﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1243. számú
törvényjavaslat
a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának
csökkentéséről
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2010. szeptember
2010.	évi
törvény
a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről
Az Országgyűlés a közlekedés energiafelhasználásának a klímaváltozásra gyakorolt hatása
csökkentése, a bioüzemanyag előállítása során a fenntarthatósági szempontok érvényesítése
érdekében, az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1.	Értelmező rendelkezések
1.§
E törvény alkalmazásában:
1.	bioüzemanyag: jellemzően biomasszából előállított, járművek hajtóanyagaként vagy ezek
keverőkomponenseként felhasznált termék;
2.	bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban
kifejezett mennyiségének, valamint a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj
energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben,
egytizedesjegy pontossággal meghatározva;
3.	biomassza: a mezőgazdaságból - a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve,
erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból, többek között a halászatból és az
akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok
biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag
lebontható része;
4.	cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti
hőmérsékleten és közepes nyomáson folyékony halmazállapotban tartható
motorhajtóanyag (vámtarifaszám: 2711 12, 2711 13, 2711 14, 2711 19);
5.	dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós
gyújtású belső égésű motorok működtetése (vámtarifaszám: 2710 19 41), beleértve a nem
közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő
felhasználásra szánt gázolajat is;
6.	energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz,
bioüzemanyaghoz vagy más, közlekedési célú energiához kapcsolódó, teljes életciklusra
számított üvegházhatású gázkibocsátás C02-egyenértékre átszámított teljes tömege és a
forgalmazott üzemanyag vagy energia teljes energiatartalmának hányadosa;
7.	forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag
tartalma, valamint a 8. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;
1
8.	forgalomba hozott üzemanyag:
a)	a 18. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad
forgalomba bocsátott,
b)	a 18. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból
beszerzett
üzemanyag;
9.	fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz felhasználási célját tekintve
legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott
bioüzemanyag a keverőkomponense;
10.	kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre
számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott mértéke;
11 .köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag
előállítás céljára szolgáló tennék;
12.	motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése
szikragyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (vámtarifaszám: 2710
11	41,2710 11 45,2710 11 49);
13.	nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében
feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a
kérelem mellékletének más adataiból vagy más, a 3. § (1) bekezdése szerinti kijelölt
hatóság által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás
nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét
befolyásoló hiányosság;
14.	sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten és
közepes nyomáson gáz halmazállapotban tartható motorhajtóanyag (vámtarifaszám: 2711
21 00, 2711 29 00);
15.	teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-,
CH4- és NiO-kibocsátás, amely a forgalmazott üzemanyaghoz, annak bekevert
összetevőit is beleértve, bioüzemanyaghoz vagy más, közlekedési célú energiához
kapcsolható; ez valamennyi releváns szakaszra kiterjed, beleértve a kitermelést, vagy
növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a
forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a
kibocsátás helyétől függetlenül;
16.	üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két
tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyag teljes életciklusra számított
üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint a bioüzemanyag fosszilis
komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás;
17.	üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) és
a sűrített földgáz (CNG);
2
18.	üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint
a)	az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, ideértve az üzemanyagot a Jöt.
szerinti szabad forgalomba bocsátással importáló személyt is, és
b)	a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot tagállamból beszerző
közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő.
2.	A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelése
2.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a
közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya a közlekedési célra felhasznált
végső energiafogyasztás legalább 10 %-a, amely részarányt 2020-tól kell teljesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti részarányt a közlekedésben felhasznált, megújuló
energiaforrásokból előállított energia mennyiségének és a közlekedésben felhasznált energia
teljes mennyiségének a hányadosaként kell meghatározni, ahol
a)	a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia
mennyiségének - mint számláló - kiszámításánál a közlekedés valamennyi formájában
felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia minden típusát be kell számítani,
és
b)	a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének - mint nevező -
kiszámításánál kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált benzint, dízelgázolajat,
bioüzemanyagokat és villamos energiát lehet beszámítani.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított és bármilyen
típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott villamos energia hozzájárulásának
kiszámításánál használható a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia
részarányának a tárgyévnél két évvel korábbi közösségi vagy magyarországi átlaga. Az
elektromos közúti járművek által fogyasztott megújuló energiaforrásokból előállított villamos
energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból előállított
villamosenergia-részarány energiatartalmát 2,5-szeresnek kell tekinteni.
