﻿1
n Jfii	iSifV&E&ÉSi
ÉRfflsányszám:—f~jJJ/_Q ^
Érkezett: 2010 OKT 0 4.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2010. évi... törvény
a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének
kialakítása érdekében, biztosítva a közszolgálati műsorszolgáltatók és a nemzeti
hírügynökség működőképességét és függetlenségük védelmét, összhangban a Magyar
Köztársaság alkotmányos rendjével az alábbi törvényt alkotja:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
1. §
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 9. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű
alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és
költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés
önálló törvényben a (8) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben
egyúttal dönt a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött maradvány
felhasználásáról. Az Elnök jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti
átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes
bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - a Hatóság szeptember 15-ig megküldött
javaslata alapján - nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodási autonómiáját
az Rttv. szabályozza.”
(2)	Az Eht. 9. §-a a (12) bekezdést követően az következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A Hatóság az elektronikus hírközlés területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal
kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési jog, a verseny- és fogyasztóvédelmi
politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési joggal,
illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési
2
politikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság
növelése érdekében végzett tájékoztatásra - jogosult felhasználni az előző évben befolyt
bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg
a következő évre átvihető, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére
fordítható.”
(3)	Az Eht. 14. § (1) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
,,g) külön jogszabály rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt
minősített adatok minősítéséről”.
(4)	Az Eht. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hatóság előírhatja, hogy az elektronikus hírközlési tevékenységet végző köteles az
egyes eljárási cselekményeket, adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni.”
(5)	Az Eht. 188. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. Közzététel: e törvény által a Hatóság számára közzétenni rendelt információ
hozzáférhetővé tétele a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az
arra vonatkozó eljárás szerint, valamint a Hatóság internetes oldalain haladéktalanul. A
közzététel időpontja az információ Hatóság internetes oldalain történő hozzáférhetővé
tételének időpontja.
(6)	Az Eht. 9. § (8) bekezdésében a „hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti
díj” szövegrész helyébe „a hatósági eljárásért fizetett díjak, beszedett bírságok, a
Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 77. § (4) bekezdésében
meghatározott forrásai közül a Médiatanács és hivatali szerve működési költségeinek
fedezetére fordítható összeg, valamint a felügyeleti díj” szöveg lép.
(7)	Az Eht. 19. § (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
2-	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44.
§ (1) bekezdésében hatályát veszti a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál,”
szövegrész.
(2)	A Ktv. 44. § (5) bekezdésében az „és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél”
szövegrész helyébe az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóságnál” szöveg lép.
3
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
3.	§
(1)	A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 56. §
(6)	bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor a Kuratórium tagjait
megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja.”
(2)	Az Rttv. 59. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági
társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet,
alapítvány létrehozására nem jogosult.”
(3)	Az Rttv. 98. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„98. § (1) A Médiatanács országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától
számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy
a)	a pályázó nem esik-e a 85-88. §-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó
rendelkezések hatálya alá,
b)	megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek,
c)	megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt
tárgyi és személyi feltételeknek.
(2) A pályázó nem minősül a korlátozó rendelkezések hatálya alatt állónak, amennyiben
pályázati ajánlatában vállalja, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a műsorszolgáltatási
szerződés megkötésének időpontjától a már meglévő műsorszolgáltatási jogosultságáról,
illetve ilyen igényéről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó
rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.”
(4)	Az Rttv. 114. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Amennyiben a rádiós műsorszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az e törvény 107.
§ (1) bekezdése alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem
született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatóval, annak
kérelmére, a nyertes pályázóval történő műsorszolgáltatási szerződés megkötése napjáig, de
legfeljebb hatvan napos időtartamra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet.
(9) A jelen szakasz (7)-(8) bekezdéseinek alkalmazása során az (l)-(3) bekezdések,
valamint az (5)-(6) bekezdések nem alkalmazandók.”
(5)	Az Rttv. 149/B. §-a az alábbi (11)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban foglalt, a Magyar Rádió
Közalapítványt, a Hungária Televízió Közalapítványt, valamint a Magyar Televízió
Közalapítványt érintő változások tekintetében a Polgári Törvénykönyv 74/A. § (2)
bekezdésében, 74/A. § (6) bekezdésében, valamint a 74/B. § (5) bekezdésében foglalt
4
rendelkezések azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a
Kuratórium megalakulásával kezdi meg tevékenységét.
(12)	A (11) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Kuratórium a megalakulásától kezdve
teljes jogkörben jár el, a feladatai ellátásához szükséges jognyilatkozatokat érvényesen
megteszi.
