﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1127. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati
viszonnyal összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
2010. szeptember
2010. évi......törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati
viszonnyal összefüggő módosításáról
1.§
A Hjt. 2. §-a a következő (41)-(43) bekezdéssel egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„(41) Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi
szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti
egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.
(42)	Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi
szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges
fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett.
(43)	Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás
pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét. ”
2.§
A Hjt. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti
szöveg (1) bekezdésre változik:
„(2) A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány
tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés
céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges
mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható.”
3.	§
A Hjt. 21. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell
függesztenie. Párt nevében vagy érdekében - szolgálati viszonyának szüneteltetése idején -
csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való
részvétele során vállalhat közszereplést.”

4.§
A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott
feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető,
akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a
továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése,
illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az
önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati
viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló
személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve,
hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi,
illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”
5. §
(1)	A Hjt. 46. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő
szerveknél is teljesíthető]
,,j) a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá
a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve társadalmi
szervezetnél,”
(2)	A Hjt. 46. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat
végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi
katonán túl harctéri életmentő katona is végezhet
a)	a műveleti területen, továbbá
b)	a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken.”
6. §
(1)	A Hjt. 4$. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást
be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség
rendelkezési állományába tartozik,]
,,m) aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz
fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.”
(2)	A Hjt. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési
állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb
50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést
3
megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának
szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”
7.§
A Hjt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés
szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra
települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is
történhet.”
8.§
(1)	A Hjt. 54. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése”
(2)	A Hjt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés
időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik.”
9.§
A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:
a)	közös megegyezéssel,
b)	az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,
c)	az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,
d)	az önkéntes tartalékos halálával,
e)	hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,
J) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása
kivételével,
g)	az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,
h)	az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná
válásának megállapításával,
i)	a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási
kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes
tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok
következménye.
(2)	Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes
tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.
(3)	Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha
viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni
kell.”

10. §
A Hjt. a következő 59/B. §-sal egészül ki:
„59/B. § (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati
viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.
(2)	Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás
megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése
mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter
a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül
elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.
(3)	A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki
rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a
szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a
javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet
egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a
jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem
terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az
állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni.”
11. §
A Hjt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható.”
12. §
(1)	A Hjt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt
szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget - az 56. §
g)	és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel -
köteles visszafizetni.”
(2)	A Hjt. 68. § (11) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a
meghosszabbítását kéri - az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére -
szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege]
„ i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8,0 havi”
[távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj
havi mértékeivel csökkenteni kell].
5
13.	§
A Hjt. a következő 76. §-sal egészül ki:
„76. § A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a
szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a
külföldi szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak
egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése
érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar
Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének
javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt
kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése
szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve
kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó
szerv vezetőjénél kezdeményezheti.”
14.	§
A Hjt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a
főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és
felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás
betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott
tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi
beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.”
15.	§
A Hjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető
támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően
szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben
kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a
tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le.
A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél
hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban
eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt
évet.”
16.	§
A Hjt. 83. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános
előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét
annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális
6
várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a
meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.”
17.	§
A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban
elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83. § (9) bekezdésben meghatározott
kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően
az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.”
18.	§
A Hjt. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A különleges műveleti kiképzések alkalmával - a kiképzésen résztvevők
vonatkozásában - a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is
megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24
órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány
felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által
végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást
követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt
kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.”
19.	§
A Hjt. 100. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés
szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha az állomány
tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó
időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem
igényelhető.”
20.	§
A Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]
„a) a gyermek gondozása céljából
aa)	a szülési szabadság letöltését követő naptól,
ab)	az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,
ac)	örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe
vétel hivatalosan igazolt időpontjától
a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -,
tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;”
7
21. §
A Hjt. 104. § (3) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:
„(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt
erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának
betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás
megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a
szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény
hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet
figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén
az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a
hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.”
22. §
A Hjt. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének
megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és
szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék,
kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti
különjuttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.”
23.	§
A Hjt. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség
fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetőleg
ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell
megállapítani.”
