﻿ORSZÁGGYŰLÉSI képviselő
Képviselői önálló indítvány
2010. évi... törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő
fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény módosítása

1.§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.) a 200. §-t követően a következő 200/A. §-sal egészül ki:
„200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy
devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel-
vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor
a)	a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
b)	a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
c)	a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz
meg saját deviza-középárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és
közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.
(2)	Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1)
bekezdés a)-c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a
pénzügyi intézmény választása szerint
a)	a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama
vagy
b)	a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam
alapján történik.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a
törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a
fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti.”
2.§
A Hpt. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„209. § (1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló
üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább
a)	a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
b)	azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,
c)	a kamatszámítás módját,
d)	az egyéb díjakat és költségeket,
e)	a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,
f)	a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való
figyelemfelhívással együtt,
g)	deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a 200/A. §-ban foglaltaknak
megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a
forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni deviza alapú pénzügyi lízingszerződés
esetén is.”
3-§
(1)	A Hpt. a következő 210/A. §-sal egészül ki:
„210/A. § (1) Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi
lízingszerződésre a 210. § (3)-(5) és (11) bekezdése helyett a (2)-(4) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél
számára kedvezőtlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosítható.
(3)	A (2) bekezdésbe ütköző szerződésmódosítás semmis.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél
számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott
esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a
refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a
hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés esetében, amennyiben a fogyasztó a
szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, a fogyasztóval
szemben a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a fennálló
tartozáson felül kizárólag a szerződésben a futamidő tekintetében rögzített mértékű ügyleti
kamatnak, díjnak és költségnek megfelelő összegű követelést jogosult felszámítani.”
(2)	A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,o) a Hpt. 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi,
az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára
(vonatkozó részletes szabályokat.)
4.§
A Hpt. a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú
hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi
...törvény (a továbbiakban: Módosító törvény)
a)	1. §-ával megállapított 200/A. §-t a Módosító törvény hatálybalépését követően
folyósított hitelre, kölcsönre és pénzügyi lízingre, valamint a Módosító törvény
hatálybalépésekor már fennálló szerződésekre a Módosító törvény hatálybalépésétől
számított tizenötödik napot követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában
megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell;
b)	2. §-ával megállapított 209.§ (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 209. § (2)
bekezdésében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében a pénzügyi
intézmény üzletszabályzatát a Módosító törvény hatálybalépésétől számított tizenöt
napon belül köteles módosítani;
c)	3. §-ával megállapított 210/A. § (l)-(4) bekezdését a Módosító törvény
hatálybalépését megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és
kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell;
d)	3. §-ával megállapított 210/A. § (5) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését
követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy
pénzügyi lízingszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését
megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre,
vagy pénzügyi lízingszerződésekre a 210/A. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az abban meghatározott kilencven napos időtartamot a Módosító
törvény hatálybalépésétől kell számítani.
(2)	A Módosító törvénnyel megállapított 200/A. §-ának és 210/A. §-ának való megfelelés
érdekében a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezően egyoldalúan is
módosíthatja a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződés a
törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
forintban meghatározott összegének kiszámítására és az egyoldalú szerződésmódosításra
vonatkozó rendelkezéseit.
(3)	A (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítást a pénzügyi intézmény az
üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja,
ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó
rendelkezése válik a szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket - legkésőbb
a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen - postai
úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá
elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára
folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
5.§
A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 5. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az
önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-
illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan
vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.”
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
6.§
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) 3. §-a
az alábbi új 22. ponttal egészül ki:
„22. Lakáscélú jelzáloghitei: olyan jelzáloghitei, amelyben a felek által okiratban rögzített
hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítésére, korszerűsítése vagy felújítása.”
7-§
(1)	Az Fnyht. 25. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Lakáscélú jelzáloghitei esetében az érvényesített költségek mértéke az (1) bekezdés
esetében az előtörlesztett összeg 1 %-át, a (2) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1,5
%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy
egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.
(5)	Nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés, ha az
előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.”
(2)	Az Fnyht. 25. §-a következő új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a
fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a fogyasztó
fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt
előtörlesztést nem teljesített.
(7) Lakáscélú jelzáloghitei esetében nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés
szerinti költségtérítés a szerződés hatályba lépésétől számított huszonnégy hónapot
követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával,
kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben -
más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett
összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.”
