﻿
T/....... számú törvényjavaslat
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról

1.§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. §-ának (2) bekezdése a c) pont után a követ-
kező új d) ponttal egészül ki:
[E fejezet szerinti eljárást - a 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a
következő esetekben:]
,,d) a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások;”
2.§
E törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A jogalkotó 2008-ban, 2009. április 1-jei hatálybalépéssel kötelezővé tette a közösségi értékhatárt
elérő vagy meghaladó értékű jogi szolgáltatás igénybevétele esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatá-
sát. Ez a szabály nem váltotta be a hozzáfűzött elvárásokat, lassítja és feleslegesen megnehezíti a köz-
pénzfelhasználás folyamatát, ugyanakkor nincs összhangban az ügyvédi tevékenységre vonatkozó
szabad ügyvédválasztás törvényi alapelvével sem. Az Európai Unió joga sem teszi kötelezővé a jogi
szolgáltatást nyújtók közbeszereztetését, számos tagállamban nem kell a közbeszerzési szabályokat
alkalmazni az igazságszolgáltatási rendszer alrendszerét képező ügyvédi tevékenység tekintetében.
A közbeszerzési versenyeztetés, az alkalmassági és elbírálási feltételrendszer idegen az ügyvédválasz-
tás ésszerű szempontjaitól, és többletráfordítással jár a közpénzfelhasználók számára.
Minderre tekintettel indokolt az 1995-től 2008-ig bevált rendszer visszaállítása, a jogi szolgáltatások
kötelező közbeszereztetésének megszüntetése.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A hatályos, 2008-ban kialakított szabályozás szerint, ha a jogi szolgáltatások igénybevétele - az egy-
beszámítási szabályra is tekintettel - eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, közbeszerzési
eljárást kell lefolytatni. E szabály bevezetése óta több ilyen eljárásra került sor, melyeknél rendkívüli
nehézséget okozott az alkalmassági és bírálati szempontrendszer kialakítása. A beszerzések speciális
jellege, valamint a közbeszerzési eljárások nem elhanyagolható időszükséglete, továbbá az esetleges
jogorvoslati eljárások nagyban nehezítették és lassították a közpénzfelhasználók körében jelentkező
feladatok megfelelő időben történő végrehajtását. A jogi szolgáltatás tipikusan olyan jellegű tevékeny-
ség, ahol meghatározó jelentősége van a bizalmi elv érvényesülésének, amit a közbeszerzés rendszere
gyakran nem képes megfelelően kezelni. Hasonló a helyzet a díjazás tekintetében is, ugyanis, ha az
ajánlatkérő kifejezetten magas színvonalú szolgáltatást igényel, könnyen előfordulhat, hogy a munkát
egy alacsony árat ajánló, kevésbé tapasztalt jogi szolgáltató nyeri el.
A 2010. évi országgyűlési képviselői választások után, az új kormány időszakában megalkotott nagy
számú új törvény és más jogszabályok jogrendszerünkben alapvető változásokat hoztak, s ez a folya-
mat a különböző rendszerek (pl. adózás, egészségügy, oktatás, közigazgatás) tekintetében a jövőben is
további igen jelentős átalakulást eredményez. A kormányzati szervek és állami gazdálkodó szerveze-
tek állapotának felmérése, korábbi tevékenységének vizsgálata és az ehhez kapcsolódó szükséges in-
tézkedések megtétele, továbbá az új folyamatok hatékony beindítása alapvetően szükségessé teszi,
hogy a közpénzfelhasználók gyorsan és hatékonyan hozzájuthassanak ahhoz a jogi szaktudáshoz,
amellyel saját rendszerükön belül nem rendelkeznek, azonban a gondos közpénzfelhasználás elvét
figyelembe véve szükségesek a működésük során jelentkező feladatok végrehajtásához. Ez azonban
nem csupán a jelenlegi átalakulási folyamatokra érvényes, hanem az ezt követő időszakra is, mert az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 104. §-ának (3) bekezdése a különböző konkrét felada-
toktól elvonatkoztatva, általános követelményként rendelkezik arról, hogy „a vagyonnal felelős módon
rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Ez a jogi szolgáltatások tekintetében azt jelenti, hogy a közpénz-
felhasználó - az egyéb fontos tényezők mérlegelése mellett - azt kell, hogy megbízza, akiben bizalma
van, a munkának az elvárt színvonalon történő elvégzése és nem utolsósorban az ügyvédi titoktartás
tekintetében.
A hatályos szabályozás további fenntartása sok esetben gátolná az előbbiekben felvázolt célok megva-
lósítását, feladatok végrehajtását, az Országgyűlés által meghozott törvények és ehhez kapcsolódó más
jogszabályok szakszerű és hatékony végrehajtását, ezért indokolt a jogi szolgáltatást a Kbt. kivételi
körébe helyezni.
Ez a megoldás összhangban van az Európai Unió jogával is. A jogi szolgáltatásoknak a kivételek kö-
rében lévő kezelését az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK Irányelvének 21. cikke, valamint
az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK Irányelvének 32. cikke teszi lehetővé.
A jelen módosítás tartalmához hasonlóan, a vázolt okok miatt a jogi szolgáltatásokat többek között
nem kell közbeszereztetni többek között Svédországban, Olaszországban, Észtországban, Bulgáriá-
ban, Angliában, Walesben és Észak-írországban sem.
A jelen módosítás szerinti törvényi beavatkozást önmagában is szükségessé teszi az, hogy a jelenleg
hatályos közbeszerzési törvény nincs összhangban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 4. §-
ával, ami a hivatás gyakorlásával együtt járó bizalmi elvet kifejezésre juttatva, alapelvi szinten mondja
ki, hogy „Ügyvédet mindenki szabadon választhat”.
A szabad ügyvédválasztás szabálya nem egyszerű törvényi rendelkezés, hanem a törvény által dekla-
ráltan alapelvnek minősül, ezért indokolt ezzel összhangba hozni a közbeszerzési jogi szabályozást is.
A módosítás tehát - összhangban a közösségi joggal - célszerűségi és jogi szakszerűségi szemponto-
kat figyelembe véve nem teszi kötelezővé a jogi szolgáltatások közbeszerzési eljárás útján történő
beszerzését a közösségi értékhatár felett sem.
a 2. §-hoz
A törvény - a módosítás mielőbbi végrehajtásához fűződő érdekre tekintettel - a kihirdetés napján
történő hatálybalépést irányozza elő.

Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994 . (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, a
jogi szolgáltatások közbeszerzési törvény hatály alól történő kivétele érdekében „a közbe-
szerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról” a következő törvényjavasla-
tot kívánjuk benyújtani.

Budapest, 2010. szeptember