(4)	A hulladékból, az erdészeti és mezőgazdasági maradékanyagokból, a nem élelmezési célú
cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított
bioüzemanyagok hozzájárulását az egyéb bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva
kétszeresen kell figyelembe venni.
3
3. A bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményei
3.	§
(1)	A bioüzemanyagot
a)	Magyarországnak a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020. évi teljes
bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó célkitűzésének teljesítése,
b)	a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítése, valamint
c)	a forgalmazásért és felhasználásért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság
megállapítása - ideértve az adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket és a biokomponens-
tartalomra tekintettel a biokomponenst nem tartalmazó üzemanyaghoz képest megállapított
alacsonyabb adómértéket is -
tekintetében figyelembe lehet venni, ha a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag
fenntartható előállítására vonatkozó követelményeket tartalmazó kormányrendeletben
meghatározott követelmények (a továbbiakban: fenntarthatósági követelmények) teljesítését -
a mezőgazdasági igazgatási szerv adatszolgáltatása alapján - a vámhatóság igazolta.
(2)	A mezőgazdasági igazgatási szerv és a vámhatóság a fenntarthatósági követelmények
teljesítésének ellenőrzésére irányuló eljárásban a fenntarthatósági követelmények teljesítésére
kötelezettel szemben a fenntarthatósági követelmények megsértése, nem vagy nem megfelelő
teljesítése esetén bírságot szabhat ki.
(3)	A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a biomassza, a köztes termékek és a
bioüzemanyag mennyiségét, valamint a fenntarthatósági követelmények nemteljesítésének
időtartamát.
4.	§
(1)	A bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelmények teljesítésének
ellenőrzésére irányuló eljárásban az ügyfél nem jogosult és a mezőgazdasági igazgatási szerv
nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló
hibát bármikor kijavíthatja.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó kormányrendelet meghatározhatja:
a)	azon adatok, nyilatkozatok körét, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók;
b)	azon adatok körét, amelyekre módosítási kérelem nem nyújtható be és
c)	azon időszakot, amely időtartam alatt, vagy időpontot, amíg a fenntarthatóság
megállapítására vonatkozó kérelem benyújtható.
(4)	A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, vagy eljárási cselekményre
meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén - kivéve, ha az (1) bekezdés
szerinti eljárás részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi -
igazolás pótlólagos kiadására nincs lehetőség.
4
(5)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás során az ügyfelet terheli a kérelemben tett bármilyen
nyilatkozatával, állításával, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv által megállapított
ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.
4.	A bioüzemanyag közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó
rendelkezések
5.	§
(1)	A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a
bioüzemanyagot - tisztán vagy a motorbenzinbe, gázolajba bekeverve - úgy köteles
forgalomba hozni, hogy az általa havi szinten forgalomba hozott bioüzemanyag mennyisége
elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét.
(2)	A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
aj azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő
előállítását az arra kötelezett nem igazolja,
b)	azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt.
szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben
elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint
c)	a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLDÍ.
törvényben meghatározott biztonsági készletből szabad forgalomba hozott üzemanyagot.
(3)	A kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét a Kormány rendeletben háromévenként
előre meghatározva, minden év március 31-ig állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti bioüzemanyag-részarány számításánál a 2. § (4) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
6.§
(1)	A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott
bioüzemanyagot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell nyilvántartani és
bizonylatolni.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazó köteles havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a
tárgyhóban forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról a
Kormány rendeletében meghatározottak szerinti jelentést a vámhatóságnak benyújtani.
(3)	Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén - az engedély
megszűnésének napjával - köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést elkészíteni, és az
engedélye megszűnésének napját követő 12 munkanapon belül a vámhatósághoz benyújtani.
5
7.§
(1)	A vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a)	a tárgyhónapban a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél
kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy
b)	az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be
a 6. § (2)—(3) bekezdése szerinti jelentést.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-
forgalmazó tárgyhavi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező
bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag mennyiség energiatartalmának és
az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyhónapban ténylegesen forgalomba hozott
bioüzemanyag mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő
bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata.
