﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1244. számú
törvényjavaslat
a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2010. szeptember
1
2010. évi......törvény
a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról
i-§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 4. §
(1)	bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) Az eljárás lefolytatására
a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
h)	az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
c)	az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának
helye,
d)	az a)-c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye,
e)	az a)-d) pontokban foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara -
az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő - kijelölése
szerinti közjegyző illetékes.”
2.§
A Hetv. 6. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
,.6. § (1) E törvény alkalmazásában:
a)	hagyaték átadása: annak a - közjegyző végzésével történő - megállapítása, hogy a
hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás
eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen
kötelezettség terhel;
b)	hagyatékátadási teher: az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték
megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek),
valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c)	hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek
jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az
ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;
d)	hagyatéki eljárásban érdekelt: aki
da)	az öröklésben érdekelt,
db)	a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az
örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
de) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló
jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
dd) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő
tulajdonostárs;
e)	hagyatéki hitelező: aki
ea)	a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti
igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
2
eb) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra - az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő
átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva - a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen
támaszt igényt;
j) hagyatéki per: az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó
végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát
képező igénye érvényesítése iránt indított per;
g)	igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki
eljárásban olyan jogcímen teijeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó
hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg;
h)	kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak - sem a törvényes,
sem a végrendeleti öröklés rendje szerint - nem örököse, de ha valamelyik örökös az
öröklésből kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé lenne;
i)	lajstromozott vagyontárgy: olyan ingó dolog vagy jog, amelyre vonatkozóan a
tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles
nyilvántartásba történő bejegyzés igazolja;
j) másodlagos öröklési vita: az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői
igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi
hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita;
k) osztályos egyezség: a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött
—	a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére
vagy részére) vonatkozóan kötött a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára
visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség;
l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki
hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási
intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;
m) öröklési jogi vita: az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült
vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt
kötelesrész tárgyában felmerült vita;
n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az
örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint
az utóörököst és a dologi utóhagyományost is.
(2)	A meghagyás és a kötelmi hagyomány jogosultjára a hagyatéki eljárásban a
hagyatéki hitelezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó
személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közreműködőként (a
továbbiakban: közreműködő) vesz részt a hagyatéki eljárásban.
(4)	Ha az örökhagyó végakaratának egésze, vagy része végrehajtására végrendeletében
cselekvőképes nagykorú, vagy jogi személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó)
öröklésben érdekeltnek tekintendő.
(5)	Ha végintézkedésében az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a
hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.”
3
3.§
A Hetv. 11. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„11. § (1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság részére postai úton kézbesíti,
a megkeresett bíróság pedig postai úton válaszol a megkeresésre. A cégbírósággal való
levelezésre a (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
(2)	A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más
hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett
cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a
megkeresésre.
(3)	A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus
beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv
iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek
kézbesítésre.
(4)	Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt vállalkozás vagy jogi képviselővel rendelkező
személy vagy szervezet, részére az iratokat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az
elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére
vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesítem.
(5)	Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételt jelenti, ha az okirat papír alapú
bemutatása, megtekintése szükséges, vagy a kézbesítés elektronikus úton nem lehetséges; erre
különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú okiratok nagy mennyisége miatt
azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
A postai úton történő kézbesítést a közjegyző hivatalból elrendelheti és indokolt kérelemre
engedélyezheti.”
4.§
(1)	A Hetv. 20. § (1) bekezdés b) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A hagyatékot leltározni kell, ha]
„b) a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a
bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.”
(2)	A Hetv. 20. § (3) bekezdés ac) alpontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a)	öröklési érdeke veszélyeztetve van és]
„ac) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,”
4
5.§
A Hetv. 24. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A leltár egy példányát - az ok megjelölésével - az illetékes gyámhivatalnak is meg kell
küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik
érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény
kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és]
,,c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,”
6.§
A Hetv. 26. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek
arra - az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült
értékének megjelölésével - nyilatkozatot tehetnek. Erre a helyszíni leltározásról és a
meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz.”
7.§
A Hetv. 28. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„28. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó halálakor közjegyző,
ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek
tényét, valamint azokat a vagyontárgyakat, iratokat, amelyek az örökhagyó e tevékenységével
kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni. A
jegyzőkönyv megküldésével a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezeteket akkor is
értesíteni kell, ha leltározásra nem kerül sor.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az
örökhagyó
a)	közjegyző volt, akkor az országos kamarát,
b)	ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát,
c)	önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát,
d)	igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát vagy
e)	gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt
a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.
(3)	A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett
haladéktalanul értesíti a halálesetről - ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál
pillanatában ilyen személy volt - az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját.
(4)	Ha végrendeletben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a
bíróságot a közjegyző értesíti. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem
nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt.
5
(5)	Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló
balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben
szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti.”