24.	§
A Hjt. 125/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az
eredeti szöveg (1) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés
c)	pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító
nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány
helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.”
25.	§
A Hjt. a következő 126/C. §-sal egészül ki:
„126/C. § (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a 18. § (3) bekezdésben
meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló - lakhatási támogatás forrása
8
a)	a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek
elidegenítéséből származó bevétel,
b)	a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint
c)	az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.
(2)	A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1)
bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.
(3)	A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos
pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés
vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja.”
26.	§
(1)	A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a
fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását és
szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a
figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően
írásba kell foglalni.”
(2)	A Hjt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem
fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi
eljárást haladéktalanul el kell rendelni.”
(3)	A Hjt. 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes
tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az
önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.”
27.	§
A Hjt. 137. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként
kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró
parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az
elöljáró parancsnok jogosult.”
28.	§
A Hjt. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a
tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is
9
elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében
foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.”
29.	§
A Hjt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az
elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást
ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont
személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is
elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).”
30.	§
A Hjt. 148. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak
lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek,
illetve akadályoztatásnak.”
31.	§
A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját
felhívja, hogy az iratismertetésen - a megjelölt időpontban - jelenjen meg. Ha az állomány
eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen
való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az
értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.”
32.	§
A Hjt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:
„162/A. § A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az
59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
33.	§
A Hjt. 178. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében
meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt
határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás
indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a
határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor
kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok
időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a
határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.”
10
34.	§
A Hjt. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek,
vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első
fokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítéstől számított 15
napon belül fellebbezést nyújthat be.”
35.	§
A Hjt. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja - az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével - a
szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a
bírósághoz, ha
a)	a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták
el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;
b)	a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
c)	az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban
hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.”
36.	§
A Hjt. 262. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati
viszonyban eltöltött időt számítani:]
,,c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel
közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt
szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal
közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó
beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen
speciális feladatokat ellátóknak.”
37.	§
A Hjt. 267. §-át megelőző alcím és a 267. § helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
267. § E törvény
a)	43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval
szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,
b)	98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ
által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK
tanácsi irányelvnek,
11
c)	59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami
jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,
d)	6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő
bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló
2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról
kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81 /EK tanácsi irányelvnek és
f)	61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra
vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és
Észak-írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i
98/23/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
38.	§
(1)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés j) pontja a következő ff) alponttal egészül ki:
[a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
ideértve különösen]
„ff) az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;”
(2)	A Hjt. 287. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel
együttes rendeletben szabályozza
a)	azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati
beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból
külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a
Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos
feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,
b)	a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az
egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai
továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve
kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú
szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.”
39.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő
második hónap első napján lép hatályba.
(2)	A 4. §, a 9. §, a 26. § (3) bekezdés, a 30. §, a 42. § (2) bekezdés, a 44. § (1)
bekezdés és a 46. § (2) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.
40.	§
A nagy értékű képzésre vonatkozó rendelkezéseket e törvény hatálybalépését követően
megkötött tanulmányi szerződésekre kell alkalmazni.
12
41.	§
E törvény 20. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött
keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.
42.	§
(1)	A Hjt.
a)	27. §-ában „Az állomány tagja” szövegrész helyébe „A szerződéses állomány tagja”
szöveg,
b)	49. § (7) bekezdésben „az Állami Egészségügyi Központban” szövegrész helyébe „a
Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi
Központ)” szöveg,
c)	54. § (1) bekezdésében „az állomány azon tagjának” szövegrész helyébe „a
szerződéses állomány azon tagjának” szöveg,
d)	54. § (2) bekezdésében „az állomány tagja” szövegrész helyébe „a szerződéses
állomány tagja” szöveg,
e)	54. § (3) bekezdésében „az állomány” szövegrész helyébe „a szerződéses állomány”
szöveg
j) 110. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügynökségeiben,” szövegrész helyébe az
„ügynökségeiben, igazgatóságaiban,” szöveg
g)	117. § (1) bekezdésében a „visszatarthatja” szövegrész helyébe a „visszatartja” szöveg
h)	137. § (1) bekezdésben a „(4) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „(4) és (6)
bekezdésében,” szöveg
i)	214. §-ban a „megszerzi” szövegrész helyébe a „betölti” szöveg
j) 3. számú melléklet 4.1. pontjában a „Szolgálati beosztásból felfüggesztés” szövegrész
helyébe a „Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetményvisszatartás” szöveg
lép.