(3)	Amennyiben az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyhónapban a kötelező
bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba,
mert
a)	az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére
vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az arra kötelezett, vagy
b)	a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés igazolására kötelezettek az
igazolással összefüggő feladataiknak nem tettek eleget és emiatt az üzemanyag-forgalmazó
nem igazolta, hogy a forgalmazott bioüzemanyag előállítása fenntartható módon történt,
a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattétel miatt
a nyilatkozatot adóra kiszabható a Kormány rendeletében meghatározott bírság alapjával,
függetlenül attól, hogy azt ténylegesen kiszabták-e.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól
egymillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a
bioüzemanyag mennyiségét, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás
ismétlődését.
5.	A bírságokra vonatkozó közös szabályok
8.	§
(1)A3.§és7.§	szerint fizetendő bírságok a központi költségvetés bevételét képezik, és adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(2)	Ha a bírságot kiszabó hatóság által a bírságfizetésre kötelezett személlyel szemben
hatósági átutalással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő
múlva vezetne eredményre, a bírságot kiszabó hatóság a bírságfizetésre kötelezett személy
követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az állami
adóhatóságot keresi meg.
6
6. A közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése
9.	§
(1)	Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az általa forgalomba hozott
üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és
energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év
március 31-éig jelentést nyújt be a vámhatóságnak az általa forgalomba hozott üzemanyagból
és más közlekedési célú energiatermékből származó, energiaegységre számított
üvegházhatású gázkibocsátásról.
10.	§
(1)	Az üzemanyag-forgalmazó 2020. december 31-ig köteles az Európai Unió jogi aktusában
meghatározott kiindulási értékhez képest 6%-al csökkenteni az általa forgalomba hozott
üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított
üvegházhatású gázkibocsátást.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazók csoportjai dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az
(1)	bekezdés szerinti csökkentési kötelezettségnek, amely esetben egy üzemanyag-
forgalmazónak minősülnek.
(3)	Az üzemanyag-forgalmazó az (1) bekezdés szerinti csökkentési kötelezettségének
teljesítéséhez csak olyan bioüzemanyagot vehet figyelembe, amelyre a fenntarthatósági
követelmények teljesítését igazolták.
7.	Adatszolgáltatás
11.	§
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv,
valamint a vámhatóság a bioüzemanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló
okmányok kiállításához, az okmányban szereplő adatok ellenőrzéséhez az általuk kezelt
adatbázisokból adatot szolgáltatnak az e bekezdésben meghatározott hatóságoknak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed - a Kormány rendeletében meghatározott
adatokon túlmenően, azokkal együtt - a bioüzemanyagok fenntartható módon történt
előállítását igazoló okmány kiállítását kérő természetes személy esetén annak természetes
személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.
(3)	Az átadott és átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti szervek ellenőrzés céljából 5 évig
kezelhetik.
7
8. Jelentéstétel
12.	§
(1)	Az energiapolitikáért felelős miniszter
a)	évente, július 1- jéig a (2) bekezdés szerinti tartalommal
b)	kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és közlekedési
célú felhasználása terén elért előrehaladásról
jelentést küld az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentés tartalmazza
a)	a közlekedési célú benzin- és dízelüzemanyagok bioüzemanyagokkal történő kiváltásának
támogatása érdekében megtett intézkedéseket,
b)	azokról a nemzeti erőforrásokat, amelyeket a biomassza nem közlekedési célú, egyéb
energetikai alkalmazásaira előirányoztak,
c)	az előző évi teljes közlekedési üzemanyag-értékesítésről és a forgalomba hozott tiszta vagy
kevert bioüzemanyagok ezen belüli részarányát, és
d)	azokat a nyersolaj, vagy az olajtermékek ellátása terén felmerült rendkívüli körülményeket,
amelyek hatással voltak a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok értékesítésére.
(3)	Az (1) bekezdés b) szerinti jelentés tartalmazza
a)	a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedési célú felhasználásának
részarányát a megelőző két naptári évben és a megújuló energiaforrásokból előállított energia
részarányának növelése érdekében nemzeti szinten megvalósított vagy tervezett
intézkedéseket,
b)	a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedési célú felhasználás
előmozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb intézkedések bevezetésére és
működésére vonatkozó információkat, és a tagállam nemzeti cselekvési tervében
meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett
változásokat,
c)	annak bemutatását, hogy milyen módon történt a támogatási rendszer strukturálása, hogy
abban figyelembe lehessen venni a közlekedésben felhasznált megújuló energia olyan
alkalmazásait, amelyek a többi hasonló alkalmazáshoz viszonyítva ugyan járulékos
előnyökkel rendelkeznek, de költségük is magasabb, beleértve a hulladékból, a
maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-
tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat,
d)	a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból
és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok fejlődésének és
részarányának bemutatását, és
e)	a bioüzemanyagok előállításának, használatának várható hatását a biológiai sokféleségre,
a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre.
