintkezésnek, a kinyomtatott elektronikus dokumentum nem, (így ha a Kbt. írásos formát,
kommunikációt követel meg, az elektronikus dokumentumokat megőrizni is elektronikusan
kell).
A 4. § a 23. pontja után kiegészül az „egyéb foglalkoztatási jogviszony” fogalmát tartalmazó
23/A. ponttal. A Kbt. eddig a „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony” fogalmat
használta a 10. §-ban és más részeiben (pl. 320. §), de nem határozta meg a tartalmát. A
Javaslat elfogadását követően helyébe mindenütt az „egyéb foglalkoztatási jogviszony”
kifejezés lép és ez az „alvállalkozó” új fogalmában is szerepelni fog. Ezért az új definíció a
Kbt. több rendelkezésének egyértelmű értelmezése céljából is szükséges. Az egyéb
foglalkoztatási jogviszony körébe a definíció szerint a nem polgári jogi jogviszony alapján
végzett tevékenységek tartoznak. Ha pl. a tartós megbízási jogviszony is ide tartozna, az az
összeférhetetlenség körét nagyon kitágítaná, az alvállalkozó fogalmát viszont feleslegesen
leszűkítené.
A 4. § a 23/A. pontja után kiegészül a „műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás”
fogalmát tartalmazó 23/B. ponttal. Ez a definíció a 67. § új (4) bekezdéssel történő
kiegészítése miatt szükséges, mert az használja ezt a kifejezést. A fogalmat egyelőre az építési
beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbr.) definiálja ugyanígy és az tartalmazza a most a Kbt.
67. § (4) bekezdése szerinti szabályt is. Az Épbr. ezen szabályait a Javaslat azért veszi át a
Kbt.-be, mert valóban szükségesek, de a Kbt.-től eltérő szabályt tartalmaznak, melyet az
alkotmányosság érdekében nem kormányrendeletben, hanem a Kbt.-ben kell szabályozni.
A 4. § 31. pontjában a részvételre jelentkező fogalma módosul. Indokai ugyanazok, mint a
Javaslat 2. § (1) bekezdésével módosított Kbt. 4. § 1. pontjában szereplő ajánlattevő fogalma
módosításának.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 4. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy az abban található egyes
fogalmakat a Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyez, illetve az abban
található egyes elemeket a Javaslat 88. §-ának (1) bekezdése módosít.
A 3.§-hoz
A Javaslat 3. §-a a Kbt. közbeszerzési eljárás dokumentálásáról szóló 7. §-át módosítja. A
módosítás célja az elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok
megteremtése.
56
A Kbt. 7. §-a a közbeszerzési eljárások iratainak dokumentálására vonatkozó szabályokat
tartalmazza és szabályai csak a papír-alapú közbeszerzési eljárásban alkalmazhatók. Az
elektronikus közbeszerzés más szabályokat igényel, tehát az előírásokat ki kell egészíteni. A
Javaslat 4. §-a alapján közbeszerzési eljárás vagy az elektronikusan végzett eljárási
cselekmények iratait - az írásos formán kívül - meg lehet őrizni elektronikus formában is,
ennek egyes követelményeit az Ekör. 3. § (4) bekezdése tartalmazza. Ha az ajánlatkérő az
iratokat elektronikusan őrizte meg, akkor azokat utóellenőrzéskor sem kell kinyomtatnia,
hanem a Közbeszerzések Tanácsa vagy az ellenőrzésre jogosult vagy más illetékes szervek
számára elegendő hozzáférést biztosítani.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a a Kbt. ajánlatkérői oldalon résztvevőkről szóló 8. §-át módosítja. A
módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá tétele az ajánlatkérő
számára, továbbá a hatályos szabályok egyértelművé tétele.
A Kbt. 8. § (3) bekezdésének hatályos szövege több féle módon értelmezhető. Értelmezhető
úgy, hogy az ajánlatok elbírálásának teljes folyamatát (beleértve az ajánlatok hiánypótlás
előtti áttekintését, a hiánypótlás és Kbt. 84-87. §-ai szerinti iratok szövegezését is) legalább 3
tagú bírálóbizottságnak kell végeznie. Ugyanakkor a 8. § hatályos (3) bekezdése arra is utal,
hogy a bírálóbizottságnak csak az eljárást lezáró döntéshez kell szakvéleményt készítenie.
Azt, hogy az eljárást lezáró döntésbe csak a nyertes ajánlattevőről való döntés tartozik-e, vagy
az érvényes ajánlatok köréről szóló döntés is, a Kbt. szintén nem határozza meg.
Az egyértelműsítés során érdemes az előírást olyanná formálni, hogy egyben az ajánlatok
elbírálása gyorsabban tudjon megtörténni. Ennek érdekében a bírálóbizottságnak az
ajánlatoknak csak a hiánypótlással, számítási hiba javítással és a Kbt. 85-87. §-ai szerinti
felvilágosításokkal, indokolásokkal véglegesített változatait kell megvizsgálnia abból a
szempontból, hogy mely ajánlatok érvényesek és melyik az összességében legelőnyösebb,
vagy legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat. Az előzőekből egyben az is
megállapítható lesz, hogy az eljárást lezáró döntésnek is legalább az érvényes ajánlatok
köréről és nyertes ajánlat kiválasztásáról kell szólnia. (Ezt az indokolja, hogy az érvényes
ajánlatok köre jelentősen befolyásolja, hogy melyik ajánlat lesz a nyertes ajánlat.) Ha
hiánypótlás, számítási hiba javítás vagy a Kbt. 85-87. §-ainak alkalmazására nem volt szükség
(mert minden ajánlat teljes volt, nem volt számítási hiba és felvilágosítást, indokolást sem
kellett kérni semmiről), akkor a bírálóbizottság természetesen nem ezen eljárási cselekmények
után kell hogy összeüljön, hanem ha az ajánlatok átvizsgálása megtörtént, az eljárást lezáró
döntés meghozatala előtt.
Ugyanakkor ez a szabály nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatában
úgy rendelkezzen, hogy az elbírálás más részeit is bizottság végzi, illetve hogy más eljárási
cselekményeket is bizottság végez.
Az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-a a Kbt. hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételéről szóló 9. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások olcsóbbá, továbbá a hatályos
szabályozás egyértelműbbé tétele.
A hatályos Kbt. kötelezővé teszi hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételét a közösségi
értékhatár feletti közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat a kötelezettséget megszünteti. Így a
jövőben hivatalos közbeszerzési tanácsadó bármely közbeszerzési eljárásba bevonható, de
bevonása nem kötelező. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a felhívás és dokumentáció
57
előkészítésében, továbbá - az ajánlatkérő igénye szerinti mértékben - a közbeszerzési eljárás
többi részében is, feladata a közbeszerzési szakértelem biztosítása. A hivatalos közbeszerzési
tanácsadó jogintézményének bevezetésekor az ajánlatkérők közbeszerzési kötelezettsége sem
volt nagyon régi szabály, a Kbt. pedig az addigi közbeszerzési törvénynél sokkal
bonyolultabb törvény, aminek hatályba lépését követően aggályos volt, képesek lesznek-e az
ajánlatkérők a Kbt.-t megfelelően alkalmazni. Az azóta eltelt több, mint 6 év alatt az
ajánlatkérőknek módjuk nyílt a Kbt. szabályait megérteni és gyakorlati alkalmazásának
mikéntjét megismerni. Ezért nem szükséges fenntartani a hivatalos közbeszerzési tanácsadó
igénybevételének kötelezettségét.
Ha az ajánlatkérők továbbra is igénylik majd ezt a szolgáltatást, a Kbt. alapján igénybe
vehetik.
A Kbt. 9. §-ába bekerülő új (3) bekezdés tulajdonképpen az eddigi 11. § (8) bekezdésének
módosított változata. E rendelkezés célja, hogy egyértelművé váljon: a nem ügyvéd hivatalos
közbeszerzési tanácsadók a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységük során sem
jogosultak az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott tevékenység végzésére. A hatályos szöveg nem rendelkezik egyértelműen
arról, hogy a nem ügyvéd hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem csak úgy általánosságban,
hanem a hivatalos közbeszerzési tanácsadás során nem végezhet ügyvédi tevékenységet.
Jelenleg gyakori, hogy nemcsak hogy nem ügyvédek, de még jogi végzettséggel sem
rendelkező személyek készítenek szerződéstervezetet és egyéb jogi tartalmú iratokat a
közbeszerzési eljárásokban, illetve végeznek a Kbt. szabályait értelmezve jogi tanácsadást.
Indokolt tehát, hogy a Javaslat egyértelművé tegye: a nem ügyvéd hivatalos közbeszerzési
tanácsadók a hivatalos közbeszerzési tanácsadás során ilyet nem végezhetnek.
A 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a a Kbt. összeférhetetlenségről szóló 10. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése,
ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése. továbbá
a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
Az összeférhetetlenség szabályozásának célja, hogy az ajánlatkérő oldalán ne vegyen részt a
közbeszerzési eljárásban olyan személy (szervezet), aki saját vagy valamely hozzátartozója
érdekében akár az ajánlati felhívás és/vagy dokumentáció követelményeit, akár a
közbeszerzési eljárás lefolytatását (különös tekintettel az elbírálásra) úgy befolyásolhatja,
hogy a vele vagy hozzátartozójával érdekviszonyban álló gazdálkodó szervezet előnyösebb
helyzetbe kerüljön. A cél az, hogy ilyen személy ne jusson a többi ajánlattevőhöz képest
többlet-információkhoz a közbeszerzési eljárással kapcsolatban.
A hatályos Kbt. túlzottan kibővíti azoknak a tevékenységeknek a körét, melyekben a
közbeszerzési eljárásban esetleg indulni képes cég vagy azzal érdekviszonyban álló személy
(szervezet) nem vehet részt, ugyanis ide vonja a közbeszerzési eljárás előkészítését is, ami az
ajánlati felhívás és dokumentáció készítését megelőző tevékenység (mivel a Kbt. 10. §-ának
hatályos (1) bekezdése előkészítésen kívüli tevékenységként sorolja fel felhívás vagy
dokumentáció elkészítését). Ez indokolatlan, hiszen az érdekelt gazdálkodó szervezet
előnyére való befolyásolásra csak a felhívás és a dokumentáció elkészítése során van
lehetőség, annál korábbi folyamatok ebből a szempontból nem relevánsak. Tehát a Javaslat a
közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételt nem tekinti összeférhetetlenséget
előidéző oknak. Így eltűnik az ez eddigi értelmezési kérdés, hogy mi minősül a közbeszerzési
eljárás előkészítésének. Viszont az összeférhetetlen személyek (szervezetek) által nem
58
végezhető tevékenységek köre kibővül azzal, hogy a közbeszerzési eljárás irataiba nem
tekinthetnek be (csak olyan esetekben és módon, ahogyan az összes ajánlattevő is betekinthet,
ha kéri). Ebbe a körbe természetesen már az ajánlati felhívás és dokumentáció alapanyagait
képező iratok is beletartoznak.
Sok értelmezési problémát okozott, sőt téves értelmezésre adott alkalmat a hatályos Kbt. 10. §
(1)	bekezdésében szereplő azon előírás, hogy „az eljárásba nem vonható be”. Ezt ugyanis
sokan úgy értelmezték, hogy nemcsak az ajánlatkérő nem vonhatja be a közbeszerzési
eljárásba az összeférhetetlen személyt (szervezetet), hanem az ajánlattevő sem (pl.
alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként). A Kbt. hatályos 10. § (1)
bekezdésének teljes szövegéből ugyan eddig is következtetni lehetett arra, hogy csak az
ajánlatkérő általi bevonást zárja ki a Kbt., de a félreértések elkerülése érdekében szükséges
egyértelművé tenni, hogy az összeférhetetlenség hatálya alá tartozás a közbeszerzési eljárásba
az ajánlatkérő által történő bevonást zárja ki.
A fenti téves értelmezésnek volt az is a következménye, hogy az ajánlatkérők gyakran
elvárták, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon, hogy ő és az általa bevontak nem tartoznak az
összeférhetetlenség hatálya alá. Ilyen nyilatkozatot csak az ajánlatkérő által a közbeszerzési
eljárásba bevonni kívánt személynek (szervezetnek) kell tennie.
A 10. § (2), (7) és (8) bekezdését azért kell módosítani, mert azokban az erőforrást nyújtó
szervezet nem szerepel, noha az erőforrást nyújtó szervezetre is vonatkoznak az
összeférhetetlenség következményei, ha az ajánlatkérő vagy valamely általa bevont személy
megsérti az összeférhetetlenségi szabályokat (tehát úgy nyilatkozik az összeférhetetlenség
hiányáról, hogy közben vonatkozásában fennáll az összeférhetetlenség, vagy nem csatol
távolmaradási nyilatkozatot).
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 10. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (6) bekezdését a
Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezi.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a a Kbt. minősített ajánlattevők jegyzékéről szóló 13. §-át módosítja. A
módosítás célja az ajánlattétel egyszerűsítése, a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 386. § (1) bekezdésében 2009. óta szerepel az a szabály, hogy a minősített
ajánlattevők jegyzéke közhiteles. Erre és a Kbt. még hatályos 63/A. § (1) bekezdésére
tekintettel a minősített ajánlattevők jegyzékén szereplés tényét a közbeszerzési eljárásokban
azóta nem kellett volna igazolni, de a Kbt. 13. §-a továbbra is a jegyzékről szóló igazolás
elfogadását tette kötelezővé az ajánlatkérők számára. Ezt a Kbt.-n belüli ellentmondást
orvosolja a Javaslat azzal, hogy a 13. § (2) bekezdésében is egyértelművé teszi, hogy a Kbt.
hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban a minősített ajánlattevők jegyzékén szereplés
tényét is el kell fogadni igazolásnak mindazokra a körülményekre, melyeket a minősített
ajánlattevők jegyzékével egyáltalán igazolni lehet. (Az ajánlatkérőnek a jegyzék
megtekintésével kapcsolatos kötelezettségeit a Kbt.-nak a Javaslattal megállapított 20. § (8)
bekezdése tartalmazza.)
Ugyanakkor a minősített ajánlattevők jegyzéke az EU irányelvein alapuló intézmény, ami más
tagállamokban is létezhet, ahol esetleg nincs olyan szabály, hogy az elektronikus minősített
ajánlattevők jegyzékében szereplő ajánlattevőknek nem kell igazolást beadni. Ezért a Kbt. 13.
§ (1) bekezdése továbbra is előírja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa igazolást is köteles
kiállítani arról, hogy egy ajánlattevő a minősített ajánlattevők jegyzékén szerepel. Ez az
igazolás azonban csak a külföldi felhasználáshoz lehet szükséges.
59
A 8. §-hoz
A Javaslat 8. §-a a Kbt. közzétételi kötelezettségekről rendelkező 17/C. §-át módosítja. A
módosítás célja az ajánlatkérők közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeinek
egyszerűsítése.
A Kbt. hatályos 17/C. §-a számos olyan iratnak az ajánlatkérő honlapján történő közzétételét
teszi kötelezővé, melyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (hirdetmények elektronikus
napilapjában), illetve a Közbeszerzési Értesítőben (mely szintén elektronikus és a világhálón
elérhető) is megtalálhatók. Az ilyen dokumentumok ismételt közzétételének elrendelése
felesleges terhet ró az ajánlatkérőkre. Viszont a közzéteendő iratok közé bekerültek az
előzetes vitarendezés egyes iratainak közzétételi kötelezettségei is, melyeket viszont az
Interneten más módon senki sem tesz közzé.
A 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a a Kbt. közbeszerzési eljárások egyes formai előírásaival kapcsolatos 20. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, ezzel a
kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, továbbá az ajánlat
érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel
való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza. További
cél a szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a hatályos Kbt. 63/A. § (1) bekezdéséből a 20. § (7) bekezdésébe helyezi azt a
szabályt, hogy az ingyenes elektronikus, közhiteles vagy hatósági nyilvántartásban szereplő
adatok igazolását az ajánlatkérő nem jogosult kérni, ha azok a közbeszerzési eljárás nyelvén
rendelkezésre állnak. Ennek az a következménye, hogy a szabály nemcsak a kizáró okokkal
kapcsolatos igazolásokra vonatkozik, hanem bármely - a közbeszerzési eljárásokban
megkövetelt - igazolásra is.
Továbbá a Javaslat a szöveget úgy is változtatja, hogy nemcsak a közhiteles elektronikus
nyilvántartásokkal lehet igazolni a közbeszerzési eljárásban vizsgált körülményeket, hanem az
elektronikus hatósági nyilvántartásokkal is. Közhitelesnek ugyanis kevés jogszabály nevez
nyilvántartást, hatóságinak viszont több. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ilyennek
minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatása általános szabályairól
szóló törvény szerinti nyilvántartások is. Utóbbi azért szükséges, mert a hivatkozott törvény
köztestületi (tehát kamarai) nyilvántartásokra is vonatkozik, de azokat is hatóságinak tekinti,
anélkül, hogy erről egyértelműen rendelkezne. Ebből a kettősségből értelmezési vita lehet a
Kbt. alkalmazása során, ha a Kbt. nem rendelkezik erről egyértelműen. Ha egy törvény egy
nyilvántartást hatóságinak minősít [mint az említetten kívül pl. az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) a felelős
műszaki vezetők névjegyzékét és még számos tervezési, illetve építéssel kapcsolatos
tevékenységet végző szakma végzésére jogosultakról szóló névjegyzéket], akkor lehetséges és
-	az ajánlattevők, alvállalkozók költségeinek és adminisztrációjának csökkentése érdekében -
indokolt előírni, hogy annak elektronikus formáján való szereplést el kell fogadni a
közbeszerzési eljárásokban. Ugyanakkor a nyilvántartásokban feltehetőleg nem szerepelnek
lejárt engedélyű személyek (szervezetek), tehát azokból egyértelmű,hogy érvényes-e még az
adott személy (szervezet) engedélye vagy sem.
Viszont szükséges előírni, hogy az ilyen nyilvántartásban való szereplést csak akkor kelljen az
ajánlatkérőnek igazolásként elfogadnia, ha a nyilvántartás a közbeszerzési eljárás nyelvén
60
rendelkezésre áll. Az ajánlatkérők ugyanis jogosultak az ajánlatban lévő minden idegen
nyelvű irat fordítását kérni, ezek az adatok viszont nem lesznek az ajánlatban. Ha az
ajánlatkérő bármely nyelven rendelkezésre álló nyilvántartás adatait el kellene hogy fogadja,
ez nehézségeket okozna.
Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők információt kapjanak az e szabály hatálya alá tartozó
névjegyzékek, nyilvántartások adatairól, a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki ezek
köréről és Internetes elérhetőségéről.
A Javaslat a 20. § új (8) bekezdésében a korábbi 63/A. §-nál pontosabban írja le az
elektronikus nyilvántartásokban szereplés ellenőrzésével kapcsolatos ajánlatkérői teendőket.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ajánlatok bontása és az eredményhirdetés között
egyszer kell ellenőrizni a nyilvántartásban a szükséges adatokat (ha az iratot papír alapon az
ajánlatban adták volna be, akkor is legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártakori állapotot
lehetne csak belőle megállapítani). Két szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban kell
az eredményhirdetés előtt vizsgálni az adott elektronikus nyilvántartást. Ezzel kapcsolatban a
Kbt. 121. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése olyan eltérő szabályt tartalmaz,
hogy munkaügyi jogszabálysértés ellenőrzését a két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi
határidő és az eredményhirdetés között ismét el kell végezni.
Az elektronikus nyilvántartásban szereplő adatokat ki kell nyomtatni, ha a közbeszerzési
eljárás nem elektronikus közbeszerzés. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.
törvény szerint az elektronikus dokumentumok kinyomtatott állapotban nem hitelesek.
Azonban nem azért kell a nyilvántartások adott részét kinyomtatni, hogy az váljon hiteles
adattá, hanem hogy az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy egyáltalán ellenőrizte-e a
nyilvántartást vagy sem és akkor mit tapasztalt. Elektronikus közbeszerzés során a
nyilvántartások adatait elektronikusan kell megőrizni.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 20. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy az abban található
egyes elemeket a Javaslat 87. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyez.
A 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a a Kbt. versenysértő magatartásokkal kapcsolatos kötelezettségekről szóló
20/A. §-át módosítja. A módosítás célja a közpénzek takarékos felhasználásának fokozása, a
verseny tisztaságának biztosítása.
A 20/A. §-nak a Javaslattal megállapított új (2) bekezdése példálózóan sorolja fel azokat a
körülményeket, melyekből az ajánlatkérő az ajánlattevők tisztességtelen összejátszására: a
„körbenyerésre” következtethet.
Ilyen eset, ha a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati
felhívás és dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló (mert
az egyik ajánlattevő nem akar nyerni, tehát nem vette a fáradságot, hogy maga készítse el az
ajánlatát, hanem a „jövendőbeli nyertes ajánlattevő” készítette el neki). Továbbá
összejátszásra enged következtetni, ha legalább két ajánlattevő egymásban tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, vagy legalább két ajánlattevőben azonos személy vagy szervezet
rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Valamint körbenyerést lehet feltételezni, ha az
ajánlatkérő által egy költségvetési éven belül megindított több közbeszerzési eljárásban
azonos ajánlattevők nyújtanak be ajánlatot, azonban az eljárások nyertese minden esetben
különbözik a korábbi ilyen eljárások nyertesétől. Az ilyen eset arra utal, hogy néhány nagy
cég az árak magasan tartása érdekében megegyezett, hogy felváltva nyernek a közbeszerzési
eljárásokban, erre tekintettel aki éppen „nem jogosult nyerni” a megállapodás alapján, az
61
nagyon magas árat ajánl azért, hogy a „nyerésre jogosult ” még mindig a piaci árnál magasabb
áron lehessen nyertes ajánlattevő.
A 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a a Kbt. egybeszámításról szóló 40. §-át módosítja. A módosítás célja a
hatályos szabályok egyértelművé tétele, továbbá a közösségi irányelvekkel való összhang
fokozása.
A Kbt. 40. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése a hatályos szöveghez képest
könnyebben értelmezhető és alkalmazható.
A Kbt. 40. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése építési beruházások esetén
egyértelművé teszi, hogy az általános egybeszámítási szabályoktól eltérően több építmény
értékét nem kell egybeszámítani a becsült érték kiszámítása során (kivéve a felújítást).
A Kbt. 40. § új (6) bekezdésébe bekerül az EU irányelvekbe nemrég beillesztett kivétel az
egybeszámítás alól. Így több építési beruházást, illetve a (6) bekezdés alapján egyéb fajta
közbeszerzést is lehet majd közösségi értékhatár szerinti eljárás helyett nemzeti
eljárásrendben lefolytatni, ami a magyar cégek és a kis- és középvállalkozások részvételi
lehetőségét könnyíti. Az itt szereplő forintösszegeket a 2009/C 292/01 számú bizottsági
közlemény közli, ezek EUR-ban 80 000 EUR, illetve 1 000 000 EUR.
A 12. §-hoz
A Javaslat 12. §-a a Kbt. hirdetmények közzétételéről szóló 44. §-át módosítja. A módosítás
célja a közbeszerzési eljárások gyorsabbá és olcsóbbá tétele.
A Javaslat az ajánlatkérők számára nem kötelezővé, csak lehetővé teszi a hirdetmények
ellenőrzését és csak az ellenőrzés kérése esetén kell azért díjat fizetniük az ajánlatkérőknek.
Az európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzési eljárásokban továbbra is kötelező
a hirdetmény ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos díj megfizetése kivéve, ha a hirdetményt
hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából.
Ennek indoka, hogy különösen jelentős érdek fűződik az európai uniós támogatásból
megvalósított közbeszerzések esetében a hirdetmények megfelelőségéhez. Ezt vagy a
Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadó képes
biztosítani. Azt, hogy tényleg hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi-e meg a
Szerkesztőbizottsághoz, az elektronikus hirdetmény feladás során ellenőrizni lehet, mert az
elektronikus hirdetmény feladó rendszerbe való belépés érdekében a felhasználók évente
azonosító kulcsot kapnak, tehát egyértelmű, hogy a hirdetményt ki küldi meg a
Szerkesztőbizottságnak.
A 13. §-hoz
A Javaslat 13. §-a a Kbt. beszerzés mennyiségét és a részajánlat tételt szabályzó 50. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, a kis- és
középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének könnyítése, továbbá a
hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A hatályos Kbt. nem minden ajánlatkérő számára teszi kötelezővé, hogy ha a beszerzés
alapján kötött szerződés több részben való teljesítése nem ellentétes a gazdasági
ésszerűséggel, akkor tegye lehetővé a beszerzés egy részére történő ajánlattételt. A Kbt. 50. §-
ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése viszont minden ajánlatkérő részére kötelezővé
teszi ezt és egyben az eddig nem kellően egyértelműen használt „gazdasági ésszerűség”
62
helyett pontosabban írja le, milyen okok miatt jogosult az ajánlatkérő mellőzni a részajánlat
tételének megengedését.
Az ajánlati felhívás iratmintájában az ajánlatkérőknek rendelkezniük kell arról is, hogy egy
vagy több vagy „valamennyi” (ami az összest jelenti) rész tekintetében engedik-e meg a
részajánlat tételét. A Kbt. 50. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése szerint a
részajánlat tételének a (3) bekezdés szerint kötelező esetében az ajánlati felhívásban az
ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes
részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé. Ha tehát az ajánlatkérő a „valamennyi
részre” opciót jelöli be az ajánlati felhívás kitöltésekor, akkor ez azt jelenti, hogy az
ajánlattevők jogosultak a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de nem kötelesek. Ennek az
előírásnak az indoka részben az, hogy a Kbt. hatályos szabályai nem rendezik, a
hirdetményminta szövegéből pedig nem egyértelmű, hogy a „valamennyi részre” opció
bejelölése esetén kötelező-e a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, vagy csak lehetséges.
Másfelől ha a Javaslat ezt az előírást nem helyezné el a Kbt.-ben, akkor az 50. § (3)
bekezdését úgy lehetne kijátszani, hogy noha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részajánlat tételét,
ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy minden részre tegyenek ajánlatot az ajánlattevők, így az,
aki nem tudja az összes részt vállalni, nem képes ajánlatot tenni, tehát a kis- és
középvállalkozások továbbra is hátrányos helyzetbe kerülnének.
A 14. §-hoz
A Javaslat 14. §-a a Kbt. ajánlati felhívás egyes elemeit szabályzó 53. §-át módosítja. A
módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése.
A hatályos Kbt. minden olyan jogszabálynak az ajánlati felhívásban történő feltüntetését írja
elő, melyek az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkoznak. Ezek körében hivatkozni kell pl. a
Kbt.-re, illetve az ÁFA törvényre és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényre.
Ezekre történő hivatkozás felesleges, hiszen köztudott, hogy e szabályokat alkalmazni kell.
Tehát a Javaslat szerint csak az ezeken kívüli - az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó -
előírásokra kell az ajánlati felhívásban hivatkozni.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 53. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (6) bekezdését a
Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezi, ezt pótolja az alábbi új 53/A. §.
Továbbá a Kbt. 53. §-ának (8), (9) bekezdésében a Javaslat 88. §-ának (1) bekezdése a
hivatkozásokat pontosítja.
A 15. §-hoz
A Javaslat 15. §-a új 53/A. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, mely a teljesítési és jólteljesítési
biztosíték szabályait a hatályos Kbt.-nél részletesebben szabályozza, hiányosságait pótolja és
helyettesíti a jelenleg az Épbr.-ben található, nem kellően világos előírásokat. A módosítás
célja ezen kívül az ajánlattétel egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és
középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, továbbá az ajánlatok
érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel
való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza.
A Ptk. nem definiálja a „biztosíték” fogalmát, nem írja le annak szabályait, csak számos
esetben használja ezt a kifejezést. A teljesítési biztosíték intézménye a Kbt. 2006. elején
hatályba lépő módosításával került a Kbt.-be és az azzal kapcsolatos jogvitákból
megállapítható, hogy a szabályozás nem kellően részletes, ezért a teljesítési biztosíték a Kbt.-
nek olyan elemévé vált, ami gyakran okozza egyébként jó ajánlatok érvénytelenségét, továbbá
egyes közbeszerzési eljárásokban túlzott terheket ró az ajánlattevőkre.
63
A hatályos Kbt. 53. § (6) bekezdésében szereplő teljesítési biztosíték elsősorban azért nem
lehet azonos a Ptk.-ban szabályozott szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségekkel,
mert a hatályos Kbt. úgy rendelkezik, hogy a teljesítési biztosítékot a jogsértések megtörténte
előtt rendelkezésre kell bocsátani.
Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 53/A. §-a fenntartja ezt az állapotot, de egyértelműbbé
teszi, hogy a Kbt. szerinti biztosítékok nem azonosak olyan - a Ptk. szerinti - szerződés
teljesítését biztosító mellékkötelezettségekkel mint pl. a kötbér, melyet a Ptk. 246. § (1)
bekezdése szerint csak akkor kell megfizetni, ha a nem megfelelő teljesítés megtörtént.
