﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1376. számú
törvényjavaslat

az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. október

2010. évi ... törvény
az adó- es jarulektorvenyek, a számviteli törvény es a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a
gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése
érdekében a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉS
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet
független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy
érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár,
kamat), amelyet
a)	független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor
gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy
b)	a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő
értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos
haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy
c)	a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak
meg (költség és jövedelem módszer), vagy
d)	független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség,
tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembe vételével
állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy
e)	a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag
indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független
felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy
f)	egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti
módszerek egyikével sem határozható meg
3
azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző
független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.”
(2)	Az Szja tv. 3. § 26. és 27. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„26. Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,
diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek
alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó
szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek
reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti
program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű
joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
27.	Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,
diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott tízezer forint egyedi értéket meg nem
haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”
(3)	Az Szja tv. 3. § 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja
[29. § (1) bekezdés] és külön adózó valamennyi jövedelme, a következőket is figyelembe
véve:
a)	a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói
osztalékalapot is be kell számítani;
b)	nem kell beszámítani
ba)	az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó, az összevont adóalapba nem
tartozó jövedelmet,
bb)	a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett
összeget,
bc)	az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló
elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének;
c)	be kell számítani
ca)	az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,
cb)	azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a
bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy
átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben
meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe
venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott
kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert
költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban
meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes
4
egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott
jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.”
(2) Az Szja tv. 4. § (3)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő,
kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen
kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy
szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve
nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására
kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására
kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához
szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül
elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély személyes vagy
családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére
fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére,
felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel
kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély
személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.
(4)	A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően, a magánszemély lakásától elkülönített
telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának
feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a
tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés, jármű,
munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás akkor is elismert
költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a
tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az
igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve,
ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható
körülményként határozza meg. Ugyancsak az említett rendelkezéstől eltérően, elismert
költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott,
bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a
kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a
támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak
a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).
(5)	Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem
térítendő támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell
bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a
nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható
el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a
kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell
alkalmazni.
(6)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén - a tulajdonosok eltérő
rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó vagyontárgy, az ingatlan
átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges
átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír
elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában
terheli adókötelezettség. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az előzőekben
említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más
5
jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja,
illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
3.	§ (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
törvény rendelkezései szerint
ka) tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más
fizet meg;
kb) a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet
ki;”
(2) Az Szja tv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel,
állandó lakóhellyel rendelkező személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére
juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a
kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel
megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek
az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással
üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi
kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.”
4.	§ Az Szja tv. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a 8. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az adó mértéke
8.	§ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.
(2)	Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót
csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem
rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó
beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető
figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés
rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a
magánszemély részére visszajár.”
5.	§ Az Szja tv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a
magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér), az
adókötelezettséget - ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is - úgy kell
teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.”
6.	§ Az Szja tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét
a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. § rendelkezései szerint munkáltatói
adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az
összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező
nyilatkozatot adni.
6
(2)	A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy
adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény
szerint előírt módon és határidőben önadózóként
a)	adónyilatkozatot,
vagy
b)	az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről
(bevételéről), adókötelezettségéről, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított,
levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró
adókülönbözetről
ba)	az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást,
vagy
bb)	az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást
nyújt be az adóhatósághoz.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az
adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet
nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,
a)	amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b)	amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított
összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
c)	amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról
való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d)	amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
e)	amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem
adóztatható;
f)	amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.”
7.	§ Az Szja tv. a 11. §-át követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:
„Adónyilatkozat
11/A. § (1) A magánszemély (2)-(4) bekezdés szerint adónyilatkozatot tehet, ha egyébként
nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási
kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie.
(2)	A magánszemély adónyilatkozattal teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az összes
jövedelme - ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] - az
adóévben kizárólag ugyanazon - adóelőleget megállapító - munkáltatótól [e §
alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizetőtől] származik, és a levont
adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az
ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a)	tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el, és
b)	a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az
adóból adójóváírást, adókedvezményt annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-
nyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette, és
c)	az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj -
előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.
7
(3)	A magánszemély bevallási kötelezettségét adónyilatkozattal teljesítheti, ha az adóévben
kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt - ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania
[11. § (3) bekezdés] - szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg,
feltéve, hogy
a)	tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék
költséghányadot), nem számolt, számol el, és
b)	a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást,
adókedvezményt nem vett/vesz igénybe, és
c)	az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj -
előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és
d)	az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.
(4)	A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal teljesíthető akkor is, ha a magánszemély az
adóévben
a)	adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont
adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer
forintot nem haladja meg, és emellett
b)	más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt,
feltéve, hogy
1.	tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék
költséghányadot), nem számolt/számol el, és
2.	a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az
adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy - adóelőleget megállapító - munkáltatónál
érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a
munkáltató azt figyelembe vette, és
3.	az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj -
előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és
4.	az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, és
5.	az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg,
vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
(5)	Ha a (2)-(3) bekezdésben foglalt, a kifizető ismeretében megállapítható feltételek
fennállnak,
a)	az adóelőleget megállapító munkáltató az adóévben általa kifizetett (juttatott) bevételről
-	ha annak ténylegesen megfizetendő adója és az abból levont adóelőleg megegyezik vagy a
különbözete nem több ezer forintnál - az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint
kiadott összesített igazoláson,
b)	100 ezer forintot meg nem haladó kifizetés esetén bármely kifizető az általa kifizetett
(juttatott) bevételről - amennyiben a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó
összege megegyezik - az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott igazoláson
kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt - a (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételek
ismertetésével - hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt
munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia).
(6)	A (2) bekezdés szerinti és a (4) bekezdés a) pontja szerinti legfeljebb ezer forint
különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie,
illetve az adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).”
8
8.	§ Az Szja tv. 17. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-
külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
a)	az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének
mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt
-	a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás),
igazolás nélkül elismert költség, valamint
aa)	a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele, valamint az
ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély ingatlan-bérbeadási
tevékenységből származó bevétele, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának
részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló
kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély e
tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi
célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,
ab)	az aa) pontban nem említett esetben a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási
költségének átalány-értékcsökkenése,
ac)	a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az
elhatárolt veszteség,
vagy
b)	az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
9.	§ Az Szja tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A 17. § (3) bekezdése aa) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély a
rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban -
beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és
árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait,
valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése
évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett
tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a
rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-
szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési
engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást
nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy épület, építmény esetében - a
korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig -
értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy
építette.
(2)	A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra
vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó
bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan
kell alkalmaznia.
(3)	A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy azokban a naptári
években, amelyekben a magánszemély a személyi jövedelemadó-kötelezettségének
átalányadózás, tételes átalányadózás szerint tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön
törvény szerint bevétele alapján teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt
tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó
értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a
9
megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot szintén
elszámoltnak kell tekinteni.”
10.	§ Az Szja tv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg
a)	a 2012. évben a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított adóalap-kiegészítés 50 százaléka;
b)	a 2012. évet követően nulla.”
11.	§ Az Szja tv. a 29. §-át követően a következő alcímmel és 29/A-29/B. §-okkal egészül
ki:
„Családi kedvezmény
29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját
[29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.
(2)	A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett
eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a)	egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
b)	három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
(3)	A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a)	az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa)	vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
ab)	vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a
büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre
(személyre) tekintettel kapja,
ac)	szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre)
tekintettel
kapja;
b)	a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
c)	a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d)	a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban
élő magánszemélyek közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.
(4)	Kedvezményezett eltartott
a)	az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot
folyósítanak,
b)	a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c)	az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d)	a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
(5)	Eltartott
a)	a kedvezményezett eltartott,
b)	az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
10
(6)	E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,
a)	amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják,
b)	amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c)	amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig
fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való
jogosultság megnyílik.
29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen,
azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a
gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az
összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve
azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A
családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a
29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy
az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
(2)	A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-
levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a)	a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
b)	a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett
eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
(3)	Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a
várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján
járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
(4)	Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi
igazolást.
(5)	E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi
kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is)
kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra,
rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott)
esetében is.”
12.	§ Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Az összevont adóalap adóját az adó mértékével megállapított számított adóból (a
továbbiakban: számított adó) a 32-33. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell
meghatározni.”
13.	§ Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után
a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, - ha nemzetközi
szerződésből más nem következik - a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön
megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével
megállapított adó. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely
törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
11
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon
bevétele alapján átalányban megállapított jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan
külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.”
14.	§ Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a)	az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés
együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint,
feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3)
bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b)	az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes
jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az
adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer
forinttal növelt összegét.
(2)	Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér
illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a
magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági
hónap vehető figyelembe.
(3)	A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint.”
15.	§ Az Szja tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege
legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
(2)	Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági
közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa
megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott
egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó
korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1.	lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2.	személyi kedvezmény,
3.	őstermelői kedvezmény,
4.	egyéb.”
16.	§ Az Szja tv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját
csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő
betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki
rokkantsági járadékban részesül.”
17.	§ Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a
magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi
kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített
adókedvezményt, továbbá a 11/A. § (5) bekezdésében említett esetben a rendelkezésben előírt
tájékoztatást is.”
18.	§ (1) Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése a bekezdés jelenlegi szövegét követően a
következő mondattal egészül ki:
12
„Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele
esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói
bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben
a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az
értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén
keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap.”
(2)	Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az adóelőleg alapja]
„b) nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve
ba)	a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló
törvény rendelkezései szerint levont, vagy - ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik
közre - a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt
szakszervezeti tagdíjjal,
bb)	az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel,
de legfeljebb havi 100 ezer forinttal;”
(3)	Az Szja tv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 18. § (1) bekezdés a) és b)
pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló
tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott
költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok
meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az
adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást,
feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem
érvényesíti.”
19.	§ Az Szja tv. 48. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a)	a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
b)	bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,
c)	a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,
d)	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos
állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a
végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.
(3)	A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos
állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a
családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a
változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. Megosztás esetén a
jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az
adóelőleget megállapító munkáltató - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak
megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó
adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)	a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában
természetes azonosító adatait);
13
b)	minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek
hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság
tényére vonatkozó kijelentést;
c)	a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét
(elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló
kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(4)	Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg
megállapításához tett nyilatkozatában
a)	tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont
költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az
adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát;
b)	a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás,
adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési
különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12
százalékát
különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell
feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem
kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál
figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot
nem haladja meg.”
20.	§ Az Szja tv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - családi kedvezményt
érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap -
összege után az adó mértékével számított összeg, kivéve, ha a (2)-(4) bekezdés rendelkezését
kell/lehet alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget, legfeljebb annak mértékéig csökkenti - az
adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-
nyilatkozata alapján -
a)	az adójóváírásra irányadó rendelkezések szerint az adójóváírás, arra figyelemmel, hogy
ha a bér kifizetője által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott
adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is beszámítva - meghaladja a 2 millió
750 ezer forintot, az adóelőleg megállapításánál adójóváírás a továbbiakban nem
érvényesíthető, kivéve, ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatot ad arról is, hogy az
adóévben nem volt és nem is várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes
jövedelmébe [3. § 75. pont] be kell számítani, és az adóelőleget megállapító munkáltató a (3)
bekezdésben említett módszert alkalmazza;
b)	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos
állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi
kedvezmény.
(3)	Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító
munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget,
ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell
bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program
kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.
(4)	Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg
14
a)	a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított
összeg;
b)	a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a
része, amely meghaladja
ba)	a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított
adóelőleg(ek), valamint
bb)	az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a
negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye
összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500
millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal
állapítja meg.”
21.	§ Az Szja tv. 49/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói
iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az
egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy
a)	a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások
adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell
alkalmaznia;
b)	adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül
ba)	a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés
szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,
bb)	a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap
utáni adó-fizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel
évében hatályos adómértéket
kell figyelembe venni;
c)	az a)-b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a
vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az
adó mértékével számított összeg;
d)	a b) pont szerinti kötelezettségek esetében - ha együttes összegük a 10 ezer forintot
meghaladja - a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,
da)	az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni
adókötelezettséggel együtt az adóévi,
db)	a további két részletet a következő két adóévi
kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó
bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó
bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.”
22.	§ Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül
az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése alól.”
23.	§ Az Szja tv. 62. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megszerzésre fordított összeg
a)	az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
15
b)	a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben
rögzített érték;
c)	a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett
termőföld, erdő művelési ágú föld esetében - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés
rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő
összeg;
d)	helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;
e)	a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére
fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig,
illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének
határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek
hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa
nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;
f)	az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
fa)	a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,
fb)	az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése
örökléssel, ajándékozással történt
azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem
adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a
hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként
feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell
figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján
önellenőrzéssel lehet módosítani;
g)	ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,
ga)	öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan
értékeként feltüntetett egyéb érték;
gb)	ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás
költségként nem vonható le a bevételből.
(3)	Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható
meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén
más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.”
24.	§ Az Szja tv. 64/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben
juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a
juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szerese után.”
25.	§ Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[a)	az értékpapír megszerzésére fordított érték:]
„ak) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)-aj) alpont
szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással
történt azzal, hogy amennyiben
1.	az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének
teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki
leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként
16
feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára
megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított
adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,
2.	az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban
feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett
egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó
figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,
növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,”
26.	§ Az Szja tv. XIII. fejezetének címe, 69-71. §-ai és a §-okat megelőző alcímek helyébe
a következő cím, alcímek és rendelkezések lépnek:
„XIII. fejezet
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI
A kifizetőt terhelő adó
69.	§ (1) Az adó a kifizetőt terheli a 70-71. § rendelkezései szerint meghatározott juttatások
után.
(2)	Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás révén magánszemély által megszerzett
bevételnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék,
szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a
magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti
bevétel 1,19-szerese.
(3)	Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön
rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a
juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen
termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei
megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.
(4)	Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás
a)	értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható
utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
b)	természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel
plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények
alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelményének.
(5)	Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a)	a juttatás hónapja kötelezettségeként
b)	a 70. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint adókötelezettség alá eső érték után
ba)	a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel
megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása
hónapjának kötelezettségeként,
bb)	az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév
utolsó hónapjának kötelezettségeként,
17
a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az
adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve
megfizetnie.
70.	§ (1) A nem pénzben juttatott adóköteles vagyoni érték a kifizetőt terhelő adó mellett
adható, ha a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes
magánszemélyek által megszerzett bevételt azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén
az adó-megállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható
mulasztási bírság a jövedelem 50 százaléka.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéstől függetlenül a kifizetőt terhelő adó mellett adható
vagyoni értéknek minősül
a)	egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett,
ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben - ha a rendezvény,
esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidő-
programra irányul - a kifizető által viselt költség, ideértve
aa)	a rendezvényen résztvevő magánszemély utazási és szállás-költségét is (ha a részvétel
egyébként nem minősül hivatali, üzleti utazásnak),
ab)	a résztvevő magánszemélynek nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék (ha az
egyébként nem minősül reprezentációnak, üzleti ajándéknak) költségét is,
b)	több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett
adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a
munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv
alapján határozza meg a biztosítottak körét;
c)	társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a
közalapítványt is) juttató esetén az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok alapján
meghatározott juttatás azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége
érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10
százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja;
d)	a c) pontban nem említett - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya
alá nem tartozó - juttató esetében
da)	a reprezentáció alapján meghatározott bevétel azon része, amely az adóévre elszámolt
éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja;
db)	az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel azon része, amely az
adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a juttató
tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében
ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámmal számolva 5000 forint/fő értéket
meghaladja;
e)	a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-
szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú
adatátvitel szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú
használata címén meghatározott adóköteles bevétel;
azzal, hogy a c) és d) pont rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni az
e törvény előírásai szerint adómentes juttatások értékét, továbbá az említett rendelkezésben
meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék
értékéből jövedelmet nem kell megállapítani.
(3)	A kifizetőt terhelő adó mellett adható e törvény külön rendelkezése (71. §) szerint
meghatározott béren kívüli juttatás, ideértve, ha az a külön rendelkezés szerinti feltételeknek
18
megfelel, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. A kifizetőnek a béren kívüli
juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie, és az adókötelezettség megállapításához figyelembe
kell vennie a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek
fennállásáról szóló nyilatkozatát.
(4)	Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának
hiányára tekintettel adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie,
amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette
meg az adót. Az olyan béren kívüli juttatás esetében, amelyre több juttatótól származóan
együttvéve kell a vonatkozó rendelkezés szerinti értékhatárt figyelembe venni, a meghaladó
rész után az adókötelezettséget annak a kifizetőnek kell teljesítenie, amelynél a
magánszemély nyilatkozata szerint a túllépés jelentkezik. Ha az adóhiány a magánszemély
valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását
nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az
adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
(5)	E § alkalmazásában
a)	adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az
adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév;
b)	elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban
kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján
megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;
c)	telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles bevétel: a kifizetőt a juttatás,
szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból
ca)	a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos
kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott
magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának,
illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20
százalékának,
cb)	ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének
vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának
a magánszemély által meg nem térített része.
Béren kívüli juttatások
71.	§ (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e
§ alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-d) pontban felsorolt, a
munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a
munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő
tagjának (e § alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban:
munkavállaló)
a)	személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa)	üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan
együttvéve -
vagy
ab)	a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési
szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
19
b)	étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő
szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott
bevételből (ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául
szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó
rész;
c)	az adóévben megújulási kártya-számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra
felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás;
d)	az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása, illetve költségének a
használó magánszemély, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló
számla alapján legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben történő átvállalása;
e)	iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a
minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
f)	a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi
utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.
(2)	Béren kívüli juttatásnak minősül
a)	a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak,
valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli
hozzátartozójának
aa)	üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan
együttvéve -
vagy
ab)	a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás
révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b)	a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a
juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a
volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi
vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás
keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott bevételből
(ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló
jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
c)	a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli
hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
ca)	üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan
együttvéve -
vagy
cb)	üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
(3)	Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt
munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
a)	az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
20
b)	az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a
minimálbér 30 százalékát,
c)	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen
bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást
havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy
utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.
(4)	A (3) bekezdésben említett juttatás esetében
a)	azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevételnek
kell tekinteni;
b)	az a) pont figyelembevételével megállapított adót a kifizetőnek a közölt összegeknek
megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a
juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként
vallja be és fizeti meg.
(5)	E § alkalmazásában
a)	üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról
szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
b)	a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató
cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának,
költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv
tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;
c)	a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás
esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;
d)	a megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a
munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi
vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra
felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;
e)	iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban
(vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra
tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz,
ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló
számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az
említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban
részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek,
tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló
jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja
(ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a
gyermekvédelmi gyámot )vele közös háztartásban élő házastársa.”
27.	§ (1) Az Szja tv. 76. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a
nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.
(2) Az Szja tv. 76. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
21
„(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos
feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem
minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”
28.	§ Az Szja tv. 80. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„d) a megújulási kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;”
29.	§ Az Szja tv. a következő 84/D-84/J. §-okkal egészül ki:
„84/D. § A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának az adó- és járuléktörvények, a számviteli
törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való
rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.
84/E. § A 49/A. § (6) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az
európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi . törvénnyel módosított rendelkezése a 2010. évi
adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára
kedvezőbb.
84/F. § Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi
adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-
kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
84/G. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a
továbbiakban: Mód. tv.) 223. §-a (13) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni
kell az e törvény 65. §-a szerinti jövedelmek adókötelezettsége 2011. január 1-jétől történő
megállapítására is, a következők figyelembevételével:
a)	a Mód. tv. 223. §-a (13) bekezdésének a) pontja szerinti első teljes kamatperiódus
kezdőnapjának - feltéve, hogy az 2010. december 31-éig nem kezdődött meg - 2011. január
1-jét kell tekinteni,
b)	a Mód. tv. 223. §-a (13) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a 2011. január 1-től a
biztosítási szerződés szerint elvárt díjon felül befizetett (teljesített) díjat (így különösen az
eseti, a rendkívüli, a soron kívül befizetett díjat) új biztosítási szerződés megkötésének kell
tekinteni.
84/H. § A 2011. január 1-jét megelőzően megkezdett - munkáltatói elrendelés alapján a
munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését, vagy a juttatóval
munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen
közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével
összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgáló - iskolarendszerű képzések
átvállalt (viselt) költsége adókötelezettségére a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)	a 2006. január 1-jét megelőzően megkezdett képzések esetén a képzések átvállalt (viselt)
költségét bevételként nem kell figyelembe venni,
b)	a 2005. december 31-ét követően, de 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett
képzések esetén a képzések átvállalt (viselt) költségét, de legfeljebb 400 ezer forintot
bevételként nem kell figyelembe venni,
22
c)	a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-jét megelőzően megkezdett képzések
esetén a képzések átvállalt (viselt) adott évi költségéből a minimálbér két és félszeresét
bevételként nem kell figyelembe venni,
d)	a 2009. december 31-jét követően, de 2011. január 1-jét megelőzően megkezdett
képzések esetén a képzések átvállalt (viselt) adott évi költségéből a minimálbér két és
félszeresét béren kívüli juttatásként kell figyelembe venni.
84/I. § A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1.
számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét
követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.
84/J. § Az e törvényt módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető
adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb
a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.”
30.	§ Az Szja tv. 1. és 11. számú mellékletei e törvény 1. és 2. számú mellékletei szerint
módosulnak.
31.	§ Az Szja tv.
1.	3. § 5. pontjában a „12 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, 10.
pontjában az „utazást, továbbá” szövegrész helyébe az „utazást, de ide nem értve az olyan
utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés,
útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós
tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali,
üzleti; továbbá”, szöveg, 14. pontjában az „a munkáltatónál adóköteles béren kívüli
juttatásra” szövegrész helyébe az „a béren kívüli juttatásra [71. §]” szöveg, 28. pontjában az
„Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből” szövegrész
helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA)” szöveg, 32. pontjának nyitó
szövegrészében „a szokásos piaci értéket” szövegrész helyébe az „az ingó, ingatlan szokásos
piaci értékét” szöveg, a „kiadás, amely” szövegrész helyébe a „kiadás is, amely” szöveg, 35.
pontjában a „természetbeni formában,” szövegrész helyébe a „nem pénzben” szöveg, 43.
pontjának b) alpontjában a „ munkanélküli ellátásban” szövegrész helyébe az „álláskeresők
támogatásában” szöveg, a „munkanélküliek jövedelempótló támogatásában” szövegrész
helyébe az „aktív korúak ellátásában” szöveg, 83. pontjában a „költségtérítését, az élelmezési
költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához” szövegrész helyébe a
„költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához” szöveg;
2.	4. § (2) bekezdésében a „ruházat” szövegrész helyébe a „munkaruházat” szöveg,
3.	7. § (1) bekezdés s) pontjában a „10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó”
szövegrész helyébe az „az” szöveg;
4.	12. § záró szövegrészében a „magánszemély adókedvezményt” szövegrész helyébe a
„magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt” szöveg;
5.	13. § (1) bekezdés f) pontjában az „adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12
százalék) adó” szövegrész helyébe a „különbözeti-bírság” szöveg, n) pontjában az „előleg-
fizetési, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezett” szövegrész
helyébe a „előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett” szöveg;
6.	14. § (3) bekezdés c) pontjában az „ellátás, belföldről származó nyugdíj címén”
szövegrész helyébe az „ellátás címén” szöveg; az (5) bekezdés a) pontjában az „adóhatósági
közreműködés nélkül” szövegrész helyébe az „önadózóként” szöveg, g) pontjában a „felvett
összeg miatt” szövegrész helyébe a „ felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla
tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt” szöveg;
23
7.	29. § (1) bekezdésében az „a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a
megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szövegrész helyébe az „a
megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni” szöveg;
8.	40. §-át megelőző alcímben az „és családi kedvezmények” szövegrész helyébe a
„kedvezmény” szöveg;
9.	44/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban a „30 százaléka” szövegrész helyébe a „20
százaléka” szöveg, c) pontjában az „egészségpénztár tagjaként” szövegrész helyébe az
„egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként” szöveg, cb) alpontjában a „külön
kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön törvényben” szöveg;
10.	44/B. § (1) bekezdésében az „összeg 30 százalékának” szövegrész helyébe az „összeg
20 százalékának” szöveg;
11.	47. § (1) bekezdésében az „a (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5)-
(6)	bekezdés” szöveg, a (2) bekezdés aa), ab), ca) és cb) alpontjaiban az „elszámolható
költség” szövegrész helyébe az „elszámolható költség, költséghányad” szöveg;
12.	49/B. § (16) bekezdés a) pontjában a „jövedelemadót, valamint” szövegrész helyébe a
„jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint” szöveg, b) pontjában az „után 25
százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá” szövegrész helyébe az
„után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá” szöveg;
13.	49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó természetbeni
juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás
nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást” szöveg, (7) bekezdésében a „-
kivéve abból a kivét-kiegészítést — az adó 25 százalék. Az” szövegrész helyébe az „az”
szöveg;
14.	50. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés k) pontjában
az „az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a
kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet” szöveg;
15.	57/A. § (1) bekezdésében a „vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés
céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek”
szövegrész helyébe a „vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának
részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló
kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt
szálláshelyet” szöveg;
16.	58. § (7) bekezdésében az „az 50 ezer forintot” szövegrész helyébe az „a 32 ezer
forintot” szöveg;
17.	60. § (1) bekezdésében az „ingatlan, továbbá” szövegrész helyébe az „ingatlan
(ingatlanrész), továbbá” szöveg, (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „épített-ingatlan
helyett létesített (újjáépített) épített-ingatlan” szövegrész helyébe az „épített-ingatlan helyett
létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan” szöveg, a) pontjában az
„újjáépítés” szövegrész helyébe a „létesítés” szöveg, b) pontjában a „szerzési időponttal és
az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés bevétel-része” szövegrész helyébe a
„ szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
bevétel-része” szöveg, (4) bekezdésében a „nem állapítható meg, az átruházás” szövegrész
helyébe a „nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás” szöveg;
18.	62. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „bevételből le kell vonni” szövegrész
helyébe a „bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni”
24
szöveg, c) pontjában az „az átruházással” szövegrész helyébe az „a szerzési időponthoz
tartozó bevételrész arányában az átruházással” szöveg;
19.	64/A. § (1) bekezdésében a „jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke
25 százalék, egyebekben pedig” szövegrész helyébe az „adóköteles jövedelem
megállapítására” szöveg;
20.	65. § (1) bekezdés c) pontjában az „az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó
levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik
meg” szövegrész helyébe az „adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a
nyereményalapnak) 1,19-szerese” szöveg, d) pontjának záró szövegében a „nem vehető
figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított
díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja figyelembe vehető rész
hiányában a viszonyítási alap nulla)” szövegrész helyébe az „az ismételt arányosítást a
befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított
díjakkal csökkentett részére kell elvégezni” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjának záró
szövegében a „felhalmozott, továbbá” szövegrész helyébe a „fizetett díj és az arra arányosan
számított hozam terhére, továbbá” szöveg, a „régebben felhalmozott díjtartalék terhére”
szövegrész helyébe a „régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére”
szöveg;
21.	67/A. § (3) bekezdésének nyitó szövegében „szolgáltatóval” szövegrész helyébe a
„szolgáltató közreműködésével” szöveg és a „ha az megfelel az említett törvények ügyletre
vonatkozó rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „bármely esetben akkor, ha az megfelel az
említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és ha megkötésének feltételei bárki
számára azonosak” szöveg, b) pontjában a „szolgáltatóval” szövegrész helyébe a
„szolgáltató közreműködésével” szöveg;
22.	67/B. § (5) bekezdés c) pontjában a „20 százalék” szövegrész helyébe a „ 16 százalék”
szöveg;
23.	72. § (2) bekezdésében az „utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 54 százaléka”
szövegrész helyébe az „adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese” szöveg;
24.	74/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „szerinti adót” szövegrész helyébe a „szerinti, a
2010.	december 31-ét követő kifizetés esetén az adó mértéke szerinti adót” szöveg; (5)
bekezdés a) pontjában a „33 százalék” szövegrész helyébe a „16 százalék” szöveg, záró
szövegében a „bérleti díja után” szövegrész helyébe a „bérleti díja 1,19-szerese után”
szöveg;
25.	75. § (1) bekezdésében az „a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház)
tulajdonostársainak közössége által” szövegrész helyébe az „ a társasüdülő
tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által” szöveg, (3)
bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) és (6) bekezdés” szöveg, (5)
bekezdésében a „kell tekinteni, amely után az adó mértéke 25 százalék” szövegrész helyébe a
„kell tekinteni” szöveg, (6) bekezdésében a „49. §-a (17) bekezdésének” szövegrész helyébe
a „46. §-a (10) bekezdésének” szöveg;
26.	76. § (2) bekezdésében az „adó összege 25 százalék, amelyet” szövegrész helyébe az
„adót” szöveg;
27.	77. § (1) bekezdésében a „ jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék”
szövegrész helyébe a „jövedelem” szöveg;
28.	81/A. §-ában az „adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig”
szövegrész helyébe az „adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta”
szöveg;
25
29.	1. számú melléklete 3.3. alpontjában a „magánszemély által természetben megszerzett
bevétel” szövegrész helyébe a „magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti
szervezet által magánszemélynek - nem pénzben történő juttatás esetén - a juttató által az
adóévben nyújtott ilyen támogatás értékéből a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
vagy orvosi javaslat alapján a fogyatékosságával, gyógyításával összefüggésben adott termék,
szolgáltatás értéke, - pénzben történő juttatás esetén - legfeljebb a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó összegben havonta adott támogatás” szöveg, 7.1. alpontjában a „vagyoni
érték, a magánszemély által” szövegrész helyébe a „vagyoni érték - ide nem értve az
örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet azzal, hogy az ilyen
módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték
megállapítása során figyelembe vett része -, a magánszemély által” szöveg, 7.11. alpontjában
a „ számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj
átvállalását, a modem biztosítását)” szövegrész helyébe a „számítógép-használat”, 8.
pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „nem pénzben kapott” szöveg; 8.21.
alpontjában a „ meghatározott közlekedési kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói
árkiegészítésben nem részesül” szövegrész helyébe a „ meghatározott, adómentes
természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési
kedvezmény” szöveg;
30.	2. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezetének 7. pontjában a
„ kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „ kivéve a
magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást”
szöveg;
31.	3. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdésében az „átalányban
értékcsökkenést, valamint a mezőgazdasági őstermelő:
a)	a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
b)	e tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és
utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított,
korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez
szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja,
továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak
értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti” szövegrész helyébe az „átalányban az
értékcsökkenést” szöveg, I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 11. pontjában az „az
üzlet, a műhely, a gazdasági épület” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló
törvény szerinti telephely” szöveg, az „alapulvételével” szövegrész helyébe az
„alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is)”
szöveg, IV. A járművek költsége fejezetének 1. pontjában a „saját tulajdonú - ideértve a
továbbiakban a házastárs tulajdonát is - jármű” szövegrész helyébe a „saját tulajdonú, a
magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs
tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is)” szöveg;
32.	5. számú mellékletének első mondatában a „9/A. § (1) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „10. § (1) bekezdésében” szöveg;
33.	10. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 6. pontjának a)
alpontjában a „ természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe az „ adófizetési kötelezettség
mellett, magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül” szöveg, 7. pontjában a „kivéve, ha azt
természetbeni juttatásként nyújtja” szövegrész helyébe a „ kivéve a magánszemélynek
ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást” szöveg;
34.	11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában a
„baleseti járulék” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék’ szöveg, 12.
26
pontjában az „50 százaléka)” szövegrész helyébe az „50 százaléka) azzal, hogy kizárólag a
közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható” szöveg, 17.
pontjában az „adott természetbeni juttatásra” szövegrész helyébe a „nem pénzben juttatott
vagyoni értékre” szöveg, 22. pontjában a „megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli
átengedést is” szövegrész helyébe a „megsemmisülést is” szöveg, a III. Járművek költsége
fejezetének 1. pontjában a „„saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát
is - kizárólag üzemi célú jármű” szövegrész helyébe a „saját tulajdonú, a magánszemély
által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs
tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is) ” szöveg
lép.
