﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l245. számú
törvényjavaslat
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVTII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2010. szeptember
1
2010. évi.... törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
1.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
l.§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a
továbbiakban: Tftv.) 23/C. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit a területrendezési terv tartalmi
követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott digitális formában kell elkészíteni.”
(2)	A Tftv. 23/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított
15 napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek az (la) bekezdésben foglaltak
szerint készült tervi mellékletekkel együtt.”
2.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.”
(2) Az Étv. 2. §-a a következő 37-41. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„37. Közmű: elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények,
vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az
építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási,
vízelvezetési, gáz-, hő-, és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy
folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy
távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosán, folyamatosan, kellő biztonsággal,
közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
38.	Közműpótló műtárgy: a közművet telken elhelyezett egyedi berendezéssel, építménnyel
helyettesítő műtárgy (kút, szennyvíztároló, szennyvízkezelő, -átemelő, -tisztító, aggregátor stb.).
39.	Nyomvonal jellegű építmény, a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és
szállítószalag pálya, a közút (a közutakhoz tartozó járdát és kerékpárutat is ideértve), a
vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a kőolaj-, kőolajtermék, földgáz-, egyéb gáz- és
2
gáztermék szállító és elosztóvezeték, a villamosenergia átviteli és elosztóhálózat, a
villamosenergia termelői-, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus
hírközlési építmény.
40.	Egységes közmű és nyomvonal jellegű építmény nyilvántartási rendszer (a továbbiakban:
e-közmű)\ elektronikus, osztott relációs adatbázisokon megvalósuló lekérdezési rendszer, amely a
közmű- és nyomvonal jellegű építmények szolgáltatói, kezelői vagy tulajdonosi nyilvántartásaira
építve, internetes felületen a közmű- és nyomvonal jellegű építmények adatainak hozzáférését
biztosítja - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
jogosultságok szerint - a felhasználók számára.
41.	Építésügyi monitoringrendszer: a területfelhasználási egységek és az építmények
tervezett és tényleges adatait és azok változásait megfigyelő, követő, elemző és nyilvántartó
térinformatikai rendszer, amely elektronikus ingatlan-nyilvántartási, elektronikus távérzékelési,
digitális terület- és településrendezési tervi, valamint építmény nyilvántartási adatokból áll.”
3.§
Az Étv. 4. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatának ellátása
körében gondoskodik:]
„e) az építésügyi monitoringrendszer és az e-közmű nyilvántartása létrehozásáról és
működtetéséről.”
4.§
(1)	Az Étv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó
-	jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása
a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól
követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás
előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül
megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az
ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül
nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.”
(2)	Az Étv. 30. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a
fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás
tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
5.§
Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
[Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is,
ha]
„b) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott
határidőn belül elhárítható,”
6.§
(1)	Az Étv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket,
építményeket, építményrészeket, építmény-együtteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó
műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk
vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.”
(2)	Az Étv. 54. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közterület rendeltetése
a)	a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,
b)	a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),
c)	a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,
d)	a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,
e)	szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,
f)	a közművek elhelyezésének,
g)	zöldfelületek kialakításának
biztosítása.
(5)	A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület
rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg.
(6)	Önkormányzati rendelet a település belterületi közterületének a (4) bekezdésben vagy
jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli
használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.
(7)	Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló
külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
7.§
Az Étv. 58. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e-közmü rendszere közérdekből nyilvános adatként szolgáltatja a településeken élő
lakosság és egyéb felhasználók alapvető szükségleteit kiszolgáló közmű- és nyomvonal jellegű
építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét.
Közérdekből nyilvános adat a nyomvonal jellegű építmények közterületi vagy közcélú
szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli meghatározó adatai, valamint alapvető műszaki jellemzőit
leíró adatok.
(10) Az e-közmű rendszer részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott - adatot szolgáltat
a)	a közműszolgáltató,
4
b)	a nyomvonal jellegű építmények kezelője,
c)	a települési önkormányzat, valamint
d)	a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv.”
8.§
Az Étv. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
,,g) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos
szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi
követelményeit, továbbá az építmények kialakítására vonatkozó élet- és vagyonvédelmi, valamint
katasztrófavédelmi követelmények részletes szakmai szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
9.§
Az Étv. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	az építésügyi monitoringrendszer létrehozásáról, az adatforgalom rendjéről, a
monitoringrendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló
szabályokat,
b)	a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának
létrehozásáról, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom rendjéről, az
adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz való hozzáférési
jogosultságokról, az adatok védelméről, a nyilvántartási rendszer működtetéséről és a működés
finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat
rendelettel állapítsa meg.”