A Javaslat meghatározza a teljesítési és jólteljesítési biztosíték maximális mértékét, mely
biztosítékonként az ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a. E szabály jelenleg az Épbr.-
ben szerepel és a kis- és középvállalkozásoknak a közbeszerzési eljárásokban való részvételét
segíti elő, de az alkotmányosság érdekében helyesebb a Kbt.-ben szabályozni, továbbá
érdemes az összes beszerzési tárgyra kiterjeszteni. A korlátozás indoka az, hogy e teljesítési
biztosítékot és jólteljesítési biztosítékot már akkor is rendelkezésre kell bocsátani, amikor
jogsértés még nem történt, az akár több évig is az ajánlatkérőként szerződést kötő félnél van,
illetve a bankgarancia költséget okoz az ajánlattevőként szerződést kötő félnek.
Szintén a túlzott mértékű biztosítékok megakadályozása érdekében kerül a Kbt.-be az a
szabály, hogy teljesítési biztosítékot és meghiúsulási kötbért egy közbeszerzési eljárásban
vagy - részajánlat tétele esetén - a beszerzés adott részéről szóló szerződésben nem lehet
egyszerre kikötni. Ugyanis a teljesítési biztosíték és a meghiúsulási kötbér ugyanazon
szerződésszegés következményei biztosítására szolgál, felesleges az ugyanazon célú két
kötelezettséget egyszerre alkalmazni. Ezzel a Javaslat egyben azt is egyértelművé teszi, hogy
a teljesítési biztosíték nem azonos a meghiúsulási kötbérrel.
A Javaslat a biztosítékoknak a közbeszerzési eljárásokban leggyakrabban előírt két
formájával: a jólteljesítési biztosítékkal és a teljesítési biztosítékkal kapcsolatban
meghatározza, hogy azok pontosan milyen jogsértő esemény esetére nyújtanak anyagi
fedezetet. A Javaslat lehetőséget ad más biztosíték előírására is, azt, hogy ez milyen
szerződéses kötelezettség teljesítését biztosítja és az ajánlatkérő mikor veheti igénybe, az
ajánlatkérőnek a szerződéstervezetben kell meghatároznia. A Kbt. 53/A. §-ának a Javaslattal
megállapított (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy nem minősül a Kbt. szerinti teljesítési
biztosítéknak a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér. Ezek természetesen jólteljesítési
biztosítéknak sem minősülhetnek, hiszen a jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség
betartását biztosítja. Mindezt azért kell egyértelművé tenni, mert a jogalkalmazásban
(egyelőre az Épbr. értelmezése tekintetében) ezen a téren eltérő álláspontok vannak.
Mivel a Kbt. 53/A. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése a Kbt. által pontosan meg
nem határozott tartalmú egyéb biztosítékra nézve is azt írja elő, hogy nemcsak a jogsértés
bekövetkezése után, hanem már előzetesen rendelkezésre kell bocsátani, az egyéb biztosíték
körébe elsősorban az előleg visszafizetési biztosíték tartozhat, mert ennél indokolt az
ajánlatkérő számára való előzetes rendelkezésre bocsátást előírni.
A Javaslat továbbá meghatározza, mikortól kell a biztosítékokat rendelkezésre bocsátani. A
rendelkezésre bocsátás időpontja az az időpont, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosítani
kívánt esemény bekövetkezhet. Ez a két definiált tartalmú biztosíték esetén ismert. A
teljesítési biztosíték által biztosított esemény: az hogy az ajánlattevő nem vagy nem teljesen
teljesíti a szerződést, a szerződéskötéstől kezdve következhet be; a jólteljesítési biztosíték
által biztosított esemény: az ajánlattevő jótállási kötelezettségének (Ptk. 248. §)
bekövetkezése a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben a jótállás kezdeteként
meghatározott időponttól következhet be. Az egyéb biztosítékkal kapcsolatban a
szerződéstervezetben kell szerepelnie, hogy azt mikortól kell rendelkezésre bocsátani, ez a
64
kötelezettség legkorábban a szerződéskötéskor következhet be, mivel az 53/A. § célja a
szerződés vagy annak valamely feltétele (pl. az előleg esetleges visszafizetése) megfelelő
teljesítését garantáló biztosítékok szabályozása.
A jogvitákból és a megjelenő ajánlati felhívásokból megállapítható a biztosítékokkal
kapcsolatos eddigi gyakorlat egyik hibája: hogy noha azokat a hatályos Kbt. szerint is csak a
szerződésben lehet előírni, az ajánlatkérők rendszeresen megkövetelik, hogy nemcsak a
szerződés teljesítésének megkezdésekor esedékes teljesítési biztosítékról, de még a szerződés
teljesítését követően (tehát az ajánlattétel után akár több év múlva) esedékes jólteljesítési
biztosítékról is már az ajánlatban bankgarancia ígérvényt helyezzenek el az ajánlattevők.
Ugyanakkor a biztosítékot ténylegesen csak a nyertes ajánlattevőnek kell rendelkezésre
bocsátania, így az ilyen előírás a többi ajánlattevőnek felesleges költséget okoz. Továbbá
mivel a bankok gyakran az ajánlatkérő szerint nem megfelelő tartalommal állítják ki ezeket az
iratokat, az ajánlatok emiatt érvénytelenek lesznek.
A fentiek kiküszöbölése érdekében a Javaslat előírja, hogy a biztosítékok rendelkezésre
bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban csak nyilatkoznia kell, egyéb igazolást az
ajánlatkérő nem írhat elő.
A biztosíték rendelkezésre bocsátásának formájára vonatkozó - Javaslat szerinti - szabály
megegyezik a hatályos Kbt. ezen előírásával.
A 16. §-hoz
A Javaslat 16. §-a a Kbt-nek a dokumentációt szabályzó 54. §-át módosítja. A módosítás célja
a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele az ajánlatkérők
számára, az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza, a korrupció visszaszorítása, a hatályos szabályozás egyértelműbbé
tétele, továbbá az elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabály
meghatározása.
A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése 2009. áprilisa óta kivétel nélkül minden közbeszerzési
eljárásban a dokumentáció kötelező részeként írja elő a szerződéstervezetet a korábbi
szerződéses feltételek helyett, noha egyes eljárás-típusokat kifejezetten azért lehet tartani,
mert az ajánlatkérő nem képes a szerződéses feltételeket teljeskörűen meghatározni. Ezt
orvosolja a Javaslat azzal, hogy tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén ismét
lehetővé teszi szerződéses feltételek megadását. (A szerződéses feltételek ugyanis nem kell
hogy teljeskörűen tartalmazzák a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés összes
elemét.)
A hatályos Kbt. szerint a dokumentációban a beszerzés tárgyának műszaki leírása és a
szerződéstervezet szerepelhet, továbbá az a jegyzék, amiben fel vannak sorolva a beadandó
iratok és az elbírálás részletes módszertanának az 57. § (6) bekezdésben lehetővé tett leírása.
A hatályos Kbt. alapján - a 3. §-ra tekintettel - tulajdonképpen a Kbt.-be ütközik az, ha a
dokumentáció a Kbt.-ben felsoroltakon túli elemeket, pl. iratmintákat is tartalmaz (noha ez az
általános ajánlatkérői gyakorlat). A Kbt. 54. §-ának a Javaslattal megállapított új (2)
bekezdése lehetővé teszi iratminták megadását a dokumentációban.
Továbbá a Kbt.-nek a Javaslattal módosuló 54. § (2) bekezdéséből kimarad az a -
visszaélésekre alkalmat adó - szabály, hogy az ajánlatkérő jogosult a dokumentációban
szereplő egyes iratokról úgy rendelkezni, hogy azok akkor sem minősülnek hamis
nyilatkozatnak, ha hamis adatot tartalmaznak. Ha ugyanis egy ajánlatkérő úgy rendelkezett,
65
hogy pl. a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozat nem minősül hamis adatnak,
akkor lehetővé tette, hogy egy - a Kbt. által kizárt - szervezet kockázat nélkül úgy
nyilatkozzon, hogy ő nem kizárt, ha pedig ezt az ajánlatkérő nem ellenőrizte (erre legtöbb
kizáró ok esetében az ajánlatkérőnek nincs módja), akkor a kizárt cég ajánlatot is tudott
tenni).
A Kbt. 54. §-ának módosuló (2) bekezdése szerint építési beruházás megvalósítására
vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi
összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak
megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.
A Javaslat az 54. § új (3)-(5) bekezdéseiben jelentősen módosítja dokumentáció szabályait.
Az ajánlatkérők jelenleg is szokták az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmakat a
dokumentációban definiálni, továbbá az ajánlati felhívásban előírt egyes elvárásokat a
dokumentációban részletezni, noha az 54. § (2) bekezdésével kapcsolatban írottak alapján
ezek sem lehetnének a dokumentáció elemei. Ezzel az ajánlatkérői gyakorlattal az a probléma,
hogy az ajánlati felhívás egyes elemeinek a dokumentációban való részletezése során néha
olyan új követelményeket is meghatároznak az ajánlatkérők, amelyek miatt egy - az ajánlati
felhívás alapján ajánlatot tenni képes - szervezet a dokumentáció miatt mégsem tud indulni a
közbeszerzési eljárásban. Ez a jelenlegi szokás a Kbt. több szabályába ütközik (76. § (1)
bekezdés, továbbá a nyilvánosság alapelve). De álláspontunk szerint az ilyen jogsértés ellen
hatékonyabban lehet küzdeni, ha maga a dokumentációról szóló szabály (az 54. §) lehetővé
teszi azt, hogy a dokumentáció részletezze az ajánlati felhívást, de egyben ezt körül is
határolja úgy, hogy a részletezés ne sértse a nyilvánosság alapelvét.
A Kbt. 54. §-ának a Javaslattal módosuló (3) bekezdése tehát arról rendelkezik, hogy az
ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak definiálására, továbbá az
ajánlati felhívásban előírt - a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken
kívüli - egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályainak a dokumentációban történő
meghatározására. A Kbt. 54. §-ának a Javaslattal megállapított új (3) bekezdése meghatározza
a dokumentáció ezen elemeinek korlátait is, úgy, hogy nem lehet egy - az ajánlati felhívásban
előírt - követelményt a dokumentációban részletesebben úgy „megmagyarázni”, hogy
tulajdonképpen módosuljon a követelmény és az a cég, aki az ajánlati felhívás szerinti szöveg
esetén tudott volna indulni a közbeszerzési eljárásban, a dokumentáció szerinti részletesebb
szöveg alapján erre már ne legyen képes.
E szabály az ajánlattevők érdekét szolgálja, mert határt szab olyan feltételek
dokumentációban történő elhelyezésének, amelyek miatt egyes ajánlattevők nem képesek
ajánlatot tenni. Így nyilvánosságra kerülhetnek olyan - eddig csak a dokumentációban
elhelyezett - ajánlatkérői elvárások, melyek jogsértően korlátozzák a lehetséges ajánlattevők
körét, vagy ha nem kerülnek nyilvánosságra, ez a körülmény önmagában is jogsértő.
Továbbá a Kbt. 54. §-ának új (3) bekezdése azért is szükséges, hogy az 54. § új (4), (5)
bekezdése erre visszahivatkozva pontosabban tudjon rendelkezni.
A Kbt. 54. §-a új (4), (5) bekezdésének indokai a következők:
A Kbt. hatályos szabályaiból az következik, hogy ha a legjelentéktelenebb adatban, előírásban
(általában véletlenül) eltér a dokumentáció az ajánlati felhívástól, akkor ez a Kbt. 76. § (1)
bekezdése alapján jogsértő állapotnak minősül, mert az ajánlati felhívás feladását követően
kibocsátott dokumentáció eltér az ajánlati felhívástól, de az ajánlatkérő az ajánlati felhívást
csak hirdetménnyel módosíthatná. Ez a jogértelmezés a Közbeszerzési Döntőbizottság számos
határozatából megállapítható. Továbbá az is nyilvánvalóan a Kbt.-be ütközik, ha a
dokumentáció valamiről, amiről a Kbt. is rendelkezik, a Kbt.-től eltérő előírást tartalmaz. Ez
66
akkor szokott előfordulni, ha az ajánlatkérők a dokumentációba bemásolják a Kbt. néhány
szabályát, de véletlenül nem a hatályos szöveget, hanem egy korábbit. A dokumentációt a
hatályos Kbt. szerint a kiegészítő tájékoztatással sem lehet módosítani. A dokumentáció
módosításának minősülne az is, ha a kiegészítő tájékoztatásban az ajánlatkérő úgy
rendelkezne, hogy az ajánlattevők ne vegyék figyelembe a dokumentáció valamelyik
bekezdését, hanem csak azt tartsák be, amit ugyanerről az ajánlati felhívás (vagy a Kbt.) előír.
Tehát a hatályos Kbt. szerint a dokumentáció ajánlati felhívástól vagy Kbt.-től eltérő elemét
csak úgy lehet kiküszöbölni, ha az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a dokumentáció
módosításáról, amiben legalább 45 napos új ajánlattételi határidőt kell meghatározni. Ezzel a
közbeszerzési eljárások jelentős késedelmet szenvednek, továbbá az ajánlatkérőknek a
hirdetmény közzététele többletköltséget okoz.
Az ajánlatkérőknek az a gyakorlata, hogy a dokumentációba beírják, hogy ha a dokumentáció
eltér a Kbt.-től vagy az ajánlati felhívástól, akkor a Kbt.-t, illetve az ajánlati felhívást kell
figyelembe venni, szintén a Kbt. 76. § (1) bekezdésébe ütközik, hiszen ez alapján a
dokumentáció nem térhet el az ajánlati felhívástól. Továbbá az ilyen előírás megtévesztővé
teszi a dokumentáció tartalmát az ajánlattevők számára, ha ők az ajánlat készítése során
inkább a dokumentációt veszik figyelembe és az ajánlati felhívást kevésbé (ez gyakori
ajánlattevői magatartás, mert a dokumentációban több iránymutatás van, mint az ajánlati
felhívásban). Ha tehát a Javaslat megszünteti az ajánlatkérők ezen - Kbt.-be ütköző -
gyakorlatát, ezzel az érvénytelen ajánlattétel kockázatát is csökkenti.
Noha az lenne jó, ha az ajánlatkérők képesek lennének a dokumentációt az ajánlati felhívással
és a Kbt.-vel teljes összhangban elkészíteni, a gyakorlatból látható, hogy ez nem mindig
sikerül. Ezért a Javaslat a dokumentáció kisebb jelentőségű hibáinak kijavítását lehetővé
kívánja tenni a kiegészítő tájékoztatással.
Ennek érdekében a Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 54. § (4) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy az ajánlatkérő jogosult kiegészítő tájékoztatással közölni, hogy semmis, tehát a
közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó a dokumentáció
ajánlati felhívástól vagy Kbt.-től eltérő rendelkezése. A Kbt. 54. § új (4) bekezdése azzal,
hogy előírja: „köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az
ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen - az ajánlatkérő által pontosan megjelölt - eleme,
előírása semmis” egyértelművé teszi, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció közötti
ellentmondást nem lehet úgy feloldani, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban úgy
rendelkezik, hogy az semmis, ami az ajánlati felhívásban van. Ha az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban írt valamit véletlenül rosszul, ami a dokumentációban már megfelelően van, ezt a
helyzetet nem lehet kiegészítő tájékoztatással úgy orvosolni, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő
tájékoztatással módosítja az ajánlati felhívást, hanem az ajánlati felhívást - a nyilvánosság
alapelvére tekintettel - továbbra is csak a hirdetménnyel lehet módosítani.
Az ajánlatkérő észreveheti azt, hogy a dokumentáció eltér az ajánlati felhívástól (vagy a Kbt.-
től) úgy is, hogy valamelyik ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás kérésben rákérdez, hogy az
eltérő adatok közül melyiket vegye figyelembe az ajánlattétel során, de az ajánlatkérő
észreveheti maga is az eltérést. Az utóbbi esetben is közölheti kiegészítő tájékoztatásban,
hogy a dokumentáció adott eleme semmis.
Ha az ajánlatkérő egy adatról a kiegészítő tájékoztatásban közölte, hogy semmis, akkor a
Javaslat előírja, hogy azt sem a közbeszerzési eljárásban, sem a közbeszerzési szerződésben
nem lehet alkalmazni, tehát utóbb nem okoz majd gondot, hogy pontosan mi is a
dokumentáció vagy a szerződés tartalma. Továbbá mivel a dokumentáció módosítását az
ajánlatkérő csak az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban teheti meg, aminek
a határideje az ajánlattételi határidő lejárta előtti 6. nap, a Kbt. kizárja, hogy az ajánlattételi
67
határidő után, vagy akár a szerződés teljesítésének időszakában nyilvánítsa a dokumentáció
vagy a szerződés valamely részét semmisnek a Kbt. új 54. § (4) vagy (5) bekezdésére
hivatkozva az ajánlatkérő.
A dokumentáció valamely elemének a Kbt. új 54. § (4) bekezdése szerinti semmissé
nyilvánítása - ha nem haladja meg az ott előírt kört - nem sért ajánlattevői érdekeket, hanem
inkább a helyzet egyértelművé tételével segíti az ajánlattevőket. A hatályos szabály alapján
ugyanis ha az ajánlatkérők észrevettek is ellentmondást az ajánlati felhívás és dokumentáció
között, azt nem orvosolták, illetve kiegészítő tájékoztatás kérés esetén is elkerülték az
állásfoglalást, hogy ne kelljen a dokumentáció eddig egyedül lehetséges hirdetménnyel való
módosítása miatt időt és pénzt veszteniük. Így az ajánlattevőknek nem egyértelmű
követelmények alapján kellett ajánlatot tenniük, ami megnövelte az ajánlat
érvénytelenségének kockázatát.
A Kbt. 54. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése a hatályos törvényt kiegészítve
lehetővé teszi, hogy a dokumentációnak egy 10% feletti alvállalkozó általi átvétele is
megalapozza az alvállalkozót igénybevevő ajánlattevő ajánlattételi jogát. Előfordulhat
ugyanis, hogy egy cég átveszi a dokumentációt, de észleli, hogy nem képes ajánlatot tenni,
viszont ha végül egy ajánlattevő közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
igénybe venni kívánt alvállalkozójaként mégis részt vesz az ajánlattételben, az ajánlat más
szereplőinek már nem kell újra megvásárolniuk a dokumentációt.
Mindaddig, amíg az ajánlatkérő egy szervezetről csak annyit tud, hogy átvette a
dokumentációt, ez a szervezet a Kbt. 4. §-ának a Javaslattal megállapított 1. pontja szerint
ajánlattevőnek minősül (tehát pl. kiegészítő tájékoztatást kérhet és kaphat), de ez az állapot
ugyanezen pont szerint csak az ajánlattételi határidő lejártáig tart. Ha az ajánlatból
megállapítható, hogy ez a szervezet az ajánlatban 10% feletti alvállalkozóként szerepel, akkor
ezt követően értelemszerűen nem minősül ajánlattevőnek.
Továbbá a Kbt. 54. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése az elektronikus
közbeszerzés esetére lehetővé teszi a dokumentáció kizárólag elektronikus elérését is, átvétel
nélkül.
A Kbt. 54. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése alapján az elektronikus
közbeszerzésben nem kell postán megküldeni a dokumentációt az azt igénylőnek.
A 17. §-hoz
A Javaslat 17. §-a a Kbt. kiegészítő tájékoztatást szabályzó 56. §-át módosítja. A módosítás
célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá, olcsóbbá tétele, továbbá az
ajánlatok érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb
ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását
fokozza.
A Kbt. hatályos szövege nem teszi lehetővé a dokumentációnak a kiegészítő tájékoztatással
való módosítását. Ez is akadályozza, hogy a véletlen hibákat komoly időveszteség nélkül
lehessen kijavítani. Ha az ajánlatkérők mégis módosítják a dokumentációt a kiegészítő
tájékoztatással (ami sajnos gyakran megvalósul), akkor megsértik a Kbt.-t. A Kbt. 56. §-ának
a Javaslattal módosuló (4) bekezdése lehetővé teszi a dokumentáció módosítását a kiegészítő
tájékoztatással egyfelől az 54. § (4) bekezdése szerinti esetben, ha a dokumentáció az ajánlati
felhívástól vagy a Kbt.-től eltérő szabályt tartalmazna.
Továbbá a Javaslat abban az esetben is lehetővé teszi a dokumentáció módosítását kiegészítő
tájékoztatással, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően
68
szerepelne. Ez is tévedésből szokott előfordulni és nagyon gyakori építési beruházások esetén,
amikor a tervrajzban szereplő méretadatok és ugyanezen adatok a dokumentáció szöveges
részében vagy az árazatlan költségvetésben figyelmetlenség miatt eltérnek egymástól. A
dokumentáció és ajánlati felhívás eltéréséhez hasonlóan helyes lenne, ha az ajánlatkérők úgy
készítenék el a dokumentációt, hogy ne legyen benne belső ellentmondás, de sajnos ez nem
mindig sikerül. Az ilyen hibát is a hatályos Kbt. szerint csak a dokumentáció hirdetménnyel
való módosításával lehetne orvosolni, ami a közbeszerzési eljárás időtartamát jelentősen
megnövelné. Ilyen esetben is szokás, hogy az ajánlatkérő vagy kiegészítő tájékoztatással
módosítja az eltérést, amit a hatályos Kbt. szerint nem tehetne meg, vagy nem vesz róla
tudomást még akkor sem, ha rákérdeznek és akkor az ajánlattevők bizonytalanságban
maradnak, ami az érvénytelen ajánlat kockázatát növeli.
A dokumentáción belüli ellentmondások esetén - az ajánlati felhívás és dokumentáció közötti
ellentmondással azonos módon - az ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatásban közölnie kell,
hogy a dokumentáción belüli különböző adatok közül melyik a megfelelő és melyiket kell
semmisnek tekinteni. A semmis adatot, információt a közbeszerzési eljárásban, továbbá a
közbeszerzési szerződésben nem lehet alkalmazni. Természetesen a dokumentáció eltérő
adatai valamelyikének semmisségét is csak a kiegészítő tájékoztatás megadás határidejének
lejártáig lehet közölni, tehát a közbeszerzési eljárás későbbi szakaszában vagy a
szerződéskötés során nem lehet módosítani a dokumentációt ezen az alapon.
A 18. §-hoz
A Javaslat 18. §-a a Kbt. elbírálást szabályzó 57. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások elbírálásának szakmaibbá tétele mérhető tényezők alapján, ezáltal a
korrupció visszaszorítása, az ajánlattétel egyszerűsítése, olcsóbbá tétele. További cél a
munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése, valamint a hatályos szabályozás
egyértelműbbé tétele.
A Kbt. mindeddig kizárta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságát értékelje az
elbírálás során, noha ebből lehetne következtetéseket levonni arra nézve, hogy melyik
ajánlattevő teljesítése esetén lesz feltehetőleg a legjobb színvonalú, minőségű a közbeszerzési
eljárás alapján kötött szerződés teljesítése. A szakmai alapú elbírálást eddig legfeljebb
szakmai ajánlat bekérésével és elbírálásával lehetett végezni, de a szakmai ajánlat értékelése
módjának objektív leírása gyakorlatilag lehetetlen, így maga az értékelés sem lesz objektív.
Ha az ajánlatkérők szakmai alapon (is) akarták az ajánlatokat értékelni, az óhatatlanul a
szubjektív elbírálást eredményezte és egyben növelte a korrupció esélyét. Továbbá a nem
nyertes ajánlattevők számára felesleges munkaidő ráfordítást okozott a szakmai ajánlat
elkészítése.
Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei nem zárják ki az ajánlatok elbírálása során a
műszaki-szakmai alkalmasság figyelembevételét. Az Európai Parlament és a Tanács
2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a
szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról,
preambulumának 46. pontja előírja, hogy „Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az
ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a
szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági
és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak
megállapítását, hogy az ajánlatkérő szerv számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb
ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak
lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés - műszaki
69
leírásban meghatározott - tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban
szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.”
A szolgáltatás/ellenszolgáltatás pozitív arányát kifejezi, ha minél magasabb színvonalú lesz a
kötendő szerződés teljesítése. Arra, hogy milyen színvonalú lesz a kötendő szerződés
teljesítése, abból lehet következtetni, hogy az adott ajánlattevő milyen mértékben alkalmas
szakmailag, műszakilag a szerződés teljesítésére.
Az irányelv 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint „a szerződés odaítélése az
ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a
kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a
minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a folyó költségek, a
költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy
határidő, illetve a teljesítési határidő”. A közbeszerzési eljárásban kötendő szerződés
tárgyának jobb minőségére, műszaki értékére nagyobb az esély, ha műszakilag, szakmailag
alkalmasabb ajánlattevő telj esíti a szerződést, mint ellenkező esetben.
Fentiekre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Kbt. 57. §-át a műszaki részszempont (alszempont)
előírásának lehetőségével és szabályaival. A Kbt. 57. §-a (4) bekezdésének c) pontja kiegészül
azzal, hogy az elbírálási részszempontok kapcsolatban állhatnak a közbeszerzési szerződés
teljesítésének jó minőségével, magas színvonalával is és ezzel függ össze az ajánlattevő és
alvállalkozó együttes műszaki szakmai alkalmassága, továbbá a szerződés teljesítésében
résztvevő szakemberek szakmai elismerései, díjai is.
A teljesítésben résztvevő szakemberek szakmai elismerései, díjai elsősorban olyan
közbeszerzési eljárásokban képezhetik az elbírálás részszempontját, melyekben a szerződés
teljesítéséhez különleges szakértelem szükséges, mint pl. a tervezési tevékenység, kulturális
szolgáltatások nyújtása. E területeken léteznek szakmai díjak, elismerések. Ha az ajánlatkérő
ilyen részszempontot akar előírni, az értékelési pontszám megadása módszerének leírása (57.
§ (3) bekezdés d) pontja) körében tudja közölni azt is, hogy milyen elismeréssel vagy díjjal
rendelkező szakembernek az ajánlatban való bemutatását hogyan értékeli.
A Javaslat módosítja továbbá a Kbt. 57. § (4) bekezdésének e) pontját is és egyértelművé
teszi, hogy nem minősül alszempont megadásának az, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi
módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer
megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit,
vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. Pl. ha a szakmai ajánlat értékelésével
kapcsolatban az ajánlatkérő előírná, hogy elbírálási részszempont „a zárórendezvény
forgatókönyve tervezetének egyedisége”, akkor ha a dokumentációban leírja, hogy ezen
részszempont értékelése során a forgatókönyv tervezet következő tulajdonságait fogja
vizsgálni: „a) a forgatókönyv tervezet mennyire figyelemkeltő és kreatív, b) milyen
mértékben tér el a szokványos átadási ünnepségek ceremóniájától, c) a forgatókönyv tervezet
milyen mértékben illeszkedik a létesítmény egyediségéhez, történetéhez és stílusához, d) a
rendezvényre meghívottak köre mennyire széles”, akkor a Javaslattal módosított Kbt. 57. §
(4) bekezdésének e) pontja alapján a fenti a)-d) körülmények nem kell, hogy alszempontnak
minősüljenek. Ha ugyanis ezek alszempontnak minősülnének, akkor ezekkel kapcsolatban
további értékelési módszertant kellene megadni, holott ezek maguk a részszempont értékelési
módszertanának körébe tartoznak. Ezen a téren a Kbt. értelmezése nem volt egységes, ezt
kívánja egyértelműen rendezni a Javaslat.
A Kbt. 57. §-a (4) bekezdésének a Javaslattal megállapított új f) pontja a munkanélküli
rétegek foglalkoztatását kívánja segíteni úgy, hogy lehetővé teszi ezzel összefüggő
részszempont meghatározását.
70
Az ajánlattevő és alvállalkozó műszaki szakmai alkalmasságával összefüggő részszempontra,
(alszempontra) [a továbbiakban: műszaki részszempont (alszempont)] vonatkozó részletes
szabályokat a Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított (6)-(8), (11) bekezdései
tartalmazzák, továbbá a (10) bekezdésben is található ezzel összefüggő szabály.
Műszaki részszempont (alszempont) csak nyílt eljárásban vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárásban írható elő. Ennek indoka, hogy az ezen kívüli eljárás-típusokban időben elválik
egymástól az műszaki alkalmasság vizsgálata és a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálás,
viszont ezek műszaki részszempont (alszempont) alkalmazása esetén szorosan összefüggenek
egymással. Problémát okozna többek között, hogy a részvételi szakasz eredményhirdetése
után már bele lehet tekinteni a részvételi jelentkezésbe, ami viszont ilyen esetben a műszaki
alkalmasság igazolásai tekintetében az ajánlattételi szakaszra is kiható adatokat tartalmaz.
Egy műszaki részszempont (alszempont) egy - a 69. § (2) bekezdése szerinti - alkalmassági
minimum követelménnyel függhet csak össze. Tehát egy ilyen részszempont keretében nem
lehet egyszerre vizsgálni a referenciák minél nagyobb volumenét és a minél több megfelelő
szakember bemutatását. Ha az ajánlatkérő mindkét tényezővel kapcsolatban műszaki
részszempontot (alszempontot) akar meghatározni, ezt megteheti, mert a Javaslat szerint több
műszaki részszempont (alszempont) is előírható.
Természetesen a műszaki részszempont (alszempont) teljesítését az ajánlattevőnek
(alvállalkozójának) igazolnia kell. Az igazolások egy része szerepel az ajánlatban, hiszen az
alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés bizonyítékait az alkalmasság
igazolása érdekében csatolni kell az ajánlathoz. De ha ajánlattevő(k) (az alvállalkozóikkal
együtt) a minimum követelményeket meghaladó mértékű tulajdonsággal (pl. több referencia,
több megfelelő szakember) is rendelkeznek, akkor az alkalmassági minimum követelményt
meghaladó mértékű megfelelésüket ugyanúgy kell igazolni, mint a műszaki, szakmai
alkalmasságot.