(3)	Az (3) bekezdése szerinti első jelentést 2011. december 31-ig, az utolsó jelentést 2021.
december 31-ig kell a Bizottságnak benyújtani.
8
9.	Záró rendelkezések
13.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a bioüzemanyag fogalmába tartozó termékek körét,
b)	a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó
követelményekre vonatkozó részletes szabályokat,
c)	a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható módon történő
előállításának nyilvántartási, igazolási és ellenőrzési rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a fenntarthatósági követelmények teljesítésére kötelezett nyilvántartásával,
fenntarthatósági követelmények teljesítésének igazolásával és ezek ellenőrzésével
kapcsolatban eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az egyéb közreműködők
kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a fenntarthatósági követelményekre vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozattétel miatt
kiszabott bírság kiszámításának módját és mértékét,
e)	a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait,
f)	a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét,
g)	az üzemanyag és a bioüzemanyag MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt
kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát,
h)	az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány
teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó
nyilvántartásokra, bizonylatolásra vonatkozó részletes szabályokat,
i)	a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a 3. § és a 7. §
szerinti bírság kiszabására jogosult hatóságot,
j) a 3. § és a 7. § szerinti bírság megállapításával és megfizetésével kapcsolatos részletes
szabályokat,
k) a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású
gázkibocsátás mértékét,
l) a bioüzemanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány kiállításával,
és az okmányban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét.
(2)	Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból származó
energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra,
bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel
együttesen a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülésének és teljes életciklusra
számított üvegházhatású gázkibocsátásának, valamint a biomassza, a köztes termékek és a
bioüzemanyagok előállítása során történt üvegházhatású gázkibocsátás számításának részletes
szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős
miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a
bioüzemanyag előállítás fenntartható minősítésének igazolásáért, nyilvántartásba vételéért
9
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 5-én lép hatályba.
(2)	E törvény 7. §-a 2011. január 1-én lép hatályba.
(3)	E törvény rövidítése: Büat.
15.	§
E törvény
a)	a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az
üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó
mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban
felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv
módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: FQD irányelv) 1.
cikk 2. pont a) alpont ii) 6. és 7. pontjának,
b)	az FQD irányelv 1. cikke 2. pont a) alpont ii) 8. és 9. pontjának,
c)	az FQD irányelv 1. cikk 5. pont (2) alpontjának,
d)	a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK
és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009.
április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RED
irányelv) 2. cikk i) pontjának,
e)	a RED irányelv 3. cikk (4) bekezdés a)-c) pontjának,
f)	a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok
használatának előmozdításáról szóló 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
16.	§
(1)	A Jöt. 7. §-ának 37/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[7. § E törvény alkalmazásában]
„37/B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított, legalább
70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben
termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak, és amely a biomassza, a köztes
termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó
részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fenntartható módon
előállítottnak minősül;”
10
(2)	A Jöt. 7. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:
[7. § E törvény alkalmazásában]
„49. Fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának
szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható
módon történt előállítását igazoló okmány.”
(3)	A Jöt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban
előállított,
a)	bányászati tevékenység során bányaterületen, valamint
b)	a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti közfeladat ellátása során
közúti forgalomban nem használt gépek és mechanikus berendezések üzemeltetéséhez
ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett, fenntartható módon előállítottnak minősülő
biodízel után a beszerzéskor megfizetett adóból literenként 79 Ft.”
(4)	A Jöt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó visszaigénylését a gázolaj, a repülőgép üzemanyag, illetve a biodízel adót
tartalmazó áron történt beszerzéséről, vagy - az 55. § (4) bekezdés a) pont szerinti esetben - a
gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a visszaigénylésre jogosult nevére kiállított
számlával és a tényleges felhasználás külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolásával, a
repülőgép üzemanyag esetében továbbá a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló
okmánnyal, biodízel esetében pedig fenntarthatósági bizonyítvánnyal kell dokumentálni.”