32.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	2. § (7) bekezdése;
2.	3. § 4. pontjának m) alpontja, 17. pontjában a „az ingatlan-bérbeadásból származó
jövedelemre, vagy” szövegrész, 21. pontjának d) alpontjában a „vállalkozói járadék,”
szövegrész, 32. pontjának b) alpontjában az „a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy” szövegrész,
46.,	52., 60., 62., 72., 82. és 86. pontjai;
3.	3/A. §-a;
4.	7. § (1) bekezdés m) pontja, s) pontjában a „69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben
meghatározott” szövegrész;
5.	13. § (1) bekezdés k) pontja;
6.	14. § (1) bekezdésében a „vagy mellékszolgáltatás teljesítésére” szövegrész, (5)
bekezdés b) és d) pontjai;
7.	16. § (5)-(9) bekezdései;
8.	24. § (2) bekezdésében a „-figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is — ” szövegrész;
9.	25. § (2) bekezdés bb) alpontjában a „hétvégi” szövegrész, (5)-(8) bekezdései;
10.	26. § (2)-(4) bekezdései;
11.	28. § (1) bekezdés a) pontja és (9) bekezdése;
12.	29. § (1) bekezdésében az „Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése
(juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni. ” szövegrész, (3)
bekezdésében a „- kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság — ” szövegrész;
13.	30. §-a és az azt megelőző alcím;
14.	34. §-a és az azt megelőző alcím;
15.	40. § (3)-(12) bekezdései;
16.	41. §-a;
17.	42. §-a és az azt megelőző alcím;
18.	43. §-a;
19.	44. §-a és az azt megelőző alcím;
20.	46. § (2) bekezdés a) és b) pontja;
21.	47. § (5) bekezdés a) pontjában a „- kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság — ”
szövegrész;
22.	49/B. § (14) bekezdés d) pontjában az „a természetbeni juttatás formájában történő
átadást,” szövegrész;
27
23.	58. § (6) bekezdésében és 63. § (1) bekezdésében az „adó mértéke 25 százalék. Az”
szövegrész;
24.	60. § (3) bekezdés a) pontjában a „62. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában említett
költségekkel csökkentett” szövegrész;
25.	64/A. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben említett” szövegrész, (6) bekezdésének
c)	pontja;
26.	65. § (2) bekezdésében az „adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1)
bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének
(nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az” szöveg, (9) bekezdése;
27.	65/A. § (2) bekezdése;
28.	65/B. § (2) bekezdése;
29.	66. § (2) és (5) bekezdései;
30.	67. § (2) és (10) bekezdései;
31.	67/A. § (2) bekezdése;
32.	68. § (6) bekezdése;
33.	72/A. §-a és az azt megelőző alcím;
34.	73. §-a és az azt megelőző alcím;
35.	74. §-a és azt megelőző alcím;
36.	75. § (2) bekezdésében a „(kivéve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész
bérbeadásából származó bevételt) "szövegrész, (8) bekezdése;
37.	77/A. § (1) bekezdésében az „Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre a
természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.” szöveg;
38.	77/B. § (6) bekezdésében az „A nem pénzben megszerzett bevételre a természetbeni
juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. ” szöveg, (10) bekezdésének a)
pontja;
39.	82. § (3) bekezdése;
40.	1. számú melléklete 2. pontjának 2.4. alpontja.
2.	A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
2009. évi LXXVII. törvény módosítása
33.	§ Nem lép hatályba a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése.
34.	§ Hatályát veszti a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (2) bekezdése.
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
35.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao tv.) 2. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül/
„k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).”
36.	§ A Tao tv. 18. § (2) bekezdése új d)-e) pontokkal egészül ki, továbbá a jelenlegi d) pont
számozásaf) pontra változik és egyidejűleg a következőképpen módosul:
28
/A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:/
„d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a - megfelelő vetítési alapra
(költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az
ügyleten realizál;
e)	nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont
nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt
vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;
f)	egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján
nem határozható meg.”
37.	§ A Tao tv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A társasági adó a pozitív adóalap 10 százaléka.”
38.	§ A Tao tv.
a)	4. § 11. pontjának nyitó szövegrészében és c) alpontjában a „19. § (1) bekezdésében
előírt mérték kétharmadát ” szövegrész helyébe a „10 százalékot’ szöveg;
b)	4. § 39. pontjában az ,,SZJ 92.31.21.0 Előadóművészet, az SZJ 92.34.13.0 számból a
Bábszínházi előadás” szövegrész helyébe a „a TESZOR 90.01. Előadóművészet, a TESZOR
93.2.	Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás” szöveg;
c)	6. § (3) bekezdésében az „adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az”
szövegrész helyébe az „adó alapja az” szöveg;
d)	7. § (1) bekezdés dz) pontjában az „adóévi árfolyamnyeresége, feltéve” szövegrész
helyébe az „ adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az
elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve” szöveg;
e)	7. § (12) bekezdés a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. §
szerinti” szöveg;
f)	7. § (17) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. §
szerinti” szöveg;
g)	7. § (20) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. §
szerinti” szöveg;
h)	8. § (1) bekezdés ud) alpontjában a „természetbeni juttatásként” szövegrész helyébe a
„juttatásként” szöveg;
i)	15/A. § (6) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „19. §
szerinti” szöveg;
j) 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjában a „természetbeni juttatás;” szövegrész
helyébe a „juttatás; ” szöveg;
k) 3. számú melléklet B) fejezet 2. pontjában a „bárkinek azonos feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék,
szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése,
forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és
mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb
mennyiséget;” szövegrész helyébe a „magánszemélynek azonos feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék,
szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás,
29
továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;” szöveg;
l) 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontjában a „természetbeni juttatás” szövegrész
helyébe a „juttatás” szöveg
lép.
39.	§ Hatályát veszti a Tao tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja, 8. § (2) bekezdése, 15. §-a és
19.	§ (3)-(4) bekezdése.
4.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
40.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Eva tv.) 2. § (8) bekezdése a következők szerint módosul, valamint ugyanezen § a következő
(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére, az e) pontban
meghatározott bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más e törvény szerinti
adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - az (5) bekezdés e) pontjában
meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni
vállalkozóra, aki tevékenységét vagy szolgáltatását szünetelteti, továbbá arra, aki a családok
támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban
részesül.
(9) Az adózó a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő
bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi
bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának
minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.”
41.	§ Az Eva tv. 3. § (2) bekezdésében az „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni
vállalkozónak minősülő magánszemély tevékenységét cselekvőképességének elveszését
követően” szövegrész helyébe „Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak
minősülő magánszemély tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elveszését
követően” szövegrész lép.
II.	Fejezet
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
42.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 12. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha]
,,d) a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez
kapcsolt hálózaton keresztüli, a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli,
valamint a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. § alkalmazandó;”
43.	§ Az Áfa tv. 34. és 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha adóalany-kereskedő részére
a)	gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez
kapcsolt hálózaton keresztüli,
b)	hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli, valamint
30
c) villamos energia
értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany-
kereskedő gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely,
ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Adóalany-kereskedő az, aki (amely) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos
energia továbbértékesítésével főtevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját
felhasználása (fogyasztása) e termékekből elhanyagolható mértékű.
35.	§ (1) Ha a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott termékértékesítések közül
bármely nem adóalany-kereskedő részére történik, a termék értékesítésének teljesítési helye
az a hely, ahol a beszerző azt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).
(2)	Ha a beszerző a gázt, a hő- vagy hűtési energiát, valamint a villamos energiát egészben
vagy részben nem használja fel (nem fogyasztja el), az (1) bekezdés alkalmazásában a fel nem
használt (el nem fogyasztott) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia
tényleges felhasználási (elfogyasztási) helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerző
gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.”
44.	§ Az Áfa tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális,
művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre,
rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják,
ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a
hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.”
45.	§ Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a
hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:)
,,d) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások,
továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és
bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan
kapcsolódó szolgáltatásokat is.”
46.	§ Az Áfa tv. 46. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők:)
„h) a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez
kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való
csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen rendszeren, hálózaton keresztül
földgáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia szállítása (átvitele), elosztása,
továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;”
47.	§ (1) Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek határozott időre szóló
elszámolásban vagy szintén határozott időre szóló, de elszámolás nélkül, átalány formájában
megállapított ellenérték megtérítésében állapodtak meg, teljesítés az adott időszak utolsó
napján történik.”
31
(2) Az Áfa tv. 58. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(3)	bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben, feltéve, hogy az ellenérték
megtérítésének esedékessége eltérő időpontra esik, mint a teljesítés, a fizetendő adót az
ellenérték megtérítésének esedékességekor, vagy ha ez a teljesítéstől számított harmincadik
napot követően jár le, a teljesítéstől számított harmincadik napon kell megállapítani.
(4)	A (3) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha az adót a 140. § a) pontja
szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti.”
48.	§ Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)
„b) a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog
időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból,
akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet
kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás
bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;”
49.	§ Az Áfa tv. 78. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az adó alapjának
utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet - e
törvény rendelkezései szerint - mentes az adó alól.”
50.	§ (1) Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
,,p) a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban:
együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő
közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele
során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy
pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag
olyan, az a)-o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség
adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá
pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több
annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint
pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást,
amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az
együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.”
(2)	Az Áfa tv. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E § és a 85/A. § alkalmazásában
a)	együttműködő közösség:
aa)	az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk.
rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél elérésére
szolgáló adóalanyisága - e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül - valamennyi szerződő
32
fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével,
annak jogerőre emelkedésének napjával jön létre, vagy
ab) az a személy, szervezet, aki (amely) egyébként adóalany;
b) együttműködő közösség tagja: az a személy, szervezet, aki (amely) az a) pont
ba)	aa) alpontja szerinti együttműködő közösséget létrehozó polgári jogi társaság tagja,
bb)	ab) alpontja szerinti együttműködő közösséggel névre szóló tulajdonosi (tagsági)
jogviszonyban áll.”
51.	§ Az Áfa tv. a 85. § után a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) Az együttműködő közösség tagja nem lehet csoportos adóalanyiságban részt
vevő tag, az együttműködő közösség tagjai számának pedig folyamatosan el kell érnie
legalább a kettőt.
(2)	Az együttműködő közösséget ilyen minőségében úgy kell tekinteni, mint akinek
(amelynek) gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely
hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
(3)	Az együttműködő közösségnek és tagjainak folyamatosan olyan nyilvántartást kell
vezetniük, amely alkalmas a 85. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározott szolgáltatás
nyújtásának, igénybevételének az egyéb tevékenységektől való egyértelmű, megbízható és
maradéktalan elkülönítésére.
(4)	Az együttműködő közösség tagjai egyetemlegesen felelősek az együttműködő
közösséggel együtt a 85. § (1) bekezdés p) pontja alapján keletkező kötelezettségek
teljesítéséért.
(5)	A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a közös célt, amelynek elérésére a polgári jogi társaság tagjai az együttműködő
közösséget létrehozni kívánják,
b)	a tagok által kijelölt képviselőt, aki (amely) az adóalanyisághoz fűződő jogokat és
kötelezettségeket - mint a bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya -
gyakorolja, és a képviselő feltétlen beleegyező nyilatkozatát a képviselet vállalására, továbbá
c)	tagonként külön-külön:
ca)	a tag nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra
szolgáló jelét,
cb)	a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely eleget tesz a (3) bekezdésnek és
cc)	kötelezettségvállalást a (4) bekezdés teljesítésére.
(6)	A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett kérelem benyújtásával
egyidejűleg, annak mellékleteként csatolni kell a polgári jogi társaság létesítéséről szóló
szerződés hiteles másolati példányát.
(7)	A 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség
adóalanyisága az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg. Az engedélyt az
állami adóhatóság visszavonja, ha
a)	azt a együttműködő közösség bármely tagja kéri;
b)	a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan
kijelölése és bejelentése az (5) bekezdés b) pontja szerint nem történik meg;
c)	az (1) bekezdés az együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;
33
d)	az (5) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike az
együttműködő közösség adóalanyiságának időszakában nem teljesül;
e)	a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött, megvalósult, vagy
annak megvalósítása többé nem lehetséges;
f)	az együttműködő közösség tagjai által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik.
(8)	A 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség esetében az
ott említett adóalany köteles az együttműködő közösség létrehozásával egyidejűleg az állami
adóhatóságnak írásban
a)	bejelenteni
aa)	a közös célt, amelynek elérésére az együttműködő közösséget létrehozták, és
ab)	az együttműködő közösség tagjainak nevét, címét és adószámát, adószám hiányában
pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét; továbbá
b)	bemutatni azt a nyilvántartási rendszert, amely mind a maga, mind az együttműködő
közösség tagjai részéről eleget tesz a (3) bekezdésnek; valamint
c)	nyilatkozni mind a maga nevében, mind az együttműködő közösség tagjai nevében és
képviseletében arról, hogy teljesítik az együttműködő közösség időszakában az (1), (3) és (4)
bekezdést.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére - ideértve az
együttműködő közösség megszüntetését is - az Art. változásbejelentésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
52.	§ (1) Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„g) a termék importja
ga)	az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank,
az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által, amelyet az Európai Közösségek
hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről
szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról
vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi
szerződésben meghatározottak szerint;
gb)	egyéb, a ga) alpont alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetőleg annak tisztviselője által a
nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló
-	jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy
az előzőekben említett nemzetközi szerződés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába
(díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről
rendelkezik;”
(2)	Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„l) a gáz
la) földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli
vagy
34
lb) gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba [a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2003/55/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja] betáplált
importja;”
(3)	Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„n) a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli importja.”
53.	§ Az Áfa tv. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele
során az importálónak meg kell adnia közösségi adószámát, valamint megfelelő okirat (így
különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsítenie kell az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség
valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve,
címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga
szerint.”
54.	§ Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)
„b) az alábbiaknak megfelelően
ba)	az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank,
az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai
Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és
mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a
végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett -
nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;
bb)	egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a
nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik a nemzetközi
szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló -
jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy
az előzőekben említett nemzetközi szerződés a termékek, szolgáltatások árába (díjába)
rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik;”
55.	§ Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az
adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)
„i) a 124. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben - a Szerződés 87. és 88. cikke
alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet
(HL L 214/3., 2008. 8.9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés
keretében - igazoltan a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztéséhez
használja fel.”
56.	§ Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:
35
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
„g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a
teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget
meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett
adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás
hatálya alatt áll;
h)	üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog
(kibocsátási egység) átruházása esetében.”
57.	§ Az Áfa tv. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„212. § Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1)
bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz,
termékértékesítéshez kapcsolódóan megállapított adóra - mint előzetesen felszámított adóra -
az utazásszervező adólevonási jogot nem alapíthat.”
58.	§ Az Áfa tv. a 257. § után a következő alcímmel és 257/A. §-sal egészül ki:
„Adóvisszatérítés kérelemre
257/A. § (1) Külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány, segély (a
továbbiakban együtt: adomány) esetében, ha annak kedvezményezettje igazoltan a 85. § (4)
bekezdés b)-f) pontjában felsorolt személyek, szervezetek valamelyike, az állami adóhatóság
-	a kedvezményezett írásos kérelmére - visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított és az ellenérték részeként megtérített, illetőleg az
általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy
a)	a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett alapszabályában
(alapító okiratában) megjelölt olyan tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a
közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően
közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, egyházi személynek, szervezetnek minősülő
kedvezményezett esetében pedig a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő
tevékenység,
b)	az adományozó az adomány összegét - az adóügyi illetősége szerinti állam joga szerint
-	a vonatkozó adózási rendelkezésekkel összhangban számolta el,
c)	az adományozó az adomány felhasználását kifejezetten ahhoz a feltételhez köti, hogy a
kedvezményezettet mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó
viselése alól, és
d)	a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg.
(2) Az adó-visszatéríttetési jog legfeljebb olyan hányadban illeti meg a
kedvezményezettet, amilyen hányadban az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenység, feladat ellátását szolgáló kiadásokból az adomány összege részesedik.”
59.	§ Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa
meg)
„a) az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a közhasznú tevékenységet folytató
személyt, szervezetet [100. § (2) bekezdése], továbbá a külföldi illetőségű adományozót és a
tőle származó pénzbeni adomány kedvezményezettjét [257/A. §] terhelő igazolási
kötelezettségeket, valamint az adó-visszatéríttetési kérelmek kötelező adattartalmát és az
utólagos adóvisszatérítés egyes eljárási szabályait;”
36
60.	§ (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gf)-gh) alponttal egészül ki:
(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:)
„gf) a Tanács 2009/69/EK irányelve (2009. június 25.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében
történő módosításáról;
gg)	a Tanács 2009/162/EU irányelve (2009. december 22.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv különböző rendelkezéseinek módosításáról;
gh)	a Tanács 2010/23/EU irányelve (2010. március 16.) a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos
csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása
tekintetében történő módosításáról;”
(2) Az Áfa tv. 268. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja)
„h) a Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti
tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK
irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról,
valamint annak a következő irányelvvel történt módosítása:
ha) a Tanács 2010/46/EU irányelve (2010. október 14.) a nem a visszatérítés helye szerinti
tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK
irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról
szóló 2008/9/EK irányelv módosításáról.”
61.	§ Az Áfa tv. a 269. § után a következő 270. §-sal egészül ki:
„270. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó
adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Mód1. törvény) módosított 58. §-t azokban az esetekben kell alkalmazni
először, amelyekben annak az időszaknak az első napja, amelyre az adott elszámolás vagy
átalány vonatkozik, 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
(2) A Mód1. törvénnyel megállapított 257/A. §-t azokban az esetekben kell alkalmazni
először, amelyekben az adományozás 2011. január 1-jén vagy azt követően történik.”
62.	§ Az Áfa tv. 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
63.	§ (1) Az Áfa tv.
a)	14. § (2) bekezdésében a „szolgáltatás igénybevételéhez” szövegrész helyébe a
„szolgáltatáshoz” szöveg,
b)	58. § (2) bekezdésében a „részlet vagy elszámolás” szövegrész helyébe az „elszámolás
vagy átalány” szöveg,
c)	68. §-ában a „termék beszerzési ára” szövegrész helyébe a „termék teljesítéskor
megállapított beszerzési ára” szöveg,
37
d)	93. § (1) bekezdés b) pontjában a „918/83/EGK” szövegrész helyébe a „1186/2009/EK”
szöveg,
e)	94. § (1) bekezdés a) pontjában az „I. fejezetének VII. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének VI. fejezete” szöveg,
f)	94. § (1) bekezdés b) pontjában az „I. fejezetének IX. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének VIII. fejezete” szöveg,
g)	94. § (1) bekezdés c) pontjában az „I. fejezetének VI. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének V. fejezete” szöveg,
h)	94. § (1) bekezdés d) pontjában az „I. fejezet XII. címének 50. és 51. cikkében”
szövegrész helyébe a „II. cím XI. fejezetének 42. és 43. cikkében” szöveg,
i)	94. § (2) bekezdés a) pontjában az „I. fejezetének III. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének III. fejezete” szöveg,
j) 94. § (2) bekezdés c) pontjában az „I. fejezetének V. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének IV. fejezete” szöveg,
k) 94. § (2) bekezdés d) pontjában az „I. fejezetének VIII. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének VII. fejezete” szöveg,
l) 94. § (2) bekezdés f) pontjában az „I. fejezetének XII. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének XI. fejezete” szöveg,
m) 94. § (2) bekezdés g) pontjában az „I. fejezetének XIII. címe” szövegrész helyébe a „II.
címének XII. fejezete” szöveg,
n) 94. § (2) bekezdés h) pontjában az „I. fejezetének XIV/a. címe” szövegrész helyébe a
„II. címének XIV. fejezete” szöveg,
o)	94. § (2) bekezdés i) pontjában az „I. fejezet XVI. cím 65. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában” szövegrész helyébe a „II. cím XVII. fejezete 61. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában” szöveg,
p) 94. § (2) bekezdés j) pontjában az „I. fejezet XVI. címének 70-72., valamint 75-78.
cikkeiben” szövegrész helyébe a „II. cím XVII. fejezetének 66-68., valamint 70-73.
cikkeiben” szöveg,
q) 94. § (2) bekezdés k) pontjában az „I. fejezetének XXV. címében” szövegrész helyébe a
„II. címének XXVI. fejezetében” szöveg,
r) 125. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a „közvetlen anyagjellegű” szövegrész helyébe a
„közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető” szöveg,
s) 176. § (2) bekezdés b) pontjában az „a)-c), e) és f)” szövegrész helyébe az „a)-f)”
szöveg és
t) 210. § (2) bekezdésében az „- adót is tartalmazó -” szövegrész helyébe az „- adóval
számított -” szöveg
lép.
(2)	Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontjában az „[a földgáz belső piacára
vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2003/55/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja]” szövegrész helyébe az „[a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2009/73/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja]” szöveg lép.
64.	§ Hatályát veszti az Áfa tv. 249. § (1) bekezdésében az „(e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: állami adóhatóság)” szövegrész.
38
III.	Fejezet
A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
6.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
65.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„50. motorfejlesztés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos
fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi
rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008.8.9.) (a továbbiakban:
csoportmentességi rendelet) 30. cikk 4. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a
környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztése.”
66.	§ A Jöt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adómentes a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009.
november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25-27. és 107. cikkei alapján vámmentesen
harmadik országból behozott jövedéki termék.”
67.	§ (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi
bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési
eljárásban történő behozatalát, aki)
„f) - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten
várhatóan beszerzésre kerülő jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom - egyéb
ellenőrzött ásványolaj esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
adómértékkel számított adó - egytizenketted részének megfelelő összegben.”
(2)	A Jöt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más
tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban, részére a vámhatóság esetenként egy
szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott
feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő
mennyiségére számított adónak - egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében az 52. § (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott adómértékkel számított adónak - megfelelő összegben történő
előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő).”
(3)	A Jöt. 24. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítékára a 38. § (6)-(9)
bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”
68.	§ A Jöt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban
szállított jövedéki termék (nem értve ide a felhasználói engedélyes részére behozott egyéb
ellenőrzött ásványolajat, illetve az 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajat) fogadásával - kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet -
39
adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel -
beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.”
69.	§ A Jöt. 26/A. § kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Ha a bejegyzett feladó egyúttal jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy
adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladói tevékenységre a (2) bekezdés szerinti jövedéki
biztosítékot nem kell külön teljesítenie, amennyiben azt az import tevékenységére, illetve az
adóraktári engedélyéhez nyújtott jövedéki biztosítéka meghaladja. Ellenkező esetben a
bejegyzett feladói engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell
jövedéki biztosítékot nyújtani.”
70.	§ A Jöt. 40. §-a kiegészül a következő (14) bekezdéssel:
„(14) Adóraktárból a szőlőbor belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről
történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - a külön
jogszabályban foglalt eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2)
bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.”
71.	§ (1) A Jöt. 48. § (20)-(22) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a bejegyzett kereskedői engedélyt, a
felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, bejegyzett
kereskedői engedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló
szervtől kérheti, illetve a vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a
vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes által előállított vagy
beszerzett jövedéki termékre, a bejegyzett kereskedő által beszerzett jövedéki termékre,
valamint a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált
jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál,
illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező
érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű
vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére
kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról határozatban rendelkezik, amely fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell
alkalmazni.
(21)	Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a bejegyzett kereskedő vagy a
felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak
megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a
vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.
(22)	Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek, a bejegyzett kereskedői engedélynek
vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé
váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat
kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.”
(2)	A Jöt. 48. §-a kiegészül a következő (24) bekezdéssel:
„(24) Fizetési halasztást, részletfizetést a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő
csak akkor kérhet, ha
40
a)	bejegyzett kereskedői tevékenységét a tevékenysége megkezdésének napjától a fizetési
halasztás, részletfizetés iránti kérelme benyújtásának napjáig számítva legalább 12 hónapon
keresztül folytatta,
b)	terhére az a) pont szerinti időszakban összességében a jövedéki biztosíték értékének 10
százalékát meghaladó összegű jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az
adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének -
az a) pont szerinti időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az
esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt,
kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés)
engedélyeztek, és
c)	az adó összege, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést kér, nem haladja meg az általa
nyújtott jövedéki biztosíték azon adótartozással csökkentett összegét, amelyre fizetési
halasztást, részletfizetést engedélyeztek, illetve amelyre vonatkozóan a bejegyzett kereskedő
ezt megelőzően fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmet nyújtott be és annak elbírálása
folyamatban van.”
72.	§ A Jöt. 48/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet elektronikus úton intézni:)
„b) a 31. § (2) bekezdés, a 32. § (1) bekezdés, az 58. § (11) bekezdés, az 59. § (2)
bekezdés és a 71. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,”
73.	§ A Jöt. kiegészül a következő 57/A. §-sal:
„57/A. § (1) A motorfejlesztést megvalósító személy az e tevékenységéhez helyhez kötött,
próbapadon tesztelt motorokban felhasznált 52. § (1) bekezdés a), d), f) pont szerinti
ásványolajok, valamint az E85 és a biodízel után a beszerzéskor megfizetett adót a (2)
bekezdésben foglalt mértékig visszaigényelheti.
(2)	Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban
ténylegesen felmerült költsége 25 %-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy
ez a költség a csoportmentességi rendelet 31. cikk (5) bekezdése szerint támogatható
költségnek minősül.
(3)	Az adó-visszaigénylés feltétele, hogy az adó-visszaigénylésre jogosult
a)	az (1) bekezdés szerint tervezett tevékenységéről legkésőbb a motorfejlesztés
megkezdését 30 nappal megelőzően a külön jogszabály szerinti tartalmú bejelentést a
vámhatósághoz megtegye,
b)	a motorfejlesztésnek a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévi, a (4) bekezdés
b)	pontja szerinti esetben a tárgynegyedévi tényleges költségeiről a vámhatósághoz
elszámolást nyújtson be.
(4)	Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést - a 48. § (13) bekezdésében
foglaltaktól eltérően - választása szerint
a)	évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától, vagy
b)	negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától
igényelheti.
(5)	Az adó-visszaigénylésre jogosult az első adó-visszaigénylési kérelmében nyilatkozik a
(4)	bekezdés szerinti választásáról, melytől eltérni a motorfejlesztés időtartama alatt nem
lehet.”
41
74.	§ A Jöt. kiegészül a következő 57/B. §-sal:
„57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 31. cikke
alapján motorfejlesztéshez nyújtható projekttámogatásnak minősül.”
75.	§ A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a
megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói
engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult
kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes
vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Az
üzemanyag-adalék és a biodízel behozatalát továbbá a bejegyzett kereskedő - az adó 25. §
szerinti megfizetése esetén -, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására
jogosult kereskedő is - az adó 27. § szerinti megfizetése esetén - végezheti. Egyéb ellenőrzött
ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1)
bekezdésének rendelkezésére. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a
vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba,
e-TKO-val történt.”
76.	§ A Jöt. 68. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása)
„a) a külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett
gyógyszerek, továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály
szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához (beleértve e termékek gyártóberendezéseinek a
technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához való felhasználást is), nem értve ide a
2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének előállítását, kiszerelését,”
77.	§ A Jöt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling- (Plató-) fokban,
illetve - a 2206 vámtarifaszámú, 2,8 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú sör
esetében - alkoholfokban mérve.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában
a)	Balling- (Plató-) fok: a sör eredeti szárazanyagtartalma, a végtermék sör alkohol- és
szárazanyag-tartalmából a vonatkozó hatályos magyar szabványban (a továbbiakban:
sörszabvány) meghatározott Balling-képlettel számítva,
b)	alkoholfok: a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért alkoholtartalom térfogatszázalékban
kifejezve.
(3)	Az adó hektoliterre vetítve
a)	Balling- (Plató-) fokonként 633 forint,
b)	alkoholfokonként 1400 forint.”
78.	§ A Jöt. 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. borkísérő okmány: a szőlőbor szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott,
vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított,
szigorú számadású bizonylat;”
79.	§ (1) A Jöt. 96. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
42
(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)
„f) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat,
amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb mint 1,5 milliméter
szélességűre vágott (a továbbiakban: finomra vágott fogyasztási dohány),”
(2)	A Jöt. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány
esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta
elkészítésére szolgál, beleértve a dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált
dohánytörmeléket is. Dohánytörmeléknek kell tekinteni a dohány feldolgozása és a
dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradványokat és
melléktermékeket.”
(3)	A Jöt. 96. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(5) Az olyan terméket, amely részben tartalmaz dohánytól eltérő anyagot is, de egyébként
megfelel az (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt kritériumoknak, szivarnak, szivarkának kell
tekinteni.”
80.	§ (1) A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 9750 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4
százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 7860 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 7860 forint/kilogramm.”
(2)	A Jöt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak
hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de rövidebb, mint 11
centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - 11
centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 14 centiméter, és így tovább.”
81.	§ A Jöt. kiegészül a következő 98/A. §-sal:
„98/A. § (1) Az adóraktár engedélyese és a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett
kereskedő havonta nem rendelhet és részére a vámhatóság nem adhat ki a cigarettára és a
fogyasztási dohányra
a)	minden év szeptember 1-jétől december 31-éig tartó időszakában, illetve
b)	ha az adó mértéke január 1-jétől eltérő időpontban emelkedik, akkor az új adómérték
hatálybalépését megelőző 4 hónapban - amennyiben ennél az új adómérték kihirdetése és
hatálybalépése közötti időszak rövidebb, ez utóbbi időszak alatt - is (a továbbiakban a) és b)
pont: referencia-időszak)
a (2) bekezdésben meghatározottnál több adójegyet.
(2)	A referencia-időszakban havonta rendelhető adójegyek mennyisége nem lehet több,
mint
43
a)	- az (1) bekezdés a) pont esetén - az adott év első 8 hónapjában,
b)	- az (1) bekezdés b) pont esetén - az új adómérték hatálybalépésének hónapját
megelőző 12 hónap közül a (3) bekezdés szerinti 10 hónapban (a továbbiakban a) és b) pont:
bázisidőszak)
az adóraktár engedélyese és a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által átvett
és a bázisidőszakban visszahozott adójegyekkel csökkentett adójegyek mennyiségéből a
bázisidőszakra számított egyhavi átlag 1,1-szerese.
(3)	A (2) bekezdés b) pont esetében a 10 hónapot az új adómérték hatálybalépésének
hónapját megelőző 12 hónapból annak a 2 hónapnak a figyelmen kívül hagyásával kell
meghatározni, amely 2 hónapban a legnagyobb volt az adójegyek (2) bekezdés szerint
meghatározott mennyisége.
(4)	Abban az esetben is a (2) bekezdés b) pont rendelkezését kell alkalmazni, ha az (1)
bekezdés b) pont szerinti esetben a referencia-időszak egyes hónapjai az (1) bekezdés a) pont
szerinti referencia-időszakba esnek.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő
esetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy
a)	az átvett adójegyek egyhavi átlagát a bázisidőszak azon hónapjaira kell számítani,
amelyben az importáló, illetve az eseti bejegyzett kereskedő adójegyet vett át,
b)	amennyiben az a) pont szerinti hónapok száma az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben
kisebb, mint négy, a (3) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni.
(6)	Amennyiben az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló (a
továbbiakban együtt: adójegy-felhasználó) a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének
hónapját megelőző 12 hónapnál rövidebb, de 6 hónapnál hosszabb ideig folytatta, a
referencia-időszakban rendelhető, illetve kiadható adójegy mennyiségének meghatározásához
figyelembe veendő egyhavi átlagot ezen időszakra vonatkozóan kell a (2)-(5) bekezdés
rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával megállapítani. Amennyiben az adójegy-
felhasználó a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőzően 6 hónapot
meg nem haladó ideig folytatta, vagy tevékenységét az új adómérték kihirdetését követően
kezdte meg, számára a vámhatóság a referencia-időszakban nem adhat ki több adójegyet, mint
a legalább 12 hónapja működő adójegy-felhasználók esetében számított kiadható
mennyiségek közül a legkisebb mennyiség.
(7)	A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új
adómértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a
szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.
(8)	A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett
kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb
a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.”
82.	§ A Jöt. 104. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló és az exportáló által nyújtandó
jövedéki biztosítékra a 38. § (5) és (11) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. A
jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a jogerősen megállapított jövedéki vagy
mulasztási bírság tartozás esetén - külön végzés nélkül - jogosult, illetve - a 26/A. § (6)
bekezdése szerinti esetben - a 38. § (12) bekezdését kell alkalmazni.”