(2)	A Hjt.
a)	152. § (2) bekezdésben a „Honvédséghez nem tartozó személyt” szövegrész helyébe a
„Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a
rendelkezésre állás időszakában” szöveg,
b)	165. § (1) bekezdésben „az illetményéből” szövegrész helyébe „az illetményéből,
illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából” szöveg
lép.
43.	§
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
a)	2. § e) pontjában az „(a továbbiakban: főtitkár),” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: főtitkár), a katonai főigazgató,”,
b)	12. § (1) bekezdésben az „a főtitkárt” szövegrész helyébe az „a főtitkárt, a katonai
főigazgatót”,
c)	45/A. §-ában az „illeti meg.” szövegrész helyébe az „illeti meg, amelynek fedezetét a
szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.”
szöveg lép.
13
44.	§
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. § (1) bekezdésében a
„hivatásos (szerződéses) állományú” szövegrész helyébe a „hivatásos (szerződéses, önkéntes
tartalékos) állományú” szöveg lép.
(2)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében
az „Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)”
szövegrész helyébe a „Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti
és Vasútegészségügyi Központ)” szöveg lép.
45.	§
E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
46.	§
(1)	Hatályát veszti a Hjt. 21. § (1) bekezdése, 41. § (3) bekezdésében az ,„
állománycsoporttól függetlenül legalább kettő, de” szövegrész, a 69. § (2) bekezdése, a 81. §
(1)	bekezdésében a ,„ 1 évet meghaladó” szövegrész és a 277-280. §.
(2)	Hatályát veszti a Hjt. 41/A. § nyitó szövegrészében a „(továbbiakban: kizáró ok)”
szöveg.
47.	§
Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII.
törvény 5. § (1) bekezdése és 11. §-a.

Indokolás

Általános indokolás
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) és más törvények szolgálati viszonnyal
összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődleges célja a
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-ei
módosításával való összhang megteremtése, az Európai Bizottság 2009. novemberében az
UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló
96/34/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése, az Állampolgári Jogok
Országgyűlési Biztosának a Magyar Honvédség alapjogi helyzetét vizsgáló AJB-2940/2010.
számú ügyben készült Jelentésében foglaltaknak való megfelelés, valamint az önkéntes
tartalékos rendszer fejlesztésével kapcsolatos módosítások, illetve kiegészítések átvezetése.
Mindemellett a Javaslat egyes, a végrehajtás során felmerült személyügyi és pénzügyi vitás
kérdések rendezésére és kisebb technikai jellegű módosítások átvezetésére is irányul.
A Javaslat a Hjt. módosításán túl a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény kisebb
terjedelmű módosítását kezdeményezi a katonai főigazgató beosztás törvényi szintű
rendszeresítése érdekében, illetve a rendvédelmi felsőoktatási intézmény ösztöndíjas
hallgatóját megillető katasztrófavédelmi pótlék fedezetének biztosítása érdekében. Emellett a
Javaslat - az alapító okirat módosításáról szóló 11/2010. (VIII. 2.) HM határozattal
összhangban - a HM Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és
Vasútegészségügy i Központ) nevének Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ
(Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központira történő módosítását vezeti át az
érintett törvényeken.
Részletes indokolás
A Javaslat 1. §-ához, 5. § (2) bekezdéséhez, és 38. § (2) bekezdéséhez
(Hjt. 2. § (41)-(42) bekezdés, 46. § (8) bekezdés, 287. § (4) bekezdés b) pont)
A Javaslat egyes, katonai tevékenységgel összefüggő speciális egészségügyi
beavatkozás elvégzése törvényi alapjainak megteremtését kezdeményezi az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvénytől (a továbbiakban: Eütv.) való indokolt eltérésekkel, az Eütv.
4.	§ (2) bekezdése alapján. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározza a harctéri
egészségügyi, illetve a harctéri életmentő katona fogalmát, nemzetközi szerződés eltérő
rendelkezése hiányában az általuk ellátott tevékenység törvényi alapját, illetve a végrehajtási
kérdések részletes szabályozására együttes rendeleti felhatalmazást biztosít az egészségügyért
felelős miniszterrel.