17.	§
Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143/A. §-át megelőző alcíme és 143/A-
143/E. §-a.
11
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló un.
„Bioüzemanyag törvény” (továbbiakban: Büat.) célja a felhatalmazás alapján kiadott
rendeletekkel együtt - a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények,
illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és
mérséklését célzó mechanizmus bevezetése, valamint a bioüzemanyagok közlekedési célú
felhasználásának előmozdítása. A Büat. a 2009/30/EK (FQD), irányelvnek, s a benne
szereplő, a 98/70/EK, un. üzemanyag irányelv vonatkozásában tett módosításoknak, valamint
2009/28/EK (RED) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bioüzemanyagokra vonatkozó
részének a nemzeti jogba történő átültetését szolgálja.
A Közösség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalásokat tett
az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. A Közösség emellett egy
globális megállapodás keretében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig 30 %-kal
történő csökkentése mellett is kötelezettséget vállalt, továbbá egyoldalúan vállalta 20 %-os
csökkentés megvalósítását. E célok teljesítéséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell
járulnia.
A Büat. meghatározza a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelésének és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékét. A
Büat. felhatalmazása alapján kiadott és módosított rendeletek meghatározzák a
bioüzemanyagok fenntartható módon történő előállításával kapcsolatos követelményeket,
ezen követelményeknek történő megfelelés dokumentálását és hatósági igazolását, valamint
megállapítják a bioüzemanyagok forgalmazásáért és felhasználásáért adható pénzügyi
támogatásra való jogosultságot (adókedvezmény, adó-visszatérítés stb.).
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Ez a rendelkezés meghatározza a megújuló energia közlekedési célú felhasználásához,
valamint a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásához kapcsolódó
alapvető fogalmakat, a szabályozás tárgya és alanyai tekintetében egyaránt. A szabályozás
központi elemét képező bioüzemanyag fogalmat alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazza.
A szakaszban meghatározott alapvető fogalmak biztosítják az egységes értelmezés és
alkalmazás feltételét, lehetőségét a kapcsolódó jogszabályok vonatkozásában is.
A 2. §-hoz
A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló
2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően ez a szakasz
előírja, hogy a Magyar Köztársaság területén az Európai Unió által meghatározott jövőbeli
időpontban a megújuló energiaforrásból előállított energia-részaránynak el kell érnie a teljes
közlekedésben felhasznált energiafogyasztás minimálisan 10 %-át. A rendelkezés a
közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének számításánál az Irányelv
rendelkezéseivel összhangban szűkítést alkalmaz, mivel csak meghatározott közlekedési
ágakban és meghatározott energiaforrásból származó felhasználásokat enged beszámítani,
amivel szemben a megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiség számításánál a
12
közlekedés minden formájában felhasznált energia minden típusát be kell számítani. A
szakasz külön rendelkezéseket tartalmaz a megújuló energiaforrásokból előállított bármilyen
típusú elektromos közúti jármű villamos energia fogyasztásának kiszámítására. A rendelkezés
biztosítja az Irányelvben foglalt ún. duplázást, ami alapján a hulladékból, maradékanyagokból
előállított bioüzemanyagok hozzájárulását kétszeresen kell beszámítani.
A 3. §-hoz
Ez a rendelkezés fogalmazza meg a fenntartható bioüzemanyag előállítás alapját, miszerint
függetlenül a termelés vagy termesztés helyétől a bioüzemanyagok kizárólag akkor
tekinthetőek fenntartható módon előállítottaknak, ha azok megfelelnek az Európai Unió által
elfogadott irányelvekben foglalt úgynevezett fenntarthatósági kritériumoknak. E szakasz
alapján a szabályozás nem kizárólag az Európai Unión belül előállított bioüzemanyag
alapanyagok tekintetében kívánja meg a fenntarthatóság igazolását, hanem a Közösség
területén kívülről Magyarországra kerülő bioüzemanyagok tekintetében is, amely közvetetten
az Európai Unió szabályozási céljainak és értékeinek az Unió területén kívülre való
kiterjesztését is jelenti. A szakaszban konkrétan megjelennek az Európai Unió által elfogadott
irányelvekben rögzített azon célok, amelyek elérése, teljesítése érdekében a fenntarthatósági
kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok beszámításra kerülhetnek.