83.	§ A Jöt. 122. §-a kiegészül a következő m) ponttal:
44
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,m) a Tanács 2010/12/EU irányelve (2010. február 16.) a dohánygyártmányra kivetett
jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a
95/59/EK irányelv módosításáról, valamint a 2008/118/EK irányelv módosításáról.”
84.	§ A Jöt. kiegészül a következő 128/C. §-sal:
„128/C. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi .....törvénnyel megállapított 57/A. §-a szerinti adó-visszaigénylési jog a 2010. december
31-ét követően beszerzett ásványolajtermékek után érvényesíthető.
(2)	Amennyiben e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi .....törvénnyel megállapított 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés esetén a motorfejlesztés
megkezdése 2011. január 1-je előtti időpontra esik, akkor e törvénynek az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az
európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi ..... törvénnyel megállapított 57/A. § (3)
bekezdésének a) pontja szerinti bejelentést legkésőbb 2011. január 15-éig kell megtenni.
(3)	Amennyiben e törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi .....törvénnyel megállapított 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés esetén a motorfejlesztés
megkezdése 2011. január 1-je és 2011. február 1-je közötti időpontra esik, akkor e törvénynek
az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és
vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi.....törvénnyel megállapított 57/A. §
(3)	bekezdésének a) pontja szerinti bejelentést legkésőbb 2011. február 1-jéig kell megtenni.”
85.	§ A Jöt. 129. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza
meg)
,,d) az adófizetési kötelezettség, adó-visszaigénylés elszámolására, a motorfejlesztésről
történő bejelentés tartalmára és benyújtásának módjára, a hatósági felügyelet ellátásának
esetleges különleges módjára és feltételeire, a jövedéki ellenőrzésre, a lefoglalásra,
elkobzásra, az elkobzott termék felhasználására, illetve megsemmisítésére vonatkozó részletes
szabályokat;”
86.	§ A Jöt. 10. §-a (9) bekezdésében a „(3)-(5) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)-(6)
bekezdés” szöveg, 11. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a ,jövedéki termékre” szövegrész
helyébe a , jövedéki termékre - kivéve a szőlőbort -” szöveg, 28. §-ának (3) bekezdésében a
„c) pontja” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg, 35. §-a (1) bekezdése g) pontjának gb)
alpontjában a „gyakorlatot elismerő igazolással” szövegrész helyébe a „gyakorlattal” szöveg,
62. §-a (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontjában az „e § (6) bekezdés” szövegrész helyébe
az „59. § (6) bekezdés” szöveg, 117. §-a (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész
helyébe az „(1) és (5) bekezdésben” szöveg, 119. §-a (2) bekezdésének h) pontjában a
„magánfőzésre'’’ szövegrész helyébe az „a magánfőzésre” szöveg lép.
45
87.	§ (1) A Jöt. 38. §-ának (3) bekezdése, 79. §-a (2) bekezdésének 5-6. pontja, 83. §-ának
(1)	bekezdése, 98. §-ának (12)-(14) és (16)-(17) bekezdése, 99/A. §-ában az „(a
továbbiakban: Utasforgalmi tv.)” szövegrész és az „ (a továbbiakban: hatósági jel)”
szövegrész és 129. §-a (2) bekezdésének s) pontjában a „ , valamint az igazolás kiadásának
eljárási rendjét’ szövegrész hatályát veszti.
(2) A Jöt. 132. §-a előtti alcím és 132. §-a hatályát veszti.
7.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
88.	§ Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adót kell fizetni, ha)
„h) a felhasználó az a)-g) pontban nem említett esetben energiaadóval nem terhelt energiát
vásárol vagy használ fel,”
89.	§ Az Etv. 5. §-a kiegészül a következő e) ponttal:
(Az adófizetési kötelezettség)
„e) a 3. § (1) bekezdés i) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére”
(keletkezik.)
90.	§ (1) Az Etv. 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására
(visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt
adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult]
„i) az a személy, aki nem tüzelő-, vagy fűtőanyagként használ fel szenet.”
(2) Az Etv. 6. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó-visszaigénylési (adólevonási) jogosultság érvényesítéséhez)
„a) az energia beszerzéséről kiállított, - a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetet kivéve - az
adó feltüntetését is tartalmazó számlával, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság adót
megállapító határozatával,”
(kell rendelkezni.)
91.	§ Az Etv. 6. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „pénzforgalmi számlájának’
szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlája” szöveg lép.
92.	§ Az Etv. 3. § (2) bekezdésében az „illetve a hálózati engedélyes,” szövegrész, 6. §-
ának (6) bekezdésében a „közüzemi fogyasztó, feljogosított fogyasztó vagy” szövegrész
hatályát veszti.
IV.	Fejezet
8.	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása
93.	§ A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban:VPtv.) 35.
§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Vám- és Pénzügyőrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan
módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra fel lehet használni.”
46
94.	§ (1) A VPtv. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti,
illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából
átveheti:
a)	a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit
a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség
elévüléséig,
b)	a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket,
szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a
büntethetőség elévüléséig,
c)	a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott
személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az
elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének
elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől
számított húsz évig,
d)	szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen
bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai
szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
e)	a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek,
kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre
vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,
f)	olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek
kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség
elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,
g)	az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással
kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az
eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az
ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény
büntethetőségének elévüléséig,
h)	a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a Vám-
és Pénzügyőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás
eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés
lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség
elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve
legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés,
illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.
(2)	A Vám- és Pénzügyőrség adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban
meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az
érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékozódási,
helyesbítési és törlési jogának gyakorlását - írásban, indokolással ellátva - megtagadhatja
vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési
feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás
mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési,
helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a
büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.
47
95.	§ A VPtv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint
a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba
bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére -
az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével - nemzetközi
szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához,
vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a
külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.
(2)	A Vám- és Pénzügyőrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel
összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos
információgyűjtés során keletkezett adatokat is - nemzetközi-, illetve más EU-tagállami
bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával
-	az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén - továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve
vehet át.
(3)	A Vám- és Pénzügyőrség az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt
megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag
megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen
továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.”
96.	§ A VPtv. 45. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi
kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [35. § (6) bekezdés, 36. § (1)-(2)
bekezdés, 37/A. §, 38. § (1)-(3) bekezdés].”
97.	§ A VPtv.
a)	38. § (1) bekezdésében a „nyilvántartási rendszerében két évig” szövegrész helyébe a
„nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől
számított legfeljebb két évig” szöveg,
b)	38. § (2) bekezdésében a „nyilvántartási rendszerében két évig” szövegrész helyébe a
„nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig” szöveg,
c)	38. § (3) bekezdésében a „nyilvántartási rendszerében két évig” szövegrész helyébe a
„nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig” szöveg
lép.
98.	§ Hatályát veszti a VPtv. 37. § (4)-(5) bekezdése.
9.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
99.	§ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a
továbbiakban:Vtv.) 1. § (3) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. nem közösségi adók és díjak: valamennyi olyan fizetési kötelezettség, amelynek
kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a
jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, a környezetvédelmi termékdíj;”
100.	§ A Vtv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
48
„(2) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély
kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a
kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában
említett AEO-tanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. Az ügyintézési
határidő kezdő napja a kérelemnek az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltak
szerinti befogadását követő nap.”
101.	§ A Vtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az
energiaadó biztosítására is.”
102.	§ A Vtv. 56. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díjtartozás
részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeg legalább olyan arányú részét
köteles a vámtartozásra elszámolni, amilyen a megállapított vámtartozás aránya a
határozatban előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”
103.	§ (1) A Vtv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat, az EK végrehajtási
rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatot, vagy késedelmi kamatot megállapító
határozat módosításáról, visszavonásáról, megváltoztatásáról, megsemmisítéséről vagy
hatályon kívül helyezéséről rendelkező hatósági határozat, illetve bírósági ítélet alapján a
megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része)
követelésének jogcíme megszűnik, a módosításról, visszavonásról, megváltoztatásról vagy
megsemmisítésről rendelkező határozatban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében
hozott határozatban az eljáró hatóság rendelkezik az összegnek a számlavezető szerv általi
visszafizetéséről. Ez a visszafizetési kötelezettségről való rendelkezés a vámkódex 236. cikke
(2)	bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.”
(2)	A Vtv. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a vámhatóság (1) bekezdés szerinti határozata jogszabályt sértett és az
adósnak ennek következtében keletkezik visszafizetési igénye, a vámhatóságnak a
visszafizetendő összeg után a (3) bekezdés szerinti kamatot a befizetés napjától a visszafizetés
napjáig kell fizetnie, kivéve, ha a téves vám- és adómegállapítás a nem jóhiszeműen eljáró
adós érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.”
(3)	A Vtv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2)-(4) bekezdéseket a vámigazgatási bírságot megállapító határozatokra nézve is
alkalmazni kell, azzal, hogy ez esetben a „téves vám- és adómegállapítás helyett”
vámigazgatási bírság megállapítást kell érteni. Ha a vámigazgatási bírság kiszabását a
folyamatban lévő ügyben alkalmazni rendelt későbbi jogszabály ügyfél számára kedvezőbb
rendelkezése alapján mellőzni kell, kamatfizetési kötelezettség a vámhatóságot a már
megfizetett bírság visszafizetése esetén nem terheli.”
104.	§ A Vtv.
a)	1. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések”
szövegrész helyébe az „a Tanács 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek” szöveg és a
„felállításáról” szövegrész helyébe a „létrehozásáról” szöveg,
49
b)	17. § (4) bekezdésében a „112” szövegrész helyébe a „107” szöveg és a „115”
szövegrész helyébe a „110” szöveg,
c)	22. § a) pontjában a „vámáru” szövegrész helyébe a „nem közösségi áru” szöveg,
d)	43. § (5) bekezdésében az „a vámkódex” szövegrész helyébe az „az EK végrehajtási
rendelet” szöveg,
e)	66. § (1) bekezdésében a „112” szövegrész helyébe a „107” szöveg,
f)	66. § (2) bekezdésében a „45” szövegrész helyébe a „41” szöveg
lép.
105.	§ A Vtv. az „Átmeneti rendelkezések” alcím alatt a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi.....törvénnyel megállapított 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5) bekezdését és 33/A.
§ (6) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára
kedvezőbb.”
106.	§ Hatályát veszti a Vtv. 33/A. § (6) bekezdés p) pontjában a „környezetvédelmi
termékdíj-fizetési kötelezettség esetén” szövegrész és a 33/A. § (6) bekezdés q)-s) pontja.
V.	Fejezet
A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT ÉS AZ ILLETÉKEKET ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
10.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
107.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi
területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a)	építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat,
feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven
belül a 60 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b)	bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából
közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén
sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(3)	Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás
feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot
meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a
tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó
jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű
tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat
illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már
fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott
önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység
utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a
tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén
50
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról
legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás
benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó
eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.”
108.	§ A Htv. 52. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
kiegészül a következő 62. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
„61. külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az
iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább
jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített
telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település,
települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a
vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja, csak a
3.	számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható,
62. építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az
adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján
készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege
legalább 75 %-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik.”
109.	§ A Htv. 3. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.
110.	§ A Htv. 52. § 23. pontja hatályát veszti.
11.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
111.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„f) a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a
cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott
nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a
nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre
jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő
személygépkocsija után legfeljebb 12 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany
adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor
a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,”
112.	§ A Gjt 18. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű,
amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal
egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság az
adómegállapítása során e tényt nem vette figyelembe, akkor az adóalany ezt a közlekedési
hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki
szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély
bemutatásával igazolhatja,”
51
12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
113.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (3)-(4)
bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás
kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség
(2)	bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a
feltétel teljesülését az állami adóhatóság saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére június 1-jét megelőzően kerül sor, a
szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége
előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy
az illetékkötelezettség keletkezése évének július 1. napjáig van lehetősége arra, hogy ezt a
körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag
megfizesse.”
114.	§ Az Itv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítését a lakóházépítésre
meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát
megelőzően kiadott használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik. Az igazolás
kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi
az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi
hatóság a vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem
emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatba
vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az
állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a
kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő
lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően
kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással
érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a
lakóház felépítését.
(2b) Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta
lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli,
ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék
összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a
felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött
telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok)
hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell
megfizetni.
(2c) Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és
a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
52
(2d) Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó
szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.”
115.	§ Az Itv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítését a lakóházépítésre
meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát
megelőzően kiadott használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik. Az igazolás
kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi
az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi
hatóság a vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem
emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatba
vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az
állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a
kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő
lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően
kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással
érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a
lakóház felépítését.
(2b) Amennyiben a vagyonszerző több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében
vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság
akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék
összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a
felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött
telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok)
hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell
megfizetni.
(2c) Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és
a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d) Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó
szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.”
116.	§ Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését a lakóházépítésre
meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát
megelőzően kiadott használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik. Az igazolás
kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi
az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi
hatóság a vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem
emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatba
53
vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az
állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a
kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő
lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság
igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően
kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással
érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés
tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a
lakóház felépítését.
(2b) Amennyiben a vagyonszerző több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta
lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli,
ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék
összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a
felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött
telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok)
hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell
megfizetni.
(2c) Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és
a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d) Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó
szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.”
117.	§ Az Itv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként
kell megfizetni.”
118.	§ Az Itv. 74. § (5)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az adópolitikáért felelős miniszter - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a
bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a
gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont], amely a kérelem benyújtását megelőző 12
hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás
megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével
nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett.
Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a
bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
(6)	Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását az adópolitikáért felelős miniszter
engedélyezi, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző
60.	napon kéri és nyilatkozik arról, hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését
megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek.
(7)	A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap
15.	napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12
hónapban kezdeményezett bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a, melynek megfizetésére
54
az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemnek helyt adó határozatban kötelezi a gazdálkodó
szervezetet. Az engedély időtartama alatt kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó
szervezet az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig bevallást nyújt be az állami
adóhatósághoz. A bevallott illeték és a befizetett előleg különbözete a bevallás benyújtásával
esedékes.
(8)	Az utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezetek megnevezését,
székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát az adópolitikáért
felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”
119.	§ Az Itv. 78. § (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5) bekezdésben
foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé.
(4)	A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg a határozat közlésétől
számított 30. napon válik esedékessé.
(5)	A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg
különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az állami adóhatóság a
megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően [92. § (2) bekezdés] fizetési
felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illetékkülönbözet a közléstől számított 30. napon
válik esedékessé.”
120.	§ Az Itv. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy
bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az
illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó
kérelmére - az adóvisszatérítés szabályai szerint - az állami adóhatóság visszatéríti. Az
eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró
közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték
megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz.”
121.	§ Az Itv. a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) Az 5. § (3)-(4) bekezdésének, 31. § (3) bekezdésének, 78. § (3)-(5)
bekezdésének, 80. § (3) bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi .... törvény által megállapított szövegét a hatályba lépést követően illetékkiszabásra
bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési
ügyekben, illetve kezdeményezett közigazgatási hatósági és bírósági eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	A 16. § (2) bekezdésének, 17. § (2) bekezdésének, valamint 26. §-a (2) bekezdésének
az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és
vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi . . törvény által megállapított
rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház
felépítésére meghatározott határidő - öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától,
ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés
illetékkiszabásra történő bemutatásától - e törvény kihirdetéséig még nem telt el.
55
122.	§ Az Itv. 23/A. §-ának (6) bekezdésében a „vétel” szövegrészek helyébe az „eladás”
szövegek lépnek.
123.	§ Az Itv. 31. § (4) bekezdése hatályát veszti.
13.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
124.	§ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. §-a a következő új
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) Tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye jegyezhető fel az ingatlan
tulajdonjogának a futamidő végén - minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a
tulajdonjog bejegyzési engedélyt) - történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbe adás
esetében is.”
VI.	Fejezet
14.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló
2006. évi LIX. törvény módosítása
125.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4/A. § (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A pénzügyi szervezet a 2011. évben különadó megállapítására, bevallására és
fizetésére kötelezett.
(2)	A pénzügyi szervezet a 2010. évi különadó kötelezettség teljesítésére irányadó
szabályok szerint előírt adókötelezettség alapján 2011. március 10-éig különadó
kötelezettséget állapít meg, vall be és négy egyenlő részletben a negyedév utolsó hónapjának
10. napjáig fizet meg.
(3)	A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet a 2011. évi adókötelezettségét
-	a (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az utolsó rendelkezésre álló
beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2011. szeptember 10. napjáig állapítja meg és
vallja be, amelyet a 2011. évben két egyenlő részletben, 2011. szeptember 10. napjáig és
december 10. napjáig fizet meg.”
(2)	A Kjtv. 4/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2010. szeptember 30-áig különadó bevallás teljesítésére nem kötelezett naptári évtől
eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezet a 2011. évi adókötelezettségét - a (4) bekezdés
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a rendelkezésre álló legutolsó beszámolóval
lezárt üzleti év adatai alapján 2011. szeptember 10. napjáig állapítja meg és vallja be, amelyet
2011.	évben két egyenlő részletben, 2011. szeptember 10. napjáig és december 10. napjáig
fizet meg.”
(3)	A Kjtv. 4/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a pénzügyi szervezet jogutód nélküli megszűnés, átalakulással történő megszűnés
miatt vagy bármely nem szabályozott egyéb okból kikerül e törvény hatálya alól, a különadó
kötelezettségét a megszűnés vagy a kikerülés napját követő 30. napig kell teljesítenie.”
126.	§ A Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdésében a „2010. évben” szövegrész helyébe a „2011.
évben” szöveg lép.
127.	§ A Kjtv. 4/A. §-ának (7)-(8) bekezdése hatályát veszti.
56
15.	A távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
128.	§ A távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 17. §
(7)	bekezdése hatályát veszti.
VII.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
129.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél
fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási,
járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E
kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá
arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan
munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet
alapján e törvény hatálya alá tartozik.”
130.	§ A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
Járulékalapot képező jövedelem:)
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből
az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet
ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a
hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a
fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,”
131.	§ A Tbj. 4. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) Minimálbér:
1.	a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2.	a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések
alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált
bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel.”
132.	§ A Tbj. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
57
„(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a
Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.”
133.	§ A Tbj. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap,
amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.”
134.	§ A Tbj. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Szünetel a biztosítás:
a)	a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa)	a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély
vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab)	a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén
veszik igénybe,
b)	az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c)	a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve,
ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint
átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d)	az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az
ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá,
ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
e)	az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f)	az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.”
135.	§ A Tbj. 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar
Köztársaság területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és
külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy
munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem
haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az
előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;”
136.	§ A Tbj. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet
folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében
meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100
forint (napi összege 170 forint).”
137.	§ A Tbj. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező
jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot fizet.
(2)	A társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató legfeljebb a Magyar Köztársaság
költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre
58
számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: társadalombiztosításijárulék-fizetési felső
határ).
(3)	A társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határra a 24. § (3) bekezdésében
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
138.	§ A Tbj. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:]
„b) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,”
139.	§ A Tbj. 25/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot]
„b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége
mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés
nélküli szabadságon van,”
140.	§ A Tbj. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő
társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel
kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény
szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulékot a társas
vállalkozás legfeljebb a társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határ után fizeti meg.”
141.	§ (1) A Tbj. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot
a)	vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b)	átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,
de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2) A Tbj. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A társadalombiztosítási járulékot az egyéni vállalkozó legfeljebb a
társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határ után fizeti meg.”
142.	§ A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a
továbbiakban: eva adózó), a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)
az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
143.	§ A Tbj. 35. § (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék
esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a
tartozást megfizetik.”
144.	§ A Tbj. 44/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az
alábbi intézmények vezetői:
59
a)	hajléktalanok otthona,
b)	hajléktalanok átmeneti szállása,
c)	hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
d)	hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
e)	hajléktalanok nappali melegedője.
A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A
bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot
követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.
(11)	A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás
kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.”
145.	§ A Tbj. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni
vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzése napjától, a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá
válása napjától, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló a
foglalkoztatása kezdetétől számított 15 napon belül köteles az általa választott
magánnyugdíjpénztárba belépni.”
146.	§ A Tbj. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és
befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A
megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló
követelésként veszi nyilvántartásba.”
147.	§ A Tbj. az 54. §-t követően a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely)
a)	valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki,
vagy
b)	a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél
magasabb összeg után állapította meg és vallotta be,
a jogsértés időtartamára - a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül -
köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni
társadalombiztosítási járulékot megfizetni.”
148.	§ (1) A Tbj. 56/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan”
(2)	A Tbj. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/A. § (1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi
foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző
jövedelem után a külföldi vállalkozás a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemből a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben
meghatározott járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. § szerinti
magán-nyugdíjpénztári tagdíjat von le.
(2)	A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő
bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott
60
képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a
járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles
bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság
foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
(3)	Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art.
szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa
foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és
bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek
elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az
adóbírságot).
(4)	Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a)	kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló
munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót
kirendelték,
b)	munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,
e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék
megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben
azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a
belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.”
149.	§ A Tbj. a 61. §-t követően az alábbi alcímmel és 62 §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
62.	§ Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a
alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható
meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes
megállapításával összefüggésben.”
150.	§ A Tbj. 47. § (3) bekezdésében a „levont járulékok” szövegrész helyébe a
„tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok” szöveg lép.
151.	§ Hatályát veszti a Tbj.
a)	4. § a) pont 1. alpontjában a „vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. ”
szövegrész,
b)	4. § k) pont 2. alpontjában az „ ; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján
fizetett ösztöndíj” szövegrész,
c)	4. § q), t) és zs) pontja,
d)	5. § (1) bekezdés a) pontjában az „ ; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés
alapján létrejött munkaviszonyt” szövegrész,
e)	24. § (1) bekezdés a) pontjában az „a járulékalapot képező természetbeni juttatás
adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, valamint”
szövegrész,
f)	27. § (2) bekezdésében az „— ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni
juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét —”
szövegrész,
g)	27. § (4) bekezdése,
61
h)	29. § (6) bekezdése,
i)	30. §-a,
j) 31. § (6) bekezdésében a „tevékenységre jellemző kereset, illetőleg - az Art. 31. § (2)
bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - ” szövegrész,
k) 50. § (3) bekezdése,
l) 52. § (4) bekezdésében az „ a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés esetén”
szövegrész.
17.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
152.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) 3. § (1)
bekezdés ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem
után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
külön adózó jövedelmek közül]
„ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott
összege,”
(után.)
153.	§ Az Eho. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és
járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell
fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy
megfizetni.”
154.	§ Az Eho. 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő
jogcímeken keletkező jövedelmek után:)
„g) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,”
155.	§ Az Eho. 11. § (6) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege
utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani,
bevallani és megfizetni.”
156.	§ Hatályát veszti az Eho.
a)	3. § (1) bekezdés ab), bc) és bd) alpontjai,
b)	3. § (2) bekezdésének első mondata,
c)	3. § (3) bekezdés c) pontjában a „25 százalékos adóterhet viselő” szövegrész,
d)	3. § (3) bekezdés e) pontjában az „és 74. §” szövegrész,
e)	3. § (4), (6), (7), (8) és (9) bekezdése,
f)	5. § (1) bekezdés b) pontjában az „az adóterhet nem viselő járandóság,” szövegrész,
62
g)	5. § (2) bekezdésében a „ , ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló
tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza” szövegrész,
h)	11. § (8) bekezdésében az „és a kivétkiegészítés” szövegrész,
i)	11. § (10) bekezdése.
18.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
157.	§ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Szüneteltetni kell az álláskeresési járadékfolyósítását, ha az álláskereső)
„a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási
segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási
segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,”
158.	§ (1) Az Flt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a)	a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében
foglalkoztatott munkavállalót,
b)	az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
c)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény,
illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény hatálya tartozó munkavállalót, és
d)	az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés
során foglalkoztatott munkavállalót.”
(2)	Az Flt. 41/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal
munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi
átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy
tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.”
159.	§ Az Flt. a 41/A. §-t követően a következő 42. §-sal egészül ki:
„42. § A 41/A. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha
a)	munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
(a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001.
január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak
Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,
b)	egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt
meghaladó mértékű,
c)	a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási
fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
63
d)	az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható
zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
e)	külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
f)	siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a
60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
g)	a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet
szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.”
160.	§ Az Flt. a 42/A. §-t követően a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § A megváltozott munkaképességet igazolja
a)	a 42. § a) és b) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak
Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló
határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló
határozat,
b)	a 42. § c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár
fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának
megállapításáról szóló határozata,
c)	a 42. § d) és e) pontja tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap
adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár
fogyatékossági támogatást megállapító határozata,
d)	a 42. § f) pontja tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai
állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény
igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról
szóló határozata,
e)	a 42. § g) pontja tekintetében: az elsőfokú szakorvosi (háziorvosi) szakvélemény, az
ORSZI másodfokú szakvéleménye,
az a)-e) pontokban említett szakvélemény, igazolás vagy határozat érvényességi idején
belül.”
161.	§ Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„m) megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy
akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi
vagy szellemi károsodása miatt csökkennek; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési
kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy,”
VIII.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
19.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
162.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés
10.	pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) E törvény alkalmazásában
10.	behajthatatlan követelés: az a követelés,]
64
„e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos
eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan
behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez
vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem
található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,”
163.	§ Az Szt. 3. § (8) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) E törvény alkalmazásában]
„12. elektronikus pénzeszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben meghatározott fogalom;”
164.	§ Az Szt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a
konszolidálásba e törvény 120-134. §-a szerint bevont vállalkozás, valamint az olyan
vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai
tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem
alkalmazhatja.”
165.	§ Az Szt. 47. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított,
raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában
az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel
csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési
(beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési)
értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak
elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott
kamat összege.”
166.	§ (1) Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát,
továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést,
befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell kimutatni.”
(2)	Az Szt. 60. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez
árfolyamot, úgy az (1) - (9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok
közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.”
167.	§ Az Szt. 96. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a 96. § kiegészül egy új (6) bekezdéssel:
„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az
55.	§ (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése,
(4)	bekezdésének a), c)-d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése és
(3)	bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. §
(1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
(5)	Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a
88.	§ (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell
65
összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a
Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról
részletes tájékoztatást ad.
(6)	Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a
90.	§ (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő
megállapodások pénzügyi kihatásait.”
168.	§ Az Szt. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott
saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével -
a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot,
illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék
módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a
tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.”
169.	§ Az Szt. 177. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
módosított 3. § (4) bekezdés 10. pont e) alpontját, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 9. § (3)-(4)
bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 33. § (6) bekezdését, 47. § (8) bekezdését, 59/C. § (2)
bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 60. § (6) bekezdését, 60. § (10) bekezdését, 84. § (8)
bekezdését, 85. § (4) bekezdését, 86. § (9) bekezdését, 93. § (1) bekezdés b) pontját, 96. §
(4)-(6)	bekezdését, 116. § (1) bekezdésének felvezető szövegét, 116. § (2) bekezdését, 116. §
(6)	bekezdését, 140. § (6) bekezdését, 141. § (4) bekezdését, 153. § (5) bekezdését, 154/A. §
(5)	bekezdését, valamint 6. számú mellékletét először a 2011. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra kell alkalmazni.
(17) E törvénynek a (16) bekezdésben hivatkozott, az adó- és járuléktörvények, a
számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi . törvénnyel módosított rendelkezései a 2010. évben induló
üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
170.	§ Az Szt. 6. számú melléklete e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.
171.	§ Az Szt. 11. § (3) bekezdésében és az Szt. 154/A. § (5) bekezdésében az „éves
beszámoló” szövegrész helyébe az „éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló” szöveg,
az Szt. 33. § (6) bekezdésében, valamint a 86. § (9) bekezdésében a „(visszaadási
kötelezettség nélkül)” szövegrész helyébe a „ , véglegesen” szöveg, az Szt. 59/C. § (2)
bekezdésében a „95. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „95. § (6) bekezdésében”
szöveg, az Szt. 116. § (1) bekezdés felvezető szövegében és (2) bekezdésében a
„leányvállalatai éves beszámolóit” szövegrész helyébe a „leányvállalatai beszámolóit”
szöveg, az Szt. 116. § (6) bekezdésében a „mérlegfordulónapjától számított 180 napon belüF
szövegrész helyébe az „elfogadásától számított 60 napon belüF szöveg, valamint az Szt.
153.	§ (5) bekezdésében az „éves beszámolót’ szövegrész helyébe az „éves beszámolót,
egyszerűsített éves beszámolót’ szöveg lép.
172.	§ Hatályát veszti az Szt. 9. § (4) bekezdése, az Szt. 84. § (8) bekezdése, az Szt. 85. §
(4)	bekezdése, valamint az Szt. 140. § (6) bekezdése.
66
173.	§ Hatályát veszti az Szt. 60. § (6) bekezdésében a „- a (4) bekezdés szerinti
értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő
bemutatása mellett -„ szövegrész, az Szt. 93. § (1) bekezdésének b) pontjában az „a létesítő
okiratban megjelölt’ szövegrész, valamint az Szt. 116. § (6) bekezdésében a „ , hiteles
fordításban,” szövegrész.
20.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
174.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-
ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E törvény alkalmazásában)
„22. Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: a Nemzetközi Könyvvizsgálati és
Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület [International Auditing and
Assurance Standard Board (IAASB)] által kibocsátott és elfogadott Nemzetközi
Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)] és kapcsolódó
állásfoglalások, valamint egyéb standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak.”
175.	§ A Kkt. 4. § (5) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[(5) A kamara]
„j) működteti a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Állandó Választottbíróságát.”
176.	§ A Kkt. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az 5. § k) és l) pontja szerinti eljárás során a határozatot az eljárás megindításától
számított hatvan napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi
ülésen, legkésőbb azonban kilencven napon belül kell meghozni. Az eljáró testület elnöke az
ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal
meghosszabbíthatja, melyről az ügyfelet értesíteni kell.”
177.	§ A Kkt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites
könyvvizsgáló”, a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” cím használatára,
azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során
kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” cím használható.”
178.	§ (1) A Kkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenység ellátását - kérelemre kiadott - engedély alapján szüneteltetheti, illetve fegyelmi
eljárás során kiszabott büntetés alapján szünetelteti (a továbbiakban: szüneteltetés). A
szüneteltetés legrövidebb időtartama - a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével -
kérelemre kiadott engedély alapján történő szüneteltetés esetén három, fegyelmi eljárás során
kiszabott büntetés alapján tizenkét hónap.”
(2)	A Kkt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja
szerinti jogviszony létesítésétől, illetve az 53. § szerinti összeférhetetlen tevékenység
megkezdésétől számított hatvan napon belül kell kérni.”
67
(3)	A Kkt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás
során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell
tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek.”
179.	§ A Kkt. 27. § (3) bekezdése a következőf) és g) pontokkal egészül ki:
[(3) A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló]
„f) köteles megtartani a kamara önkormányzati szabályzataiban a szüneteltető tagokra
előírt szabályokat,
g)	köteles haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni, ha a 33. § (1)
bekezdésében felsorolt adataiban változás következett be.”
180.	§ A Kkt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tevékenységét szüneteltető tag - kérelemre kiadott - engedéllyel kezdhet ismét
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. A fegyelmi eljárás
során kiszabott büntetés alapján szüneteltető tag a fegyelmi határozatban meghatározott
időpontot követően terjesztheti elő erre irányuló kérelmét.”
181.	§ A Kkt. 98. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki teljesíti az
alábbiakat:]
„c) vállalja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló
céggel a képzési programnak megfelelő - a kamara mentori szabályzata szerinti -
munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesít,”
182.	§ A Kkt. a 146. §-a után a következő címmel és a 146/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Állandó Választottbírósága
146/A. § (1) A kamara létrehozhatja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Állandó
Választottbíróságát (a továbbiakban: választottbíróság).
(2)	A választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi
LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(7) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A választottbíróság eljárásának van helye
a)	számvitellel, könyvvizsgálattal összefüggő kérdésekkel
b)	a kártérítési igényekkel, valamint
c)	a szerződésekből eredő díjigényekkel
kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást szerződésben kikötötték és
az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4)	A választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt
feltétel hiányában is.
68
(5)	A választottbíróság választottbírói testületének tagjait az elnökség választja öt évre.
Nem lehet a választottbíróság választottbírói testületének tagja a kamarával
munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy.
