﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1248. számú
törvényjavaslat
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval
összefüggő törvénymódosításokról
Előadó:
dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2010. szeptember
2010. évi... törvény
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval
összefüggő törvénymódosításokról
Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer
működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási
feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi
államigazgatás megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
L Értelmező rendelkezések
1.§
E törvény alkalmazásában
1.	központi államigazgatási szervek területi szerve: a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerv bármely jogállású
területi szerve,
2.	rendvédelmi szerv: a Ksztv. szerinti rendvédelmi szerv, valamint annak területi szerve.
2.	A fővárosi és megyei kormányhivatal
2.§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a
költségvetési törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter
által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.
1
(3) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi
kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
3.§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett
szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási
szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.
(2)	A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján önálló
feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(3)	A törzshivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.
(4)	A Kormány rendeletben állapítja meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok
gazdálkodására vonatkozó szabályokat.
4.§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratát a miniszterelnök adja ki.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt,
szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban
adja ki.
3.	A szakigazgatási szervek
5.§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási
szerveket a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)	A szakigazgatási szerv, továbbá a törvény vagy kormányrendelet alapján a
szakigazgatási szerv önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a
jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.
2
4. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása
6.8
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott
eltérésekkel a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányítja.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a
kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és
d)	pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(3)	Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek
meghatározott csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-g) pontjában
meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül
egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott
központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(4)	A szakigazgatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-g) pontjában
meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a
Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a
továbbiakban: szakmai irányító szerv) gyakorolja.
7.§
(1)	A kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére
vonatkozó hatáskörét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakmai
irányító miniszter) egyetértésével gyakorolja.
(2)	Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv.
2.	§ (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a közigazgatás-szervezésért felelős
miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.
(3)	A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv
közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében
törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
3
(4)	A szakmai irányító szerv a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést
folytathat le.
8-§
(1) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter ellátja a központi államigazgatási
szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal
által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító
miniszter jogait.
5. A fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatainak ellátása
9-§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes
funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv
látja el.
6.	A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetése
10. §
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.
(2)	A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés
kivételével — a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
(3)	Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az
országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
(4)	A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a
kinevezésével hivatalba lép.
(5)	A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:
a)	a Kormány megbízatásának megszűnésével,
4
b)	lemondásával,
c)	felmentésével,
d)	halálával,
e)	választójogának elvesztésével,
J) összeférhetetlenségének megállapításával.
(6)	Ha a kormánymegbízott megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével
szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
11. §
(1)	A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem
lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei
közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke,
fopolgármester-helyettes és kisebbségi önkormányzat elnöke.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a
kormánymegbízott országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3)	A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter -
legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 28-szorosában - állapítja meg.
(4)	A kormánymegbízottra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény helyettes államtitkárra
vonatkozó rendelkezéseit kell az illetménypótlékra és illetménykiegészítésre vonatkozó
szabályok kivételével alkalmazni.
12.	§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.
(2)	A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.
(3)	A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős
miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi
5
eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói
jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(4)	Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és
legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(5)	A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett
kormánytisztviselő.
13.	§
(1)	A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
(2)	Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az
igazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi
büntetés kiszabása kivételével — a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
(3)	Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles
jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi
vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(4)	Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre
kinevezett kormánytisztviselő.
7.	A szakigazgatási szerv vezetése
14.	§
(1)	A szakigazgatási szerv vezetője vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és
felmentéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges.
(2)	A szakigazgatási szerv vezetője minisztériumi főosztályvezetői besorolású,
határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(3)	A szakigazgatási szervek vezetője feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott
gyakorolja.
6
8.	A munkáltatói jogok gyakorlása
15.	§
(1)	A törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(2)	A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a
munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3)	A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni javasolt személyről a
szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel
szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem
nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek.
9.	A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre
16.	§
(1)	A fóvárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek
megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.
(2)	A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek
feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A
fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi
államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől - az egyedi ügyek kivételével - adatokat,
felvilágosítást kérni.
(3)	A központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel
államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben
eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - szervezeti és szakmai
önállóságuk megtartásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe
tartoznak.
(4)	Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei,
továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek
államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat
7
érintően - a rendvédelmi szervek kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal
ellenőrzési jogkörébe tartoznak.
(5)	Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a fővárosi és
megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a fővárosi és megyei
kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei
kormányhivatal gyakorolja.
17.	§
(1)	A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a fővárosi és megyei kormányhivatal
koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma.
(2)	Az államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és
megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a fővárosi és
megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási
szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(3)	A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak
elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.
18.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi - a rendvédelmi szervek kivételével - a
Kormánynak alárendelt szervek területi szervei
a)	vezetőinek kinevezését és felmentését,
b)	létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására
vonatkozó előterjesztést,
c)	foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó
előteijesztést, javaslatokat.
19. §
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal - a rendvédelmi szervek kivételével - a
Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a
jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi
illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést
8
bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve - jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - az iratokba betekinthet.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél -
törvénysértés észlelése esetén - egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége
esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek
eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.
(3)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések
eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörrel
rendelkező miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért
felelős miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.
(4)	Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelős
miniszter javaslata alapján a Kormány az Alkotmány 35. § (4) bekezdése szerint jár el.
(5)	A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt,
valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére
az (l)-(4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig
jogosult, amíg az feladata ellátásához szükséges.
20.	§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal
a)	döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alkotmány
19.	§ (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi
önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában,
valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai
ellátásában, a Kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)-e) pontjában, a Kormány által kijelölt
miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti
miniszternek a Nektv. 60/0. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,
b)	a szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat lát el,
9
c)	— a rendvédelmi szervek kivételével - ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,
d)	- a rendvédelmi szervek kivételével - gondoskodik a területi államigazgatási szervek
ellenőrzési tevékenységének összehangoltságáról,
e)	közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,
fi ügyfélszolgálatot működtethet,
g)	ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
10.	Záró rendelkezések
21.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére
és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a szakigazgatási szerveket,
c)	a törzshivatal és a szakigazgatási szervek irányításának részletes szabályait,
d)	a szakmai irányító minisztert,
e)	a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását
ellátó szervet vagy szerveket,
fi a fővárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat
rendeletben határozza meg.
22. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba.
(2)	A 80. § 2010. december 31-én lép hatályba.
(3)	Az 1-9., 11-18., 20-55., 57-60. és 62-63. alcím, a 21. §, a 23. §, a 36. § (2) és (3)
bekezdése, a 37. §, valamint a 77-79. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
10
23.	§
(1)	A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános
jogutódja.
(2)	A fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.
24.	§
E törvény 61. alcíme az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július
5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
11.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi IIL törvény módosítása
25.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:]
,,o) a vagyonátadó bizottságnak, illetve a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének a vagyonátadás és a használat tárgyában hozott határozatát,”
26.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/A. §-ában a „hatályban volt”
szövegrész helyébe az „alkalmazandó” szöveg lép.
12.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről,
végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása
27.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról
szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 35. §-sal egészül ki:
11
„35. § A Pp.-nek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi ... törvény 26. §-ával módosított 339/A. §-a a módosítás hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.”
13.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
módosítása
28.	§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3)
bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
14. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása
29.	§
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet 3. § (1)—(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3)
bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. §
(1)	bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg,
41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szövegrész
helyébe a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szöveg lép.
15. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
30.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének a” szöveg lép.
12
16. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénymódosítása
31.	§
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 50. § (1) bekezdésében a
„bíróságok” szövegrészek helyébe a „bíróságok és a közigazgatási hatóságok” szöveg lép.
17. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény
módosítása
32.	§
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 8. §-ában a
„betöltő vagy államtitkár” szövegrész helyébe a „betöltő, államtitkár vagy
kormánymegbízott” szöveg lép.
18.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
33.	§
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 96/A. §-sal
egészül ki:
„96/A. § A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter
a)	előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési
döntéseket,
b)	kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-
testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előteljesztés benyújtását.”
(2)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-át megelőző alcíme
helyébe a következő alcím lép:
„A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése”
(3)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (3) és (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
13
„(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban levő földek, erdők, más
ingatlanok, vizek, valamint az összes természetvédelem alatt álló területek és műemlékileg
védett épületek, építmények, területek, továbbá a közmüvek létesítményei, az (1) bekezdés b)
pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati tulajdonba adásáról, az
önkormányzat és a vállalatok közötti megosztásáról, valamint a vagyoni terhek rendezéséről a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve dönt.
(4)	(4) A vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett vagyontárgyak csak a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a természeti vagy műemléki értékük
miatt védett vagyontárgyak esetében a természetvédelemért, illetve a kultúráért felelős
miniszter hozzájárulásával forgalomképesek.”
(5)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igénye 1995. április 1-jétől bírósági eljárásban
érvényesíthető.”
34.	§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (2) bekezdésében a
„Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal)” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 33/A. § (1)
bekezdés i) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 33/A. § (7) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szerv” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 52. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 59. §-ában a „helyi önkormányzatokért
felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért
felelős miniszter” szöveg, 63/C. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész
helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 68/B. § (2)
bekezdésében a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 92/A. § (1) bekezdésében az „a Belügyi
Közlönyben és a Cégközlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg,
14
92/C. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet”
szöveg, 95. § a) pontjában a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe
a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter” szöveg, a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 96. § c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész
helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 97. § a)
pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely” szöveg, 98. § (3) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 98. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg, 98. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 99. § (1) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 99. § (2) bekezdésében
a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 105. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe
a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, a „helyi
önkormányzatokért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez” szöveg, 107. § (5) és (6) bekezdésében a
„vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg lép.
35.	§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) és (3)
bekezdése, 92/A. § (1) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter és a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott” szövegrész, 96. § a) és b) pontja,
98. § (1) bekezdése, 98. § (2) bekezdés c) pontja, 100. §-a, 103. § (3) bekezdése és 109. §-a.
15
19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 36.
ponttal egészül ki:
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:j
„36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására
irányuló eljárás.”
(2)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következő (3a) és (3b)
bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - az egyéb eljárási költségek
tételes megjelölésével - rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek
beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - a díj
összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett - rendelkezhet úgy, hogy a díjba
valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti
eljárási költség beleszámít.
(3b) A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért
felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján
közzéteszi.”
(3)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi ... törvény 19. alcímével megállapított 67. § (3a) és
(3b) bekezdését, valamint módosított 67. § (2) bekezdését a módosítások hatálybalépését
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
16
(2)	A Mellékletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi ... törvény 19. alcímével hatályon kívül helyezett XV. pont 3. alpontját a
hatályvesztést megelőzően indult eljárásokban alkalmazni kell.”
37.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „az érdekelt”
szövegrész helyébe az „a szakmai tevékenység irányításáért felelős” szöveg lép.
38.	§
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjában
a „ , valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel
jóváhagyására irányuló eljárás” szövegrész és a Melléklet XV. pont 3. alpontja.
20.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi
XX. törvény módosítása
39.	§
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervének a” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg, 145. § (5) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság” szövegrész
helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
17
21.	A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi
XXXII. törvény módosítása
40.	§
(1)	A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény 16. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok” szövegrész
helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 16. § (4)
bekezdésében „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságot” szövegrész helyébe a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg lép.
22.	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
41.	§
(1)	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 28. §-át megelőző III. fejezetcím helyébe a
következő fejezetcím lép:
„A VAGYONÁTADÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI”
(2)	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A polgármester, főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve kérésére rendelkezésre bocsátja a döntéséhez
szükséges adatokat, iratokat.”
(3)	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vagyon
önkormányzat tulajdonába adásáról és az önkormányzat tulajdonjogának más önkormányzat,
illetve állam részére történő átadásáról, valamint a használati jog átadásáról hozott hatósági
határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.”
18
(4)	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(2) A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság megszűnik, feladatait 2011. január 1-jét
követően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(3)	A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok előtt folyamatban lévő ügyekben, továbbá
ha a bíróság a vagyonátadó bizottság döntését hatályon kívül helyezi és az eljáró hatóságot új
eljárás lefolytatására kötelezi, akkor a megismételt eljárásban a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve jár el.”
42.	§
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény 1. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság
(a továbbiakban: bizottság)” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 2. § (5) bekezdésében
a „fővárosi vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szöveg, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2)
bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2)
bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1), (3)-(5) bekezdésében, 12. § (4)-(6)
bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2)
bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében,
26.	§ (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)-
(3)	bekezdésében, 30. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1)
bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1)
bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. §-ában, 50. §-ában a „bizottság” szövegrész
helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 11. § (2)
bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 32. §-ában, 33. § (1) bekezdésében a „bizottság”
szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „vagyonátadó bizottság” szövegrész helyébe a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
19
23. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. éviXXIIL törvénymódosítása
43.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (4) bekezdésében az „és a
közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe az „ , a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervénél és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szervnél” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában, 64/A. §-ában a „közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg, 30/B. § (4) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv” szöveg, 62. § (4)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervei” szöveg, az „ellenőrzi” szövegrész helyébe az
„ellenőrzik” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában, 63. § (2) bekezdés d) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg lép.