Mivel az erőforrást nyújtó szervezet fő jellemzője - fogalmából fakadóan - hogy nem fog
résztvenni a szerződés teljesítésében, ugyanakkor a Kbt. lehetővé teszi az ajánlattevő
alkalmasságának más szervezet erőforrására hivatkozással való igazolását, rendelkezni kell
arról, az erőforrást nyújtó szervezet tulajdonságait figyelembe lehet-e venni a műszaki
részszempont (alszempont) elbírálása során. A Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított (11)
bekezdése előírja, hogy ha az ajánlattevő a műszaki részszempontnak (alszempontnak)
megfelelő műszaki, szakmai alkalmassági minimum követelménynek való megfelelését
egészben vagy részben más szervezet erőforrásával igazolja, akkor e részszempontra az
elbírálási ponthatár alsó határával azonos számú pontot kap még akkor is, ha az erőforrást
nyújtó szervezet műszaki, szakmai alkalmassága meghaladja a minimum követelményt.
Ennek indoka az, hogy az erőforrást nyújtó szervezet nem vesz részt a szerződés
teljesítésében, így az ő alkalmasságából nem lehet következtetést levonni a szerződés
teljesítésének várható színvonalára. A Javaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy ha az
ajánlattevő (az alvállalkozóval együtt) erőforrást nyújtó szervezet nélkül is megfelel a
műszaki a részszemponttal (alszemponttal) összefüggő alkalmassági minimum
követelménynek, akkor nem mutathatja be erőforrást nyújtó szervezet alkalmasságának
igazolásait annak érdekében, hogy magasabb értékelési pontszámot kapjon az adott műszaki
részszempontra (alszempontra). A Javaslat azonban rendelkezik arról is, hogy ha ezt a
szabályt az ajánlattevő megszegné (akár azért mert e szabály elkerüli a figyelmét) az ajánlata
nem válik érvénytelenné, hanem ennek csupán annyi jogkövetkezménye van, hogy az
ajánlatkérő csak az aj ánlattevő és az alvállalkozó műszaki részszemponttal (alszemponttal)
összefüggő adatait veheti figyelembe az elbírálás során.
71
A műszaki részszempontok (alszempontok) előírása csak akkor ésszerű, ha az előírt műszaki
részszempontnak (alszempontnak) való minél nagyobb mértékű megfelelés ténylegesen
elősegíti a szerződés minél színvonalasabb várható teljesítését. Az pl. hogy az ajánlattevő
(alvállalkozó) minél több vezető tisztségviselőjének minél magasabb végzettsége legyen, nem
feltétlenül segíti elő a szerződés későbbi minél magasabb színvonalú teljesítését, mivel
általában nem a vezető tisztségviselők, hanem egyéb szakemberek vesznek részt a szerződés
teljesítésében. A Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított új (7) bekezdése a színvonalas
teljesítéssel össze nem függő műszaki részszempont (alszempont) előírását kizárja. Továbbá a
Javaslattal megállapított új (8) bekezdés azt is előírja, hogy ha van összefüggés a műszaki
részszempontnak (alszempontnak) való minél jobb megfelelés és a szerződés teljesítésének
várható jövőbeli színvonala között, de csak meghatározott szintig, akkor az ezen szint fölött
bemutatott teljesítményeket már nem lehet pozitívan értékelni.
A Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított (9) bekezdése már nemcsak a műszaki
részszempontról (alszempontról) szól, hanem az összes - ellenszolgáltatást nem tartalmazó
bírálati részszempont (alszempont) - vonatkozásában lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a
részszemponttal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban (tehát pl. a késedelmi kötbér
mértéke, jótállási idő hossza) előírjon olyan végső értéket, mely a maximális értékelési
pontszámot kapja és ha egy ajánlatban ezt meghaladó megajánlás szerepel, az is a maximális
értékelési pontszámot kapja. Ez az alacsony értéket pozitíven értékelő részszempontra is
vonatkozik úgy, hogy ha pl. az egyik részszempont a minél rövidebb teljesítési határidő,
akkor a teljesítési határidő azon legkisebb értékét lehet meghatározni, melyre a maximális
értékelési pontszámot lehet kapni és ha egy ajánlattevő ennél rövidebb teljesítési határidőt
ajánl meg az ajánlatában, arra is „csak” a maximális értékelési pontszámot kapja. E szabály az
irreális ajánlati elemek visszaszorítását célozza.
E szabály alkalmazása kötelező a műszaki részszempont (alszempont) tekintetében, ha
bizonyos szint felett nincs összefüggés a műszaki részszempontnak (alszempontnak) való
minél jobb megfelelés és a szerződés teljesítésének várható jövőbeli színvonala között. Tehát
pl. ha az ajánlatkérő álláspontja szerint az olyan ajánlattevő általi teljesítés, aki 10 - a
beszerzés tárgyával kb. egyenértékű - referencia munkát végzett az utóbbi 5 évben, már nem
okozza a szerződés teljesítésének magasabb színvonalát, mint ha olyan ajánlattevő teljesít, aki
csak 6 megfelelő referenciával rendelkezik, akkor az ajánlati felhívásban köteles előírni, hogy
6 - pontosan meghatározott tulajdonságú - referencia bemutatása esetén a maximális
értékelési pontszámot adja, ennél több referencia bemutatása esetén pedig szintén.
A Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított (10) bekezdése szintén az összes -
ellenszolgáltatást nem tartalmazó bírálati részszempont (alszempont) vonatkozásában
lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza, mi az a
legkedvezőtlenebb ajánlati elem, amelyet egyáltalán ajánlani lehet. Tehát pl. minél nagyobb
értékű napi késedelmi kötbér esetében ez lehet pl. az ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás
0,5%-a, ha ennél kevesebbet ajánl egy ajánlattevő, az ajánlata érvénytelen. A fordított
logikájú elbírálási részszempontok tekintetében (melyeknél a minél alacsonyabb megajánlás
az értékesebb), az ajánlatkérő ilyen esetben a maximumot közli, mert számára az a
kedvezőtlen. Tehát pl. a szerződés teljesítési határidejével összefüggő részszempont esetén az
ajánlatkérő jogosult előírni, hogy a teljesítési határidő a szerződéskötés napját követő
nyolcvanadik munkanapnál későbbi nem lehet. Ilyen esetben ha egy ajánlattevő 80-nál
nagyobb számot ír e részszempont tekintetében a felolvasó lapra, az ajánlata érvénytelen. A
műszaki részszempont (alszempont) tekintetében e szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a
legkedvezőtlenebb ajánlati elem azonos a műszaki részszemponttal (alszemponttal)
összefüggő 69. § (2) bekezdés szerinti minimum követelménnyel, akkor is, ha az ajánlatkérő
erről az ajánlati felhívásban nem is rendelkezik (ezért erről a Javaslat szerint az ajánlati
72
felhívásban nem is kell rendelkezni). Az ajánlatkérő eltérő elbírálási minimumot nem
határozhat meg az ajánlati felhívásban.
Ha tehát az alkalmassági minimum követelmény legalább 1 db. legalább 100 M Ft ÁFA
nélkül számított értékű referencia az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított 3 évben,
akkor a referenciára vonatkozó műszaki részszempont (alszempont) minimális értéke is ez,
akkor is, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem írja elő, továbbá nem rendelkezhet
úgy az ajánlati felhívásban, hogy a referenciával összefüggő műszaki részszempont
(alszempont) minimális mértéke az utóbbi 3 évben egy legalább 150 M Ft ÁFA nélkül
számított értékű referencia. Az pedig természetes, hogy a dokumentációban sem rendelkezhet
ettől eltérően az ajánlatkérő.
A Kbt. 57. §-ának a Javaslattal megállapított (9)-(10) bekezdése azért nem alkalmazható a
legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontra, illetve az ellenszolgáltatást
tartalmazó részszempontra (alszempontra), mert ez korlátozná az ajánlattevők szabadságát az
ár megállapítása tekintetében.
A 19. §-hoz
A Javaslat 19. §-a a Kbt. kizáró okokat szabályzó 60. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési szabályozás alkotmányosságának erősítése, továbbá a körbetartozás enyhítése.
A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a Javaslattal megállapított a) pontja úgy változik, hogy a
bíróság által el nem bírált csőd- illetve felszámolási eljárás miatt nem teszi lehetővé az
ajánlattevő (10% feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) kizárását. E szabály az
alkotmányosságot szolgálja.
A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a Javaslattal megállapított i) pontja egy új kizáró okot
határoz meg, melynek célja a körbetartozás visszaszorítása. Ugyanis kizáró ok, ha egy cég
egy korábbi közbeszerzési eljárásban kötött szerződésével kapcsolatban a Kbt. 71. § (1)
bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó (tehát 10% feletti vagy alatti) alvállalkozó felé
fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége egészét vagy 10%-ot
meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt
követő 15 napot, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat
megállapította. Lényeges, hogy ez a kizáró ok csak a Javaslat hatályba lépését követően
megkezdett közbeszerzési eljárásokban kötött szerződésekkel kapcsolatos késedelmes
fizetések miatt rendeli el a cégek kizárását a közbeszerzési eljárásokból. ugyanis ha a korábbi
késedelmes teljesítéseket is kizáró okká minősítené a Javaslat, akkor az Alkotmányba
ütközne, mert visszamenőleges hatállyal állapítana meg negatív jogkövetkezményt.
Ha egy cég késedelmesen fizet, nem örökre vonatkozik rá az új kizáró ok, hanem addig, amíg
két év el nem telik a késedelmes fizetést megállapító határozat keltezésétől. A Kbt. 60. §-ának
a Javaslattal megállapított (1) bekezdés i) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy ez a kizáró ok
már nem áll fenn, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos
eredményhirdetést megelőző két évnél. Itt lényeges az „ajánlatokkal kapcsolatos
eredményhirdetés” kifejezés, mert ez két szakaszból álló eljárásokban eldönti, hogy nem a
részvételi szakasz eredményhirdetésének időpontjától kell a 2 évet visszaszámítani, hanem az
ajánlattételi szakasz eredményhirdetésétől.
A 20. §-hoz
73
A Javaslat 20. §-a a Kbt-nek a kizáró okokat szabályzó 62. §-át módosítja. A módosítás célja
az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb
ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását
fokozza, továbbá a közbeszerzési szabályozás alkotmányosságának erősítése.
A Javaslattal történő módosítással kimarad a Kbt. 62. §-ából az a korábbi kizáró ok, hogy „az
ajánlattevő (10% feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) korábbi - három évnél nem
régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan
megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud”. Ennek indoka, hogy a 61. § (1)
bekezdésében is szerepel a szerződésszegés mint kizáró ok, de ott úgy, hogy „szerződéses
kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat
megállapította”. Kizárólag a 61. § szerinti szöveg egyeztethető össze a jogbiztonság
alapelvével és így az Alkotmánnyal.
A Javaslat a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás szabályait is módosítja. Az ajánlatokban
előfordulhat, hogy egy adatot az ajánlattevő - legtöbbször figyelmetlenségből - nem a
valóságnak megfelelően közöl. A hatályos Kbt. alapján minden ilyen esetben ki kell zárni a
közbeszerzési eljárásból és 3 évig nem is vehet részt új közbeszerzési eljárásban. Ugyanez az
alvállalkozóval, illetve erőforrást nyújtó szervezettel is megtörténhet. Azonban előfordul,
hogy a hamis adatszolgáltatás tulajdonképpen „felesleges” az ajánlattevő oldaláról szemlélve,
mert semmilyen pozitív hatása nincs az ajánlat megítélésére, nem arra irányul, hogy elkerülje
az ajánlat érvénytelenségét, vagy hogy ajánlatot kedvezőbben bírálják el. A Kbt. 62. §-ának a
Javaslattal megállapított (1) bekezdés b) pontja csak akkor rendeli a hamis adatszolgáltatás
mellé a kizárás jogkövetkezményét - és ebből következően a 60. § (1) bekezdése szerinti 3
éves kizárás is csak akkor vonatkozik a hamis adatot szolgáltató szervezetre, ha az ajánlat
vagy részvételi jelentkezés érvényessége, elbírálása vagy rangsorolása tekintetében releváns
adatról nyilatkozott hamisan. Az „elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi
jelentkezés” fordulat - birtokviszony nélkül - azt fejezi ki, hogy az ajánlat vagy részvételi
jelentkezés bármely szereplője el tudja követni a hamis adatszolgáltatást és akkor őt kell
kizárni és rá vonatkozik a 3 éves tilalom.
A hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményét okozó és nem okozó nem megfelelő
adatszolgáltatásra példa a következő. Ha az alkalmasság egyik minimum követelménye hogy
legyen legalább egy jogi végzettségű szakember az ajánlatban és egy bemutatott személy neve
elé a „dr” rövidítést írja az ajánlattevő, noha az adott szakember ilyen címmel nem
rendelkezik, és más jogi végzettségű személy sincs az ajánlatban, akkor az új szabály alapján
az ajánlattevőt ki kell zárni hamis adatszolgáltatás miatt, mert ezzel a valótlan adatközléssel
elérhette volna, hogy érvényes legyen az ajánlat, noha egyébként érvénytelen lenne. Ha
viszont nem alkalmassági minimum követelmény egy jogi végzettségű szakember
bemutatása, vagy van másik - ténylegesen jogi végzettségű - szakember az ajánlatban, akkor
a téves „dr” megjelölés miatt nem kell kizárni az ajánlattevőt.
Ezáltal tehát csökken az érvénytelen ajánlattétel kockázata, mert tévedés miatt nem kell
kizárni az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból.
A 21. §-hoz
A Javaslat 21. §-a a Kbt. kizáró okok igazolását szabályzó 63. §-át módosítja. A módosítás
célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az ajánlattétel olcsóbbá tétele, ami különösen a
kis- és középvállalkozásoknak kedvező, az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése,
ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a
közpénzek takarékos felhasználását fokozza, a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele, a
74
körbetartozás enyhítése, az Európai Unió közbeszerzési szabályozásával való harmonizáció
fokozása, továbbá az elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok.
2009. áprilisától hatályos a Kbt. 63. és 63/A. §-ában a kizáró okok fenn nem állása
igazolásának olyan eljárásrendje, hogy nem az összes ajánlattevőnek, hanem csak a
nyertesnek, nem az ajánlatban, hanem csak az eredményhirdetést követő 8. napig kell beadnia
a kizáró okok igazolásait. Ez az eljárásrend azonban nincs teljeskörűen szabályozva, pl. nem
lehet tudni, hogy ha a nyertes ajánlattevő nem adja be az összes igazolást az
eredményhirdetést követő nyolcadik napig és az ajánlatkérő nem jelölte meg a nyertes
ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőt, vagy megjelölte, de ő sem adta be az
igazolásokat, mit lehet tenni, mert a Kbt. nem teszi lehetővé a közbeszerzési eljárás ezen ok
miatti eredménytelenné nyilvánítását, viszont nincs kivel szerződést kötni. Továbbá
versenysértő állapotot idéz elő, hogy olyan ajánlat befolyásolja az ajánlattevők sorrendjét,
amely tulajdonképpen érvénytelen lett volna, ha az ajánlatkérő már az eredményhirdetés előtt
vizsgálhatta volna a kizáró okokat. (Két szakaszból álló eljárásban méginkább.)
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése visszaállítja azt az állapotot, hogy
az ajánlatban kell igazolni a kizáró okok fenn nem állását. Ez - arra is tekintettel, hogy a
Javaslat szerint a köztartozás mentes adózói adatbázisban szerepléssel is lehet igazolni a
köztartozások hiányát, továbbá a Javaslat az igazolásokkal kapcsolatos további
könnyebbségeket is tartalmaz - nem jelent olyan terhet az ajánlattevőknek, mint amilyen
hátrány származott a versenysértő állapotot kialakító és hiányos szabályozásból.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése a) pontjának változását az
indokolja, hogy a Javaslat új i) ponttal bővíti ki a 60. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok
körét.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése g) pontjának változását az
indokolja, hogy a magyar minősített ajánlattevők jegyzéke elektronikus és a Kbt. szerint
közhiteles. Ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy a minősített ajánlattevők jegyzékével a Kbt.
14.	§-a alapján igazolható kizáró okok fenn nem állását az ajánlattevőnek ne kelljen külön
igazolnia, hanem az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők jegyzékén való szereplését az
ajánlatkérő ellenőrizze a minősített ajánlattevők elektronikus jegyzékéből. Ugyanakkor más
európai uniós tagállamokban szintén létezik minősített ajánlattevők jegyzéke, ha azonban ez
az adott tagállam törvénye szerint a jegyzék nem érhető el elektronikusan, akkor az azon
szereplést az adott ajánlattevőnek igazolnia kell.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése ebbe a §-ba veszi át a Kbt. 71. §-
ából, illetve 105. §-ából azt a szabályt, hogy a 10% alatti alvállalkozó tekintetében az
ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a
kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. E szabályok tartalmuknál fogva a 63. §-ba illenek,
továbbá hatályos szövegük nincs összhangban a Kbt. 71. § (1), illetve 105. § (1)
bekezdéseivel, tehát ezeket eredeti helyükön is módosítani kellett volna, ezzel az
áthelyezéssel viszont a Kbt.-ben egy helyre kerül a kizáró okok igazolásának összes szabálya.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a köztartozás
mentes adózói adatbázisban szereplő ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó vagy erőforrást
nyújtó szervezet ne adjon be igazolást a kizáró oknak minősülő köztartozások fenn nem
állásáról, hanem az ajánlatkérő ellenőrizze, hogy az adott szervezet szerepel-e a köztartozás
mentes adózói adatbázisban. Ezt a körülményt az ajánlatok elbírálásának időpontjára nézve
kell ellenőrizni.
Megmarad az a szabály, hogy a foglalkoztatási jogszabálysértésekkel kapcsolatos kizáró ok
fenn nem állását több hatóság honlapján kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek és kiegészül azzal,
75
hogy az ellenőrzést az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan
kell elvégezni. A nyilvántartás tartalmazza a jogsértést megállapító határozat időpontját. A 60.
§ (1) bekezdés g) pontja a két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható
közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított jogszabálysértés esetén rendeli a
kizárást, de nem rendelkezik arról, hogy a 2 évet a közbeszerzési eljáráson belül mely
időponthoz képest kell számítani. Ezért kell a 63. §-ban meghatározni, hogy mely időpontra
nézve kell ezen kizáró ok fennállását vizsgálni. Az, hogy az ajánlatokkal kapcsolatos
eredményhirdetés időpontjára nézve kell elvégezni a vizsgálatot, azt jelenti, hogy ha a
hatósági nyilvántartásban az szerepel, hogy az ajánlattevő elkövetett jogszabálysértést, de a
nyilvántartás szerinti időpont korábbi, mint az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés
időpontja előtti 2 év, akkor résztvehet az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban. Ez a két
szakaszból álló eljárások részvételi szakaszára is vonatkozik. Az ajánlatkérőnek már ekkor
ellenőriznie kell a nyilvántartást, de ha azt látja, hogy az ajánlattevő elkövetett munkaügyi
jogszabálysértést, de az erről szóló határozat szerint a releváns időpont az ajánlatok
eredményhirdetésének időpontját megelőző 2 évnél korábbi, akkor nem lehet kizárni, még
olyan esetben sem, ha a részvételi szakasz eredményhirdetéséhez képest még nincs két éve a
munkaügyi jogszabálysértés megállapításának. Ez a szabály akkor sem okoz zavart utólag, ha
az ajánlatkérő elhalasztja az ajánlattételi szakasz eredményhirdetését, hiszen akkor csak még
több idő lesz a korábbi jogsértés és az eredményhirdetés között.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése előírja, hogy a közhiteles
elektronikus minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén, továbbá a köztartozás mentes adózói
adatbázisban való szereplés ellenőrzését, valamint a foglalkoztatási jogszabálysértésekkel
kapcsolatos honlapokon végzett ellenőrzést az ajánlatkérőnek ugyanúgy kell elvégeznie és
dokumentálnia, ahogyan azt a Kbt. Javaslattal megállapított új 20. § (8) bekezdése minden
elektronikus igazolás ellenőrzése vonatkozásában előírja.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése a Kbt. 63-ának eddigi (3)
bekezdéséből és 63/A. §-ának (4) bekezdéséből a Javaslatban szükséges - a köztartozásokról
szóló igazolásokra nézve kötelezettséget előíró - szabályokat veszi át. Ezekből következően a
köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás
kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának vagy az ajánlattevő
számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha
van, annak megfizetésére halasztást kapott-e. E hatósági igazolást a hatóság négy
munkanapon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg.
Annak érdekében, hogy az igazolást kérők megfelelő tartalmú igazolást kapjanak rövid idő
alatt, szükséges a fentiek előírása.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése a 63/A. § eddigi (4) bekezdése
helyett írja elő, hogy a köztartozásokkal kapcsolatos igazolást - ha az igazolás egyébként
bizonyítja azt, hogy az eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában
annak eredményhirdetése) felhívásban megjelölt időpontjában nincs az ajánlattevőnek vagy a
közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozójának vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek egy évnél
régebben lejárt köztartozása - az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési
eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn
kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából
állították ki, illetőleg ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az
igazolásra és az már lejárt.
76
Ugyanis a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény hatályba lépése óta a hatóságoknak rá kell írniuk az igazolásra, hogy milyen
eljárásban való felhasználásra állították ki, ennek keretében eleinte azt írták rá, hogy „XY
ajánlatkérő Z tárgyú közbeszerzési eljárásában való felhasználás érdekében állítottuk ki”. Ezt
sok ajánlatkérő nem fogadta el, ha nem ő, vagy nem az ő aktuális közbeszerzési eljárása
szerepelt az igazoláson. E helyzetet a Kbt. hatályos 63/A. § (4) bekezdése azzal kívánta
rendezni, hogy előírta: ’A hatósági igazolásban azt kell megjelölni, hogy „közbeszerzési
eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének,
tárgyának megjelölése nélkül.’ Sajnos, az igazolásokat kiállító hatóságok ezt gyakran
figyelmen kívül hagyták és vagy továbbra is beleírták az igazolásba az ajánlatkérő nevét vagy
a közbeszerzés tárgyát, vagy azt írták rá, hogy pályázat céljából állították ki és az ilyen
igazolásokat - noha egyébként igazolták, hogy az ajánlatkérőnek nincs egy évnél régebbi
köztartozása - éppen a Kbt. hatályos 63/A. § (4) bekezdése alapján nem lehetett elfogadni, a
Kbt. 3. §-ára is tekintettel. (Megjegyezzük, hogy ezen a téren a joggyakorlat eltérő volt, ez
tehát jogbizonytalanságot okozott, ami növelte az ajánlatok érvénytelenségének kockázatát.)
Egyes hatóságok (különösen helyi adó hatóságok), ráírják az igazolásra, hogy az pl. csak 3
hónapig érvényes, noha a Kbt. az egy évnél régebben lejárt köztartozás miatt rendeli kizárni
az ajánlattevőt, alvállalkozót. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha az igazolásból
megállapítható, hogy az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) a ráírt érvényességi idő után sincs
egy évnél régebbi adótartozása, akkor azt el kell fogadni a közbeszerzési eljárásokban
mindaddig, míg a kizáró ok fenn nem állását igazolja, még akkor is, ha a kiállító ennél
rövidebb érvényességi határidőt írt rá.
Továbbá a hatályos Kbt. 2009. áprilisa óta nem rendelkezik arról, hogy az egy évnél régebben
lejárt köztartozás esetében az egy évet mely időponthoz képest kell számítani.
Ezt a helyzetet kívánja a Javaslat úgy orvosolni, hogy előírja: ha az igazolás bizonyítja azt,
hogy az eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában annak
eredményhirdetése) időpontjában nincs az adott cégnek egy évnél régebben lejárt
köztartozása, akkor azt el kell fogadni, függetlenül attól, hogy egyébként még mit írtak az
igazolásra az azt kiállító hatóságok.
E szabályból az következik, hogy ha pl. egy APEH igazolás a két szakaszból álló eljárás
részvételi szakaszának eredményhirdetése utáni, de még a végső eredményhirdetés előtti
időpontig igazolja csak azt, hogy nincs a részvételre jelentkezőnek egy évnél régebben lejárt
köztartozása, akkor az adott cég részvételi érvényes lehet. A „felhívásban megjelölt” fordulat
azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját lehalasztja, akkor is az
eredeti időponthoz képest kell vizsgálni az egy évet. Ha a Javaslat nem így rendelkezne, az
eredményhirdetés elhalasztása esetén adott esetben új hiánypótlást kellene elrendelni.
Ugyanakkor jó lenne, ha a részvételre jelentkezők olyan igazolásokat adnának be, melyek
még a részvételi szakasz eredményhirdetésének eredeti időpontját követő néhány héten belül
is igazolják, hogy nem vált egy évessé a köztartozásuk.
Ez a szabály - azzal, hogy előírja: ha az igazolás bizonyítja, hogy az előírt időpontban nincs
az adott cégnek egy évnél régebben lejárt köztartozása, akkor az igazolást el kell fogadni,
függetlenül attól, hogy egyébként még mit írtak rá az azt kiállító hatóságok - lehetővé teszi,
hogy a cégek akkor is legfeljebb - a fenti szabályok miatt - 10-11 havonta egyszer kérjenek
igazolást az APEH-től és VPOP-től, illetőleg a helyi adót nyilvántartó hatóságtól, ha nem
szerepelnek a köztartozás mentes adózói adatbázisban.
77
Ez a szabály tulajdonképpen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályba lépése előtti állapotot állítja vissza ezen a
téren.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (9) bekezdése a 63. § hatályos (5) bekezdését, a
Javaslattal megállapított (10) bekezdése a 63/A. § hatályos (5) bekezdését ismétli meg.
A 22. §-hoz
A Javaslat 22. §-a a Kbt. erőforrást nyújtó szervezettel kapcsolatos igazolásokat szabályzó 65.
§-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, az
ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot
tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza,
továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele, a szabályozás kijátszása lehetőségeinek
csökkentése.
A Kbt. hatályos 65. §-ának értelmezése vitatható, mert nem állapítható meg belőle
egyértelműen, hogy az erőforrást nyújtó szervezetnek a saját alkalmasságát kell-e igazolnia,
vagy elegendő, ha az erőforrások rendelkezésre állásáról nyilatkozik, amely nyilatkozattal az
ajánlattevő igazolja az erőforrások rendelkezésre állását (a Kbt. 65. §-a hatályos szövegének
ez az értelmezés felel meg jobban, ilyen értelmezés esetén viszont egy tulajdonképpen
alkalmatlan cég is képes erőforrást nyújtó szervezetként igazolni az ajánlattevő
alkalmasságát). Továbbá a Kbt. nem rendelkezik arról, hogy erőforrást nyújtó szervezetet az
alkalmasságának csak részben történő igazolása érdekében is igénybe vehet-e az ajánlattevő.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ajánlattevő egy vagy több alkalmassági minimum
követelménynek való megfelelését is igazolhatja más szervezet erőforrására való
hivatkozással, illetve egy alkalmassági minimum követelmény tekintetében is jogosult arra,
hogy részben saját alkalmasságának igazolásait mutassa be, részben más szervezet
erőforrásaira támaszkodjon (tehát pl. ha az ajánlati felhívás szerint 3 meghatározott
referenciát kell igazolni, de az egyik ajánlattevőnek csak 2 megfelelő referenciája van és nincs
alvállalkozója, akkor - ha ez a 4. § 3/E. pontja szerint lehetséges - jogosult csak a harmadik
referencia igazolása érdekében más szervezet erőforrására támaszkodni).
Továbbá a Javaslat egyértelműen előírja, hogy az erőforrást nyújtó szervezet is köteles az
ajánlati felhívásban az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon
igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére.
A Javaslat egyszerűsítő szabálya, hogy akkor sem teszi kötelezővé, hogy az erőforrást nyújtó
szervezet közjegyző által hitelesített nyilatkozatot tegyen az erőforrások rendelkezésre
állásáról, ha nincs meghatározó befolyás az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet
között, továbbá eltörli az erőforrást nyújtó szervezet és ajánlattevő közötti megállapodás
csatolásának kötelezettségét. Ugyanis a gyakorlatban ezt a megállapodást a felek nem tudták
tartalommal megtölteni, hanem megismételték az erőforrás rendelkezésre állásáról szóló
nyilatkozat szövegét. (Megjegyzendő, hogy mivel az erőforrást nyújtó szervezet fogalmából
fakadóan az nem vesz részt a közbeszerzési szerződés teljesítésében, ezért az ajánlattevőnek
és az erőforrást nyújtó szervezetnek ténylegesen nincs miről megállapodnia.)