(13)	A Közszolgálati Közalapítvány adataiban bekövetkezett módosulást a megalakulást
követően a bíróság a nyilvántartásban végzésével nyolc napon belül átvezeti. A
nyilvántartásban szereplő adatok módosulásának átvezetése nem tagadható meg, ha az
alapító okirat az e törvényben, valamint az ezen § szerinti országgyűlési határozatban
meghatározott feltételeknek megfelel. A Közalapítvány Kuratóriuma által, annak
megalakulását követően tett jognyilatkozatok érvényesek.”
(6)	Az Rttv. 149/C. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar
Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. vagyonának térítésmentes állami
tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek
összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A
Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna
Televízió Zrt. vezérigazgatóinak javaslatára dönt a részvénytársaságok működéséhez
szükséges vagyonának, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni
értékű jogosultságoknak arról a köréről, amely a részvénytársaságok tulajdonában marad.”
(7)	Az Rttv. 149/C. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a
vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a
közszolgálati részvénytársaság által vezetett könyv szerinti értékének.”
(8)	Az Rttv. 149/C. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. e rendelkezés
hatályba lépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és
kötelezettségeiket a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan
feltételekkel átruházhatják, illetve a többi szerződő fél kezdeményezésére kötelesek a maguk
egészében és változatlan feltételekkel átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a
szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses
jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003.
évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.”
5
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény módosítása
4.	§
(1)	A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.)
36/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának
térítésmentes állami tulajdonba adásáról, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.
A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának javaslatára
dönt a részvénytársaság működéséhez szükséges vagyonának, valamint a jogi
személyiségéhez közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságoknak arról a köréről,
amely a részvénytársaság tulajdonában marad.”
(2)	Az Nhtv. 36/B. §-a az alábbi (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a
vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. A Műsorszolgáltatás Támogató és
Vagyonkezelő Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a
Magyar Távirati Iroda Zrt. által vezetett könyv szerinti értékének.
(8)	A Magyar Távirati Iroda Zrt. e rendelkezés hatályba lépése előtt létrejött egyes
szerződéses jogviszonyaiból eredő jogait és kötelezettségeit a többi szerződő fél
hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatja, illetve a többi
szerződő fél kezdeményezésére köteles a maguk egészében és változatlan feltételekkel
átruházni a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra. Az átruházás folytán
bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre
tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alkalmazási körébe.”
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
5-	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés r) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő s)
ponttal:
,,r) törvény által minősítésre feljogosított személy,
s) az autonóm államigazgatási szerv vezetője.”.
6
Hatályba lépés
6-	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2)	Az 1. § (3) bekezdése, valamint az 5. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba.
(3)	A 2. § 2011. január 1-én lép hatályba.
(4)	E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, mint újonnan létrejött autonóm jogállású
közigazgatási szerv tekintetében szükséges néhány szabály módosítása, amely a konvergens
hatóság hatékony gazdálkodását és működését segítik elő. A Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, mint az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság a
jogutódja a jogutódlás 2010. augusztusi dátumára tekintettel a 2010. évben gazdálkodását
ideiglenes, átmeneti jelleggel a korábbi szabályok alapján folytatja, amely hosszútávon
működési anomáliákhoz vezetne. Ezért elengedhetetlen az új autonóm szerv egységes
gazdálkodási rendszerének alapjait rögzíteni az Eht-ban, az Rttv-ben és a kapcsolódó
jogszabályokban. A két hatóság összeolvadása a feladatok, hatáskörök és nyilvántartások
egységesítését, racionalizálását is igényli. A feladatok hatékonyabb ellátása érdekében ezért
szükséges - a két jogelőd hatóság jogalkalmazói tapasztalatait is figyelembe véve - az
eljárási ügymenet gyorsítását szolgáló módosítások (elektronikus ügyintézés, közzététel)
elvégzése az Eht-ban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
l.§
Az 1. § (1) és (2) bekezdés valamint az újonnan létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság, mint önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetési
gazdálkodásának rendjére állapít meg kiegészítő rendelkezéseket. Az 1. § (3) bekezdés a
korábbi hatályos törvényi szabályozás szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
jogelődjének vezetőjét minősítési jogosultság illette meg a Hatóság által kezelt minősített
adatok kapcsán. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2010. augusztus 11-ei
megalakulásával együtt azonban az új szerv státusza megváltozott, illetve további olyan
feladatok hozzárendelésére is sor került, melyek indokolttá teszik a minősítési jogosultság
újbóli megadását. Az egységes hírközlés-szabályozás érdekében ezen jogosultság átvezetésre
kerül az Eht.-ban is.
Az 1. § (4) bekezdés az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét vezeti be a Hatóság egyes
eljárásaiban, melyet az elektronikus úton való kapcsolattartás az írásbeli kapcsolattartás egyik
formájaként nevesíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
7
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.), és amelynek a közigazgatási hatósági
jogalkalmazásban betöltött szerepe az elektronikus kommunikáció technikai feltételeinek
mind hétköznapibbá válásával ma már megkérdőjelezhetetlen. A Két. 28/B. § (4)
bekezdésében adott felhatalmazásra tekintettel ma már több törvény (pl. az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) is előírja az ügyfelek részére a kötelező
elektronikus ügyintézést. Az újonnan felállt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében
több tényező egyszerre indokolja, és teszi megkerülhetetlenné az elektronikus ügyintézés
előírhatóságát.