8.§
Az Fnyht. 28. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Lakáscélú jelzáloghitei esetén a fogyasztó által a futamidő alatt írásban
kezdeményezett futamidő hosszabbítás esetén a hitelező nem jogosult semmilyen, általa
megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget a kérés engedélyezése esetén
felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.”
9.§
(1)	Az Fnyht. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:
„(1) E törvény rendelkezései - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag
a 2010. június 11-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandóak.”
(2)	Az Fnyht. 32. §-sa a következő új (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt
felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi
...törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) 6. § (1) és (2) bekezdéseivel megállapított
25. § (4)-(7) bekezdéseket a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően megkötött
szerződések esetében a Módosító törvény hatálybalépéstől számított tizenötödik napot
követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell.
(7)	A Módosító törvény 7. §-ával megállapított 28. § (3) bekezdést a Módosító törvény
hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a Módosító törvény
hatálybalépéstől számított tizenötödik napot követően kezdeményezett futamidő-
hosszabbításra kell alkalmazni.”
Záró rendelkezések
10. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, és a hatálybalépés napját
követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2010. év őszére a szocialista kormányok által folytatott elhibázott gazdaságpolitika
következményei a lakáshitellel rendelkező fogyasztók jelentős hányadát sajnálatos módon
közvetlenül is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Családok százezreinek élete mehet tönkre amiatt,
hogy a rendkívüli mértékben megnőtt törlesztőrészleteket már nem képesek fizetni, és ezért a
hitelük fedezetét jelentő otthonaik elhagyására kényszerülnek. A probléma előidézése
egyértelműen a szocialisták felelőssége. A szocialista kormányok előzetes ígéretükkel ellentétben
megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette
devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat.
Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették kellő súllyal
őket a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel
szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Jelenleg a magyar jelzáloghitel-állomány 6,825 milliárd
forint, ennek 64 százaléka, azaz 4,332 milliárd forint a lakáshitel-állomány. A lakáshitelek 66
százaléka, azaz 2,668 milliárd forint devizahitel, amely túlnyomó része svájci frank alapú.
A deviza- és forintalapú lakáshitellel rendelkezők rendkívül sürgető problémáinak megoldása
érdekében ezért intézkedéscsomag készült. A javaslat három alapelv tiszteletben tartásának
szellemében született:
1.	a felvett hitelét az adós köteles visszafizetni,
2.	a javaslatcsomag a magyarországi hitelezési rendszer veszélyeztetése nélkül segít a nehéz
helyzetbe kerültek adósoknak,
3.	a kockázatviselésnek közösnek kell lennie.
Az intézkedéscsomag azoknak az embereknek nyújt enyhítő megoldásokat, akik nehéz
helyzetükön maguk is próbálnak segíteni. A számukra nyújtott segítség a hitelezési rendszert nem
veszélyeztetheti, a megoldás nem rendítheti meg a jelzáloghitelezési rendszert. Az intézkedések
figyelembe veszik, hogy a hitelszerződés olyan gazdasági tranzakció, ami ugyan kockázatokat
rejt, de a hitelfelvevőnek és a hitelnyújtónak közösen kell viselni e kockázatokat. Ezért szükséges
az adósok és a hitelnyújtók közötti egyenlőtlenségbe több ponton is az adós védelmét szolgáló
garanciákat beépíteni a jogviszonyba.
A javaslat megtiltja az ügyfelek számára hátrányos esetekben az egyoldalú szerződésmódosítást,
valamint az önkényes kamatemelést. Az új szabályok a jelenleg hatályoshoz képest szűkebb
körben és szigorúbb feltételek mellett teszik lehetővé az egyoldalú kamatemelést. A költségek,
díjak és jutalékok egyoldalú emelésére a jövőben nem lesz lehetőség.
Devizaalapú, vagy devizában nyújtott de forintban törlesztett hitelek esetében a pénzügyi
intézményeknek ezentúl kötelező lesz az általuk meghatározott deviza középárfolyam, vagy
ennek hiányában, illetve választásuk alapján a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és
közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazása.