«.§
A Hetv. 29. § (1) bekezdés a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell
elvégezni, ha]
„a) az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan
cselekvőképes, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy
öröklési érdeke veszélyeztetve van,”
9.§
A Hetv. 30. § (3) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes
képviselőjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen
helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy
meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti
gondnokot meghallgatja.”
10.	§
A Hetv. 32. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„32. § (1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt
azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az
öröklésben érdekelt indokolt kérelmére - amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a
jegyző, azt követően - a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a
leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak
a)	bírósági letétbe helyezését,
b)	hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően),
c)	felelős őrzésre birtokba adását (birtokban hagyását),
d)	a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel - ha e törvény másképp nem rendelkezik -
a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak és a zárgondnokra
vonatkozó szabályoknak a megfelelő alkalmazásával,
e)	a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon),
fi értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha
fa)	gyors romlásnak van kitéve,
fb)	huzamos tárolásra alkalmatlan,
fc)	kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a vagyontárgy értékére vagy tárolási,
kezelési költségeire tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
fd)	értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
6
(2)	Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy
a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés
van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző
biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet)
vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot
rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy
a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok
vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a
hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett
társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(3)	Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben
érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.
(4)	Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt
kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a
végzés megküldésével egyidejűleg - ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik,
akkor ismételten - tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri
meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt
személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról,
hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk.
(5)	A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha
az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező - a hagyatéki eljárás költségeitől
függetlenül - megelőlegezi és viseli.
(6)	Végrendeleti öröklés esetében az (l)-(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet
alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó látja el.”
11-§
A Hetv. 33. § a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1)
bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a
gyámhivatal értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik
érdekeltnek, aki:]
„a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy és nincs
törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán,
akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy”
12. §
A Hetv. 34. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„34. § (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja.
A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy
annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A
megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni.
7
(2)	A végrendeleti végrehajtó és a kirendelt ügygondnok az általa foganatosított
biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol”
13.	§
A Hetv. 38. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési,
birtok- vagy használati jogot közhiteles, vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett
nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget
biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy
pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést
haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja.”
14.	§
A Hetv. 39. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségre a biztosítási intézkedést elrendelő
végzés tájékoztatást tartalmaz.”
15.	§
A Hetv. 46. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést
tett, a közjegyző - ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére - annak (vagy törvény
rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja azt a
hatóságot vagy személyt, aki azt birtokában tartja.”
16.	§
A Hetv. a 48. §-át követően az alábbi alcímmel lép hatályba:
„Eseti és ügygondnok”
17.	§
A Hetv. 49. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„49. § (1) A közjegyző ügygondnokot rendel ki, vagy - ha az a leltározás során nem
történt meg - a gyámhatóságot keresi meg eseti gondnok kirendelése végett, ha
a)	az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat,
cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,
b)	nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen
tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek,
vagy
8
c)	az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a gyámhatóság
rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.
(2)	Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekeltnek
cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése indokolt és annak
elmaradása a hagyatéki eljárásban károsodását okozhatja, erről a közjegyző az illetékes
ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére
vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési
eljárás esetleges megindítása végett értesíti.
(3)	A végintézkedéssel létesített alapítvány nyilvántartásba vételéig az alapítvány
javára rendelt vagyon kezeléséről - ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata - a
közjegyző által kirendelt ügygondnok a biztosítási intézkedésekre irányadó szabályok
megfelelő alkalmazásával köteles gondoskodni.”
18.	§
A Hetv. 57. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi
jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.”
19.§
A Hetv. 68. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek - az elhalasztást
megelőzően, vagy azt követően - egyezően kérik, a közjegyző tárgyaláson kívül, a
rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján
közli.”
20.	§
A Hetv. 72. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) A hagyatéki eljárás költsége:
a)	a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj
és költségtérítés (közjegyzői díjazás),
b)	az ügygondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és
költségtérítése (gondnoki díjazás),
c)	a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült,
külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége), valamint
d)	a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költség.”
21.	§
A Hetv. 81. § (3) bekezdés b) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
9
[Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat
csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha]
,,b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy a hagyatéki tárgyalás
berekesztéséig közokirattal igazolja, hogy javára a tulajdonjogot a nyilvántartásba
bejegyezték.”
22.	§
(1)	A Hetv. 83. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos
öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz
hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt
biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét
a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően
haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig - az
érkeztetett keresetlevél egy példányával - igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében
bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá
esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény
összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A
közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog
bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját
megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előteijesztette a teljes hatályú
hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - az érkeztetett
keresetlevél egy példányával - nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági
eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot.”
(2)	A Hetv. 83. § (5) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben
-	a jogszabályban meghatározottakon kívül - fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve
a jelzálogjog bejegyzésének tényét, és kérelmet kell előteljeszteni az azokról való döntés
iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító
végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a
jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is
megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős
elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi
hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett
be.”
23.	§
A Hetv. 84. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„84. § A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha
csak e jog vagy annak terjedelme vitás.”