(6)	A választottbíróság nem jogi személy.
(7)	A kamara elnöksége a választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapíthatja meg. A
szabályzat hatálybalépéséhez a számviteli szabályozásért felelős miniszternek - az
igazságügyért felelős miniszter véleménye alapján hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.”
183.	§ A Kkt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő
ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló
cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan
ellenőrzi.
(2)	A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási
rendszerét a kamara a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság közvetlen irányítása mellett
működteti.
(3)	A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzését a 185. § (3) bekezdés szerinti költségvetési hozzájárulásból
elkülönítetten kell finanszírozni.”
184.	§ A Kkt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A bizottság nevében a minőségellenőrzéseket a bizottság által nyilvántartásba
vett kamarai tag könyvvizsgáló minőségellenőrök végzik.
(2)	A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzését a bizottság nevében a kamara által vezetett külön nyilvántartásban
szereplő független ellenőrök végzik.
(3)	A kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartása a minőségellenőrök 33. § (1)
bekezdésében meghatározott adatait, a független ellenőrök külön nyilvántartása a 33. § (1)
bekezdés c)-g) pontja szerinti adatokat tartalmazza a független ellenőrök tekintetében.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt nyilvántartások vezetésének célja annak hiteles
dokumentálása, hogy a minőségellenőr, illetve a független ellenőr megfelel a törvényben
meghatározott feltételeknek. A nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból történő
törlésig a bizottság, illetve a kamara kezeli.
(5)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt nyilvántartásokban szereplő adatok közérdekből
nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt
nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező
változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű
tájékoztatást szolgálja.”
185.	§ A Kkt. a 160. §-a után a következő 160/A. §-sal egészül ki:
„160/A. § A független ellenőrök nyilvántartásába az vehető fel, aki
a)	nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely alapján jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható,
69
b)	könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy
munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll,
c)	megfelel a 190. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek.”
186.	§ A Kkt. a 164. §-a után a következő 164/A. §-sal egészül ki:
„164/A. § A független ellenőrök kiválasztására, jogaira, kötelezettségeire a 161. §-ban és a
163-164. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a bizottság döntéséhez a
Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértése szükséges, illetve ahol e rendelkezések
minőségellenőrt említenek, azon független ellenőrt kell érteni.”
187.	§ A Kkt. a 167. §-a után a következő 167/A. §-sal egészül ki:
„167/A. § A független ellenőr a könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel fennálló
kapcsolatának megszűnésétől számított legalább két évig nem vehet részt ellenőrként olyan,
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzésében, amellyel tulajdonosi, munkavállalói
vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.”
188.	§ A Kkt. 172. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a 171. § szerinti
kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a bizottság elnöke a kamara
illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez.”
189.	§ A Kkt. a 172. §-a után a következő 172/A. §-sal egészül ki:
„172/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzésének lefolytatására a 165-172. §-ban, valamint a 173. §-ban foglaltak
irányadók azzal az eltéréssel, hogy ahol e rendelkezések minőségellenőrt említenek, azon
független ellenőrt kell érteni, valamint a minőségellenőrzés eredményéről hozott határozat
meghozatalához a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértése szükséges.
(2)	Amennyiben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott
minőségellenőrzés lebonyolításához különleges szakértelem szükséges, úgy a
minőségellenőrzésbe a független ellenőr irányítása mellett szakértőként a 167/A. §-ban
foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók.
(3)	A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a közérdeklődésre számot tartó
gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók,
könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén fegyelmi
eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a Könyvvizsgáló
Közfelügyeleti bizottság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsdét, illetve az érintett
állami szervet.
190.	§ A Kkt. 174. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fegyelmi vétségnek minősül különösen]
f)	az előírt összeférhetetlenségi szabályokkal ellentétes magatartás tanúsítása.”
191.	§ A Kkt. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
(4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:
70
„(4) Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendelésére a (2) bekezdés alapján kerül sor, a
fegyelmi eljárás elrendeléséről a kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelő határozat
megküldésével tájékoztatja az érintett állami szervet. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul
megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.”
192.	§ A Kkt. a 176. §-a után a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„176/A. § A 174. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetése
esetén elrendelt fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont az eljárást elrendelő
határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban védekezést terjeszthet elő,
illetve tárgyalás tartását kérheti. Amennyiben az eljárás alá vont tárgyalás tartása iránti
kérelmet nem terjeszt elő, a fegyelmi bizottság a határozatát a rendelkezésre álló iratok
alapján tárgyaláson kívül is meghozhatja. Az eljárás alá vontat a fegyelmi eljárás
elrendeléséről szóló értesítésben minderről tájékoztatni kell.”
193.	§ (1) A Kkt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
a)	írásbeli megrovás,
b)	pénzbírság,
c)	a 49. § szerinti minősítés megvonása,
d)	a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének
meghatározott időre történő elrendelése,
e)	kizárás a kamarából, a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása (törlés
elrendelése a harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló
gazdálkodók jegyzékéből).”
(2) A Kkt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fegyelmi büntetés és figyelmeztetés - a 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével -
csak fegyelmi tárgyaláson szabható ki. Fegyelmi büntetést és figyelmeztetést a fegyelmi
bizottság és - jogorvoslat keretében - a kamara elnöksége szabhat ki.”
194.	§ (1) A Kkt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi bizottság által meghozott, indoklással ellátott, írásbeli határozatot a
határozathozatal napjától számított huszonkét munkanapon belül kézbesíteni kell az eljárás
alá vontnak és jogi képviselőjének. A határozat ellen a kézbesítésétől számított huszonkét
munkanapon belül a fegyelmi eljárás alá vont vagy annak jogi képviselője, valamint a
fegyelmi megbízott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.”
(2)	A Kkt. 178. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 178. §
kiegészül a következő (8) és (9) bekezdéssel:
„(7) Az érintett állami szerv kezdeményezése alapján elrendelt fegyelmi eljárást lezáró
jogerős fegyelmi határozatot tájékoztatásul kézbesíteni kell az érintett állami szerv részére. Az
érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek
tudomására és nem teheti közzé.
(8)	A 177. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés kiszabása esetén az
erről szóló jogerős határozat megküldésével tájékoztatni kell a felvételi bizottságot.
(9)	A fegyelmi eljárás részletes szabályait a kamara alapszabálya, valamint az etikai
szabályzata tartalmazza.”
71
195.	§ A Kkt. a 178. §-a után a következő címmel és 178/A. §-sal egészül ki:
„Kézbesítés
178/A. § (1) A fegyelmi eljárással összefüggésben postai úton megküldött határozatot a
kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt
megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az
a kamarához „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig -
a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett a
kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül
terjeszthet elő kérelmet a kamara etikai szabályzatában meghatározott indokokkal és módon.
A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével
nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.”
196.	§ A Kkt. 184. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre kiterjedően - a kamara
közreműködésével - működteti.”
197.	§ A Kkt. 190. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
„e) a kamara vele szemben a tagság időtartama alatt és a felkérést megelőzően sem
alkalmazott fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést.”
198.	§ A Kkt. 191. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A miniszter a bizottság legalább 4 tagjának olyan személyt kér fel, aki - a 190. § (2)
és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - megfelel az alábbi feltételeknek:]
„a) a tagság időtartama alatt nem vesz részt a kamara országos hatáskörű központi
szerveinek munkájában, valamint nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely
alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható,
továbbá e feltételeknek a felkérését megelőző három évben is megfelelt,”
199.	§ A Kkt. 193. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bizottságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell
térnie a minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a közérdeklődésre
számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó
könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel szemben lefolytatott minőségellenőrzése során
tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre.”
200.	§ A Kkt. a következő 208/A. §-sal egészül ki:
„208/A. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi . törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított, illetve módosított 7. §-a (7)
bekezdését, 172. §-a (2) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult minőségellenőrzések
és felügyeleti tevékenység során kell alkalmazni.
72
(2)	E törvénynek a Mód. törvénnyel megállapított, illetve módosított 26. §-a (1)
bekezdését, 26. §-a (7) bekezdését, 29. §-a (1) bekezdését, 175. §-a (3)-(6) bekezdését,
176/A. §-át, 177. §-a (1)-(2) és (4) bekezdését, 178. §-a (1), (3) és (6)-(9) bekezdését, 178. §-
át követő címét és 178/A. §-át a 2011. január 1-jét követően elrendelt fegyelmi eljárásokban
kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek a Mód. törvénnyel módosított 5. §-a g) pontját, 91. §-a (2) bekezdésének
a)	pontját, 97. §-a (2)-(4) bekezdését, 98. §-a (1) bekezdésének c) pontját, 101. §-a (4)
bekezdését, 102. §-át a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell
alkalmazni.
(4)	E törvénynek a Mód. törvénnyel megállapított, illetve módosított 190. §-a (2)
bekezdésének e) pontját, és 191. §-a (1) bekezdésének a) pontját a kihirdetést követő napot
követően felkért bizottsági tagokra kell alkalmazni.”
201.	§ (1) A Kkt. 12/A. § (1) bekezdésében a „kamara a (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „kamara a (2) bekezdésben” szöveg, a Kkt. 27. § (1) bekezdésében a „11. § (1)
bekezdésének e)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdésének a), e)-g)
pontjában” szöveg, a Kkt. 101/A. § (1) bekezdésben a „kamara a (2) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „kamara a (2) bekezdésben” szöveg, a Kkt. 180. § (4) bekezdés b)
pontjában a „kamarai tag, könyvvizsgálóval” szövegrész helyébe a „kamarai tag
könyvvizsgálóval” szöveg, a Kkt. 191/A. § (4) bekezdésében a „Ha az (3) bekezdésben”
szövegrész helyébe „Ha a (3) bekezdésben” szöveg, valamint a Kkt. 191/A. § (5) bekezdés a)
pontjában a „pályázó” szövegrész helyébe az „apályázó” szöveg lép.
(2)	A Kkt. 180-183. §-ában a „kamara” szövegrész helyébe a „Könyvvizsgálói
Közfelügyeleti Bizottság’ szöveg, a Kkt. 183. § (2) bekezdésében a „kamarán” szövegrész
helyébe a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon” szöveg, valamint a ”2006/46/EK
irányelv” szövegrész helyébe a „2006/43/EKirányelv” szöveg lép.
(3)	A Kkt. 97. § (2) bekezdésében a „névjegyzékbe vételétől számított 3 év” szövegrész
helyébe a „névjegyzékbe vételétől számított legalább három, legfeljebb hat év” szöveg, a Kkt.
97.	§ (3) bekezdésében a „2 évet” szövegrész helyébe a „legalább két évet” szöveg, valamint
a Kkt. 97. § (4) bekezdésében az „öt évnél” szövegrész helyébe a „hat évnél” szöveg, a Kkt.
101.	§ (4) bekezdésében a „szerinti munkaviszony” szövegrész helyébe a „szerinti
munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony” szöveg, a Kkt. 101. § (4) bekezdésében az
„ilyen munkaviszonyt” szövegrész helyébe az „ilyen munkaviszonyt, munkaviszony jellegű
jogviszonyt” szöveg, a Kkt. 102. §-ában a „munkaviszony keretében” szövegrész helyébe a
„munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében” szöveg lép.
(4)	A Kkt. 175. § (3) bekezdésében a „továbbá a fegyelmi tárgyalás helyének” szövegrész
helyébe a „továbbá - a 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével - a fegyelmi tárgyalás
helyének” szöveg, a Kkt. 177. § (2) bekezdésében a „tízszereséig,” szövegrész helyébe a
„húszszorosáig,” szöveg, a Kkt. 178. § (3) bekezdésében a „fegyelmi tárgyaláson hozott”
szövegrész helyébe a „fegyelmi bizottság által meghozott” szöveg, valamint a Kkt. 178. § (6)
bekezdésben a „177. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe a „177. § (1)
bekezdéséneke)pontjában” szöveg lép.
202.	§ (1) Hatályát veszti a Kkt. 4. § (4) bekezdésében a „ , valamint a nemzetközi
együttműködés” szövegrész, a Kkt. 4. § (5) bekezdés i) pontja, a Kkt. 183/A. §-a, a Kkt.
189.	§-a (1) bekezdés d) pontjában a „valamint’ szövegrész, valamint a Kkt. 189. § (1)
bekezdés e) pontja.
73
(2) Hatályát veszti a Kkt. 5. § g) pontja, valamint a Kkt. 91. § (2) bekezdés a) pontjában a
„ , szakirányú” szövegrész.
21.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
203.	§ A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: fiók tv.) 12. § (1)-(2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra
hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos
szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet tartalmazza.
(2)	A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a beszámoló elfogadásától
számított 60 napon belül a külön törvényben foglaltak alapján, letétbe helyezés és közzététel
céljából a céginformációs szolgálat részére megküldi.”
204.	§ A fiók tv. 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi . törvénnyel
módosított 12. §-ának (1)-(2) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni, és a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is
alkalmazhatók.”
22.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
205.	§ (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
208.	§-a (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(2)	A Gt. 208. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály:]
„h) felügyelőbizottság választása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak nevét
(lakóhelyét), könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét,
székhelyét);”
206.	§ A Gt. a következő 336/A. §-sal egészül ki:
„E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói
kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi . törvénnyel
módosított 208. §-a (1) bekezdésének e) pontját, 208. §-a (2) bekezdésének h) pontját a 2011.
január 1-jét követően elfogadott alapszabályok esetében kell figyelembe venni.”
IX.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23.	Hatályba léptető rendelkezések
207.	§ (1) E törvény - a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő
napon lép hatályba.
74
(2)	E törvény 93. §-98. §-ai 2010. november 27-én lépnek hatályba.
(3)	E törvény 124. §-a 2010. december 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 33. §-34. §-ai és 128. § 2010. december 31-én lépnek hatályba.
(5)	E törvény 1. §-32. §-ai, 35. §-36. §-ai, 38. § a)-d), h), j)-l) pontjai, 39. §-62. §-ai, 63.
§ (1) bekezdése, 64. §-75. §-ai, 77. §-86. §-ai, 87. § (1) bekezdése, 88. §-92. §-ai, 99. §-123.
§-ai, 125. §-127. §-ai, 129. §-182. §-ai, 188. §-a, 190. §-195. §-ai, 201. § (3)-(4) bekezdései,
202.	§ (2) bekezdése, 203. §-206. §-ai, 1-5. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek
hatályba.
(6)	E törvény 63. § (2) bekezdése 2011. március 3-án lép hatályba.
(7)	E törvény 76. §-a és 87. §-ának (2) bekezdése 2011. április 1-jén lépnek hatályba.
(8)	E törvény 183. §-187. §-a, 189. §-a, valamint 199. §-a 2011. július 1-jén lépnek
hatályba.
(9)	E törvény 37. § és a 38. § e)-g) és i) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
208.	§ (1) E törvény I-VIII. Fejezete, IX. Fejezet 25. alpontja és 1-5. számú melléklete
2012.	január 2-án hatályát veszti.
(2) E § 2012. január 3-án hatályát veszti.
24.	Átmeneti rendelkezések
209.	§ (1) Az Áfa tv. 251/C. § (2) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérően a
Közösség más tagállamában letelepedett adóalany 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési
kérelmét 2011. március 31. napjáig terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt igazolási
kérelemnek nincs helye.
(2)	Ha az állami adóhatóság a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany 2009.
évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2010. október 1-jétől e törvény hatálybalépéséig
a határidő elmulasztása miatt utasította el, az adóhatóság a felettes szerv vagy bíróság által
még el nem bírált elutasító határozatát visszavonja és a (1) bekezdésben foglaltak figyelembe
vételével új határozatot hoz. Az e bekezdés szerint visszavonandó elutasító határozat elleni
jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban lerótt illetéket vissza kell téríteni.
(3)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 9. számú melléklete I. 3. A)
pontban meghatározott határidőtől eltérően a belföldön letelepedett adóalany a 2009. évre
vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2011. március 31-ig terjesztheti elő az állami
adóhatósághoz.
25.	Jogharmonizációs záradék
210.	§ (1) Ez a törvény a 129. §, 132. § és 148. §-ban a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
13.	cikk (5) bekezdésének és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009.
szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény 42. §-43. §-ai, 46. §-a, 52. §-a és 54. §-a a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv különböző rendelkezéseinek módosításáról szóló
2009/162/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják.
75
(3)	E törvény 44. §-45. §-ai a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési
helye tekintetében történő módosításáról szóló 2008/8/EK tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálják.
(4)	E törvény 53. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK
irányelvnek az importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról szóló
2009/69/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5)	Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének e törvény 56. §-ával megállapított h) pontja a
közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási
mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és
ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2010/23/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6)	E törvény 93. §-98. §-a a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi
együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november
27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, és 13. cikkének való
megfelelést szolgálja.
(7)	E törvény 209. §-a a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik
tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt
hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK
irányelv módosításáról szóló 2010/46/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez

1.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 1. pontjának 1.2. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/1. A szociális és más ellátások közül adómentes:/
„1.2. a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető
a)	baleseti járadék,
b)	jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte;”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 1. pontjának 1.7. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/1. A szociális és más ellátások közül adómentes:/
„1.7. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély,
anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott nevelőszülői díj;”
3.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.8. és 1.9. alpontokkal
egészül ki:
/1. A szociális és más ellátások közül adómentes:/
„1.8. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott
ápolási díj;
1.9. a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része.”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.7. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:/
„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a
Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás
(ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a
vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás
évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig
terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról
szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói
támogatás).”
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 3. pontjának 3.4. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3.4. a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)
a)	amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat
alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem
pénzben megszerzett bevételt -,
77
b)	amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek
alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
ba)	az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
bb)	termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
bc)	jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,
illeti meg.”
6.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.5. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki
rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.10-4.13. alpontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
„4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett
munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj;
4.11.	a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak
tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés
nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat
időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a
tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
4.12.	a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a)	a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
-	ösztöndíj,
-	tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
-	a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b)	a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első
napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
4.13.	a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a
felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi
önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel
jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek
minősülő, a 4.11-4.12. alpontokban nem említett pénzbeli juttatás;”
8.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4. pontja a következő 4.14-4.21. alpontokkal
egészül ki:
/4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
78
„4.14. a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának
illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.
4.15.	az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból
származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
4.16.	az „Útravaló” Ösztöndíj program keretében a kormány rendeletében meghatározott
feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
4.17.	a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az
oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott -
Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;
4.18.	a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve
rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában
meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja
meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
4.19.	a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított
juttatás;
4.20.	a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő
családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási
támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
4.21.	a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett
bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott
borravaló.”
9.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 6. pontjának 6.1. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap
a)	mint károsult, segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása
miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet) esetén -
különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából - jogszabályban meghatározott feltételek
szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától,
b)	tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján,
c)	kártalanításként (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt
ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást,
kárpótlást és kártérítést,
d)	mint bűncselekmény áldozata, támogatásként az áldozatsegítő szolgálattól,
e)	mint sértett, jóvátételként közvetítői eljárás keretében a bűncselekmény tettesétől;”
10.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 7. pontjának 7.6. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(7. Egyéb indokkal adómentes:)
„7.6. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingónak, ingatlannak,
jognak vagy értékpapírnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;”
79
11.	Az Szja tv. 1. számú melléklete 9. pontjának 9.3. és 9.4. alpontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések/.
„9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1.	Lakáscélú felhasználás:
a)	a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak
adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás
zártvégű lízingbe vételét is),
b)	a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c)	a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését
eredményező növelése,
d)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott
korszerűsítés.
9.3.2.	A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül
történő lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a)	lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése
esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem,
valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b)	lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős
használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi
engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése
határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c)	lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt
követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek,
megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes
szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített -
termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről
kiállított bizonylat.
9.3.3.	Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben adóköteles, ideértve az
adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, az adó (és más jogkövetkezmények) a
magánszemélyt terhelik.
9.3.4.	A hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a
kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az
állami adóhatóságnak.
9.4.	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.4.1.	Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe
adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a
haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.4.2.	A magánszemély köteles a 9.4.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem
fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve
kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló
szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve
a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú
felmondását) megszűnik.”
80
2.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 11. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el
a)	a vállalkozói kivétet;
b)	a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget;
c)	a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
d)	a tevékenységének kezdő, illetve szüneteltetését követő évében, a megkezdés, illetve a
szüneteltetés folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb a
tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban
költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez,
folytatásához szükséges egyéb kiadásait,
továbbá a tevékenységének kezdő, illetve szüneteltetését követő évében a legfeljebb három
évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának
elszámolását megkezdheti.”
81
3.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 6. számú melléklete a következő 29. ponttal egészül ki:
(A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
Sor- szám	Megnevezés	vtsz.)
„29.	Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ezeknek hulladéka; kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor	8548 10”
82
4.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
1.	A Htv. 3. számú melléklete a következő 2.3. ponttal egészül ki:
„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az
1.1.,	1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is
megoszthatja:
Az adóalap 50 %-át a székhelye és a Htv. 52. §-a 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti
települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával
kell megosztani. Az adóalap másik 50 %-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött
telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari
tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó
árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben
készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes
összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi
településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény
szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari
tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék,
késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.”
2.	A Htv. 3. számú melléklete a következő 8. és 9. pontokkal egészül ki:
„8. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy
telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a
magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető,
ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a
székhely szerinti településhez kell kimutatni.
9.	Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti
településen eszközérték nem mutatható ki.”
83
5.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
(1)	Az Szt. 6. számú mellékletének I. 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:
„9. Tőkekonszolidációs különbözet
-	leányvállalatokból
-	társult vállalkozásokból””
2.	A B/II. pont kiegészül az alábbi 8. sorral:
„8. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés” ”
(2)	Az Szt. 6. számú mellékletének I. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az F/III. pont az alábbi 11. sorral egészül ki:
„11. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozás””
84
INDOKOLÁS
I. Fejezet
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉS
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
törvény) módosításait tartalmazza. A módosítások fő célja a magánszemélyek
adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása, az adózás jelentős
egyszerűsítése.
A Javaslat a személyi jövedelemadóztatás jelenlegi rendszerét - amely szerint az összevont
adóalapba tartozó jövedelmek kétkulcsos adótábla alapján, a törvényben meghatározott külön
adózó jövedelmek pedig ettől eltérő (jellemzően 20/25 százalékos) mértékkel adóznak -
felváltva, bevezeti az egykulcsos adóztatást, amely szerint a magánszemély valamennyi -
összevont adóalapba tartozó, valamint külön adózó - jövedelme után egyazon, arányos 16
százalékos kulccsal kell az adókötelezettséget teljesíteni.
Adójóváírás 2011-től is érvényesíthető, a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta
maximum 12 100 forint, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves összes
jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig
lehet érvényesíteni.
Az adóalapot mind az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, mind a külön adózó
jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó
jövedelem) esetében a hatályos szabályokkal azonosan kell megállapítani, tehát az összevont
adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásakor kell, a külön adózó
jövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni. Az adóalap-kiegészítés a
Javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. A nem pénzben történő,
juttatások kifizetőt terhelő adójának alapja - az azonos adóterhelés megteremtése érdekében -
a juttatás értékének 1,19- szerese, ugyanis ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a
kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön.
A Javaslat a családok támogatása céljából jelentős mértékű, már az első gyermek vállalását is
támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményről rendelkezik, amely az
összevont adóalapot csökkentő kedvezményként jelenik meg. Egy és két eltartott esetén
62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet kedvezményezett eltartottanként és
jogosultsági hónaponként levonni az összevont adóalapba számító, adóalap-kiegészítéssel
növelt jövedelemből. A kedvezmény érvényesítésének részletszabályai (fogalmak,
kedvezmény megosztásának lehetősége) változatlanok.
A Javaslat alapján a személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de
jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, az egyéb, áthúzódó kedvezmények (tandíj halasztott
kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) tekintetében pedig a Javaslat
rögzíti, hogy azokat utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.
85
Az adóról történő rendelkezés szabályai is megmaradnak, azonban az adóterhelés
nagymértékű csökkenése következtében annak mértéke a magánszemély által önkéntes
pénztárba, NYESZ-számlára befizetett összegek 20 százalékára csökken.
Az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében átalakul a nem pénzbeli
juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás adójogi kategória, a nem pénzben
történő juttatások
•	fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni
személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a
kifizetőt terheli járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is.
•	A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt
terheli a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.
Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által
megszerzett bevétel nagysága. Ugyancsak idetartozik a - nem tao-alany által nyújtott-
reprezentáció, üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú
használata miatt keletkező bevétel, a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó
része.
•	A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a
kifizető fizet személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség
nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az önkéntes
pénztári támogatások, étkeztetés formájában juttatott bevétel (a meleg étkeztetés,
illetőleg meleg és hideg étel vásárlására jogosító utalvány), a helyi utazási bérlet, az
iskolakezdési támogatás, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási
kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
A megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak
a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott
számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe
bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működésének
szabályait, felhasználhatóságának körét kormányrendelet fogja tartalmazni.
Az előzőek alapján 2011-től a jelenlegi adóköteles, kifizető szintjén adózó természetbeni
juttatások közül a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy
szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó iskolarendszerű képzés
átvállalt díja a magánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető
egy későbbi kifizetésnél vonja le a juttatásra eső adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott
igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a
magánszemélynek kell megfizetnie.
Az arányos egykulcsos adórendszer bevezetésével, a progresszió megszűnése miatt jelentősen
egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azok köre, akiknek nem kell bevallást
benyújtaniuk. Csökkenti a bevallás benyújtására kötelezettek számát az az új szabály, amely
szerint nem kell bevallást benyújtani annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból,
személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer
forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel
állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles
jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél
érvényesítettel azonosan vesz igénybe.
A Javaslat már 2010-re alkalmazhatóan hatályon kívül helyezi a sok gyakorlati alkalmazási
problémát jelentő, 2010. évtől bevezetett, vállalkozói kivét-kiegészítésre, személyes
86
közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy azokat már 2010-ben sem
kell alkalmazni.
A Javaslat rögzíti az arányos, egykulcsos adóztatás mellett kiüresedő adóterhet nem viselő
járandóság kategóriába tartozó jövedelmek adómentességét (nyugdíj, gyes, ösztöndíj-
juttatások, lakáscélú munkáltatói támogatás stb.)
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat - a társasági adó szokásos piaci árra vonatkozó meghatározásával összhangban
(tartalmilag azonosan) - módosítja az Szja tv. szokásos piaci érték fogalmát, valamint a
meghatározásból kikerülnek a tevékenységre jellemző kereset szokásos piaci értékére
vonatkozó okafogyottá vált rendelkezések.
A természetbeni juttatások adójogi kategóriájának megszűnése, a nem pénzben adott
juttatások adózási szabályainak megváltozása indokolttá teszi a reprezentáció és az üzleti
ajándék fogalmának értelmező rendelkezések közé történő áthelyezését tekintettel arra, hogy
az említett fogalmakra vonatkozóan mind az Szja törvény, mind a Tao törvény több helyen
tartalmaz rendelkezést.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánszemély összes jövedelme meghatározásánál az
osztalékelőleg címén kapott összegeket nem kell figyelembe venni. Az osztalékelőleg ugyanis
jövedelemnek minősül, és a hatályos szabályok alapján csak az Szja törvény 66. § (3)
bekezdésének eljárási szabályaiból lehet következtetni arra, hogy az osztalékelőleg a kifizetés
évében nem, csak amikor az véglegesen megállapított osztalékká válik, lesz része a
magánszemély összes jövedelmének.
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat az Szja törvény szerkezeti felépítésével összhangban, az egységes és általános
adókulcsnak az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok közé történő beiktatási
helyéről emel át azonos tartalommal egyes meglévő rendelkezéseket. Egyidejűleg szintén
azonos tartalommal, azonban közérthetőbben fogalmazza meg azt a rendelkezést, amelynek
alapján a magánszemély tevékenységéhez használt eszközök, igénybevett szolgáltatások
összefüggésében magánhasználat miatt jellemzően nem keletkezik adókötelezettség.
a(z) 3. §-hoz
A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett, nyugdíjszolgáltatásnak
nem minősülő juttatás a hatályos törvényben több különböző rendelkezésből következően
gyakorlatilag nem adózik. A Javaslat a jogértelmezést segíti annak egyértelmű kimondásával,
hogy ezt a kifizetést a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
A Javaslat továbbá az Szja törvény szerkezeti felépítésével összhangban, az egységes és
általános adókulcsnak az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok közé történő
beiktatási helyéről meglévő rendelkezést emel át azonos tartalommal.
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat egységes, arányos adókulcsot iktat be a törvény első, általános rendelkezéseket
tartalmazó részébe kimondva, hogy a törvény hatálya alá tartozó valamennyi (összevont
adóalapba tartozó, valamint külön adózó) jövedelem tekintetében 16 százalék az adó mértéke.
87
Egyszerűsítés céljából a Javaslat valamennyi jövedelemre vonatkozóan általánosan mondja ki
a külföldön megfizetett adó beszámításának lehetőségét. A javasolt rendelkezés összefügg a
13.	§-ban az összevont adóalap adójából levonható, külföldön megfizetett adó beszámítására
vonatkozó külön rendelkezéssel.
a(z) 5. §-hoz
A jelenlegi szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy milyen jogcímen megszerzett
jövedelemnek minősül az örökösnél azon összeg, amely az elhunyt magánszemélyt életében
megillette, de amelynek kifizetésére csak a halál bekövetkezte után kerül sor. Jellemzően
ilyen bevétel az elhunyt munkavállaló utolsó havi munkájának ellenértéke. Éppen ezért a
jogalkalmazók eltérő megoldásokat alkalmaznak, például az elhunyt személy
munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmeként, az örökös adómentes jövedelmeként,
az örökös munkaviszonyból vagy egyéb jövedelemből származó jövedelmeként számfejtve a
kérdéses juttatást. A javasolt változtatás - amely szerint a magánszemély halálát követően
juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt még az életében megillette,
az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának az
időpontjában szerezte volna meg - megteremti az összhangot az Szja törvény és a
járulékszabályok között.
a(z) 6. §-hoz
Az egységes és arányos adókulcs bevezetése mellett az adózók többsége esetében a kifizetők
által levont adóelőleg és a véglegesen megállapított adó megegyezik. Erre tekintettel, a
Javaslat az adózók bevallási kötelezettségének egyszerűsítése érdekében újraszabályozza az
adó megállapítására vonatkozó rendelkezéseket.
Az adót - fő szabályként - adóévenként továbbra is be kell vallani, és ez a kötelezettség
továbbra is önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás révén teljesíthető. Az önadózás
keretében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az
adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás eddigi lehetősége mellett a Javaslat új
lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot, amely az említett egyszerűsített bevalláshoz
képest is jóval egyszerűbb, gyakorlatilag A/4-es lapon néhány sort tartalmaz. A Javaslat
egyértelművé teszi, hogy a magánszemély az adómegállapítás bármely esetében rendelkezhet
az adójának 1-1 százalékáról.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a magánszemély az adómegállapítás bármely esetében
rendelkezhet az adójának 1-1 százalékáról.
A Javaslat továbbra is tartalmazza azokat az eseteket, amikor az adózónak egyáltalán nem kell
bevallást beadnia vagy munkáltatói adómegállapítást kérnie.
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat megállapítja az adónyilatkozat benyújtásának feltételeit.
A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett
összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen
fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. Az ezer forintos különbözetet az
adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az
adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).
A nyilatkozat megtételének további feltétele, hogy a magánszemély tételes költségelszámolást
nem alkalmaz, a családi kedvezményt nem kívánja megosztani, családi kedvezményt,
adókedvezményt csak annyiban érvényesít, amennyiben azt a munkáltató az adóelőleg
88
megállapításánál nyilatkozata alapján figyelembe vette, önkéntes pénztári, nyugdíj -
előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem
szerez, az adóévben szerzett összes jövedelme az adójóváírásra jogosító összeghatárt nem
haladja meg, vagy nem érvényesít adójóváírást. Nem zárja ki az adónyilatkozat megtételét, ha
a magánszemély munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot
meg nem haladó bevételt, melyből a kifizető az adót hiánytalanul levonta, és amellyel
összefüggésben költséget, költséghányadot nem számol el, kedvezményt nem érvényesít,
önkéntes pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad. Az
adónyilatkozat lehetőségéről és feltételeiről a munkáltatók, kifizetők kötelezően tájékoztatják
azokat, akik a feltételeknek megfelelnek. Az adónyilatkozat az Art rendelkezése szerint papír
alapon és elektronikusan is beadható.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében csoportosítva fogalmazza meg a
különböző önálló tevékenységek esetében alkalmazható költség-elszámolási szabályokat.