A Javaslat 1. §-ához, 15. §-ához, 46. § (1) bekezdéséhez
(Hjt. 2. § (43) bekezdés, 81. § (1) és (2) bekezdés)
A Javaslat a tanulmányi szerződésekre vonatkozó szabályozást pontosítja egyrészről
azzal, hogy a Javaslat elfogadása esetén a jövőben az egy év alatti képzések esetén is lehet
tanulmányi szerződést kötni az állomány tagjával. Részben ehhez is kapcsolódóan,
jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a Javaslat szabályozza a nagy értékű képzések
15
fogalmát, illetve azt, hogy ilyen képzés esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő
idő meghaladhatja a képzési időt, de ez esetben sem lehet öt évnél hosszabb.
A Javaslat 2. és 18. §-aihoz
(Hjt. 17. § (2) bekezdés, 91. § (6) bekezdés)
A 70/2009. (VI. 30.) AB határozat rámutat arra, hogy „a katonák szolgálati viszonyát
más közszolgálathoz (értve ez alatt elsődlegesen a Ktv. és a Kjt. hatálya alá tartozókat) képest
az alapjogok fokozottabb korlátozása és különleges egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági követelmények jellemzik. Ennek oka a végzett munka jellegében, céljában, s e
cél megvalósításának módjában, rendjében rejlik. A katonai szolgálat teljesítése ugyanis az
átlagoshoz képest folyamatosan fokozottabb fizikai és pszichés igénybevétellel jár. Ez
nemcsak a fegyveres erők rendeltetésszerű alkalmazásának (harctevékenység) idejére
vonatkozik, de a gyakorlatokra is, melyeknek célja a harctevékenységre történő felkészülés, az
ottani szélsőséges helyzetek modellezése. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az
állományba csak olyan személyek vehetők fel, akik az egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági követelményeknek megfelelnek. A meglévő szolgálati viszony feltétele pedig,
hogy a katonák ezen alkalmasságot a szolgálat alatt folyamatosan fenntartsák Egyéb
feltételek fennállása esetén is ez biztosíthatja ugyanis, hogy valódi harctevékenység esetén a
sérülés és halál veszélye a lehető legkisebbre csökkenjen. A fokozottabb igénybevétel
ellensúlyozásaként - miként arra az Alkotmánybíróság korábban már utalt - a katonák
előnyösebb anyagi juttatásban részesülnek, illetve egyéb kedvező jogosultságokhoz jutnak. ”
A különleges műveleti kiképzési célok elérése érdekében a Javaslat a szükségesség és
arányosság alkotmányossági mércéjét is figyelembe véve a különleges műveleti felkészítési
rendszer jogi hátterének megteremtésére irányul azzal, hogy a szolgálatteljesítési idő
általános rendelkezések szerinti mértéktől való eltérése paranccsal rendelhető el.
A Javaslat 3., 8. és 11. §-ához és a 42. § (1) bekezdés a) és c)-e) pontjához, a 46. § (1)
bekezdéséhez
(Hjt. 21. § (l)-(2) bekezdés, 27. §, 54. §, 62. § (4) bekezdés, 69. § (2) bekezdés)
A Javaslat az Alkotmány módosított 40/B. § (4) bekezdésére tekintettel és az (5)
bekezdésre figyelemmel újraszabályozza a Hjt. kapcsolódó rendelkezéseit.
Az Alkotmánymódosítás következtében a Magyar Honvédség hivatásos állományú
tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá
szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő
három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai
parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a
kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. Ennek megfelelően a hivatásos állomány
tagjára nem értelmezhető a választáson való részvétel bejelentési kötelezettsége, a szünetelés
jogintézménye, a visszavétel, illetve a törvény erejénél fogva történő jogviszony-megszűnés
kapcsolódó sajátos esete.
A szerződéses állományú katona esetén 2/3-os rendelkezésként a Javaslat
kezdeményezi a hatályos, az állomány tagjára irányadó szabályok korrekcióját oly módon,
hogy azokat a szerződéses állományú katonákra kell alkalmazni. Ez alól kivételt jelent a
visszavétel jogintézménye, amely csak a hivatásos állomány esetén értelmezhető, így az
hatályon kívül helyezésre kerül.