24.	§
10
A Hetv. 85. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott
hagyatékot - kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve
abban maradó vagyontárgyat - birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat
birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg
nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig, vagy a hagyatékátadó végzés teljes
hatályúvá válásának megállapításáig.”
25.	§
A Hetv. 90. § (2) bekezdés ab) alpontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[Kézbesítés útján kell közölni:
a)	- a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást
befejező egyéb végzést]
„ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes személy van, akkor a gyámhatósággal;”
26.	§
A Hetv. 94. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„94. § (1) A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni.
Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek
megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a
hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.
(2)	Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére
szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy
részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre
átruházza, avagy az igénylőnek - az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett -
vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat
egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felől. Ha a közjegyző ezen egyezséget
jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át az örökös
öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.
(3)	Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére
szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett a mezőgazdasági termelés célját
szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és
munkaeszközök öröklését a Magyar Állam részére felajánlja, azt elfogadottnak kell tekinteni.
Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja át az
örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az
örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni.”
11
27.	§
A Hetv. 95. §-át követő alcím az alábbi szöveggel lép hatályba:
„Az özvegyi jog megváltása”
28.	§
A Hetv. 96. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„96. § (1) Az özvegyi jog megváltását az özvegy, illetve az örökösként érdekelt a
hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti.
(2)	Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki
eljárásban is helye van.
(3)	A megváltásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az
esetben is, ha örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási
szerződésének kedvezményezettje az örökös.
(4)	Az özvegyi jog megváltása iránti kérelem az özvegyi joggal terhelt hagyatéki
vagyon, illetve vagyontárgy meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra
is előteijeszthető.”
29.	§
A Hetv. 97. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„97. § (1) Ha az özvegyi jog megváltásáról egyezség születik, annak jóváhagyásáról a
közjegyző dönt, és a hagyatékot ennek megfelelően adja át.
(2)	Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, és a hagyaték
teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel
dönt. Ennek érdekében - szükség esetében - bizonyítást folytat le és döntése során
figyelembe veszi a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit. A közjegyző a hagyatékot a
külön végzés jogerőre emelkedése után - a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel -
teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon
belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a
közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig
elenyésznek. A harminc napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön
végzésének jogerőre emelkedése, vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben
meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának, illetve eredményének
jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a
hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes
hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban
foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban harminc nap alatt igényét nem
érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. A harminc napos perindítási határidő
12
számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §)
megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.
(4)	Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló
hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az érdekelt a megváltáshoz
fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az első fokú határozat meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti.”
30.	§
A Hetv. a 97. §-át követően a következő alcímmel lép hatályba:
„Eljárás végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén”
31.	§
A Hetv. 98. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„98. § (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó
végrendeleti végrehajtót nevezett meg, haladéktalanul értesíti és a végrendelet rá vonatkozó
tartalmát vele közli.
(2)	A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást
szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja,
hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadottnak minősül az erről
szóló nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző előtt, a jegyző vagy a közjegyző által felvett
jegyzőkönyvbe foglaltan történő megtételével, illetve az elfogadásról szóló, teljes bizonyító
erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző általi
dokumentált átvételével.
(3)	Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított
30 napon belül megbízatását a (2) bekezdés szerint nem fogadja el, a hagyatéki eljárásban úgy
kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4)	A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző
vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel - ha a végzést
a jegyző hozta meg, azt a közjegyzővel is - közölni kell.
(5)	A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel
kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és
kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése
céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző a végzés egyes rendelkezéseiről
kivonatot készít.”
32.	§
A Hetv. 99. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
13
„99. § (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az
irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles
ellátni. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A
jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha
az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a
végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.
(2)	Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza
meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy
a)	az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse, és az örökösök javára
szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza,
b)	követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől,
hagyományostól és ennek érdekében, amíg az örökhagyó végintézkedésében részesített
személy maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon,
c)	a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye, és
ca) a hagyatéki hitelezőket - különösen a halaszthatatlan kifizetéseket - a saját
nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse,
eb)	a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára
érvényesítse,
cc) az örökhagyó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló és a hagyaték
megnyíltával az örökösre átszállt tagsági jogait gyakorolja,
d)	a hagyatékátadó végzés (ideértve a rész-hagyatékátadó végzést is) jogerőre
emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit.
(3)	A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata
ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában
a)	kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el, kivéve,
ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult,
b)	a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.”
33.	§
A Hetv. 100. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„100. § (1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a
megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A végrendeleti végrehajtó az e minőségében végzett tevékenységével az
öröklésben érdekelteknek - a rájuk vonatkozó rész tekintetében - okozott károkért a
szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel.
(3)	A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha
a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért
járó díjba a részesítés értéke - a végrendelet arra vonatkozó rendelkezésének hiányában - nem
számít bele.”