Egyrészt a hatóság feladatainak ellátása érdekében előírt adatszolgáltatások és hiánypótlások,
valamint egyéb eljárási cselekmények keretében a hatóság rendelkezésére bocsátott adatok és
információk gyakran olyan mennyiségben jelentkeznek (főként az Eht. 52. §-55. §-ai szerint
lefolytatott piacazonosítással, piacelemzéssel, jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításával
és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások, illetve a jelentős piaci
erejű szolgáltatók részére előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggő eljárásokban történő
adatszolgáltatások és hiánypótlások esetében), hogy ezen adatok és információk hatékony és
alapos feldolgozása - a rendelkezésre álló ügyintézési határidőt is figyelembe véve - csak
akkor lehetséges, ha azokat elektronikus úton szolgáltatja az arra kötelezett.
Másrészt ezekben az eljárásokban az elektronikus adat és információszolgáltatás, a
szolgáltatónak is jelentős könnyebbséget jelenthet, hiszen ezen adatok és információk
szolgáltatása a legtöbb esetben eredetileg is elektronikusan készül el, és annak papíralapúvá
tétele felesleges duplikálást, ezáltal felesleges munkaterhét és kiadást jelent a szolgáltatóknak
is.
2-	§
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az államigazgatási hierarchiában módosult helye
és független közjogi státusa, valamint a magasabb felkészültséget, nagyobb tapasztalatot és
fokozottabb felelősséget igénylő, többnyire irányítási jogkörben (utasítás, felügyelet, vagy
ellenőrzés) dolgozó munkatársak szakértelme okán rendezi az illetménykiegészítés mértékét.
3-	§
A törvény módosítását indokolja, hogy egy jövőbeni, esetleges nyertesség lehetősége miatt
ne legyenek kizárva a már műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező pályázók a
műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásból. A módosítás a
1996. óta működő és töretlen pályáztatási gyakorlatot implementálja a törvénybe.
A műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása az Országos Rádió és Televízió Testület
működőképességének hiányában olyan késedelmet szenved, amely mellett nem biztosítható
a közeljövőben lejáró rádiós műsorszolgáltatások folyamatos működtetése.
A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a médiára és a hírközlésre vonatkozó új
jogi szabályozás hatálybalépését követően a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Médiatanácsa biztosítani tudja a műsorszolgáltatások megszakítás nélküli működését.
Az 2010. július 22. napján elfogadott, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel az Országgyűlés rendezte a közszolgálati
médiarendszer szervezet működésképtelen helyzetét, azzal hogy jelentős átalakításokat
8
hajtott végre, amelyek érintették mind a hírközlés, mind pedig a média területét. Ezen § a
Közszolgálati Közalapítvány felállásának egyes részkérdéseit rendezi.
A javaslat ezen túl technikai-kodifikációs jellegű pontosításokat tartalmaz.
4.	§
A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII.
törvény 34. § (6) bekezdése értelmében az Országgyűlés határozatban dönt a közszolgálati
műsorszolgáltatók és az MTI Zrt. vagyonának arról a részéről, mely térítésmentesen állami
tulajdonba kerül, és amely vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét
a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. Tekintettel arra, hogy fenti
törvény a közszolgálati médiarendszer működése vonatkozásában jelentős változásokat hajtott
végre, annak egyik részkérdéseként a vagyonátadással érintett jogviszonyoknak a rendezése is
szükséges. Erre figyelemmel e §, illetve az előző § (6) bekezdése a vagyonátadás részkérdését
rendezi.
5.	§
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szabályozását felváltó
minősített adat védelméről szóló 2009. évi LXV törvény (a továbbiakban: Mavtv.)
rendelkezései alapján a kormányhivatal vezetője feladat- és hatáskörében eljárva a minősített
adatok vonatkozásában minősítésre volt jogosult. A titokköri szabályok autonóm
államigazgatási szervekre való kiteljesztése indokolja a kiegészítést.
Budapest, 2010. október 4.
fi
Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
v/
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján a
következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani „a médiát és a hírközlést szabályozó
egyes törvények módosításáról”.
Budapest, 2010. október 4.
/—	iy
Dr. Cser-Palkovics András	Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
h a JÉ lí i-i
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2010 OKT 1 8.
Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az előteijesztők nevében tájékoztatom, hogy a médiát és a hírközlést szabályozó
egyes törvények módosításáról szóló T/1268. számú törvényjavaslat elfogadásához az
Alkotmány 61. § (5) bekezdése alapján a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának
szavazata szükséges.
Budapest, 2010. október 18.
Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség