﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1377. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. október
2010. évi......törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb,
átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás
korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású
szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása,
továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő
bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt
alkotja:
I.	FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE,
FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei
1.	§ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és
fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a
miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el.
(2)	A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi
költségvetésben önálló fejezetet képez.
(3)	A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési
támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és
felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített
bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható
forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.
2.	§ A NAV székhelye Budapest.
3.	§ (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A
közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek.
(2)	A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai
feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.
(3)	A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi
személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szervek.
4.	§ (1) A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság
adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú
adóztatási szervek.
(2)	A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve.
A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.
(3)	A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel
rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei.
(4)	A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket
működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal
nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.
3
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete
5.	§ (1) A kijelölt miniszter
a)	felügyeli az adóztatás, a vámok és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és
díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét,
b)	felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más
jogszabályok végrehajtását,
c)	előterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti rendszerére, feladataira vonatkozó
törvények vagy kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy kormányrendelet
felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben,
d)	feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a
NAV vezetőjétől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, továbbá -
amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely ügyről
tájékoztatást kérhet,
e)	adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és
díjakat is) megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének jogszabálysértő határozatát
(végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az
eljárás lefolytatására utasítja,
f)	a NAV vezetőjének különösen az adóztatás, a vám- és jövedéki igazgatás működési
feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást adhat,
g)	ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály önállóan vagy az érintett miniszterrel
egyetértésben gyakorolt jogkörébe utal.
(2)	A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének
gyakorlását másra nem ruházhatja át.
(3)	A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő
eszközöket.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői
6.	§ (1) A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a
NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a
hatáskörébe utal.
(2)	A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.
(3)	A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező
magyar állampolgár nevezhető ki.
(4)	A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.
7.	§ (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV
elnöke nevezi ki, és menti fel.
(2)	A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai
végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.
(3)	A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének támogatására szakfőigazgató
nevezhető ki. Egy elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két szakfőigazgató működhet. A
szakfőigazgatót - az érintett elnökhelyettes javaslatára - a NAV elnöke nevezi ki, és menti
fel.
4
8.	§ (1) A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, a
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által - az érintett
elnökhelyettesek javaslatára - kinevezett főigazgató vezeti.
(2)	A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett
főigazgató vezeti.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti főigazgató az általa vezetett szervet képviseli, és a
szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az (1)-(2) bekezdés szerinti szervek szakmai
tevékenységének irányításában az elnök által - a főigazgató javaslatára - kinevezett
főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.
(4)	A bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket
és az alsó fokú vámszerveket - a felettes szerv főigazgatójának javaslatára - az elnök által
kinevezett igazgató vezeti.
(5)	A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett szervet képviseli, és - a 9. § szerinti
eltéréssel - a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti szervek szakmai
tevékenységének irányításában a felettes szerv főigazgatója által - az igazgató javaslatára -
kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt.
(6)	A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét a felettes szerv főigazgatója által kinevezett
-	főosztályvezetői besorolású - hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető az általa vezetett szervet
képviseli, és az e szervhez telepített hatáskör gyakorlója.
9.	§ A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés
szerint kinevezett igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezetői besorolású kirendeltségvezető
látja el, aki a kirendeltséghez telepített hatáskör gyakorlója.
10.	§ (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével
-	a kijelölt miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetője, a
szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.
(2)	A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervének igazgatója felett a munkáltatói jogkört -
a kinevezés és felmentés kivételével - a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.
(3)	Az alsó fokú adóztatási szerv illetve az alsó fokú vámszerv igazgatója felett a
munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - a felettes középfokú adóztatási
szerv illetve a felettes középfokú vámszerv főigazgatója gyakorolja.
(4)	A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének hivatalvezetője felett a munkáltatói
jogkört a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.
(5)	A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes felett a munkáltatói
jogkört a főigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.
(6)	A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- és alsó fokú szerveinél - a
(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.
(7)	A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervénél a munkáltatói jogkör gyakorlója a bűnügyi
főigazgatóság főigazgatója.
11.	§ A 10. § (2)-(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter
vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet
tartalmazza. Az elnök hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörök az elnök által kijelölt
vezetőre írásban átruházhatók. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható
tovább.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete
12.	§ (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a
középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.
5
(2)	A középfokú adóztatási szervek illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az
elnök.
(3)	A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.
(4)	A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bűnügyi
főigazgatóság, illetve a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök.