14
34.	§
A Hetv. 101. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„101. § (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:
a)	a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével
vagy ezek hiányában a hagyatéki eljárásjogerős befejeződésével,
b)	a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével,
c)	lemondással,
d)	a megbízatás megvonásával,
e)	ha a megbízatás betöltéséhez szükséges, a törvényben előírt feltételek már a
megbízatás elfogadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(2)	A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás
elfogadásának alaki követelményi irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be.
(3)	A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek
egyhangúlag megvonhatják.
(4)	A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek
teljesítése alól nemperes eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a feladat
teljesítésében érdekelt személyek közösen kérik és a rendelkezések teljesítése a hagyatékot
jelentősen veszélyeztetné.
(5)	Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárás során
megszűnik, a megbízatás megszűnését - az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével
-	a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A
végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól -
ezek pontos megjelölésével — a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben
érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben
befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnéséhez és a felmentés megállapításához
szükséges tények, körülmények fennállását vagy bekövetkeztét teljes bizonyító erejű
magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.”
35.	§
A Hetv. 102. § (5) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(5) A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző
annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat,
valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány
kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye.”
36.	§
A Hetv. 106. § a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
15
[A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az
arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt]
„a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,”
37.	§
A Hetv. 108. §-a az alábbi szöveggel lép hatályba:
„108. § (1) A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új végzése
a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy (részben
vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő hagyatéki eljárást
érdemben befejező végzést hoz.
(2)	A megismételt hagyatéki eljárást lezáró végzés meghozatala után a közjegyző
megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindulásának az
ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha
a)	a megismételt hagyatéki eljárást lezáró döntés az ingatlan ingatlan-nyilvántartási
helyzetéhez képest változást nem eredményez,
b)	az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlan bejegyzett tulajdonosa már nem
az a személy, akinek azt a közjegyző a megismételni kért hagyatéki eljárásban eredetileg
átadta.”
38.	§
A Hetv. 110. § (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során
a)	a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító,
b)	a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító,
c)	a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,
d)	végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését
megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító,
e)	a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól
felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet elutasító,
j) a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
g)	az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,
h)	a hagyatéki eljárást megszüntető,
i)	a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,
j) a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító,
k) az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,
l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú hagyatékátadás
esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott, valamint
m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában
hozott
végzés ellen.”
16
39.	§
A Hetv. 111. § (2) bekezdés a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként
érdekelt]
,m) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,”
40.	§
A Hetv. 116. § (2) bekezdés e) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki
eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:]
„e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az öröklésben
érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő,
vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.”
41.	§
A Hetv. 119. § e) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter; hogy rendeletben állapítsa
meg]
„e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban
kirendelt zár-, ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek
megfizetésének módját,”
42.	§
(1)	A Hetv. 120. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az 1-10. §, a 11. § (l)-(3) és (5) bekezdései, a 12-119. § és a 121. § 2011. január
1-jén lépnek hatályba.”
(2)	A Hetv. 120. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A 11. § (4) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.”
43.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31. napján
lép hatályba.
(2)	A 46-48. § 2011. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A 44. § 2012. július 1. napján lép hatályba.
17
44.	§
A Hetv. 11. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait a bíróság részére elektronikus úton, a
hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény
rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a
megkeresésre.”
45.	§
A Hetv. 98. §-át követő alcím nem lép hatályba.
46.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/D. §-a helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„74/D. (1) Ha az alapítvány létrehozása az alapító okiratot tartalmazó végrendeletben
történt, annak nyilvántartásba vétele iránt - ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata - a
közjegyző által kirendelt ügygondnok köteles gondoskodni.
(2) A végrendeletben létesített alapítványt - nyilvántartásba vétele esetén - olyannak
kell tekinteni, mint amely a javára rendelt vagyont az öröklés megnyíltával megszerezte. A
végrendeletbe foglalt, de a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt nyilvántartásba
nem vett alapítvány részére történő vagyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.”
47.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) 17. § (1) bekezdése az alábbi z) ponttal egészül ki:
[Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:j
,j) az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása.”
(2)	Az Inytv. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az
egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-z) pontokban meghatározott tények
feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik
jogszerzővel szemben.”
(3)	Az Inytv. 65. §-át követően az alábbi alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:
„Megismételt hagyatéki eljárás feljegyzése
18
65/A. § (1) A közjegyző - a hagyatéki eljárás megismétlését kérő kérelmére -
előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan
tulajdonjogát érintő megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének feljegyzése iránt.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feljegyzésre - e törvény eltérő rendelkezése hiányában
-	a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.”
(4)	Az Inytv. 70. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az
adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról:]
„<c) a jegyző a hagyatéki leltár elkészítéséhez, a közjegyző a hagyatéki eljárás
lefolytatásához igényli,”
48.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15. §-a az alábbi (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés
célját szolgáló földre, ha
a)	az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy
b)	az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.”
19
Általános indokolás
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
2010. március 12. napján került kihirdetésre.
A Hetv. és annak végrehajtási rendeletei a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.)
