﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1322. számú
törvényjavaslat
az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes
törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosításáról
Előadó: dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. október
2
2010. évi ... törvény
az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosításáról
Az Országgyűlés az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok
külkereskedelmi korlátozásaival összefüggően a következő törvényt alkotja:
1. §
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 140. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § (1) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi
forgalomban történő kivitelét, behozatalát, valamint azoknak a Magyar Köztársaság
területén történő átszállítását nemzetközi szerződéssel és az Európai Unió általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseivel összhangban az
Országgyűlés vagy a Kormány által alkotott jogszabály korlátozhatja.
(2)	Ha a Kormány az (1) bekezdés szerint korlátozást rendel el, akkor rendeletében
meghatározza a korlátozásokhoz kapcsolódó feltételeket, az egyes korlátozásokkal
kapcsolatos engedélyezési és más hatósági feladatokat, azok általános szabályoktól
eltérő eljárási szabályait.
(3)	A (2) bekezdés szerinti engedélyezési és más hatósági feladatokat a Kormány által
rendeletben kijelölt nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv látja el.”
2. §
A Törvény a 140. §-t követően a következő 140/A-140/C. §-okkal egészül ki:
„140/A. § A Kormány a 140. § (1) bekezdése szerinti korlátozást elrendelő rendeletében
előírhatja, hogy a 140. § (1) bekezdése szerinti tevékenység folytatására a nemzeti
külkereskedelmi államigazgatási szerv 140/B. §-a szerinti nyilvántartásába felvett
természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.
140/B. § (1) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv nyilvántartja és kezeli - a
140. § (1) bekezdése alapján elrendelt korlátozások érvényesítése céljából -
a)	a 140. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult természetes személy,
jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét vagy lakcímét,
levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
statisztikai számjelét és adóazonosító számát, egyedi vámazonosító számát,
b)	az a) pontban meghatározottak képviseletére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait, valamint kérelmére a kapcsolattartáshoz szükséges
elérhetőségi adatait,
c)	az engedélyezési eljárás során birtokába kerülő és keletkező - személyes adatnak
nem minősülő és a kormányrendeletben meghatározott - adatokat.
(2)	A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az érintett (1) bekezdés szerinti
személyes adatainak nyilvántartására legfeljebb az érintettnek a tevékenysége
folytatására vonatkozó jogosultsága megszűnésétől számított hat hónapig jogosult.
3
140/C. § (1) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a törvény által kihirdetett
nemzetközi szerződésben és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusa rendelkezéseiben meghatározott hatósági feladatai ellátásával
összefüggésben birtokába került személyes adatok kezelésére - ha a törvény által
kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - legfeljebb az érintettnek a
tevékenysége folytatására vonatkozó jogosultsága megszűnésétől számított hat hónapig
jogosult.
(2)	A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott
adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az alábbi szervek részére, azok
megkeresése alapján átadja:
a)	az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
rendelkezéseiből következő kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió
Bizottsága, illetve az Európai Unió tagországainak az egyes kereskedelmi korlátozások
vonatkozásában hatáskörrel rendelkező szervei részére,
b)	a vámhatóságnak a vámeljáráshoz,
c)	a bíróságnak büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása
céljából,
d)	a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint
a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő
feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és
felderítése céljából,
e)	a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési,
nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági,
iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
f)	az Állami Számvevőszéknek és a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek
jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra,
g)	az állami adóhatóságnak adóellenőrzési célra.”
3.	§
A Törvény a következő 140/D. §-sal egészül ki:
„140/D. § (1) Aki a 140. § (1) bekezdése szerinti korlátozásból eredő, valamint a törvény
által kihirdetett nemzetközi szerződésben és az Európai Unió általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezéseiben az Európai Unión kívüli
országokkal folytatott kereskedelemre meghatározott kötelezettségét megszegi, azt a
nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv bírsággal sújtja.
(2)	A bírság mértékét a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a jogsértés
súlyára, időtartamára, a jogsértőnek való felróhatóságára, a jogsértő magatartás
ismétlődésére, a jogsértéssel elért előnyre tekintettel, az eset összes körülményét
mérlegelve állapítja meg.
(3)	A bírság kiszabásának elévülési ideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a
jogsértő magatartás folyamatos, az elévülési idő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.
Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, az elévülési idő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy
állapot fennáll.
(4)	A bírság a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv bevétele.
(5)	A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
4
4.	§
A Törvény a következő 140/E. §-sal egészül ki:
„140/E. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 140. § (1) bekezdése szerinti - az
áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban
történő kivitelével, behozatalával, valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén
történő átszállításával összefüggő - korlátozásokat, az azokhoz kapcsolódó feltételeket,
valamint az egyes korlátozásokkal összefüggő engedélyezési és más hatósági
feladatokat, ezek eljárási szabályait rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nemzeti
külkereskedelmi államigazgatási szervet.”
5.	§
A Törvény 140/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 140/D. § szerinti bírság mértékére, a
bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.”
6.	§
(1)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6)
bekezdés v) pont va) alpontjában a „külkereskedelmi államigazgatási hatóságot”
szövegrész helyébe a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet” szöveg lép.
(2)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 76. §-ában a
„külkereskedelmi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nemzeti külkereskedelmi
államigazgatási szerv” szöveg lép.
(3)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
26. § (3) bekezdés b) pontjában a „külkereskedelmi államigazgatási szerv” szövegrész
helyébe a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv” szöveg lép.
7.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3. és 5. §-a az e törvény kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(3)	A Törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő hatósági
eljárásokban is alkalmazni kell.
8.	§
(1)	Az e törvény kihirdetését követő 47. napon hatályát veszti az 1-6. §.
(2)	Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Tanács által 2009. május 5-én elfogadott és 2009. augusztus 27-én hatályba léptetett, a
kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és
tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK
tanácsi rendelet jogharmonizációjára a külgazdaságért felelős miniszter által vezetett
minisztérium munkaanyagot készített.
A munkaanyag közigazgatási egyeztetése során felmerült, hogy a korlátozások
elrendelésére, az azonos feladatkörre jelenleg meglévő kormány-, illetve a miniszteri
szintű jogi szabályozás párhuzamos fenntartása helyett elegendő a terület
kormányrendeletekben való szabályozása.
A külkereskedelmi engedélyezési eljárásban kivethető bírságra jelenleg nincs törvényi
háttér. Javasolt megoldás, a külkereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos rendelkezések
közé - mivel a tervezett jogharmonizáció egésze az európai uniós csatlakozással
összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi
XXIX. törvény 140. §-ában foglaltak köré csoportosul - egyértelműen beilleszteni a
bírságfizetésre vonatkozó felhatalmazást.
Az engedélyező hatóság a 2004. évi XXIX. törvény 140. § (3) bekezdése értelmében
jogosult a hatósági feladata ellátása során a birtokába kerülő, a vállalkozások - beleértve
az érintett természetes személyek - azonosító és a tevékenység végzésével összefüggő
adatait kezelni, az adatokról nyilvántartást vezetni azonban nem rendelkezik törvényi
felhatalmazással, így szükségessé vált annak szabályozása is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-ában teszünk javaslatot a 2004. évi XXIX. törvény 140. §-ának
módosítására.
A módosított 140. § (1) bekezdése az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő
jogok kereskedelmi forgalomban történő kivitele, behozatala, valamint azoknak a Magyar
Köztársaság területén történő átszállítása esetén a nemzetközi szerződéssel, valamint az
Európai Unió rendelkezéseivel összhangban lévő, a kereskedelmi forgalmat korlátozó
intézkedések jogszabályi szintjét szabályozza. A (2)-(3) bekezdés a korlátozásokkal
kapcsolatos engedélyezési és más hatósági feladatok meghatározásáról, valamint a
feladatokat ellátó nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervről rendelkezik.
A 2. §-hoz
A 2. § a jelenleg hatályos 2004. évi XXIX. törvény 140. §-át kiegészítő 140/A-140/C. §-ok
rendelkezéseit tartalmazza.
A 140/A. § a 140. § (1) bekezdése szerint korlátozás alá tartozó tevékenységet folytatók
nyilvántartásba vételi kötelezettségének elrendelhetőségét szabályozza.