16
A Javaslat 4. és 9. §-ához, 26. § (3) bekezdéséhez, 30. §, 39. § (2) bekezdéséhez,
42.	§ (2) bekezdéséhez, 44. § (1) bekezdéséhez, 46. § (2) bekezdéséhez, 47. §-hoz
(Hjt. 41. § (12) bekezdéséhez, 56/A. §, 131. § (6) bekezdéséhez, 148. § (4) bekezdéséhez,
152. § (2) bekezdés, 165. § (1) bekezdés)
A Javaslat 2012. január 1-jei hatálybalépéssel az önkéntes tartalékos katona büntetlen
előéletére vonatkozó követelmény megállapítását kezdeményezi. Emellett a Javaslat az
önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének új eseteiként rögzíti a méltatlanság
megállapítását, és a büntetlen előéleti követelménynek való megfelelés igazolási
kötelezettségének elmulasztását. A méltatlanság megállapításának részletes eljárási szabályait
-	a hivatásos és szerződés állomány tagjára irányadó szabályokhoz hasonlóan - végrehajtási
rendelet, a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási
szabályairól szóló 40/2007. (XI. 28) HM rendelet szabályozza.
A Javaslat rendezi, hogy az önkéntes tartalékos katonára - a törvényben nevesített
sajátos szabályokkal - irányadók a Hjt. fegyelmi fejezetének rendelkezései.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény katonákra vonatkozó
rendelkezései személyi hatályának kiterjesztése szükséges a hivatásos és szerződéses
állományú katonák mellett az önkéntes tartalékos állományúakra is annak érdekében, hogy az
önkéntes tartalékos által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett
szabálysértés elbírálása fegyelmi eljárás keretében történhessen.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat több helyen még hatályba nem lépett rendelkezés
pontosítását, illetve kiegészítését kezdeményezi, a Javaslat e tárgyköröket a jogalkotási
követelményeknek megfelelően újraszabályozza és kimondja, hogy a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény érintett rendelkezései nem lépnek hatályba.
A Javaslat 5. § (1) bekezdéséhez
(Hjt. 46. § (3) bekezdés)
A Javaslat a más szervekre vonatkozó felsorolás kiegészítését, illetve pontosítását
kezdeményezi.
A Javaslat 6. ,10., 32. és 35. §-ához
(Hjt 48. § (1) bekezdés m) pont és (7) bekezdés, 59/B. §, 162/A. §, 223. § (1) bekezdés)
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 49. § (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök - az Alkotmány 30/A.
§-a (1) bekezdésének i) pontjával összhangban - a honvédelmi miniszter javaslatára dönt a
Honvédség tábornokainak szolgálatból elbocsátásáról, illetve a rendfokozatot érintő fegyelmi
büntetés kiszabásáról. Ehhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz a Hjt. 3. számú mellékletének
1.2., illetve 3.1. és 3.2. pontjai.
A Javaslat a tábornokokra vonatkozó sajátos jogviszony-megszüntetési kérdéseket
rendezi, kiemelt figyelemmel a megfelelő jogorvoslati rend megteremtésére. A Javaslat az
előterjesztési javaslat tartalmi elemei tekintetében garanciális jelleggel törvényi szinten
kiemeli a jogorvoslati záradékot, illetve utaló szabállyal előírja a 10/2002. (III. 5.) HM
17
rendelet 86. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazási kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy a
szabályozás arra épül, hogy a közjogi jellegű KE határozatot megelőzően a munkajogi
kérdések lezárásra kerüljenek, a Javaslat az előterjesztési javaslattal szemben enged
jogorvoslatot, illetve kimondja, hogy amennyiben az állomány tagja él e jogával, a kereset
jogerős elbírálásáig a köztársasági elnök részére előterjesztés nem tehető. Ez utóbbi
tekintetében hasonló konstrukciót tartalmaz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkárok hivatalvesztés fegyelmi
büntetés kiszabása esetén.