IM rendeletet (a továbbiakban: He.) váltják fel. A törvény 2011. január 1-jei hatálybelépéssel
az öröklési jog anyagi jogi szabályainak érvényesülését biztosító eljárást szabályozza; erre
tekintettel a törvényelőkészítő munkálatok során annak számos jogintézménye (pl.
cselekvőképesség, végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok stb.) a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) szabályaira épült.
Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozata pár nappal az új Ptk. hatálybalépése
előtt megsemmisítette annak hatályba léptető rendelkezéseit. A Polgári Törvénykönyvről
szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXIII. törvény 1. §-a pedig egyértelműen
rendelkezett arról, hogy az új Ptk. „nem lép hatályba”. Mivel sem e törvény, sem az AB
döntése nem rendelkezett más jogszabályokról, indokolt a Hetv. módosítása annak érdekében,
hogy az 2011. január 1-jén a hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseivel összhangban legyen. A hagyatéki eljárásról szóló
2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)
rendelkezéseinek legnagyobb része a Hetv. ezen okból érintett rendelkezéseit módosítja.
A Javaslat a fentiek mellett szővegpontosító kiegészítéseket is tartalmaz, illetve
további három jogintézményt is megújít: a perfeljegyzéshez hasonló tájékoztatást hoz létre a
megismételt hagyatéki eljárás megindulásáról, a jegyző ingatlan-nyilvántartási lekérdezési
jogosultságát szélesíti ki és az elaprózódott mezőgazdasági termelést szolgáló földeknek a
Magyar Állam javára ajándékozását szabályozza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat egy ultima ratio illetékességi szabályt hoz létre arra az esetre, ha az elhunyt
magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen, az illetékességet meghatározó
kapcsolata (lakóhelye, tartózkodási helye, elhalálozásának helye vagy vagyona fekvése) nincs
Magyarországgal. Ilyenkor az öröklésben érdekelt kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara az eset összes körülményeinek (például a közjegyző nyelvtudása)
figyelembevételével dönt arról, hogy ki legyen az eljárás lefolytatására illetékes.
A 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a végrendeleti végrehajtóra és a végintézkedéssel létesített
alapítványra vonatkozó, az új Ptk.-bán lévő szabályok nem lépnek hatályba, szükséges a Hetv.
20
ezen jogalanyra és jogintézményre vonatkozó értelmező rendelkezéseinek átstrukturálása és
kiegészítése.
A végrendeleti végrehajtó intézménye jelenleg a He. 77-80. §-aiban van szabályozva;
ezt az új Ptk. nemcsak átvette, hanem a jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket ki is
egészítette volna. A Hetv. rendelkezéseinek 2011. január 1. napjával történő
hatálybalépésével egyidejűleg a He. hatályon kívül helyeződik, így a végrendeleti végrehajtó
intézménye is - tekintettel az új Ptk. hatályba nem lépésére - törlődne a jogrendszerből. E
helyett a Javaslat a szükséges szabályozást rögzíti a Hetv.-ben.
Az új Ptk. jóval részletesebben szabályozta volna a végintézkedéssel létesített
alapítvány jogintézményét is; ehhez a Hetv. megfelelő eljárásjogi biztosítékokat (leltározási
kötelezettséget és eljárásjogi státust) rendelt. A Javaslat erre tekintettel a „feltételes”
jogalanyiságot kimondó szabályozást a hatályos Ptk. módosításával, az egyéb eljárásjogi
kérdések rendezését pedig a Hetv.-ben biztosítja.
A 3. §-hoz
Az egyes elektronikus eljárások módosításáról szóló 2010. évi LIX. törvény több
eljárás (polgári peres és nem peres; ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is)
vonatkozásában időben eltolta a papír alapút felváltó elektronikus kézbesítés bevezetését. E
törvénybe - tekintettel arra, hogy a Hetv. módosítása a szaktárcánál már folyamatban volt - a
Hetv. ugyanerre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása nem került bele; az egységes
kormányzati szándékot végrehajtó rendelkezéseket a Javaslat tartalmazza.
Az elektronikus kézbesítést alkalmazók köre a hagyatéki eljárásban igen széles:
vonatkozhat bíróságra, önkormányzatra, közjegyzőre, jogi képviselővel eljáró személyre,
gazdasági társaságra, illetve bármely egyéb résztvevőre (pl. örökös, végrendeleti végrehajtó,
ügygondnok, tanú), aki az elektronikus kézbesítést vállalja és az ahhoz szükséges
infrastruktúrával rendelkezik. A Hetv. érintett §-ait a Javaslat úgy módosítja, hogy a
bíróságokra (kivéve a cégbíróságokat), a vállalkozásokra és a jogi képviselővel eljárókra
kötelezően csak 2012. július 1. napjától íija elő az elektronikus kézbesítést; egyebekben nem
változik a 2011. január 1-jei hatálybalépés (a közjegyző és a hatóságok elektronikus úton
leveleznek - ideértve a jegyző leltármegküldését - és a fél is szabadon választhatja az
elektronikus kézbesítést).