A 4. §-hoz
A hatóság eljárására vonatkozó speciális, a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályaitól való eltérést tartalmazza.
Az 5. §-hoz
Az 1. §-ban meghatározott bioüzemanyag-kereskedő az üvegházhatásúgáz-kibocsátás
csökkentési cél elérése érdekében köteles a külön jogszabály szerint előírt mértékben
bioüzemanyagot - tisztán vagy bekeverve - forgalomba hozni. A kötelező bioüzemanyag-
részarány mértékét, tekintettel esetleges módosításának gyakori szükségességére Korm.
rendelet határozza meg [jelenleg a 138/2009. (VI.30.) Korm. rend.] , amelyet háromévenként
előre kell meghatározni. A tárgyév után harmadik év bioüzemanyag-részarány mértékét
minden év március 31-ig kell közzétenni. A kötelező bioüzemanyag-részarány mértékének
számításánál a hulladékból és maradékanyagokból, nem élelmezési célú cellulóztartalmú
anyagokból és a lignocellulúz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok hozzájárulását
kétszeresen kell tekintetbe venni. A rendelkezés nem engedi meg, hogy bizonyos forgalomba
hozott bioüzemanyagok a kötelező bioüzemanyag-részarányba beszámításra kerüljenek. így
értelemszerűen nem számíthatóak be azon forgalomba hozott bioüzemanyagok, amelyek
vonatkozásában nem igazolták, hogy fenntartható módon kerültek előállításra. Nem
számítható be továbbá a válsághelyzetre tekintettel a biztonsági készletből a behozott kőolaj
és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényben foglaltak
szerint szabad forgalomba hozott üzemanyag.
A 6. §-hoz
Külön jogszabályban foglaltak szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni a forgalomba
hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagot.
Az üzemanyag-forgalmazó köteles havonta a tárgyhóban forgalomba hozott motorbenzinről,
dízelgázolajról és bioüzemanyagról jelentést tenni a vámhatóságnak. A Jöt. szerinti engedélye
megszűnése esetén az engedély megszűnésének napját követő 12 munkanapon belül kell a
jelentést a vámhatósághoz benyújtani.
13
A 7. §-hoz
A rendelkezés alapján a vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a tárgyhónapban a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb
bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy az előírt határidőre nem vagy nem az előírt
tartalommal nyújtotta be az 5. § (2)—(3) bekezdése szerinti jelentést. A megfelelő mértékű
bírság kiszabása elegendően visszatartó erejű ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű
bioüzemanyag részarány bekeverésre kerüljön. A rendelkezés meghatározza a két esetben
fizetendő bírság mértékét, illetve kiszámítási módját. A bírságalapot csökkenteni kell,
amennyiben az üzemanyag-forgalmazó részére valótlan nyilatkozatot adtak át az általa
beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére
vonatkozóan. Szintén csökkenteni kell a bírságalapot, ha az üzemanyag-forgalmazó azért nem
teljesítette a törvényi kötelezettségeit, mert a fenntarthatósági követelményeknek való
megfelelés igazolásáról szóló jogszabály még nem lépett hatályba, vagy a kijelölt hatóságok a
fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés igazolásával összefüggő feladataiknak
nem tettek eleget.
A 8. §-hoz
E paragrafus a bírságokra vonatkozó közös szabályokat tartalmazza, és azok hatékonyabb
behajthatósága érdekében tartalmaz rendelkezéseket.
A 9-10. §-okhoz
A közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése
érdekében az üzemanyag forgalmazók az üvegházhatású gázok elkerülésre vonatkozó
nyilvántartásáról szóló szabályokat és annak ütemezését írja elő.
A 11. §-hoz
Az eljáró hatóságok közötti adatszolgáltatásra teremti meg a lehetőséget azzal, hogy rögzíti a
természetes személyazonosító adatok, valamint a nyilvántartási számok átadásának
lehetőségét és meghatározza az adatkezelés határidejét. A további adatok körét a Kormány
rendeletben állapítja meg.
A 12. §-hoz
Az átültetésre kerülő Európai Uniós irányelvek alapján a Bizottság részére készített
jelentéstételi kötelezettséget úja elő az ágazati miniszter részére.
A 13-17. §-okhoz
A felhatalmazó és hatályba léptető, valamint uniós jogi aktusoknak való megfelelést biztosító
és a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
14