24.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény módosítása
44.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdésében a
„kormányhivatalét” szövegrész helyébe a „kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei
kormányhivatalét” szöveg lép.
25.	Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő
jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvénymódosítása
45.	§
Hatályát veszti az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő
jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 13. § (2) bekezdése.
20
26.	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIIL törvény módosítása
46.	§
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adatvédelmi biztos a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában határozatot hoz, az
e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt
-	az elektronikus kapcsolattartásra és a felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezések
kivételével - alkalmazni kell.”
47.	§
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény 24/A. § (1) bekezdésében az „intézkedéseire” szövegrész helyébe az
„intézkedéseire - a 25. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel szöveg lép.
27. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVL törvény módosítása
48.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal
vezetője közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervénél annak vezetője” szöveg lép.
21
28. A bányászatról szóló 1993. éviXLVIII. törvény módosítása
49.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg lép.
29. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
50.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „közigazgatási hivatalnak”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szöveg lép.
30.	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosítása
51.	§
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. § (2) és (3)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szerv” szöveg, 30/F. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 30/0. § (1)
bekezdésében, 60/H. § (1) bekezdésében, 60/1. § (1)—(4) bekezdésében, 60/J. § (1), (2) és (4)
bekezdésében, 60/M. § b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/H. § (2) bekezdésében
a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „ , a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 60/J. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet”
22
szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „közgazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
31.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXX1X. törvény módosítása
52.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (10) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szerv” szöveg, 84. § (3) bekezdésében és 93. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél”
szöveg lép.
32.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
53.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban vagy
végzésben” szöveg lép.
33.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
54.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „az ingatlan fekvése
szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormány ingatlan fekvése
szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88. § (2)
bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az” szöveg, 88/C. § (1) és
(2)	bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
23
34.	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
55.	§
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
35.	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény módosítása
56.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésében a „közigazgatási
hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervénél” szöveg lép.
36.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
57.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „területileg illetékes közigazgatási
hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervével” szöveg lép.
37.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVIL törvény módosítása
58.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVIL törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint 7. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki:
24
„(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és
(4)	bekezdésben foglalt kivétellel — a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A
külpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén a kérelmet továbbítja a légiközlekedési
hatóságnak.
(la) A légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság,
továbbá a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben megjelölt polgári és
katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával engedélyezi a külföldi állami légi
járműnek a magyar légtérbe való berepülését.
(lb) A légiközlekedési hatóság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
38.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
módosítása
59.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (3)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/A. § (4) bekezdésében a „felett a
közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „felett a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg, az „esetében a közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az
„esetében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 10/D. §
(I)	bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. §
(II)	és (15) bekezdésében, 15/B. § (10) és (13) bekezdésében, 16. § (10)—(12) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a
,,Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg, 16. § (14)
bekezdésében, 23IC. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1)
bekezdés n) pontjában a „közigazgatási hivataloknak” szövegrész helyébe a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.
25
39.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény módosítása
60.	§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (5)
bekezdésében, 10. § (4) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés g) pontjában a
„közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szervet” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg lép.
40.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény módosítása
61. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivataloknál” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, 103/A. § (3)
bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg lép.
41.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény módosítása
62.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (12)
bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. §
(7)	bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
26
42. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
63.	§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 22. § (2) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szerv” szöveg lép.
43. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
64.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szöveg lép.
44.	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény módosítása
65.	§
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
13.	§ (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 13. § (4) bekezdésében,
20.	§ (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 20. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
27
45.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
66. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a
„közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének” szöveg lép.
46.	A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLL törvény módosítása
67.	§
A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 6. § (1) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
4 7. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
68.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg lép.
48.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
módosítása
69.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg lép.
28
49.	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
70.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 39. § (5) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
50.	A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló
2000. évi XCVI. törvény módosítása
71.	§
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.
törvény 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg, 5. § b)
pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
51.	Az adózás rendjéről szóló 2003. éviXCII. törvény módosítása
72.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez”
szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.
29
52.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről
és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIIL törvény módosítása
73.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg
lép.
53. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
74.	§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 327. § (1) bekezdés d) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg lép.
54.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény
módosítása
75.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási
hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg lép.
30
55.	A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004.
évi CVII. törvény módosítása
76.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 7.
§ (3) bekezdés d) pontjában bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 7. § (6)
bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szöveg 12. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg lép.
56.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása
77.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb
résztvevője - e törvény keretei között - az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon
választhat.”
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 12. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a
hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]
„e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására
feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.”
(3)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
[E törvény rendelkezéseit]
31
„g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben,
h)	a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásban, valamint
i)	a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban”
[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem
állapít meg.]
(4)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe
jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a
kötelezett helyébe jogutód lép, számára — indokolt kérelmére új teljesítési határidő
megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.”
(5)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést
az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő
megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
(6)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 28/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Döntés közlése kivételével a hatóságok elektronikus levélben és telefonon is tarthatnak
egymással kapcsolatot.”
(7)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 32. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés
időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a
felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.”
(8)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint
a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult
hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló
felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.”
(9)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy
birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító
adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő
valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos
következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.”
(10)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az
ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként,
az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy
birtokosa.”
(11)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint 43. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki,
továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket,
amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni
kell.
(2a) A hatóság vezetője a kizárásról az eljárás megindításáról való értesítést megelőzően
végzés kibocsátása nélkül dönt.”
(12)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
33
„(6) Az idézés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.”
(13)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az idézett személy kora, egészségügyi állapota, mozgásszervi fogyatékossága vagy
más ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén
kell meghallgatni.”
(14)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.”
(15)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 50/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító
végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs
halasztó hatálya.”
(16)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a tanú a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének a következményekre való
figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható.”
(17)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő
megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb
résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és az
okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.”
(18)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
34
„(1) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő
kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a
kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.”
(19)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - annak vizsgálata mellett, hogy az (l)-(3)
bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e - az iratbetekintést biztosítja,
vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az
iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.”
(20)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem
benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-
e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre
hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.”
(21)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 72. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az
indokolásban]
»ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,
valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy
az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. §
alkalmazásának van helye,”
(22)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), dj) és dg) alpontjában, e) pont ec), ej) és eg)
alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető
35
végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee)
alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.”
(23)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 72. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés
hozható, ha
a)	a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy
b)	az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.
(5)	Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indokolás.”
(24)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzést azzal kell közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, valamint azzal,
akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel
vagy szervvel. A hatóság az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj
felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.”
(25)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Az ügyfelet kérelmére a hatóság - a döntés közléséről való gondoskodással
egyidejűleg - elektronikus levélben tájékoztatja
a)	- a 39/A. § alapján hozott végzés kivételével - a vele nem közlendő végzések, valamint
b)	a vele postai vagy hirdetményi úton közlendő döntések
szövegéről.”
(26)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 81/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.”
36
(27)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 81/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.”
(28)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az
ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását az integrált ügyfélszolgálati irodánál
bejelenteni. Az integrált ügyfélszolgálati iroda a változásbejelentést továbbítja a hatósági
nyilvántartást vezető hatósághoz, amely a (3) bekezdés alapján jár el.”
(29)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ellenőrzés
megindításáról értesített ügyfél nem sértette meg a jogszabályokban és a hatósági
határozatban foglalt előírásokat, erről az ügyfelet értesíti.”
(30)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 102. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak.
(6)	Ha az ügyfél rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának
vagy elektronikus levélcímének megadásával előzetesen kérte, az első fokú döntést hozó
hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfelet
arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé.”
(31)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 105. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (l)-(3) bekezdés szerinti döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első
fokú döntést közölték.”
(32)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
37
„(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti
szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt
sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított
vagy visszavont döntést közölték.”
(33)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy
megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben
megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal,
akivel a jogszabálysértő döntést közölték.”
(34)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi
ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi
panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó
hatóság felügyeleti szerve a határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Szükség esetén a felügyeleti szerv végzésben semmisíti meg a döntést és utasítja új eljárásra
az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a megváltoztatott vagy
megsemmisített döntést közölték.”
(35)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 156. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére és viselésére, amelyet a
díj tartalmaz.”
(36)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségmentesség a kérelem előteijésztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a
végrehajtási eljárásra terjed ki. Az ügyfél által első alkalommal előterjesztett
költségmentesség iránti kérelem benyújtásától a költségmentességről szóló döntés jogerőre
38
emelkedéséig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az
ügyfelet terhelné, a hatóság előlegezi.”
(37)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 172. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) irat, okirat, közokirat, magánokirat: a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat,
okirat, közokirat és magánokirat;”
(38)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 174. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„aj a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy az irányítása alá tartozó
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét - az adatvédelmi biztos
véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”
(39)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 174/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az integrált ügyfélszolgálati irodát vagy irodákat
rendeletben jelölje ki, valamint meghatározza feladat- és hatáskörüket.”
39
78.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyfelekkel” szövegrész helyébe az „érintettekkel”
szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott”
szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg, 15. § (6) bekezdésében az „ügyféli jogok” szövegrész
helyébe az „eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak” szöveg, a
„részt vesz” szövegrész helyébe a „nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be” szöveg, 15. §
(7)	bekezdésében a „vizsgálhatja” szövegrész helyébe a „vizsgálja” szöveg, 16. § (4)
bekezdésében a „döntése” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 20. § (6) bekezdésében a ,.közigazgatási hivatal”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szöveg, 20. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szöveg, 21. § (1) bekezdés c)
pontjában az „engedélyhez vagy bejelentéshez kötött” szövegrész helyébe az „ügy tárgyát
képező” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „megszüntető” szövegrész helyébe a „megszüntető
végzés” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „vita eldöntését kérő hatóság működési
területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormánynak a vita
eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg, 23. § (5) bekezdésében a „megszüntető végzés” szövegrész
helyébe a „megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés” szöveg, 26. § (5)
bekezdésében a „rendelkezésre” szövegrész helyébe a „rendelkezésre, és a hatóságok közötti
elektronikus kapcsolattartás nem kizárt” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „választ”
szövegrész helyébe a „választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új
kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe
venni” szöveg, 28/B. § (4) bekezdésében az „ügyfél köteles” szövegrész helyébe az „ügyfél
akkor köteles” szöveg, 29. § (11) bekezdésében a „végzésben értesíti” szövegrész helyébe az
„értesítést küld” szöveg, az „azt” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „ügyfelet”
szövegrész helyébe az „ügyfélnek” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „teljesítésének”
szövegrész helyébe a „teljesítésének vagy végzés meghozatalának” szöveg, a „teljesítse”
szövegrész helyébe a „teljesítse vagy a végzést meghozza” szöveg, 33. § (2) bekezdésében az
„a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni” szövegrész
helyébe az „az ügyet soron kívül kell elintézni” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a
40
„megérkezése napján” szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 33/A. §
(1)	bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által”
szövegrész helyébe az „ügyfél által az eljárás lefolytatásáért” szöveg, 33/A. § (2)
bekezdésében a „költségvetésnek fizeti meg” szövegrész helyébe a „költségvetésnek - az
államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg” szöveg, 33/A. §
(4)	bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet
értesíti” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „vagy ha jogszabály” szövegrész helyébe az „a
Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálati irodánál,
vagy ha jogszabály” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Törvény vagy kormányrendelet”
szövegrész helyébe a „Jogszabály” szöveg, 38/A. § (2) bekezdésében a „megérkezése napján”
szövegrész helyébe a „megérkezését követő napon” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés b)
pontjában a „megvizsgálja” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésének megfelelően
megvizsgálja” szöveg, 38/A. § (3) bekezdés c) pontjában a nc) és g)n szövegrész helyébe a
nc), d),J) és g)” szöveg, 38/B. § (1) bekezdésében az „az eljáró” szövegrész helyébe az „a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 38/C. §-ában a „vagy az eljárás
megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján törvényben
meghatározott” szövegrész helyébe az „alapján törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott módon erre feljogosított” szöveg, 41. § (8) bekezdésében a „hatósági
közvetítők közigazgatási hivatal által” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervének a hatósági közvetítőkről” szöveg, 42. § (2) bekezdésében az
„elintézésben” szövegrész helyébe az „elintézésében” szöveg, 50. § (5) bekezdésében a
„beszerzését” szövegrész helyébe a „kikérését” szöveg, 59. § (5) bekezdésében a
„felvilágosítással” szövegrész helyébe a „felvilágosítással vagy más módon” szöveg, 64. § (1)
bekezdésében az „elrendeli,” szövegrész helyébe az „elrendeli vagy - ha a hatóság tárgyalást
tart - a tárgyaláson” szöveg, 70. § (2) bekezdésében az „ügyfél már” szövegrész helyébe az
„ügyfél számára már” szöveg, a „megismert” szövegrész helyébe az „a hatóság biztosította,
hogy megismerjen” szöveg, az „állt” szövegrész helyébe az „álljon” szöveg, 72. § (1)
bekezdés d) pont de) alpontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe az „ügyfél vagy központi
költségvetés” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „dokumentumban” szövegrészek helyébe az
„okiratban” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a „dokumentumba” szövegrészek helyébe az
„okiratba” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „megszegi,” szövegrész helyébe a „megszegi,
törvény eltérő rendelkezése hiányában” szöveg, 85. § (1) bekezdésében az „esetben”
szövegrész helyébe az „esetben és adattartalommal” szöveg, 94. § (1) bekezdés c) pontjában a
„megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot” szövegrész helyébe az „a
41
jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével
kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását” szöveg, 94. § (2) bekezdés b)
pontjában a „vagyonbiztonságot” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonságot, a
vagyonbiztonságot” szöveg, 100. § (2) bekezdésében a „c)-e■)” szövegrész helyébe a nc) és
e)n szöveg, 103. § (3) bekezdésében a „módosíthatja” szövegrész helyébe a „módosítja”
szöveg, 104. § (2) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalást” szövegrész helyébe az
„eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását” szöveg, a „másodfokú szakhatóságot”
szövegrész helyébe az „a másodfokú eljárásban szakhatóságot” szöveg, 105. § (7)
bekezdésében az „a döntés meghozatalát” szövegrész helyébe az „az (1)—(3) bekezdés szerinti
döntés meghozatalát” szöveg, 106. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész
helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 107. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szöveg, 109. § (1) bekezdésében a „hatóság elleni” szövegrész
helyébe a „hatóság, képviselő-testület által hozott határozat esetében a helyi önkormányzat
elleni” szöveg, 109. § (2) bekezdésében a „ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási
szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - ha” szövegrész helyébe a törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - ha a végzést” szöveg, 112. § (3) bekezdésében a ,Jogát, jogos
érdekét vagy jogi helyzetét” szövegrész helyébe a Jogát vagy jogos érdekét” szöveg, 112. §
(6)	bekezdésében a „döntés ellen” szövegrész helyébe a „döntést közölni kell azzal, akivel a
jogerős döntést közölték, ellene” szöveg, 115. § (5) bekezdésében a „megsemmisített,
megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni” szövegrész helyébe a
„felügyeleti eljárásban intézkedni kell” szöveg, 115. § (6) bekezdésében a „határozat”
szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 126. § (4) bekezdésében a „kényszercselekményekre”
szövegrész helyébe a „kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban
részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére” szöveg, 129. § (3)
bekezdésében a „válik jogerőssé” szövegrész helyébe a „végrehajthatóvá válik” szöveg, 156.