10.	§
Az Étv.
a)	31. § (2) bekezdés i) pontjában az „életvédelem és” szövegrész helyébe az „élet- és
vagyonvédelem, valamint” szöveg,
b)	32. § (11) bekezdésében az „építészeti-műszaki tervdokumentáció” szövegrész helyébe az
„építészeti-műszaki dokumentáció” szöveg, a „szükséges terveket” szövegrész helyébe a
„szükséges tervezési programot, terveket” szöveg,
c)	38/B. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „43. § (1)
bekezdés a), e)-f) pontjában” szöveg, a Jogszabályban” szövegrész helyébe a
„kormányrendeletben” szöveg,
d)	39/A. § (2) bekezdésében az „építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy
korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás - e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - ” szövegrész helyébe a
„kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet a munka jellegének megfelelő
szakmunkás” szöveg,
e)	48. § (1) bekezdésében a „szabálytalanul építették meg” szövegrész helyébe a
„szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg” szöveg,
5
j) 48, § (9) bekezdésében a „tudomásra jutásától számított egy éven” szövegrész helyébe a
„tudomásra jutásától számított két éven” szöveg,
g) 51. § (1), (3) és (4) bekezdésében az „építésügyi hatóság” szövegrészek helyébe az
„építésügyi és építésfelügyeleti hatóság” szöveg
lép.
11.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011, január 1-jén lép hatályba,
és 2012. január 2-án hatályát veszti.
(2)	A 2. § (1) bekezdése és a 6. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
12. §
Az Étv. - e törvény 4. §-ával megállapított - 30. § (4) és (10) bekezdését a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy pontos fogalom-meghatározással elősegítse a szabálytalan
építkezések feltárását, az építésügyi monitoringrendszer létrehozásával lehetővé tegye az adatok
térbeli összefüggésekkel együtt történő kezelését, a tematikus információk kinyerését,
összehasonlító elemzés megtételét, a változásvizsgálatokat, a folyamatok nyomon követését mind
a településrendezési, mind pedig az építésügyi hatósági feladatellátás tekintetében.
A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának
szabályozásával (e-közmű) egy új szemléletű, a kor gazdasági folyamataihoz, technikai
lehetőségeihez, a közigazgatás változó struktúrájához alkalmazkodó szabályozási rendszert,
valamint a nyilvántartás érintettjei (a közigazgatás, a közmüszolgáltatók és a szolgáltatást
igénybevevők) közös érdekét szolgáló szabványosítási, ösztönzési és ellenőrzési rendszert kell
kialakítani, amely amellett, hogy az állami és az önkormányzati igazgatási feladatok támogatását
szolgálja, hozzájárul az élet- és vagyonvédelem biztosításához, a lakosság információval való
hatékony kiszolgálásához.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) AB
határozatában hozott döntése értelmében megszüntesse a kártalanítási szabályok körében
felmerült joghézagot.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat szerint a területrendezési terveket a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről
szóló kormányrendeletben szabályozandó digitális formátumban kell elkészíteni és megküldeni a
területrendezésért felelős miniszternek. Ez biztosítja, hogy a megyei területrendezési tervekben
alkalmazott térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek összevethetők legyenek a
távérzékeléssel előállított térbeli adatokkal.
A 2. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban Étv.) pontosítja a közterület fogalmi meghatározását.
Új fogalomként jelenik meg az egységes elektronikus közmű- és nyomvonal jellegű építmények
nyilvántartásának definiálása, mely maga után vonta - régi hiányt pótolva az építési jogban - a
nyomvonal jellegű építmények, a közmű és a közműpótló építmény fogalmának meghatározását
is.
A 3. §-hoz
A technikai fejlődéssel az egyes területekről és felszínekről (felszín alatti állapotról) történő
információszerzés eszközei rendkívül kibővültek. A távérzékelési eszközrendszer széleskörű, a
légi-fényképezéstől a műholdas megfigyelőrendszerekig. A távérzékelési technikák lehetővé
7
teszik nagy kiterjedésű területekről rövid idő alatt sok objektív és mérhető adat gyűjtését,
melyeket az Országleltár kialakítása kapcsán előállítanak.
A tervezett építésügyi monitoringrendszerben az adatok a térbeli összefüggésekkel együtt
kezelhetők, ami elősegíti a tematikus információk kinyerését. Ugyanakkor a távérzékelési
eljárások nagyfokú naprakészséget is biztosítanak a hagyományos térképezési/felmérési
eljárásokhoz képest. Az összegyűjtött adatok bármikor reprodukálhatók és összehasonlíthatók,
kiterjesztve így az alkalmazások körét. A tárolt adatok összehasonlíthatók, együtt elemezhetők
más időpontú vagy lokalizációjú felvételekkel, lehetővé téve az összehasonlító elemzést, a
változásvizsgálatokat, a folyamatok nyomon követését mind a településrendezési, mind pedig az
építésügyi hatósági feladatellátás tekintetében, különösen a szabálytalan építkezések nyomon
követésével.
A távérzékelési eljárások révén más módszerekkel nehezen elérhető területek is megfigyelhetők,
és olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek a múltban talán nem voltak elérhetők.
Az építésügyi adatbázis hatékonyságát ugrásszerűen növeli, ha összekapcsolhatóvá válik más
állami alapadat nyilvántartó rendszerekkel (földhivatali, természetvédelmi, vízügyi stb.) Az
országleltár kiépítése rendkívüli lehetőséget és egyben keretet is biztosít az egyes nyilvántartások
összekapcsolására, ezért az építésügyi monitoring rendszer az országleltárral szoros
együttműködés keretében kerül kialakításra, annak adatbázisára épül.