A bírósági eljárás esetleges elhúzódására tekintettel a Javaslat a rendelkezési állomány
új esetét nevesíti a jogerős elbírálásig, legfeljebb azonban a hivatásos szolgálat felső
korhatáráig. A rendelkezési állomány ezen új jogcímével kapcsolatban a Javaslat kötelezővé
teszi az illetmény visszatartását, kizárólag annak mértéke mérlegelhető a távolléti díj
legfeljebb 50%-ig.
A Javaslat a fentieken túl rögzíti a tábornokok méltatlansági eljárásának törvényi
alapjait azzal, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai szolgálati viszony
méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól szóló 40/2007. (XI. 28)
HM rendeletet kell alkalmazni.
A Javaslat 7. §-ához
(Hjt. 50. § (3) bekezdés)
Az új szabályozás a Magyarországon települt többnemzeti katonai szervezeteknél
szolgálatot teljesítő magyar katonák esetében rendeli alkalmazni azt a szabályt, hogy ezen
beosztásokat az állomány tagjai - a ténylegesen külföldi szolgálatot teljesítőkkel azonos
módon - csak határozott ideig tölthessék be a rotációs elvek figyelembe vételével.
A Javaslat 12. §-ához
(Hjt. 68. § (6) bekezdés és (11) bekezdés i) pont)
A Javaslat a szerződéses katona hivatásos állományba vétellel történő jogviszony
megszűnése esetén kimondja, hogy nem kell visszafizetnie a toborzópénzt (illetve annak
időarányos összegét). A kivételes szabály az örökös védelme érdekében vonatkozik arra az
esetre is, ha a szerződéses katona jogviszonya halálával szűnik meg.
Emellett a Javaslat pontosítja a szerződés-hosszabbítási díjra való jogosultság
feltételeit oly módon, hogy arra vagy a 11. év letöltésekor jogosult a szerződéses állomány
tagja, amennyiben a szerződés meghosszabbítását kéri, vagy az azt követő első szerződés-
hosszabbítás esetén, ha a szerződése nem 11. évfordulón jár le.
A Javaslat 13. és a 38. § (2) bekezdéséhez
(Hjt. 76. § és a 287. § (4) bekezdés a) pont)
A Javaslat a Hszt. 68. § (4) bekezdéssel összhangban meghatározza a védőoltás
elrendelésének törvényi szabályait és a kapcsolódó együttes miniszteri rendeleti
felhatalmazást.
18
A Javaslat 14. §-ához
(A Hjt. 79. § (1) bekezdéséhez)
A jelenlegi hazai és külföldi képzési rendszer nem biztosít megfelelő, a korábbi elvek
kidolgozásakor tervezett, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztások betöltéséhez
szükséges főiskolai végzettséget. így az érintett személyek a jelenlegi jogszabályi
követelményeknek nem képesek eleget tenni, illetve a beosztás ellátásából adódó feladatok
sem teszik szükségessé számukra a hatályos szabályozás szerint meghatározott főiskolai
végzettséget.
A Javaslat 16. §-ához
(Hjt. 83. § (10) bekezdés)
A Javaslat a kiemelkedő szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező katona
megtartása érdekében a szolgálati érdek elsődlegességére tekintettel újraszabályozza a
miniszteri jogkörben történő várakozási idő meghosszabbítását, amennyiben az állomány
általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális
várakozási idejét letölti. Meghosszabbítás hiányában az állomány tagjának jogviszonyát a Hjt.
59. § (2) bekezdés b) pontja szerint felmentéssel meg kell szüntetni.
A Javaslat 17. §-ához
(Hjt. 84. § (4) bekezdés)
A rendelkezés a jogbiztonságot és az egyértelmű joggyakorlat biztosítását szolgálja a
következő rendfokozatba előlépés feltételeinek tekintetében.
A Javaslat 19. §-ához
(Hjt. 100. § (7) bekezdés)
A Hjt. 2010. január 1-jétől hatályos 100. § (5) bekezdése szerint, ha az egészségügyi
szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati
eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31.
naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani.
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel egyértelművé teszi, hogy a
távolléti díj teljes összegére jogosító 30 napos időtartamra az állomány tagja naptári évenként
és időarányosan jogosult.