§ (2) bekezdésében a „felmerült költség” szövegrész helyébe a „kötelezettség alapjául
szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség” szöveg, 159. § (2)
bekezdésében a „viselése” szövegrész helyébe az „előlegezése és viselése” szöveg, 159. § (5)
bekezdésében az „illetékre vagy díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal”
szövegrész helyébe az „eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték-
vagy díjfizetési kötelezettség alá esik” szöveg, 164. § (3) bekezdésében az „ügyforgalmi
statisztikát készít” szövegrész helyébe a „negyedévente ügyforgalmi statisztikát készít”
42
szöveg, az „ügycsoportonként” szövegrész helyébe az „ügyfajtánként” szöveg, 164. § (5)
bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok
irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős
miniszter” szöveg, 165. § (1) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság és az
integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, a „teheti” szövegrész helyébe a „teszi” szöveg, 169. §
(1)	bekezdésében a „feljogosított hatóság” szövegrész helyébe a „feljogosított hatóság,
valamint az integrált ügyfélszolgálati iroda” szöveg, 171. § (1) bekezdésében az „a törvény
hatálybalépése” szövegrész helyébe a ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
hatálybalépésük” szöveg, 174. § (2) bekezdésében az „és a társadalmi esélyegyenlőségért
felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „ , a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításért
felelős miniszterrel, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és a társadalmi
felzárkózásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 16. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt
napon” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc
napon” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt
napon” szöveg, 20. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a
„harminc napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a
„nyolc napon” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a
„tizenöt napon” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe
az „öt napon” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a
„tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a
„tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, a „három munkanapon”
szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 28/B. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon”
szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 28/C. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon”
szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon”
szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (4) bekezdés b) pontjában az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29. § (9) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 30. §-ában az „öt munkanapon”
szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „huszonkét
munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon”
szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „tíz munkanappal”
43
szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 33. § (8) bekezdésében a „tíz munkanap”
szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a
„tizenöt nappal” szöveg, 33/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a
„nyolc napon” szöveg, 36. § (2) bekezdésében az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc
nap” szöveg, 37. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc
napon” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „öt munkanapnál” szövegrész helyébe a „nyolc
napnál” szöveg, 38/A. § (1) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz
napon” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt
napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 44. § (5)
bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 45. § (2)
bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45. § (3)
bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz
munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész
helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 45/A. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész
helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész
helyébe az „öt nappal” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész
helyébe az „öt nappal” szöveg, 50/C. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész
helyébe a „nyolc napon” szöveg, 50/D. § (3) bekezdésében a „három munkanapon”
szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal”
szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 57/B. § (5) bekezdésében a „három
munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 63. § (2) bekezdésében az „öt
munkanappal” szövegrész helyébe a „három nappal” szöveg, 66. § (4) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 69/A. § (2) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 72. § (6) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (6) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (7) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 78. § (8) bekezdésében a „három
munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 78. § (9) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „öt
44
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 79. § (4) bekezdésében a „tíz
munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 83. § (3) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 92. § (5) bekezdésében az „öt
munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 94. § (1) bekezdés a) pontjában a
„tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „húsz napos” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a
„huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 99. § (1)
bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 102. § (4)
bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg, 102. § (7)
bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 112. § (1)
bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 117. § (3)
bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
129. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,
129. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg,
146.	§ (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
147.	§ (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
152. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrészek helyébe a „nyolc napon” szöveg,
152. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
156. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg,
158. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg
lép.
79.	§
Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 6. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdésében az ideértve a jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró
természetes személyt is -” szövegrész, 13. § (1) bekezdés b) pontja, 13. § (4) bekezdésében az
„általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának, valamint az Európai
Unió egyéb” szövegrész, 14. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdés a)-h) pontja, 28/B. § (2)
bekezdése, 28/C. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdés i) pontja, 33/A. § (2) bekezdésében az
„első fokú” szövegrész, 33/A. § (3) bekezdésében az „első fokú eljárás megindítására irányuló
kérelmet benyújtó” szövegrész, 33/B. § (2) bekezdése, 38/B. § (2) bekezdése, 42. § (2)
bekezdésében a „ , továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági
közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el”
45
szövegrész, 45/A. § (4) bekezdésében az „ , és megszünteti a szakhatósági eljárást”
szövegrész, 65. § (4) bekezdésében a „ , de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a
napon kezdődik, amely napon a beadvány vagy a megkeresés megérkezik a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatósághoz” szövegrész, 69. § (1) bekezdés a) pontjában az „az
eljárásjogerős befejezéséig” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 82. § (4) bekezdése, 98. § (3)
bekezdés^) pontja, 100. § (1) bekezdés d) pontja, 117. § (5) bekezdésében a „közigazgatási”
szövegrészek, 165. § (3) bekezdése.
80.	§
(1)	Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-át megelőző alcím, valamint 28/D. §-a.
(2)	Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXL törvény 130. § (2)
bekezdése, 133. §-a és 134. §-a.
57.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. éviXVIII. törvény módosítása
81. §
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57/B. § (3) bekezdésében a
„közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szervhez” szöveg lép.
58.	Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
módosítása
82.	§
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c)
pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szöveg, melléklet II. pont 2. alpontjában a „közigazgatási
hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szöveg lép.
46
59.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIIL törvény módosítása
83.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szöveg lép.
60.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIIL törvény módosítása
84.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül
ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kisajátítási hatóságot rendeletben jelölje ki.
85.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 22. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg,
24.	§ (3) és (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási
hatóság” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a
„kisajátítási hatóságot” szöveg, 24/A. §-ában, 25. § (l)-(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1)
bekezdésében, 28. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész
helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal”
szövegrészek helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 29. § (3) és (4) bekezdésében, 31. §-
ában, 32. § (3) bekezdésében, 34. § (3) és (7) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 38. § (2)
bekezdésében a „közigazgatási hivataltól” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságtól”
-	-szöveg, 38. § (3) bekezdésében,^9,-§-(2),-(4)-és (5) bekezdésében-a-„közigazgatási hivatal” - -
szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „közigazgatási
hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóságnak” szöveg lép.
47
61.	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XC1X.
törvény módosítása
86. §
(1)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 1.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1)
bekezdésének a)~j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az
európai területi társulásban a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-j) pontja szerinti szerv akkor
vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik.”
(2)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 4.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Rendelet 4. cikkének (3) és (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyásról a
Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság) dönt.
(2)	A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha
a)	az európai területi társulás tevékenysége vagy a kérelmező európai területi társulásban
történő részvétele jogszabályba ütközik,
b)	az állam kivételével a Kbt. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem
rendelkezik hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat
szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,
c)	az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati
költségvetési szerv vagy a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kérelmező nem
rendelkezik a képviselő-testület vagy közgyűlés hozzájárulásával arra vonatkozóan, hogy az
egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,
vagy
d)	a helyi vagy kisebbségi önkormányzat kérelmező nem rendelkezik az európai területi
társulásban való részvételről szóló képviselő-testületi, közgyűlési döntéssel.
48
(3)	A Hatóság az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek:
a)	a jóváhagyással rendelkező kérelmező neve, székhelye,
b)	az európai területi társulás neve, székhelye,
c)	az európai területi társulás célkitűzése és feladatai,
d)	a jóváhagyás megadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az
alapszabály- és az egyezményjavaslat közérdekből nyilvánosak, azokat a Hatóság az
interneten bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi.”
(3)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 6.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az egyezmény
nyilvánosak, azokat a Fővárosi Bíróság az interneten bárki számára korlátozás nélkül
megismerhető módon közzéteszi.”
(4)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 7.
§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai területi társulás az alapszabályban meghatározottak szerint a térség
versenyképességét előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az
európai területi társulás célját nem veszélyezteti.”
(5)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
14.	§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének a
végelszámolásra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az európai
területi társulás végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt
az 5. § (12) bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a Fővárosi
Bíróság látja el nem elektronikus eljárás keretében, és az eljárással összefüggő valamennyi
49
közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben
teljesítendő.”
(6)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
15.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha
a)	az (1) bekezdés szerinti hatósági tiltás ellenére az európai területi társulás nem hagy fel a
jogellenes tevékenységével, vagy
b)	a 4. § szerinti jóváhagyás feltételei egyébként már nem állnak fenn,
a Fővárosi Bíróság - az (1) bekezdés szerinti hatóság, a Hatóság, az ügyész vagy a 4. § (2)
bekezdés b)-d) pontja szerinti döntést hozó szerv kérelmére - nemperes eljárásban elrendeli a
magyar jog szerinti tag kilépését az európai területi társulásból.”
(7)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény a
19.	§-át követően a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:
„Felhatalmazás
19/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jóváhagyási eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
(2)	Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy a 4. § szerinti
jóváhagyási eljárás részletes eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(8)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
21.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A jóváhagyási eljárásban a kérelem benyújtásakor hatályos hatásköri és eljárási
szabályokat kell alkalmazni.”
87. §
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 1. § (1)
bekezdésében a „továbbiakban: csoportosulás” szövegrész helyébe a „továbbiakban: európai
területi társulás” szöveg, 1. § (2) bekezdésében a „csoportosulásban” szövegrész helyébe az
„európai területi társulásban” szöveg, 2. § (1) bekezdésében a „Csoportosulás” szövegrész
50
helyébe az „Európai területi társulás” szöveg, 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a
„csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 2. § (3)
bekezdésében az „A csoportosulásban” szövegrész helyébe az „Az európai területi
társulásban” szöveg, II. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az
„AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 3. §-ában az „A csoportosulás”
szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész
helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás”
szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „A
csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 5. § (11)
bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás”
szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi
társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az
európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés a), c)-e) és g)-j) pontjában az „a
csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 6. § (2) bekezdés
b)	pontjában az „a csoportosulásban” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásban”
szöveg, III. Fejezete címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ
EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS” szöveg, 7. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás”
szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (1) bekezdésében az „A
csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 8. § (2)
bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás”
szöveg, 9. §-ában az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás”
szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai
területi társulás” szöveg, az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi
társulás” szöveg, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a csoportosulás” szövegrész
helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 10. § (3) bekezdésében az „a csoportosulás”
szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 11. § (2) bekezdésében az „A
csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 12. §-ában a
„csoportosulásban” szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg, 13. §-ában az
„a csoportosulás” szövegrészek helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, V. Fejezete
címében az „A CSOPORTOSULÁS” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI TERÜLETI
TÁRSULÁS” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az
„Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész
helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az „a
csoportosulás” szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 14. § (3) bekezdés
51
b)	pontjában az „a csoportosulásnak” szövegrész helyébe az „az európai területi társulásnak”
szöveg, 14. § (5) bekezdésében az „A csoportosulás” szövegrész helyébe az „Az európai
területi társulás” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a csoportosulás” szövegrész helyébe az
„az európai területi társulás” szöveg, 15. § (3) bekezdésében a „csoportosulás” szövegrész
helyébe az „európai területi társulás” szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „a csoportosulást”
szövegrész helyébe az „az európai területi társulást” szöveg, 16. §-ában az „a csoportosulás”
szövegrész helyébe az „az európai területi társulás” szöveg, 17. §-ában az „A csoportosulás”
szövegrész helyébe az „Az európai területi társulás” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a „II.”
szövegrész helyébe az „5. §-ában, 6. §-ában” szöveg lép.