Elterjedt gyakorlat a pénzügyi intézmények között, hogy tiltják, vagy csak magas költség
megfizetése mellett teszik lehetővé a hitel előtörlesztését. A javaslat ezért biztosítani kívánja,
hogy a fogyasztót ne akadályozzák az indokolatlan költségek abban, hogy éljen a számára
megnyílt előtörlesztés lehetőségével. Hasonló problémakör a hitelek futamidejének
átütemezésekor felszámított díjak és költségek kérdése. Sok esetben ugyanis az átütemezés
jelenthet megoldást az átmeneti fizetési gondokkal küzdő családok számára. A javaslat ezért arra
az esetre, amennyiben megállapodás születik az adós és a hitelnyújtó között a futamidő-
hosszabbítás tekintetében, ötévenként egy alkalommal ingyenességet biztosít az átütemezés
teljesítésére.
A tartósan fizetésképtelen adósok esetében sem jogpolitikai, sem üzletpolitikai szempontból nem
indokolt, hogy a nemteljesítés következményei egy bizonyos időponton túl is tovább
halmozódjanak az egyébként is ellehetetlenült adós számláján. Az ilyen esetekben a pénzügyi
intézmények nem kérhetnek büntetőkamatokat és más extra díjakat. Ezzel egyidejűleg biztosítani
kell azt is, hogy az ilyen adósok ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe azoknál, akik
szerződésszerűen teljesítik adósságszolgálatukat.
Az igazságosság jegyében az intézkedések nem terjednek ki az üzleti célú befektetésekre, és
kizárólag a lakáscélú hitelesek számára nyújtanak segítséget. Az új szabályok a már fennálló
szerződések állományára is kiterjednének, indokolt esetekben a hatálybalépéshez képest
biztosított tizenöt napos felkészülési idővel.
A javaslatcsomag jogszabályba történő átültetése két hatályos törvény módosítása által történik.
A törvényjavaslatban érintett két törvény: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CLXII. törvény, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII.
törvény.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A devizában nyilvántartott, illetve devizában nyújtott, de forintban törlesztett hitelekhez
kapcsolódó fizetések alkalmával (pénzügyi intézmény által történő folyósítás, ügyfél általi elő-,
vagy végtörlesztés és díjak megfizetése) az egyes devizanemek bankok által meghatározott
átváltási, illetve eladási árfolyamai közötti jelentős különbség miatt az ügyfeleket terhelő
indokolatlanul magas költség keletkezik. A javaslat ezért az átváltásokat a pénzügyi intézmény
által meghatározott deviza-középárfolyamhoz, illetve ennek hiányában, vagy a bank választása
esetén, az Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyamához
köti.
A 2. §-hoz
A javaslat a Hpt. jelen javaslat elkészítésének időpontjában hatályos 209. § (1) a) pontjában
szereplő „hitelintézet” kifejezés helyére a „pénzügyi intézmény” kifejezést illeszti, tekintettel
arra, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak is rendelkezniük kell a folytatni kívánt tevékenységre
vonatkozó üzletszabályzattal.
Fentieken túlmenően a javaslat biztosítja, hogy a 200/A. §-ban előírt új szabály szerepeljen a
pénzügyi intézmények általános szerződési feltételeiben.
A 3. §-hoz
A Hpt. jelen javaslat elkészítésének időpontjában hatályos 210. §-a a fogyasztókkal kötött
kölcsönszerződések és pénzügyi lízingszerződések tekintetében speciális rendelkezéseket
tartalmaz a fogyasztó számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. A
javaslat ezen szerződési körön belül vezet be egy további alkategóriát, és állapít meg a
hatályosnál szigorúbb feltételeket. A javaslat értelmében a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések
valamint pénzügyi lízingszerződések esetében a Hpt. egyértelműen kimondja az ügyfél számára
kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát.
A pénzügyi intézmények számára kivételes esetekre fenntartott kedvezőtlen, egyoldalú
módosításhoz való jog leszűkül a kamatemelés esetére, melynek feltételei is lényegesen
szigorodnak. A módosítás részletes szabályait, a módosítást megalapozó, szigorúbb
körülményeket és feltételeket Kormányrendelet szabályozza.
A Hpt. 210/A. § (5) bekezdés célja, annak biztosítása, hogy a szerződés felmondását követő
kilencvenedik naptól az ügyfél által a pénztartozásért fizetendő összegben ne kaphassanak helyet
szankciós jellegű összetevők. A felmondást követő kilencvenedik naptól ezért ismét csak olyan
összeget lenne csak köteles fizetni az adós a fennálló tartozása után, amekkora díj a szerződésben
rögzített feltételek szerinti számítás alapján járna a hitelintézetnek. Ezáltal a nem teljesítéshez
kapcsolódó költségek (késedelmi kamat, költségek, díjak, jutalékok) nem emelkednének
meredeken tovább az olyan ügyfelek esetében, akiknél már az eredeti tartozás rendezése is
reménytelennek látszik. A pénzhasználat szempontjából ugyanakkor nem hozná kedvezőbb
helyzetbe sem az ilyen ügyfeleket a szerződésszerűen teljesítő adósokhoz képest.
A 4. §-hoz
A paragrafus az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat előterjesztőinek célja, hogy az
egyes rendelkezések a rendkívüli helyzetre való tekintettel minél előbb, és az alkotmányos
keretek által lehetővé tett minél szélesebb körben terjedjenek ki a fogyasztókkal kötött, már
fennálló szerződésekre is.
Az átmeneti rendelkezések Hpt.-be történő illesztése lehetővé teszi jelen javaslat deregulációját.
Az 5. §-hoz
Az új fogalommeghatározás Hpt.-be történő illesztésére a javaslat által bevezetett új intézkedések
által érintett szerződési kör pontos meghatározásához van szükség. Az igazságosság jegyében a
javaslat rendelkezései csak a fogyasztók által, és lakáscélra létesített hitelviszonyokat érinti. A
meghatározás ezért nem tartalmazza az üzletszerű, illetve a nem lakáscélú hitelszerződések körét,
így többek között a szabadfelhasználású hitelek alapjául szolgáló hitelviszonyokat sem. A
megalkotott meghatározás alapján azonban az intézkedések a devizahitelesek mellett a
forinthitelesekre is kiterjednek.
A 6. §-hoz
Az új fogalommeghatározás Fnyht.-be történő illesztésére a javaslat által bevezetett új
intézkedések által érintett szerződési kör pontos meghatározásához van szükség.
A 7. §-hoz
Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek által önerőből történő előtörlesztést ne terheljék
és akadályozzák indokolatlan költségek, az előtörlesztéssel kapcsolatban felszámítható költségek
felső határát a javaslat egyrészt csökkenti a jelenleg hatályos értékekhez képest (2,5, illetve 2 %-
ról 1,5, illetve 1 %-ra), illetve egy új ingyenes esetkört is bevezet. Az új szabályozás a
futamidőből eltelt két év után is ingyenességet biztosít a két évet követő első előtörlesztés
alkalmával. Az előtörlesztés összege és időpontja tekintetében rögzített korlátozások a
jogszabályi lehetősséggel történő rosszhiszemű visszaélések megakadályozását szolgálják. A
hitelkiváltással kapcsolatos korlátozás az adósok helyzetét kihasználó hitelközvetítők
nyerészkedésének gátját biztosítja.
A 8. §-hoz
Számos esetben az átmeneti fizetési gondokkal küzdő ügyfél számára megoldást jelent a
futamidő átütemezése. A javaslat az ilyen jellegű átütemezéseket gátló, illetve terhelő költségeket
kívánja megszüntetni. Abban az esetben tehát, ha sor kerül a futamidő hosszabbítására, a
hosszabbítással kapcsolatban a hitelintézet semmilyen extra díjat és költséget nem számíthat fel
az ügyfélnek. Időbeli korlátozásként szerepel a javaslatban, hogy az ingyenességet öt éves
időszakok tekintetében csak egy alkalommal biztosítaná a törvény. A futamidő
meghosszabbításában történő megállapodás továbbra is a hitelintézet és az ügyfél közötti
kétoldalú megállapodás függvénye marad.
A 9. §-hoz
A paragrafus az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat előterjesztőinek célja, hogy az
egyes rendelkezések a rendkívüli helyzetre való tekintettel minél előbb, és az alkotmányos
keretek által lehetővé tett minél szélesebb körben terjedjen ki a fogyasztókkal kötött, már
fennálló szerződésekre is.
Az átmeneti rendelkezések Fnyht.-be történő illesztése lehetővé teszi jelen javaslat
deregulációját.
Hatályba léptető rendelkezés.
A 10. §-hoz
Budapest, 2010. október 4.
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Rcígán Antal
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Németh Szilárd Ist
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
M
Harrach Péter
KDNP
dr. Tamai Richárd
KDNP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „egyes
pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók
megsegítése érdekében szükséges módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2010. október 4.
A-v
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
T
Régán Antal
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
Németh SziláraTStvan.
Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség
1
Harrach Péter
KDNP
dr. Tamai Richárd
KDNP