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat a bérbeadó és szálláshely-szolgáltató tevékenység esetén alkalmazható
értékcsökkenési leírási szabályokat egészíti ki azzal, hogy a leírást a bérbe adott,
szálláshelyként hasznosított épület szerzési időpontjától függetlenül lehetővé teszi.
Egyidejűleg az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja azt a szabályt, amelynek
alapján költséghányad, átalányadózás, tételes átalányadózás, bevétel szerinti adózás esetén az
értékcsökkenést, korábbi veszteséget hogyan kell figyelembe venni.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adóalap-kiegészítés 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól
megszűnik.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat alapján az adóalapot csökkentő jelentős összegű adókedvezmény a családok
adórendszeren keresztül történő támogatását valósítja meg már egy gyermek vállalása esetén
is.
Ennek megfelelően a családi kedvezményként egy és két eltartott esetén 62 500 forintot,
három eltartottól 206 250 forintot lehet kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági
hónaponként levonni az adóalap-kiegészítéssel növelt, összevont adóalapba számító
jövedelmekből. A családi kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátja 2011-től
megszűnik.
A Javaslat a korábbi szabályozással azonosan határozza meg az eltartott és kedvezményezett
eltartott, a jogosultági hónap, illetve a kedvezmény érvényesítésére jogosult személy
fogalmát, megtartva a családi kedvezmény házastárssal, élettárssal történő megosztása
lehetőségét is.
A családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi szabályok nem változnak, azt a
magánszemély nyilatkozata alapján lehet érvényesíteni (megosztani), amely nyilatkozatban
feltüntetésre kerül az eltartottak adóazonosító jele, természetes személyazonosító adatai,
lakcíme, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jele. A családi kedvezmény várandósság
esetén történő érvényesítése orvosi igazolás alapján, a magánszemély nyilatkozata szerint
89
történik, azonban adatvédelmi garanciális szabály, hogy az orvosi igazolást csak ellenőrzéskor
kérheti az adóhatóság.
a(z) 12. §-hoz
Jogtechnikai módosítás az egykulcsos adóztatás bevezetése miatt.
a(z) 13. §-hoz
A külföldön megfizetett adó beszámításának szabálya az egykulcsos adóztatás bevezetése, az
adó mértékének módosulása miatt változik.
a(z) 14. §-hoz
Az adójóváírás szabályai az egykulcsos, arányos adóztatás bevezetése miatt változnak.
A Javaslat alapján az adójóváírás a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, de havonta
maximum 12 100 forint, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves összes
jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forint éves összes jövedelemig
lehet érvényesíteni.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályokkal azonosan rendelkezik arról, hogy amennyiben a
magánszemély többféle adókedvezményre is jogosult, azok érvényesítésének sorrendjét
bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítás során nyilatkozattal meghatározhatja.
Ennek hiányában, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adókedvezményeket lakáscélú
hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, személyi, őstermelői kedvezmény, egyéb
kedvezmények sorrendben kell figyelembe venni.
a(z) 16. §-hoz
A személyi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok kiegészülnek a kedvezmény
érvényesítésére jogosult magánszemély - a törvényben eddig az értelmező rendelkezések
között megfogalmazott - meghatározásával. A rendelkezés érdemi módosítást nem jelent.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat meghatározza, adott kifizetéssel egyidejűleg az adóelőleg-megállapításra kötelezett
kifizetőnek milyen tartalmú igazolást kell kiállítania a magánszemély részére. Az igazoláson
szerepelnie kell minden olyan adatnak, amely ismeretében eldönthető, hogy a
magánszemélynek adott bevételt szükséges-e bevallania. Így az igazoláson fel kell tüntetni az
adóalapból érvényesített családi kedvezményt, az adóalap-kiegészítést, az érvényesített
adójóváírást, külföldön megfizetett adó beszámítását, érvényesített személyi kedvezményt, és
tájékoztatni kell a magánszemélyt, hogy milyen esetekben tehet adónyilatkozatot.
a(z) 18. §-hoz
Az adóelőleg-alap meghatározásának szabályai kiegészülnek az egyéni vállalkozó vállalkozói
adóelőleg-alapja meghatározásának - a törvényben eddig más helyen megfogalmazott -
szabályával. A rendelkezés érdemi módosítást nem jelent.
A Javaslat alapján továbbá lehetővé válik, hogy a 2010. január 1-jétől bevételnek számító,
azonban az adóalap megállapítása előtt levonható havi 100 ezer forint üzemanyag-
megtakarítást már az adóelőleg meghatározása során figyelembe lehessen venni. A
rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy a magánszemély jövedelmeiből év közben levont
adóelőleg és a jövedelmeit ténylegesen terhelő adó különbsége minimalizálódjon.
90
Az önálló tevékenység bevételével szemben a költség-elszámolási módok (tételes
költségelszámolás, 10 százalék költséghányad alkalmazása) közötti választás az adóelőleg-
alap meghatározásánál is - a 8. §-hoz írt indokolással azonosan - pontosításra kerül.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat az adóztatás arányossá, egykulcsossá válásával összhangban módosítja az
adóelőleg-nyilatkozat szabályait. Az adóterhet nem viselő járandóság adójogi kategóriájának
az egykulcsos adóztatás miatti megszűnése feleslegessé tette annak a nyilatkozatban történő
szerepeltetését, ugyanígy veszítette értelmét az állami végkielégítés megosztásának
mellőzéséről szóló nyilatkozat is.
A családi kedvezmény megosztásáról tett adóelőleg-nyilatkozat szabályai kis mértékben
módosultak, érdemben nem változtak.
A magánszemély által nem valós tartalommal tett adóelőleg-nyilatkozathoz kapcsolódó
szankciók szabálya egyrészt az adóterhet nem viselő járandóság kategóriának a megszűnése
miatt változik, másrészt a Javaslat szerinti szabályozás a 12 százalékos bírság megfizetésének
feltételeként nem írja elő az adózó - nehezen értelmezhető - felróható magatartását. A
magánszemélynek 12 százalék különbözeti bírságot akkor kell fizetnie, ha nyilatkozatában
adójóváírás és adókedvezmény érvényesítését - a nyilatkozattételkor fennálló körülmények
ellenére - jogalap nélkül kérte, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete
keletkezik.
a(z) 20. §-hoz
A fizetendő adóelőleg meghatározása nagymértékben egyszerűsödik az egy kulccsal történő,
arányos adóztatás következtében. A Javaslat alapján az adóelőleg az adóelőleg-alap (családi
kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett
adóelőleg-alap) 16 százaléka, amelyből levonható a magánszemély nyilatkozata alapján az
adójóváírás és a személyi kedvezmény. Továbbra is alkalmazandó az a szabály, hogy az
adóelőlegnél a munkáltató csak addig veheti figyelembe az adójóváírást, amíg az általa az
adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem
haladja meg a jogosultsági határt, kivéve, ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatot ad arról
is, hogy az adóévben nem volt és nem is várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi
összes jövedelmébe be kell számítani, és az adóelőleget megállapító munkáltató az
adóhatósághoz bejelentett módszerrel úgy állapítja meg az adóelőleget, hogy év végén a
fizetendő adóhoz képest ne mutatkozzék különbözet.
A Javaslat pontosítja az egyéni vállalkozó negyedéves adóelőleg-megállapításának szabályait
is, és kimondja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó előlegét az adóelőleg-alap 500
millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e fölötti részre 19 százalékkal kell
megállapítani.
a(z) 21. §-hoz
Az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók tevékenységének irodában történő folytatása esetén
szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével járó kötelezettségek
egyértelmű meghatározása, és az adó három év alatti megfizetésének választhatósága
(hasonlóan az egyéni vállalkozók által egyéni cég alapításakor alkalmazható szabályokhoz).
a(z) 22. §-hoz
A hatályos szabályok alapján adókötelezettségének teljesítésére nem választhatja az
átalányadózás szabályait az az egyéni vállalkozó, aki munkaviszonnyal is rendelkezik. A
91
Javaslat lehetővé teszi az átalányadózást azon egyéni vállalkozó számára is, aki
munkaviszonyban csak az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartama alatt
áll.
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozóan tartalmaz
jogalkalmazást segítő, pontosító módosításokat.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet a bevételből a megszerzésre fordított összeg,
az értéknövelő beruházások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonásával kell
megállapítani. A törvény meghatározza, mit lehet megszerzésre fordított összegként
figyelembe venni. A hatályos szabályok alapján a megszerzésre fordított összeg az
átruházásról szóló szerződés szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű
jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az
illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant,
illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg
az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Tekintettel azonban arra, hogy az
egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illeték eltörlésre került, szükségessé vált
az ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározására vonatkozó rendelkezés
módosítása.
A Javaslat alapján ha az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történik, megszerzésre
fordított összeg az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték. Ha az illeték kiszabása nem
történik meg a bevallás benyújtásáig, öröklés esetén lehet a hagyatéki leltárban feltüntetett
értéket (azaz a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése
szerint az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az
illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglalt összeg), de
lehet más értéket is figyelembe venni (pl. örökösök nyilatkozatai, a halálhoz közeli
időpontban kötött adásvételi szerződés, vagy szakértői vélemény, amelyekről a 92. § szerint
az eljárást lezáró végzésből értesül az adóhatóság), ajándékozásnál az átruházásból származó
bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget
önellenőrzéssel lehet módosítani az utóbb megállapított illetékalapnak megfelelően. Ha az
illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték,
ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el azzal, hogy más
kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
Rendezi a Javaslat a megszerzésre fordított összeg meghatározását az olyan ingatlan
tekintetében is, amelynek szerzését több időpontban kell meghatározni a már meglévő
ingatlanon 2007. december 31-e után történt építkezés miatt. A hatályos szöveg szerint az
egyes szerzési időpontokhoz tartozó bevételrészek kiszámítása, tehát a bevétel megosztása a
megszerzésre fordított összeg arányában történik. Ez visszaélésre is lehetőséget adhat, hiszen
az adózó nem érdekelt abban, hogy a későbbi szerzési időponthoz (jellemzően az új
építményrész használatba vételéhez) tartozó, számlával igazolt költségeit kimutassa, hiszen
akkor a bevételből nagyobb részt kellene ehhez a későbbi időponthoz rendelnie, mely számára
nagyobb adóterhet eredményezne. A Javaslat szerint a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket
figyelembe szükséges venni megszerzésre fordított összegként.
a(z) 24. §-hoz
Jogtechnikai módosítás a természetbeni juttatás kategória megszűnése miatt.
92
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat módosítja az értékpapír szerzési értékének meghatározására vonatkozó szabályokat
abban az esetben, ha az értékpapír megszerzése örökléssel vagy ajándékozással történik.
Eszerint, ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének
teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban
feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított
szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Az így megállapított adókötelezettséget az
illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani. Abban az esetben, ha az illetékügyi
hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a
hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén
pedig azt az igazolt szerzési értéket kell figyelembe venni, amelyet az ajándékozó figyelembe
vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nullát.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat alapján átalakul a nem pénzben történő juttatások adózása. A hatályos szabályok
szerinti természetbeni juttatás kategóriába tartozó juttatások köre jelentősen leszűkül, maga a
természetbeni juttatás elnevezés megszűnik. A Javaslat alapján a nem pénzben történő
juttatások adózása - amennyiben azok nem minősülnek a törvény 1. számú mellékletében
foglalt adómentes juttatásnak - háromféleképpen történhet.
•	Továbbra is marad a juttatásoknak egy olyan, az Szja törvény 69. §-ában tételesen
felsorolt juttatási kör, amely juttatása után nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt
terheli az adó. Ide tartozik az a juttatás, amelynél a kifizető nem tudja megállapítani az
egyes magánszemélyek által szerzett jövedelem nagyságát. Ilyen juttatás továbbá a
különféle rendezvényeken történő juttatások, a csoportos biztosítás révén történő
juttatás, a nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék, a
telefonszolgáltatás magáncélú használata címén biztosított adóköteles bevétel. A
reprezentáció és üzleti ajándék juttatása továbbra is adómentes a társasági adóalany
kifizetőknél, és azon kívüli juttatásoknál is megmarad a korábbi szabályokkal
azonosan mentes rész. A korábbi szabályokkal azonosan történik a telefonszolgáltatás
magáncélú használata címén biztosított adóköteles bevétel meghatározása is.
A hatályos szabályok alapján a természetbeni juttatások után a kifizető 54 százalék
személyi jövedelemadót, és a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27
százalék társadalombiztosítási járulékot, vagy a juttatás értéke után 27 százalék
egészségügyi hozzájárulást fizet. A Javaslat szerint ezentúl a kifizető 16 százalék
személyi jövedelemadót, és minden esetben 27 százalék egészségügyi hozzájárulást
eho-t fizet. A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás
alapja azonban a Javaslat szerint a nem pénzbeli juttatások értékének 1,19-szerese,
ugyanis így biztosított az, hogy a kifizetőnek adott értékű juttatás ugyanannyi
költségébe kerüljön.
Nem változik, hogy a szabályozás továbbra is kizárja az értékpapír, az értékpapírra
vonatkozó jog, a bármire felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz, gyöngy, drágakő, nemesfém kifizetői adókötelezettség mellett adható körből
juttatását.
A törvény továbbra is meghatároz egy kedvezményesen adózó kört, a leggyakrabban
adott béren kívüli juttatásokra. A Javaslat alapján ide tartozik az üdülési csekk, üdülési
szolgáltatás, étkeztetés formájában juttatott bevétel, iskolakezdési támogatás, helyi
utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és foglalkoztatói
93
nyugdíj szolgáltató intézménybe történő hozzájárulás. E juttatások kedvezményes
adózási feltételei, korlátai változatlanok, valamint megmarad a kedvezményes juttatás
személyi köre (szakszervezet tagjának, tanulónak, gyakorlaton lévő hallgatónak,
közeli hozzátartozóknak is adható), az étkeztetés formájában juttatott bevétel jogcímén
azonban a meleg étkeztetés mellett ismételten juttatható kedvezményes adózás mellett
hidegétel utalvány is.
Új elem a béren kívüli juttatások között a megújulási kártya-számlára történő utalással
adott munkáltatói támogatás. A megújulási kártya egy készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz, amellyel külön jogszabályban meghatározott célú szolgáltatások vásárolhatóak
a rendszerbe bevont szolgáltatóknál.
Újonnan kerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé a hatályos
szabályok szerint korlátlanul adómentes juttatásnak minősülő internethasználat,
internetszámla térítése. A Javaslat szerint kedvezményes adózású a juttatás havi 5000
forint értékhatárig.
A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után a hatályos szabályok szerint a
kifizetőnek 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, és a juttatást járulék nem
terheli. A Javaslat szerint a béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adója is 16
százalék lesz, és a juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalék adót
megfizetni, de járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie.
A kedvezmény tehát a járulékmentesség.
•	A kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatás az
általános szabályok szerint, azaz a juttató és a juttatásban részesülő közötti
jogviszonynak megfelelően, tehát például munkáltató részéről történő juttatás esetén
munkaviszonyos jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik. Ide tartozik ezentúl
az iskolai rendszerű képzés költségeinek megtérítése is, amelyek a hatályos szabályok
szerint munkáltató részéről történő juttatáskor kedvezményes béren kívüli juttatásként
adóköteles. Ilyen adózó juttatás lett a jelenleg adóköteles sportcélú természetbeni
juttatás, személyszállítási szolgáltatás, munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat
alapján történő juttatás, stb. is.
Mindezek tehát az összevont adóalap részeként adókötelesek, vagyis adóalap-
kiegészítéssel növelt értékük után kell 16 százalék adót fizetni a magánszemélynek.
Ugyanakkor ezek adóalapjából is levonható a családi kedvezmény, és adójukból
érvényesíthető adójóváírás, adókedvezmény. Az adóelőleg megállapítására
vonatkozóan a törvény előírásai változatlanok, nem pénzbeli juttatás esetén, ha a
kifizető nem tudja levonni - a magánszemélyt terhelő - adóelőleget, akkor azt a
munkáltató, megfizeti, és egy későbbi, magánszemélynek történő pénzbeli kifizetés
esetén levonja, egyéb kifizető a magánszemélynek kiállított igazoláson annak mértékét
feltünteti, és felhívja a magánszemély figyelmét, hogy az adóelőleget a
magánszemélynek kell megfizetnie.
a(z) 27. §-hoz
A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött
sorsolásos játékból, ajándéksorsolásból, fogadásból származó nyereményre, valamint a
nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzbeli
díjára a Javaslat a kifizetőt terhelő adó mellett történő nem pénzbeli juttatások adózásával
azonosan határozza meg a fizetendő adót.
94
a(z) 28. §-hoz
Az Szja törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek a megújulási kártya kibocsájtásával
és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet
megalkotását biztosító rendelkezéssel.
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat az Szja törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezései között az alábbi
átmeneti rendelkezéseket fogalmazza meg.
A Javaslat szerint már a 2010. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni lehet az
adóról történő rendelkezés szabályainak azon módosulását, hogy az önsegélyező pénztárban 2
évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek is feljogosítanak 10 százalékos
mértékéig a rendelkezési jog gyakorlására.
A kivét-kiegészítés és személyes közreműködői díj-kiegészítés szabályait már a 2010. évre
vonatkozóan sem kell alkalmazni.
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda
tagjaként végzett egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggésben
megállapított új szabályok a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatók.
Az egységes, általános adókulcs bevezetésével a nyitott kamatperiódusú betétkonstrukciókra,
a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó
rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára meghatározott átmeneti
adómentesség 2011-től megszűnik.
Az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt díjával összefüggésben átmeneti
rendelkezés biztosítja, hogy valamennyi képzésre a képzés megkezdésekor hatályos szabályok
szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. A 2010. évben megkezdett képzések esetében
ettől eltérően ugyanakkor - a 2010. évben hatályos korlát mértékéig - az adót a 2011-től
hatályba lépő, alacsonyabb mértékkel kell megfizetni.
A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége
értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell
figyelembe venni.
A Javaslat az adózás egyszerűsítése céljából korlátozza a már megszűnt adókedvezmények
átmeneti rendelkezések alapján történő igénybevételi lehetőségét, és rögzíti, hogy
adókedvezményt átmeneti rendelkezés alapján (például tandíj halasztott kedvezményét,
lakáscélú hitel törlesztési kedvezményét) utoljára a 2015. évi adóval szemben lehet
figyelembe venni.
a(z) 30. §-hoz
Az Szja törvény 1. számú melléklete a Javaslat 1. számú melléklete, 11. számú melléklete
pedig a Javaslat 2. számú melléklete alapján módosul.
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat e részében felsorolt szövegrész-cserék biztosítják, hogy az Szja törvény egyes
rendelkezései összhangba kerüljenek a más jogszabályokban elfogadott változásokkal,
valamint az e Javaslatban kezdeményezett módosításoknak megfelelő módosítását,
pontosítását.
•	A Javaslat pontosítja az ingó, ingatlan értéknövelő beruházásának fogalmát, valamint
a kiküldetési rendelvény fogalmát.
95
•	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az összevont adóalap megállapítása során, ha a
jövedelem után a magánszemélyt terheli a tb-járulék vagy eho megfizetése,
jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell tekinteni.
•	Az adóról történő rendelkezés szabályainak - már 2010-re vonatkozóan is
alkalmazható - változása révén az egészségpénztár mellett az önsegélyező pénztárban
2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek is feljogosítanak 10
százalékos mértékéig a rendelkezési jog gyakorlására.
•	Az adóról történő rendelkezési lehetőség ugyanakkor az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról
20 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértékének 2011-től bekövetkező
csökkenése miatt, indokolatlan lenne ugyanis a befizetett összegek adótartamát jóval
meghaladó mértékű visszatérítés.
•	Az arányos egykulcsos adóztatás bevezetésének megfelelően valamennyi külön adózó
jövedelem esetében a hatályos szabályok szerinti (20/25 százalékos mértékű) kulcsok
16 százalékra csökkennek.
•	Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió
forintos adóalapig marad 10 százalék, az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói
osztalékalap után fizetendő adó mértéke azonban 25-ről 16 százalékra csökken.
•	A 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetésének megfelelően módosul az ingó
vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után meg nem fizetendő adó
értékhatára is. Tekintettel arra, hogy változatlanul 200 ezer forint jövedelem élvez
adómentességet, az adót akkor nem kell megfizetni, ha az a 32 ezer forintot nem
haladja meg (a hatályos szabályok alapján a jövedelem 25 százalékos adóterheléséből
következően ez 50 ezer forint volt).
•	Az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályaiban pontosítja a Javaslat,
hogy a jövedelem megszerzése időpontjának meghatározását ingatlanrész szerzése
esetén is alkalmazni kell, továbbá pontosítja, hogy az ingatlan több részben történő
megszerzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ingatlan újjáépítése,
leválasztás, megosztás esetén is.
•	A kamatjövedelemre vonatkozó szabályoknál a Javaslat a kifizetőt terhelő adó mellett
juttatott nem pénzbeli juttatások adózásával összhangban kimondja, hogy a
nyereménybetétekre kisorsolt nyeremény adóalapjának a nyereményalap 1,19-szerese
minősül.
•	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek - egyebek között -
-	nem a befektetési szolgáltatóval, hanem a befektetési szolgáltató közreműködésével
kötött, meghatározott ügylet minősül. Továbbá a Javaslat egyértelművé teszi, hogy
ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe csak a csak bárki számára azonos feltételek
mellett kötött ügyletek tartozhatnak.
•	A Javaslat a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításáért felelős mezőgazdasági
igazgatási szerv negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségét havi adatszolgáltatásra
módosítja.
•	A 2010-től hatályba lépett változások következtében nincs lehetőség a közhasznú
szervezetek számára az alapszabályban foglalt céloknak megfelelő támogatások
(például vakok egészségügyi segédeszközei, iskolai egyesületek év végi jutalmazásai)
96
adómentes juttatására. A beszűkült adományozási hajlandóság mellett a Javaslat ebben
a körben korlátozott mértékben ismételten lehetővé teszi az egyes juttatások
adómentességét.
•	Megszűnik az adómentes kifizetések korlátozásának nehezen értelmezhető szabálya. A
Javaslat ezzel összefüggésben az alapítványi és társadalmi szervezettől történő
kifizetésekre vonatkozó adómentességi szabálynál egy világosabb és érthetőbb
rendelkezést tartalmaz.
•	Az adómentes kártérítés alóli kivételként megnevezett kifizetések megnevezése
pontosabbá válik, kivételként említi a Javaslat a jövedelmet pótló kártalanítást,
kárpótlást, ugyanakkor adómentesként nevesíti a bűncselekmény tettese által a
sértettnek közvetítői eljárás keretében fizetett jóvátételt is.
•	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy nem tekintendő adómentesnek az örökösök által
az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelem, de a bevételből levonható a
jognak az illeték-megállapításkor figyelembe vett része.
•	A számítógép használatának munkáltató által történő juttatása - a juttatás mértéke
számszerűsítésének nehézkessége miatt - adómentes marad, míg az internet-használat
juttatása béren kívüli juttatásnak minősül, és ennek megfelelően adóköteles.
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül
helyezi az Szja törvény feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
Hatályukat vesztik az alábbi rendelkezések:
•	A gyakorlati alkalmazás nehézségei miatt az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése és a
társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díj-kiegészítése megállapítására
és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok.
•	Az ingó és ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározása során levonható
értéknövelő beruházás fogalma egyszerűsödik.
•	Az adóterhet nem viselő járandóság a hatályos szabályok szerint olyan adóköteles
jövedelem, amelyet az adó megállapítása során figyelembe kell venni, de a rá eső adót
nem kell megfizetni, szerepe abban jelentkezik, hogy - köznyelvileg - feltolja a többi
jövedelmet az adótábla mentén. Tekintettel arra, hogy az egy kulccsal történő, arányos
adóztatás bevezetése miatt e kategória megkülönböztetése jelentőségét veszítette,
megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság adójogi kategóriája. A Javaslat az 1.
számú mellékletben felsorolt adómentes jövedelmek közé helyezi át a hatályos
szabályok szerinti adóterhet nem viselő járandóságokat (például nyugdíj).
•	A munkáltató által lakáscélra adható vissza nem térítendő támogatás is az adómentes
juttatások közé kerül 2011-től, ezzel összefüggésben a juttatás feltételeit meghatározó
szabályok is az 1. számú mellékletbe kerülnek át a jelenlegi 3/A. § rendelkezéseivel
azonos tartalommal.
•	A munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítés megosztásának az
egykulcsos adóztatás bevezetésével felesleges szabályait a Javaslat hatályon kívül
helyezi.
97
•	Megszűnnek az adókedvezmények korlátozására vonatkozó rendelkezések. A Javaslat
szerint az adó(alap)kedvezmények igénybevételére való jogosultság nem függ a
magánszemély éves összes jövedelmének nagyságától.
•	A hatályos szabályok alapján az osztalékból származó jövedelem utáni adó mértéke
általános esetben 25 százalék, az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő
tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka után 10 százalék. A Javaslat alapján az
osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.
•	A Javaslat hatályon kívül helyezi a kisösszegű kifizetésekre és egyösszegű
járadékmegváltásokra vonatkozó külön adózási szabályokat, a külföldi magánszemély
részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címén fizetett bevétel utáni adókötelezettségről
rendelkező szabályokat. Hatályon kívül kerülnek továbbá az ingatlan bérbeadására
vonatkozóan meghatározott külön adózási szabályok. Ezen jövedelmek így - az
ingatlan-bérbeadás tekintetében amennyiben azt a magánszemély nem egyéni
vállalkozóként végzi - nem „külön adózó” jövedelemként, hanem az összevont
adóalap részeként adókötelesek
A termőföld haszonbérbe-adásából származó bevétel mentessége ugyanakkor
változatlan feltételek mellett, az Szja törvény 1. számú mellékletébe illesztett
szabályok alapján megmarad.
2.	A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
2009.	évi LXXVII. törvény módosítása
a(z) 33. §-hoz
E törvény eltérő rendelkezései okán nem lép hatályba a 2011-től hatályba lépően a 2009. évi
LXXVII. törvény által meghatározott, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre
alkalmazandó kétkulcsos adótábla.
a(z) 34. §-hoz
A kivétkiegészítés és a személyes közreműködői díjkiegészítés szabályaival összefüggő
átmeneti rendelkezés is hatályát veszti.
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a Tao tv-be évközben bevezetett 500 millió forint adóalapig - 2010-ben a 2010.
július 1. és december 31. közötti időszakra naptári nap arányosan meghatározott adóalap után
250 millió forintig - alkalmazható 10 százalékos adókulcs kedvezménye mellett
koncepcionális jellegű módosítást nem tartalmaz. A vállalkozások versenyképességének
növelése érdekében a Javaslat 2013. január 1-jétől egykulcsossá alakítja a társasági adó
rendszerét, így általános jelleggel a 10 százalékos adókulcs lesz a fizetendő társasági adó
mértéke.
A Javaslat további, 2011. január 1-jétől hatályba lépő módosítási elsősorban jogtechnikai,
jogharmonizációs jellegű, valamint az személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával
összefüggő rendelkezésekként jelennek meg. Az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében
2011. január 1-jétől megszűnik a külföldi szervezet adókötelezettsége.
98
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 35. §-hoz
Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről
szóló 723/2009/EK (2009. június 25.) tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
rendelkezései szerint az Európai Unió bármely tagállamában ERIC alapítható. A Rendelet
szabályai szerint az ERIC elsődleges feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása és annak
nem gazdasági alapon való működtetése. Figyelemmel azonban arra, hogy az ERIC az
elsődleges feladatának kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is
folytathat, szükségessé vált - a Rendeletben foglalt szabályok alkalmazhatósága érdekében -
az ERIC társasági adóalannyá minősítése.
a(z) 36. §-hoz
A Tao tv. záró rendelkezései között megfogalmazott egyik jogharmonizációs szabály
értelmében a törvény az OECD Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az
adóhatóságok számára (a továbbiakban „OECD Irányelvek”) című kiadványával összhangban
készült. Az OECD 2010. július 22-én elfogadta az OECD Irányelvek I.-III. fejezeteinek
átdolgozott változatát.
Az átdolgozás eredményeként az OECD, figyelembe véve az eddigi módszerek használatára
vonatkozó gyakorlatot az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos
módszert a továbbiakban nem egyéb módszerként tartja számon. Az új OECD Irányelvek
három új csoportot különböztet meg, melyek a tradicionális, profit alapú és egyéb módszerek.
Ezen változtatás eredményeként az OECD a korábbi iránymutatásokat megváltoztatva az
ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert és a nyereségmegosztásos módszert egyenrangúvá
tette a korábbi három tradicionális módszerrel, melynek végeredményeként a két módszer
alkotja az egyik új csoportot, a profit alapú módszerek csoportját.
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat 2013. január 1-jétől a vállalkozások versenyképességének további növelése
érdekében a társasági adó mértékét általános jelleggel 10 százalékra csökkenti.
a(z) 38. §-hoz
A kedvezményes, 10 százalékos adókulcs alkalmazásának 500 millió forint adóalapig történő
kiterjesztés miatt szükségessé vált az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a külföldi
személy minimális fizetendő adójára vonatkozó rendelkezés módosítása. A módosítás révén a
fogalomban a korábbi rugalmas, jogszabályhelyre történő hivatkozást konkrét, 10 százalékos
adófizetési kötelezettséget meghatározó rendelkezés váltja fel.
Az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmény szabályai szerint
az adózó az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban
szereplő összegig érvényesíthet adókedvezményt. A támogatási igazolások összértéke
azonban nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80
százalékának megfelelő összeget. A Tao tv. az előadó-művészeti szervezet jegybevételét
konkrét SZJ számhoz kötött tevékenyből - előadóművészet, bábszínházi-előadás - származó
jegy- és bérletbevétel alapján határozza meg. A Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002.
(SK 7.) KSH közleményt, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló
9001/2003. (SK 3.) KSH közleményt a 4/2010. (IV. 21.) KSH közlemény 2010. április 21-
étől hatályon kívül helyezte. A termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozását
99
(CPA, magyarul: TESZOR) a Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete szabályozza. E
szabályozásnak megfelelő tevékenységi hivatkozást tartalmazza a módosítás.
Jogtechnikai módosításként a külföldi szervezet adókötelezettségének hatályon kívül
helyezésével szükségessé vált az adóalap-megállapításról rendelkező bekezdés módosítása is.
A bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyereségéhez kapcsolódó adóalap-
kedvezményt az adózó a bejelentett részesedés nem pénzbeli hozzájárulásként való
rendelkezésre bocsátásakor nem érvényesíthette, tekintettel arra, hogy ezen jogügylet révén a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai szerint nem árfolyamnyereség, hanem
rendkívüli eredmény keletkezhet, így a kedvezmény érvényesítésére nem nyílt lehetőség. A
módosítás révén ezen ügyletek nyeresége után is alkalmazható lesz az adóalap-kedvezmény.
Az általános, 10 százalékos társasági adókulcs 2013. január 1-jétől történő bevezetése miatt a
törvény számos rendelkezésében a fizetendő adó mértékére történő hivatkozás módosítása
szükségessé vált.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak módosítása révén
megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, helyette jellemzően a juttatás elnevezést fogja az
szja törvény alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Tao tv. is számos helyen hivatkozik a szja
törvény szerinti természetbeni juttatásra, indokolt a Tao tv-ben is az új fogalom nevesítése a
természetbeni juttatás helyett.
a(z) 39. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a külföldi szervezet adóalanyiságára vonatkozó
rendelkezéseket.
4.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat 2011. január 1-jétől hatályba lépő módosítási elsősorban jogtechnikai jellegű,
jogalkalmazást segítő módosítások.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 40. §-hoz
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az eva hatálya alá tartózó egyéni vállalkozónak a
tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A módosítás
lehetővé teszi, hogy a tevékenységét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak - a nem eva-
alany egyéni vállalkozóhoz hasonlóan - a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi
bankszámlával rendelkeznie.
a(z) 41. §-hoz
A javaslat indoka az, hogy jelenlegi szabályozás az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
szóló 2009. évi CXV. törvény 17. §-ához képest indokolatlan szűkítést tartalmaz.
100
II. Fejezet
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat jogharmonizációs célú, a hozzáadottérték-adó területén a 2008/8/EK irányelv 53.
és 54. cikkeit, a 2009/69/EK és 2009/162/EU irányelvek rendelkezéseit ülteti át, valamint él a
2010/23/EU tanácsi irányelvben a tagállamok számára biztosított lehetőséggel. Ezen
túlmenően a Javaslat egyéb, a jogalkalmazást segítő pontosítást tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 42. §-hoz
A Javaslat - összhangban a 2009/162/EU tanácsi irányelvvel - a villamosenergiára és a
vezetékes földgázra vonatkozó speciális szabályokat kiterjeszti a hő- vagy hűtési energia hő-
vagy hűtési hálózaton keresztüli értékesítésére is.