62.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIIL törvény módosítása
88. §
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 85. §-a.
63. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIIÍ. törvény
módosítása
89.	§
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. § b) pontjában a
„közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szöveg, 19.
§ (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi
kormányhivatalnál” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetőjének és
helyettesének” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és
igazgatójának az” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „- ide nem értve a közigazgatási hivatalt
szövegrész helyébe a „ , valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási
szerve” szöveg, 28. § (1) és (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
52
90.	§
Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIIL törvény 5. § (2)
bekezdésében a „vagy közigazgatási hivatal vezetésére” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében
az ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét szövegrész.
91.	§
A 11-63. alcím és ez a § 2011. január 2-án hatályát veszti.
53
Általános indokolás
A Kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának növelése, amelynek egyik
hangsúlyos eleme az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan
működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a Kormány területi feladatellátása
hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. A törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) célja ennek érdekében a jelenleg széttagoltan működő területi államigazgatás
szervezetrendszerének átalakításához a jogszabályi alapot megteremteni.
A megyei és fővárosi kormányhivatalok a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
átalakulásával jönnek létre, ebbe szakigazgatási szervként épülnek be meghatározott területi
államigazgatási szervek. A létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalokban elsősorban a
funkcionális feladatellátás egységesül, az integrálásra kerülő szervek szakmai autonómiája és
az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. A hatékonyabb szervezeti struktúra
bázisa tehát a megyei és fővárosi kormányhivatal.
Területi szinten a funkcionális feladatok ellátására nem jönne létre külön szervezet, hanem a
kormányhivatalon belüli szervezeti egység látná el a funkcionális feladatokat (pl. beszerzések,
karbantartás, felújítás).
Az előterjesztés szabályozza a kormányhivatal jogállását mint a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervét, mely egyaránt jelent államigazgatási feladatot ellátó, irányító,
ellenőrző szerepkört és a Kormány kormányzási feladataiban történő részvételt. Az
előterjesztés szabályozza a kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, illetékességi területére,
a hivatalok, illetve azok szakigazgatási szerveinek irányítására vonatkozó szabályokat, és
egyéb működési, így különösen a vezetési struktúrájára vonatkozó szabályokat határoz meg.
A hivatalok felett osztott irányítás érvényesül, azaz a közigazgatási és igazságügyi miniszter
szervi - és bizonyos ügyekben fennálló szakmai - irányító jogköre mellett minden ágazat az
adott ügycsoportok tekintetében szakmai irányítóvá válik.
A Javaslat meghatározza a kormányhivatalok fő államigazgatási feladatait. Ezek öt nagy
csoportba sorolhatóak: a hatósági tevékenység, a helyi és kisebbségi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzése, a területi államigazgatást érintő funkcionális feladatok, a
kormányzás területi feladataiban való részvétellel összefüggő feladatok (koordináció,
ellenőrzés, beszámolás, stb.), valamint egyéb feladatok (képzés, informatika, stb.).
54
Annak érdekében, hogy a Kormány a megyei kormányhivatalok útján a területi
államigazgatás teljes rendszerére rálátással bírjon, a kormányhivatalok koordinációs jogköre
az integrációra nem kerülő szervekre is kiterjed.
A keretszabályozáson túl a Javaslat megadja a jogi keretlehetőséget arra, hogy a Kormány
rendeletben döntsön kormányhivatal működésére és létrehozására vonatkozó
részletkérdésekben.
Annak érdekében, hogy a területi államigazgatási szervek integrációja hatósági eljárási
szempontból is zökkenőmentes legyen, a Javaslat tartalmazza az integrációval összefüggésben
szükséges törvénymódosításokat, valamint azokat a rövidtávon megvalósítható, a
bürokratikus terheket csökkentő és az eljárásokat egyszerűsítő módosításokat, amelyek az
integrációból eredő előnyökhöz kapcsolódva érezhetően javítják az államigazgatási
tevékenység hatékonyságát és megbecsültségét*
A Javaslat számos ponton módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Két.). A Két. módosítását
szükségessé tette az is, hogy a Két. 2009. október 1-jén hatályba lépett módosításával
összefüggő jogrendszeri felülvizsgálat - politikai konszenzus hiányában - nem teijedhetett ki
a kétharmados többséget igénylő törvényi rendelkezések módosítására. Jelen módosítás a
jogrendszeri koherenciához szükséges kis terjedelmű módosításokat is pótolja.
A módosítások közül kiemelendőek a megyei, fővárosi kormányhivatalok keretei között
kialakítandó integrált ügyfélszolgálati irodák hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban való
közreműködésének keretet adó rendelkezések. A hatóságokhoz való könnyebb hozzáférést
biztosító irodáknál a Javaslat alapján - fokozatosan kiépülve középtávon - lehetőség nyílik
többek között
-	a hatósági eljárások széles körét érintően kérelmek benyújtására,
-	az eljárások széles körét érintően a díjak, illetékek megfizetésére,
-	a több hatóság engedélyét igénylő tevékenységek egyablakos elintézésére,
-	az ügyfelek több hatósági nyilvántartásban is szereplő adataiban bekövetkezett
változások egyablakos bejelentésére,
55
-	más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási
rendszeréhez történő hozzáférés biztosítására, hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról
való másolatkészítésre, adatszolgáltatásra, valamint széleskörű tájékoztató és - akár
elektronikus - ügysegédi feladatok ellátására.
Az ügyfelek helyzetének javítása és jogainak védelme érdekében is több módosításra kerül
sor. A Javaslat az internet-hozzáféréssel rendelkező ügyfelek számára - ha azt kérik - a
jelenleginél szélesebb körben biztosít tájékoztatást az ügy előrehaladásáról azzal, hogy a
velük nem közölt, valamint a számukra már postára adott döntések szövegét, továbbá azt,
hogy a meghozott döntés ellen fellebbeztek, a hatóság e-mailben haladéktalanul megküldi.
Ezzel a megoldással az ügyfélnek több ideje jut az egy-egy döntéssel kapcsolatos reakcióra,
amely az eljárás felgyorsulását is eredményezheti. A Javaslat továbbá érdekeltté teszi a
hatóságokat a költségmentesség iránti kérelmek mielőbbi elbírálásában azáltal, hogy annak
elbírálásáig az ügyfél helyett a hatóságnak kell az eljárási költségeket előlegeznie, a jövedelmi
és vagyoni viszonyai alapján a költségek viselésére nem képes személytől ugyanis
értelemszerűen azok előlegezését sem lehet kérni. Az ügyfelek érdekeit szolgálja az az előírás
is, amely szerint 2011. január 1-jétől minden hatóságnak, valamint az ügyfélszolgálati
irodáknak is biztosítania kell az időpontfoglalás lehetőségét.
A módosítás az ügyfelek jogainak csorbítása nélkül csökkenti a hatósági eljárások
költségigényét is. Gyarapodik az egyszerűsített formában meghozható döntések köre,
valamint a formális döntést (végzést) nem igénylő eljárási cselekmények köre például azzal,
hogy a kizárás bizonyos esetekben szervezetvezetési jogkörben is megoldható lesz. A
hatóságok az egymással való kapcsolattartás során szélesebb körben élhetnek az egyszerűbb,
e-mailes, telefonos megoldásokkal. Az eljárás során hozott végzések zömét kizárólag azokkal
kell majd közölni, akiket az ténylegesen érint. Lehetőség nyílik arra, hogy az ágazati
szabályozás akár az eljárásért fizetendő összes költséget egyben az eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjba integráltan határozza meg, így fizetési kötelezettséget az
eljárásban csak egyszer kell előírni és teljesíteni.
A módosítás a hatósági eljárás több jogintézményét érintően is tartalmaz változtatásokat. A
Javaslat például a bizonyítékok ismertetésének kötelezettségét is a tényleges igényekhez
igazítja. A módosítás az ügyek gyors, hatékony és mind a hatóság, mind pedig az egymással
ellenérdekű ügyfelek számára kölcsönösen előnyös megoldások előtti akadályok lebontásával
elősegíti az egyezség, valamint a hatósági szerződés jogintézményének alkalmazását.
56
A Javaslat ezen túlmenően technikai, szövegpontosító jellegű, az általános eljárási kódex
könnyebb értelmezhetőségét biztosító módosításokat is tartalmaz annak érdekében, hogy az
ügyfelek és a hatóságok számára is könnyebben alkalmazható legyen, a hatósági
jogalkalmazás tovább egységesedjen. A módosítás célja végül, hogy a Két. rendelkezéseiben
a munkanapokban megállapított határidőket naptári napokban megállapított határidőkre
módosítsa.
A módosítások a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerveként, helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szervként, illetve a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény vonatkozásában kisajátítási
hatóságként történő, feladatkör szerinti megjelölésére is kiterjednek. Az módosított
rendelkezések vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése,
mivel a Javaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi kormányhivatal
látja el az érintett hatósági feladatokat. A kisajátítási eljárásban a szabályozás célja, hogy
biztosítsa a Kormány lehetőségét a közigazgatási szervezetrendszer szabad kialakítására.
Az integráció keretében indokolt a - már csak elszórtan működő - vagyonátadó bizottságok
megszüntetése, és helyettük a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének
a kijelölése. A Javaslat tartalmazza az ennek érdekében szükségessé vált módosításokat is.
A Javaslat módosítja az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi
XCIX. törvényt is, amelynek alapvető célja, hogy az európai területi társulás jóváhagyására
irányuló eljárás egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon úgy, hogy emellett a bírói kontroll
alkotmányos követelménye is érvényesüljön. Az európai területi társulásban való részvétel
jóváhagyására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatásköréből a Kormány által kijelölt
hatóság hatáskörébe kerül. A hatóság a Két. alapján jár el a kérelem tárgyában, amely
egyidejűleg biztosítja a döntés bírósági felülvizsgálatát is. A módosítás széles körben
biztosítja, hogy a hatóság ellenőrizhesse az európai területi társulások működésének
törvényességét, és ezzel összefüggésben a Fővárosi Bíróságnál eljárást kezdeményezhessen.
A Javaslat pontosítja a jóváhagyási eljárásban alkalmazandó anyagi jogi szabályokat,
valamint felhatalmazást ad a közigazgatás-fejlesztésért miniszter részére, hogy a részletes
eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.
57
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a használt fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket adja meg.
A 2-4. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve.
A kormányhivatalt általános hatáskörére figyelemmel a Kormány a közigazgatás-szervezéséit
felelős miniszter útján és a kormánymegbízott közreműködésével irányítja.
A Javaslat meghatározza a kormányhivatal speciális struktúrájában adódó vezetési elveket is,
így a kormányhivatal közvetlenül a kormánymegbízott vezetése alatt álló szervezeti
egységekből (összefoglaló néven törzshivatal), továbbá ágazati szakigazgatási szervekből áll.
Az 5. §-hoz
A fővárosi, megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveket
a Kormány rendeletben állapítja meg. A szakigazgatási szerv speciális jogállásának lényege,
hogy a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.
A 6-8. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. §-a a központi államigazgatási szervek
vonatkozásában meghatározza az irányítást és a felügyeletet alkotó hatásköröket, a szervi
irányító miniszter jogosítványi ezzel összhangban állnak. Tekintettel arra, hogy a
kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, ezért
szükségszerű a hivatalok tekintetében is az osztott irányítási rendszer érvényesítése. Ennek
keretében a szakmai irányítási jogkört a Javaslat - hatósági jogkörben, ágazati feladatokban,
valamint a szakigazgatási szervek eljárása vonatkozásában - az adott ügycsoport tekintetében
hatáskörrel rendelkező ágazati miniszter vagy más központi államigazgatási szerv vezetője
jogkörébe rendeli.
58
A 9. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes funkcionális feladatait indokolt integráltan
ellátni, erre biztosít lehetőséget a rendelkezés.