(5)	Az informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat
ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt állnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai
13.	§ (1) A NAV feladata:
a)	a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az
Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező
befizetés,
b)	a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-
visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
c)	a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező
befizetések
megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és
ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
(2)	A NAV
a)	ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a
pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,
b)	végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak
összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt
vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,
c)	feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és
az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,
d)	Központi Hivatala, illetve az informatikai feladatokat ellátó intézetei összegyűjtik és
tárolják az adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási
eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e
feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat
teljesít,
e)	a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással
kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a
polgári jogi igény előterjesztésére a NAV középfokú adóztatási szervei illetve középfokú
vámszervei jogosultak; e szervek teszik meg az általuk és az irányításuk alá tartozó alsó fokú
szervek által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést,
f)	lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló
2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,
g)	a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és
munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát
el,
h)	a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére
ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és
lebonyolítását,
/') az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági
társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja.
(3)	A NAV
a)	végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az
informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,
6
b)	végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi
együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív
segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások
előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét
a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,
c)	végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott
projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,
d)	végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és
koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.
(4)	A NAV adóigazgatási jogkörében
a)	eljáró adóztatási szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi
területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal,
b)	a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és
rendelkezésre álló bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást
ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,
c)	ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az
egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt
feladatokat,
d)	ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia
beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe
utalt feladatokat,
e)	lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos
nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az
adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások
eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár
megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról
évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,
f)	ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával,
ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magán-
nyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és
vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
g)	ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak
nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a
munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és
vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
h)	az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban
meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a
fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának
megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint
elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős
miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,
/) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a
vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések
tekintetében a hitelezői (hitelezői képviseleti) feladatokat; a végrehajtási eljárásban ellátja a
végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat,
j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással
kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a
szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával
kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő
szabálysértési hatósági feladatokat.
(5)	A NAV vámigazgatási jogkörében végzi
7
a)	a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,
b)	a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a
vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,
c)	közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási
szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott
követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
d)	a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását,
nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
e)	a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és
utólagos ellenőrzési feladatokat,
f)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez
kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.
(6)	A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi
a)	a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,
b)	a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel
kapcsolatos feladatokat.
(7)	A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények
megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával
kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.
(8)	A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében
a)	végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és
elbírálását,
b)	ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó
jogszabályok keretei között,
c)	végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
d)	végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését,
kísérését,
e)	jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak
végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyar Köztársaság területén -
az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési
tevékenységet,
f)	végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre
vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös
határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek
kivételével,
g)	a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.
(9)	A NAV végzi továbbá
a)	külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák
forgalmának ellenőrzését,
b)	a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
c)	a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és
hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
d)	a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
e)	az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos
adóztatási és ellenőrzési feladatokat.
(10)	A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
14.	§ A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva
kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység
gyakorlása során támogatni.
8
II.	FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Általános rendelkezések
15.	§ (1) A NAV személyi állománya
a)	kormánytisztviselőkből,
b)	szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyőr)
c)	kormányzati ügykezelőkből (a továbbiakban: ügykezelő) és
d)	munkavállalókból
áll.
(2) A NAV személyi állományába tartozó
a)	kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010.
évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
b)	pénzügyőrökre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),
c)	munkavállalókra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.)
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
16.	§ (1) Pénzügyi nyomozó:
a)	az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati
feladatait látja el,
b)	a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat
kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó
tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
17.	§ A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 90. § (1) és (2) bekezdései, 99. § (1) és
(2)	bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a, 100/B. §-a, 101. §-a, 103. § (1)-(3) bekezdései, 116/A. §-
a,	118. § (3) bekezdése, 245/H. §-a, és a 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem
alkalmazhatóak.
18.	§ A NAV kormánytisztviselői tekintetében a Ktv. 34. § (1)-(6) bekezdései és a 47. §
(4)	bekezdése nem alkalmazhatók. A kormánytisztviselő tekintetében a NAV által bevezetett,
a kijelölt miniszter által jóváhagyott teljesítményértékelő rendszert kell alkalmazni.
Vezetői munkakörök, beosztások, besorolás, díjazás, és egyéb juttatások
19.	§ (1) A NAV vezetői munkakörei, beosztásai: elnök, elnökhelyettes, szakfőigazgató,
főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, igazgató-helyettes, főosztályvezető,
főosztályvezető-helyettes, osztályvezető.
(2)	A vezetői munkakört, beosztást betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett
szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.
20.	§ (1) A pályakezdő kormánytisztviselő és pénzügyőr gyakornoki besorolást kap.
(2)	A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és a beosztásának
betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pénzügyőr
a)	egy év jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,
b)	három év jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
9
c)	nyolc év jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,
d)	tizenhat év jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
e)	huszonöt év jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos,
besorolást kap.
(3)	A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr
a)	két év jogviszonyban töltött idő után előadó,
b)	tizenkét év jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
c)	harmincegy év jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs,
besorolást kap.
(4)	A kormánytisztviselő - a jogviszony időtartamától függetlenül - magasabb besorolási
fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben kiválóan alkalmas minősítést kap, és
kimagasló munkát végez.