A Javaslat 20. és 41. §-ához
(Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pont)
Az Európai Bizottság 2009. novemberében az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a
szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK tanácsi irányelv (a
továbbiakban: Irányelv) nem megfelelő átültetésével kapcsolatban kötelezettségszegési
eljárást indított Magyarországgal szemben. A Javaslat az Irányelv megfelelő átültetését - a
hazai társadalombiztosítási szabályokkal is összhangban - a Hjt. 103. § (1) bekezdés a)
pontjának módosításával biztosítja, azáltal hogy a Magyar Honvédség állományának férfi
tagja számára lehetővé teszi, hogy a szülői szabadságot a gyermek születése időpontjától
19
kezdődően igénybe vehesse. A rendelkezés emellett a szülői szabadság igénybevételének
lehetőségét örökbefogadott és nevelt gyermekre tekintettel is megfelelően biztosítja.
A Javaslat a módosító törvény jogharmonizációs záradékáról is rendelkezik.
A Javaslat 21. §-ához
(Hjt. 104. § (3) bekezdés)
A hatályos szöveg kiegészítésre kerül arra az esetkörre vonatkozó speciális szabállyal,
amikor a szerződéses jogviszony azért szűnik meg, mert a szerződéses jogviszony hivatásos
jogviszonyra változik. Ilyen esetben az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot
megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül
meg kell kezdeni.
A Javaslat 22. §-ához
(Hjt. 118. § (1) bekezdés)
A Javaslat az átlagkereset fogalmának szolgálati időpótlékkal és kiegészítő
illetménnyel történő kiegészítésére irányul.
A Javaslat 23. §-ához
(Hjt. 122. § (2) bekezdés)
A Javaslat szövegpontosító jellegű figyelemmel arra, hogy osztályba sorolási
kötelezettség kizárólag az ejtőernyős beosztásokban áll fenn.
A Javaslat 24. §-ához
(Hjt. 125/A. § (2) bekezdés)
A Javaslat a devizaellátmányra vonatkozó szabályozás pontosítását kezdeményezi.
A Javaslat 25. §-ához
(Hjt. 126/C. §)
A Javaslat az államháztartási szabályokra tekintettel egyes meghatározott lakhatási
támogatások forrásoldalának törvényi szintű szabályozására irányul.
A Javaslat 26. § (1) és (2) bekezdéséhez és a 28. §-hoz
(Hjt. 131. § (4)-(5) bekezdés, 141. § (1) bekezdés)
A Javaslat az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Ajánlására tekintettel
pontosítja a figyelmeztetés alkalmazásának körét, miszerint a figyelmeztetéshez nem
feltétlenül szükséges a fegyelmi eljárás megindítása. A figyelmeztetés alkalmazásának
lehetősége ugyanis az eljárás megindításakor, illetve a későbbiekben a bizonyítás során is
felmerülhet.
A Javaslat emellett a Hszt. 120. § (2) és (3) bekezdésével párhuzamosan garanciális
jelleggel írásba foglalási kötelezettséget ír elő, illetve kifogás esetén kimondja a fegyelmi
eljárás elrendelésének kötelezettségét.
20
A Hjt. 141. § (1) bekezdésének korrekciója a 8 napos határidő elhagyásával
egyértelművé teszi, hogy a fegyelmi eljárást a Hjt. 134. § (2) bekezdése szerinti elévülési időn
belül rendelhető el.
A Javaslat 27., 29., 31. § és a 42. § (1) bekezdés h) pont
(Hjt. 137. § (1) és (6) bekezdés, 146. § (1) bekezdés, 154. § (1) bekezdés)
A Javaslat az elfogulatlan elbírálás érdekében az elöljáró parancsnok hatáskörébe
utalja azon ügyek elbírálását, amelyben az állományilletékes parancsnokot tanúként kell
meghallgatni. Emellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az egyszerűsített eljárás esetén is
határozattal kell elrendelni a fegyelmi eljárást, illetve a Hjt. 151. § (1) bekezdésével
összhangban pontosítja az iratismertetés előtti értesítés és felhívás szabályait.
A Javaslat 33. §-ához
(Hjt. 178. § (1) bekezdés)
A Javaslat a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, a káreljárás alá vont jogainak
védelme érdekében, az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága
idejére megteremti a kártérítési eljárás felfüggesztésének lehetőségét.