A 4. és 5. §-hoz
Az új Ptk. a korlátozott, illetve teljes cselekvőképtelenség vonatkozásában lényegesen
átalakította volna a hatályos szabályozást (ügycsoportokra bontás); a Hetv. ennek megfelelő
szóhasználatot alkalmazott olyan esetekre, amikor a hagyatéki eljárásban résztvevők
cselekvőképessége nem teljes. A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó
rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön.
A 6. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az ingóságok értékéről való nyilatkozattétel az örökösök joga és
annak elmaradása nem jár jogvesztéssel, az erre való „figyelemfelhívás” helyett elegendő a
„tájékoztatás” előírása a Hetv.-ben; ezt vezeti át a Javaslat.
21
A 7. §-hoz
Az életbiztosítások és a halálesetre szóló balesetbiztosításokkal kapcsolatos teendők
főszabály szerint nem részei a hagyatéki eljárásnak. A biztosítás kedvezményezettje lehet
örökös vagy más személy; az is előfordulhat, hogy az illető nem tud arról, hogy
kedvezményezett, illetve a szerződésről az örökhagyón és a biztosítón kívül más nem tud. A
Javaslat értesítési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a hagyatéki leltár felvételekor
előkerül a szerződés; így a biztosító hivatalosan értesül a biztosított haláláról és elkerülhető,
hogy a kedvezményezett - ha e státusáról nem tud - ne kapja meg jogos részesedését. Az
esetlegesen szükséges további adat megküldéséről - a másik oldalról - rendelkezik a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdés
d)	pontja annak kimondásával, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben, ha az írásbeli megkereséssel fordul
hozzá.
Az új Ptk. vezette volna be a támogató személy jogintézményét; a Javaslat a Hetv.-ből
-	tekintettel bevezetésének elmaradására - törli azt.
A 8. és 9. §-hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 10. §-hoz
Az új Ptk. teremtette volna meg a hagyatéki gondnok jogintézményét. A Hetv. a
hagyatéki gondnok eljárására vonatkozó számos rendelkezést tartalmaz (kirendelése,
feladatának végrehajtása); a hagyatéki eljárás során alkalmazott biztosítási intézkedések
szabályozása kifejezetten az új Ptk. ezen új jogintézményére tekintettel történt. A Javaslat
alapján e jogintézmény a Hetv.-ből úgy törlődik, hogy a biztosítási intézkedések keretében
szükséges résztevékenységeket a hasonló feladatokat - egyébként más jogszabályok alapján -
végző személyek látják majd továbbra is el (zár-, ügy- és eseti gondnok).
A 11. §-hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 12. §-hoz
A Javaslat a Hetv. hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit — a 10. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 13. §-hoz
A Javaslat nyelvtani pontosítást tartalmaz a vagyontárgyon fennálló rendelkezési jog
jogosultjának meghatározása céljából.
22
A 14. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a felelős őrzés szabályait jogszabályi rendelkezések határozzák
meg, a Javaslat az erre való „figyelemfelhívás” helyett „tájékoztatási” kötelezettséget ír elő.
A 15. §-hoz
Az írásbeli végintézkedésnek - fő szabály szerint - az eredeti példányát kell
beszerezni, a Javaslat ezt egészíti ki azzal az esettel, ha az eredeti példány őrzése jogszabályi
kötelezettség, és emiatt kerül sor hiteles másolat vagy kiadmány beszerzésére.
A 16. §-hoz
A Javaslat célja a Hetv. szövegében lévő jogintézmények tisztább szerkezeti
elkülönítése.
A 17. §~hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 18. §-hoz
Az új Ptk. rendelkezései lényegesen újraszabályozták volna a házastárs öröklésének,
illetve haszonélvezeti joga megváltásának a Ptk.-bán szabályozott rendjét. Az ebből eredő
esetleges viták megfelelő fórumon való elbírálása érdekében a Hetv. a közjegyző előtt, a
hagyatéki eljárás keretein belül történő megváltás lehetőségét csak az összes érintett
egyetértése esetére korlátozta; egyebekben a klasszikus kontradiktórius, komplex bizonyítást
lehetővé tévő eljárás (bírói út) állt volna a felek rendelkezésére. A Javaslat egyrészt
figyelembe veszi, hogy a hatályos Ptk. e speciális jogintézményre az „özvegyi jog” kifejezést
használja; másrészt a Hetv.-t a He.-ben meglévő „régi” szabályoknak megfelelően módosítja.
A 19. §-hoz
A Javaslat időben pontosítja az öröklésben érdekeltek azon nyilatkozati lehetőségét,
hogy nem kémek tárgyalást; kimondja, hogy azt már az elhalasztás előtt is megtehetik (pl. ha
a közjegyző egyetlen feladata, hogy az örökhagyó bankszámláját megkeresse, de ilyet nem
talál), és utólag is nyilatkozhatnak arról (pl. attól függően kémek tárgyalást, hogy milyen új
adatra derül fény az elhalasztás során).
