﻿2010. évi......törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról
1.§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4)
bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség
mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt - az
országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven - napnak kell
eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek,
valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.”
2.§
Az Áht. 52. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait
fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és
összességükben. A tárgyalás során november 30-ig - az országgyűlési képviselők általános
választásának évében december 10-ig - az Országgyűlés határozatában összegszerűen
meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és
kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.
(3)	A november 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében december
10-ig - meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a
benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdés szerint
meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és
kiadási főösszegeket nem változtathatják meg.”
3.§
E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon
hatályát veszti.

Általános indokolás

Az államháztartási törvény jelenleg hatályos szövege az országgyűlési képviselők általános
választásának évére is a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor november 30-ai
időpontban írja elő, hogy az Országgyűlés összegszerűen határozza meg a fejezetek, az
alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételei és kiadási főösszegét, a hiány, illetve
a többlet mértékét.
A határidő meghatározásakor nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy az országgyűlési
képviselők általános választásának évében a megalakuló Országgyűlés és az újonnan felálló
Kormány részére nem áll rendelkezésre megfelelő időkeret a költségvetési törvényjavaslat
előkészítésére és megtárgyalására. Ezen időkeret biztosítása érdekében az országgyűlési
képviselők általános választásának évében az egyes eljárási határidők általánostól eltérő
meghatározása indokolt.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A módosítás figyelemmel van arra, hogy az országgyűlési képviselők általános
választásának évében az újonnan megalakuló Országgyűlésnek, illetve Kormánynak az egyéb
években szokásosnál lényegesen rövidebb idő áll rendelkezésére a következő évre vonatkozó
költségvetési és adótörvények kidolgozására, ugyanakkor továbbra is biztosítja a
jogalkalmazók számára a kellő felkészülési időt.
2.	§-hoz
A költségvetési ciklusra vonatkozó határidők módosítását a megalapozottabb
költségvetési javaslat elkészítése indokolja. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem veszi
figyelembe az országgyűlési képviselők általános választásának évében a választás
lebonyolításának, az Országgyűlés és a Kormány megalakulásának időigényét.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Budapest, 2010. október
Az Országgyűlés
Gazdasági és informatikai bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága - a Házszabály 85. § (2) bekezdése és
103 .§ (2) bekezdése alapján - mellékelten benyújtja az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2010. október „57”.
Rogan Antal
elnök