A 23. §-hoz
A Javaslat 23. §-a a Kbt.-nek a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot szabályzó 66. §-át
módosítja. A módosítás célja a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének
78
elősegítése, az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele és az Európai
Unió közbeszerzési szabályozásával való harmonizáció fokozása.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolási módjának szabályai hatályos formájukban nem
szabnak gátat az ajánlatkérőknek a feleslegesen szigorú alkalmassági minimum
követelmények előírása terén, továbbá megnehezítik a kis- és középvállalkozások és a kezdő
vállalkozások (melyek szintén rendszerint kis- és középvállalkozások) közbeszerzési
eljárásokban való részvételét. Ezen hatások elkerülése érdekében a Kbt. 66. §-ának a
Javaslattal megállapított (1) bekezdés a) pontja kiegészül azzal, hogy az ajánlattevő vagy 10%
feletti alvállalkozó pénzügyi alkalmassága igazolása céljából beadandó, pénzügyi
intézménytől származó nyilatkozatot az ajánlatkérő legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától
visszaszámított kettő évre vonatkozóan kérheti, ennél hosszabb időre visszamenőleg nem
(rövidebb időszakra természetesen kérheti). Ezen módosítás indoka, hogy a jelen nyilatkozat
tárgya általában az, hogy volt-e az adott cég bankszámláján a sorbanállás. Az ajánlatkérők
gyakran kettőnél több év tekintetében vizsgálják ezt az adatot, noha a szerződés teljesítésének
időszakában várható pénzügyi alkalmasságról a korábbi sok éves időszakra vonatkozó
sorbanállás hiányából lényeges következtetés nem vonható le.
A Javaslat a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő másik igazolási módot: a
felelősségbiztosítás létét az a) pontból átteszi a 66. § (1) bekezdés d) pontjába. A két
különböző igazolási mód két pontban való elhelyezésének indoka az, hogy e két igazolási
móddal összefüggő alkalmassági minimum követelmények természete eltérő többek között
abból a szempontból, hogy lehet-e azokat együttesen teljesíteni vagy sem, tehát a 69. §
vonatkozásában szükséges, hogy a két igazolási módra egymástól függetlenül lehessen
hivatkozni.
A Kbt. 66. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi, hogy egy
cég a jogelődje számviteli beszámolójával is igazolja az erre vonatkozó alkalmassági
minimum követelménynek való megfelelést. Ez szintén az érvényes ajánlatok lehetséges körét
és így a versenyt növeli.
A Kbt. 66. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés c) pontja az eddig hatályos
szövegben szereplő - a számviteli jogszabályok terminológiája szerint értelmezhetetlen -
„forgalom” kifejezés helyett az árbevételt használja és egyben leírja, hogy az ÁFA nélkül
számított árbevételről kell nyilatkozni. Továbbá a Javaslat változtat azon a helyzeten, hogy a
hatályos szöveg szerint az ajánlatkérő nem jogosult csak a közbeszerzés tárgyából származó
forgalmat vizsgálni, hanem - ha nem tartja relevánsnak akkor is - köteles az ajánlattevő vagy
10% feletti alvállalkozó teljes forgalmával kapcsolatban is alkalmassági minimum
követelményt előírni.
A Kbt. 66. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés d) pontja tartalmazza tehát az eddig
az a) pontban szerepelt - szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos - alkalmasság-igazolási
módot, egyben egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosításra vonatkozó követelményt az
ajánlati felhívásban kell meghatározni.
A Kbt. 66. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés e) pontja az eddigi d) pontot
tartalmazza.
A Kbt. 66. §-ának a Javaslattal megállapított új (2) bekezdése a kezdő vállalkozások számára
teszi könnyebbé a piacralépést a közbeszerzések terén. A kezdő vállalkozások között
gyakoribbak a kis- és középvállalkozások, mint a multi cégek. E szabály előírja, hogy ha a
bankszámlával vagy a számviteli beszámolóval kapcsolatban akármilyen pénzügyi
79
alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás akkor is ajánlatot tehet, ha
működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérő
be kíván szerezni, 10% feletti alvállalkozó esetén pedig ha volt a jelen beszerzés tárgya
értékének 10%-át elérő árbevétele a beszerzés tárgyából. Természetesen ettől a működésének
időszakára vonatkozó számviteli beszámolóját és banki nyilatkozatát be kell adnia és ha az
alkalmassági minimum követelmény az, hogy az utóbbi 3 lezárt üzleti évben ne legyen
negatív a mérleg szerinti eredménye és neki a működésének ideje alatt valamelyik lezárt üzleti
évben negatív volt a mérleg szerinti eredménye, mégsem válik alkalmassá attól, hogy volt a
beszerzés tárgyának értékében árbevétele.
E szabály célja tehát az, hogy önmagában a 3 lezárt üzleti évről szóló számviteli beszámoló
hiánya (ha az ajánlatkérő 3 évit követel meg), illetve az a körülmény, hogy az ajánlattevő
vagy 10% feletti alvállalkozó nem működik 2 éve és ezért nem tud 2 évről szóló banki
nyilatkozatot bemutatni (ha az ajánlatkérő 2 évit követel meg), ne tegye alkalmatlanná az
újonnan induló céget. De a működésének időszakáról szóló megkövetelt iratokat be kell adnia
és ezen időszak tekintetében az alkalmassági minimum követelményeknek meg kell felelnie.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési
eljárások összehangolásáról 47. cikkének (5) bekezdése a pénzügyi, gazdasági alkalmasság
igazolásával kapcsolatban előírja, hogy „(5) Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból
nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az
ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi
kapacitását”. Ezt a könnyítést kívánja a Javaslat legalább részben átvenni úgy, hogy nem
bízza az ajánlatkérőre, hogy milyen egyéb igazolást fogad el, hanem maga a Javaslat
határozza meg - ésszerű mértéket előírva - hogy mit kell az ajánlatkérőnek elfogadnia.
A 24. §-hoz
A Javaslat 24. §-a a Kbt.-nek a műszaki alkalmasság igazolását szabályzó 67. §-át módosítja.
A módosítás célja a közbeszerzési eljárások szakszerűbbé tétele, továbbá a közbeszerzési
szabályozás alkotmányosságának erősítése.
Jelenleg az Épbr.-ben találhatók a műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó
közbeszerzési eljárás sajátos szabályai, melyek tulajdonképpen a Kbt.-től eltérően
rendelkeznek, amikor meghatározott alkalmassági feltételeknek és igazolási módoknak az
ilyen közbeszerzési eljárásokban való kötelező érvényesítését írják elő. A Javaslat ezeket az -
egyébként a műemlékkel kapcsolatos építési beruházások megfelelő szintű kivitelezéséhez
szükséges - előírásokat a Kbt.-be helyezi át.
E szabályok szerint tehát műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó
közbeszerzési eljárásban - ha az ajánlatkérő referenciára vonatkozó alkalmassági feltételt
írelő - köteles műemléki épületre vonatkozó referenciát megkövetelni. Továbbá az
ajánlatkérő köteles felelős műszaki vezetők bemutatását előírni, valamint restaurátorokét, ha
restaurálási munka is van a kivitelezésben, továbbá műemléki épületkutatót, ha ez az építési
engedély szerint szükséges. Az ajánlatkérő köteles továbbá előírni, hogy e személyek szakmai
tevékenységre való jogosultságát is igazolják. (Az igazolást a Kbt. 20. § (7) bekezdésére
tekintettel akkor kell beadni az ajánlatban, ha az elektronikus hatósági vagy közhiteles
nyilvántartásból nem ellenőrizhető.)
A 25. §-hoz
80
A Javaslat 25. §-a a Kbt. műszaki alkalmasság igazolását szabályzó 68. §-át módosítja. A
módosítás célja az olcsóbb ajánlattétel elősegítése, továbbá a hatályos szabályozás
egyértelműbbé tétele.
A Kbt. hatályos szövegéből az következik, hogy a 10% feletti alvállalkozó vagy az erőforrást
nyújtó szervezet referenciájáról is az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia, ha arról nem kell
igazolást beadni. A Javaslat előírja, hogy minden szervezetnek magának kell nyilatkoznia a
referenciájáról.
A Kbt. 68. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése kiküszöböli, hogy az ajánlatkérők
a náluk teljesített referencia igazolásáért díjat kérjenek.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 68. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (3) bekezdését a
Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezi.
A 26. §-hoz
A Javaslat 26. §-a a Kbt. alkalmassági feltételeknek való megfelelést szabályzó 69. §-át
módosítja. A módosítás célja az ajánlattételre képes szervezetek körének bővítése, így a
verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének
könnyítése, a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. hatályos szabályai alapján csak az alvállalkozók és azok közül csak a 10% feletti
alvállalkozók alkalmassága segíti elő, hogy az ajánlattevő alkalmasnak minősüljön a
szerződés teljesítésére.
Az alvállalkozó fogalmát a Javaslat úgy módosította, hogy szűkül azon szervezetek köre,
melyeket a Kbt. alvállalkozónak minősít. E módosítás miatt előfordulhatna, hogy - ha az
ajánlattevő alkalmasságának igazolásában továbbra is csak az alvállalkozók vehetnének részt
-	az ajánlattevő nem volna képes igazolni a saját alkalmasságát, mert maga nem rendelkezne
elegendő referenciával vagy más elvárt tulajdonsággal, az általa a teljesítésbe bevont
szervezet ilyen képességeivel pedig azért nem tudná igazolni az alkalmasságát, mert az ilyen
szervezet Javaslat miatt már nem minősül alvállalkozónak.
Ezért a Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy az
ajánlattevő olyan személyt (szervezetet) is - a teljesítésben való részesedésétől függően 10%
feletti vagy alatti - alvállalkozónak minősítsen és így jelöljön meg az ajánlatban, aki az
alvállalkozó Kbt. 4. § 2. pontja szerinti fogalma alól e pont b)-d) alpontjai alapján kivételt
képez, de az ajánlattevő be kívánja vonni a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés
teljesítésébe. Tehát pl. az ajánlattevő jogosult az általa továbbértékesített áru gyártóját
alvállalkozónak minősíteni és a referenciáira vagy más - az alkalmassággal összefüggő -
ismérveire hivatkozni. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a gyártó minden
tekintetben alvállalkozói pozícióba kerül mind a közbeszerzési eljárásban, mind a szerződés
teljesítése során, tehát - ha a gyártó részesedése a teljesítésben a 10%-ot meghaladja - rá is
vonatkoznak a 10% feletti alvállalkozó tekintetében előírt többi alkalmassági feltételek is,
valamint a kizáró okok, melyekre vonatkozó igazolásokat csatolnia kell.
A Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése fenntartja azt a szabályt, hogy az
ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó a számviteli beszámolóval és a banki nyilatkozattal
igazolható alkalmassági minimum követelményeknek önállóan kötelesek megfelelni, de a
mindenki által önállóan teljesítendő alkalmassági feltételek köréből kikerül a
felelősségbiztosítás, mivel az a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdésében az a) pontból átkerül a d)
pontba. Éppen az az indoka a felelősségbiztosítás Kbt. 66. § (1) bekezdése a) pontjából
történő kivételének, hogy ne legyen a Kbt. alapján kötelező, hogy ezen alkalmassági feltételt a
81
10% feletti alvállalkozó is önállóan legyen köteles teljesíteni. Ugyanis a számviteli
beszámolóval és a bankszámlákkal kapcsolatos alkalmassági feltételeket az ajánlattevő és a
10% feletti alvállalkozó ténylegesen nem tudják együttesen teljesíteni, hiszen nincs közös
számviteli beszámolójuk vagy bankszámlájuk. De ha a felelősségbiztosítási követelménynek
is önállóan lennének kötelesek megfelelni, akkor ez azzal járna, hogy a 10% feletti
alvállalkozó is köteles lenne felelősségbiztosítással rendelkezni, méghozzá ugyanolyan
szakmára vonatkozóan és ugyanolyan értékben, mint ahogyan azt az ajánlatkérő az
ajánlattevő vonatkozásában megkövetelte.
A Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése továbbá hangsúlyozza, hogy az
ajánlatkérő jogosult a számviteli beszámolóval, illetve a bankszámlával kapcsolatos
alkalmassági feltételeket csak az ajánlattevő vonatkozásában előírni, ilyen esetben azoknak a
10% feletti alvállalkozó nem köteles megfelelni.
A Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése előírja, hogy a számviteli
beszámolóval, illetve banki nyilatkozattal összefüggő alkalmassági feltételen kívüli összes
alkalmassági minimum követelménynek az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz
százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet.
Újítás, hogy a Javaslat egyértelművé teszi: ez még arra az esetre is vonatkozik, ha az
ajánlatkérő nem tette kötelezővé a megfelelést a 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában. E
szabályból az is következik, hogy ha az ajánlatkérő előírta, hogy ezen alkalmassági feltételnek
a 10% feletti alvállalkozó is köteles megfelelni, ő is jogosult az ajánlattevővel együtt
megfelelni. Tehát a számviteli beszámolóval, illetve banki nyilatkozattal összefüggő
alkalmassági feltételen kívüli összes alkalmassági minimum követelménynek az ajánlattevő és
a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozó mindig együttesen is jogosult megfelelni.
A Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő nem
jogosult a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozó tekintetében olyan alkalmassági minimum követelményt előírni, amilyet az
ajánlattevő tekintetében nem ír elő. Nem játszató ki tehát a 69. § (6) bekezdése szerinti
szabály tehát pl. úgy, hogy referencia követelményt az ajánlatkérő az ajánlattevő
vonatkozásában nem ír elő, a 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában viszont igen és így a
10% feletti alvállalkozó - ha magának nincs elegendő referenciája - nem volna képes ennek
az ajánlattevővel együttesen megfelelni. A Kbt. 69. §-ának új (7) bekezdése ugyanis tiltja
olyan alkalmassági feltétel előírását, ami csak a 10% feletti alvállalkozóra vonatkozik.
A Kbt. 63. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy a számviteli
beszámolóval, illetve banki nyilatkozattal összefüggő alkalmassági feltételen kívüli összes
alkalmassági minimum követelménynek az ajánlattevő a 10% alatti alvállalkozóval együtt is
megfeleljen. Ebben az esetben az ajánlatnak tartalmaznia kell ennek a 10% alatti
alvállalkozónak a nevét, címét, továbbá azokat az igazolásokat, vagy nyilatkozatokat melyek
ezen 10% alatti alvállalkozó alkalmasságát igazolják és amelyek szükségesek ahhoz, hogy az
ajánlattevő alkalmasnak minősüljön. De attól, hogy a 10% alatti alvállalkozó részt vesz az
ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, nem kerül olyan helyzetbe, mintha 10% feletti
lenne, tehát a kizáró okok fenn nem állását nem kell igazolnia és az olyan alkalmassági
feltételeknek való megfelelését sem, melyeknek az ajánlattevő a 10% alatti alvállalkozó
nélkül is meg tud felelni. A Kbt. 66. § (1) bekezdésének és 67. § (1)-(3) bekezdéseinek
bevezető szövegeiből következik, hogy a 10% alatti alvállalkozó vonatkozásában
alkalmassági feltételt nem lehet előírni az ajánlati felhívásban, hiszen ilyet csak az ajánlattevő
és a 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában lehet meghatározni.
82
A 10% alatti alvállalkozóval kapcsolatos módosítás azért is szükséges, mert az utóbbi időben
elterjedt olyan értelmezése a Kbt.-nek, hogy ha a 67. § (1) bekezdés c), (2) bekezdés e) és (3)
bekezdés d) pontja szerinti szakemberek megbízási szerződés alapján vesznek részt a
szerződésben, de a részvételük 10% alatti, akkor - mivel alvállalkozónak minősülnek - az ő
bemutatásukkal az ajánlattevő nem jogosult igazolni saját alkalmasságát. Ez az értelmezés a
Kbt. 69. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdésére tekintettel a jövőben nem merülhet
fel.
Összességében elmondható, hogy a Kbt. módosuló 69. §-a alapján nehezebb lesz olyan
ajánlati felhívást készíteni, mely a kis- és középvállalkozások szerződés teljesítésében való
részvételét korlátozná, így a Kbt. 69. §-ának módosítása a kis- és középvállalkozásoknak a
közbeszerzési eljárásokban való részvételét segíti elő.
A 27-28. §-hoz
A Javaslat 27. §-a a Kbt. ajánlattal kapcsolatos követelményeket szabályzó 70. §-át módosítja,
a 28. § pedig kiegészíti a Kbt.-t egy új 70/A. §-sal. A módosítás célja a körbetartozások és a
korrupció visszaszorítása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az ajánlatok
érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel
való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza. További
cél a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele és az elektronikus közbeszerzések
megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése a 70/A. § szerinti formai
követelményekkel függ össze, ezért ezek indokolása együttesen található a 70. § többi
bekezdésének indokolását követően.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése a közbeszerzési eljárásokban az
ajánlati feltételek elfogadásáról teendő nyilatkozat kötelező tartalmát módosítja. Ez a
nyilatkozat azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen benne, hogy az ajánlattevő
elfogadja az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeit, ezek és saját ajánlata alapján -
nyerés esetén - szerződést fog kötni az ajánlatkérővel és a szerződést teljesíteni is fogja. E
nyilatkozat kötelező tartalmi elemei közül mindeddig kimaradt, hogy az ajánlattevő arról is
nyilatkozzon: nyertessége esetén szerződést fog kötni az ajánlatkérővel. A Javaslat ezzel az
elemmel kiegészíti a nyilatkozat kötelező tartalmát, viszont kihagyja belőle a Kbt. egyes §-ai
kötelezőnek tekintésére vonatkozó nyilatkozati elemet. A közbeszerzési eljárásban szerződést
kötő ajánlattevőkre a szerződés teljesítésének a Kbt.-ben szereplő összes szabálya külön
kötelezettségvállalás nélkül is kötelező, indokolatlan, hogy egyeseket ezek közül a
nyilatkozatban külön meg kelljen említeni.
A Kbt. 70. § (3) bekezdését az abban szereplő hivatkozás változtatása érdekében kell
módosítani.
A Kbt. 70. §-a hatályos (4) bekezdésének első mondata könnyebben áttekinthető lesz, ha az
egyes mondatrészek külön pontokban szerepelnek.
A Kbt. 70. §-a hatályos (4) bekezdésének második mondata módosítva a 70. § (5)
bekezdésébe kerül. A hatályos szöveg csak azt tiltja, hogy egy szervezet egyszerre több
ajánlatban (részajánlatban) legyen egyszerre 10% feletti alvállalkozó és erőforrást nyújtó
szervezet. A mondat egyfelől nehezen érthető, másfelől szinte soha elő nem forduló esetet
szabályoz, tehát módosítani kell. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy egy cég egy ajánlatban
nem szerepelhet egyszerre alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként. Ennek indoka,
hogy egy szervezet ilyen kettős minősítése zavart okozna a 304. § (2) bekezdésével
83
összefüggésben abban a tekintetben, hogy a cég résztvehet-e a szerződés teljesítésében vagy
sem.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése előírja, hogy ha egy - a 4. § 2.
pontja a)-d) alpontjainak hatálya alá nem tartozó - személy (szervezet) a közbeszerzés
értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog résztvenni a szerződés
teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a
szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen.
Ez a szabály logikájában eltér attól a - alkalmazhatatlannak bizonyult, rövid ideig hatályban
volt - szabálytól, hogy a szerződést legalább 50%-ban az ajánlattevőknek kell teljesíteniük. A
korábbi szabály lehetetlenné tette pl., hogy érvényes ajánlatot lehessen tenni olyan
közbeszerzési eljárásokban, melyekben külföldön gyártott árut vagy fejlesztett szoftvert
szerez be az ajánlatkérő, mivel ezeket magyar viszonteladón keresztül lehet csak beszerezni,
de a viszonteladó részesedése a szerződés teljesítésében csak néhány %.
A Javaslat szerinti szabály a fentiektől eltérően nem ír elő teljesíthetetlen követelményt. Nem
rendelkezik ugyanis arról, hogy a szerződést az ajánlattevő(k)nek milyen arányban kell
teljesíteni. Csak azt írja elő, hogy egy - a teljesítésben nagy arányban (25 %-ot meghaladó
mértékben) résztvevő - szervezetet már nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem neki
ajánlattevői minőségben kell résztvennie a közbeszerzési eljárásban és a szerződés
teljesítésében. Mivel az alvállalkozó fogalma megváltozott és kikerültek belőle a fenti példa
szerinti gyártók, beszállítók és őket a 70. § (6) bekezdése szerint sem kell a teljesítésben való
magas részvételi arány miatt ajánlattevőnek minősíteni, a Kbt. 70. §-ának a Javaslat szerinti
(6) bekezdése nem fogja akadályozza az ajánlattételt. (Ha a 4. § (2) bekezdés a)-d) pontja
szerinti szervezeteket nem venné ki a Javaslat a 70. § (6) bekezdéséből, előfordulhatna olyan
helyzet, hogy pl. autó beszerzésnél ugyanazon gyártmányú autó több magyarországi
forgalmazója nem indulhatna a közbeszerzési eljárásban, mivel a gyártót - a teljesítésében
való nagyarányú részvétele miatt - ajánlattevőnek kellene minősíteni, a Kbt. 70. § (4)
bekezdése miatt viszont egy ajánlattevő - így az ajánlattevőnek minősített gyártó - több
ajánlatban nem szerepelhet.)
Másfelől a Javaslat szerint az ajánlattevők és 10% feletti alvállalkozók alkalmassági
feltételeknek való megfelelésére vonatkozó szabályok egyformák, továbbá az igazolási
kötelezettségeitk is egyformák. Egy szervezet tehát az adminisztrációs kötelezettségek
tekintetében sem kerül rosszabb helyzetbe, ha nem nevezheti magát alvállalkozónak, hanem
közös ajánlattevőnek minősül.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdésének megalkotásával a cél az, hogy
a nagyarányban a teljesítésben résztvevők közvetlenül az ajánlatkérővel kerüljenek
jogviszonyba, nagyobb eséllyel kapják meg munkájuk ellenértékét így a körbetartozás esélye
csökkenjen. Továbbá e szabály a több szintű alvállalkozói láncok kialakulását is korlátozza a
Kbt. 304. § (2) bekezdésében szereplő azon előírással együtt, hogy az alvállalkozók nem
vehetnek igénybe saját teljesítésük tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót vagy
teljesítési segédet. Ha nem lehetnek olyan alvállalkozók, akik nagy arányban vesznek részt a
szerződés teljesítésében, akkor a körbetartozással különösen veszélyeztetett szub-
alvállalkozók részesedése is csak alacsony lehet.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése iránymutatást ad arról, mi
határozza meg a különböző szervezeteknek a teljesítésben való részvétele arányát: úgy
rendelkezik, hogy ezt az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának
ÁFA nélkül számított ellenértékéből. E szabályt kell tehát a Kbt. mindazon szabályainak
értelmezésénél figyelembe venni, melyek a teljesítésben való részvétel mértékéhez
84
valamilyen jogkövetkezményt fűznek (pl. annak eldöntésénél is, hogy egy alvállalkozó „10%
feletti vagy alatti”).
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése már az ajánlat formai
követelményeivel függ össze, előírja, hogy az ajánlatban felolvasó lapot kell elhelyezni, ami
tartalmazza a 80. § (3) bekezdése szerinti összes adatot. Ezen (a gyakorlatban már régóta
alkalmazott) szabály célja, hogy az ajánlatok bontásakor könnyen meg lehessen találni
minden ismertetendő adatot. Ugyanakkor célja az is, hogy egyértelművé tegye a Kbt. 80. §-
ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése alkalmazását.
A Kbt. 70. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése módosítja az ajánlatok formájával
kapcsolatos eddigi előírásokat, a Kbt.-be a Javaslattal beillesztett új 70/A. § pedig megadja az
ajánlattal kapcsolatosan előírható formai követelményeket.
A közbeszerzési eljárásban komoly érdek fűződik ahhoz, hogy az ajánlatok megfeleljenek
alapvető formai elvárásoknak. Az ajánlatokkal kapcsolatos formai követelményeket két
szempont indokolja: egyfelől biztosítani kell, hogy az ajánlatokat ne lehessen az ajánlattételi
határidő lejárta után módosítani. Az ilyen módosítást a Kbt. tiltja, de helyesebb, ha fizikai
körülmények is akadályozzák vagy lehetetlenné teszik. Azt sajnos semmilyen formai
követelmény előírásával nem lehet megakadályozni, hogy az ajánlatkérő és ajánlattevő
megállapodása esetén az ajánlattevő a teljes ajánlatot 100%-ban kicserélje, de az ezen kívüli
eseteket korlátozni lehet. Az ajánlatokat mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek
érdekében állhat - a közbeszerzési eljárás eredményének befolyásolása céljából - módosítani
az ajánlattételi határidő után. Az ajánlatkérő célja lehet, hogy kivegyen egy olyan iratot az
ajánlatból, mely hiánypótlás keretében nem pótolható és így érvénytelenné nyilvánítson egy
számára nem kívánatos ajánlatot. Ha az ajánlattevő összejátszik az ajánlatkérővel, akkor neki
is módjában lehet módosítani az ajánlatot az ajánlattételi határidő után: az ajánlattevő érdeke
éppen az, hogy betehessen az ajánlatba olyan iratot, amit hiánypótlással már nem lehetne
betenni, vagy - a nyerés, vagy ajánlatának érvényessége érdekében - új irattal helyettesítsen
egy olyan iratot az ajánlatban, amit hiánypótlással nem lehetne módosítani (pl. szakmai
ajánlat vagy az alvállalkozókat, erőforrást nyújtó szervezeteket felsoroló nyilatkozat).
Ugyanakkor a tisztességesen eljárni kívánó ajánlatkérőnek érdeke, hogy bizonyítani tudja: az
ajánlat nem módosult az ajánlattételi határidő óta. Az ajánlattal kapcsolatos formai
követelmények egy része tehát azt szokta célozni, hogy az ajánlatot ne lehessen módosítani,
vagy az abban lévő iratokat kicserélni az ajánlattételi határidő után és a módosítás meg nem
történte bizonyítható legyen.
A formai követelmények másik célja, hogy az ajánlat áttekinthető legyen, a benne szereplő
iratokat tartalomjegyzék alapján meg lehessen találni és az ajánlattal kapcsolatos Kbt. 83-87.
§ szerinti kommunikáció során, az eljárás eredményéről szóló összegezésben, illetve előzetes
vitarendezés vagy döntőbizottsági eljárás során oldalszám szerint hivatkozni lehessen az
ajánlatban szereplő egyes iratokra.
A Kbt. mindeddig nem tartalmazta az ajánlattal kapcsolatos formai követelményeket, ezeket
az ajánlatkérők szokták meghatározni, általában a dokumentációban. Az ajánlatkérők
rendszeresen feleslegesen szigorú formai követelményeket (pl. az ajánlattevőnél aláírásra
jogosult személy az ajánlat minden oldalát ellenjegyezze) határoztak meg, ami az ajánlattevők
számára felesleges munkát okozott és különösen a kis- és középvállalkozásoknak jelentett
nagy terhet. Más esetekben az ajánlatkérők nem egyértelmű formai elvárásokat írtak elő (pl.
hogy „roncsolás mentesen nem bontható módon kell az ajánlatot összefűzni”), melyek
szerintük nem megfelelő teljesítése miatt érvénytelenné nyilvánítottak ajánlatokat.
85
A Kbt. 70. §-ának hatályos (1) bekezdése a túlzó formai követelményeket azzal igyekszik
korlátozni, hogy előírja, azokat csak a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges
mértékben lehet előírni. Ez a megfogalmazás azonban nem helytálló, mert a megfelelő
ajánlattételhez nagyon szegényes formai követelmények is elégségesek. A formai
követelmények az ajánlatok áttekinthetőségéhez és utólagos módosításának akadályozásához
szükségesek.
A Javaslat tehát a Kbt. 70/A. §-ában meghatározza a lehetséges formai követelményeket és a
Kbt. 70. § (1) bekezdése úgy módosul, hogy ezeknek kell hogy az ajánlat megfeleljen, de az
ajánlatkérő ezeknél egyszerűbbeket is előírhat. Abból, hogy a Kbt. a 70/A. §-tól való eltérésre
a 70. § (1) bekezdésben csak úgy ad lehetőséget, hogy az ajánlatkérő egyszerűbb formai
követelményeket írhat elő, a Kbt. 3. § (1) bekezdésére tekintettel az következik, hogy az
ajánlatkérő a 70/A. §-tól nem térhet el úgy, hogy az ott előírottaknál bonyolultabb formai
követelményeket határozzon meg.
A 70/A. § külön tartalmazza a papír-alapú, illetve az elektronikus ajánlat formai
követelményeit.
A papír alapú ajánlat tekintetében elsőként az összefűzés követelménye szerepel. Ennek elvárt
módja olyan, mint a közjegyzői okiratoké (a közjegyzőkről szóló törvényben hasonlóan
szerepel). Ahhoz, hogy az ajánlatok úgy legyenek összefűzve, hogy azokat ne lehessen
módosítani a bontást követően, ugyanolyan fontos érdek fűződik, mint a közjegyzői okiratok
változhatatlanságához. Továbbá biztosabb módszer a szabályozásra, ha a Kbt. pontosan leírja
az összefűzés módját, mintha csak iránymutatást ad, melyet ajánlatkérőknek kell tartalommal
kitölteni a dokumentációban, mert akkor továbbra is bizonytalan tartalmú előírások fognak
születni. Valamint a korrupció visszaszorításához is szükséges, hogy maga Kbt. határozza
meg az olyan összefűzést, mely mellett az ajánlatokat nem lehet utólag módosítani.