(5)	A pénzügyőr a Hszt. szerinti előmenetel biztosítása érdekében - a jogviszonya
időtartamától függetlenül - magasabb besorolási, illetve fizetési fokozatba sorolható.
21.	§ (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok
tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok
különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt, illetve a beosztási illetményt.
(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
22.	§ (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve pénzügyőr esetén a
beosztási illetmény mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a)	a NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a
beosztási illetménye az illetményalap 9,00-szerese,
b)	a NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr
esetén a beosztási illetménye az illetményalap 8,50-szerese,
c)	a NAV Központi Hivatalában az osztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a
beosztási illetménye az illetményalap 8,00-szerese,
d)	a NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a
főosztályvezető alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az illetményalap
8,80-szerese,
e)	a NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a
főosztályvezető-helyettes alapilletménye, pénzügyőr esetén a beosztási illetménye az
illetményalap 8,50-szerese.
23.	§ (1) Az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértékét - a (2)-(3) bekezdés szerinti
eltéréssel - a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a kormánytisztviselők,
ügykezelők illetve munkavállalók tekintetében a 4. számú melléklet, a pénzügyőrök
tekintetében az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézeténél az illetménykiegészítés
(bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek illetve az 5. számú mellékletnek a középfokú
szervre vonatkozó irányadó mértékével azonos.
(3)	A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó
fokú adóztatási szerveinél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú
mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.
(4)	A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény (alapbér), az 5. számú
melléklet esetén a vetítési alap a beosztási illetmény.
24.	§ (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény,
pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 60 %-a.
(3)	A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az
alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50 %-a.
(4)	A NAV Központi Hivatalában az osztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény,
pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 30 %-a.
10
(5)	A NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a
főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50
%-a.
(6)	A NAV bűnügyi főigazgatóságánál - a középfokú és alsó fokú szervek kivételével - a
főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási
illetmény 35 %-a.
25.	§ (1) A kormánytisztviselő alapilletményének megállapításánál a Ktv. 43. §
(4)	bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatali szervezet vezetője a
tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó
alapilletményét legfeljebb 50 %-kal emelheti meg.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hszt. szerinti minősítéstől, szolgálati jellemzéstől
függően a pénzügyőrnek a besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 50 %-kal
magasabban, illetve legfeljebb 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.
26.	§ A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten
fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben
meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt
állapíthat meg a NAV elnöke. A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi
Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
27.	§ (1) A pénzügyőr szolgálati jogviszonya alapján havonta járó illetményét száz forintra
kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az
általánostól eltérő illetmény megállapításnak.
(2) A pályakezdő pénzügyőrt a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell
besorolni.
28.	§ Ahol a Hszt. illetményalapot említ, azon a kormánytisztviselőre vonatkozó
illetményalapot kell érteni.
29.	§ (1) A pénzügyőr illetménye beosztási illetményből, rendfokozati illetményből,
illetménykiegészítésből, valamint jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén
illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege
képezi az alapilletményt.
(2)	A beosztási illetmény szempontjából a tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú
pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú
pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti II. besorolási osztályba kell besorolni.
(3)	A fizetési fokozatban történő előresorolás szempontjából hivatásos jogviszonyban
eltöltött idő számításánál - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli
szabadság tartalmát kivéve - a 6 hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadság nem vehető
figyelembe.
(4)	A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a
2.	számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.
30.	§ A vezetői beosztást betöltő pénzügyőr vezetői illetménypótlékra jogosult, melynek
összegét a beosztási illetmény 6. számú mellékletben meghatározott százaléka képezi.
31.	§ (1) A Ktjv. 23. §-ában foglaltakat a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a)	25 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b)	30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c)	35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d)	40 és ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 7
havi illetménynek megfelelő összeg.
(3)	A kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a
kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása esetén ki kell fizetni:
a)	a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
11
b)	a 30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c)	a 35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d)	a 40 év és az ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után
járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 3 év vagy ennél kevesebb
van hátra.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is
megfelelően alkalmazni kell.
32.	§ A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatása tekintetében a mindenkor
hatályos Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A pihenőidő
33.	§ (1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt illetve kormányzati ügykezelőt évi 25
munkanap alapszabadság illeti meg.
(2)	A NAV személyi állományának az alapszabadságon	felül besorolásától függően
pótszabadság jár.