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat - a 2009/162/EU irányelvben foglalt szabályokat követve - meghatározza, hogy
ezek a speciális rendelkezések vezetékes földgáz esetében csak a Közösség területén lévő
földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózatban lévő földgáz
értékesítésére vonatkoznak. A hatályos szabályozás alapján ugyanis ha két EU-ban
letelepedett kereskedő olyan földgázt értékesít, amely a Közösség területén kívül, a Közösségi
földgázrendszerhez nem csatlakozó földgázvezetékben van, akkor azután az EU-ban kell
adózni, mivel az igénybevevő letelepedettsége számít a teljesítési helynek. Az új szabályok
értelmében ez már nem következik be.
a(z) 44. §-hoz
A 2008/8/EK tanácsi irányelv 2011. január 1-jéig egységesen szabályozta a teljesítési helyet
az adóalanyok, illetve a nem adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos,
oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások
esetén. Ezen időponttól kezdve azonban szétválik a teljesítési hely aszerint, hogy ezeket a
szolgáltatásokat adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe. Amennyiben adóalany részére
nyújtanak kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásokat,
továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásokat, annak teljesítési helye főszabály szerint
alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól
kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre
történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt,
rendezvényt ténylegesen megrendezik. Ennek oka, hogy a rendezvényekre történő belépéskor
(jegyvételkor) nem lehet elkülöníteni (eldönteni), hogy adóalanyról vagy nem adóalanyról
van-e szó, így ez esetben egyszerűbb megoldást jelent a szabályozás változatlanul hagyása.
a(z) 45. §-hoz
A nem adóalanyok részére nyújtott hivatkozott szolgáltatások teljesítési helye változatlanul a
szolgáltatás tényleges nyújtásának a helye. A Javaslat az ismertetett irányelvi módosítást
vezeti át.
101
a(z) 46. §-hoz
A Javaslat - összhangban a 2009/162/EU tanácsi irányelvvel - a villamosenergiára és a
vezetékes földgázra vonatkozó speciális teljesítési helyre vonatkozó szabályokat kiterjeszti a
hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózathoz való csatlakozás, egyéb hozzáférés
biztosítására is.
a(z) 47. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a teljesítési időpontot azon ügyletek esetében, amikor a felek
határozott időre történő elszámolásban állapodtak meg. Ez esetben a teljesítés - összhangban a
2006/112/EK irányelvvel - az elszámolási időszak utolsó napja, azonban a fizetendő adót ettől
eltérően az ellenérték megtérítésének esedékességekor, vagy a teljesítéstől számított
harmincadik napon kell megállapítani, attól függően, hogy melyik időpont következik be
hamarabb. Az elszámolási időszak utolsó napján kell ugyanakkor a fizetendő adót
megállapítani, abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany az adófizetésre
kötelezett a külföldről nyújtott szolgáltatás után.
a(z) 48. §-hoz
A Javaslat a szerződéstől való elállás, illetve a szerződés felbontásának egyes eseteivel bővíti
az adóalap utólagos csökkenését eredményező tényállások körét.
a(z) 49. §-hoz
A Javaslat az önellenőrzés nélküli adóalap-korrekciót lehetővé tevő esetek körébe vonja azon
értékesítéseket is, melyek mentesek az adó alól. A hatályos szabályozásban - annak ellenére,
hogy az ügylet fizetendő adót nem eredményezett - a bevallásban szerepeltetett adóalap
utólagos korrekciójára csak önellenőrzéssel, a korábbi időszakot érintően volt lehetőség.
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat - összhangban a 2006/112/EK irányelvben foglaltakkal, valamint ezen konstrukció
értelmezésére irányuló Európai Bizottsági állásponttal - szabályozza az ún. együttműködő
közösséget, valamint az ilyen közösség által a tagjai részére nyújtott szolgáltatás
adómentességének feltételeit.
a(z) 51. §-hoz
A Javaslat meghatározza az együttműködő közösségre vonatkozó részletszabályokat, ennek
keretében rögzíti a felelősségi viszonyokat, a nyilvántartási rendet, valamint az eljárási
szabályokat.
a(z) 52. §-hoz
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv
(mentességi jegyzőkönyv) értelmében ezen intézmények által történő beszerzések mentesek
az áfa alól. A közösségi intézmények beszerzéseinek áfa mentességét a 2009/162/EU tanácsi
irányelv iktatta be a 2006/112/EK irányelvbe. Az irányelv módosítás értelmében valamennyi
a mentességi jegyzőkönyv hatálya alá tartozó intézmény, továbbá az Európai Közösség, az
Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank
általi termékimport, illetve termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel mentes az áfa alól
ezen jegyzőkönyvben vagy annak végrehajtására vonatkozó megállapodásokban, vagy a
székhelyről szóló egyezményekben meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel. A Javaslat
a 2006/112/EK irányelv ezirányú módosítását ülteti át.
102
A 2009/162/EU tanácsi irányelvvel való összhang érdekében villamosenergia és a vezetékes
földgáz értékesítésre vonatkozó szabályoknak a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési
hálózaton keresztüli értékesítésére való kiterjesztésével összhangban, a kettős adóztatás
elkerülése érdekében a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli
importjára is ki kell terjeszteni az adómentességet. Ezen túlmenően - a hivatkozott irányelvvel
összhangban - a Javaslat kiterjeszti az import alóli adómentességet a gázszállító
tartályhajóból a földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték hálózatba betáplált gázra.
a(z) 53. §-hoz
A 2009/69/EK tanácsi irányelvvel összhangban a Javaslat kiegészíti az adómentes importra
vonatkozó rendelkezéseket annyival, hogy az importálónak az adómentes termékimport
valószínűsítéséhez a szabadforgalomba helyezéskor meg kell adnia az import tagállama
szerinti közösségi adószámát is. Ez implicite eddig is benne foglaltatott a hazai
jogszabályban, hiszen az adómentes Közösségen belüli értékesítés teljesítéséhez az
importálónak ilyen adószámmal rendelkeznie kellett, azonban az irányelv szövegének történő
maradéktalan megfelelés érdekében indokolt a rendelkezés kiegészítése.
a(z) 54. §-hoz
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv
(mentességi jegyzőkönyv) értelmében ezen intézmények által történő beszerzések mentesek
az áfa alól. A közösségi intézmények beszerzéseinek áfa mentességét a 2009/162/EU tanácsi
irányelv iktatta be a 2006/112/EK irányelvbe. Az irányelv módosítás értelmében valamennyi
a mentességi jegyzőkönyv hatálya alá tartozó intézmény, továbbá az Európai Közösség, az
Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank
általi termékimport, illetve termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel mentes az áfa alól
ezen jegyzőkönyvben vagy annak végrehajtására vonatkozó megállapodásokban, vagy a
székhelyről szóló egyezményekben meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel. A Javaslat
a 2006/112/EK irányelv ezirányú módosítását ülteti át.
a(z) 55. §-hoz
A Javaslat feloldja az előzetesen felszámított adó levonási tilalmat azon motorbenzin
beszerzés tekintetében, melyet igazoltan a környezetet jobban kímélő motorok kísérleti
fejlesztéséhez használnak fel.
a(z) 56. §-hoz
A Javaslat bővíti a felszámolási, vagy más, a fizetőképtelenségét jogerősen megállapító
eljárás hatálya alatt álló adóalany általi, fordított adózás alá eső ügyletek körét a 100 ezer
forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásokkal.
A 2010/23/EU irányelv az adócsalás visszaszorítása érdekében 2015. június 30-ig lehetőséget
ad a tagállamoknak arra, hogy fordított adózást írjanak elő a széndioxid kibocsátási kvóták
értékesítésére. A Javaslat él ezzel a lehetőséggel és előírja a fordított adózást az
üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása
esetében.
a(z) 57. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy amennyiben az utazási szolgáltatást nyújtó adóalany más által
nyújtott szolgáltatást, értékesített terméket használ fel az utas részére történő utazásszervezési
szolgáltatás nyújtásához, az arra eső áfa nem vonható le függetlenül attól, hogy más által
103
áthárított vagy fordított adózás keretében az igénybevevő által felszámítandó adóról van-e
szó.
a(z) 58. §-hoz
A Javaslat az áfa-törvényt egy kivételes visszatérítési eljárással egészíti ki. Ennek lényege,
hogy ha a külföldi illetőségű adománytevő az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti,
hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt
adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, a beszerzések áfa-ját a törvényben
meghatározott kör részére, a törvényben meghatározott feltételek mellett az adóhatóság
visszatéríti.
a(z) 59. §-hoz
Az áfa-visszatérítési eljárás részletszabályait - a közhasznú szervezeteket megillető
visszatérítéssel egy rendeletbe foglalva - az áfa-törvényben foglalt felhatalmazás alapján
NGM rendelet szabályozza.
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát egészíti ki a megfelelő irányelvekkel.
a(z) 61. §-hoz
Az áfa-törvény szerinti, határozott időre szóló elszámolású ügyletekhez kapcsolódó átmeneti
rendelkezést tartalmaz.
A Javaslat az áfa-törvényben bevezetett áfa-visszatérítési eljáráshoz kapcsolódóan
meghatározza, hogy a visszatérítés a 2011. január 1-jén vagy az azt követően történő
adományozás esetén alkalmazandó először.
a(z) 62. §-hoz
A Javaslat az ezen a termékkörben tapasztalt adócsalás visszaszorítása érdekében kiegészíti a
fordított adózással adóztatandó hulladékok körét a használt akkumulátorokkal.
a(z) 63. §-hoz
A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendeletet -
tekintettel annak számos módosítására - újrakodifikálták, helyébe a vámmentességek
közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK rendelet lépett. Az áfa-törvény az
import mentességek számos esetében visszahivatkozik a vámmentességi rendeletre, így a
Javaslat leköveti a rendelet újrakodifikálását. A Javaslat ezen kívül több ponton pontosítja az
áfa-törvény rendelkezéseit, így például az egyszerűsített számla kötelező adattartalmát
kiegészíti a vevő, igénybevevő adószámával azokban az esetekben, amikor a vevő,
igénybevevő az adófizetésre kötelezett.
a(z) 64. §-hoz
A Javaslat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat érintő áfa visszatéríttetési eljárás
kapcsán lehetővé teszi, hogy - a Kiemelt Adózók Igazgatóságának kizárólagos illetékességét
nem érintve - az írásos kérelem az adóhatóság bármely szervezeti egységéhez benyújtható
legyen.
104
III. Fejezet
A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
6.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jogharmonizációs kötelezettség miatt változik egyes dohánytermékek meghatározása, és
megszűnik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos
adómentesség eddigi rendszere. Változnak továbbá egyes jövedéki termékek adómértékei,
részben szintén harmonizációs kötelezettség miatt (cigaretta). Jogszabály pontosításra és
bizonyos könnyítésekre, a gazdálkodók számára kedvező rendelkezések bevezetésére is sor
kerül. Utóbbira példa a kísérleti motorfejlesztés adókedvezménye vagy a bejegyzett feladó
jövedéki biztosítékánál a beszámítás lehetősége, ha a bejegyzett feladó egyben importálói
vagy adóraktári engedéllyel is rendelkezik
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 65. §-hoz
Az uniós csoportmentességi rendelet szerinti, adókedvezményben részesíthető kísérleti
fejlesztésnek minősülő motorfejlesztés definiálása.
a(z) 66. §-hoz
A vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet
helyett 2010. január 1-jétől a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló
1186/2009/EK tanácsi rendelet előírásai alkalmazandók.
a(z) 67. §-hoz
Az egyéb ellenőrzött ásványolajnak bejegyzett kereskedő általi behozatalát lehetővé tevő
módosításhoz kapcsolódóan a Javaslat meghatározza, hogy a bejegyzett kereskedő jövedéki
biztosítékának meghatározásánál egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében milyen adómértékkel
kell számolni.
A bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítéka esetében is alkalmazni kell a biztosíték
felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 68. §-hoz
Az egyéb ellenőrzött ásványolajnak bejegyzett kereskedő általi behozatalát lehetővé tevő
módosításhoz kapcsolódóan a Javaslat meghatározza, hogy e termékek behozatalával
(fogadásával) milyen esetben nem keletkezik a bejegyzett kereskedőnek adókötelezettsége.
a(z) 69. §-hoz
A bejegyzett feladói engedéllyel is rendelkező importálók vagy adóraktár-engedélyesek
esetében - a biztosíték-halmozódás elkerülése érdekében - az import tevékenységhez, illetve
az adóraktári engedélyhez nyújtott garancia a bejegyzett feladói tevékenység jövedéki
biztosítékaként elfogadható, feltéve, hogy annak összege a feladásra kerülő jövedéki termékre
belföldi szabadforgalomba bocsátás esetén beálló adófizetési kötelezettség összegét fedezi
(ellenkező esetben kiegészítési kötelezettség van).
105
a(z) 70. §-hoz
A Javaslat pontosítást tartalmaz: az eddigi jogértelmezésnek, illetve jogalkalmazásnak
megfelelően rögzíti, hogy adóraktárból a szőlőbort belföldi forgalomban mind
adófelfüggesztés mellett, mind szabad forgalomba bocsátással - fő szabályként - borkísérő
okmánnyal lehet kitárolni, de a szabad forgalomba bocsátás esetére más jogszabály eltérő
szabályt is megállapíthat.
a(z) 71. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást a
bejegyzett kereskedők is kezdeményezhessenek az általuk beszerzett jövedéki termékekre. A
Javaslat továbbá az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja, hogy az adóraktár
engedélyesek nemcsak az általuk előállított, hanem az általuk beszerzett jövedéki termékekre
is kezdeményezhetik a kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást.
A visszaélések korlátozása céljából szigorodnak a bejegyzett kereskedő fizetési halasztás,
illetve részletfizetés iránti kérelme benyújthatóságának követelményei. A Javaslat
meghatározza, hogy milyen feltételek fennállásának hiánya esetén nem lehet fizetési
halasztásra, részletfizetésre kérelmet benyújtani.
a(z) 72. §-hoz
A hatályos Jöt. a jövedéki engedélyezési és a nyilvántartásba vételi eljárások esetében kizárja
az elektronikus ügyintézést. A Javaslat pontosítja, kiegészíti a nyilvántartásba vételi eljárások
felsorolását, megjelöli a csomagküldő kereskedők és a csomagküldő kereskedők adóügyi
képviselői nyilvántartásba vételének esetét is, melyek szintén ebbe a körbe tartoznak.
a(z) 73. §-hoz
A Javaslat az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének
átszervezéséről szóló 2003/96/EK tanácsi Irányelv 15. cikkének a) pontjával összhangban
lehetővé teszi, hogy az üzemanyagoknak a környezetet jobban kímélő motorok technológiai
fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén való felhasználása után vissza lehessen
igényelni a jövedéki adót az állami támogatásra vonatkozó szabályok (800/2008/EK
bizottsági rendelet) figyelembevételével. A jelenlegi gazdasági helyzetben a kutatási és
fejlesztési tevékenység folytatására mind az állami, mind a vállalati szektorban egyre
kevesebb pénz jut Magyarországon. Emiatt a fenti módosításokra szükség van annak
érdekében, hogy a Magyarországon működő fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások
ne kerüljenek versenyhátrányba a többi tagállamban letelepedett vállalatokkal szemben.
a(z) 74. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 75. §-hoz
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az egyéb ellenőrzött ásványolajok közösségi
adófelfüggesztési eljárás keretében is behozhatók legyenek a bejegyzett kereskedők által.
a(z) 76. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a 2004/24/EK irányelvben megengedett hét éves türelmi időszak
lejártával, vagyis 2011. április 1-jétől megszűnik a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
termék” kategóriája, így a Javaslat szerint ugyanezen időponttól e termékek előállításához
felhasznált alkohol után eddig biztosított adómentesség is törlésre kerül.
106
a(z) 77. §-hoz
A Javaslat egyrészt pontosítja - a tagállamok gyakorlatának megfelelően - a sör adóalapjául
szolgáló Balling fok megállapításának szabályát, másrészt az alacsony alkoholtartalmú,
ízesített sörökre a vonatkozó irányelv által lehetővé tett, alkoholtartalom szerinti adóztatást
vezet be, az eddig a gyakorlatban alkalmazott adószintnek megfelelő új adómértékkel.
a(z) 78. §-hoz
A Javaslat a borkísérő okmány fogalmát pontosítja, kiegészíti - a jelenleg alkalmazott
gyakorlatnak megfelelően - azzal, hogy a borkísérő okmány nemcsak formanyomtatványként,
hanem a vámhatóság engedélyével számítógéppel is előállítható.
a(z) 79. §-hoz
Jogharmonizációt megvalósítva változik a finomra vágott dohány és a kész dohányvágat
fogalmi meghatározása. A finomra vágott dohány esetében a vágatszélességnek az eddigi 1
milliméter helyett 1,5 milliméternél kell kisebbnek lennie a dohányrészecskék tömegének
több, mint 25%-ára, a dohányvágat vonatkozásában pedig nevesítve lesz a dohánytörmelék is.
Szivarnak és szivarkának kell tekinteni az olyan termékeket is, amelyek tartalmaznak a
dohánytól eltérő anyagot is, azonban az egyéb termékkritériumoknak megfelelnek.
a(z) 80. §-hoz
A Javaslat meghatározza a dohánytermékek 2011. január 1-jétől hatályos, a vonatkozó uniós
irányelv előírásainak is megfelelő adómértékeit. Jogharmonizációt megvalósítva, a cigaretta
hossza függvényében a tételes adómértéket az eddigieknél szigorúbb szabályok szerint kell
többszörözni.
a(z) 81. §-hoz
Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az
adójegyek beszerzésének korlátozásra vonatkozó, az adóemelések előtti „bespájzolás”
visszaszorítását célzó szabályok. A Javaslat továbbá megszünteti azt a lehetőséget, hogy
adóraktárból az új adómérték hatálybalépése után még 15 napig a régi adójeggyel lehessen
kitárolni dohányterméket, így az adóraktár-engedélyesek esetében is a bejegyzett
kereskedőkre és az importálókra vonatkozókkal azonos szabályok érvényesülnek a
továbbiakban.
a(z) 82. §-hoz
A Javaslat az importáló jövedéki biztosítékának felhasználásra vonatkozó szabályt módosítja
úgy, hogy az import tevékenységhez nyújtott jövedéki biztosítéknak a bejegyzett feladói
engedély jövedéki biztosítékaként való beszámítása esetén a vámhatóság a beszámított
garancia formájában nyújtott jövedéki biztosíték vonatkozásában nemcsak a különböző
bírságtartozások, hanem a bejegyzett feladói tevékenységgel kapcsolatosan esetleg felmerülő
adótartozások tekintetében is foganatosíthasson végrehajtást.
a(z) 83. §-hoz
Jogharmonizációs záradék beépítése a Tanács 2010/12/EU irányelvéhez kapcsolódóan.
107
a(z) 84. §-hoz
A motorfejlesztés utáni adó-visszaigénylés gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó átmeneti
rendelkezések.
a(z) 85. §-hoz
A Javaslat a motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag utáni adó-visszaigényléshez előírt
vámhatósági bejelentés tartalmának, a bejelentés módjának meghatározásához szükséges
miniszteri rendelet megalkotásához ad felhatalmazást.
a(z) 86. §-hoz
A Javaslat a bejegyzett feladói engedéllyel is rendelkező, az importált jövedéki terméket
adófelfüggesztéssel belföldre feladó importálókra is kiterjeszti jövedéki biztosíték
nyújtásának könnyítésére bevezetésre kerülő szabályt (beszámítás lehetősége). További
egyszerűsítést, könnyítést jelent, hogy a Javaslat szerint a külön jogszabály szerinti
szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező jövedéki ügyintézők tekintetében
megszűnik a szakmai gyakorlat igazolásának kötelezettsége. A Javaslat a méltányosság
alkalmazásának lehetőségét kiterjeszti az üzemanyagtöltő állomások esetében elrendelhető
üzletbezárások eseteire is. A Javaslat továbbá néhány - a belső koherencia, illetve
nyelvhelyesség miatt szükséges - pontosítást is tartalmaz.
a(z) 87. §-hoz
A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek előállításához felhasznált alkohol
adómentességének megszűnésével kapcsolatban álló, szükségtelenné vált rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
A Javaslat továbbá néhány - a belső koherencia, illetve nyelvhelyesség miatt szükséges -
pontosítást is tartalmaz.
7.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az energiaadó törvény módosítása a szabályozásban a gyakorlati jogalkalmazás során
felmerült, az egyértelműbb jogalkalmazáshoz, illetve az energiaadó irányelvhez igazítás miatt
szükséges pontosításokat, kiegészítéseket célozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 88. §-hoz
A Javaslat arra az esetre írja elő az adókötelezettséget, amikor a felhasználó olyan energiát
használ fel adóköteles célra, amely után korábban már visszaigényelte az adót.
a(z) 89. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a szén valótlan nyilatkozat adása melletti vásárlása esetén
mikor keletkezik adófizetési kötelezettség.
a(z) 90. §-hoz
A Javaslat a 2003/96/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban mentesíti az adó alól a szén
nem tüzelő- vagy fűtőanyagkénti felhasználását, valamint pontosítja, hogy adó-visszaigénylés
érvényesítéséhez önbevallásos adózás esetén nem szükséges számla vagy vámhatósági
határozat.
108
a(z) 91. §-hoz
Nyelvhelyességi, illetve belső koherencia miatt szükséges pontosítások.
a(z) 92. §-hoz
Nyelvhelyességi, illetve belső koherencia miatt szükséges pontosítások.
IV.	Fejezet
A VÁMOT ÉRINT Ő MÓDOSÍTÁSOK
8.	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi
kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke alapján a Vám- é Pénzügyőrségről szóló
2004. évi XIX. törvényt, jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt módosítani kell.
Emellett a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi adatkezelési szabályait érintő, időközben
szükségessé vált kisebb pontosításokat is tartalmazza ez a fejezet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 93. §-hoz
A módosítást követően a Vám- és Pénzügyőrség az általa kezelt adatokat,
személyazonosításra alkalmatlan módon a statisztikai célú felhasználáson túl már történelmi
vagy tudományos célra is felhasználhatja.
a(z) 94. §-hoz
A módosítás a VPtv. 36. § (1) bekezdés h) és i) bekezdésben szabályozott eljárások
duplikációjának megszüntetése, illetve a hivatkozott bekezdésekre való hivatkozás
pontosítását szolgálja.
a(z) 95. §-hoz
A szakasz újra kodifikálja a VPtv. alapján a külföldi információcserét, a korábbi konkrét
szervekre és jogszabályokra való hivatkozás helyett egy általánosabb, rugalmasabb, az
információcsere gyakorlati megvalósításának könnyítését szolgáló szabályozás alkalmazását
írja elő.
a(z) 96. §-hoz
A jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséről szóló jogharmonizációs záradék kiegészítését
tartalmazza a szakasz.
a(z) 97. §-hoz
A szövegcserés módosítást követően az új szabályozás egyértelműen meghatározza a Vám- és
Pénzügyőrség VPtv. 38. §-a szerinti eljárások esetén az adatkezelés kezdő időpontját.
a(z) 98. §-hoz
A VPtv. módosításával együtt hatályon kívül helyezendő szakasz számot és a módosítás
deregulálását szolgáló szabályát tartalmazza.
109
9. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítások a jogalkalmazásból adódó, jogalkotást igénylő problémák kezelését, illetve a
vámmentességi közösségi rendelet újrakodifikálásából adódó hivatkozásbeli változások
végrehajtására szolgálják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 99. §-hoz
A javaslat nem közösségi adók és díjak kifejezésre vonatkozó értelmező rendelkezés
pontosítására terjed ki, mert a regisztrációs adó és a környezetvédelmi termékdíj nem a
vámigazgatási eljárás során kerül már megállapításra, ugyanakkor a vámhatósági
adóellenőrzési hatáskör miatt a indokolt a definícióban való szerepeltetésük.
a(z) 100. §-hoz
A módosítás stilisztikai jellegű, a határidő kezdő napjának megjelölését pontosítja.
a(z) 101. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjat jelenleg a környezetvédelmi termékdíjról és egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. LVI. törvény módosítását követően a 2. § (4)
bekezdés a) pontja alapján a termékdíjat a termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba
hozója (kivéve a reklámhordozó papírnál) vagy saját célú felhasználója fizeti meg
önadózással, azaz már nem vámhatósági kiszabás történik. Az önadózás lehetősége azt is
jelenti, hogy a gazdálkodók által az előírt bevallási határidőkre benyújtott bevallások
összesített adataiban szereplő mennyiségek után a konkrét vámkezelések alkalmával nem
állapítható meg a fizetési kötelezettség pontos összege, így biztosítékadás sem elvárható.
a(z) 102. §-hoz
A Bizottság elvárja, hogy a tagállamok a hagyományos saját források felé fennálló
tartozásokat ne kezeljék kisebb jelentőségűként, mint a saját államkincstáruk felé fennállókat.
A Bizottság szolgálatainak véleménye szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a
hagyományos saját források mellett egyéb adókat vagy illetékeket is tartalmazó egyes
vámtartozások fejében kapott kifizetéseket legalábbis arányosan osszák el.
a(z) 103. §-hoz
A vámigazgatási bírság és a késedelmi kamat kapcsán a gyakorlati tapasztalatok miatt
szükséges az ilyen címen meghozott határozatok által kiszabott összegek módosításáról,
visszavonásáról, megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről, illetve visszafizetéséről
pontosabb rendelkezést alkotni. A módosítás az 59. § (2) bekezdés a visszatérítésről szóló
határozathozatal kötelezettségéről rendelkezik, javasolt módosítással a visszafizetési
kötelezettségről való 59. § (2)-(4) bekezdés szerinti rendelkezések kiegészülnének a
hitelkamatra, a késedelmi kamatra, illetve a vámigazgatási bírságra vonatkozó határozatokra
vonatkozó szabályokkal is.
a(z) 104. §-hoz
A 1186/2009/EK tanácsi rendelet 133. cikke hatályon kívül helyezte a Tanács 918/83/EGK
rendeletét és annak módosításait. Tekintettel erre, a hatályos rendelet száma átvezetésre kerül
a Vámtörvénybe. Az újrakodifikált vámmentességi rendelet VI. melléklete szerinti
megfelelési táblázat figyelembevételével a korábbi §-számok módosítása is szükséges.
110
A jogszabály szövege még a vámáru kifejezést használja, holott a csatlakozás óta már a
Vámkódex a 4. cikk 8. pontjában szereplő „nem közösségi áruk” meghatározást kellene
használni, ezért a javaslat elvégzi a szöveg módosítását.
Az AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók biztosíték-nyújtás alóli mentességére
vonatkozó rendelkezésben rossz hivatkozás pontosítása történik.
A Vtv. módosítására előkészített, a gazdálkodókat közvetlenül érintő rendelkezéseket
(visszafizetési kötelezettség szabályai, résteljesítés könyvelésére vonatkozó rendelkezés és a
termékdíj fizetési kötelezettség biztosíték-mentessége) a folyamatban lévő ügyekben, azaz
alapeljárásban vagy jogorvoslat során is, alkalmazni kell, ha az ügyfél számára ez kedvezőbb
következményt, kötelezettséget eredményez.
a(z) 105. §-hoz
A VPtv-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
Átmeneti rendelkezés arról, hogy a Vtv. e törvény 101. §-a, 103. §-a és 106. §-a
hatálybalépésével módosított 33/A. § (6) bekezdését, 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5)
bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az, az ügyfél számára
kedvezőbb.
a(z) 106. §-hoz
A javaslat a több tagállamra kiterjedő egységes engedélyezés során a gazdálkodó által a
vámhatóság felé megküldendő adatok köréből törli a környezetvédelmi termékdíj
megállapításához szükséges adatok megkérését.
V.	Fejezet
A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT ÉS AZ ILLETÉKEKET ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
10.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) kisterjedelmű módosítása
csökkenti az iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztrációt,
s egyben egyszerűsíti az építőipari tevékenységet végző vállalkozások kötelezettség-
teljesítését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 107. §-hoz
A Htv-ben szabályozott ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három
tényállási elemet foglal magában: a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet; az
építőipari tevékenység-végzést, ha annak időtartama adóéven belül 30 napnál több, de 181
napnál kevesebb; a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
egyéb tevékenységvégzését. A hatályos szabályozás szerint ha az építőipari tevékenység-
végzés 180 napnál hosszabb, akkor az építkezés helye telephellyé válik. Az adóévben
megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót pedig le lehet vonni a
székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból.
111
Az adókötelezettség-teljesítése (bejelentkezés, bevallás-benyújtás, adófizetés) és annak
feldolgozása - különösen piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység esetén - ugyanakkor
sokszor a bevételhez képest aránytalanul magas költséget jelent mind az adózók mind az
adóhatóságok számára.
A Javaslat mindezekre figyelemmel, az adózói, adóhatósági költségek mérséklése érdekében
csökkenti azokat az esetek számát, amikor az adózónak ideiglenes jellegű iparűzési
adókötelezettsége keletkezik.
A Javaslat ezért megszűnteti a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni
adókötelezettséget, az építőipari tevékenység, valamint természeti erőforrás kutatása, feltárása
esetén pedig előirányozza, hogy az ideiglenes jellegű adókötelezettség csak a tevékenység-
végzés jelenlegi 30. napja helyett, annak 60. napján kezdődjék.
Mindezeken túlmenően a Javaslat azt is lehetővé teszi, hogy ha az építőipari tevékenység-
végzés, illetőleg a kutatási, feltárási tevékenység időtartama a településen előreláthatóan 180
napnál hosszabb lesz, akkor az adózó a tevékenység megkezdésekor már eleve úgy
jelentkezhessen be, mint állandó jellegű tevékenységet végző. Abban az esetben, ha az ilyen
tevékenység-végzés időtartama - az adózó előzetes jelzése alapján - mégsem haladja meg a
180 napot, a Javaslat szerint a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, s arról a bevallást
legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani. A Javaslat értelmében a
bevallás-benyújtással egyidejűleg kell az adót is megfizetni, mégpedig esetlegesen - a
visszaélések (az adófizetés prolongálása) elkerülése érdekében - az eredeti esedékességtől
(azaz azon időponttól, amikor az ideiglenes jellegű tevékenység után eredetileg kellett volna
az adót megfizetni) számított késedelmi pótlékkal növelt összegben.
A Javaslat arra az esetre is kitér, hogy ha az adózó az adott önkormányzat illetékességi
területén már fizetett ideiglenes adót és a tevékenység-végzés időtartama a 180 napot
meghaladja. Ebben az esetben a korábban már megfizetett ideiglenes jellegű adót az adóévi
állandó jellegű tevékenység utáni adóba lehet beszámítani.
a(z) 108. §-hoz
A Javaslat az építőipari tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó sajátos iparűzési
adóalap-megosztási módszer alkalmazása érdekében pontosítja a hivatkozásokat, illetve
definiálja az építőipari tevékenységet végző vállalkozó fogalmát. Ez utóbbi kapcsán azt
rögzíti, hogy az minősül építőipari tevékenységet végzőnek, akinek/amelynek az építőipari
teljesítménye (az építőipari tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó
árbevétel, befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék) a vállalkozás össz-teljesítményén
belül legalább 75 %-os mértéket ér el.
a(z) 109. §-hoz
Lásd a 4. számú melléklethez tartozó indokolást.
112
a(z) 110. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Htv-ből a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység
fogalmát, összefüggésben azzal, hogy e tevékenység a Javaslat szerint már nem lehet
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység.
11.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) módosítása az Alkotmánybíróság
döntésére is figyelemmel, a visszaélések korlátozása és a bevétel-csökkenés elkerülése
érdekében korlátozottá teszi a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető gépjármű-
adómentességet. Emellett a légrugós rugózási rendszerű tehergépjárművekre, autóbuszokra
vonatkozó adókötelezettség-teljesítése válik könnyebbé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 111. §-hoz
A gépjárműadó-törvény szerint az adó alanya a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben
tartó, annak hiányában a tulajdonos. A 2007. év előtt hatályos mentességi rendelkezés alapján
a súlyos mozgáskorlátozott adóalany akár tulajdonos, akár üzemben tartó volt egyaránt
mentesült az adófizetés alól. Mindez visszaélésekre adott alkalmat, hiszen elégséges volt egy
súlyos mozgáskorlátozott közeli hozzátartozó üzemben tartóként való járműnyilvántartásba
vétele ahhoz, hogy a törvényi mentességi feltétel teljesüljön. [A visszaéléseket alapvetően
nem a gépjárműadó előny, hanem a mozgáskorlátozotti igazolvánnyal járó egyéb
kedvezmények - például ingyenes parkolási lehetőség, gépjárművásárláshoz 300 ezer Ft
államai támogatás - megszerzése indukálta.]