A 10-13. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti, akinek megbízatása a
Kormány megbízatásának megszűnésével megszűnik. A szakmai tevékenység folyamatossága
érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét, határozatlan idejű
kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkező főigazgató vezeti. A kormánymegbízottat
távolléte, illetve akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti. A főigazgató munkáját
általános helyettesként igazgató segíti. A Javaslat rögzíti a vezetők jogállására vonatkozó
alapvető szabályokat.
A 14-15. §-hoz
Sajátos a szakigazgatási szerv vezetőjének jogállása, akinek kinevezéséhez és felmentéséhez a
szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges. Ebből adódóan a fővárosi és megyei
kormányhivatal kormánytisztviselői és munkavállalói felett munkáltatói jogkörgyakorlás is
kettős, egyrészt a törzshivatal tekintetében a kormánymegbízott, míg a szakigazgatási szerv
kormánytisztviselői és munkavállalói felett a szakigazgatási szerv vezetője - a
kormánymegbízott kinevezés tekintetében fennálló kifogásolási joga mellett — gyakorolja a
munkáltatói jogokat.
A 16-17. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek
megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. Ezért a
központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik
ellátása során kötelesek együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal pedig feladatai
teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőitől
adatokat, felvilágosítást kérni.
Ugyancsak a területi államigazgatás összehangolt működésének elősegítését szolgálja a
fővárosi és megyei államigazgatási kollégium mint állandó koordinációs fórum működtetése.
59
A kollégium koordináló, összehangoló, előmozdító, segítő feladatot kap a területi társadalmi-
gazdasági reálfolyamatok kezelésében.
A kollégium mellett ugyanakkor a kormánymegbízott eseti jelleggel jogosult koordinációs
értekezletet összehívni egyes koordinációs feladatai végrehajtásához. Erre gyakorlati
példaként hozható fel a kialakult árvízi helyzethez hasonló helyzet felmerülése a jövőben,
mely esetben pl. a kialakult szociális feszültségek kezelésének koordinált megvalósítását
segíthetné elő a Kormány területi hivatala.
A 18. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatal - a rendvédelmi szervek kivételével - a Kormánynak
alárendelt szervek területi szervei tekintetében véleményezési jogkört gyakorol.
A 19. §-hoz
A Javaslatban szabályozott eljárásrend alapján a hivatal kezdeményezésére kivételes esetben a
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatot tesz a Kormánynak az Alkotmány 35. §
(4)	bekezdése alapján az alárendelt szervek törvénysértő határozatának és intézkedéseinek
megsemmisítésére illetve megváltoztatására. Az intézmény kiegészítő jellegű, és azokra az
esetekre szól, amikor az egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati eszközök nem tudnak
érvényesülni.
A 20. §~hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatal egyes feladatköreit sorolja fel azzal, hogy a fővárosi és
megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat is ellát.
A 21-24. §-hoz
A Javaslat a záró rendelkezéseiben állapítja meg a hatályba léptető rendelkezések és a
jogharmonizációs klauzula mellett a végrehajtási szabályokhoz szükséges felhatalmazó
rendelkezéseket, valamint a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal és a megyei, fővárosi
kormányhivatal közötti jogutódlási szabályokat.
A 25. §-hoz
60
A Javaslat kiegészíti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) vagyonátadás ügyében hozott határozatok bírósági megváltoztatására vonatkozó
szabályait a feladatellátásban bekövetkező szervezeti változásra figyelemmel.
A 26-27. §-hoz
A Pp. 339/A. §-a dogmatikai szempontból - egyúttal a jogalkalmazási problémák feloldása
érdekében - kerül pontosításra. A bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata során a
közigazgatási határozat meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok szerint indokolt eljárnia,
az alkalmazandó jogszabály azonban nem feltétlenül esik egybe a határozathozatalkor
hatályos jogszabállyal, a Pp. így dogmatikailag helytelen - és jogértelmezési aggályokat is
felvető - rendelkezést írt elő. Mivel jogszabályiam szempontból jelenleg is a közigazgatási
határozat meghozatalakor alkalmazandó jogszabály alapján kell a bírósági felülvizsgálatot
lefolytatni, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről,
végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendeletben indokolt átmeneti rendelkezés
beiktatása annak előírására, hogy a tárgybeli módosítást a módosítás hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 28-30. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
A 31. §-hoz
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításával szükséges rendezni
azt a helyzetet, hogy jelenleg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény és a
Két. eltérően rendelkezik a hatósági eljárásban felmerülő hatásköri összeütközés feloldására
hatáskörrel rendelkező szervről. A módosítás alapján a Két. hatálya alá tartozó esetekben a
Fővárosi ítélőtábla, más, nem a Két. hatálya alá tartozó közigazgatási hatóságok között
hatásköri vita esetén az Alkotmánybíróság jár el.
A 32. §-hoz
61
A más közigazgatási tisztséget vállaló országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan abban az
esetben is indokolt limitálni az országgyűlési képviselő javadalmazását, ha
kormánymegbízottnak nevezik ki.
A 33-35. §-hoz
1.	A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény a
korábbi szabályozáshoz képest változtatott egyes miniszteri feladat- és hatáskörök
megjelölésén és tartalmán. Ennek keretében a helyi önkormányzatokért való felelősség mint
miniszteri feladatkör a jövőben két miniszter, a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és
igazságügyi miniszter között oszlik meg, helyi önkormányzatokért való felelősség és helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelősség formájában. A módosítás célja,
hogy a megváltozott miniszteri feladat- és hatásköröket a konkrét feladatellátás jellegére
figyelemmel átvezesse az Ötv. vonatkozó rendelkezésein.
Ehhez kapcsolódóan a Javaslat a közigazgatási hivatalok fővárosi és megyei kormányhivatallá
alakítására tekintettel szükségessé vált módosításokat is átvezeti, az Ötv. 98. (2) bekezdésében
a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelöli ki mint a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzéséért felelős szervet.
2.	A Javaslat arról rendelkezik, hogy a jövőben a vagyonátadó bizottságok feladat- és
hatáskörébe tartozó, a vagyonátadás menetével, a folyamatban lévő, illetve az esetlegesen
ismét felmerülő ügyekkel, valamint az egyes vagyontárgyak használati jogának változásához
szükséges döntésekkel kapcsolatos feladatokat a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve (2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok) lássák el.
A feladatellátás rendezésének indoka, hogy a folyamatban lévő ügyekre, illetve az esetlegesen
korábban elkezdett, de valamely oknál fogva be nem fejezett ügyek újbóli előfordulásának
lehetőségére, a későbbiekben is szükség lesz, illetve szükség lehet a vagyonátadási ügyekkel
kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságra.
3.	A Javaslat elvégzi az Ötv. és a Két. közötti összhang érdekében szükséges
változtatásokat. így mivel az Ötv. 11. § (2) és (3) bekezdése párhuzamos a Két. vonatkozó
rendelkezésével, ezért annak hatályon kívül helyezése javasolt. Az Ötv. 109. §-ának a
hatályon kívül helyezése azért indokolt, mert az egyrészt az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1981. évi I. törvényre, vagyis egy már hatályon kívül helyezett
62
jogszabályra hivatkozik, másrészt a Két. szabályait az Ötv. kifejezett rendelkezése ellenére is
alkalmazni kell az Ötv. szerinti közigazgatási hatósági ügyekben, harmadrészt a Két.
szabályaitól nem az Ötv. rendelkezései alapján, hanem kizárólag a Két. szabályai szerint van
lehetőség az eltérésre.
A 36-38. §-hoz
1.	A Javaslat értelmében az ún. európai területi társulásban való részvétel jóváhagyása a
jövőben hatósági eljárásban történik, ezért az illetékmentességet - az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés kiegészítésével - a tárgyi
illetékmentes hatósági eljárások között kell szabályozni. Ezzel párhuzamosan van szükség az
Itv. 57. § (1) bekezdés e) ponljában - a korábbi terminológiával - az európai területi
együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárásra
vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezésére. A rendelkezések az európai területi
együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény módosításával egy időben
lépnek hatályba, az ezt követően indult ügyekben alkalmazandók az Itv. 97. § (1) bekezdés
második mondatának megfelelően.
2.	Az Itv. 67. § (2) bekezdésének a módosítása szövegpontosító céllal történik.
3.	Az Itv. 67. §-ának új (3a) bekezdésének megállapítását az indokolta, hogy a hatályos
szabályozás alapján bonyolultabb ügyekben az ügyfelet az eljárás megindításakor
megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett a hatósági eljárás során még
számos alkalommal lehet, illetve kell újabb - a Két. 153. § (2) bekezdése szerinti - eljárási
költség előlegezésére felhívni. Ez sem a hatóságok, sem az ügyfelek számára nem megfelelő,
hiszen megakasztja az eljárás menetét (például nem rendelnek ki addig szakértőt, amíg annak
díját és költségét nem előlegezik meg). A módosítás lehetővé teszi, hogy akár néhány, akár
valamennyi egyéb eljárási költséget a díjba be lehessen számítani.
Annak érdekében, hogy az ügyfél alappal tudjon hivatkozni arra, hogy az esetleges egyéb
eljárási költséget már a kérelem benyújtásakor megfizette, az Itv. 67. §-ának új (3b)
bekezdése előíija az igazgatási szolgáltatási díjak alapjául szolgáló költségszámítások
interneten való közzétételét.
63
Az Itv. tárgybeli módosításával összekapcsolódik a Két. 156. § (6) bekezdésében
megállapított előírás, amely szerint az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség
előlegezésére és viselésére, amelyet a díj tartalmaz.
4.	Hatályon kívül helyezendő az Itv. Melléklet XV. pontjának 3. alpontja, mert az
építésügyi hatósági eljárásban a felügyeleti eljárás hivatalból indul, a hivatalbóli eljárások
kezdeményezéséért pedig az Itv. alapján nem lehet illetéket szedni.
5.	A Javaslat átmeneti rendelkezés megállapításával tisztázza az alkalmazási kérdéseket is.
A 39-42. §-hoz
Az Ötv.-módosítás sál összhangban szükséges az egyes állami tulajdonban lévő
vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
módosítása is. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási hivatalok (2011. január 1-jétől megyei,
fővárosi kormányhivatalok) jelenleg is részt vesznek a vagyonátadási ügyek intézésében, a
szakmai hozzáértés e szerveknél rendelkezésre áll, így reális alternatívát jelentenek a
vagyonátadó bizottságok működésének kiváltására. A módosítás külön szervezetalakítást nem
igényel, a hivatalok feladatkörét nem bővíti ki számottevő mértékben (jelenleg mintegy húsz
ügy van folyamatban a bizottságok és a bíróságok előtt).
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény a tulajdonba adás szabályain kívül az egyes vagyontárgyak
használatát is szabályozza. E rendelkezések határozzák meg az állami, illetve önkormányzati
tulajdonba kerülő vagyon (vagyonrészek) használatát, a feladatot ténylegesen ellátó szerv
részére használati jogot biztosítva. Feladatváltozás esetén változik a használat joga, az
érintettek megegyezésének hiányában pedig a vagyonátadó bizottságok közreműködésére van
szükség.
Az előzőekben részletezettekre figyelemmel - 2011. január 1-jével - a Javaslat a jelenleg még
működő két vagyonátadó bizottság megszüntetését és az általuk ellátott feladatoknak a
fővárosi és megyei kormányhivatalok útján történő ellátását eredményezi.
A Javaslat - a jelenlegi kétfokú közigazgatási eljárás helyett - a megyei, fővárosi
kormányhivatalok által hozott döntések elleni fellebbezési lehetőségét kizárja azzal, hogy e
határozatok ellen közvetlenül a bíróságnál lehessen jogorvoslatért folyamodni. Természetesen
a bíróság elsőfokú döntése ellen szintén biztosított további egy jogorvoslati lehetőség.
64
A 43-45. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a vagyonátadó bizottságokat érintő, már nem alkalmazható
átmeneti rendelkezést.
A 46-47. §-hoz
A Javaslat módosítja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvényt. A Két. 12. § (4) bekezdése alapján ha törvény nem
közigazgatási feladat ellátásáért felelős személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör
gyakorlására, meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekben a Két. rendelkezései az
irányadók. A módosítás egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha az adatvédelmi biztos
a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának megszüntetése hiányában
határozatban elrendeli a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy
megsemmisítését, megtiltja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, illetve
felfüggeszti az adatok külföldre továbbítását, hatósági jogkörben jár el, vagyis a Két. szerinti
határozatot hoz. A módosítás az adatvédelmi biztos által felvetett problémát kezel.
A 48-52. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
Az 53. §-hoz
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 34. § (1)
bekezdésének a módosítása azért szükséges, mert a Két. 48. §-a alapján hatósági eljárásban az
65
elővezetést nem határozatban, hanem végzésben rendeli el a hatóság, míg a bíróságok a Pp. és
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján határozatban rendelkeznek.
Emellett az Rtv. módosítása a közigazgatási hivatalnak - 2011. január 1-jétől
kormányhivatalnak - a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként
történő, feladatkör szerinti megjelölésére irányul.