Az oldalszámozást a Javaslat úgy írja elő, hogy az üres oldalakat nem kell számozni, továbbá
ha hibát vét az ajánlattevő, (pl. egy oldalt elfelejt megszámozni) a számok melletti betűkkel is
kiegészítheti a számozást (ilyen előírás hiányában egy oldal számozásának kifelejtése miatt az
ajánlat nagy részét újra ki kellene nyomtatni és újra számozni)
E szabályok túlzottan részletesnek tűnhetnek de éppen azért ilyenek, hogy csökkentsék az
ajánlattevőknek az ajánlat fizikai összeállítására fordítandó idejét és energiáját, így jobban
oda tudjanak figyelni az ajánlat tartalmilag helyes elkészítésére.
Továbbá a Javaslat azzal, hogy lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő pótolja a hiányzó
oldalszámokat (ha azokat észreveszi az ajánlatok áttekintésekor), elkerülhetővé teszi ennek az
ajánlattevő általi hiánypótlását, ami szintén felesleges idő és energia ráfordítás.
A tartalomjegyzékkel kapcsolatban követelmény, hogy annak alapján az iratok oldalszám
alapján megtalálhatók legyenek, Ennek a követelménynek nem felel meg az olyan
tartalomjegyzék, melyben csak az ajánlat fejezeteinek címei vannak (pl. „kizáró okokkal
kapcsolatos iratok: 84-99. oldal”).
Továbbá a Javaslat elrendeli, hogy az ajánlatban lévő nyilatkozatokat az azokat tevőknek alá
kell írni (ez az elektronikus ajánlatra is vonatkozik), illetve az ajánlatban (természetesen a
beadás előtt) végzett javításokat is ellen kell jegyezni.
Az elektronikus ajánlatra sajátos formai követelmények vonatkoznak és arra később
kormányrendeletben megjelenhetnek további - technikai - előírások. Az elektronikus ajánlat
ugyanis feltehetőleg nem egy elektronikus dokumentumból fog állni, hanem többől (ha pl.
elektronikus igazolásokat is mellékelnek). Tehát az elektronikus ajánlat tartalomjegyzékében
egyfelől szerepelnie kell az összes elektronikus dokumentum file-nevének és tárgyára való
86
utalásnak, másfelől az egyes dokumentumon belüli iratok címének és oldalszámának is, ha
egy elektronikus dokumentum több iratot is tartalmaz.
Az elektronikus ajánlatban a felolvasó lapot vagy elektronikus űrlapba kell beírni, ha az
ajánlatkérő ilyet rendelkezésre bocsát, vagy önálló elektronikus dokumentumba. Utóbbi
rendelkezés célja, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatok bontását elektronikusan végzi, egyszerű
legyen a felolvasó lapot azonnal közzétenni az Interneten (ha ugyanis más nyilatkozatok is
szerepelnek a felolvasó lapot is tartalmazó elektronikus dokumentumban, akkor az
ajánlatkérőnek olyan elektronikus dokumentumot kellene készítenie a bontás helyetti
közzététel céljából, melyen csak a felolvasó lap adatai szerepelnek és így nem tudná
megfelelően elvégezni az elektronikus bontást).
A 29. §-hoz
A Javaslat 29. §-a a Kbt. ajánlatban megjelölendő személyeket (szervezeteket) szabályzó 71.
§-át módosítja. A módosítás célja más módosításokkal való összhang megteremtése.
Mivel a Javaslat a Kbt. 65. § (3) bekezdésében egyértelművé teszi, hogy az ajánlattevő
jogosult az alkalmasságát csak egy vagy néhány alkalmassági minimum követelmény
tekintetében és csak részben más szervezet erőforrására támaszkodva igazolni, tehát az
erőforrást nyújtó szervezetekkel kapcsolatos nyilatkozat tartalmát a Javaslat kiegészíti azzal,
hogy az ajánlattevő nyilatkozzon, mely alkalmassági minimum követelményeknek való
megfelelését kívánja más szervezet erőforrására támaszkodva igazolni.
Mivel a Javaslat a Kbt. 69. § (8) bekezdésében előírja, hogy az ajánlattevő alkalmasságát a
10% alatti alvállalkozó alkalmassági adatainak igazolásával is alá lehet támasztani, a 71. § (1)
bekezdése is kiegészül azzal, hogy az alkalmasság igazolásába bevonni kívánt 10% alatti
alvállalkozó nevét, címét közölnie kell az ajánlattevőnek.
A 30. §-hoz
A Javaslat 30. §-a a Kbt. ajánlat titkos és nyilvános elemeit szabályzó 73. §-át módosítja. A
módosítás célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a hatályos szabályozásnál egyértelműbben fogalmazza meg, hogy az üzleti titkokat
tartalmazó iratokat az ajánlatban elkülönítetten kell elhelyezni. E szabály célja, hogy a Kbt.
96. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése szerinti iratbetekintéskor az ajánlatkérő
képes legyen megoldani, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokba ne lehessen betekinteni.
Ugyanezt a célt szolgálja az a szabály, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokba nem lehet
olyan adatokat is beírni, melyeket nem lehetne üzleti titoknak minősíteni, hogy ezek viszont
nem mentesüljenek az iratbetekintés alól azért, mert az irat egy része üzleti titok.
A Kbt. pontosítja az arra vonatkozó szabályt is, hogy mit nem lehet üzleti titoknak minősíteni.
A hatályos szabály alapján nem lehet tudni, hogy az elbírálás alá eső adatokat megalapozó
további ajánlati elemek üzleti titoknak minősíthetők-e vagy ezt a Kbt. kizárja. A Kbt. 73. §-
ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elbírálandó adatokat
csak megalapozó rész-információkat üzleti titokká lehet minősíteni. A Kbt. külön kiemeli e
körben az árazott költségvetést. Ugyanis az ajánlattevőknek jogos érdekük fűződik hozzá,
hogy árképzési módszereiket a többi ajánlattevő ne ismerhesse meg. Ha a rész-adatokból nem
a felolvasó lapon szereplő végeredmény következne, azt az ajánlatkérőnek számítási hiba
javítás során ki kell javítania.
A 31. §-hoz
87
A Javaslat 31. §-a a Kbt. ajánlati felhívás és dokumentáció módosítását szabályzó 76. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá
tétele, továbbá az ajánlatok érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza.
A Kbt. hatályos szabályai szerint ha a dokumentációt az ajánlatkérő módosítja, annak
módosuló elemeinek szerepelnie kell a hirdetményben. (Ezért eddig a dokumentáció bizonyos
elemeit - pl. tervrajzok, táblázatok - gyakorlatilag nem lehetett módosítani, mert a
hirdetményben a rajzok, táblázatok technikai okokból nem jelentek meg, tehát ha az
ajánlatkérő szabályosan akart eljárni, kénytelen volt visszavonni az ajánlati felhívást hogy azt
és dokumentációt újra - megfelelő tartalommal - kiadhassa.) A Kbt. 76. §-ának a Javaslattal
megállapított (1) bekezdése szerint viszont a hirdetményben a dokumentáció módosításával
kapcsolatban csak a módosítás tényének és a módosított dokumentáció átvétele
körülményeinek kell szerepelnie. A hatályos Kbt.-ben szereplő azon előírás miatt, hogy a
módosuló dokumentáció elemei hirdetményben jelentek meg, az ajánlattevők nehezen tudták
megállapítani a dokumentáció végleges szövegét. A Javaslat szerint az ajánlatkérőnek a
módosított dokumentációt a módosításokkal egységes szerkezetben kell elkészítenie és az
ajánlattevők rendelkezésre bocsátania, azért az ajánlatkérő nem kérhet újabb ellenértéket. A
Javaslat által elrendelt változtatások alapján csökkenhet az érvénytelen ajánlattétel kockázata.
Akár az ajánlati felhívás, akár a dokumentáció módosul hirdetménnyel, az eddigi szabálytól
eltérően nem kell az egész ajánlattételi határidőnek (részvételi határidőnek) újrakezdődnie,
hanem a módosító hirdetmény feladásától számított legalább 20 napot kell biztosítani az
ajánlattételre, kivéve ha az eredeti határidő tovább tartott volna.
A 32. §-hoz
A Javaslat 32. §-a a Kbt. ajánlatok bontását szabályzó 80. §-át módosítja. A módosítás célja a
korrupció visszaszorítása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az elektronikus
közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Kbt. 80. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlat
bontásán jelenlévő személyek a bontáson (tehát az összes ajánlat bontására vonatkozó eljárási
cselekmény végéig) kérhessék, hogy egy-egy ajánlat felolvasó lapjába betekinthessenek,
természetesen csak annak felolvasása után. A Javaslatból következően a betekintést lehet
kérni már a konkrét ajánlat felolvasása előtt, vagy utána, vagy bármikor a bontás végéig. Ezen
szabály célja, hogy megakadályozza azt a sajnos létező korrupciós gyakorlatot, hogy az
ajánlatkérő egy előnyben részesíteni kívánt ajánlatot utoljára bont fel és a felolvasó lapról
nem az azon szereplő adatot olvassa fel, hanem olyan értékeket, melyekkel az adott
ajánlattevő nyerhet.
A hatályos Kbt. szerint ha a többi ajánlattevő sejti, hogy ilyen történik és kéri, hogy
betekinthessen a felolvasó lapba, az ajánlatkérő jogosult ezt megtagadni, ezt orvosolja a
Javaslat.
A Kbt. 80. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése egyfelől az ajánlatok utólagos
jogszerűtlen módosítását kívánja megakadályozni, másfelől a gyakorlatilag felesleges
hiánypótlási kötelezettségek körét szűkíteni azzal, hogy előírja: ha az ajánlat eredeti példánya
nincs összefűzve, illetőleg nem a Kbt. szerinti módon vagy az ajánlati felhívásban előírt
módon van összefűzve, akkor - ha az érintett ajánlattevő a bontáson jelen van - jogosult azt a
bontáson az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagokkal megfelelően összefűzni. Ha
az ajánlattevő nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselője az ajánlat eredeti példányát a
88
bontáson megfelelően összefűzi vagy az összefűzést kiegészíti, azzal az eltéréssel, hogy a
matricát az ajánlatkérő jogosult lepecsételni illetőleg aláírni. Ha az ajánlatok közül az eredeti
példány nincs megjelölve, egy tetszőleges példányt kell az „eredeti” megjelöléssel ellátni és -
ha nincs vagy nem megfelelően van összefűzve -, akkor ezt kell összefűzni.
Így tehát egyfelől nem kell olyan hiánypótlást elrendelni, hogy az ajánlattevő jöjjön be az
ajánlatkérőhöz és fűzze össze az ajánlatot (vagy pl. írja alá a matricát, ha ezt nem tette volna).
Másfelől így az ajánlatot a bontás után nem lehet módosítani, míg ha az összefűzést csak
hiánypótlás során lehetne megvalósítani, akkor mindaddig módosítani lehetne az ajánlatot.
A Kbt. 80. §-ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése az elektronikus közbeszerzésben
lehetővé teszi, hogy az ajánlatok bontását úgy lehessen megvalósítani, hogy az ajánlatok
felolvasó lapjának tartalma az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában a világhálón
hozzáférhetővé válik az ajánlattevők számára és más olyan személyek számára, akik a papír-
alapú ajánlatok bontásán jelenlétre jogosultak lennének, ha utóbbiak a hozzáférési igényüket
az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidő lejárta előtt jelzik. Ilyenkor tehát nem kell olyan
ajánlat-bontást tartani, ahol az ajánlattevők és egyéb jogosultak személyesen megjelenhetnek.
Mivel az ajánlatok bontásán az ajánlatok felolvasó lapjának ismertetésén kívül érdemi
intézkedés egyébként sem történik, kommunikáció az ajánlatkérő és ajánlattevők között az
ajánlattételi határidő lejárta után is - a Kbt. 83-87. §-ai szerint - csak írásban lehetséges,
elektronikus közbeszerzésben személyes ajánlat-bontást rendezni felesleges.
Mivel az ajánlatok bontásán a Kbt. 80. § (3) bekezdésére tekintettel a felolvasó lapon szereplő
adatokon kívül más érdemi információ nem kerül nyilvánosságra, a bontási jegyzőkönyv is
csak a felolvasó lapok adatait tartalmazza. Mivel azok az ajánlatok elektronikusan történő
bontása keretében eljutnak az ajánlattevőkhöz, erről külön jegyzőkönyvet felesleges készíteni,
ezt teszi egyértelművé a Kbt. 80. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése.
A 33. §-hoz
A Javaslat 33. §-a a Kbt. hiánypótlást szabályzó 83. §-át módosítja. A módosítás célja az
ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot
tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza,
továbbá ugyanez a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét is
könnyíti, mivel az ő vonatkozásukban a hibás ajánlat beadásának kockázata nagyobb, mint a
számos szakemberrel rendelkező nagy cégek esetén. Továbbá cél a hatályos szabályozás
egyértelműbbé tétele.
A Kbt. hatályos 88. §-ának (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha nem felel
meg az ajánlati felhívásnak, a dokumentációnak vagy a jogszabályoknak. A Kbt. nem tesz
különbséget aközt, hogy a meg nem felelés lényeges ajánlati elemben áll fenn vagy csak
formai hiba, az érvénytelenséget meg kell állapítani. A hiánypótlás erre is tekintettel nagyon
lényeges intézmény, mert attól, hogy egy ajánlat valamely hibája korrigálható-e, függ, hogy
érvényes lesz-e, vagy érvénytelen.
A feleslegesen érvénytelenné nyilvánított jó ajánlatok pedig a költségvetés kiadásait növelik,
mert ugyanazért többet kell fizetni. Tehát fontos a hiánypótlást a lehető legszélesebb körben
biztosítani és az erre vonatkozó szabályokat teljesen egyértelművé tenni.
Előljáróban szögezzük le, hogy egy ajánlat hiánypótlása fogalmilag lehetetlen anélkül, hogy
az ajánlat módosuljon. Ha egy hiányzó iratot beadnak, az ajánlat azon a téren módosul, hogy
azt az iratot a továbbiakban tartalmazza. Ha egy iratból hiányzó adatokat közölnek a
89
hiánypótlás során, az ajánlat azon a téren módosul, hogy az adatokat a továbbiakban
tartalmazza.
Tehát a Kbt. hatályos szövege - még annak 2008. óta kialakult értelmezése is - lehetővé teszi
az ajánlatok módosítását a hiánypótlás során.
A Kbt. hatályos szövege a 83. §-ban a (2) bekezdésben közli, hogy mit lehet hiánypótolni, a
(6) bekezdése pedig azt közli, hogy mit nem lehet hiánypótolni. A pontos szöveg arra, hogy
mit lehet hiánypótolni, a következő: „a hiánypótlás iratok utólagos csatolására,
hiányosságainak pótlására terjedhet ki ...” A szövegnek ez a része 2004 óta nem változott. A
hiánypótlással kapcsolatos joggyakorlat 2008-ig az volt, hogy ha az ajánlatkérő lehetővé tette
a korlátlan hiánypótlást, akkor csak azt nem lehetett pótolni, az ajánlatban kijavítani (tehát
ezáltal az ajánlatot módosítani), amit a (6) bekezdés tiltott.
2008.	óta a joggyakorlat megváltozott, noha a Kbt. fenti szövege nem változott. A
joggyakorlat szerint mivel a (2) bekezdésben csak az szerepel, hogy a hiányzó iratokat lehet
beadni és a hiányosságokat pótolni, ezért ha egy irat szerepel az ajánlatban és nem hiányos,
hanem valamiért nem megfelelő (pl. a referencia mértéke nem megfelelő, vagy az
önéletrajzban szereplő szakember véletlenül nem pont olyan szót használt a gyakorlatának
leírására, amit az ajánlatkérő elvárt, vagy a bank a bankgarancia iratot nem úgy fogalmazta
meg, ahogy az ajánlatkérő szerint kellett volna), akkor ezeket nem lehet hiánypótlás keretében
újra beadni, hanem az ajánlat érvénytelen. Noha pl. a referencia esetében még a Kbt. mostani
megfogalmazása esetén is lehetne a helyzetet úgy értelmezni, hogy ez a referencia ugyan nem
jó, de ez az ajánlatnak hiánya, mert nem szerepel benne az ajánlati felhívás által előírt
referencia, a Kbt. pedig a hiányzó iratok pótlását lehetővé teszi.
Abból, hogy a joggyakorlat 2008-ig egy módon, azóta pedig más módon értelmezi ugyanazon
szöveget, látszik, hogy a hiánypótlási szabályok nem egyértelműek. Számos ajánlatkérő az új
joggyakorlatról nem tud, vagy ha tud, adott ajánlati hiba esetében nem tudja eldönteni, hogy
ennek alapján megengedje-e a hiánypótlást vagy sem.
Annak érdekében hogy a minél több ajánlat legyen érvényes, a szabályok egyértelműsítése
során azokat úgy kell módosítani, hogy a Kbt. a hiánypótlást minél kisebb, csak a
legszükségesebb körben tiltsa és az ajánlatnak a hiánypótlás során való módosítását minden
egyéb esetben egyértelműen tegye lehetővé.
Semmi nem indokolja ugyanis, hogy ha az ajánlattételi határidőben valami az ajánlatban nem
megfelelően van, azt ne lehessen néhány nap múlva korrigálni vagy beadni vagy kiegészíteni.
A Kbt. céljai szempontjából mindegy, hogy az ajánlattételi határidőben tökéletes az ajánlat,
vagy csak néhány nappal később, ha az ajánlatban az elbírálási részszempontokkal összefüggő
elemek nem változnak.
Fentiekre tekintettel a Javaslat a Kbt. 83. § (2) és (6) bekezdéseit egyesíti és egy szabályban: a
Kbt. 83. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdésében írja le azt is, hogy az ajánlat a
hiánypótlás során miben változhat és azt is, hogy miben nem változhat. Az új (2) bekezdés
bevezető szövegrésze szerint a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető
ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó
jogszabályok előírásainak. Tehát a Kbt. egyértelművé teszi, hogy az ajánlaton minden olyan
változtatás eszközölhető, mely elősegíti, hogy érvényes legyen (megfeleljen a rá vonatkozó
követelményeknek). Ezt követően még ugyanebben a bekezdésben közli a Kbt. az ajánlat
módosításának határait.
A Kbt. 83. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése azzal, hogy kimondja azt, hogy a
hiánypótlással az ajánlat módosulhat, nem ad eddig nem létezett jogokat az ajánlattevőknek,
mivel a hiánypótlás bármely (eddig is létezett) formája is kizárólag úgy tudott megvalósulni,
90
ha annak eredményeként az ajánlat módosult. Ezzel a módosítással tulajdonképpen a Kbt. 83.
§-ának a 2008 előtti értelmezése áll vissza, a törvény erejénél fogva.
A hiánypótlás Kbt. szerinti határait a Kbt. úgy fogalmazza meg, hogy a következőkben
ismertetett módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani.
A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. §
(4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. Tehát az árat nem lehet módosítani, vagy pl. a
késedelmi kötbér mértékét nem lehet módosítani, ha az elbírálási részszempont, stb.
Ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem
lehet módosítani, kiegészíteni. Abban az esetben ugyanis, ha a szakmai ajánlat teljeskörűsége
vagy minél magasabb színvonala elbírálási részszempont, akkor helytelen lenne lehetővé
tenni, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után a szakmai ajánlaton még változtassanak az
ajánlattevők.
További korlátja a hiánypótlásnak, hogy annak során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy
a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre
vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. Ebben az változik, hogy új 10% alatti
alvállalkozó megjelölésével az ajánlatkérő kiegészítheti az ajánlatát. Az alvállalkozó fogalmi
körébe 2009. óta egyértelműen beletartoznak a Kbt. A 67. § (1) bekezdés c), a 67. § (2)
bekezdés c) és e), a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek (szakemberek) is, ha
nem állnak az ajánlattevő alkalmazásában. Viszont gyakori, hogy a szakemberek nem
megfelelősége miatt kell hiányt pótolni, akár új szakembert bemutatni. A szakemberek a
műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlattevő alkalmasságának ugyanolyan elemei,
mint egy teherautó, vagy egy minőségbiztosítási tanúsítvány. Ha tehát a többi alkalmassági
feltétellel kapcsolatban teljeskörű a hiánypótlás lehetősége (ha az egyik teherautó nem
megfelelő, másikat lehet helyette bemutatni a hiánypótlás keretében), akkor miért ne lehetne a
bemutatott szakemberekkel kapcsolatban is teljeskörű a hiánypótlás lehetősége.
Persze az lenne az ideális, ha az ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta előtt olyan
mélységben tanulmányoznák az ajánlati felhívást és dokumentációt, hogy ne mutassanak be
az egyértelmű előírásoknak nem megfelelő szakembert. De sajnos ez mégis gyakori, azt, hogy
valamely ajánlati elem megfelelő-e vagy sem, legalaposabban az ajánlatkérő ellenőrzi és a
nem megfelelőséget ő veszi észre. De mindez fakadhat a szakember hibájából is, aki
megfeledkezik róla, hogy lejárt a vonatkozásában megkövetelt engedély, stb. Mindez nem
lehet ok arra, hogy egy ajánlat érvénytelen legyen, hiszen ettől még az ajánlattevő képes lehet
a szerződés megfelelő teljesítésére. Ezért ilyen esetben is lehetővé kell tenni a hiánypótlást.
Új eleme a hiánypótlás korlátjának hogy hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját
kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint
érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla
szóló irattal. E szabály megfogalmazásának leglényegesebb célja annak egyértelművé tétele,
hogy az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos mely hibát nem lehet hiánypótolni, amiből az
következik, hogy ami itt nem szerepel, azt viszont lehet hiánypótolni.
Az ajánlati biztosíték hibája miatt a hatályos Kbt. szerint számos ajánlat válik érvénytelenné,
mert az arról szóló iratokat kiállító bankok nem veszik figyelembe a Kbt. és az ajánlati
felhívás (dokumentáció) követelményeit. A Kbt. hatályos szabályai szerint az ajánlati
biztosítékról szóló irat bármely ok miatti nem megfelelősége esetén érvénytelen az ajánlat.
Ezt a helyzetet a Javaslat úgy orvosolja, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdésében is módosítja az
ajánlati biztosíték miatti érvénytelenség esetét, eszerint az ajánlati biztosíték hibája miatti
speciális érvénytelenség csak akkor áll fenn, ha az ajánlati biztosíték rendelkezésre
91
bocsátásának határidejéig (ami általában megegyezik az ajánlattételi határidővel) a
biztosítékot nem, vagy az ajánlati felhívásban megjelölt mértéknél kisebb összegben
bocsátotta az ajánlattevő rendelkezésre. A Kbt. 88. §-ának a Javaslattal megállapított (1)
bekezdés b) pontjából és a 83. § (2) bekezdésének módosított d) pontjából együttesen az
következik, hogy ha az ajánlati biztosíték rendelkezésre állását az ajánlatban nem igazolták,
hiánypótlás során beadható olyan irat az ajánlati biztosítékról, ami bizonyítja, hogy az ajánlati
biztosíték az előírt határidőben rendelkezésre állt. Természetesen olyan irattal nem lehet a
hiánypótlást megfelelően teljesíteni, ami csak azt bizonyítja, hogy az előírt határidőnél később
állt az ajánlati biztosíték rendelkezésre. Ugyanez a helyzet, ha az elvártnál kevesebb ajánlati
biztosíték rendelkezésre állását igazolják az ajánlatban. Ha utólag igazolják, hogy a többi is
határidőben rendelkezésre állt, az ajánlat érvényes maradhat. Ha pedig az ajánlati
biztosítéknak más hibája van (pl. a bankgarancia nyilatkozat nem minden olyan esetre
tartalmazza a bank fizetési ígéretét, melyekben a Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint fizetést
kellene teljesítenie), akkor a hiánypótlás keretében beadható a bank olyan kiegészítő
nyilatkozata, hogy az eddig általa meg nem jelölt esetben is fog fizetést teljesíteni. Ezért is
hangsúlyozza a Kbt., hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló igazolással. Az
igazolás minden hiányossága pótolható, csak magának az ajánlati biztosítéknak a határidőben
rendelkezésre nem állása, illetve a határidőben kisebb összegben való rendelkezésre állása
nem pótolható.
A Kbt. 83. §-ának a Javaslattal megállapított (6)-(7) bekezdése azt a - érvénytelen ajánlatok
számát növelő - helyzetet igyekszik orvosolni, hogy a Kbt. hatályos szövege szerint a
bármilyen módon „nem megfelelő” hiánypótlást - beleértve a formai hibás hiánypótlást - nem
lehet elfogadni, aminek az a következménye, hogy az ajánlat érvénytelen lesz, mert az eredeti
-	hiányos - ajánlatot kell az elbírálás során figyelembe venni. Tehát ha pl. egy hiánypótlást
tartalomjegyzék nélkül adnak be (noha az ajánlatkérő előírta hogy legyen tartalomjegyzéke),
akkor emiatt az egész ajánlat érvénytelen lesz és bekövetkezik a hiánypótlás intézményével
elkerülni kívánt helyzet, hogy esetleg éppen az egyébként legjobb ajánlat lesz érvénytelen és
drágábban kell szerződni. Ezért a Kbt. 83. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése
meghatározza a hiánypótlás lehetséges formai követelményeit, a (7) bekezdése viszont úgy
rendelkezik, hogy a hiánypótlás még akkor is megfelelő, ha ezek közül a kevésbé jelentős
követelményeknek nem felel meg. Ha nem határozná meg a Kbt. a formai követelményeket,
akkor nehezebben vagy kevésbé egyértelműen tudna arról rendelkezni, hogy mely formai
követelménynek való meg nem felelés esetén kell mégis elfogadni a hiánypótlást.
A Kbt. 83. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése egy olyan helyzetet akar az
ajánlat érvényességét fenntartva kezelni, ami az ajánlattevők tájékozatlansága miatt szokott
bekövetkezni: egyes ajánlattevők nem tudják, hogy a számítási hiba javítást az ajánlatkérőnek
kell végrehajtania és ezért hiánypótlás keretében leírják, hogy számítási hiba van az
ajánlatukban és az adatok helyesen a következők.... Az ilyen hiánypótlás miatt a hatályos
szabályok alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, mert az ajánlattevő módosította
az árat. Ezért a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a hiánypótlás ezen részét nem kell
figyelembe venni, hanem az ajánlatkérőnek kell elvégeznie a számítási hiba javítást.
A 34. §-hoz
A Javaslat 34. §-a a Kbt.-nek a számítási hiba javítást a szabályzó 84. §-át módosítja. A
módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
92
A hatályos szabály szerint csak az olyan számítási hibát lehet javítani, ami az
ellenszolgáltatással függ össze. A számítási hiba javítás tehát - a hiánypótlástól és a Kbt. 85.
§-a szerinti felvilágosítás kérés-adás intézményétől eltérően már eddig is olyan ajánlati elem
módosítását tette lehetővé, mely a nyertes ajánlattevő kiválasztásával összefügg. Viszont adott
esetben az ajánlati felhívás meghatározhat más olyan elbírálási részszempontot is, mellyel
kapcsolatos adat számítások eredményeként alakul ki. Ha ezek a számítások szerepelnek az
ajánlatban (ezt fejezi ki az „ajánlatban megtalálható számításon alapuló adat” kifejezés) és az
ajánlatkérő észleli a számítási hibát (akár magától, az ajánlat ellenőrzése során, akár a Kbt.
83. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése szerinti ajánlattevői jelzés nyomán),
akkor az ajánlatkérő köteles kijavítani a számítási hibát úgy, hogy az alapadatokat
(egységárakat, kiinduló adatokat) veszi irányadónak, azokkal végzi el helyesen a szükséges
matematikai műveletet és így az elbírálási részszemponttal összefüggő végeredmény fog
módosulni. Ha az ajánlatkérő olyan számítási hibát vesz észre, mely nem befolyásolja, hogy
ki lesz a nyertes ajánlattevő, azt nem köteles kijavítani.
A 35. §-hoz
A Javaslat 35. §-a a Kbt. ajánlattal kapcsolatos felvilágosítást szabályzó 85. §-át módosítja. A
módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A hatályos szabály kizárja az ajánlat bármilyen módosítását a felvilágosítás kapcsán. A Kbt.
85. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a felvilágosítás
megadása az, ami nem okozhatja az ajánlat módosítását, másrészt korlátozottan lehetővé teszi
a módosítást (egyébként a felvilágosítás intézménye teljesen felesleges lenne a Kbt.-ben).
További új elem a Kbt. 85. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdésében, hogy a
felvilágosítás megadására az ajánlatkérő határidőt tűz ki.
A felvilágosítás kérés leggyakoribb esete az, amikor ugyanarról az ajánlat egyik pontján más
adat szerepel, mint a másikon. Ez legtöbbször az ajánlattevő figyelmetlensége miatt fordul
elő. De érdemi információ esetén ez az eltérés az ajánlat érvénytelenségét kell, hogy
eredményezze, mert az ajánlatkérő pl. nem képes eldönteni, hogy alkalmas-e az ajánlattevő,
ha valamely - ezzel összefüggő információ - az ajánlat egyik pontján másként szerepel, mint
a másikon és az egyik változat szerint nem alkalmas. Sőt, a hamis adatszolgáltatás tényét is
vizsgálni kell, hiszen valamelyik a két változat közül nem felel meg a valóságnak.