A visszaélések elkerülése érdekében a gépjárműadó-törvény súlyos mozgáskorlátozottsághoz
kapcsolódó mentességi szabálya 2007. évtől úgy változott (szűkült), hogy az adómentesség
csak a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonos 100 kW-ot meg nem haladó
személygépkocsija után érvényesíthető. (A mentesség a hatályos szabályok szerint akkor is
jár, ha a súlyos mozgáskorlátozott kiskorút vagy cselekvőképességet kizáró/korlátozó
gondnokság alatt álló nagykorút járműtulajdonos adóalany szülője szállítja.) Ebből
következően, ha a súlyos mozgáskorlátozott üzemben tartói minőségre tekintettel alanya a
gépjárműadónak, akkor esetében nem jár a mentesség. Továbbá akkor sem jár a mentesség, ha
járműnyilvántartásban a járműtulajdonos mellett üzemben tartó is szerepel, mert ilyenkor az
utóbbi az adó alanya.
Az Alkotmánybíróság 22/2010. (II.25.) AB határozata 2010. december 31-i hatállyal a Gjt.
mentességi szabályából hatályon kívül helyezte „a tulajdonában lévő” szövegrészt. Azaz, az
AB által megállapított törvényi mentességi szabály alapján 2011. január 1-jétől a súlyos
mozgáskorlátozott üzemben tartó adóalany is mentesül az adófizetés alól. Ennek
következtében a mentességre jogosult adóalanyok száma (a kivetési adatok alapján a jelenlegi
109.000 főről akár 150.000 főre) nőhet, ami egyfelől a visszaélések fokozódásához vezet,
másfelől kb. 0,5 Mrd Ft adóbevétel kiesését eredményez.
A Javaslat ezért előirányozza a mentességi szabály átalakítását, oly módon, hogy az
adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik átlagos
(12.000 Ft/év) adóterhéig járna, az a feletti adóösszeget meg kellene fizetni.
113
a(z) 112. §-hoz
A gépjármű-adóztatás 2004. január 1-je óta a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatal (KEK KH) által vezetett járműnyilvántartás adatai alapján történik. 2010.
január 1-jétől a légrugós tehergépjárművekre, autóbuszokra az adómérték kisebb (1200 Ft/100
kg), mint a nem légrugós tehergépjárművekre (1380 Ft/100 kg), ugyanakkor a légrugós
rugózási rendszerről KEK KH adatszolgáltatási kötelem nincs, mert az adatok feltöltését
2010-től kezdték meg. A kedvezőbb adómérték jelenleg tehát csak úgy vehető igénybe, hogy
az adózó igazolja az adóhatóság előtt: tehergépjárműve légrugós rugózási rendszerű.
A légrugózásra vonatkozó adatokat a járművek döntő többsége esetén ugyanakkor a
járműnyilvántartás már tartalmazza, ezeket az adatokat az önkormányzati adóhatóságok a
közlekedési nyilvántartási hatóságtól megkaphatják, adózói külön bejelentésre e körben már
nem lesz szükség. Ezért az igazolási kötelmet a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII.
törvényben már csak azokra az esetekre kell fenntartani, amelyekben a járműnyilvántartásból
nem tűnik ki a rugózási rendszer milyensége. (E változtatással összefügg az Art-ban az
adatszolgáltatási kötelem előírása.)
12.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) kisterjedelmű módosítása egyrészt az
eljárások egyszerűsítésével, a fizetési határidők egységesítésével az adóztatási költségek
csökkentésére irányul, másrészt könnyebbé teszi az adózók számára a személyes
illetékmentesség igénybevételét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 113. §-hoz
Az Itv. hatályos 5. §-a értelmében bizonyos szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház,
alapítvány) személyes illetékmentességben részesülnek valamennyi illetéknem
(vagyonszerzési, eljárási illetékek) esetén, ha vállalkozási tevékenységből származó
jövedelmük után nem volt társasági adófizetési kötelezettségük. E feltétel meglétéről jelenleg
minden esetben az illetékkiszabásra történő bejelentéskor, illetve az eljárás megindításakor
kell nyilatkozni, annak elmulasztása esetén a mentesség nem vehető igénybe.
Tekintve, hogy a mentesség a vagyonszerző személyéhez (annak státuszához) és nem az általa
vállalt kötelezettséghez kapcsolódik, a Javaslat a személyes illetékmentes szervezetek
vagyonszerzése esetében - annak érdekében, hogy a mentesség könnyebben, s időkorlát
nélkül igénybe vehető legyen - eltörli a nyilatkozattételi kötelezettséget, ugyanis az APEH a
saját nyilvántartása alapján ellenőrizni tudja, hogy a szervezetnek a vagyonszerzést megelőző
naptári évben folytatott vállalkozási tevékenysége után keletkezett-e társasági adófizetési
kötelezettsége. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzése, illetve közigazgatási hatósági eljárás
indítása esetén ugyanakkor a Tervezet a nyilatkozattételi kötelezettséget fenntartja, mivel sem
az eljáró hatóság, sem az okmányiroda nem tudja a társasági adókötelezettséget ellenőrizni,
azzal, hogy a Javaslat már nem követeli meg, hogy e nyilatkozattételt a vagyonszerzéskor,
illetve az eljárás indításakor kelljen megtenni (az pótolható)
a(z) 114. §-hoz
Az Itv. hatályos szabályozása értelmében a lakóházépítésre alkalmas telekhez kapcsolódó
illetékmentesség feltétele akkor tekinthető teljesítettnek, ha a lakóházépítésre nyitva álló
114
határidő leteltét követő 15. napon rendelkezésre áll a jogerős használatba vételi engedély. A
Javaslat értelmében - tekintettel az engedélyezési eljárások gyakori elhúzódására - akkor is
teljesítettnek kell tekinteni a feltételt, ha a lakóház építésre nyitva álló határidőn belül az
építésügyi hatóság már kiadta a használatbavételi engedélyt, feltéve, hogy az utóbb jogerőre
emelkedett.
a(z) 115. §-hoz
Lásd a(z) 114. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 116. §-hoz
Lásd a(z) 114. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 117. §-hoz
Az Itv. hatályos 31. § (3)-(4) bekezdései értelmében, ha egy beadványban több kérelmet
terjesztenek elő és azok nem érintik más-más hatóság ügykörét vagy ugyanazon hatóság más-
más hatáskörét, az illetéket csak a legmagasabb tételű eljárást kezdeményező kérelem után
kell megfizetni.
Tekintve, hogy az eljárási illeték nem okirati illeték (nem beadványonként fizetendő) így
ésszerűtlen, hogy a több eljárást generáló beadvány (pl.: egy beadványban több építési
engedély iránti kérelem) után csak egyszer kelljen illetéket fizetni. Ezért a Javaslat
egyértelműen kimondja, hogy ha egy beadványban több kérelmet nyújtanak be (több eljárást
kell a közigazgatási szervnek indítania), akkor az eljárási illetéket kérelmenként
(eljárásonként) kell megfizetni.
a(z) 118. §-hoz
Az Itv. hatályos szabályai alapján utólagos illetékfizetés esetén az erre jogosult gazdálkodó
szervezet kérelmet nyújt be a nemzetgazdasági miniszterhez. Az Itv. 74. §-ának értelmében a
bírósági eljárási illeték utólagos megfizetése annak a gazdálkodó szervezetnek
engedélyezhető, amely igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább
1000 bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén az
erre jogosult gazdálkodó szervezet nem az eljárás kezdeményezésekor, hanem részben az
engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előlegként, részben az
engedély lejártakor történő elszámoláskor fizeti meg az általa kezdeményezett ügyekben járó
bírósági eljárási illetéket.
Ha a miniszter a kérelemnek helyt ad, akkor erről a kérelmezőt értesíti, s az engedély
megadásának tényéről „Tájékoztatót” tesz közzé a Pénzügyi Közlönyben. Az engedély egy
évre szól, meghosszabbítását az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi, amennyiben a
gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a megelőző 12 hónapban az engedély kiadására
meghatározott feltételek teljesültek.
Ezt követően - tekintve, hogy az illeték-előlegről bevallás nem létezik - az állami adóhatóság
az illetékkiszabás végett a miniszteri engedély ismeretében felhívja a kérelmezőt az előleg
megállapításához szükséges adatok közlésére és fizetési meghagyást bocsát ki.
A kérelmezőnek tehát kétszer, a nemzetgazdasági miniszterhez és az állami adóhatósághoz is
be kell nyújtania lényegileg ugyanazon adatokat, ami felesleges adatszolgáltatást jelent, a
„Tájékoztató” közzététele pedig bonyolítja az eljárást. Gondot jelent az is, hogy az engedély
meghosszabbítására vonatkozó kérelem benyújtására nincs határidő, így előfordulhat, hogy az
eljárás időigénye miatt az engedély már csak annak lejártát követően hosszabbítható meg.
Ugyanakkor ez már valójában nem hosszabbítást jelent, hiszen az eredeti engedély lejárt.
115
Az is probléma, hogy a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésre jelenleg viszonylag szűk
kör jogosult, ugyanakkor a bélyeghasználat visszaszorítása és az adózók „kényelme”
szempontjából hasznos a jogintézmény.
A Javaslat ezért egyfelől adminisztrációs egyszerűsítést jelent, hiszen a miniszteri engedély
(határozat) állapítja meg a rendelkezésre álló adatok alapján a fizetendő adóelőleg összegét.
Másfelől a jelenlegi 1000 kezdeményezett eljárás helyett 250 eljárás is elegendő az utólagos
illeték-fizetés engedélyezéséhez, különös figyelemmel arra, hogy a bírósági eljárások zöme
fizetési meghagyásos eljárás, melyek intézése a bíróságoktól 2010. július 1-jétől a
közjegyzőkhöz került, azok után nem illetéket, hanem díjat kell fizetni, s emiatt az ügyszám
csökkenése várható. Továbbá az utólagos illetékfizetésre jogosultak körének bővülésével az
illetékbélyeg használata visszaszorítható.
A jogosultság folyamatos biztosítása érdekében - az ügyintézési határidőre és az esetleges
hiánypótlásra is figyelemmel - a Javaslat rögzíti, hogy a meghosszabbítás iránti kérelmet
legkésőbb az eredeti engedély lejártát megelőző 60. napig kell benyújtani.
A „Tájékoztató” helyett, egyszerűbb és tágabb nyilvánosságot jelent, ha az NgM honlapján
kell közzétenni egy „élő” listát a jogosultakról, illetve az engedélyek főbb adatairól.
a(z) 119. §-hoz
Az Itv. hatályos szabályozása szerint a határozattal megállapított illetéket az esedékesség
napját követő 15 napon belül késedelmi pótlékmentesen lehet megfizetni, ha azonban ez
elmarad, a pótlékfizetési kötelezettség az esedékesség napjától kezdődik. Mindez eltér a
határozatban megállapított más adók fizetési rendjétől, ezért az adózók sokszor nem értik a
kettős fizetési határidő létét, a pótlékszámítás időpontja ezért többször jogvitát generál az
adózó és az adóhatóság között.
A Javaslat ezért az esedékesség időpontjának 15 nappal történő eltolásával az adózóknak
okozott sérelem nélkül megszünteti a jelenlegi kettős fizetési határidőt, egységesítve azt
valamennyi fizetési kötelezettség esetén.
a(z) 120. §-hoz
A Javaslat - az Itv. e törvénnyel módosított 5. §-ával összefüggésben - rögzíti, hogy, ha a
szervezet jogosult az illetékmentesség alkalmazására, de illetéket mégis fizetett, akkor a
megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint
visszatéríti.
Mivel az eljárási illetéket főszabály szerint illetékbélyegben kell leróni, a Javaslat szerint a
visszatérítés iránti kérelmet - az adóhatóság részére címezve - az eljáró közigazgatási
hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani annak érdekében, hogy az eljárási illeték
megfizetésének tényét a hatóság igazolja. Az igazolást követően a közigazgatási hatóság vagy
bíróság a visszatérítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz továbbítja.
a(z) 121. §-hoz
A Javaslat Itv. újonnan megállapított rendelkezéseinek alkalmazásáról is rendelkezik. A
Javaslat szerint a személyes mentesség feltételeiről szóló nyilatkozat megtételére, a több
kérelmet tartalmazó beadvány illetékére, az utólagos illetékfizetés engedélyezésére, valamint
a fizetési meghagyásban megállapított illeték esedékességére vonatkozó szabályokat a
hatályba lépésük után illetékkiszabásra bejelentett - vagy más módon az állami adóhatóság
tudomására jutott - vagyonszerzési ügyekben, az eljárási illetékek tekintetében pedig a
116
hatálybalépésüket követően kezdeményezett közigazgatási hatósági és bírósági eljárásokban
kell alkalmazni.
Ezzel szemben a lakóházépítéshez kapcsolódó illetékmentesség feltételének teljesítését
könnyítő rendelkezéseket a Javaslat szerint már minden olyan ügyben alkalmazni kell,
melyben a lakóházépítésre nyitva álló határidő a módosító törvény kihirdetését követően jár
le.
a(z) 122. §-hoz
A Javaslat az összehangolja az Itv-ben használt jogi terminológiát az ingatlan-nyilvántartásról
szóló törvény szóhasználatával.
a(z) 123. §-hoz
Lásd a a(z) 117. §-hoz fűzött indokolást.
13.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításával az
ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény igénybevételét és feltételének ellenőrzését
kívánja könnyebbé és egyszerűbbé tenni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 124. §-hoz
Az Itv. 23/A. §-a által biztosított un. továbbértékesítési célú illetékkedvezmény feltételének
teljesítése, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingbe adás (zárt végű
lízing) esetében is csak a tulajdonjog bejegyzéssel, vagy a tulajdonjog fenntartással történő
eladás tényének feljegyzésével (széljegyzésével) igazolható. Az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzést megalapozó jogviszony, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalma azonban
jelenleg nem szabályozott. Tekintettel arra, hogy az un. zárt végű lízing, mely a lízingbevevő
szerződésszerű teljesítése esetén a futamidő végén újabb szerződéskötés nélkül - a
lízingbeadó tulajdonjog bejegyzési engedélyével együtt - tulajdonjogot keletkeztet a
lízingbevevőnél, a tartalmi hasonlóság okán a Javaslat elrendeli, hogy a földhivatal az ilyen
szerződéseket a tulajdonjog fenntartással történő eladással azonos módon kezelje. E megoldás
-	amellett, hogy a lízingbevevő tulajdonjog várományát is biztosítja - könnyebbé teszi az
ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény igénybevételét és feltételének ellenőrzését. Így
mind a lízingcégek mind az adóhatóság számára egyszerűsödik az eljárás.
VI.	Fejezet
14.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kölcsönös felelősségvállalás jegyében a költségvetési egyensúly javítása, stabilizálása
érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes
adófizetők szolidaritására alapozva az Országgyűlés a pénzügyi szerveztek 2010. évi
különadó kötelezettség megállapító 2010. évi XC. törvényt 2010. július 22-én elfogadta,
amely törvény 2010. szeptember 27-én hatályba lépett. A pénzügyi szervezeteket ideiglenesen
-	2012-ig - terhelő különadó kötelezettségének 2011-re vonatkozó rendelkezéseit fogalmazza
117
meg a Javaslat. A különadó alapja az egyes adóalanyok szervezeti formájától függően a 2009.
üzleti évi számviteli beszámolóban (a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknál a
rendelkezésre álló legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján) kimutatott
módosított mérlegfőösszeg, kamateredmény, díj- és jutalékeredmény, korrigált nettó árbevétel
vagy a biztosítók esetén a korrigált díj, befektetési alapkezelőnél a kezelt vagyon együttes
értéke. A pénzügyi szervezetnek a 2009. üzleti évi beszámolója alapján a 2011. évi különadó-
fizetési kötelezettségét a 2011. március 10-éig kell megállapítani, bevallani és négy egyenlő
részletben, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetnie.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 125. §-hoz
A pénzügyi szervezetnek a 2009. üzleti évi beszámolója alapján a 2011. évi különadó-fizetési
kötelezettségét a 2011. március 10-éig kell megállapítani, bevallani és négy egyenlő
részletben, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetnie.
Kiegészítő rendelkezés szabályozza a 2010-ben jogelőd nélkül alakult pénzügyi szervezetek
adókötelezettségét, tekintettel arra, hogy ezen szervezeteknek 2010-ben még nem keletkezett
különadó-fizetési kötelezettsége, ezért először 2011-ben válnak a különadó-kötelezettség
alanyává. Ezek a pénzügyi szervezetek a különadó-fizetési kötelezettséget a 2011. szeptember
10.	napjáig a rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján állapítják meg,
vallják be és 2011-ben két egyenlő részletben 2011. szeptember 10. napjáig és december 10.
napjáig fizetik meg.
A 2011. évi különadó kötelezettséget annak a naptári évtől eltérő üzleti évvel választó
adózónak is teljesíteni kell, amely 2010. szeptember 30-áig különadó bevallás teljesítésére
nem volt kötelezett.
A módosítás egységesen szabályozza a jogutód nélküli megszűnést, az átalakulással történő
megszűnést azzal az esettel, amikor a pénzügyi szervezet különadó kötelezettsége azért válik
esedékessé, mert kikerül a törvény hatálya alól.
a(z) 126. §-hoz
A Javaslat a 2011-ben megállapított és bevallott különadót a 2011. évi adózás előtti eredmény
terhére rendeli elszámolni.
a(z) 127. §-hoz
A jogutód nélküli megszűnés és az átalakulással történő megszűnésre vonatkozó külön
rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza a módosítás, tekintettel arra, hogy azok
egységesen, külön bekezdésben kerülnek szabályozásra.
15.	A távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 128. §-hoz
A távhőszolgáltatók versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény célja, hogy
forrást teremtsen a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások költségcsökkentő felújításához,
így különösen egyedi fűtésszabályozás kialakításához, ezért a módosítás következtében a
törvény a 2011. évben továbbra hatályban marad.
118
VII. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A járuléktörvény javasolt módosításai
-	a járulékszabályok egyszerűsítése érdekében a jövőre nézve megszűntetik a főállású
vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabályait,
-	a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló új közösségi rendelet
végrehajtásához szükséges eljárási szabályokat állapítanak meg,
-	az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásával, bejelentésével kapcsolatban
olyan változtatásokat tartalmaznak, amelyek a jogalkalmazás során felmerült problémák
rendezése érdekében szükségesek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 129. §-hoz
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5)
bekezdésének és a 987/2009/EK rendelet 21. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezést állapít meg.
a(z) 130. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összhangban módosul a járulékalapot képező jövedelmek
felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra
biztosítási kötelezettséggel jár, és ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is
teremt.
a(z) 131. §-hoz
A javaslat szerint megváltozik a minimálbér fogalmának meghatározása a Tbj.-ben. A
minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt
ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel a
garantált bérminimum összegét jelenti.
a(z) 132. §-hoz
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5)
bekezdésének és a 987/2009/EK rendelet 21. cikkének végrehajtásához szükséges
rendelkezést állapít meg.
a(z) 133. §-hoz
A jogalkalmazás során számos esetben problémaként merült fel az, hogy a munkaviszony
(ezáltal a biztosítás is) kezdetét veszi akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem lép
munkába (az Mt. szerint ugyanis, ha erről a felek kifejezetten nem rendelkeznek, a
munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő munkanap). A javaslat szerint a
biztosítás akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkát. Ezáltal
119
elkerülhetők az olyan téves bejelentések is, amikor a törvény szerint létrejött ugyan a
biztosítás, de a munkavégzés valamilyen okból meghiúsult.
a(z) 134. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt
igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a
munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül. Terhességi-
gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra folyósítható. Szülési
szabadság ideje alatt a biztosítás nem szünetel, így arról külön rendelkezni nem szükséges.
a(z) 135. §-hoz
A harmadik országbeliek a jelenleg hatályos szabályok szerint kiküldetés, kirendelés és
munkaerő-kölcsönzés esetén korlátlan ideig mentességet élveznek a járulékfizetési
kötelezettség alól. A javaslat szerint a mentesség 2 évre korlátozódna, figyelemmel arra is,
hogy olyan külföldiekre ne terjesszük ki a kötelező társadalombiztosítást, akik valóban csak
rövid ideig, átmeneti jelleggel dolgoznak Magyarországon.
a(z) 136. §-hoz
A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke az infláció mértékével
megegyezően emelkedik.
a(z) 137. §-hoz
A járulékszabályok egyszerűsítése érdekében megszűnik a legalább a minimálbér kétszerese
utáni járulékfizetés szabálya, és újra a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem
képezi a járulékok alapját.
A javaslat tartalmazza a járulékfizetési felső határ bevezetését a munkáltató által fizetendő
társadalombiztosítási járulékra is, amelynek konkrét összegét a költségvetési törvény
határozza meg.
a(z) 138. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 139. §-hoz
A jelenleg hatályos kormányrendeleti szabály törvényi szintre kerül.
a(z) 140. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összhangban a jövőre nézve megszűnik a főállású vállalkozókra
érvényes előírás, amely alapján a járulékokat - főszabály szerint - legalább a tevékenységre
jellemző kereset után kell megfizetni. E főszabály alól alkotmányossági okok miatt volt
kivétel, ugyanis a vállalkozó a járulékbevallásban teljesített bejelentés esetén az ennél kisebb
tényleges jövedelem után fizethetett járulékot, de ekkor is legalább a minimálbér
alapulvételével (így ugyanannál a vállalkozónál párhuzamosan kétfajta járulékfizetési alsó
határ érvényesült).
Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében a javaslat megszünteti a tevékenységre
jellemző kereset utáni járulékfizetés szabályát.
Az új minimális járulékalap a következő:
-	az egyszeres minimálbér, illetve
120
-	középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban
foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege.
A javaslat tartalmazza a járulékfizetési felső határ bevezetését a társas vállalkozás által
fizetendő társadalombiztosítási járulékra is, amelynek konkrét összegét a költségvetési
törvény határozza meg.
a(z) 141. §-hoz
Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.
A javaslat tartalmazza a járulékfizetési felső határ bevezetését az egyéni vállalkozó által
fizetendő társadalombiztosítási járulékra is, amelynek konkrét összegét a költségvetési
törvény határozza meg.
a(z) 142. §-hoz
Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés
szabálya. Az ő esetükben a járulékalap a minimálbér összege.
a(z) 143. §-hoz
A javaslat szerint nem szűnne meg automatikusan az egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultsága annak a megállapodást kötő külföldi személynek, aki a járuléktartozását a
tárgyhónap végéig rendezi.
a(z) 144. §-hoz
A jogalkalmazás során a hajléktalanok egészségügyi ellátásra való jogosultságának
nyilvántartásával kapcsolatban több probléma is felmerült. Egyrészről a jelenleg hatályos
törvény nem rendezi azt a kérdést, hogy a bejelentés kinek a kötelezettsége. A bejelentés azért
elengedhetetlen, mivel a jogosult a bejelentés teljesítésével kerül be az OEP biztosítotti
nyilvántartásába. Másrészről a törvényi definíció és a joggyakorlat ellentmondásos, mivel
hajléktalannak a Tbj. szerint az minősül, akinek nincs bejelentett lakóhelye. Sok hajléktalan
azonban településszintű lakcímmel rendelkezik, akiket emiatt az egészségbiztosító ilyen
jogcímen egészségügyi ellátásra jogosultként nyilvántart. A javaslat a hajléktalan személyek
ellátási jogosultságának fenntartásával ezt az ellentmondásos helyzetet úgy kívánja rendezni,
hogy a hajléktalanellátó intézmények lennének azok, amelyek a bejelentést teljesíthetnék.
Ugyanakkor, ha a hajléktalan személy nem veszi igénybe a szociális ellátórendszer
szolgáltatásait, akkor is jogosult a jelenleg hatályos szabályok szerint is, és a jövőben is -
szociális rászorultság címén - ellátásra (ez utóbbi esetben a jegyző ad ki 1 évre hatósági
bizonyítványt, és ő jelenti be a rászorultat az egészségbiztosítónak).
a(z) 145. §-hoz
A 2010 év közben bevezetett új egyszerűsített foglalkoztatás szabályaival való összhang
megteremtése érdekében szükséges a pályakezdők pénztárválasztási határidejére vonatkozó
szabályok pontosítása.
a(z) 146. §-hoz
Az Szja tv. adóelőleg elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban, ha az egyéni
járulék bármely okból nem vonható le, azt a foglalkoztató köteles megelőlegezni, és a
munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartásba venni.
121
a(z) 147. §-hoz
A jogsértések hatékonyabb megelőzése érdekében a javaslat rendelkezik arról, hogy az ún.
szívességi bejelentéseknél, vagyis amikor a bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett
be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegű tb ellátások megszerzése
érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, akkor a tb járulék, illetve a bevallott
és a tényleges jövedelem különbözetére eső tb járulék nem igényelhető vissza.
a(z) 148. §-hoz
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikkének
előírása miatt, arra az esetre, amikor egy magyar biztosított más EU-tagállamban is végez
párhuzamosan keresőtevékenységet, meg kell teremteni a törvényi szabályokat arra
vonatkozóan, hogy a külföldi foglalkoztató is megfizesse a magyar biztosított alkalmazottja
után a járulékokat a magyar tb-rendszerbe. A külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek
teljesítésénél eljárhat az Art. szerinti képviselője útján, vagy saját maga közvetlenül is. Annak
érdekében, hogy az adminisztrációs kötelezettség ne nehezítse a járulékok megfizetését a
magyar tb-rendszert nem ismerő külföldi vállalkozásoknak, ezért a bejelentkezés, bevallás és
befizetés módja egyszerűbb lesz. Ennek részletszabályait a Tbj. végrehajtási rendelete fogja
tartalmazni.
a(z) 149. §-hoz
2011-től a jövőre nézve megszűnnek a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetéssel
kapcsolatos szabályok. Indokolt emellett egy olyan átmeneti szabály alkalmazása, amely
kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre
jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó (meglehetősen összetett) szabályokat,
azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy
adóbírságot.
a(z) 150. §-hoz
A javaslat szerint az összesített járulékigazolás tartalmára vonatkozó rendelkezés
pontosításra kerül.
a(z) 151. §-hoz
A Tbj. módosításaihoz kapcsolódó átvezetéseket tartalmazza.
17.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Szja törvény változásaival összhangban hatályon kívül helyezésre kerülnek a
kivétkiegészítéssel és a személyes közreműködői díjkiegészítéssel összefüggő ehófizetési
szabályok.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 152. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 153. §-hoz
Megszűnik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely szerinti lakás mentesül az
ehofizetési kötelezettség alól. Ennek a kivételnek a fenntartása szakmailag nem indokolt, és
122
sok esetben visszaélésekre is lehetőséget teremt (a bejelentett állandó lakcím sok esetben
nem egyezik meg azzal a lakással, ahol az illető életvitelszerűen él). A kisjövedelműek ehó
alóli mentességét ugyanakkor továbbra is biztosítja az a szabály, hogy egymillió forint alatti
bérbeadásból származó jövedelmet nem terheli ehó.
a(z) 154. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 155. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 156. §-hoz
Az Szja törvény változásaival összhangban megszűnnek a kivétkiegészítéshez és a személyes
közreműködői díjkiegészítéshez kapcsolódó ehófizetési szabályok.
18.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a javasolt módosítások konkrétan
meghatározzák, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításakor a
munkaadók mely személyeket vehetnek figyelembe megváltozott munkaképességű
munkavállalóként, illetve e munkavállalók megváltozott munkaképességét milyen okiratok,
határozatok stb. igazolják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 157. §-hoz
A Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő
személy. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényben foglaltak alapján szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az
álláskereső terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg
gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be. Ebből
következően az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban részesülő személy, az ellátás
folyósításának tartama alatt nem biztosított. Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján
gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult:
a)	ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést -
megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
b)	a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a
terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a
terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása
alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a
gyermeket saját háztartásában neveli.
A jelenleg a jogszabályi előírások alapján a gyermekgondozási díj kérelem miatt álláskeresési
támogatásban nem részesülő szülő gyermekgondozási díjra azért nem jogosult, mert az
álláskeresési támogatás szünetelése alatt nem áll fenn a biztosítási jogviszonya.
A fenti módosítással az ellátást kérő a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a
gyermekgondozási díj megállapításának első napján biztosított lesz, így jogosulttá válhat
123
mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra. Az Eb tv.
41.§ (1) bekezdése, valamint a 42.§ c) pontja a kettős folyósítást lehetővé teszi.
a(z) 158. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség tekintetében a javaslat megszűnteti a kirendelés és
a munkaerő-kölcsönzés esetére vonatkozó kivételt, továbbá a jogalkalmazás segítése
érdekében a létszám meghatározásánál konkrétan hivatkozik a KSH útmutatójára.
a(z) 159. §-hoz
A jogalkalmazók részéről egyre erősödő igény, hogy meg kellene határozni törvényi szinten
azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából pontosan kit kell megváltozott
munkaképességűnek tekinteni. Gyakran felmerül ugyanis a kérdés, hogy a hozzájárulás-
fizetési kötelezettség jogszerű teljesítésénél problémát jelent az erre vonatkozó törvényi
definíció, tételes felsorolás hiánya. A gyakorlatban a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség
megállapításakor a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához
nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § (1)
bekezdését alkalmazzák, amely alapvetően egy állami támogatás rendszerében határozza meg
ezt a fogalmat.
A jogbiztonság és az egységes jogalkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy a törvény a
rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is pontosan meghatározza, hogy kik minősülnek
megváltozott munkaképességűeknek.
a(z) 160. §-hoz
A javasolt rendelkezés konkrétan meghatározza, hogy a munkáltató milyen dokumentumot
kérhet a munkavállalójától a megváltozott munkaképesség igazolása érdekében.
a(z) 161. §-hoz
Szövegpontosítás.
VIII.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
19.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása elsősorban az
egyszerűsített éves beszámolókészítés lehetőségének a bővítését, a külföldi pénzértékre szóló
eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori átértékelésének egységes kezelését, a külföldi
pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok értékesítéskori eredményének egyszerűbb
elszámolását, valamint a jogszabályi környezet változásának számviteli előírásokon történő
átvezetését tartalmazza.
Az Szt. további egyéb módosítása a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések,
felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 162. §-hoz
Az Szt. jelenleg hatályos előírása szerint - többek között - akkor lehet behajthatatlan
követelésként leírni egy követelést, ha a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek
124
arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. A fizetései meghagyásos eljárásról
szóló 2009. évi L. törvény szerint a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe
tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. A
fizetési meghagyásos eljárás is díjköteles, ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy a költség-
haszon elv érvényesítésével ezen eljárással összefüggésben is leírásra kerülhessen a
behajthatatlan követelés.
a(z) 163. §-hoz
A módosítás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
előírásaival való összhang megteremtését szolgálja, az elektronikus pénzeszköz definíciója
tekintetében.
a(z) 164. §-hoz
A módosítással lehetővé válik a zártkörűen működő részvénytársaságok, a konszolidálás
során a nemzetközi számviteli standardokat vagy más külföldi számviteli előírásokat
alkalmazó konszolidálásába bevont vállalkozások és a külföldi székhelyű vállalkozások
magyarországi fióktelepei számára az egyszerűsített éves beszámoló készítése az általános,
mérethatárhoz kötött szabályoknak megfelelően.
a(z) 165. §-hoz
A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások a folyamatban lévő beruházás
bekerülési (beszerzési) értékét növelik. Ha a próbaüzemeltetés során, annak eredményeként
termékeket is állítanak elő, illetve szolgáltatásokat is nyújtanak, akkor ezen termékek, illetve
szolgáltatások előállítási költségének (figyelembe vehető értékének) összegével a beruházás
bekerülési (beszerzési) értékét kell csökkenteni. A Javaslat a bekerülési (beszerzési) érték
ezen csökkentését szabályozza oly módon, hogy azt legfeljebb a próbaüzemeltetés során
felmerült, a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe vett összes költség,
ráfordítás összegében engedi meg elszámolni.
a(z) 166. §-hoz
Az Szt. hatályos rendelkezései szerint a devizaárfolyam-változás hatását az év végi értékelés
során akkor kell elszámolni, ha annak hatása az eszközökre, kötelezettségekre, valamint az
eredményre jelentős. E rendelkezés számos értelmezésbeli problémát vet fel, eltérő gyakorlati
megoldásokra ad lehetőséget. Ennek kiküszöbölésére, az egységes gyakorlat elősegítése
érdekében a törvényjavaslat minden vállalkozó tekintetében előírja az árfolyamváltozás
hatásának az elszámolását.