A 4. §-hoz
A rendelkezés az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII.14.) AB határozatában hozott döntése miatt
vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Étv. 30. § (4) bekezdésének
részleges szabályozási hiányossága - amely a fővárosra vonatkozóan nem tartalmaz külön
rendelkezést - jogbiztonságot sértő jogi helyzetet teremt. Ezért felhívta az Országgyűlést annak
szabályozására, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa mely önkormányzattal szemben
érvényesítheti az Étv. 30. § (4) bekezdésében szabályozott, ingatlanmegvásárlási igényét.
Az 5. §-hoz
A rend, biztonság, a jogkövető magatartás kikényszeríthetősége érdekében a fennmaradási
engedély megadásának feltételrendszere szűkítésre került.
A 6. §-hoz
A közterület használatára vonatkozó rendelkezések pontosítása, meghatározása a helyi
önkormányzatok ellenőrzési és szabályozási tevékenységéhez nyújt segítséget. Az Étv. 54. §-a
rendelkezik az épített környezet fenntartásáról és használatáról. E körben - összhangban a 2. §
13.	pontja szerinti közterület-fogalommal - szükséges a közterületek rendeltetésével,
használatával kapcsolatos részletesebb szabályokat megadni (a közterület használatának
engedélyezése vagy önkormányzati hatósági eljárás formájában, vagy polgári jogi szerződéssel
történik) annak érdekében, hogy a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére az
önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók
megállapítására helyi rendeletükben.
8
Miután a szabálysértéssé nyilvánítás esetén a végrehajtás feltételrendszerét meg kell teremteni, az
erre vonatkozó szabályozást 2011. szeptember 1-jévei indokolt csak hatályba léptetni.
A 7. §-hoz
A közművek és a nyomvonal jellegű építmények nyilvántartásának szabályozása közel 30 éven
keresztül - 2009. közepéig - működött, meghatározta az egyes nyilvántartások vezetésére
kötelezettek körét, feladatait, a nyilvántartások kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó
szabályokat. A EU csatlakozást követően megkezdett jogharmonizációs folyamatok során a
közműnyilvántartásról szóló szabályokat [3/1979. (Ép. Ért. 11.) ÉVM utasítás és azt módosító
3/1984. (Ép. Ért. 26.) ÉVM utasítás, 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendeletet] 2007-ben és 2009-ben a
deregulációs jogszabályok hatályon kívül helyezték.
A végrehajtási rendeletek hatályvesztésével a közmüvek és a nyomvonalas építmények
nyilvántartására vonatkozóan mára csak az Étv. 58. § állapít meg rendelkezéseket. Ezek a
rendelkezések elsősorban a nyilvántartás-vezetésre vonatkozó kötelezettséget tartalmaznak, a
nyilvántartás módjára és tartalmi részleteire nem terjednek ki. A nyilvántartások pontatlansága,
esetleges hiánya egyre gyakrabban vezet közmű-átvágásokhoz, vis maior és
katasztrófahelyzethez. Az ilyen váratlan helyzetek az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése
miatt a közfigyelem középpontjába kerülnek, de nem elhanyagolható a közműbalesetekkel járó
kár mértéke és a felelősség kérdése sem. Az egységes szabályozáson alapuló, átlátható, pontos és
naprakész közműnyilvántartással a balesetek és a katasztrófahelyzetek, illetve az okozott károk
nagysága jelentős mértékben csökkenthető.
A 8-9. §-hoz
Az építmények építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során
érvényesítendő országos építési szakmai követelmények kiegészülnek a vagyonvédelemre
vonatkozó követelménnyel, amely követelmények részletes szakmai szabályainak
megállapításához kormányrendelet megalkotására felhatalmazó rendelkezés megállapítása
szükséges.
Az építésügyi monitoringrendszer létrehozására, működésére, finanszírozásának pénzügyi
rendjére vonatkozó kormányrendelet megalkotásához az Étv. felhatalmazó rendelkezésének a
kiegészítése szükséges.
A 10. §-hoz
a)	Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása,
korszerűsítése során érvényre kell juttatni az élet- és katasztrófavédelem követelményei mellett a
vagyonvédelmi követelményeket is egyes fokozott vagyonbiztonságot igénylő építmények
(pénzintézetek, múzeumok, stb.) esetén.
b)	A beruházás-lebonyolító feladatának pontosítását tartalmazza a szövegcsere, így pontosan
elhatárolható a beruházás-lebonyolító által ellátható építtetői feladat.
9
c)	A felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető építési tevékenységi körök
meghatározásának pontosítása indokolt azzal, hogy kormányrendelet részletesen meghatározza
ezen építési tevékenységek körét.
d)	A rendelkezés meghatározza, hogy az építésfelügyeleti hatóság kit kötelezhet az elrendelt
munkálatok elvégzésére.
e)	A szabálytalan építkezések ügyében biztosított szubjektív elévülési idő egy évről két évre
történő emelése biztosítja a hatóságok számára a tényállás tisztázására a kellő időt.
A11-12. §-hoz
A § hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.