(3)	A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr
esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	fogalmazó besorolásnál	3 munkanap
b)	tanácsos besorolásnál	5 munkanap
c)	vezető-tanácsos besorolásnál	7 munkanap
d)	főtanácsos besorolásnál	9 munkanap
e)	vezető-főtanácsos besorolásnál	11 munkanap
(4)	Középfokú iskolai végzettségű/szakképzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr
esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	előadó besorolásnál	5 munkanap
b)	főelőadó besorolásnál	8 munkanap
c)	főmunkatárs besorolásnál	10 munkanap
(5)	Ügykezelő esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	2-10 éve s j ogvi szony e setén	2 munkanap
b)	11-20 éves jogviszonytól	3 munkanap
c)	21-30 éves j ogvi szonytól	4 munkanap
d)	30 éves jogviszony felett	5 munkanap
(6)	Munkaviszonyban állók esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	2-10 éves munkaviszony esetén	1 munkanap
b)	11-20 éves jogviszonytól	3 munkanap
c)	21-30 éves j ogvi szonytól	4 munkanap
d)	30 éves jogviszony felett	5 munkanap
(7)	Vezetők esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	igazgató-helyettes, osztályvezető	12 munkanap
b)	főigazgató-helyettes, igazgató, főosztályvezető-helyettes	13 munkanap
c)	főigazgató, szakfőigazgató, főosztályvezető	14 munkanap
d)	elnök, elnökhelyettes	15 munkanap
Összeférhetetlenség
34.	§ A Hszt. 65. § (3) bekezdés b) pontjának első fordulatától eltérően a NAV személyi
állományában álló pénzügyőr csak a NAV elnöke engedélyével létesíthet gazdasági
társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes
közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági
társaságban vezető tisztségviselői viszonyt.
12
III. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJÁNAK, ÉS
A NEM HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ PÉNZÜGYI NYOMOZÓNAK AZ
INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, ÉS
A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAG ÁLTAL ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ
ESZKÖZÖK
Általános rendelkezések
35.	§ A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési,
bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési,
mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását
végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó
pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver
viselésére jogosultak.
36.	§ (1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:
a)	a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság
államterületén belül igazoltatni,
b)	ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott
zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének
megtörténtét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek,
adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti
közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával -
megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken
tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok
csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon
megvizsgálhatja,
c)	a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó
egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése,
mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket
megtenni; e célból a vám és nem közösségi adók tekintetében a jogszabálysértés
elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy
elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja; ez a jogosultság és
kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél szolgálatban
levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni
kell,
d)	a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve
adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége
operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni
olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján
valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait
megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való
belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy
kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni,
amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk
azonosításához szükséges adatokat,
e)	a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért,
illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt,
akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény
13
foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának
eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a
NAV előállítást foganatosító vámszervének vezetője, illetve az előállítást foganatosító
kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával
meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell,
és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,
f)	a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során - a vám- és jövedéki jogszabályok és a
NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése,
gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali
beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a
feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy
vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és
amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel,
kérheti igazolt költségeinek megtérítését.
(2)	Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében,
testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az
ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés
megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége
operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez.
Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető
el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg.
(3)	A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles
alávetni magát.
37.	§ A NAV a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni
Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló
törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai
alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.
Közös szabályok a kényszerítő eszközökre
38.	§ (1) A pénzügyőr e törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges
ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt
alkalmazhat.
(2)	A pénzügyőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a
szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés
megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés
eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.
(3)	A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása
mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással
jár.
(4)	A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi
élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére -
amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet
orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.
(5)	A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt
lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell
arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
14
39.	§ (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem
esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
(2)	A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést
tesz.
(3)	A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.
(4)	A 40. §-50. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt
panasznak, mint jogorvoslatnak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akivel
szemben az intézkedést foganatosították.
(5)	A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél
(kirendeltségnél) illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől
számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője (az intézkedést
foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetője) illetve nyomozó szerv vezetője
indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a
határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél) illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az
elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy
összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni,
kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség) illetve nyomozó szerv
a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy
kiegészíti.
(6)	A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással
ellátott határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy
megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további
tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a
határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó vámszervet
(kirendeltséget) illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát
írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség) illetve nyomozó szerv
útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat,
amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára
vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére
jogosult.
Testi kényszer
40.	§ (1) A pénzügyőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel
cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
(2)	A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi
fogásokat is.
Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetve más eszköz alkalmazása
41.	§ (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy
elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat:
a)	a saját testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül
veszélyeztető támadás elhárítására,
b)	a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2)	A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a
kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.
15
Szolgálati kutya alkalmazása
42.	§ (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül -
kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(2)	A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az
intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.
(3)	A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen
intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.
Útzár telepítése
43.	§ A pénzügyőr a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása
céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a
bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes
rendőrhatóságtól.
Bilincs alkalmazása
44.	§ (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt
vagy korlátozott személy:
a)	támadásának megakadályozására,
b)	tettleges ellenszegülésének megtörésére,
c)	szökésének megakadályozására,
d)	önkárosításának megakadályozására.
(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását.
A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására
milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet
más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.
Lőfegyverhasználat
45.	§ (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint
illeti meg.
(2)	Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként
elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként
használhat.
(3)	A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a kijelölt miniszter a
rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.
(4)	Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem
lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető
lövés.
(5)	A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.