A Kbt. 85. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy ha az ajánlat
különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel, az ajánlattevő a
felvilágosítás kérésre adott válaszként közölje, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és
melyik adat semmis. Ha egy adatot semmisnek minősített az ajánlattevő, azt a közbeszerzési
eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a
helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni.
Ha az ellentmondás egy igazolás adatai és az ajánlattevő ugyanarról szóló nyilatkozatának az
adatai között van és az ajánlattevő felvilágosítása szerint az igazolás a téves, akkor az egész
igazolást semmisnek kell tekinteni, de ha az adott adatot nem lehet az ajánlattevő
nyilatkozatával igazolni, hanem igazolást kell beadni róla, akkor az ajánlattevő csak úgy tudja
az adott tényt igazolni, ha új - helyes tartalmú - igazolást hoz hiánypótlás keretében. Tehát a
felvilágosítás megadásával nem lehet az igazolási kötelezettség alól kibújni.
A fentiekre példa, hogy ha egy munkát az ajánlattevő a referenciákról készített összefoglaló
nyilatkozata szerint 2009-ben végzett, de az ugyanerről szóló referencia igazolás szerint 2006-
93
ban végezte, megfelelni pedig csak a 2008., 2009. évi referenciákkal lehet, akkor az
ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie, hogy a 2006. vagy a 2009. évi időpont a helyes. A
hatályos szabály szerint ilyen esetben akármilyen választ ad az ajánlattevő, érvénytelen az
ajánlata, mert azzal az egyik adatot módosítja (tehát alapjában véve felesleges a felvilágosítás
kérés is). A Kbt. 85. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése alapján viszont az
ajánlattevő nyilatkozhat úgy, hogy az igazolás felel meg a valóságnak, a saját nyilatkozata
semmis. Ekkor csak úgy lehet érvényes az ajánlat, ha hiánypótlás keretében másik referenciát
ad be az ajánlattevő, mert az eredeti nem felel meg az alkalmassági feltételnek. Erre utal a
Javaslatban az a fordulat, hogy „a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással
kapcsolatban” lehet hiánypótlást teljesíteni. Jelen esetben a referencia követelmény a
„felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírás”.
Ha a fenti esetben az ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy a saját nyilatkozata az igaz és az
igazolás hibás (mert pl. a kiállítója elírta), akkor az ajánlattevő hiánypótlás keretében
beadhatja a megfelelő tartalmú igazolást. A hiánypótlást azon határidőig kell teljesíteni, amit
az ajánlatkérő a felvilágosítás megadására kitűzött. (Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban
rendszeres a hiánypótlási felhívás és a felvilágosítás kérés egyidejű kiküldése és azokkal
kapcsolatban azonos határidő adása.)
Ha a Javaslat nem tenné lehetővé ezekben az esetekben a hiánypótlást is, akkor az ilyen
felvilágosítások nagy része esetén továbbra is érvénytelenné válna az ajánlat, mert a
felvilágosításban adott esetben olyan irat semmisségét kell közölni, ami az ajánlat
érvényességéhez szükséges volt. A Kbt. 83. § (5) bekezdéséhez hasonlóan a Kbt. 85. §-ának a
Javaslattal megállapított (2) bekezdése azt is elrendeli, hogy az így hiánypótolt iratokkal
kapcsolatban új hiánypótlás nem lehetséges (tehát ha a régi helyett egy új referencia igazolást
adnak be, de az hiányos, az ajánlatkérő nem köteles ezen új irat miatt újabb hiánypótlási
felhívást kiküldeni). Ezen rendelkezés hiányában a hiánypótlás parttalanná válna.
A fenti szabályokat a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatokra nem lehet
alkalmazni. Sajnos előfordul, hogy az ajánlattevő véletlenül nem az árazott költségvetés
végeredményét írja a felolvasó lapra, hanem egy másik összeget. Ilyenkor az ajánlaton belüli
ellentmondást nem lehet felvilágosítással feloldani, mert ez visszaélésekhez vezethetne. (Ilyen
esetben csak akkor lehetne kijavítani mind az árazott költségvetésben, mind a felolvasó lapon
szereplő összeget, ha az árazott költségvetésben számítási hiba volna és a 84. § alapján
lehetne eljárni.)
A 36. §-hoz
A Javaslat 36. §-a a Kbt.-nek a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást szabályzó 86. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési szabályozás alkotmányosságának erősítése,
továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 86. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a
kirívóan alacsony ellenszolgáltatást akkor kell vizsgálni, ha az összesített ellenszolgáltatást az
ajánlatkérő kirívóan alacsonynak értékeli. Tehát a 86. § (2)-(10) bekezdéseit csak akkor kell
alkalmazni, ha az ajánlat a többi ajánlathoz, vagy a becsült értékhez képest kirívóan
alacsonynak értékelhető. Ha ez a feltétel nem áll fenn, nem kell pl. a (6) bekezdés szerinti
körülményeket vizsgálni.
A Kbt. 86. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése azt is részletezi, hogy az
összesített ellenszolgáltatást hogyan kell értelmezni: az vagy az ajánlat egészére vonatkozik,
vagy - ha lehetséges volt részajánlat tétele - akkor az ajánlat egyik részére vonatkozik, vagy
-	ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy
94
alszempont szerepelt - legalább az egyik részszempontra vagy alszempontra vonatkozik. Ha
tehát csak az ellenszolgáltatás egyik - részszempontként nevesített eleme - kirívóan alacsony,
akkor is indokolást kell kérni. De ha csak az árazott költségvetés egyik elemében alacsony az
ellenszolgáltatás, anélkül, hogy az egész ellenszolgáltatás alacsony lenne, nem kell indokolást
kérni.
A Kbt. 86. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése új módszert határoz meg a
kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapítására, mely az ajánlatok számától függően vagy
a becsült értékhez, vagy a többi ajánlat és a becsült érték átlagához hasonlítja a vizsgált
ajánlatban szereplő ellenszolgáltatást. Ha pedig legalább négy ajánlat van, a becsült érték és a
többi ajánlatban szereplő ár olyan átlagához viszonyítja az adott ajánlat árát, mely átlag
kiszámításánál nem vették figyelembe a vizsgált ajánlaton kívüli legalacsonyabb és
legmagasabb árat tartalmazó ajánlatban szereplő ellenszolgáltatást.
A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás ellenőrzése körében már a hatályos Kbt. szerint is
vizsgálni kell, hogy az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás
mértékére tekintettel - fedezetet nyújt-e a munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
Jelenleg a Közbeszerzések Tanácsa honlapján egy 2008-ban megállapított rezsióradíj
szerepel. Azóta komoly gazdasági változások következtek be, ez az adat már nem aktuális,
mégis alkalmazni kell, ez akár az alkotmányt is sértheti. A Kbt. 86. §-ának a Javaslattal
megállapított (6) és (10) bekezdése előírja, hogy legfeljebb egy éves ilyen adatokat kell
figyelembe venni, ennél régebbieket nem is kell közzétenni, továbbá a (6) bekezdést nem kell
alkalmazni, ha nincsenek a szükséges adatok közzétéve. Ha az egy éven belül többször is
közlik az adatot (eltérő tartalommal), akkor a legfrissebbet kell közzétenni, hiszen az előző
adatot nem kötelező teljes egy évig közétenni, hanem legfeljebb egy évig.
A Kbt. 86. §-ának a Javaslattal megállapított (10) bekezdése azt is tartalmazza, hogy a Tanács
információkat az általa kialakított egységes formában teszi közzé, annak érdekében, hogy a
jogalkalmazóknak ne kelljen a különböző szervezetek által készített több oldalas iratokban
keresnie a szükséges adatokat.
A 37. §-hoz
A Javaslat 37. §-a a Kbt. érvénytelenséget szabályzó 88. §-át módosítja. A módosítás célja az
ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot
tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza,
továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat 33. §-ának indokolása, mely a Kbt. hiánypótlást szabályozó 83. §-áról szól, kifejti,
hogy a Kbt. hatályos 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja túl széles körben rendeli el az
ajánlatok érvénytelenségét az ajánlati biztosíték hibája miatt: ha azt nem megfelelően
bocsátották rendelkezésre. A Javaslat szűkíti az ajánlati biztosíték hibája miatti
érvénytelenség körét és egyértelművé teszi, hogy csak az ajánlati biztosítéknak az előírt
határidőben nem vagy nem teljes összegben való rendelkezésre bocsátása esetén lehet emiatt
érvénytelen az ajánlat. Ha az ajánlati biztosítékról szóló iratnak van valamilyen hibája, akkor
az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján lesz érvénytelen, de ezzel kapcsolatban
előbb hiánypótlást kell lehetővé tenni, ami alapján a hiba javítható és az érvénytelenség
elkerülhető.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése c) pontjának módosításával a Javaslat elrendeli, hogy az erőforrást
nyújtó szervezet összeférhetetlensége miatt is érvénytelen az ajánlat, ezzel a hatályos
törvényben nem koherens szabályokat rendez.
95
A Kbt. 88. § (1) bekezdése d) pontjának módosításával a Javaslat elrendeli, hogy az erőforrást
nyújtó szervezet kizárása miatt is érvénytelen az ajánlat, ezzel a hatályos törvényben nem
koherens szabályokat rendez.
Ez egyben összefügg A Kbt. 88. §-ának a Javaslattal módosuló (2) bekezdésével is és a 88. §
(3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a következők miatt.
A Kbt. 88. §-ának hatályos (2) és (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek akkor is az
ajánlattevőt kell kizárnia a közbeszerzési eljárásból, ha az alvállalkozója vagy az ajánlatban
szereplő erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában áll fenn a kizáró ok. A Kbt. hatályos 88.
§ (2) és (3) bekezdéséből tehát az következne, hogy az alvállalkozót magát nem lehet kizárni,
viszont a 88. § (1) bekezdés d) pontjának hatályos szövege tartalmazta az alvállalkozó
kizárásának esetét is. Tehát a Javaslattal egyfelől összhangot kell teremteni a 88. § (1)-(3)
bekezdései között. Ez két módon történhetne: vagy fennmarad az az állapot, hogy ha az
ajánlat bármely szereplőjével kapcsolatban kizáró ok áll fenn vagy következik be - beleértve
a hamis adatszolgáltatást - az ajánlattevőt kell kizárni. Ez a szabály igazságtalan, hiszen
mások hibájából az ajánlattevő olyan helyzetbe kerülhet, hogy a hamis adatszolgáltatás miatt
nemcsak az adott közbeszerzési eljárásból zárják ki, hanem az összesből 3 évre. Továbbá
vitára adhat okot, hogy közösen ajánlatot tevők esetén az összeset ki kell-e zárni egyiknek
vagy az alvállalkozó, illetőleg erőforrást nyújtó szervezet hibája miatt, vagy csak az egyiket.
Helyesebb tehát, ha a Javaslat a másik megoldást alkalmazza és úgy rendelkezik, hogy az
ajánlat bármely szereplőjét ki lehet zárni, de csak akkor, ha vonatkozásában áll fenn vagy
következik be kizáró ok (így a hamis adatszolgáltatás). A Javaslat ezt a megoldási módot
követi mind a 88. § (1)-(3) bekezdéseinek módosítása során.
A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének hatályos f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha nem felel
meg az ajánlati felhívásnak, a dokumentációnak vagy a jogszabályoknak. A Kbt. nem tesz
különbséget aközt, hogy a meg nem felelés lényeges ajánlati elemben áll fenn vagy csak
formai hiba, az érvénytelenséget meg kell állapítani. Noha a Javaslat a hiánypótlást is
szélesíti, az érvényes ajánlattétel esélyét tovább növeli, ha a 88. § (1) bekezdés f) pontjában a
kisebb jelentőségű formai hibákról - azokat pontos hivatkozással megjelölve - a Javaslat úgy
rendelkezik, hogy azok miatt nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot. A formai
követelményeket vagy maga a Kbt. határozza meg a Kbt. 70/A. §-ában, vagy az ajánlatkérő
azoknál enyhébbeket írhat elő. Természetesen, ha az ajánlatkérő egyszerűbb formai
követelményeket írt elő, akkor az azoknak meg nem felelő ajánlat érvénytelen.
Továbbá a Javaslat kizárja, hogy az ajánlat csomagolásának hibája miatt érvénytelenné
lehessen nyilvánítani az ajánlatot. Az ajánlat csomagolásáról a Kbt. 79. § (1) bekezdése azt
írja elő, hogy zártan kell benyújtani. Az ajánlattevő érdeke az, hogy az ajánlattételi határidő
lejárta előtt más ajánlattevő ne szerezhessen információkat az ő ajánlatának tartalmáról. Ha
nem zártan nyújtja be egy ajánlattevő az ajánlatát, ez kizárólag az ő számára káros, nincs
olyan ok, amiért a Kbt.-nek elő kellene írnia, hogy az ilyen ajánlat érvénytelen. Az
ajánlatkérők egyéb előírásokat is szoktak az ajánlatok csomagolásával kapcsolatban
megállapítani, hogy mit és mit ne írjanak rá az ajánlattevők, illetve a csomagolás hány rétegű
legyen. A Kbt. azt is kizárja, hogy ezek be nem tartása miatt (amit hiánypótlással lehetetlen
orvosolni, hiszen utólag nem lehet elérni, hogy az ajánlat az ajánlattételi határidőben
megfelelően becsomagolttá váljon) érvénytelenné lehessen nyilvánítani egy ajánlatot. Így - ha
az ajánlatkérők eddig ezeket az előírásokat feleslegesen szigorúan írták elő azért, hogy néhány
ajánlattevő elbukjon rajtuk - ennek a továbbiakban nem lesz értelme és reméljük, a
csomagolással kapcsolatos ajánlatkérői előírások is egyszerűsödni fognak.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 88. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (1) bekezdés i)
pontját és (3) bekezdését a Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezi.
96
A 38. §-hoz
A Javaslat 38. §-a a Kbt. nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötést szabályzó 91. §-át
módosítja. A módosítás egyéb módosításokkal függ össze, továbbá célja a hatályos
szabályozás egyértelműbbé tétele és az eredményes közbeszerzési eljárások számának
növelése.
A Kbt.-nek a Javaslattal módosult 63. §-ából kikerült az az előírás, hogy a nyertes
ajánlattevőnek az eredményhirdetés után kell beadnia a kizáró okok igazolását, így a vele való
szerződéskötés szabályaiban sem szükséges már annak az esetnek a rendezése, hogy mi
történik, ha nem adja be az igazolásokat. Továbbra is szükséges azonban a nyertes ajánlattevő
visszalépésének esetéről rendelkezni.
A Kbt. mindeddig úgy rendelkezett, hogy az ajánlati felhívásban kell írni arról, köt-e
szerződést az ajánlatkérő a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevővel a nyertes
ajánlattevő visszalépése esetén. De az ajánlatkérők az ajánlati felhívásban mindig csak úgy
rendelkeztek, hogy akkor kötnek vele szerződést, ha az eljárás eredményéről szóló
összegezésben megjelölik. Ennek indoka az volt, hogy nem akarták magukat feltétlenül
elkötelezni a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötésre, ha a nyertes
ajánlattevő visszalépne, féltek attól, hogy a második ajánlat már túlzottan kedvezőtlen.
Más esetekben az okozott problémát, hogy egyes ajánlatkérők elfelejtették az ajánlati
felhívásba beírni, hogy szerződést fognak kötni a második nyertessel is adott esetben, és ha a
nyertes ajánlattevő visszalépett, ezt nem tehették meg, így újra le kellett folytatniuk a
közbeszerzési eljárást.
Ezért a Kbt. 91. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az
ajánlati felhívásban nem kell előre közölni, fog-e az ajánlatkérő szerződést kötni a második
legkedvezőbb ajánlatot tevővel a nyertes visszalépése esetén, hanem az összegezés
készítésékor kell ezt eldöntenie az ajánlatkérőnek és ha nincs ilyen szándéka, akkor az eljárás
eredményéről szóló összegezésben nem köteles második legkedvezőbb ajánlatot tevőt
megjelölni.
A 39-40. §-hoz
A Javaslat 39-40. §-a a Kbt. eredményhirdetést szabályzó 94-95. §-át módosítja. A módosítás
célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, továbbá az elektronikus közbeszerzések
megvalósításához szükséges szabályok.
A Kbt. 94. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése az eredményhirdetés fogalmát
kiterjeszti arra az esetre, amikor az eredményhirdetés nem szóban, hanem elektronikusan
történik.
A Kbt. 95. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése törli az ajánlatkérők azon
kötelezettségét, hogy az ajánlattevőket és egyéb részvételre jogosultakat meghívja az
eredményhirdetésre. Az eredményhirdetés időpontja az ajánlati felhívásban megjelenik, ha az
ajánlatkérő azt módosítja, az új időpontról is írásban kell tájékoztatnia az érdekelteket.
Felesleges a külön meghívó küldésének kötelezővé tétele.
A Kbt. 95. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése az elektronikus eredményhirdetést
szabályozza: egyértelművé teszi, hogy az annyiból áll, hogy az eredményhirdetés
időpontjában az eljárás eredményéről szóló összegezést és az eredményhirdetésen adandó
egyéb tájékoztatást elektronikus úton kell elérhetővé tenni az ajánlattevők és - a
97
közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban
meghatározott szervek képviselői számára (ha utóbbiak legkésőbb az eredményhirdetés előtt
az adatokhoz hozzáférést kértek az ajánlatkérőtől).
A 41. §-hoz
A Javaslat 41. §-a a Kbt. iratbetekintést, az eljárás eredményéről szóló összegezés
módosítását, illetőleg javítását szabályzó 96. §-át módosítja. A módosítás célja a korrupció
visszaszorítása, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a Kbt. hatályos 96/A. §-a szerinti szabályt visszateszi a 96. § (3) bekezdésébe és
egyértelművé teszi, hogy annak alapján az ajánlattevők az eredményhirdetésen vagy azt
követően betekinthetnek egymás ajánlatának az üzleti titkot nem képező részébe, az
iratbetekintést kérni kell az ajánlatkérőtől, az iratbetekintés napjára az ajánlattevő tehet
javaslatot, azt az ajánlatkérőnek munkaidőben kell lehetővé tennie. Az tehát, hogy mikor
szerez tudomást más ajánlat esetleges - az ajánlatkérő által meg nem állapított -
érvénytelenségéről, az ajánlattevőn múlik, mert ő határozhatja meg, melyik napon akar az
adott ajánlatba betekinteni.
A Kbt. 96. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése tulajdonképpen elsősorban azt a
célt szolgálja, hogy ha az ajánlatkérő előzetes vitarendezés során szembesül azzal, hogy az
eljárás eredményéről szóló összegezés jogsértő, lehetősége legyen azt saját hatáskörében
módosítani. De az ajánlatkérő a jogsértést maga is észreveheti. Ezt a rendelkezést a Javaslat a
hatályos szöveghez képest úgy módosítja, hogy az eddig erre rendelkezésre álló 10 napos
határidőt 20 napra hosszabbítja, továbbá lehetővé teszi, hogy ez alatt a 20 nap alatt az
ajánlatkérő a megkötött szerződéstől is elálljon, ha felismeri, hogy az eljárás eredményéről
szóló összegezés jogsértő volt.
A határidő hosszabbítás indoka, hogy az ajánlatkérő 10 nap alatt (ha az előzetes vitarendezést
nem azonnal az eredményhirdetés után indítják meg, még rövidebb idő alatt) nem biztos, hogy
képes ilyen fontos döntést hozni, különösen, ha az eljárás eredményéről szóló összegezés
elfogadása az ajánlatkérő valamely testületének hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 96. §-ának (5) bekezdését a Javaslat a Kbt. hatályon kívül helyezett 96/B. § (5)
bekezdéséből helyezi ide.
A 42. §-hoz
A Javaslat 42. §-a a Kbt. előzetes vitarendezést szabályzó 96/A. §-át módosítja. A módosítás
célja a korrupció visszaszorítása.
A Javaslat az előzetes az vitarendezés lehetőségét kiterjeszti minden eljárási cselekményre,
tehát nemcsak az eljárás eredményéről szóló összegezéssel kapcsolatban lehet indítani. Az
előzetes vitarendezés a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás előfeltétele. A
Kbt. kötelezővé teszi, hogy az ajánlattevő először az ajánlatkérővel közvetlenül és
indokolással ellátva közölje, mint tekint jogsértőnek valamely iratban, eljárási cselekményben
vagy ajánlatkérői döntésben. Az ajánlatkérő köteles három munkanapon belül válaszolni. Az
előzetes vitarendezés eredménye lehet, hogy az ajánlatkérő felismeri a jogsértést és saját
hatáskörében orvosolja. Ennek módja az eljárás eredményéről szóló összegezés módosítása
lehet, illetve a közbeszerzési eljárás korábbi szakaszában pl. a felhívás vagy dokumentáció
módosítása/visszavonása, kiegészítő tájékoztatás megadása, elmulasztott hiánypótlási felhívás
kiküldése, elmulasztott számítási hiba javítás elvégzése.
98
Az előzetes vitarendezés megindításának határideje az ajánlati felhívás, ajánlattételi felhívás,
részvételi felhívás és dokumentáció, továbbá azok módosítása tekintetében az ajánlattételi
vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik nap (egyszerű eljárásban, továbbá gyorsított
eljárásban, ahol rövidebb az a határidő, az ajánlattételi határidő vagy részvételi határidő
végéig lehet indítani). A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattételi határidőt vagy
részvételi határidőt módosították, akkor a módosított határidők az irányadók.
E határidők meghatározását az indokolja, hogy a közbeszerzési eljárások jogsértő volta
általában a felhívásban és/vagy a dokumentációban gyökerezik. A korrupció elleni harc
nagyon fontos eleme, hogy a jogsértő felhívásokat, dokumentációkat minél tovább meg
lehessen támadni. Az ajánlattevők gyakran csak az ajánlattételi határidő utolsó két hetében
foglalkoznak intenzíven az ajánlati felhívással és dokumentációval, mert ekkor kezdik
összeállítani az ajánlatot.
A felhívással, dokumentációval vagy azok módosításával kapcsolatos ügyekben nemcsak az
ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezés kezdeményezésére, hanem a közbeszerzés tárgyával
összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. Ennek indoka, hogy az
ajánlattevők maguk gyakran nem mernek az ajánlatkérővel konfliktusba kerülni, még akkor
sem, ha észlelik a felhívás jogsértő voltát. Az ajánlattevőket az ajánlatkérő megtámadására
csak az ösztönzi, ha nem nyernek egy közbeszerzési eljárásban. Amikor ez még nem biztos,
csak az esélye áll fenn, nem támadják meg az ajánlatkérőt. Ugyanakkor sokkal nagyobb a
jogsértések megakadályozásának esélye az ajánlattételi határidő lejárta előtt, amikor el lehet
érni, hogy az ajánlatkérő visszavonja vagy módosítsa a jogsértő ajánlati felhívást vagy
dokumentációt. Ugyanis a Döntőbizottság gyakorlata szerint ha a felhívás vagy dokumentáció
jogsértő, az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség szabályára tekintettel az ajánlattételi határidő
lejártát követően jogosult, sőt köteles a jogsértő felhívás és dokumentáció alapján eljárni. Ha
tehát az ajánlattevő ajánlata azért lett érvénytelen, mert eleve túl szigorúan voltak
meghatározva az alkalmassági feltételek a felhívásban, hiába támadja meg a közbeszerzési
eljárás eredményét, mert az már jogszerű, csak a felhívás nem volt jogszerű, aminek alapján a
döntés született.
A fentieken kívüli ajánlatkérői döntések, iratok eljárási cselekmények miatt csak az
ajánlattevő jogosult az azokról való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül előzetes
vitarendezést kezdeményezni.
Az előzetes vitarendezés során az ajánlatkérő és ajánlattevő írásban érintkezik a Javaslat
szerinti határidőkkel. Az ajánlatok bontását követő eljárási cselekményeken történt jogsértés
miatt indult előzetes vitarendezés esetén az ajánlatkérő a válaszának elküldésétől számított
tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. Ez az előírás nem teszi rövidebbé a
szerződéskötési moratórium általános szabályát (99. § (3) bekezdés), mert csak akkor kell ezt
alkalmazni, ha az eszerinti határidő később jár le, mint az eredeti szerződéskötési moratórium.
A korábbi eljárási cselekmények miatti előzetes vitarendezéseknél azért lenne felesleges ilyen
szabályt előírni, mert az ajánlatkérő válasza elküldése után 10 napnál több idő van még hátra
a szerződéskötésig.
A 43. §-hoz
A Javaslat 43. §-a a Kbt. eljárás eredményéről szóló tájékoztatót szabályzó 98. §-át módosítja.
A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, olcsóbbá tétele az ajánlatkérők
számára.
A Kbt. 98. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (2) bekezdésében foglalt egyik eljárás
eredményéről szóló tájékoztató készítési kötelezettséget a Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése
99
hatályon kívül helyezi. Tehát a jövőben közösségi értékhatár feletti eljárásokban csak az
Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő eljárás eredményéről szóló tájékoztató
kötelező.
Emiatt kell a Javaslat 43. §-ában a Kbt. 98. § (4) bekezdését módosítani, mely eddig a most
eltörölt 98. § (2) bekezdése szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételének
időpontjában határozta meg a közbeszerzési eljárás lezárulásának napját. Ennek definiálása
azért fontos, mert a Kbt. néhány időszak kezdeteként a közbeszerzési eljárás lezárásának
időpontját határozza meg.
A Kbt. 98. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése az eljárás eredményéről szóló
tájékoztató, továbbá a Kbt. 200. §-a szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztató
tekintetében is előír néhány adatot, melyet közzé kell tenni azokon az adatokon kívül,
melyeket az Európai Unió által közzétett hirdetményminta tartalmaz, ezeket a hirdetmény
„további információk” rovatába kell majd írni.
A 44. §-hoz
A Javaslat 44. §-a a Kbt. szerződéskötést szabályzó 99. §-át módosítja. A módosítás célja a
hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 99. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha
lehetséges volt a közbeszerzési eljárásban a részajánlat tétele és nem az összes résszel
kapcsolatban indítottak jogorvoslati eljárást akkor a jogorvoslati kérelemmel nem érintett
beszerzési részek vonatkozásában meg lehet kötni a szerződést az eredeti szerződéskötési
időpontig.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 99. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy az abban található más
bekezdéseket a Javaslat 88. §-ának (1) bekezdése módosít.
A 45. §-hoz
A Javaslat 45. §-a a Kbt. szerződés nyilvánosságát szabályzó 99/A. §-át módosítja. A
módosítás célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások dokumentációban lévő szerződéstervezetekben
gyakran előírják, hogy többek között a nyertes ajánlat a közbeszerzési eljárás alapján kötött
szerződés mellékletévé válik. A szerződést közzé kell tenni az Interneten, ami így vonatkozik
a nyertes ajánlatra is. A hatályos szabály nem elég egyértelműen rendelkezik arról, hogy a
nyertes ajánlat üzleti titoknak nyilvánított részét ilyen esetben sem lehet nyilvánosságra hozni,
a Javaslat viszont ezt egyértelműen előírja.
Megjegyezzük, hogy a Kbt. 99. §-át a Javaslat úgy is módosítja, hogy annak (4) bekezdését a
Javaslat 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezi.
A 46. §-hoz
A Javaslat 46. §-a a Kbt. részvételi dokumentációt szabályzó 102. §-át módosítja. A
módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele az
ajánlatkérők számára, az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen
legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos
felhasználását fokozza, a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele, továbbá az elektronikus
közbeszerzések megvalósításához szükséges szabály meghatározása.
100
A Javaslat a részvételi dokumentációra vonatkozó szabályokat ugyanúgy módosítja, mint az
ajánlati dokumentációra vonatkozókat, (ld. a 16. § indokolását).
A 47. §-hoz
A Javaslat 47. §-a a Kbt. részvételi szakaszban adandó kiegészítő tájékoztatást szabályzó 103.
§-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá,
olcsóbbá tétele, továbbá az ajánlatok érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a
ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek
takarékos felhasználását fokozza.
A Javaslat a részvételi szakaszban adandó kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat
ugyanúgy módosítja, mint a nyílt eljárásban adandó kiegészítő tájékoztatásra vonatkozókat,
(ld. a 17. § indokolását).
A 48. §-hoz
A Javaslat 48. §-a a Kbt. részvételi jelentkezésre vonatkozó egyes előírásokat szabályzó 104.
§-át módosítja. A módosítás célja a körbetartozások és a korrupció visszaszorítása, a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az ajánlatok érvénytelensége esélyének csökkentése,
ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a
közpénzek takarékos felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé
tétele és az elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Kbt. 104. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése az ajánlattal kapcsolatban a Kbt.
70. § és 70/A. §-ának módosított szabályait rendeli alkalmazni a részvételi jelentkezés
formájára, a részvételre jelentkezők más ajánlatban (részajánlatban) való szereplésére, a
teljesítésben 25% feletti arányban résztvevők részvételre jelentkezőként való kötelező
megjelölésére és a felolvasó lapra, (ld. a 27-28. § indokolását). A papír-alapú vagy
elektronikus felolvasó lapon azoknak az adatoknak kell szerepelniük, amelyeket a részvételi
jelentkezések bontásán kell felolvasni.