A 20. §-hoz
A Javaslat törli a hagyatéki eljárás költségei közül az eseti gondnok díját; ez akkor
merül fel, ha egy nem teljes cselekvőképességgel rendelkező személy és törvényes
képviselője között ellenérdekeltség áll fenn. Ilyenkor a gyámhatóság eseti gondnok
kirendelésével biztosítja az eljárási jogok gyakorolhatóságát; ennek költségét vette volna be a
Hetv. az eljárás költségei közé. Ezen a garanciális jellegű intézmény működtetésével
kapcsolatban felmerülő költségek azonban nem terhelhetőek a hagyatéki vagyonra, illetve
23
általában az örökösökre; ha másra nem terhelhető (gyámhatóság állapíthatja meg, a közjegyző
ebben közreműködhet), a költséget a garanciát biztosító államnak kell állnia.
A Hetv. 16. § (3) bekezdése alapján a hagyatéki eljárásban a magyar hatóságok
térítésmentesen teljesítik a megkereséseket; egyes külföldi hatóságok a megkeresés teljesítését
bizonyos összeg megfizetésének fejében végzik, illetve megkeresésükkel kapcsolatban
felmerülnek fordítási költségek is. A Javaslat az ezekre kifizetendő összegeknek a hagyatéki
eljárás költségeibe való bevonásáról rendelkezik.
A 21. §-hoz
A Javaslat időben pontosítja azt az időszakot, ameddig a közjegyző az ingatlan-
nyilvántartási eljárás folyamatban létét, illetve lezárultát (azt az eredményét, hogy az
ingatlannak az örökhagyó halálakor már más tulajdonosa volt) a hagyatékba tartozó vagyon
megállapítása céljából figyelembe veheti. A rendelkezés nem érinti az eljárás
felfüggesztésére, illetve a rész-hagyatékátadásra vonatkozó rendelkezéseket.
A 22. §-hoz
A Javaslat a „földhivatal” megjelölést pontosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLI. törvényben (Inytv.) lévő „ingatlanügyi hatóságra”.
A 23. §-hoz
A Javaslat az „özvegyi jog” megjelölés átvezetését célozza a 18. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján.
A 24. §-hoz
A Javaslat időben pontosítja a hagyatéki tárgyak ideiglenes használatára és a velük
való rendelkezésre vonatkozó szabályok (utasítások) fennállását; azok - hiszen a
hagyatékátadással a használati jog, illetve a rendelkezési jog jogosulti köre meghatározásra
kerül - az eljárás lezárultát követően nem állhatnak fenn.
A 25. §-hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 26. §-hoz
A többszöri öröklések következményeként a földrészletek egy része tulajdonosi
tekintetben olyan nagymértékben elaprózódott, ami gyakorlatilag forgalomképtelenséget
eredményez, illetve az ingatlan-nyilvántartásban is kezelhetetlenné vált. A Javaslat lehetővé
teszi, hogy a továbbaprózódás helyett a Ptk. 674. § (2) bekezdés b) pontja (ilyen örökségrész
külön visszautasításának lehetősége) alapján - a Hetv. 94. § (2) bekezdésben foglalt egyezség
mintájára - a Magyar Állam javára fel lehessen ajánlani a mezőgazdasági termelés célját
szolgáló földet, a hozzá tartozó berendezéseket, felszerelési tárgyakat, állatállományt és
munkaeszközöket. Az ilyen ajándékot az állam automatikusan elfogadja. Az értéktelen
24
hagyaték-rész a gyakorlatban, mint végső törvényes örökösre szállna automatikusan az
államra, hiszen azt az örökösök lényegében visszautasítják; az ajándékozással és annak
elfogadásával az eljárás jelentősen lerövidül, hiszen nem kell beszerezni a visszautasítás miatt
kiesett örökösök helyébe lépő örökösök visszautasító nyilatkozatait (először az egyenes ági,
majd az oldalági örökösöket kell felkutatni, idézni stb.).
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján
teljes személyes illetékmentességben részesül a Magyar Állam. A 10. § (1) bekezdése szerint
annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték
tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket
kiszabni nem lehet. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása alapján az ajándékozó is mentesül
az illetékfizetési kötelezettség alól.
A felajánlás nem szünteti meg az örökös felelősségét; már nem az örökség tárgyával
(cum viribus), hanem annak értékéig magánvagyonával (pro viribus) felel a hagyatéki
tartozásokért. Ezért a felajánlás csak ténylegesen értéktelen ingatlanrészeknél fordulhat elő.
Amennyiben ennek ellenére nagy értékű vagyon kerül felajánlásra és az örökös
magánvagyona annál kisebb, a hagyatéki hitelezők a fedezetelvonó szerződés
megtámadásának lehetőségével élhetnek.
A 27-29. §-hoz
A Javaslat az „özvegyi jog” megjelölés átvezetését célozza a 18. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján.
A 30-34. §-hoz
A Javaslat a végrendeleti végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket - a 2. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön, illetve a jogintézmény a He. hatályon kívül helyezését követően is a
jogrendszer része maradjon.
A 35. §-hoz
A Javaslat az „özvegyi jog” megjelölés átvezetését célozza a 18. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján.