A hatályos rendelkezések egységesen szabályozzák az évközi könyvelés és a beszámoló
elkészítése során alkalmazandó árfolyamok kérdését. Míg az üzleti év végi értékelés
tekintetében megfelelő az adott napi legutolsó árfolyam alkalmazása, addig az automatikus
könyvelési rendszerek esetenként az éppen aktuális napon belüli árfolyamokat használják.
Ennek a jogszabályi megalapozottságát biztosítja a módosítás, azzal, hogy lehetővé teszi a
napon belüli árfolyamok megfelelő kiválasztását, és a választás rögzítését a számviteli
politikában.
a(z) 167. §-hoz
Uniós elvárás alapján a kiegészítő mellékletben szerepeltetni szükséges a könyvvizsgáló által
végzett szolgáltatások díját külön-külön összegezve, melyről a hatályos Szt. is rendelkezik. A
tapasztalatok szerint azonban igény mutatkozik arra, hogy a könyvvizsgáló által végzett
szolgáltatások díja ne szerepeljen számszerűsítve, mert az sértheti mind a megbízó, mind a
125
könyvvizsgálatot végző könyvvizsgáló üzleti érdekeit. A mentesítésre az egyszerűsített éves
beszámolót készítők esetében az uniós szabályzás lehetőséget ad. Figyelembe véve, hogy
mind az EU-s, mind a hazai szabályozás célja alapvetően a transzparencia és végső soron a
könyvvizsgálói függetlenség biztosítása, ezért a javasolt módosítás értelmében az
egyszerűsített éves beszámolót készítők nem a díjak összegét, hanem azok megoszlását kell,
hogy szerepeltessék a kiegészítő mellékletben, azzal az uniós szabályozásból eredő előírással,
hogy a tételes díjakat a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság rendelkezésére bocsátják,
amikor ezt a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kéri.
a(z) 168. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz az átalakulással kapcsolatos elszámolásokra
vonatkozóan, az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében.
a(z) 169. §-hoz
A számvitelt módosító rendelkezéseket először a 2011. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni.
E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései a 2010. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra is alkalmazhatók.
a(z) 170. §-hoz
A módosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló egyes mérlegsorai számozásának
pontosítását tartalmazza.
a(z) 171. §-hoz
A módosítás szövegpontosításokat tartalmaz, az egységes jogértelmezést segíti. Lásd még a
a(z) 164. §-hoz, a(z) 172. §-hoz és a(z) 173. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 172. §-hoz
A módosítással lehetővé válik a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező gazdálkodók
számára is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, az általános szabályoknak
megfelelően.
Az Szt. jelenleg hatályos előírása szerint a külföldi pénzértékre szóló részesedésnél,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az értékesítés árfolyamnyereségét
(árfolyamveszteségét) a deviza árfolyamváltozás hatásának kiszűrésével kell megállapítani. E
szabályt alkalmazni kell az érintett eszközökre akkor is, ha a befektetett eszközök, illetve ha a
forgóeszközök között kerülnek kimutatásra. Az értékesítés eredményéből a devizaárfolyam
változás hatásának a kiszűrése jelentős adminisztrációs (számítási) többlet feladatokat ró a
gazdálkodó szervezetekre, miközben az eredménykimutatásban jelentkező információtöbblet
a hozzá kapcsolódó munkával arányosan nem jelentkezik. Amennyiben az érintett eszközök a
forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, akkor ezen eszközök értékesítéséhez kapcsolódó
értékesítési eredmény és a deviza árfolyamváltozás hatása is a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között jelenik meg. Befektetett
eszközök esetében az értékesítés eredménye a Befektetett pénzügyi eszközök
árfolyamveszteségeként vagy árfolyamnyereségeként, míg a deviza árfolyamváltozás hatása a
pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között
jelenik meg, de ebben az esetben is az értékesítéshez kapcsolódó eredmény egyenlege a
pénzügyi műveletek eredményében mutatkozik. A Javaslat hatályon kívül helyezi a deviza
árfolyamváltozás hatásának kiszűrésére vonatkozó előírást, ezzel jelentősen leegyszerűsítve
az elszámolást.
126
További módosítás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a számviteli törvény előírásai közötti
összhang megteremtését szolgálja azáltal, hogy egy kiüresedett számviteli eljárást
megszüntet.
a(z) 173. §-hoz
A csak devizavételi, vagy csak devizaeladási és az átlagos [az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése
szerinti] árfolyam közötti eltérés kiegészítő mellékletben való bemutatása jelentős
többletadminisztrációt eredményez az ezen opciót választó gazdálkodóknak, ezért a
törvényjavaslat a kiegészítő mellékletben történő ezen bemutatási kötelezettséget hatályon
kívül helyezi.
Az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti megoszlásáról adatokat kell
szolgáltatni az éves beszámolót készítő gazdálkodóknak. Ezen információk bemutatásánál az
üzleti évben ténylegesen végzett tevékenységből realizált árbevétel főbb tevékenységenkénti
összetétele a lényeges, és nem a létesítő okiratban megjelölt tevékenységek szerinti
megosztás, ezért ez utóbbi kitételt a módosítás megszünteti.
A magyar anyavállalatot - amely maga is leányvállalata egy külföldi székhelyű
anyavállalatnak (fölérendelt anyavállalatnak) - a fölérendelt külföldi anyavállalata bizonyos
esetekben mentesítheti az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség
alól. Az Szt. jelenleg hatályos előírása szerint a mentesített magyar anyavállalatnak ebben az
esetben hiteles fordításban, magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont
(konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekről
készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétennie. A hiteles fordítás jelentős többlet
költségeket ró a vállalkozásokra, ezért az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a
Javaslat szerint változatlanul magyar nyelven kell az érintett beszámolót közzétenni, annak
hiteles fordítását azonban nem követeli meg. Így a vállalkozásokra bízza, hogy a fölérendelt
külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját milyen módszerrel fordítják
le. Az eredeti nyelven készült beszámolót a fölérendelt anyavállalat székhelyén meg lehet
tekinteni. A törvényjavaslat pontosítja a közzététel időpontját is: annak határidejét nem a
külföldi beszámoló fordulónapjától számítja, hanem a beszámoló elfogadásának időpontjától.
20.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
módosításának indoka, hogy a Kkt. igazodjon a közelmúltban felmerült hazai, európai uniós
illetve nemzetközi igényekhez, elvárásokhoz, különös tekintettel a kamarai önkormányzati
működés során felhalmozódott tapasztalatokra és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszerrel
kapcsolatban rendezendő kérdésekre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 174. §-hoz
A nemzetközi könyvvizsgálati standardok fogalom pontosítása azért indokolt, mert a jelenlegi
definíció nem tartalmazza, hogy pontosan mely testület által elfogadott standardokról van szó
a Kkt-ben.
127
a(z) 175. §-hoz
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján
állandó választottbíróságot alapító okiratban országos gazdasági kamara hozhat létre, törvény
ettől eltérően rendelkezhet. Magyarországon jelenleg a következő választottbíróságok
működnek: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Állandó Választottbírósága, a Pénz-és
Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a Hírközlési Állandó Választottbíróság, az Energetikai
Állandó Választottbíróság és a Sport Állandó Választottbíróság. A könyvvizsgálattal,
számvitellel kapcsolatos speciális ügyek köre indokolja, hogy a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara számára is megnyíljon a lehetőség, hogy Állandó Választottbíróságot hozzon létre
meghatározott ügykörök tekintetében. A módosítás a Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Állandó Választottbíróságának létrehozását lehetővé tevő törvényi felhatalmazást teremti
meg.
a(z) 176. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szerint a minőségellenőrzés, valamint a pénzmosással kapcsolatos
felügyeleti tevékenység, mint speciális - helyszíni vizsgálatot, zárójelentést és észrevételezést
is magában foglaló - eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglalt ügyintézési
határidők nehezen tarthatóak, ezért indokolt az ügyintézési határidő meghosszabbítása a többi
kamarai hatósági eljáráshoz képest. A határidők tekintetében a törvényi eltérés a Ket. alapján
megengedett.
a(z) 177. §-hoz
A gyakorlatban igény mutatkozik arra nézve, hogy a könyvvizsgálók a szakma rangos
hagyományait idéző címeket használhassák. A módosítás biztosítja a kamarai tag
könyvvizsgáló részére azt a jogot, hogy a „hites könyvvizsgálói” cím mellett a „bejegyzett
könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” címet is használhassa, azonban a jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak
a „kamarai tag könyvvizsgáló” címet használhatja, annak érdekében, hogy az új címek
használata ne okozzon zavart a kapcsolódó jogszabályok alkalmazása során.
a(z) 178. §-hoz
A fegyelmi eljárások során jelenleg írásbeli megrovás, pénzbírság, a Kkt. 49. §-a szerinti
minősítés megvonása, továbbá a kamarából történő kizárás, illetve a könyvvizsgáló cég
engedélyének visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi eljárások tapasztalatai
azt mutatják, hogy a jelenlegi szankció rendszer nem kellően differenciált, mert nem nyújt
lehetőséget a könyvvizsgálói tevékenység „felfüggesztésére”. A könyvvizsgálói tevékenység
szüneteltetése a tevékenység „felfüggesztéséhez” hasonló, hiszen a szüneteltetés időtartama
alatt a könyvvizsgáló nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
tevékenységet. A szüneteltetés meghatározott időre történő elrendelése megfelelő fegyelmi
büntetés lehet azokban az esetekben, amikor a kizárás fegyelmi büntetés nem szükséges,
azonban meghatározott időre indokolt eltiltani a kamarai tagot a jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálói tevékenyég ellátásától.
A módosítás megteremti az összhangot a fegyelmi büntetések új szabályozásával, amely
alapján
-	a kamara fegyelmi bizottságának lehetősége van a szüneteltetést, mint fegyelmi
szankciót előírni,
128
-	a fegyelmi eljárás alapján tevékenységét szüneteltető kamarai tag is köteles gondoskodni
megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá a vele munkaviszonyban lévő
kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről,
-	a fegyelmi eljárás során meghatározott időre elrendelt szüneteltetés esetén a szüneteltető
kamarai tagnak is kérelmeznie kell, hogy végezhessen jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ezt azonban csakis a fegyelmi határozatban
meghatározott időtartam leteltével teheti meg.
A Kkt. alapján a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végezni kívánó
kamarai tag könyvvizsgáló vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló
cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti,
köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától
nem áll. A kamarai tag könyvvizsgáló azt is vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más
gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető
tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett. A Kkt. ezen túl meghatározza, hogy milyen
összeférhetetlenségi szabályoknak kell megfelelnie a könyvvizsgálónak. Amennyiben ilyen
jogviszonyt létesít, illetve összeférhetetlen jogviszony keletkezik, a kamarai tag köteles kérni
a szüneteltetés engedélyezését abban az időpontban, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló
már nem tud megfelelni a hivatkozott követelményeknek. Az összeférhetetlen jogviszony
bejelentésére és így a szüneteltetésre irányuló kérelem benyújtására eljárási szempontból
indokolt határidőt szabni, amely a Javaslat alapján az összeférhetetlen jogviszony létesítésétől
számított hatvan nap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló
felmentést kap az összeférhetetlen jogviszony fenntartásának tilalma alól.
a(z) 179. §-hoz
A Kkt. előírásai alapján a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálót bizonyos kivételekkel nem
illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szüneteltető kamarai tagok is kötelesek adataik
változását bejelenteni, továbbá, hogy velük szemben is lefolytatható fegyelmi eljárás abban az
esetben, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálaton kívüli egyéb szakmai
szolgáltatás nyújtása során megsértik az etikai szabályzatban foglalt követelményeket.
a(z) 180. §-hoz
Lásd a(z) 178. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 181. §-hoz
A hatályos előírás értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe - kérelemre - jelenleg
azt kell felvenni, aki többek között vállalja, hogy Magyarországon, a képzési programnak
megfelelő, legalább két évre szóló, heti 36 órás munkaviszonyt létesít kamarai tag
könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel. A gyakorlatban azonban sokak számára nehézséget
okoz a heti 36 órás munkaviszony létesítése, miközben a szükséges könyvvizsgálói gyakorlati
ismeretek elsajátítása más módon is megoldható. Előbbiekre tekintettel indokolt a heti 36 órás
munkaviszony előírását egy rugalmasabb szabállyal felváltani, amelynek részleteit a kamara
önkormányzati szabályzatban határozza meg azzal, hogy a rugalmasabb szabályozás nem
eredményezheti a kamarai tagfelvételhez szükséges gyakorlati idő rövidülését.
A módosítás másik része összefügg azzal, hogy aki heti 36 órás munkaviszonynál rövidebb
időtartamú munkavégzésre létesít jogviszonyt, annak értelemszerűen a gyakorlati idő tovább
129
tarthat, mint a jelenlegi - összesen - három év, de legfeljebb hat év alatt kell az elvárt
gyakorlatot megszerezni.
a(z) 182. §-hoz
Lásd a(z) 175. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 183. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek
minőségellenőrzését jelenleg könyvvizsgálóként dolgozó, kamarai tag minőségellenőrök
végzik, a kamara által irányított társvizsgálati rendszerben, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti
Bizottság felügyelete mellett. Az Európai Bizottság 2008/362/EK ajánlása értelmében a
közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításának a
könyvvizsgálói szakmától függetlennek kell lennie és a közfelügyelet közvetlen irányításával
kell megvalósulnia. A módosítás az ajánlásnak való megfelelést szolgálja.
a(z) 184. §-hoz
Lásd a(z) 183. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 185. §-hoz
Lásd a(z) 183. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 186. §-hoz
Lásd a(z) 183. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 187. §-hoz
Lásd a(z) 183. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 188. §-hoz
A minőségellenőrzés során a Kamara minőségellenőrzési bizottsága által hozott határozatban
foglalt kötelezettségeket a kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek be kell
tartania. Ezek a kötelezettségek jogszabályban előírt kötelezettségeken alapulnak, és ha a
kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem teljesíti, akkor azzal fegyelmi vétséget
követ el. Az előbbiekre tekintettel indokolt az az előírás, hogy amennyiben a kamarai tag
könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban
foglaltakat nem teljesíti, a minőségellenőrzési bizottság elnöke ne jogosult, hanem köteles
legyen fegyelmi eljárást kezdeményezni.
a(z) 189. §-hoz
Lásd a(z) 183. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 190. §-hoz
A fegyelmi eljárások tapasztalatai alapján sok esetben az összeférhetetlenségi szabályok
megsértése szolgáltatott okot a fegyelmi eljárás megindítására és fegyelmi büntetés
kiszabására. Fokozottan fel kell hívni a figyelmet az összeférhetetlenségi szabályok
megtartására, ezért ezen szabályok megszegését az egyes nevesített fegyelmi vétségek között
indokolt szerepeltetni.
130
a(z) 191. §-hoz
Azon kamarai tagokkal szemben, akik meghatározott minősítéssel rendelkeznek, és így
jogosultak a minősítésüknek megfelelő cég (pénzügyi intézmény, önkormányzat, stb.)
jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátni, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete és az Állami Számvevőszék (érintett állami szerv) is kezdeményezhet fegyelmi
eljárást a kamara fegyelmi megbízottjánál. A jelenleg hatályos szabályok értelmében -
figyelembe véve az adatok szenzitivitását - a fegyelmi eljárást kezdeményező szerv nem
kaphat értesítést sem a fegyelmi eljárás megindításáról, sem a jogerős fegyelmi határozatról.
A módosítás lehetővé teszi, hogy az érintett állami szervek az általuk kezdeményezett
fegyelmi eljárásról értesüljenek. Adatvédelmi szempontból indokolt előírni azonban, hogy
ezen érintett állami szervek nem hozhatják nyilvánosságra a tájékoztatásul megkapott
határozatot.
a(z) 192. §-hoz
A Kkt. jelenleg hatályos szabályozása alapján, ha a kamarai tag könyvvizsgáló,
könyvvizsgáló cég az előírt fizetési kötelezettségek teljesítését elmulasztja, ezen fegyelmi
vétség miatt vele szemben indult fegyelmi eljárás során minden esetben fegyelmi tárgyalást
kell tartani. A fizetési kötelezettség elmulasztása egyszerű megítélésű eset, fegyelmi tárgyalás
tartását nem igényli, ezen túl a fegyelmi tárgyalás tartása indokolatlan adminisztrációs
teherrel is jár. A módosítás alapján a fegyelmi tárgyalás megtartására csak akkor kerülne sor,
ha azt a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az eljárást elrendelő határozat kézhezvételétől
számított 8 napon belül kéri. Ennek hiányában a fegyelmi bizottság tárgyaláson kívül hoz
határozatot.
a(z) 193. §-hoz
Lásd a(z) 178. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd a(z) 192. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 194. §-hoz
A módosítás egyik indoka, hogy a hatályos szabályok alapján a fegyelmi határozatot csak az
eljárás alá vontnak kell kézbesíteni, a jogi képviselőjének nem. A jogi képviselő is jogosult a
megküldött határozat ellen fellebbezni, ezért biztosítani kell a jogi képviselőnek történő
kézbesítés törvényi feltételét.
Lásd a(z) 192. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 195. §-hoz
A fegyelmi eljárások nem tartoznak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény hatálya alá, ezért az egyes, a könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek jogait érintő eljárási cselekmények törvényi szinten történő rendezése
indokolt. A határozatok kézbesítésével kapcsolatos szabályok megfelelő szinten történő
rendezését szolgálja a módosítás.
a(z) 196. §-hoz
A módosítás célja, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság és a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara közfelügyeleti rendszerben betöltött szerepét tisztázza. A
közfelügyeleti rendszert alapvetően a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működteti,
ehhez azonban szükséges a kamara, mint hatóság közreműködése. A jelenleg működő
közfelügyeleti rendszeren tartalmilag annyiban változtat a módosítás, hogy egyértelművé
teszi: a közfelügyeleti feladatok tekintetében a végső felelősség a Bizottságot terheli.
131
a(z) 197. §-hoz
A hatályos szabályok nem rendezik, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagja
lehet-e olyan személy is, akivel szemben a kamara fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést
alkalmazott. Az a korábbi vagy jelenlegi kamarai tag könyvvizsgáló, akivel szemben a
kamara fegyelmi büntetést szabott ki vagy figyelmeztetést alkalmazott a bizottsági tagság
időtartama alatt, illetve a bizottsági tagságra vonatkozó felkérést megelőzően, nyilvánvalóan
nem vehet részt egy olyan testület munkájában, amely a könyvvizsgálatba vetett bizalom
erősítését szolgálja.
a(z) 198. §-hoz
A könyvvizsgálói tevékenység közhitelességének biztosítása érdekében felállításra került
2008-ban a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság. E bizottság feladata a közérdek
érvényre juttatása a könyvvizsgálati tevékenység folyamatos ellenőrzésén keresztül. A
hitelesség érdekében a bizottság tagjainak többsége nem lehet gyakorló könyvvizsgáló,
azonban feltétel, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezzenek e szakterületen („független
tagok”). A Kkt. jelenleg kizárja a független tagok köréből a kamara összes tagját, és nem
veszi figyelembe, hogy létezik olyan kamarai tagsági jogviszony is, amely nem teszi lehetővé
a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlását, ugyanakkor garantálja a naprakész szakmai tudást
(„szüneteltető” státuszú kamarai tagsági jogviszony). Emiatt indokolt lehetővé tenni, hogy a
bizottságban független tagként ne csak a kamarán kívüli szakemberek vehessenek részt,
hanem olyan kamarai tagok is, akik esetében a sajátos, „szüneteltetői” tagviszonyuk okán
ugyanúgy megvalósul a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától való függetlenség, és
biztosított a szaktudás.
a(z) 199. §-hoz
A minőségellenőrzési rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben indokolt rendelkezni
arról, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tegye közzé, hogy a közérdeklődésre
számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóival, könyvvizsgáló cégeivel szemben lefolytatott
minőségellenőrzés során milyen főbb hiányosságokat tapasztalt, és milyen intézkedéseket tett
ez ügyben. A nyilvánosság erejével könnyebben elérhető az a közfelügyeleti cél, hogy a
befektetők védelme érdekében a könyvvizsgálat színvonala tovább erősödjön.
a(z) 200. §-hoz
A Kkt. javasolt módosításait a 2011. január 1-jét követően indult minőségellenőrzések és
felügyeleti tevékenység során, valamint a 2011. január 1-jét követően elrendelt eljárásokban,
továbbá a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagjaival kapcsolatos feltételek módosításának
egyike a jelenlegi előírásoknál szigorúbb előírást tartalmaz, ezért a módosításnak nem lehet
visszamenőleges hatálya. A kihirdetést követően hatályba lépő új feltételeknek csak a
kihirdetést követő napot követően felkért bizottsági tagoknak kell megfelelniük.
a(z) 201. §-hoz
A módosítások egy része technikai jellegű, illetve a törvényen belüli konzisztencia
megteremtését szolgálja.
A Kkt. 180-183. §-ainak módosításának indoka a következő. A hatályos szabályozás alapján a
kamara a kijelölt szerv az EGT tagállamai, illetve harmadik országok közfelügyeleti
hatóságával történő együttműködésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kamara,
mint a könyvvizsgálók szakmai szervezete a külföldi közfelügyeleti hatóságok számára nem
132
fogadható el az együttműködés lebonyolításához. A kamara helyett a nemzetközi
együttműködésre a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság, mint a szakmától független
szerv kijelölése indokolt.
A módosítások egy része a mentori rendszer módosításával kapcsolatos összhang
megteremtését szolgálja.
A módosítások harmadik köre a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos módosításokkal való
összhang megteremtését szolgálják.
a(z) 202. §-hoz
A kamara helyett a nemzetközi együttműködésben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
kijelölése vált indokolttá, ezért a 183/A. § hatályon kívül helyezése a törvényi konzisztencia
megteremtése érdekében szükséges.
A Kkt. 5. §-a g) pontjának hatályon kívül helyezésének indoka, hogy az okleveles
könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga, a szakmai kompetencia vizsga,
valamint a különbözeti vizsga engedélyezése indokolatlanul minősül közigazgatási hatósági
eljárásnak. Az eljárások során a kérelmező részéről nem merülnek fel olyan garanciális
igények, melyekre tekintettel az engedélyezést a Ket. eljárásoknak megfelelően kellene
lefolytatni, továbbá felesleges adminisztrációs terhekkel jár mind az ügyfél, mind az eljáró
hatóság szempontjából.
A Kkt. 91. § (2) bekezdés a) pontjában a szakirányú feltétel hatályon kívül helyezésének
indoka, hogy a tapasztalatok szerint a képzési programba történő felvételi eljárásoknál több
esetben értelmezési kérdéseket vet fel a szakirány megítélése.
21.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítás a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
közötti összhang megteremtését szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 203. §-hoz
A módosítással javul az összhang a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi
fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény és a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény között, és lehetővé válik a fióktelepek részére is az
egyszerűsített éves beszámoló készítése, továbbá pontosításra kerül a külföldi vállalkozás
számviteli beszámolójának letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége.
a(z) 204. §-hoz
A fiók tv-t módosító rendelkezéseket először a 2011. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni.
E törvénynek az fiók tv-t módosító rendelkezései a 2010. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra is alkalmazhatók.
133
22.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 205. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 2007-es módosítása alapján 2008. január 1-jétől
a részvénytársaságok esetében akkor kötelező a könyvvizsgálat, ha azt vagy a számviteli
törvény, vagy a társasági szerződés, vagy - a köztulajdon védelme érdekében - törvény
előírja. A Gt. zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó előírásai azonban úgy
rendelkeznek, hogy az alapszabályban meg kell határozni a könyvvizsgáló személyét. Ez
alapot adhat a törvény olyan irányú értelmezésére, amely szerint a zártkörűen működő
részvénytársaságok könyvvizsgálati kötelezettségére nem a Gt. előzőekben említett általános
szabályai vonatkoznak, hanem feltétel nélkül minden esetben kötelező számukra a
könyvvizsgálat. A Gt. Javaslat szerinti módosítása egyértelművé teszi, hogy a zártkörűen
működő részvénytársaságok könyvvizsgálata esetében is a Gt. főszabályait kell alkalmazni.
a(z) 206. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
IX.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 207. §-hoz
A törvénymódosítás főszabály szerint - meghatározott kivételekkel - 2011. január 1-jén
lépnek hatályba.
A Javaslat Tao tv-t érintő módosításai eltérő időpontban lépnek hatályba. A 2010. január 1-
jén hatálybalépő rendelkezések mellett az általános, 10 százalékos társasági adókulcsot
megállapító rendelkezés, és az azzal összefüggő egyéb jogtechnikai jellegű módosítások
2013. január 1-jén lépnek hatályba.
A főszabálytól eltérően - a vonatkozó irányelvek hatálybalépéséhez igazodva - az áfa-
törvényt érintő egyes rendelkezések hatályba lépése 2011. március 3-a.
A VPtv-t módosító rendelkezések 2010. november 27-én lépnek hatályba.
E törvénynek a Kkt.-t módosító rendelkezései fő szabályként 2011. január 1-jén lépnek
hatályba. Ettől eltérően az azonnal alkalmazni kívánt rendelkezések a kihirdetést követő
napon, míg a megfelelő felkészülést igénylő, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók
könyvvizsgálóinak minőségellenőrzésére vonatkozó előírások 2011. július 1-jén lépnek
hatályba.
a(z) 208. §-hoz
Technikai dereguláció.
24.	Átmeneti rendelkezések
a(z) 209. §-hoz
A 2008/9/EK tanácsi irányelv módosította az EU-ban letelepedett, de a visszatérítés helye
szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok számára történő hozzáadottérték-adó
134
visszatérítésre vonatkozó eljárást azáltal, hogy a régi papíralapú rendszer helyébe elektronikus
rendszer lépett. A 2010. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok értelmében a visszatérítési
kérelmeket legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig kell
benyújtani a letelepedés helye szerinti tagállamnak. Az eljárás gyakorlati alkalmazása során
több tagállamban problémák merültek fel. Annak érdekében, hogy az adóalanyok ne essenek
el emiatt a visszatérítendő adó összegétől, a Tanács elfogadta a nem a visszatérítés helye
szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a
2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak
megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelv módosítását tartalmazó irányelvet.
Ennek értelmében a 2009-es visszatérítési időszakokra vonatkozó kérelmek benyújtásának
határidejét kivételesen 2011. március 31-ig meghosszabbítják. Ezt az irányelvi módosítást
ülteti át a Javaslat, továbbá tekintettel arra, hogy a visszatérítési kérelmek benyújtására
eredetileg előírt határidő hamarabb lejárt, minthogy az említett irányelv elfogadása
megtörtént, rendelkezni kell, hogy a köztes időszakban benyújtott kérelmezők se essenek el a
visszatérítési igényük érvényesíthetőségétől.
25.	Jogharmonizációs záradék
a(z) 210. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
MELLÉKLETEK
1.	számú melléklet
Az adóterhet nem viselő járandóság adójogi kategóriájának megszűnése, és a hatályos Szja
törvény alapján adóterhet nem viselő járandóságként meghatározott juttatások adómentes
juttatássá válása miatt számos ponton módosul az Szja törvény 1. számú melléklete.
Az adóterhet nem viselő járandóság a hatályos szabályok szerint olyan adóköteles jövedelem,
amelyet az adó megállapítása során figyelembe kell venni, de a rá eső adót nem kell
megfizetni, szerepe abban jelentkezik, hogy - köznyelvileg - feltolja a többi jövedelmet az
adótábla mentén. Tekintettel arra, hogy az egy kulccsal történő adóztatás bevezetése miatt
erre nincs szükség, a Javaslat az adómentes jövedelmek közé sorolja a hatályos szabályok
szerinti adóterhet nem viselő járandóságokat (például nyugdíj).
Ennek megfelelően 2011. január 1-jétől adómentes jövedelemnek minősül - többek között -:
•	a nyugdíj, a nyugdíjas magánszemélyt megillető baleseti járadék, a nyugdíjkorhatárt
elért magánszemély által kapott jövedelempótló kártérítés;
•	a gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás,
nevelőszülői díj;
•	az ápolási díj, a szociális gondozói díj;
•	az ösztöndíj-jellegű juttatások, az ösztöndíjas foglalkoztatott meghatározott juttatásai,
a hallgatói munkadíj;
•	a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve
rubin díszoklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatás;
•	a szépkorúak jubileumi juttatása;
•	a felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
•	a gazdaságátadási támogatás;
•	a munkáltatói lakáscélú támogatás, amely adómentességének és juttatásának
részletszabályait is - változatlanul - tartalmazza a törvény;
135
•	a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a vagyonelemek házastársi
megváltásának adómentessége az ingatlan mellett minden jogra és az értékpapírra is
kiterjed, ezért az adómentességet biztosító rendelkezés a lakással kapcsolatos
adómentességek közül átkerül az egyéb indokkal adómentes bevételek közé.
Adómentes továbbá - a hatályos szabályokkal azonos feltételek mellett - a termőföld
haszonbérbe-adásából származó bevétel.
A Javaslat újrafogalmazza, pontosítja az elemi kár, katasztrófa esetén adható kártérítések
adómentességére vonatkozó szabályt, egyértelművé téve, hogy a közelmúltban bekövetkezett
környezeti katasztrófával összefüggésben a munkáltató által adott segély, támogatás is
adómentes.
2.	számú melléklet
A Javaslat rendelkezést iktat be az Szja tv. 11. számú mellékletébe az egyéni vállalkozói
tevékenység költségelszámolására vonatkozó általános rendelkezéseket a tevékenység
szüneteltetése időszakában beszerzett anyagok és tárgyi eszközök elszámolására vonatkozóan.
3.	számú melléklet
A termékkörben tapasztalt áfa-csalások visszaszorítása érdekében a fordított adózással
adóztatandó hulladékok köre a használt akkumulátorokkal egészül ki.
4.	számú melléklet
A Javaslat szerint a Htv. melléklete két ponton módosul. Egyfelől a Javaslat az építőipari
tevékenységet végzőkre irányoz elő egy sajátos megosztási módot, másfelől rögzíti, hogy a
székhely szerinti településre legalább mekkora nagyságú iparűzési adóalapot kell osztania a
vállalkozónak.
Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára - a többi adózóhoz képest -
nagyobb adminisztrációt jelent az egyes építkezések helye szerinti településekre való
iparűzési adóalap-megosztás, mint a klasszikus telephelyekre vonatkozó adóalap-megosztás,
mert a munkavállalók éven belül sokszor több építkezésen dolgoznak, gyakran váltakozó
módon, s mindezek követése külön adminisztrációt igényel.
Ezért a Javaslat az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára lehetővé tesz egy -
a döntésüktől függő - a hatályos szabályok szerinti megosztási módokhoz képest egyszerűbb
megosztási módszert is.
A Javaslat szerint ennek lényege, hogy a teljes adóalap 50 %-át a székhely és a „klasszikus”
(nem építőipari tevékenység miatt előálló) telephely szerinti településekhez a hatályos
megosztási módok szerint kell megosztani. Az adóalap másik 50 %-át pedig az egyes
építkezések miatt telephellyé váló települések között, mégpedig az ott előállított építőipari
teljesítmény arányában. Konkrétan: a településen végzett építőipari tevékenységből származó
számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló,
építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék,
késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó építkezés miatt telephellyé váló
településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes számviteli törvény szerinti
értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel
összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke
együttes összegében képviselt aránya szerint lehet megosztani az adóalapot.
136
A Htv. hatályos rendelkezése értelmében a vállalkozónak a székhely szerinti településen
mindig keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége, s e
településre mindenképp kell valamilyen összegű adóalaprészt osztania (a székhely szerinti
településen az adóalap nem lehet nulla, hiszen a székhelyhez mindig köthető vállalkozási
résztevékenység). Gondot jelent ugyanakkor a vállalkozó számára a székhely szerinti
településre való adóalap-megosztás nagyságának meghatározása, illetve sokszor vitát gerjeszt
az adóhatóság és a vállalkozó között, ha a vállalkozónak van más településen telephelye, s a
székhely kvázi csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezetés csak „papíron” zajlik a
bejegyzett székhelyen, ekképp a székhely szerinti településhez csak minimális tevékenység, s
minimális adóalap-rész kapcsolódik).
Ezért a Javaslat külön szabályként rögzíti, hogy - a személyi jellegű ráfordítás-arányos és az
ún. komplex iparűzési adóalap-megosztás esetén - az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe
veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell
kimutatni. Ezzel függ össze az is, hogy a Javaslat szerint nem alkalmazható az eszközérték
arányos megosztás, ha a székhely szerinti településre eszközérték nem jut (ezen megosztási
módszernél ugyanis a személyi jellegű ráfordítás nem vehető figyelembe, így nem írható elő
minimális adóalap-rész).
5.	számú melléklet
Lásd a(z) 172. §-hoz tartozó indokolást.