A Kbt. 104. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a
kizáró okok igazolásait a részvételi jelentkezésben kell beadni. Továbbá azon - a hatályos
Kbt.-ben még benne lévő - szabály, hogy a részvételi szakaszban senki sem vehet részt, aki
akkor a kizáró okok hatálya alatt áll, feleslegesen szigorú, mert ez a körülmény az ajánlattételi
szakasz eredményhirdetésére munkaügyi jogszabálysértés tekintetében (a két év elteltével)
megszűnhet. Ezért az utóbbi kimarad a Kbt.-ből, de a Kbt. módosított 63. §-a és a 121. §-ának
a Javaslattal megállapított (8) bekezdése egyértelműen rendezik, hogy a kizáró okokat a két
szakaszból álló eljárásokban mikor kell ellenőrizni.
A Kbt. 104. §-ának a Javaslattal megállapított új (4) bekezdése a 71. §-ra való visszautalással
feleslegessé teszi a teljes 105. §-t, mely a 71. §-t ismétli meg.
A 49. §-hoz
A Javaslat 49. §-a a Kbt. részvételi jelentkezés adatainak nyilvánosságát, illetve titkosságát
szabályzó 106. §-át módosítja. A módosítás célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a részvételi jelentkezés adatainak nyilvánosságára és titkosságára vonatkozó
szabályokat ugyanúgy módosítja, mint a nyílt eljárásban ugyanezeket, (ld. a 30. §
indokolását). Természetesen itt a részvételi jelentkezés elbírálása során az ajánlatkérő által
101
figyelembe veendő adatokat nem lehet üzleti titokká nyilvánítani. Továbbá a hatályos Kbt.-
ben nincs összhang a 106. § és a 118. § (4) bekezdése között, a Javaslat ezt is megteremti.
Az 50. §-hoz
A Javaslat 50. §-a a Kbt. részvételi felhívás és részvételi dokumentáció módosítását szabályzó
108. §-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és
olcsóbbá tétele, továbbá az ajánlatok érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a
ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek
takarékos felhasználását fokozza.
A Javaslat a részvételi felhívás és dokumentáció módosítására az ajánlati felhívás és
dokumentáció módosítására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, (ld. a 31. §
indokolását).
Az 51. §-hoz
A Javaslat 51. §-a a Kbt. részvételi jelentkezések bontását szabályzó 110. §-át módosítja. A
módosítás célja a korrupció visszaszorítása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az
elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Javaslat a részvételi jelentkezések bontására az ajánlat bontására vonatkozó szabályokat
rendeli alkalmazni, (ld. a 32. § indokolását),
Az 52. §-hoz
A Javaslat 52. §-a a Kbt. részvételi jelentkezéssel kapcsolatos hiánypótlást szabályzó 112. §-át
módosítja. A módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a
ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek
takarékos felhasználását fokozza, továbbá ugyanez a kis- és középvállalkozások
közbeszerzési eljárásokban való részvételét is könnyíti, mivel az ő vonatkozásukban a hibás
ajánlat beadásának kockázata nagyobb, mint a számos szakemberrel rendelkező nagy cégek
esetén. Továbbá cél a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos hiánypótlásra vonatkozó szabályokat
ugyanúgy módosítja, mint a nyílt eljárásban ugyanezeket, (ld. a 33. § indokolását).
Az 53. §-hoz
A Javaslat 53. §-a a Kbt. részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos felvilágosítást szabályzó 113.
§-át módosítja. A módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a
ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek
takarékos felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos felvilágosításra vonatkozó szabályokat
ugyanúgy módosítja, mint a nyílt eljárásban ugyanezeket, (ld. a 35. § indokolását).
Az 54. §-hoz
A Javaslat 54. §-a a Kbt. részvételi jelentkezések érvénytelenségét szabályzó 114. §-át
módosítja. A módosítás célja az ajánlat érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a
102
ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek
takarékos felhasználását fokozza, továbbá a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Javaslat a részvételi jelentkezések érvénytelenségére vonatkozó szabályokat ugyanúgy
módosítja, mint a nyílt eljárásban ugyanezeket, (ld. a 37. § indokolását), azzal az eltéréssel,
hogy részvételi szakaszban nem lehetséges ajánlati biztosítékot kikötni, így azzal kapcsolatos
érvénytelenség itt nem szerepel.
Az 55. §-hoz
A Javaslat 55. §-a a Kbt. részvételi szakasz eredményhirdetését szabályzó 117. §-át módosítja.
A módosítás célja a korrupció visszaszorítása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, az
elektronikus közbeszerzések megvalósításához szükséges szabályok megalkotása.
A Javaslat a részvételi jelentkezések eredményhirdetésére vonatkozó szabályokat ugyanúgy
módosítja, mint a nyílt eljárásban ugyanezeket, (ld. a 39-40. § indokolását).
Az 56. §-hoz
A Javaslat 56. §-a a Kbt. két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszát szabályzó 121. §-át
módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá
tétele, ezáltal a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, az ajánlat
érvénytelensége esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel
való szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza, továbbá a
hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 121. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése az ajánlat formájára vonatkozó
szabályt és az ajánlati feltételek vállalásáról szóló nyilatkozat tartalmát a nyílt eljárással
azonosan módosítja, (ld. 26-27. § indokolását).
A Kbt. 121. §-ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése az ajánlati felhívás és
dokumentáció módosítása esetén meghosszabbítandó ajánlattételi határidőt a nyílt eljáráshoz
hasonlóan szabályozza (ld. a 30. § indokolását).
A Kbt. 121. §-ának a Javaslattal megállapított (8) bekezdése a hatályos szöveghez képest
kiegészül azzal, hogy a munkaügyi jogszabálysértésekkel kapcsolatos kizáró ok ellenőrzését
az ajánlattételi határidő és az ajánlattételi szakasz eredményhirdetése között újra el kell
végezni. Ennek oka, hogy az ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó
szervezet időközben felkerülhet a jogszabálysértők nyilvántartásába.
Az 57. §-hoz
A Javaslat 57. §-a a Kbt. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívását
szabályzó 133. §-át módosítja. A módosítás célja egyéb módosuló szabályokkal való összhang
megteremtése.
A Kbt. 133. §-ának (2) bekezdése a Kbt. számos más rendelkezésére hivatkozik, melyeknek
számozása és köre változik a Javaslattal történő módosítások miatt.
Az 58. §-hoz
103
A Javaslat 58. §-a a Kbt. előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt
lefolytatható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást szabályzó 135. §-át módosítja. A
módosítás célja egyéb módosuló szabályokkal való összhang megteremtése.
A Kbt. hatályos 135. §-a a kizáró okok fenn nem állásának igazolását a törvény többi részében
is érvényesülő azon logika szerint szabályozta, hogy a kizáró okok fenn nem állását csak az
eredményhirdetés után kell igazolni. Ez az előírás ezen rendkívül gyors eljárásban megmarad,
de mivel a törvény többi részében ez a lehetőség nem áll fenn, ezért itt részletesebben kell
szabályozni.
A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlatban csak nyilatkozni kell és az eredményhirdetést
követő 15 napon belül kell beadni a következő igazolásokat:
-	ha az ajánlattevő vagy 10% feletti alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet nem
szerepel a köztartozás mentes adózói adatbázisban, akkor az APEH és VPOP igazolását,
-	ha természetes személy ajánlattevő, erőforrást nyújtó szervezet vagy 10% feletti alvállalkozó
szerepel az ajánlatban, vonatkozásában az erkölcsi bizonyítványt, továbbá
-	ha az ajánlatkérő előírta az ajánlattételi felhívásban ezen kizáró okot, akkor a helyi adó-
tartozás fenn nem állásáról szóló igazolást.
Az 59. §-hoz
A Javaslat 59. §-a a Kbt. gyorsított eljárás részvételi szakaszát szabályzó 136. §-át módosítja.
A módosítás célja egyéb módosuló szabályokkal való összhang megteremtése.
A gyorsított eljárás részvételi határideje nagyon rövid, ezért a Kbt. lehetővé teszi, hogy a
kizáró okok fenn nem állásáról a részvételi jelentkezésben csak nyilatkozni kelljen és azok
következő igazolásait is csak az ajánlatban kell beadni:
-	ha az ajánlattevő vagy 10% feletti alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet nem
szerepel a köztartozás mentes adózói adatbázisban, akkor az APEH és VPOP igazolását,
-	ha természetes személy ajánlattevő, erőforrást nyújtó szervezet vagy 10% feletti alvállalkozó
szerepel az ajánlatban, vonatkozásában az erkölcsi bizonyítványt, továbbá
-	ha az ajánlatkérő előírta az ajánlattételi felhívásban ezen kizáró okot, akkor a helyi adó-
tartozás fenn nem állásáról szóló igazolást.
A 60. §-hoz
A Javaslat 60. §-a a Kbt. keretmegállapodásos eljárást szabályzó 136/A. §-át módosítja. A
módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése.
Építési beruházásra nem lehet keretmegállapodásos eljárást tartani, ha már a
keretmegállapodásos eljárás első részében el kellene készíteni a ténylegesen csak a második
részben beszerezni kívánt kivitelezések terveit. Ezért a Kbt. 136/A. §-ának a Javaslattal
megállapított (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e terveket a keretmegállapodásos eljárás
második részében beszerzett közbeszerzési tárgyra vonatkozóan csak a konzultációra szóló
felhívással, vagy az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell megküldeni.
A 61. §-hoz
104
A Javaslat 61. §-a a Kbt. különös közbeszerzési eljárásokban a hirdetmény közzétételét
szabályzó 184. §-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások gyorsabbá és
olcsóbbá tétele.
A Javaslat a Kbt. 44. §-ának módosításához hasonlóan a különös közbeszerzési eljárásokban
is kötelezettség helyett csak lehetőségként írják elő az ajánlatkérők számára a hirdetmények
Szerkesztőbizottsággal történő ellenőriztetését és csak az ellenőrzés kérése esetén kell azért
díjat fizetni.
A 62. §-hoz
A Javaslat 62. §-a a Kbt.-nek a különös eljárások körében az előre nem látható okból előállt
rendkívüli sürgősség miatt tartható tárgyalásos eljárást szabályzó 228. §-át módosítja. A
módosítás célja más módosuló szabályokkal való összhang megteremtése.
A Javaslat a Kbt. 135. §-ának alkalmazását írja elő a különös közbeszerzési eljárásokban az 1
nap alatt is lefolytatható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban.
A 63. §-hoz
A Javaslat 63. §-a a Kbt. egyszerű eljárás alóli kivételeket szabályzó 243. §-át módosítja. A
módosítás célja a kivételek körének növelésével egyes szerződéskötések egyszerűsítése,
gyorsabbá és olcsóbbá tétele. Ugyanakkor más kivétel korlátozásával a korrupció
visszaszorítása. Továbbá a kis- és középvállalkozásokkal történő szerződéskötés
egyszerűsítése.
A Kbt. 243. §-ának a Javaslattal megállapított c) pontjából kimarad az átláthatósági biztossal
való szerződéskötés, mivel az átláthatósági biztos intézménye megszűnik.
A Kbt. 243. §-ának a Javaslattal megállapított e) pontjába az ingatlannal kapcsolatos kivétel
helyébe új kivétel kerül: a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra,
szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra nem kell alkalmazni az egyszerű eljárás
szabályait, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt.
Az ingatlannal kapcsolatos kivételeket azért kell innen kihagyni, mert a Kbt. 242. § (2)
bekezdésének a Javaslattal történő hatályon kívül helyezése miatt az ingatlan beszerzése a
Kbt. 29. §-a alapján, a 243. § a) pontjára tekintettel nem tartozik az egyszerű eljárás hatálya
alá sem.
Az új kivétel indoka, hogy 2009. április 1-jéig a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti minden
szolgáltatás, Pl: a szórakozató, kulturális és sportszolgáltatások, valamint a szállodai és
éttermi szolgáltatások is a nemzeti értékhatár tekintetében kivételi körben szerepeltek. Amióta
nettó 8 000 000 Ft feletti díjazású művészek fellépését megelőzően közbeszerzési eljárást kell
lefolytatni, ez azzal jár, hogy csak abban az esetben léphet fel a művész, ha a közbeszerzési
eljárást megnyeri. Ezt az eljárást ebben az esetben is le kell folytatni az Ajánlatkérőnek, ha
kizárólag az ajánlattevő tud ennek a kritériumnak megfelelni.
Ez azt jelenti, hogy csak abban az esettben léphet (nek) fel a művészek/csoportok/együttesek,
ha a közbeszerzési eljárást megnyeri(k).
A szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások megrendelése esetében az alábbi gyakorlati
problémák merülnek fel.
-	A művészek többségét több promoter is ajánlja - a turnékat viszont általában egy cég
szervezi: nem biztos, hogy az az ajánlattevő nyeri a közbeszerzési eljárást, aki szervezi
a turnét;
105
-	Amennyiben a promoter kerül ajánlattevői pozícióba, úgy a fellépő(ke)t
alvállalkozónak, esetleg erőforrást biztosító szervezetnek kellene bevonnia;
-	Előfordulhat, hogy a közbeszerzés eljárás túlzott adminisztratív terhei miatt a promoter
nem kíván részt venni a közbeszerzési eljáráson vagy nem tud érvényes ajánlatot tenni
(pl.: nincs nemleges adóigazolása stb.) így nincs érvényes ajánlat, tehát az eljárás
eredménytelen lesz, a fellépés elmarad;
-	A közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges időt a Kbt.-ben rögzítették, a
fellépők esetében azonban sokszor egy-két nap alatt kell döntenie a
rendezvényszervező cégeknek. Valószínűleg úgy kell hirdetni egy adott rendezvényt,
hogy a közbeszerzési eljárás még folyamatban van;
-	Külföldi előadókkal vagy azok külföldi képviselőivel szinte lehetetlen közbeszerzést
lefolytatni, mert erősen életszerűen az, hogy a magyar közbeszerzési törvény
előírásainak megfelelően a közbeszerzési iratmintákat a fellépő maga vagy képviselője
elkezdi töltögetni - inkább lemondja az előadást. Így egy magyar képviselővel kellene
szerződést kötni, aki szintén nem biztos, hogy mindennek meg tud felelni és
valószínűsíthetően drágább is lesz.
2009.	április 1. óta nettó 8.000 000 Ft. felett a szállodai és éttermi szolgáltatások
megrendelését megelőzően is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Tekintettel a Kbt. 40. §
(2)	bekezdése szerinti összeszámítási szabályra a rendezvényszervező cégek, mint
ajánlatkérők esetében nem lehet rendezvényenként szétbontani ezen szolgáltatás
megrendelését, így az összeszámított érték minden bizonnyal eléri a közbeszerzési
értékhatást.
A szállodai és éttermi szolgáltatások megrendelése esetében az alábbi gyakorlati problémák
merülnek fel.
-	A rendezvények időpontja és az igénybe vett szállás-étkezés mennyisége teljesen
kiszámíthatatlan, így nagyon nehéz az igényelt szállás-étkezés mennyiségét
(kollégium, panzió, szálloda - menza, étterem, catering) és a mennyiségét előre
meghatározni;
-	tekintettel arra, hogy a rendezvényszervezők a fellépők szállodai és éttermi igényeit
képviselik, akik ragaszkodnak saját elvárásaikhoz - e nélkül nem is vállalja a fellépést
-, nem mindig lehetséges a közbeszerzés eljárás nyerteséhez „kényszeríteni” őket, ha
másra tartanak igényt;
-	nem lehet az összes rendezvényt közbeszerzési eljárás alapján megkötni
szerződésekkel lefedni, hiszen amennyiben közbeszerzési eljárás lefolytatását
követően kap felkérést az Ajánlatkérő egy újabb rendezvényre, amely során más
jellegű szolgáltatásokat kell igénybe venni - az összeszámítási szabályra tekintettel -
szintén ki kell írnia a közbeszerzést a szolgáltatás nyújtása azonban határidőre a
közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időtartam miatt lehetetlen;
-	sport rendezvények esetében szintén kiszámíthatatlan a résztvevők száma, illetve
igénye a kvalifikációs feltételek miatt;
-	nemzetközi művészeti kiállítások lebonyolítása szintén lehetetlenné válik, hiszen a
külföldi szervező cégek valószínűleg nem tudnak, és nem is akarnak a magyar
közbeszerzési törvény alapján ajánlatot tenni, hiszen ez a nemzetközi gyakorlattól
teljesen idegen.
A fentebb ismertetett gyakorlati problémák miatt ilyen körben közbeszerzési eljárás
lefolytatása teljesen életszerűtlen és kivitelezhetetlen, ezért a Javaslat szerint a szórakoztató,
kulturális és sportszolgáltatások valamint a szállodai és éttermi szolgáltatások az általános
egyszerű eljárás hatálya alól kivételt képeznek.
106
A Kbt. 243. §-ának a Javaslattal megállapított g) pontjába új kivétel kerül, melyre tekintettel
nem kell közbeszerzési eljárást tartani - ha a beszerzés becsült értéke nem éri el a közösségi
értékhatárt -a hideg élelmiszer és főzési alapanyag a nyershús kivételével, friss, illetve
feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény
beszerzésére. Ezzel a helyi gazdálkodókkal való szerződéskötést lehet támogatni, akik
nehezen képesek még egyszerű eljárásban is ajánlat ajánlatot tenni.
A Kbt. 243. §-ába az eddigi közmegrendelésekről szóló kivétel helyére (melyekről szóló
kormányrendelet nem született meg és így a szabályt nem lehet alkalmazni) új kivétel kerül: a
nemzeti eljárásrend szabályait nem kell alkalmazni a 2011-es magyar EU-elnökség
előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzésekre.
A 64. §-hoz
A Javaslat 64. §-a a Kbt. közösségi értékhatár alatti eljárásrendben az általános egyszerű
eljárásban alkalmazandó becsült értéket szabályzó 245. §-át módosítja. A módosítás oka a
Kbt. más szabályainak módosítása, célja a korrupció visszaszorítása.
A Javaslat a Kbt.-nek a közösségi értékhatár feletti egybeszámítási szabályokról szóló 40. §-át
kiegészítette egy új (6) bekezdéssel, mely az EU közbeszerzési irányelveiben is szerepel. Ez
az egybeszámítás mellőzésére ad lehetőséget annak érdekében, hogy az irányelvet - tehát a
Kbt. fogalomrendszerében a közösségi értékhatár feletti eljárás-típusokat - ne kelljen
alkalmazni. Ha azonban ezt a kivételt a nemzeti eljárásrendben is alkalmazni lehetne, akkor
akár 254 M Ft értékű építési beruházások esetén is mellőzni lehetne a közbeszerzési eljárást.
Ilyen értékű szerződéskötéseknél a versenyezetés mellőzése már a közpénzek átlátható
felhasználását veszélyeztetné. Árubeszerzés és szolgáltatás esetén viszont azért nincs értelme
ezen szabály alkalmazásának, mert a közösségi értékhatár 20 %-a alig haladja meg a nemzeti
értékhatár alsó határát, tehát e szabály legtöbb esetben olyan értékű beszerzéseknél tenné
lehetővé a közbeszerzés mellőzését, melyek egyébként sem tartoznak a Kbt. hatálya alá.
A Kbt. 240. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy „E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban
meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a
közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV.
fejezet szerint kell eljárni”. E szabály rendezi azt a helyzetet, ha egy beszerzést a Kbt. 40. §
(6) bekezdése alapján részekre lehetne bontani, így a IV. fejezetet nem kellene alkalmazni az
adott beszerzésre, de a Kbt. 245. §-a alapján nem lehet részekre bontani, így viszont a becsült
értéke meghaladja a közösségi értékhatárt: ekkor a VI. fejezetet, tehát a nemzeti értékhatár
szerinti eljárást kell az adott beszerzésre alkalmazni.
A 65. §-hoz
A Javaslat 65. §-a a Kbt. hirdetmények nemzeti eljárásrendben történő közzétételét szabályzó
246. §-át módosítja. A módosítás célja a közbeszerzési eljárások gyorsabbá és olcsóbbá tétele.
A Javaslat a Kbt. 44. §-ának módosításához hasonlóan a nemzeti eljárásrendben is
kötelezettség helyett csak lehetőségként írja elő az ajánlatkérők számára a hirdetmények
Szerkesztőbizottsággal történő ellenőriztetését és csak az ellenőrzés kérése esetén kell azért
díjat fizetni.
A Javaslat úgy módosítja a Kbt.-t, hogy az az egész nemzeti eljárásrend tekintetében egy
helyen határozza meg a hirdetmény közzététel szabályait, így a másik - azonos tartalmú -
rendelkezés hatályon kívül helyezhető.
107
A Javaslat az egyszerű eljárásban is kötelezővé teszi a hirdetmények elektronikus feladását.
A 66. §-hoz
A Javaslat 66. §-a a Kbt. egyszerű eljárást szabályzó 249. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, olcsóbbá tétele.
A Kbt. 249. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdés b) pontja a hatályos szöveget
kiegészíti azzal, hogy csak akkor kell a beszerzés tárgyának műszaki leírását az ajánlattételi
felhívásban meghatározni, ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt. A hatályos szöveg
olyan adatok közzétételét írta elő az ajánlattételi felhívásban, melyek - ha szerepelnek a
dokumentációban is - feleslegesek az ajánlattételi felhívásban, továbbá hirdetményi
formátumba néha nem alakíthatóak.
A Kbt. 249. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése a hatályos előírástól eltérően az
egyszerű eljárásban nem teszi kötelezővé a kizáró okok érvényesítését. Továbbá előírja, hogy
ha azokat az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban érvényesítette, azok fenn nem állásáról
csak nyilatkozni kell.
A Kbt. 249. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése az egyszerű eljárásban az
alkalmasság terén alkalmazandó szabályok körét kiegészíti az erőforrást nyújtó szervezetre
vonatkozó szabályokkal, ellenkező esetben e szabályok nem lennének alkalmazhatók az
egyszerű eljárásban.
A Kbt. 249. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése előírja, hogy az egyszerű
eljárásban csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készíteni. Ha az ajánlatkérő
árubeszerzés és szolgáltatás esetén dokumentációt készít, abban a közösségi értékhatár feletti
szabályoktól eltérően nem köteles szerződéstervezetet rendelkezésre bocsátani, elegendő, ha
szerződéses feltételeket határoz meg.
A 67. §-hoz
A Javaslat 67. §-a a Kbt. egyszerű eljárást szabályzó 250. §-át módosítja. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és
középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, továbbá a hatályos szabályozás
egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 250. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése a nyílt eljárásnak az egyszerű
eljárásban alkalmazandó szabályait tartalmazza és egyben az azoktól való eltérés lehetőségét
is.
A kiegészítő tájékoztatás kérés határideje a hatályos szöveg szerint megegyezik a nyílt
eljáráséval, de mivel a Javaslat csökkenti az ajánlattételi határidőt, a kiegészítő tájékoztatás
kérés és megadás határidejét is módosítani kell, hogy a kérdések megfogalmazására maradjon
idő.
A Kbt. 250. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdés e) pontja az ajánlattételi határidő,
ajánlattételi felhívás, illetőleg dokumentáció módosításának a nyílt eljárástól eltérő szabályait
a következőkben határozza meg: az erről szóló hirdetményt csak feladni kell az eredeti
ajánlattételi határidőig (ugyanis az egyszerű eljárás 20 napos ajánlattételi határideje alatt egy
-	a hirdetmény megjelenése után néhány nappal feladott - módosító hirdetmény már
feltehetőleg nem jelenne meg. Viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény
feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül is tájékoztatni kell
az ismert ajánlattevőket, továbbá akik a módosító hirdetmény feladása és megjelenése között
108
válnak ismertté (pl. veszik át a dokumentációt, vagy tesznek ajánlatot), azokat ajánlatkérő
számára ismertté válásuk időpontjában. A módosító hirdetmény megjelenéséig a
közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.
Mivel a Kbt.-nek a 250. § (3) bekezdés g) pontja által hivatkozott szabályaiból kikerül, hogy a
nyertes ajánlattevőnek az eredményhirdetés után kell igazolnia a kizáró okok fenn nem
állását, ezért - a Kbt. 249. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdéséből is következően
-	egyértelmű, hogy a kizáró okok fenn nem állásáról az egyszerű eljárásban csak nyilatkozni
kell.
A Kbt. 250. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdés h) pontja előírja, hogy az egyszerű
eljárásban eredményhirdetést nem kell tartani, a 250. § (3) bekezdés h) pontjában hivatkozott
szabályokban szereplő „eredményhirdetés” kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló
összegezés megküldésének napját kell érteni. Tehát fennáll többek között az a szabály, hogy a
szerződéskötés előtt 12 napig várni kell, de a várakozási idő nem az eredményhirdetéstől,
hanem az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének időpontjától kezdődik.
A Kbt. 250. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha a 4.
számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében az ajánlatkérő nem ért egyet az eljárás
eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételével, akkor nem kell utána ellenőrzési
díjat befizetni. Az nem változik, hogy ilyen esetekben, ha a szolgáltatás becsült értéke
meghaladja a közösségi értékhatárt, akkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót csak az
Európai Unió Hivatalos Lapjában nem teszik közzé, de a Közbeszerzési Értesítőben igen.
A Kbt. 250. §-ának a Javaslattal megállapított (5) és (6) bekezdése azért szükséges, mert a
Javaslat hatályon kívül helyezi a közösségi értékhatár feletti eljárásban a Közbeszerzési
Értesítőben közzéteendő eljárás eredményéről szóló tájékoztató intézményét, ezért az
egyszerű eljárás szabályai között szükséges erről rendelkezni. E hirdetményt legkésőbb az
eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt
munkanapon belül kell feladni. A Javaslat - az ajánlattételi felhívás tartalmi elemeinek a 249.
§ (2) bekezdésében való felsorolásához hasonlóan - tartalmazza ennek a hirdetménynek a
tartalmi elemeit is.
A 68. §-hoz
A Javaslat 68. §-a a Kbt. egyszerű eljárás további szabályait, ezek között a három ajánlat
kérésével megvalósuló típusát szabályzó 251. §-át tartalmazza. A módosítás célja a
közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és
középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, továbbá a hatályos szabályozás
egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése az egyszerű eljárás ajánlattételi
határidejét 20 napban írja elő.
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy ha az
árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az
építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő az
egyszerű eljárás ajánlattételi felhívásának hirdetményben történő közzététele helyett legalább
három ajánlattevőnek küldjön egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást, mely
minden adatot tartalmaz, amit a hirdetményben közétett ajánlattételi felhívásnak is
tartalmaznia kellene. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás
megküldésétől számított tizenöt nap.
109
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a fenti
alacsony értékű közbeszerzésekről is jogosult hirdetményt közzétenni.
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése írja le, hogy az ajánlattételi
felhívás közvetlen megküldésével induló egyszerű eljárás miben tér el a hirdetménnyel
indulótól, illetve egyéb szabályokat állapít meg az ilyen eljárással kapcsolatban.
Előírja, hogy az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot
tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel.
Úgy rendelkezik, hogy ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő
megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, de jogosult arra is, hogy az ajánlatok
felbontása nélkül újra kérjen 3 ajánlatot, ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott
be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve,
hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdés c) pontja szerint az ilyen alacsony
értékű közbeszerzési eljárásokban ajánlati biztosíték, teljesítési biztosíték és jólteljesítési
biztosíték nem írható elő.
További sajátos szabály, hogy az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy
dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban
kell az ajánlattevőket tájékoztatni.
A Kbt. 251. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése egyértelműbbé teszi a hatályos
szabályt az által, hogy nem csak lehetővé teszi közösségi értékhatár alatt is a közösségi
értékhatár feletti különböző eljárás-típusok alkalmazását, hanem azt is leírja, hogy ezeket
azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, melyeket az egyszerű eljárás szabályai a nyílt
eljárástól történő eltérés során írnak le. A nem a nyílt eljáráson alapuló egyszerű eljárásokban
műszaki részszempont (alszempont) nem írható elő, továbbá a részvételi határidőre
vonatkozóan a Javaslat előírja, hogy annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt
megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
A 69. §-hoz
A Javaslat 69. §-a a Kbt. egyszerű eljárást szabályzó 253. §-át módosítja. A módosítás célja a
a kis- és középvállalkozások előnyben részesítése.
A Kbt. 253. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése árubeszerzés és szolgáltatás
esetén lejjebb szállítja: százmillió forintra azt az értéket, melyet meghaladó előző évi
árbevételű cégeknek a közbeszerzési eljárásban való ajánlattételét az ajánlatkérő kizárhatja.
Építési beruházás esetén ez az érték 1 mrd Ft marad. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az
árbevételnek az előző évre kell vonatkoznia, ÁFA nélkül számított értéknek kell lennie és
előírja, hogy a 10% feletti alvállalkozók is meg kell hogy feleljenek ennek a követelménynek.
A 70. §-hoz
A Javaslat 70. §-a a Kbt. közösségi értékhatár alatti eljárásrendben a különös egyszerű
eljárásban alkalmazandó becsült értéket szabályzó 259. §-át módosítja. A módosítás oka a
Kbt. más szabályainak módosítása, célja a korrupció visszaszorítása.