(6)	Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni,
vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak
az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.
(7)	A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.
46.	§ A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra
jogosult:
16
a)	az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
b)	a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint
c)	a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel,
robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének
megakadályozására.
47.	§ Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha
a)	az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat
feltételei nem állnak fenn,
b)	a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.
48.	§ (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:
a)	felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel,
b)	más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
c)	figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,
d)	figyelmeztető lövésnek.
(2)	A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, „a törvény
nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni.
(3)	A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és
lehetőleg kárt se okozzon.
49.	§ (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők,
ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a
késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást
elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.
50.	§ (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen
elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a
helyszínt biztosítja.
(2)	A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője
vizsgálja.
IV.	FEJEZET
TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
Általános rendelkezések
51.	§ (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a
továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt
bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető
kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok
megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság
tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében - e törvény
keretei között - titokban információt gyűjthetnek.
(2)	Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi
személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók
nyilvánosságra.
17
(3)	A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye
tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során - külön engedély nélkül -
megismerhetik a minősített adat tartalmát.
52.	§ E fejezet alkalmazásában:
1.	álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény
elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében
e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;
2.	bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő
olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét
képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése
érdekében;
3.	ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek
során - a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett -
lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a
bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő
behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását
annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők
legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;
4.	fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró - kilétét leplező - pénzügyi
nyomozó;
5.	mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan
együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet,
amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel
összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további
vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény
történeti tényállása megismerhető legyen;
6.	súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel fenyeget.
Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
53.	§ (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási
(a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében
a)	informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt
vehetnek igénybe,
b)	az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó
igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,
c)	saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi
nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel,
fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
d)	a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt,
valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot,
terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt
gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai
eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,
e)	a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt
esetben - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - csapdát alkalmazhatnak,
f)	mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott
szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá - az ügyész
engedélyével - álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve - a 37. §
18
rendelkezéseinek figyelembevételével - ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett
nyomozót alkalmazhatnak,
g)	ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének
megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének
megóvása érdekében - pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi
nyomozót - igénybevételével helyettesíthetik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi
személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos
együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a
bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos
szolgálati, kormánytisztviselői, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve
munkajogviszony létesítését.
(3)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön
megállapodás alapján meghatározott időtartamra - a (2) bekezdés szerinti jogviszony
létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
(4)	A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál,
ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos
Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(5)	A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a
hatályos jogszabályok keretei között - a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása
tartalmazza.
(6)	Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya
fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének
tájékoztatásával alkalmazható.
(7)	A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan
együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény
védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi
nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű
nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat
helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési
érdek megszűnt.
(8)	Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által
a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. §
(2)	bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Leplezett figyelés elrendelése
54.	§ A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett
figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít
elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert
alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület
nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel
kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett
figyelésre irányuló jelzés végrehajtása
55.	§ (1) Ha a pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - az
intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a
Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti
19
személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. §
(1)	bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2)	A pénzügyi nyomozó - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés
céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját
közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
(3)	A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az
intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés
végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a
külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló
jelzést kibocsátó hatóságnak:
a)	az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az utazás útvonala és az úti cél,
d)	az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai,
e)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
f)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz
nem alkalmazható.
Az együttműködők díjazása
56.	§ A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű
anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.
A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése
57.	§ (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának
(1)	bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése
alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban
állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető
bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének
érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-
(4)	bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez
szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését
kezdeményezheti.
(3)	Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján
megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét
szándékosan kioltotta.
A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben
58.	§ (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának
(2)	bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának
(2)	bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésénekf) pontja szerint
a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény
bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének
érvényesítéséhez fűződő érdeket.
20
(2)	A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek
okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási
megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést
kell alkalmazni.
(3)	A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az
(1)	bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt
követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
Adatkérés
59.	§ (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében
az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a
szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá
kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak,
értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől.
A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az
adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a
megkeresésben megjelölt célra használható fel.
(2)	A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése
érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől illetve
vámszerveitől.
(3)	A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást
nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel
ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy
szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg
intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így
beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.
A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok
60.	§ (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel
összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot
szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli
szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.
(2)	Speciális működési kiadásnak minősülnek a NAV titkos információgyűjtő
tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához
közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3)	A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú
tagjának a szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a
kormánytisztviselői jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla
legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az
érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell
bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve
az érintett részére igazolást kiadnia.
(4)	A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttműködő
magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési
kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os
forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont
adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az
igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
21
61.	§ (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára
vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn.
Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.
(2)	A fedőintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV bűnügyi
főigazgatósága költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési
kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett
kell biztosítani.
(3)	Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV bűnügyi főigazgatóságát illeti.
(4)	Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.