Az 54-75. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
A 76-79. §-hoz
A területi integrációból fakadóan szükségessé vált módosítások mellett, azok érvényesítése és
az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarát kialakítása érdekében a Javaslat több
ponton módosítja, pontosítja a Két. szövegét*
1.	A Két. 5. § (4) bekezdése szerinti módosítás kapcsán ki kell emelni, hogy a végzések
közlésére vonatkozó szabályozás alapelvi szintű változást eredményez, hiszen a továbbiakban
nem kell minden végzést minden ügyféllel közölni. Ehelyett a végzést csak azzal közli a
hatóság, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, illetve akinek az jogát vagy jogos érdekét
érinti. A részletszabályok változásának kifejezése érdekében ezért az érintettekre való utalás
bizonyult megfelelőnek.
2.	A Javaslat hatályon kívül helyezi a Két. 6. § (3) bekezdését, ugyanakkor a rendelkezés a
Két. 61. § (1) bekezdésébe kerül át, továbbá a bírságolható személyek köre kibővül az eljárás
rosszhiszeműen eljáró egyéb résztvevőivel is. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a
rosszhiszemű ügyfél szankcionálása nem pusztán alapelvi jellegű, hanem - ha annak
törvényes feltételei fennállnak - kötelezően alkalmazandó jogszabályi rendelkezés. A Két. 6.
§ (3) bekezdésének a hatályon kívül helyezése továbbá nem érinti a hatóság tájékoztatási
kötelezettségét, az ugyanis az a Két. 5. § (2) bekezdés alapján továbbra is fennáll, és
66
kifejezetten ki kell, hogy teijedjen a rosszhiszemű eljárásra és annak lehetséges
következményeire is.
3.	A Két. új 8. §-a az ügyfeleknek és az eljárás egyéb résztvevőinek kedvezve alapelvi
szinten rögzíti, hogy a kérelmező ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét megilleti az a jog,
hogy - a Két. keretei között - a rendelkezésre álló kapcsolattartási fonnák közül a saját
érdekeinek leginkább megfelelőt választhassa. Ezzel szemben a hatóságnak a Két. 28/A. §
alapján továbbra is a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjainak megfelelően kell
az alkalmazott kapcsolattartási formát megválasztania. E módosítással egyidejűleg a
kapcsolattartásra vonatkozó nem alapelvi jellegű rendelkezések a Két. kapcsolattartásra
vonatkozó fejezetébe kerültek.
4.	A Két. 10. § (1) bekezdésében a hatályon kívül helyezett szövegrész nem tartalmaz a
rendelkezéshez képest további normatív tartalmat, csupán magyarázó jellegű, elhagyása
szövegpontosítás érdekében javasolt.
5.	A Két. 13. § (1) bekezdés b) pontjának a hatályon kívül helyezése a rendelkezés nehezen
értelmezhető és alkalmazható jellege miatt szükséges: a helyi önkormányzat által juttatott
támogatásokra a Két. legfeljebb közvetetten, háttéijogszabályként alkalmazandó, ugyanis az
önkormányzati támogatásokról szóló jogszabály határozza meg az eljárási garanciákat.
6.	A Javaslat egyszerűsíti a privilegizált eljárásokra vonatkozó szabályozást annyiban,
hogy biztosítja, az eddig is sok szempontból kivételezett eljárások (az atomenergia
alkalmazási körébe tartozó ügyek, a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárás, valamint
a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárások) privilegizált eljárásnak minősülnek.
Hangsúlyozandó, hogy a módosítás pontosításnak tekinthető, ténylegesen nem szélesíti a
Ket.-et csak szubszidiáriusan alkalmazó eljárások körét.
7.	A Két. 15. § (6) bekezdésének a módosítása - a vonatkozó ágazati szabályozással
összhangban - egyértelművé teszi, hogy kizárólag a szabályszerűen értesített ügyfél
mulasztásához fűződhet az ügyfél számára hátrányos jogkövetkezmény. Emellett a
szabályozás célja annak egyértelmű meghatározása, hogy az ügyfél részvétele alatt mi értendő
az elsőfokú eljárásban.
67
8.	A Két. 15. § (7) bekezdése módosításának az oka, hogy az eljárási képesség megléte az
ügy jogszerű elbírálásának olyan sarokköve, amelynek vizsgálata nem lehet hatósági
mérlegelés tárgya.
9.	A Két. 16. § (3) bekezdésének a módosítására azért kerül sor, mert egyrészt
egyértelművé szükséges tenni, hogy az anyagi jogi jogutódlás nem a Két.-bői következik,
másrészt azt is egyértelművé teszi a módosítás, hogy a jogutódlás esetében biztosított későbbi
teljesítési lehetőség nem fizetési kedvezmény, hanem az önkéntes teljesítést biztosító önálló
jogintézmény. Emellett az önálló jogintézmény mellett élhet a jogutód a Két. 74. §-a szerinti
fizetési kedvezmény lehetőségével.
10.	A Két. 16. § (6) bekezdésének módosítása egyrészt azon alapul, hogy a jogutódlás során
a jogelőd kötelezettségeiért való helytállás az új teljesítési határidő megállapítása ellenére
adott esetben méltánytalanul hátrányosan érintheti a jogutódot, ezért indokolt számára
fellebbezési jogot biztosítani, annál is inkább, mert a szóban forgó végzést jogorvoslattal
megtámadható határozat már nem követi. A jogutódlás kérdésében való döntés emellett
alapvetően érintheti az eljárásban részt vevő többi ügyfél érdekét is, ezért indokolt, hogy a
hatóság e végzést valamennyi ügyféllel közölje, és e tárgyban ne rendelkezzen mérlegelési
joggal.
11.	A Javaslat meghatározza, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, emellett az Ötv. 98. § (2) bekezdésének
módosításával kijelöli, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv. Ezeket a köznévi megjelöléseket alkalmazza a
Javaslat a Ket.-et illetően is.
12.	A Két. 21. § (1) bekezdés c) pontjában indokolt az illetékességi okok olyan tartalmú
kibővítése, hogy az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött, de hatósági ellenőrzés,
felügyelet alá eső tevékenység gyakorlásának helye is megalapozza a hatóság eljárási
jogosultságát.
13.	Az adatszolgáltatást csak részben teszi az gyorsabbá, ha az adatok elektronikusan
rögzített nyilvántartásban rendelkezésre állnak, a másik feltétel az, hogy a hatóságok között az
elektronikus kapcsolattartás megoldható legyen. Erre figyelemmel szükséges a Két. 26. § (5)
bekezdését kiegészíteni.
68
14.	A kapcsolattartásra vonatkozó nem alapelvi jellegű rendelkezések a törvény
kapcsolattartásra vonatkozó fejezetébe kerülnek. Már jelenleg is lehetőség van arra, hogy az
ügyfél megválaszthassa, hogy milyen formában tart kapcsolatot a hatósággal, de ezen eddig
csak egy alkalommal változtathatott. A Két. 28/A. § (3) bekezdés módosítása biztosítja, hogy
-	mindaddig, amíg ezzel az ügyfél nem él vissza - a törvény keretei között bármikor,
bármilyen formában szabadon kommunikálhasson a hatósággal.
A Két. 28/A. § (5) bekezdésének a módosítása a hatóságok egymás közötti kommunikációs
kötöttségének lazítására irányul, hiszen az elektronikus levél és a telefon kapcsolattartás során
való kötelező használatának előírása nem biztos, hogy minden ügyre vonatkozóan praktikus
megoldás. Mindemellett a döntések joghatással bíró továbbításánál - a döntések tartalmának
kiemelt jelentősége miatt - indokolt fenntartani a döntések közlésére vonatkozó eltérő
szabályok alkalmazását.
A Két. 28/B. § (4) bekezdésében szövegpontosítás történik, összefüggésben azzal, hogy a
kapcsolattartásra vonatkozó nem alapelvi jellegű rendelkezések a törvény kapcsolattartásra
vonatkozó fejezetébe kerülnek.
A Két. 28/C. § (2) bekezdésének a hatályon kívül helyezése azért indokolt, mert a Két. 28/A.
§ (3) bekezdésben foglalt rendelkezésre figyelemmel szükségtelenné válik.
15.	Az eljárás megindításáról az ügyfeleket értesíteni kell, amely viszont nem
szükségszerűen igényel végzési formát, ezért a Két. 29. § (11) bekezdése indokolatlanul
merev formai követelményt írt elő.
16.	A Két. 32. § (8) bekezdésének a módosítása egyértelművé teszi, hogy a felfüggesztés
időtartama alatt csak azokat a felfüggesztéssel összefüggő eljárási cselekményeket lehet
hatályosan megtenni, amelyek arra irányulnak, hogy a felfüggesztést meg lehessen szüntetni.
Ehhez az általános szabályhoz képest speciális a 32. § már hatályban lévő (9) bekezdése,
amely szerint a hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban
lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás
felfüggesztése nem érinti. A módosítás révén tehát a felfüggesztés jogkövetkezményei és az
ezek alóli ésszerű kivételi kör teljessé válik.
17.	A hatósági eljárási határidők munkanapban való számítása nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket, indokolt ezért visszatérni a naptári napban történő számításhoz. A Javaslat
69
teljes körűen tartalmazza a Ket.-ben foglalt eljárási határidők naptári napra történő
átváltásához szükséges módosításait.
A Két. 33. § (1) bekezdésének a módosítása egyértelművé teszi, hogy az általános ügyintézési
határidő nem csupán a döntést nem igénylő, hanem a végzést igénylő eljárási cselekményekre
is vonatkozik.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Két. 33. § (3) bekezdés i) pontját. Mivel az ügygondnok
kirendelésére irányuló eljárás önálló hatósági eljárás, amelynek lefolytatása nélkül az ügy
érdemben nem dönthető el, így az valójában az eljárás felfüggesztését teszi szükségessé.
A Két. 33. § (5) és (6) bekezdésének a módosítása a Ket.-nek a határidő-számításra vonatkozó
65. §-ával való összhangot szolgálja, valamint egyértelművé teszi, hogy a megismételt
eljárásban az ügyintézési határidő mikor kezdődik.
18.	A Két. 33/A. § (1) bekezdését érintő pontosítással egyértelművé válik, hogy a
visszafizetés alapja az adott (első-, másodfokú vagy szakhatósági) eljárásért megfizetett díj
vagy illeték.
A végzések közlésének új szabályozása miatt egyes konkrét eljárási cselekményeknél,
döntéseknél tételesen rögzíteni kell, ha az ügyfél jogát, jogos érdekét közvetlenül nem érintő
döntést különböző okokból mégis szükséges vele közölni. A Két. 33/A. § (4) bekezdésében
foglalt előírás biztosítja, hogy az ügyfél tudomást szerezzen arról, hogy mivel az ügy
határidőben történő elbírálásának elmulasztása nem maradt jogkövetkezmény nélkül.
19.	A Két. 33/B. § (2) bekezdése azt írta elő, hogy az egyesített ügyek ügyintézési határideje
tekintetében a legkorábban lejáró ügyintézési határidő az irányadó. Ez az ügyféli jogosítvány
alkalmasnak bizonyult arra, hogy az ügyfelek visszaéljenek vele, hatályon kívül helyezése
vált indokolttá. A dereguláció ugyanakkor nem záija ki azt, hogy az ügyfél az egyesítést a
hatóságnál kezdeményezze, de erről a hatóság a Két. 33/B. § (1) bekezdése szerinti keretek
között szabadon dönthet.
20.	A hatóságok, jogalkalmazók egyöntetűen kifogásolták a Két. 38/B. § (2) bekezdésében
foglalt rendelkezést, amely szerint ha a közreműködő hatóság által kibocsátott hiánypótlási
felhívásnak az ügyfél határidőben eleget tett, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatóság a kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozóan újabb hiánypótlási felhívást nem
bocsáthat ki. Egyes értelmezés szerint ez az előírás az eljáró hatóságok hiánypótlási jogának
70
(gyakorlati) elvonásával járt, ahhoz vezethetett, hogy az eljáró hatóság nem tudta kellőképpen
feltárni a tényállást, hiszen nem hívhatta fel az ügyfelet újabb hiánypótlásra. A másik
következmény az volt, hogy - ennek kockázatát fel nem vállalva - a közreműködő hatóság
inkább nem is élt hiánypótlási jogával, ami szintén nem szolgálta az ügy és az ügyfelek
érdekeit. Természetesen a hivatkozott rendelkezés deregulációja nem akadályozza meg, hogy
a közreműködő hatóságot ténylegesen kijelölő törvény, kormányrendelet a hatályon kívül
helyezett rendelkezéshez hasonló megoldással védje az ügyfeleket az indokolatlan
hiánypótlásokkal szemben. A rendelkezés deregulációja indokolt továbbá az integrált
ügyfélszolgálatok elterjedésének elősegítése érdekében is.
21.	Az Alkotmánybíróság 104/2010. (VI. 10.) AB határozata alapján nem lehet mérlegelni a
személyazonosító adatok zárt kezelésének az elrendelését akkor, ha ennek a - törvényben is
meghatározott - feltételei fennállnak, szükségessé vált a Két. szabályait az alkotmánybírósági
határozat megállapításaihoz igazítani.