6
A 140/B. § az eljáró hatóság birtokába kerülő személyes és egyéb adatok kezelését és
nyilvántartását szabályozza. Az (1) bekezdés a korlátozások érvényesítése céljából
jogosultságot biztosít a hatóságnak a hatósági eljárás során megismert adatok kezelésére,
az a)-c) pontok a nyilvántartható és kezelhető adatok körét tartalmazzák. A (2) bekezdés
az (1) bekezdésben részletezett személyes adatok nyilvántarthatásának időkorlátját
rögzíti. A szabályozás indoka az, hogy egyes eljárásoknál természetes személy is
jogalany lehet.
A 140/C. § rendelkezik a nemzetközi szerződésben és az Európai Unió intézményeinek
rendeleteiben meghatározott személyes adatok kezeléséről, valamint valamennyi, az
eljáró hatóság által kezelt vagy nyilvántartott adat átadhatóságáról. Az (1) bekezdés
nemzetközi szerződésben és az Európai Unió intézményeinek rendeleteiben
meghatározott korlátozásokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásával összefüggésben
jogosítja fel a hatóságot a személyes adatok kezelésére. A (2) bekezdés a)-g) pontjai az
eljáró hatóság által kezelt vagy nyilvántartott valamennyi adatnak felsorolásban
meghatározott hatóságoknak, kérelemre való átadhatóságát szabályozzák.
A 3. §-hoz
A 3. § a jelenleg hatályos 2004. évi XXIX. törvény 140. §-át kiegészítő 140/D. §
rendelkezéseit tartalmazza.
A 140/D. § a külkereskedelmi engedélyezési eljárásban kivethető bírság törvényi háttérét
biztosítja. Az (1) bekezdés rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi forgalom nemzeti és
közösségi szintű korlátozásából eredő kötelezettség megszegése bírsággal sújtható. A (2)
bekezdés a bírság mértékének megállapításával, a (3) bekezdés a bírságolhatóság
elévülésével kapcsolatos előírásokat tartalmazza. A (4) bekezdés a bírság összegének
jogosultjáról, az (5) bekezdés a jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság
behajtásának módjáról intézkedik.
A 4. §-hoz
A 4. § a jelenleg hatályos 2004. évi XXIX. törvény 140. §-át kiegészítő 140/E. §
rendelkezéseit tartalmazza.
A 140/E. § a Kormányt felhatalmazó rendelkezéseket foglalja össze. Az (1) bekezdés a
kereskedelmi forgalom korlátozását megjelenítő szabályozás módjáról, a (2) bekezdés a
nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelöléséről intézkedik.
Az 5. §-hoz
A 5. § a jelenleg hatályos 2004. évi XXIX. törvény 140. §-át kiegészítő 140/E. § (3)
bekezdéssel való kiegészítését szabályozza.
A (3) bekezdés a 140/D. § szerinti bírságolási eljárás szabályozásáról intézkedik, ezért a
bekezdést „technikai szempontból” önálló §-ban jelentetjük meg. A bírságolásra vonatkozó
előírásokat tartalmazó 3. és 5. §-ok hatálybalépési időpontja azonos, de eltér a törvény
kihirdetését követő nyolcadik napon való hatálybalépésének időpontjától.
A 6. §-hoz
A törvény bevezeti a „nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv” fogalmat, ezért
szükséges a jelenleg hatályos törvényekben a terminológiai változás átvezetése. A 2004.
évi XXIX. törvény módosított 140. § (3) bekezdésében használt megnevezésnek
7
megfelelően módosítani kell a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.
törvény 16. § (6) bekezdés v) pont va) alpontjában és a 76. §-ának második mondatában,
valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
26. § (3) bekezdés b) pontjában található, a „külkereskedelmi államigazgatási hatóság”,
illetve „külkereskedelmi államigazgatási szerv” szövegrészeket. A módosításokat az (1)-
(3)	bekezdés tartalmazza.
A 7. §-hoz
A 7. § (1)-(2) bekezdése a törvény javasolt hatálybalépésének időpontjait szabályozza. A
(3)	bekezdés szerint a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésekor még
folyamatban lévő hatósági eljárásokban is.
A 8. §-hoz
A 8. § (1)-(2) bekezdése a törvény javasolt deregulációjának időpontjait szabályozza.