(5)	A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön
korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.
62.	§ (1) A speciális működési kiadás felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése
kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi
szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.
(2)	A NAV illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő
ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos
információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott
titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
(3)	A bűnügyi főigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a
társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai
adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel,
valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos
eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön
megállapodásban rögzíti.
Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
63.	§ (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében
meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében
a)	lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai
eszközzel rögzíthetik,
b)	lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és
rögzíthetik,
c)	levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt
technikai eszközzel rögzíthetik,
d)	közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított
közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
e)	az interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során
keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják.
(2)	Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a
titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre
vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem
kezelhetők és nem használhatók fel.
(3)	A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre
szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott
22
meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy
felkutatására, továbbá
a)	az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
b)	az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve
-	ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete
esetén.
(4)	Az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési szolgáltató,
illetve a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.
(5)	A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő
eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.
64.	§ (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az
azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot,
b)	az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,
c)	az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,
d)	az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.
(3)	A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes
helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban:
bíró) engedélyezi.
(4)	A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72
órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek
hiánya miatt elutasítja.
(5)	A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként
legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal
ismételten meghosszabbíthatja.
65.	§ (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna,
amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő
érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a
különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).
(2)	A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell
nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból,
változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.
(3)	A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz
alkalmazásának megszüntetését, ha:
a)	az engedélyben meghatározott célját elérte,
b)	az engedélyben megállapított határidő lejárt,
c)	nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
d)	a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.
(4)	A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített
információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
23
(5)	A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell
semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az
ügyben nem érintett személy adatait.
(6)	A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített
adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.
V.	FEJEZET
AZ ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA,
ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK
Az adatkezelés általános szabályai
66.	§ (1) A NAV a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban:
bűnüldözési) feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján
hatáskörébe tartozó feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb
államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a
büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és
vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók,
ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli,
továbbá más adatokat kezel.
(2)	Az egyes feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.
67.	§ (1) Az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe
tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással
kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV
vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva
megismerheti, felhasználhatja, ide értve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő
kiválasztás során történő felhasználását is. Az olyan, a NAV adóztatási szervénél illetve
vámszervénél keletkezett (meglévő) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés
szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell, az adóztatási szerv illetve a
vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének.
(2)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó
adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással
kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és
átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell
irányadónak tekinteni.
68.	§ Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti
adatszolgáltatást illetve adatátadást - ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak -, az
adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.
Bűnügyi adatkezelés
69.	§ (1) A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges
adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.
(2)	A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV
nyomozó hatósága kezeli, továbbá a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán
működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei az e jogkörükben
foganatosított eljárásukkal kapcsolatos adatokat továbbítják a NAV bűnüldözési adatkezelő
rendszerei felé.
24
(3)	A NAV (2) bekezdés szerinti szervei - a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési
tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás
során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot
nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett
megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.
70.	§ (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz
a bűnüldözési feladatok ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet,
de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - nem továbbíthatja.
(2)	A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési
rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az
adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
71.	§ (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához - a NAV saját
nyilvántartásain túl - különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes illetve egyéb adatokat:
a)	állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,
b)	DNS- és ujjnyomat minta elemzése,
c)	bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
d)	törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
e)	titkos információgyűjtés,
f)	a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott
adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor,
statisztikai névjegyzék - szereplő adat,
g)	a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról - például
írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon - nyilvánosságra hozott, bárki által
hozzáférhető adat.
(2)	A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül
kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:
1.	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
2.	a személyi igazolvány nyilvántartásból,
3.	az anyakönyvi nyilvántartásból,
4.	az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó
nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),
5.	a társadalombiztosítási nyilvántartásból,
6.	az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,
7.	a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a
járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási
igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),
8.	külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,
9.	a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,
10.	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
11.	a menekültügyi nyilvántartásból,
12.	a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján
kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,
25
13.	az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
14.	a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek
és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),
15.	a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,
16.	az ingatlan-nyilvántartásból,
17.	az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,
18.	a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból,
19.	a központi szabálysértési nyilvántartásból.
(3)	A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében - a vonatkozó
törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a
banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak
minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot
vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.
(4)	Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9.,
10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások
közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi
nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról
azok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkéréseket hiányos és
töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
(5)	A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás
jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind
az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
72.	§ (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési
feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre
feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:
a)	a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit
a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség
elévüléséig,
b)	a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket,
szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a
büntethetőség elévüléséig,
c)	a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott
személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az
elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének
elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől
számított húsz évig,
d)	szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen
bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai
szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
e)	a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek,
kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre
vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,
f)	olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek
kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség
elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,
26
g)	az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással
kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az
eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az
ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény
büntethetőségének elévüléséig,
h)	a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a
NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményeként
keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő
legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés
esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig,
együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett
nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.