A Két. 39/A. §-ának módosítása vált indokolttá azért is, mivel az iratanyag része a hivatalbóli
eljárást kezdeményező, bejelentő személy azonosító adata is, ezért védelmük érdekében
számukra is lehetővé kell tenni, hogy adatai zárt kezelését kérelmezze.
A Két. 78. § (2) bekezdésének a módosítása továbbá szükségessé teszi annak a speciális
szabálynak az előírását, hogy az adatok zárt kezelését elrendelő végzést kizárólag a kérelmet
előterjesztővel kell közölni. Ebből következően annak szövege sem küldhető meg az ügyfél
részére, ez tételesen megjelenik a Két. 78/A. §-ban is.
22.	A Javaslat a Két. 42. § (l)-(2) bekezdését illetően tisztázza, hogy az eljárás egyéb
résztvevői (azok teljes köre) nem csupán az ügy másodfokú elintézéséből vannak kizárva,
hanem általában véve nem vehetnek részt az ügy elintézésében.
23.	A Két. 43. § (2) bekezdés módosításának az oka, hogy mivel a nyilvánvalóan alaptalan
kizárási kezdeményezés súlyos jogkövetkezményekkel járhat, aminek alapja lehet korábban
már elbírált kizárási kérelemmel azonos tartalmú újabb kérelem is, garanciális jelentőségű
hogy e végzéseket minden ügyféllel közöljék. A kiegészítés a Két. 78. § (2) bekezdésében
foglalt szabályozás miatt vált szükségessé.
A Két. 43. §-ának új (2a) bekezdésével kapcsolatban kiemelendő, hogy abban az esetben, ha a
kizárást nem az ügyfél kezdeményezi és az ügyfél az eljárás megindításáról való értesítése
71
hiányában nem is ismeri az eljáró ügyintéző nevét, formális végzés helyett elegendő
szervezetvezetési jogkörben a kizárást és az új ügyintéző kijelölését elintézni. Ez különösen
azokban az esetekben indokolt, amikor az eljárás megindításáról azért nem értesítették az
ügyfeleket, mert az veszélyeztetné az eljárás eredményességét.
24.	A Két. 46. § új (6) bekezdése az idézés, 47. § (8) bekezdése az elővezetés elrendelése
kapcsán kizárja az önálló jogorvoslat lehetőségét, mivel ez az ügy elhúzására ad alkalmat. Az
idézett személy a Két. 96. §-a alapján gyakorolhatja jogorvoslathoz való alkotmányos jogát.
Az ismételt idézésre meg nem jelenő személy rendőrség útján történő elővezetése tekintetében
megfelelő garanciát nyújt a Két. 48. § (3) bekezdése által előírt ügyészi jóváhagyás.
25.	Méltányossági megfontolásokból indokolt, hogy a hatóság kivételesen tartózkodási
helyükön hallgassa meg azokat a személyeket, akik számára különböző okokból a hatóság
székhelyére való eljutás, utazás aránytalan nehézséget jelent.
26.	A Két. 50. § (5) bekezdésének módosítása az eljárások elhúzódásának megelőzése
érdekében indokolt. A pontosítás alapján egyértelmű, hogy a hatóságnak csak biztosítania kell
-	megfelelő határidő tűzésével - a véleményezés lehetőségét, de nem köteles bevárni a
vélemény megérkezését.
27.	A Két. 50/A. § új (5) bekezdése kimondja, hogy a lefoglalást elrendelő, valamint a
lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van
helye, a fellebbezésnek pedig a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Mivel a
lefoglalás tárgyában hozott döntések közvetlenül érintik a lefoglalt dolog feletti tulajdonjogot,
ezért garanciális azoknak a végrehajtásra halasztó hatállyal nem bíró önálló
megtámadhatóságát biztosítani.
28.	A Javaslat a Két. régi hiányosságát pótolja azzal, hogy az 53. §-t új (7) bekezdéssel
egészíti ki, amely szerint ha a megidézett tanú jogszerűtlenül nem tesz tanúvallomást, eljárási
bírsággal sújtható. A Két. 61. § (1) bekezdése alapján ugyanis a Ket.-nek tételesen meg kell
határoznia, hogy mely eljárási kötelezettségek felróható megszegése esetén van helye eljárási
bírság kiszabásának, a vallomás megtagadása esetére pedig mindezidáig a hatóság nem
rendelkezett hatékony szankciós eszközzel.
A Két. 61. § (1) bekezdése szabályozza ezentúl az idáig a Két. 6. § (3) bekezdésében
meghatározott jogkövetkezményt, a bírságolható személyek köre továbbá kibővül az eljárás
72
rosszhiszeműen eljáró egyéb résztvevőivel is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a
rosszhiszemű ügyfél szankcionálása nem pusztán alapelvi jellegű, hanem - ha annak
törvényes feltételei fennállnak - kötelezően alkalmazandó jogszabályi rendelkezés. Ilyen
esetben a többletköltségek megtérítésére való kötelezést illetően a hatóságnak nincs
mérlegelési joga.
29.	A Két. 64. § (1) bekezdése módosításának az oka, hogy abban az esetben, ha a hatósági
tárgyaláson az ellenérdekű ügyfelek megjelennek, az ügy mielőbbi elbírálását segíti, ha a
hatóság megpróbál közvetíteni, egyezséget létrehozni a felek között.
30.	Bár a Javaslat visszatér az eljárási határidők naptári napban történő számítására,
kivételesen a kézbesítési vélelem szabályainál - a 2009. október 1-jét megelőző
szabályozásnak és a horizontális jogrendszeri szabályozásnak megfelelően - maradt
munkanapban megállapított határidő. Erre és egyes ágazati, munkanapban számító
jogszabályra figyelemmel a Két. határidő-számításra vonatkozó általános szabályainál utalni
szükséges arra, hogy a napokban vagy munkanapokban megállapított határidő mely
körülmények nem számítanak be.
31.	A Két. 69. § (1) bekezdés a) pontját érintő hatályon kívül helyezésre azért volt szükség,
mert a rendelkezés azt a téves látszatot keltette, mintha a döntés jogerőre emelkedése után a
döntés tervezetébe be lehetett volna tekinteni.
A Javaslat az iratbetekintés szabályai között tisztázza azt is, hogy az iratbetekintés
engedélyezéséről a hatóságnak nem kell külön döntést hoznia, emellett hangsúlyosabbá teszi a
hatóságnak a különböző okokból védendő adatokra vonatkozó vizsgálati kötelezettségét.
A Két. új 69/B. §-a arra az esetre ad eljárásrendet, amikor az iratbetekintés iránti kérelem
vizsgálata során észleli a hatóság, hogy üzleti titok vagy méltányolható magánérdek védelme
lehet indokolt, az üzleti titok, magánérdek jogosultja azonban az iratbetekintés kérelmezéséig
nem intézkedett adatai védelmében. A hatóságnak ilyenkor a 68. § (1) bekezdés d) pontjára is
figyelemmel a feltehetően védett adat védelme érdekében az üzleti titok, magánérdek
jogosultját fel kell hívnia, hogy nyilatkozzon, valóban üzleti titokról vagy más méltányolható
érdekről van-e szó, kéri-e ezek zártan kezelését.
A módosítás alkalmas annak a helyzetnek a kezelésére is, mikor az iratbetekintési jog
kérelemre való korlátozását követően - akár már az eljárás lezárását követően - merülnek fel
73
olyan körülmények, amelyek utóbb az iratbetekintési jog korlátozásának indokait
megszüntetik, például akkor, ha az üzleti titok jogosultja felhagy az ezt megalapozó
tevékenységével, vagy az üzleti titkot maga hozza nyilvánosságra. Az ügyféli jogok minél
teljesebb érvényesülése érdekében indokolt megteremteni annak - a védett adat jogosultja
számára is garanciát jelentő - lehetőségét, hogy a korábbi hatósági döntést felül lehessen
vizsgálni.
32.	A Két. 70. § (2) bekezdés módosításának a célja annak biztosítása, hogy valamely
ügyfél passzivitása révén ne húzódhasson el az eljárás. Ha az ügyfélnek volt lehetősége a
bizonyítékok megismerésére, de nem élt ezzel a jogával, akkor a hatóság mellőzheti a
bizonyítékok megismerhetőségére vonatkozó értesítést.
33.	A Javaslat az ügyfelek érdekei mellett a területi integrációhoz kapcsolódóan a hatóságok
terheinek csökkentésének is fokozott figyelmet szentel. A Javaslat a garanciális elemek
fenntartásával egyszerűsíti a döntésekre vonatkozó szabályozást, a végzéseknek a jövőben
valóban csak a lényeges információkat kell tartalmazniuk.
34.	A Javaslat hatályon kívül helyezi a Két. 75. § (2) bekezdését, mivel a jogbiztonságot
súlyosan sérti, hogy az egyezség jóváhagyását követő egy éven belül az egyezségben részt
vevő bármely ügyfél azt felboríthatja. Ez nem segíti elő, hanem kifejezetten gátolja az
egyébként az ügyek gyors és mindenki megelégedésére szolgáló elintézésének formát adó
egyezség jogintézményének az alkalmazását.
35.	A Két. 77. § (2) bekezdés módosításának alapja, hogy a hatósági szerződés
intézményének az elteljedését gátolja a Ket.-nek az a merev szabályozása, amely a hatósági
szerződés bármely tekintetben való megsértéséhez a végrehajtható határozattá való alakulást
társítja. Erre tekintettel indokolt ágazati szinten szabályozni a hatósági szerződés
megsértésének egyes enyhébb jogkövetkezményeit.
36.	A Két. 78. § (2) bekezdése módosításának és a Két. új 78/A. §-a megállapításának az
alapja, hogy a bonyolultabb ügyek intézése során jelenleg a hatóság számos olyan iratot,
döntést közöl az ügyféllel, amelyek nem vagy nem közvetlenül rá vonatkoznak. így például
hivatalos iratban közlik vele, hogy az eljárás valamely más résztvevőjét a hatóság elé idézik,
bírsággal sújtják, vagy a hatóság más hatóságokat von be az eljárásba. A tervezett módosítás
biztosítja, hogy ezeket az eljárás során felmerülő döntéseket csak azokkal közöljék, akiket az
ténylegesen érint.
74
Ehhez kapcsolódóan a Javaslat mindazon pontokon kiegészíti a Ket.-et konkrét közlési
előírásokkal, ahol a 78. § (2) bekezdésében foglalt általános rendelkezés nem - vagy csak
értelmezési kérdéseket felvetve - írná elő a hatóságnak, hogy az egyébként nyilvánvalóan
érintett ügyfelekkel közölje döntését (például a jogutódlás, a kiegészített, kijavított döntés,
valamint a jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárások alapján hozott döntések esetében).
Annak érdekében ugyanakkor, hogy az ez iránt érdeklődő ügyfelek folyamatosan követni
tudják ügyük állását, a Javaslat által beiktatott 78/A. § biztosítja, hogy a hatóság az ügyfél
kérésére e-mailben tájékoztatást adjon ezekről az ügyféllel nem közölt végzésekről. A
szabályozás rögzíti továbbá azt is, hogy az ügyfél számára ezekről a döntésekről az egy
alkalommal történő másolatkészítés ingyenes. Ugyancsak kérheti majd az ügyfél, hogy a neki
címzett és már postára adott iratokat tájékoztató jelleggel e-mailben is küldjék meg részére.
Ez nem helyettesíti a papír alapú kommunikációt (vagyis a döntés közlésének a joghatásait
továbbra sem ez, hanem a postai kézbesítés váltja ki), de lehetővé teszi, hogy az internet-
hozzáféréssel rendelkező ügyfelek a lassú postai kézbesítést akár napokkal megelőzően
tudomást szerezzenek ügyük fejleményeiről. Ezzel kapcsolatban például a hatásterületen élő
ügyfélnek lehetősége lesz arra, hogy a vele hirdetményi úton közölt döntések e-mailen való
közlését is kéije. Kiemelendő, hogy a döntés szövegének e-mailben való továbbítása nem
minősül közlésnek, a közlés joghatásai ehhez nem fűződhetnek. A hatóságokat ehhez
kapcsolódóan fokozott felelősség terheli, hogy a Két. 5. §-ának megfelelően tájékoztassa
ezekről körülményekről.
37.	A Két. 81/A. § új (4) bekezdését, valamint 81/B. § új (5) bekezdéséit is a 78. § (2)
bekezdésében szabályozott közlési reform indokolta: a kijavítás és a kiegészítés nem érinti
minden esetben mindazokat, akikkel az eredeti döntést közölték, így az általános szabályból
nem vagy nem feltétlenül következne, hogy valamennyien tudomást szereznek az általuk
ismert döntés kiegészítéséről, kijavításáról. Ezzel szemben rögzítendő, hogy ezeknek az
egyébként nem érintett személyeknek is tudniuk kell, hogy az általuk ismert döntés
valamilyen módon változott, ezért a Javaslat előíija, hogy a kijavító, illetve a kiegészítésről
hozott döntéseket mindazokkal közölni, akik az eredeti döntést megkapták.