Az indokolás megegyezik a Javaslat 64. §-ának indokolásával. A Kbt. 255. § (1) bekezdése
rendezi azt a helyzetet, ha egy beszerzést a Kbt. 40. § (6) bekezdése alapján részekre lehetne
bontani, így az V. fejezetet nem kellene alkalmazni az adott beszerzésre, de a Kbt. 259. §-a
110
alapján nem lehet részekre bontani, így viszont a becsült értéke meghaladja a közösségi
értékhatárt: a 64. § indokolásában írottakhoz hasonlóan ekkor is a nemzeti értékhatár szerinti
közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
A 71. §-hoz
A Javaslat 71. §-a a Kbt. különös egyszerű eljárást szabályzó 261. §-át módosítja. A
módosítás célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele, ezáltal
a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, az ajánlat érvénytelensége
esélyének csökkentése, ezáltal a ténylegesen legkedvezőbb ajánlatot tevővel való
szerződéskötés elősegítése, ami a közpénzek takarékos felhasználását fokozza, továbbá a
hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 261. §-ának a Javaslattal megállapított (1) és (2) bekezdése a 249-253. §-oknak a
Javaslattal történő változtatása miatt módosítják azon rendelkezések körét, melyeket a
különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell.
A Kbt. 261. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése egyértelműbbé teszi a hatályos
szabályt az által, hogy nem csak lehetővé teszi a különös egyszerű eljárásban is a közösségi
értékhatár feletti különböző eljárás-típusok alkalmazását, hanem azt is leírja, hogy ezeket
azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, melyeket az egyszerű eljárás szabályai a nyílt
eljárástól történő eltérés során írtak le. A nem a nyílt eljáráson alapuló egyszerű eljárásokban
műszaki részszempont (alszempont) nem írható elő, továbbá a részvételi határidőre
vonatkozóan a Javaslat előírja, hogy annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt
megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
A 72. §-hoz
A Javaslat 72. §-a a Kbt. szerződés módosítását szabályzó 303. §-át módosítja. A módosítás
célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 303. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése az Épbr.-ből illeszti be a Kbt.-be
azt a szabályt, hogy a szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő az is, ha a
szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi
hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az
kulturális örökségi értéknek minősül. Ilyen esetekben ugyanis a teljesítési határidőt
feltehetőleg nem kell hosszabbítani a szükséges speciális munkák miatt és esetleg a szerződés
már feltételeit is módosítani kell.
A 73. §-hoz
A Javaslat 73. §-a a Kbt. szerződést teljesítők körét szabályzó 304. §-át módosítja. A
módosítás célja ezen szabályok egyértelműbbé tétele, kiegészítése és egyszerűsítése, továbbá
a körbetartozások visszaszorítása.
A Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy
közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses
kapcsolatba. Ez a körbetartozások szempontjából is fontos körülmény.
A Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése nem csak az ajánlattevőre és a
10% feletti alvállalkozóra korlátozza a szerződés teljesítésében résztvevők körét, hanem ha a
közbeszerzési eljárásban megneveztek 10% alatti alvállalkozókat, akkor személyesen nekik
111
kell teljesíteniük a szerződést, továbbá ha elbírálási részszempont volt valamely szakember
szakmai elismerése, díja, akkor a megnevezett szakembernek is részt kell vennie a
teljesítésben. További fontos - a körbetartozások ellen ható - szabály, hogy ezen
alvállalkozók sem vehetnek igénybe saját teljesítésük tíz százalékát meghaladó mértékben
alvállalkozót vagy teljesítési segédet.
A Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése azt a kiegészítést tartalmazza,
hogy az alvállalkozó vagy szakember bizonyítható hibás teljesítése miatt is jogosult az
ajánlattevő mást bevonni a szerződés teljesítésébe, ha az ajánlatkérő ehhez hozzájárul.
Továbbá az újonnan bevonandó személyt (szervezetet) úgy kell kiválasztani, hogy
megfeleljen azoknak a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti műszaki-szakmai alkalmassági
minimum követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési
eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg. Tehát nem minden alkalmassági
minimum követelménynek kell az új alvállalkozónak megfelelnie, hanem csak azoknak,
amelyeknek az elődjénél való megléte hozzájárult ahhoz, hogy az ajánlattevő érvényes
ajánlatot tudott tenni.
A Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése azokat a jogvitákat kívánja
korlátozni, melyek az alvállalkozók kifizetése körül merülhetnek fel. Azt írja elő, hogy ha az
ajánlattevő nem él a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel: tehát a kiesett vagy rosszul teljesítő
alvállalkozó helyett nem von be időben mást, akkor az ilyen alvállalkozó tekintetében is
köteles közölni az ajánlatkérővel, hogy annak milyen összeg jár az ellenszolgáltatásból és az
ajánlatkérő az ellenszolgáltatásnak az ajánlattevő részére járó részét csak akkor fogja
kifizetni, ha az ajánlattevő az alvállalkozót kifizette.
Ezért az ajánlattevőnek érdeke, hogy a szerződés teljesítése során folyamatosan ellenőrizze az
alvállalkozók teljesítésének megfelelőségét és ha nem megfelelően végzik a tevékenységüket,
lecserélje őket. Ez az ajánlatkérőnek is érdeke, mert így elkerülhető a szerződés teljesítésének
rossz színvonala.
A Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a teljesítési
kötelezettséget (a szakember kivételével) az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem
természetes személy alvállalkozó jogutódja teljesítse, ha ezek valamelyike jogutódlással
megszűnik.
A 74. §-hoz
A Javaslat 74. §-a a Kbt. projekttársaságot szabályzó 304/A. §-át módosítja. A módosítás célja
a hatályos szabályozás hiányosságának pótlása.
A Kbt. hatályos szabályai szerint ha a közösen ajánlatot tevők projekttársaságot hoznak létre,
az csak addig létezhet, amíg az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést teljesítik.
Tehát a projekt társaság által teljesített referenciára, illetve a keletkezett árbevételre senki nem
tud utólag hivatkozni alkalmasságának igazolása érdekében, mert annak a tagjai - akik a
szerződést teljesítették - nem jogutódai. Így előfordulhat, hogy ha egy cég több éven keresztül
rengeteg munkát végez, de mindet projekttársaság keretében, végül egyetlen közbeszerzési
eljárásban sem tud indulni, mert nincs referenciája, illetőleg árbevétele. Ezért a Kbt. 304/A. §-
ának a Javaslattal megállapított (7) bekezdése előírja, hogy a projekttársaság teljesítését
referenciaként, illetve a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti árbevételként a
projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen
résztvettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.
112
A 75. §-hoz
A Javaslat 75. §-a a Kbt. szerződés teljesítését szabályzó 305. §-át módosítja. A módosítás
célja a körbetartozások visszaszorítása és a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
A Kbt. 305. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése rögzíti azt az eddig hiányzó
szabályt, hogy az építési beruházás átadás-átvételét hány nap alatt köteles az ajánlatkérő
megvalósítani: maximum 25 nap alatt.
A Kbt. 305. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése a köztartozásoknak a
közbeszerzésben kötött szerződések terén való mérséklését olyan előírásokkal kívánja
segíteni, hogy meghatározza az ellenszolgáltatás teljesítésének menetrendjét, ami akár a
végszámla, akár a részszámlák tekintetében a következő.
Első lépésként az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének
időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora
összegre jogosult az ellenszolgáltatásból, (tehát a közösen ajánlatot tevők önállóan), továbbá
hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy
egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre
jogosultak az ellenszolgáltatásból.
Ugyanekkor az ajánlattevők fel kell hogy hívják az alvállalkozókat és szakembereket, hogy
állítsák ki ezen számláikat. Tehát eddigre az ajánlattevő és alvállalkozók közötti jogvitákat el
kell dönteni. Ezt kívánja elősegíteni a Kbt. 304. §-ának a Javaslattal megállapított, fent
ismertetett (4) bekezdése.
Az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike önállóan a teljesítés elismerését követően
haladéktalanul először csak azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az
ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele
munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti
meg. Ezen számlák ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az
ajánlattevőknek, akik haladéktalanul kötelesek tovább utalni az alvállalkozóknak, kivéve ha
az alvállalkozónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
36/A. § szerinti köztartozása van, mert akkor annak mértékéig az alvállalkozónak járó
összeget vagy annak egy részét vissza kell tartani és azt az APEH fogja az ajánlattevőtől
levonni.
Az alvállalkozóknak történt átutalást, vagy a köztartozás megállapítását követően az
ajánlattevőként szerződő felek átadják az átutalások igazolásainak másolatait, vagy az
alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az
ajánlatkérőként szerződő félnek (utóbbit csak annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként
szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a
(teljes) összeget az alvállalkozónak) és benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére
vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül
átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési
kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették. Ha nem teljesítették, az
ajánlatkérő nem fizeti ki az ajánlattevőknek járó további ellenszolgáltatást.
Ha az ajánlattevők valamelyike valamilyen okból mégsem fizetné ki az alvállalkozónak azt az
összeget, amiről néhány héttel korábban maga az ajánlattevő nyilatkozott úgy, hogy jár az
alvállalkozónak vagy szakembernek, akkor az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az
ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az alvállalkozó felé
fennálló fizetési kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az
alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a korábban bejelentett összegre
vagy annak egy részére.
113
Európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a fizetési határidő negyvenöt
nap. Továbbá az ajánlattevőnek járó ellenszolgáltatás-rész tekintetében az ajánlatkérő és
ajánlattevő az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőként szerződő félnek köztartozása van,
az Art. 36/A. §-ának (3) bekezdése szerinti visszatartási kötelezettséget az ajánlatkérő csak az
ajánlattevőnek járó ellenszolgáltatásra vonatkozó számla tekintetében gyakorolhatja.
A Kbt. 305. §-ának a Javaslattal megállapított (6) bekezdése a Kbt. által már régóta lehetővé
tett - az ajánlatkérővel szemben benyújtható - inkasszó szabályait az előzőekkel összhangban
úgy módosítja, hogy az inkasszót, csak az ellenszolgáltatás azon része tekintetében lehet
benyújtani, amit az ajánlatkérő nem fizetett ki, ha az ajánlattevő az alvállalkozóknak járó díj at
átutalta az alvállalkozóknak és ezt az ajánlatkérő felé igazolta.
A 76. §-hoz
A Javaslat 76. §-a a Kbt. jogorvoslati eljárás indítását szabályzó 323. §-át módosítja. A
módosítás célja a korrupció visszaszorítása.
A Kbt. 323. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdése kiterjeszti a jogorvoslati kérelem
benyújtására jogosultak körét a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamarára
vagy érdekképviseleti szervezetre is az ajánlati felhívás, ajánlattételi felhívás, részvételi
felhívás és a dokumentáció, illetőleg ezek módosítása tekintetében. Ennek indoka, hogy az
ajánlattevők gyakran nem mernek maguk indítani jogorvoslati eljárást, hogy az ajánlatkérővel
való viszonyuk ne romoljon el. A Kbt. azért teszi lehetővé a nem ajánlattevői kérelmezést
csak a felhívásokkal és dokumentációval, valamint azok módosításával kapcsolatban, hogy
ösztönözze ezek megtámadását, mivel - az előzetes vitarendezésnél kifejtettekkel azonosan -
a közbeszerzési eljárások jogsértő volta a jogsértő ajánlati felhívás vagy dokumentáció miatt
szokott fennállni, a közbeszerzési eljárás későbbi időszakában elkövetett jogsértések ennek
már csak következményei.
A Kbt. 323. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdése a jogorvoslati kérelem
benyújtásának határideje számítását a 2009. április 1. előtti állapottal azonosan a jogsértésről
való tudomásszerzéstől számítja, továbbá a Kbt. 323. §-ának a Javaslattal megállapított (3)
bekezdése a felhívások, dokumentáció és ezek módosítása tekintetében az ajánlattételi vagy
részvételi határidő lejártáig teszi lehetővé a jogorvoslati eljárás indítását. Ha azt közben
módosították, a lehetőség a módosított határidőig fennáll. Ha az ajánlattételi határidő előbb jár
le, mint a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15. nap (pl. gyorsított
eljárásban), akkor a kérelmező a hosszabb ideig tartó határidőig jogosult jogorvoslati eljárást
indítani.
A Kbt. 323. §-ának a Javaslattal megállapított (4) bekezdése meghatározza, mely időpontokat
kell a jogsértés tudomásra jutásának tekinteni, ezek között a 2009. április 1. előtti szöveghez
képest is új, hogy az iratbetekintés esetén az iratbetekintés időpontját kell a tudomásra jutás
időpontjának tekinteni. Szintén új rendelkezés, hogy ha a döntőbizottsági eljárást megindító
kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az
ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett,
ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. Ha az
ajánlatkérő egyéb intézkedést tett (pl. módosította az ajánlati felhívást vagy kiegészítő
tájékoztatást adott vagy módosította az eljárás eredményéről szóló összegezést), akkor
értelemszerűen a jogorvoslati eljárás megindításának határideje az új intézkedésre
vonatkozóan az annak a tudomásra jutásától számított általános határidő.
114
A 77. §-hoz
A Javaslat 77. §-a a Kbt. jogorvoslati kérelem tartalmi elemeit és igazgatási szolgáltatási díját
szabályzó 324. §-át módosítja. A módosítás célja a korrupció visszaszorítása.
A Kbt. 324. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés h) pontja egyértelművé teszi, hogy
akkor is lehet jogorvoslati eljárást indítani, ha az adott jogsértések vagy azok egy része miatt a
kérelmező nem kérelmezett előzőleg előzetes vitarendezést.
A Kbt. 324. §-ának a Javaslattal megállapított (3) bekezdése csak akkor rendeli el a magasabb
-	900 000 Ft-os - igazgatási szolgáltatási díj fizetését, ha a jogorvoslati kérelem egy
közösségi értékhatár feletti eljárásban az eljárás eredményéről, vagy részvételi szakasz
eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos. A díj minden egyéb esetben
(tehát pl. ha csak az ajánlati felhívást és dokumentációt támadja egy ajánlattevő)
százötvenezer forint.
Továbbá - mivel akkor is lehet döntőbizottsági eljárást kérelmezni, ha nem volt előzetes
vitarendezés - a Javaslat azzal kívánja ösztönözni előzetes vitarendezés tartását, hogy ilyen
esetben az igazgatási szolgáltatási díj 20%-kal alacsonyabb. E csökkentett díjat akkor sem kell
később kiegészíteni, ha a kérelmező utóbb kiegészíti a kérelmét olyan jogsértésekkel,
melyekben előzetes vitarendezést nem kezdeményezett, de azok akkor még nem jutottak
tudomására, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást az eredeti
kérelemmel kapcsolatban megindította. (Ezek általában az iratbetekintés alapján tudomásra
jutó jogsértések, de vonatkozik ez arra az esetre is, ha egy ajánlattevő az ajánlati felhívással
kapcsolatban előzetes vitarendezést kérelmez eredménytelenül és emiatt döntőbizottsági
eljárást indít, majd a közbeszerzési eljárás későbbi szakaszában újabb jogsértés fordul elő,
mellyel kapcsolatban előzetes vitarendezés nélkül kiegészíti az eredeti jogorvoslati kérelmét.)
A 78. §-hoz
A Javaslat 78. §-a a Kbt. jogorvoslati eljárás hivatalból történő kezdeményezését szabályzó
327. §-át módosítja. A módosítás célja a korrupció visszaszorítása.
A Kbt. 327. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés j) pontja az átláthatósági biztos
helyett a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére
kijelölt szervet jogosítja fel jogorvoslati eljárások hivatalból való kezdeményezésére.
A Kbt. 327. §-ának a Javaslattal megállapított (2) bekezdésének b) pontja Kormány által
kijelölt belső ellenőrzési szerv, a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás
felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, továbbá a kormány által az
európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szervet vonatkozásában
a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított harmincadik napig teszi lehetővé jogorvoslati
eljárások hivatalból való kezdeményezését, és ennek végső határidejét egy évben, a
közbeszerzési eljárás mellőzése tekintetében három évben határozza meg. A Kbt. 327. §-ának
a Javaslattal megállapított (2) bekezdésének a) pontja a jogorvoslati eljárások hivatalból való
kezdeményezésére jogosult egyéb szervezetek tekintetében nem módosítja a kezdeményezési
határidőt.
A 79. §-hoz
A Javaslat 79. §-a a Kbt. a döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatát szabályzó
346. §-át módosítja. A módosítás célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele.
115
A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokból összességében az következik, hogy a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni,
ha a Döntőbizottság jogszabályt sért. Viszont egyik jogszabály sem írja elő, hogy a
Közbeszerzési Döntőbizottságnak a döntését a Kbt. helyes értelmezése alapján köteles
meghozni. Ha tehát a jogorvoslati eljárásban szerepelt valamelyik fél véleménye az, hogy a
Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értelmezi a Kbt.-t, a keresetlevélben nem
tudja megindokolni a keresetindítás jogalapját, mert nem tud rámutatni arra a jogszabályra,
amit a Döntőbizottság megsértett. Ezt orvosolja a Javaslat, mikor a Kbt. 346. § (1) bekezdését
kiegészítve előírja, hogy a bírósági felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési
Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a
Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi
eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.
A 80. §-hoz
A Javaslat 80. §-a a Kbt. Közbeszerzések Tanácsa tagjait szabályzó 374. §-át módosítja. A
módosítás célja a a Tanács hatékonyabb múködésének elősegítése.
A Közbeszerzések Tanácsának eddigi magas létszáma akadályozta a testület hatékony
működését. Kbt. 374. §-ának a Javaslattal megállapított (1)-(4) bekezdése a Tanács
különböző célokat képviselő tagjainak számát arányosan csökkenti.
A 81. §-hoz
A Javaslat 81. §-a a Kbt. Tanács elnökének jogkörét szabályzó 378. §-át módosítja. A
módosítás célja a munkáltatói jogkör gyakorlásának egységessé és átláthatóbbá tétele.
A Kbt. 378. §-ának a Javaslattal megállapított (1) bekezdés e) pontja a Közbeszerzések
Tanácsa elnökét ruházza fel a Közbeszerzések Tanácsa és annak minden szervezeti egysége
dolgozói felett a munkáltatói jogkör gyakorlásával.
A 82. §-hoz
A Javaslat 82. §-a a Kbt. Közbeszerzések Tanácsa feladatkörét szabályzó 379. §-át módosítja.
A módosítás célja a hatályos szabályozás egyértelműbbé tétele, kiegészítése, illetve a
Kormány szervei közötti hatáskör átcsoportosítások kezelése.
A Kbt.-nek a Javaslattal módosított 379. §-a a Közbeszerzések Tanácsa egyes közzétételi
kötelezettségeire előírja a honlapon való közzétételt is, továbbá a Kbt. 86. §-ával összefüggő
közzétételi kötelezettséget is előír.
A 83. §-hoz
A Javaslat 83. §-a a Kbt. Közbeszerzések Tanácsa alkalmazottainak jogviszonyát szabályzó
394.	§-át módosítja. A módosítás célja a munkáltatói jogkör gyakorlásának egységessé és
átláthatóbbá tétele.
E módosítást a Kbt. 378. §-ának módosítása indokolja.
A 84. §-hoz
116
A Javaslat 84. §-a a Kbt. Közbeszerzési Döntőbizottsági elnökké válás feltételeit szabályzó
395.	§-át módosítja. A módosítás célja az elnöki tisztség gyakorlására jogosultak.
A 85. §-hoz
A Javaslat 85. §-a a Kbt. felhatalmazásokat szabályzó 404. §-át módosítja. A módosítás célja
a közbeszerzési szabályozás alkotmányosságának erősítése, továbbá hiányzó szabályok
megalkotása.
A hirdetmények közzétételére vonatkozó eddigi felhatalmazás kiegészül a közbeszerzési terv
közzétételének részletes szabályaira vonatkozó felhatalmazással. Továbbá a Kormány a 2011-
es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi
értékhatárt el nem érő értékű beszerzések sajátos szabályainak megalkotására is
felhatalmazást kap, ami új kivétel a nemzeti eljárásrend szabályai alól.
Az Épbr.-re vonatkozó felhatalmazás az építési beruházások részletes szabályainak
megalkotására vonatkozik, de az Épbr. a Kbt.-ről eltérő szabályokat tartalmaz. Az Épbr.-ben
szereplő olyan szabályokat, melyek szükségesek, a Javaslat átveszi a Kbt.-be. Egyebekben a
Javaslat a felhatalmazást úgy módosítja, hogy az csak az építési beruházás esetében a
közbeszerzési eljárásokban készítendő dokumentáció tartalmának szabályozására szól.
A 86. §-hoz
A Javaslat 86. §-a a Javaslat hatályba lépéséről szól.
A Javaslatnak a Közbeszerzések Tanácsa átszervezéséről szóló szabályai már 2010. augusztus
1-jén hatályba lépnek. A többi szabály felkészülés lehetővé tétele érdekében 2010. szeptember
15-én, és a rendelkezéseiket csak az ezután megkezdett közbeszerzési eljárásokban, ezekkel
kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban és az ezekben kötött szerződések vonatkozásában kell
alkalmazni.
A 87. §-hoz
A Javaslat 87. §-ának (1) bekezdése a Kbt. hatályukat vesztő rendelkezéseit sorolja fel. A
hatályon kívül helyezés indokai pl. hogy a Javaslat egyes szabályokat „átcsoportosít” (pl. Kbt.
11.	§ (8) bekezdés, 53. § (6) bekezdés, 63/A. §, 71. § (3) bekezdés, 88. § (3) bekezdés,
96/B,/C. §, 327. § (3) bekezdés), így azokat a korábbi helyükön hatályon kívül kell helyezni,
valamint a Kbt. kijátszására alkalmas rendelkezések is szerepelnek a hatályon kívül helyezett
szabályok között, ilyenek egyes kivételek. Továbbá a több év alatt sem megalkotott
rendeletekre felhatalmazást adó előírásokat is hatályon kívül helyezi a Javaslat, valamint
olyan előírásokat, melyek végrehajtása nem kezdődött meg (pl. a hivatalos közbeszerzési
tanácsadók továbbképzési kötelezettsége - Kbt. 11. § (5) bekezdése). Hatályon kívül
helyezésre kerülnek egyes felesleges ajánlatkérői többletterhek, pl. a felhívások ellenjegyzése
(Kbt. 6. § (2) bekezdése), egyes iratok megküldése a Közbeszerzések Tanácsának (Kbt. 87. §
(4) bekezdés), továbbá olyan iratok ajánlatkérői közzététele, melyek a Közbeszerzési
Értesítőben is megjelennek és az elmulasztás kötelező bírságolása (Kbt. 17/C. § (3)-(5)
bekezdés, 248. §, 340. § (4) bekezdés d) pontja). A Kbt. eddigi szabályozási módszertana az,
hogy a két szakaszból álló eljárásokban a nyílt eljárás számos szabályát szó szerint
megismétli, a Javaslat viszont a nyílt eljárásban módosított szabályok két szakaszból álló
eljárásban történő módosítása helyett gyakran az ismétléseket hatályon kívül helyezi (102. §
(4) bekezdés, 105. §, 112. §(5)-(7) bekezdés) és a nyílt eljárás vonatkozó szabályai megfelelő
alkalmazását rendeli.
117
A Javaslat hatályon kívül helyezi az átláthatósági biztos intézményét és azzal összefüggő
szabályokat (Kbt. 11/A. §, 11. § (9) bekezdés). Ez nem kellően hatékonyan biztosítja a
közbeszerzések ellenőrzését, alkalmat ad információk ajánlattevők számára történő kiadására
és az ajánlatkérőnek költségeket okoz. A Javaslat inkább az előzetes vitarendezés bővítésével,
ennek és a jogorvoslati eljárásoknak az érdekképviseleti szervezetek és kamarák általi
megindításának lehetőségével, továbbá a jogorvoslati eljárás indítási határidők ésszerű
szabályozásával kíván a korrupció ellen harcolni. A közbeszerzési eljárások hibáit az
egymással konkuráló ajánlattevők pozíciójuknál és érdekeiknél fogva észlelik, őket kell
ösztönözni arra, hogy - akár érdekképviseleti szervezeteik útján - a jogsértő felhívásokat és
dokumentációkat támadják meg, mert az egész közbeszerzési eljárás jogsértő voltát általában
a közbeszerzési eljárást megkezdő iratok okozzák vagy teszik lehetővé.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 10. § (6) bekezdését, mely az összeférhetetlenségi
szabályok között azt részletezi, hogy mi nem minősül a közbeszerzési eljárás előkészítésében
való részvételnek. Mivel a Javaslat az összeférhetetlenségi szabályokat úgy módosítja, hogy a
közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétel nem okoz összeférhetetlenséget, így az
ezzel összefüggő szabály szükségtelen.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 20. § (3) bekezdésének második mondatát, mely
eddig lehetővé tette, hogy nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárásokban hiteles
másolati igazolások csatolását is előírhatja az ajánlatkérő.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 21. § (3) bekezdését és a 161. § (5) bekezdését,
ezáltal a jövőben a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokra is egyszerű eljárást
lehet majd tartani.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 92/A. §-át és 115. §-ának (2)-(4) bekezdését, mert
azok előírják, hogy ha több ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, de csak egy
érvényes maradt, kötelező a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani. E szabály
legfeljebb addig korlátozhatta a korrupciót, amíg az ajánlatkérő korlátozhatta, illetve
kizárhatta a hiánypótlást, mert akkor tudta elérni, hogy csak az az ajánlat maradjon érvényes,
amelyikkel szerződést szeretne kötni. Viszont e szabály a bevezetése óta lehetővé teszi, hogy
az ajánlattevő (részvételi jelentkezők) a hiánypótlás nem teljesítésével elérje, hogy
eredménytelen legyen az olyan közbeszerzési eljárás, amiben nem ő nyerne. E rendelkezések
tartalmaznak olyan szabályt is, mely szerint ha csak egy ajánlat érkezett és az érvényes, az
ajánlatkérő jogosult a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéről dönteni. E szabály
hatályban maradása az ajánlatkérők részéről diszkrecionális döntésekre adna alkalmat.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 98. § (2) bekezdését és 200. § (2) bekezdését, így a
közbeszerzési eljárások eredményéről csak egy tájékoztatót kell közzétenni, a szerződéskötést
követő 5 munkanapon belül.
A Javaslat a Kbt. 242. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszünteti az
ingatlan beszerzés közbeszerzési kötelezettségét. Ez eddig úgy állt fenn, hogy közösségi
értékhatár felett is egyszerű eljárást, ezen belül hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehetett
rá tartani. Mivel az EU közbeszerzési irányelvei szerint az ingatlan tulajdon- vagy használati
jogának megszerzése nem tartozik az irányelvek hatálya alá, felesleges az eddig hatályos
olyan szabályozás, hogy nemzeti eljárást kell rá tartani. Ezzel függ össze a Kbt. 252. § (1)
bekezdés f) pontjának hatályon kívül helyezése is.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 249. § (2) bekezdés p) pontját, ez összefügg azzal,
hogy az egyszerű eljárásban a Javaslat alapján nem kell eredményhirdetést tartani.
A Javaslat 87. §-ának (2) bekezdése a Kbt. hatályukat vesztő - bekezdésnél és pontnál kisebb
terjedelmű - szövegrészeit sorolja fel. A hatályon kívül helyezés indokai pl. hogy a Javaslat
118
által hatályon kívül helyezett rendelkezésekre való hivatkozásokat is hatályon kívül kell
helyezni.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. 96. § (2) bekezdésének utolsó mondatát, ebből
következően a jövőben az eljárás eredményéről szóló összegezést nem lehet postai úton
feladni. E módosítás indoka, hogy ha a Kbt. a postai feladást is lehetővé tenné, akkor a
szerződéskötési moratórium időtartama legalább 15 napos kellene hogy legyen az Európai
Közösség vonatkozó irányelvére tekintettel.
A Javaslat 87. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezi az egészségügyi ellátórendszer
fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdését, ennek célja a Kbt.
254. §-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével összhangban olyan szabályozás
kialakítása, hogy az egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő megállapodás vagy egészségügyi
ellátási szerződés megkötése a Kbt. hatálya alá tartozzon szolgáltatási koncesszióként.
A 88. §-hoz
A Javaslat 88. §-a Kbt. kisebb jelentőségű módosításait tartalmazza, melyek gyakran
hivatkozások változásai, illetőleg a miniszterek hatáskörében bekövetkezett változás. Továbbá
a közösségi értékhatárokat a Bizottság 1177/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a
2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési
eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról miatt kell módosítani.
További lényeges módosítás a Kbt. 99. §-ának (3) bekezdésében hogy a szerződéskötési
moratórium 20 napról 12 napra csökken, valamint a Kbt. 377. §-ának (5) bekezdésében, hogy
a Tanács alelnökének megbízása 2 évről 5 évre nő.
A Kbt. 4. § 3/E pontja módosításának indoka a 66. § (1) bekezdés pontjainak átnevezése.
A Kbt. 83. § (5) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy ha az első hiánypótlási
felhívás alapján benyújtandó hiánypótlások nem érkeztek is be, újabb hiánypótlási felhívást
lehet kiküldeni, ha az ajánlatkérő újabb ajánlati hibát vett észre.
A Kbt. 307. § (1) bekezdése módosításának indoka, hogy a szerződés módosításáról, illetve
teljesítéséről szóló tájékoztató közzétételére a Kbt. az eddiginél több időt biztosítson.
A 89. §-hoz
A Javaslat 89. §-a a Tanácsra vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatos időzítést
tartalmazza.
A 90. §-hoz
A Javaslat 90. §-a az Európai Unió jogának való megfelelésről tartalmaz rendelkezéseket.
119