(2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bűnügyi főigazgatóság,
bűnügyi főigazgatóság középfokú szerve) vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban
meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az
érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékozódási,
helyesbítési és törlési jogának gyakorlását - írásban, indokolással ellátva - megtagadhatja
vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását
akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a
megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és
törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló
törvényben biztosított jogainak gyakorlását.
73.	§ (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott
bűncselekmény felderítése és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel -
adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétől illetve
vámszervétől.
(2)	A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott
bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit - a
(4) bekezdés szerinti eltéréssel - egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
(3)	Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV adóztatási szervétől illetve vámszervétől
csak ügyészi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.
(4)	Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi
jóváhagyással vehető át adat illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.
(5)	A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében - ha az
adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a
bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével
összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
(6)	A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új
adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.
74.	§ (1) A NAV az eljárásban résztvevők természetes személyazonosító és lakcím adatait,
továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló
irat selejtezéséig kezeli.
(2)	A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi
kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.
(3)	A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő
elnökhelyettes, a NAV bűnügyi főigazgatóságának főigazgatója, továbbá a bűnügyi
főigazgatóság középfokú szerveinek igazgatója a NAV által kezelt közérdekű adatok
nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.
27
75.	§ (1) A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és
nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést
kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok
kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából
történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban:
2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell
megtenni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy
elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a)	a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a
betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben
meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény
nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és
b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy
nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(3)	A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a
2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő
adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b)	az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre
jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c)	a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d)	a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat
tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt
feltétel.
(4)	A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok
megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyhez a betekintés útján
való hozzáférés történik:
a)	családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési
idő, hely és ország,
b)	jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c)	az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat
időpontja,
d)	a fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e)	az utazás célja,
f)	az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g)	az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h)	a lakóhely,
/) az ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
28
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket
fedező személy adatai.
(5)	A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető
át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem
teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt
nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a
Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a NAV részére a kezdeményezésben
igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a)	a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b)	a fénykép és
c)	bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy
meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.
(6)	A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult,
akinek a feladatköre alapján a NAV elnöke erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti
központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést
követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy
rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi
hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.
76.	§ (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak
a)	a NAV elnöke,
b)	a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettese,
c)	a NAV Központi Hivatala állományába tartozó, az elnök illetve a bűnüldözési
tevékenységét felügyelő elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott
személy,
d)	a NAV bűnügyi főigazgatóságának és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek a
bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,
e)	a pénzügyi nyomozók,
f)	a bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek bűnüldözési
feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,
g)	a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági
hatáskörrel felruházott kirendeltségei állományába tartozó pénzügyőrök e feladatkörükben
eljárva,
h)	a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,
/) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt
kormánytisztviselője, szakmai vezetője,
j) az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott munkatársa, valamint
k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője
tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2)	A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az
(1)	bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében,
a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:
a)	a bíróság,
b)	az ügyészség,
c)	más nyomozó hatóság,
29
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e)	a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,
f)	a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
g)	a NAV-nak az adóztatási szerve és vámszerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám
jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel,
adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,
h)	a törvényben meghatározott más szervezet, személy.
(3)	Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e
törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve
nyilvántartani.
77.	§ (1) A NAV személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre
vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési,
igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére - az EU
nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével - nemzetközi
szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához,
vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a
külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.
(2)	A NAV a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben
keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során
keletkezett adatokat is - nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző,
igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával - az
adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén - továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet
át.
(3)	A NAV az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az
adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás
adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet
haladéktalanul értesíteni kell.
Egyéb adatkezelés
78.	§ (1) A NAV feladatainak ellátása céljából - az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám
jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel,
adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési
adatokon kívül - kezeli még továbbá:
a)	a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait,
lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést,
illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási
rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,
b)	az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az
igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek
nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,
c)	az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében,
valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés
alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.
(2)	Az (1) bekezdés b-c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101-103. §-
a alapján tett intézkedésekre.
30
(3)	A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással
összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
79.	§ A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása
érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy
(felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét,
adóazonosító jelét, állampolgárságát.