38.	A Két. 86. § új (6) bekezdése biztosítja, hogy az ügyfél a rá vonatkozó adatok
megváltozását egyablakos ügyintézés keretében a lehető legtöbb, a Kormány által rendeletben
meghatározott hatósági nyilvántartás tekintetében bejelenthesse. A módosítás a felállítani
75
tervezett integrált ügyfélszolgálat feladatává teszi az adatváltozásnak a hatósági nyilvántartást
vezető hatósághoz való eljuttatását, amelynek hivatalból át kell vezetnie az adatváltozást.
39.	A Két. új 93. §-a szerint ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja,
hogy az ellenőrzés megindításáról értesített ügyfél nem sértette meg a jogszabályokban és a
hatósági határozatban foglalt előírásokat, erről az ügyfelet értesíti. Ha a hatósági ellenőrzés
megindításáról az ügyfelet értesítették, indokolt, hogy arról is értesítsék, ha az ellenőrzés
anélkül zárul le, hogy jogszabálysértést vagy hatósági határozat megsértését állapították volna
meg.
40.	A gyakorlatban bizonytalanság jelentkezett, hogy abban az esetben, ha a hatóságnak
más hatóság hatáskörébe tartozó jogszabálysértés jut a tudomására, milyen tartalommal és
formában kell ezt jeleznie. A módosítás az egységes jogalkalmazás kialakítása - és részben a
személyes adatok védelme -érdekében úgy rendelkezik, hogy a hatáskörrel rendelkező
hatóságnál a jegyzőkönyv vonatkozó részével kell kezdeményezni a megfelelő eljárást. A
megkeresés tehát végzés formát nem igényel. Hozzá kell fűzni, az eljárást kezdeményező
hatóság nem kerül ügyféli pozícióba, a kezdeményezés alapján a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóság dönt arról, a rendelkezésére álló információk alapján hivatalból
megindítja-e az eljárást.
41.	A Két. 98. § (3) bekezdés f) pontjának a hatályon kívül helyezése szükséges. Az
Alkotmánybíróság 104/2010. (VI. 10.) AB határozata alapján nem lehet mérlegelni az adatok
zárt kezelésének elrendelését akkor, ha ennek a - Ket.-ben is meghatározott - feltételei
fennállnak. Ennek megfelelően indokolatlan önálló fellebbezési jogot biztosítani e végzés
ellen, hiszen az ügyfélnek a jogintézmény funkciójából eredően nem lehet tudomása a
fellebbezést megalapozó indokokról, ennek megfelelően a tárgybeli végzést vele közölni sem
helyénvaló.
42.	A Két. 100. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, mert az ott
szabályozott esetet magában foglalja az e) pont, továbbá a közigazgatási hivatalok
elnevezésének változásával a rendelkezés változatlan formában való megtartása
bizonytalansághoz vezethet. Ezzel összhangban módosítja a Javaslat a Két. 109. § (2)
bekezdését is.
43.	A Két. 102. § (5) bekezdésének módosítása alapján a Javaslat csupán annyit ír elő, hogy
az első fokú döntést hozó hatóságnak a fellebbezést meg kell küldenie a szakhatóságnak. A
76
fellebbezés továbbításáról a Két. alapján nem kell döntést hozni (nincs szó belföldi
jogsegélyről, joghatással bíró eljárási lépésről), így adott esetben elektronikus levélben is
kommunikálhat a hatóság a szakhatósággal [Javaslat 28/A. § (5) bekezdés]. A gyakorlatban
nem bizonyult életszerűnek, hogy a szakhatóság az iratok felteijesztésére nyitva álló igen szűk
öt munkanapos határidőn belül a saját állásfoglalását felülvizsgálja. A Javaslat tehát a
betarthatatlan és méltánytalan határidőt, valamint elmulasztásának jogkövetkezményeit
elhagyja. A módosítás nem érinti a szakhatóság 103. § (3) bekezdésében foglalt
kötelezettségét, hogy amennyiben megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt
sért, állásfoglalását módosítsa. Végül hozzá kell tenni, a Javaslat szerinti módosítás sem
vezethet ahhoz, hogy a hatóság szelektáljon, álláspontja szerint melyek a fellebbezésben
érintett szakhatóságok: a fellebbezést valamennyi az eljárásban eljárt szakhatóságnak meg
kell küldeni.
44.	A Két. 102. § (6) bekezdésének a módosítása az eljárás egyszerűsítését szolgálja.
Jelenleg a nem fellebbező ügyfeleket értesíteni kell arról, hogy más ügyfél fellebbezést
nyújtott be, valamint arról is, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé,
miközben a másodfokon eljáró hatóság is küld értesítést az másodfokú eljárás megindításáról.
Ezt a párhuzamosságot küszöböli ki a módosítás azzal, hogy azok az ügyfelek, akiknek
érdekük fűződik az arról való tudomásszerzéshez, hogy a döntés jogerőre emelkedését
fellebbezés meghiúsította, kérhetik, hogy erről a hatóság őket - rövid úton - értesítse.
45.	A Két. 103. § (3) bekezdésének a módosítása azért indokolt, mert nem tehető a
szakhatóság döntésétől függővé, hogy jogszabálysértés esetén a szakhatósági állásfoglalást
módosítja-e vagy sem.
46.	A Két. 105. § (5) bekezdésének a módosítása azt kívánja egyértelművé tenni, hogy
kizárólag a fellebbezési eljárást befejező döntéseket kell az első fokú hatóság útján
kézbesíteni.
47.	A Két 114. § (1) bekezdésének, 115. § (2) bekezdésének, továbbá 117. § (1)
bekezdésének módosítása egyaránt a végzés közlésére vonatkozó szabály módosításához
kötődik: azt kívánja biztosítani, hogy a korábbi érintettek akkor is értesüljenek az általuk
ismert hatósági döntés tartalmának megváltozásáról, ha az új döntés vagy a döntés
megsemmisítése valamilyen okból egyébként jogukat, jogos érdeküket nem érintené.
77
48.	A Két. 126. § (4) bekezdése módosításának az oka, hogy a végrehajtás során jelenleg
nem rendezettek az adatkezelési kérdések. A bírósági végrehajtásról szóló törvény
rendelkezéseire való hivatkozással a - gyakran a végrehajtás meghiúsulását okozó - probléma
kiküszöbölhető.
49.	A Két. 156. § (2) bekezdésének a módosításával a Javaslat álláspontja szerint
megelőzhetővé válnak az olyan eljárások, amelyekben a hatóság határozata nem teljes
egészében, hanem csak egy részében állapít meg kötelezettséget az ügyfél részére, ennek
ellenére a hatóság az eljárás során felmerült valamennyi költség viselésére az ügyfelet
kötelezi. A módosítás alapján csak azokat az eljárási költségeket kell az ügyfélnek
megfizetnie, amelyek a kötelezettség megállapításának a bizonyítása érdekében merültek fel.
50.	A Két. 159. § (2) bekezdésének a módosításával indokolt egyértelművé tenni, hogy a
jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a költségek viselésére nem képes (vagy ezt állító)
személytől azok előlegezését sem lehet kérni.
51.	A Két. 159. § (3) bekezdése módosításának indoka, hogy a hatóságok jelenleg nem
érdekeltek a költségmentesség tárgyában való mielőbbi döntésben, hiszen mindaddig az
ügyfelet terheli az eljárási költségek előlegezése. A módosítás a hatóságot érdekeltté teszi a
kérelem mielőbbi elbírálásában, amelyre a Két. 33. § (1) bekezdése szerinti nyolc napos
általános határidő vonatkozik.
52.	A Két. 164. § (3) bekezdése módosításával hiánypótló jelleggel szükséges rendezni,
hogy milyen időszakra szükséges elkészíteni az ügyforgalmi statisztikát. Emellett az eljárások
egyszerűsítése, valamint az integrált ügyfélszolgálati irodák kialakítása érdekében szükséges
pontosítani a statisztikák tartalmát.
53.	Az ügyfélbarát közigazgatás kialakítása érdekében a Javaslat valamennyi hatóságok és
az integrált ügyfélszolgálati iroda számára kötelezően előíija, hogy biztosítsanak időpont-
foglalási lehetőséget az ügyfelek számára. Ezzel összefüggésben viszont hatályon kívül
helyezendő az a jelenleg is betarthatatlan szabály, amely szerint a hatóságnak biztosítania
kell, hogy az ügyfél tíz munkanapon belüli időpontra időpontot foglalhasson.
54.	A Két. 171. § (1) bekezdésének módosítása - az eddigi átmeneti jelleggel
megfogalmazott szabállyal szemben - generálisan rögzíti, hogy az eljárási szabályok a
78
folyamatban lévő eljárásokban főszabály szerint nem alkalmazandók. Ez az alkalmazási
szabály már a Javaslat által elvégzett módosításokra is irányadó.
55.	A Két. több esetben is alkalmazza az irat, okirat, közokirat és magánokirat kifejezéseket,
mindeddig azonban nem definiálta ezeket fogalmakat. Bizonytalanságot okozott, hogy ezeket
a fogalmakat a Pp. és a Pp.-t értelmező bírói gyakorlat részletesen kibontja, kifejezett utalás
hiányában viszont a Pp. fogalomrendszere a hatósági eljárásokra nem alkalmazható. A
hiányosság pótlására a Javaslat — támaszkodva a Pp.-hez kötődő gyakorlatra, közvetett módon
-	meghatározza, miként minősíthető egy dokumentum, tárgy irattá.
56.	A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény a
korábbi szabályozáshoz képest változtatott egyes miniszteri feladat- és hatáskörök
megjelölésén és tartalmán. Ezzel összefüggésben szükségessé vált a Két. 164. § (5)
bekezdésének, 174. § (2) és (3) bekezdésének módosítása, további tagolása.
57.	A Ket.-nek a hatóságok közötti kapcsolattartásra vonatkozó 28/D. §-a, valamint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvénymódosításáról szóló 2008. évi CXL törvény 130. § (2) bekezdése, 133. §-aés 134. §-a
2011. január 1-jén történő hatálybalépésének megakadályozása azért szükséges, mert a
hatóságok az alkalmazására még nem készültek fel.
A 80-85. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben szükséges felhatalmazást adni a Javaslat
alapján feladatkör szerinti megfogalmazással megjelenő kisajátítási hatóság
kormányrendeletben történő kijelölésére. A szabályozás célja, hogy biztosítsa a Kormány
lehetőségét a közigazgatási szervezetrendszer szabad kialakítására.
A 86-87. §-hoz
79
Az európai területi együttmüködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
módosítása alapján az európai területi együttmüködési csoportosulás elnevezése „európai
területi társulásra” változik. Az európai területi társulás jóváhagyására irányuló eljárás a
Fővárosi Bíróság hatásköréből a Kormány által kijelölt szerv hatáskörébe kerül, amely a Két.
alapján jár el a kérelem tárgyában. Az alkotmányos követelményeknek történő megfelelés
érdekében a módosítás a jóváhagyás megtagadásának okait tételesen rögzíti. Emellett a
törvényből deregulációra kerülnek azok a részek, amelyeket a Két. részletesen tartalmaz
(nyelvhasználat, hiánypótlás, kérelem visszavonása, ügyintézési határidő, az eljárás
megszüntetése, tényállás tisztázása és a döntés formája), valamint amelyeket alacsonyabb
jogforrási szinten is szabályozni lehet (például a kérelem tartalmi elemei). A módosítás
egyértelművé teszi, hogy a jóváhagyással rendelkező szervezetek adatait tartalmazó
nyilvántartás közérdekből nyilvános, amelyet a Hatóság az interneten is közzétesz a könnyebb
megismerhetőség érdekében. A jóváhagyással rendelkező szervezetek adatait tartalmazó
nyilvántartáshoz hasonlóan a Fővárosi Bíróság által regisztrált európai területi társulás adatait
is közzé kell tenni. A módosítás pontosítja az európai területi társulás gazdálkodási
tevékenységére vonatkozó szabályozást, kimondva, hogy az csak a versenyképességet
előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet. A módosítás továbbá felhatalmazó
rendelkezéseket állapít meg, amelyek a jóváhagyási eljárás lefolytatására hatáskörrel
rendelkező szerv kijelölésének és ezen eljárás részletes eljárási szabályainak jogalkotási
kereteit határozzák meg.
A 88. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény - még végre nem hajtott - módosításának hatályon
kívül helyezésével az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a Javaslattal is konform
szöveggel lép hatályba, vagyis konkrét kijelölés helyett a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervéhez telepít hatásköröket.
A 89-90. §-hoz
A módosítások a kormányhivatalnak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerveként, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervként
történő feladatkör szerinti megjelölésére irányulnak. Az módosított rendelkezések
vonatkozásában nem indokolt ugyanis az érintett hatóság konkrét megjelölése, mivel a
80
Javaslat, valamint az Ötv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a megyei, fővárosi
kormányhivatal látja el az érintett hatósági feladatokat.
A 91. §-hoz
A végrehajtotta válásukat követően a módosító rendelkezések hatályon kívül helyezendők.
81