A 36. §-hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 37. §-hoz
A megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzésének
lehetőségét az Inytv. módosításával teremti meg a Javaslat 47. §-a. A Hetv.-ben szükséges
azonban tisztázni a közjegyző eljárását abban az esetben, ha már a megismételt hagyatéki
eljárás megindításának ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése előtt megszerezte harmadik
személy az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett örököstől. Ilyenkor a
25
közjegyző döntésével nem kötelezheti az ingatlanügyi hatóságot, hogy a bejegyzett örökös
tulajdonjogát törölje és az általa megállapított más személy tulajdonjogát jegyezze be; eljárása
lezárásakor csupán a feljegyzés törléséről gondoskodhat. Az érintetteknek pert kell indítani,
ahol a harmadik személy (adott esetben több személy „láncolata”) perben állása kötelező,
illetve a bíróság a széleskörű bizonyítási eljárás során tisztázhatja, hogy kit illet az ingatlan
tulajdonjoga.
A 38. §-hoz
A Javaslat a Hetv. özvegyi jogra és a hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit -
a 4-5. §-hoz és a 10. §-hoz fűzött részletesebb indoklás alapján - a fellebbezési jogról szóló
szabályozás tekintetében is úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba
kerüljön.
A 39. és 40. §-hoz
A Javaslat a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit - a 4-5. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 41. §-hoz
A Javaslat a Hetv. hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit - a 10. §-hoz fűzött
részletesebb indoklás alapján - úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel
összhangba kerüljön.
A 42-44. §-hoz
A Javaslat a Hetv. eredeti hatálybalépéséhez igazodóan állapítja meg saját hatályba
léptető rendelkezéseit, illetve figyelembe veszik az elektronikus kézbesítés bevezetésének
időbeli eltolódását a 3. §-hoz fűzött részletesebb indoklás alapján.
A 45. §-hoz
A Javaslat a végrendeleti végrehajtó eljárását megelőző alcím hatályba nem lépéséről
rendelkezik; a Hetv.-ben lévő szabályozásnál ugyanis - a 30-34. §-hoz fűzött részletesebb
indoklás alapján - szükséges a nagyobb terjedelmű (több paragrafusból álló) normaszöveg. A
korábbi szerkezeti tagolást módosítani kell.
A 46. §-hoz
A Javaslat - a 3. §-hoz fűzött részletesebb indoklás alapján - a Ptk.-nak a
végintézkedéssel létesített alapítványra vonatkozó rendelkezéseit egészíti ki.
A 47. §-hoz
A megismételt hagyatéki eljárás megindításakor az ingatlan-nyilvántartásba a
korábban meghozott végzés alapján az örököst, mint tulajdonost már bevezették; az ingatlan
forgalomképes és harmadik személy jóhiszeműen szerezhet rajta tulajdon- vagy egyéb jogot.
A korábbi eljárás lezárultát követő egy éven belül megindított [Hetv. 105. § (2) bekezdés],
26
ugyanazon közjegyző által lefolytatott megismételt hagyatéki eljárás azonban
megváltoztathatja az öröklés rendjét, így az ismételten függővé vált jogi helyzetet indokolt a
közhiteles nyilvántartásban, tájékoztató céllal közzétenni. Ezzel megegyező célú a
perfeljegyzés jogintézménye, amit az Inytv. 64. § (1) bekezdés b) pontja határoz meg („A
bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot az ingatlan tulajdonjogát érintő per megindítása tényének feljegyzése iránt”); a
hagyatéki eljárásban a közjegyző döntéshozatala minősül elsőfokú bírósági eljárásnak, így azt
és az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízó állampolgárokat ugyanolyan biztosíték illeti meg.
A Javaslat megteremti a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-
nyilvántartásba való feljegyzésének lehetőségét a perfeljegyzésre irányadó szabályok
megfelelő alkalmazásával.
Az Inytv. 70. §-a jelenleg a hagyatéki eljáráshoz csak a közjegyző részére teszi
lehetővé a név szerint történő lekérdezést a számítógépes ingatlan-nyilvántartásból. Előfordul
azonban, hogy az örökösök nem tudják az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanok adatait,
így a jegyző által felvett leltár hiányos lesz; annak kiegészítése a közjegyző feladata. A
Javaslat lehetővé teszi, hogy a jegyző - aki az adóeljárás tekintetében már rendelkezik ilyen
lekérdezési jogosultsággal - az ingatlan-nyilvántartásban név szerint rákereshessen az
örökhagyó ingatlanaira; ezzel a leltár teljesebbé válhat, az eljárás közjegyzői szakasza pedig
lerövidülhet.
A 48. §-hoz
A Javaslat a hagyatékban szereplő visszautasítható, illetve a Magyar Állam javára
felajánlható, a Ptk. szóhasználata alapján a Hetv.-ben is alkalmazott „mezőgazdasági termelés
célját szolgáló föld” szövegrészt beilleszti a kezeléséről rendelkező jogszabály
fogalomrendszerébe.