A Javaslat 34. §-ához
(Hjt. 222. § (1) bekezdés)
A Hjt. 200. §-a és a 201. §-a rendelkezik az egészségbiztosítási ellátásokról, továbbá
a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapításáról. A két paragrafus
tartalmazza a balesettel kapcsolatos rendelkezéseket is. A Hjt. határozat elleni fellebbezésről
szóló rendelkezéseket rögzítő 222. §-a tartalmazza többek között a 201. § szerinti döntések
elleni fellebbezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, azonban nem tartalmazza a balesetekkel
kapcsolatos fellebbezési lehetőséget. A Javaslat ezt a hiányosságot orvosolja.
A Javaslat 36. §-ához
(Hjt. 262. § (1) bekezdéséhez)
A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal kijelölt, külföldön nemzetbiztonsági
műveleti feladatokat végrehajtó speciális állományának tagjai, feladataik végrehajtása során -
a feladatok jellegéből adódóan - tartós pszichikai és fizikai megterhelésnek vannak kitéve.
Mindezek mellett a külföldre utazások alkalmával az érintett állomány napi szolgálatteljesítési
idejére nem alkalmazhatók az általános garanciális szabályok, pihenő idejük korlátozott és
rendszertelen. Minderre figyelemmel a Javaslat a szolgálati idő kedvezményes számítását
kezdeményezi.
A Javaslat 37. §-ához
(Hjt. 267. §)
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben
meghatározottakra figyelemmel módosítja a Hjt. 267. §-át megelőző alcímet, valamint a 267.
§-ban foglalt jogharmonizációs záradékot, egyidejűleg kiegészíti azt az Irányelvre való
hivatkozással és aktualizálja a Hjt. szempontjából releváns hatályos uniós irányelveknek
megfelelően.
21
A Javaslat 38. § (1) bekezdéséhez
(A Hjt. 287. § (2) bekezdés j) pont)
A Javaslat pontosítja az étkezéssel összefüggő juttatásokra vonatkozó szabályozási
felhatalmazást.
A Javaslat 39. és 45. §-ához
A Javaslat lépcsőzetes hatályba léptető és egységes deregulációs rendelkezést
tartalmaz az önkéntes tartalékos rendszerrel összefüggő módosításokra tekintettel.
A Javaslat 40. §-ához
A Javaslat a nagy értékű képzésekre átmeneti rendelkezést állapít meg, kizárva a
visszamenőleges hatályú jogalkalmazást.
A Javaslat 42. § (1) bekezdés b) pont, 44. § (2) bekezdéshez
(Hjt. 49. § (7) bekezdés)
A Javaslat az alapító okirat módosításával összhangban a Honvédkórház-Allami
Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) megnevezés
bevezetését kezdeményezi a Hjt. és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII.
törvény technikai jellegű korrekciójával.
A Javaslat 42. § (1) bekezdés f), g) , *) és j) pontokhoz
(Hjt. 110. § (1) bekezdés, 117. § (1) bekezdés, 214. §, 3. számú melléklet 4.1. pont)
A Javaslat az igazgatóság nevesítésével szervezeti változásokra figyelemmel indokolt
korrekciót tartalmaz.
A Javaslat kezdeményezi a hatályos Hjt. szigorítását azzal, hogy meghatározott
esetekben az illetmény-visszatartás kötelező, annak mértékét legfeljebb 50%-ig a munkáltatói
jogkör gyakorlója mérlegelheti. Emellett meghatározza az illetmény-visszatartásra vonatkozó
munkáltatói jogkör gyakorlót.
Egyebekben a Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel technikai
szövegpontosítást tartalmaz.
A Javaslat 43. §-ához
A Javaslat a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény kisebb módosítását kezdeményezi a
katonai főigazgató beosztás rendszeresítése és a rendvédelmi felsőoktatási intézmény
ösztöndíjas hallgatóját megillető, 2010. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő
katasztrófavédelmi pótlék fedezetének biztosítása érdekében.
22
A Javaslat 46. §-ához
(Hjt. 41. § (3) bekezdés, 41/A. §, 277-280. §)
A Javaslat részben technikai deregulációt tartalmaz, részben - jogalkalmazói
tapasztalatokra figyelemmel - érdemi hatályon kívül helyezéseket. Ez utóbbi körben a
Javaslat kezdeményezi a szerződés-hosszabbítás legrövidebb két éves időtartamának hatályon
kívül helyezését.
23