80.	§ Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az
információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben
az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a NAV jogosult.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
81.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes
alsó fokú vámszervek kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,
c)	a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó tevékenységére vonatkozó részletes
szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a közép- és alsó fokú adóztatási szerveket,
b)	a közép- és alsó fokú vámszerveket,
c)	az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, valamint a humánerőforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézetet,
d)	a NAV bűnügyi főigazgatóságát, illetve a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit és
alsó fokú szervét,
e)	az Art. 56. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó közigazgatási szervet vagy szerveket,
f)	az Art. szerinti központosított ellenőrzést, illetve a Vtv. szerinti központosított utólagos
ellenőrzést végző szervet vagy szerveket,
g)	a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben a NAV szervezetén belül
szabálysértési hatóságként eljáró szervet,
h)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
82.	§ Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével
kapcsolatos eljárási szabályokat,
b)	a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,
c)	a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának
részletes eljárási szabályait,
d)	a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő
kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál
rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,
31
e)	a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és
fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,
f)	a NAV fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei,
beosztásai tekintetében a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai
alkalmassághoz kötött munkaköröket, beosztásokat és a pszichikai alkalmassági vizsgálat
szabályait,
g)	a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével
összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének
technikai szabályait.
83.	§ A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által
végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.
84.	§ A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével
összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének
technikai szabályait.
Hatályba léptető rendelkezések
85.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetést követő
8.	napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-74. §-ai, 76. §-84. §-ai, 86. §-87. §-ai, 89. §-98. §-ai, 99. § a)-
d)	pontjai, 100. §-102. §, 104. §-132. §-ai, 133. § (1) bekezdése, 134. §-165. §-ai, 167. §-
168. §-ai, 170. §-a illetve 1-10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(3)	E törvény 103. §-a, és 133. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a
tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb
súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés
céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat
alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(5)	E törvény 99. § e) pontja, 166. §-a, 169. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.
A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés
86.	§ E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.
Átmeneti rendelkezések
87.	§ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.
(2)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és
Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának
jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni
jogait és előirányzatait is.
(3)	A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában
állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint
kormánytisztviselői jogviszonyuk illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.
(4)	A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti
munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk,
kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.
32
88.	§ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatalnak az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010.
december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is - valamint a Vám-
és Pénzügyőrség e törvény kihirdetésétől számított 8. naptól beruházást, felújítást érintően új
kötelezettséget az adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi
működést érintően - legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló időszakot érintően - 2010.
december 31-ig vállalhat kötelezettséget.
89.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetve központi szervei - ide nem értve az
informatikai feladatokat ellátó intézeteket - Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell
kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi
főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a
középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási
szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig
hatályba lépjen.
90.	§ (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal elnökét kell érteni.
(2)	Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos
parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell
érteni.
(3)	Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely
szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
szervét kell érteni.
(4)	Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon
2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell
érteni.
(5)	Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - adóztatási szervét kell érteni.
(6)	Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon - a (7) bekezdés kivételével - 2011. január
1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - vámszervét kell
érteni.
(7)	Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési,
nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán
működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell
érteni.
91.	§ (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya
2011. január 1-jével - munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően -
kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át
kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-
je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011.
január 1-je után szűnik meg a jogviszony.
92.	§ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal -
köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
33
Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban
állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig - 2011. január 1-jei hatállyal -
köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám és Pénzügyőrség személyi
állományába tartozó pénzügyőrt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét
megállapítani.
93.	§ (1) A NAV - 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi
állományába tartozó - tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által
meghatározott alapilletmény, illetmény kiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minősülő
illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet
alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző
illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a
vezetői kinevezésben történt változás indokolja.
(2)	Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az
érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes
összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény
összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során
az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott
mérték.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint
megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat
engedélyt.
94.	§ (1) A NAV - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába
tartozó - tagjának a 92. § (2) bekezdése szerinti illetménye, munkabére nem lehet alacsonyabb,
mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző rendszeres
illetménye, munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői
beosztásban történt változás indokolja.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménynek, munkabérnek az alábbiak
minősülnek:
a)	pénzügyőr esetén a 2010. december 31. napján hatályos munkaügyi parancsában
megállapított beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés, rendszeres
illetménypótlék (nyelvpótlék, kiegészítő nyelvpótlék, vezetői pótlék, szolgálati időpótlék,
címpótlék, valamint a Hszt. 322. § (1) bekezdés e)-o) pontjaiban meghatározott pótlékok);
b)	közalkalmazott esetén a 2010. december 31. napján hatályos értesítésben meghatározott
garantált illetmény, munkáltatói döntésen alapuló illetmény, rendszeres illetménypótlék
(nyelvpótlék, címpótlék, veszélyességi pótlék).
(3)	Amennyiben a 92. §. (2) bekezdés szerinti besorolás alapján megállapított rendszeres
illetmény, munkabér nem éri el az (1) bekezdés szerinti összeget, úgy
a)	a pénzügyőrt abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz rendelt
szorzószám és az illetményalap szorzata eléri a pénzügyőr 2010. december 31. napján
hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetményének, szolgálati
időpótlékának, címpótlékának és a Hszt. 322. § (1) bekezdés f)-k), m)-o) pontjaiban
meghatározott pótlékainak együttes összegét,
b)	a közalkalmazottat abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz
rendelt szorzószám és az illetményalap szorzata valamint az illetménykiegészítés összege
eléri a közalkalmazott 2010. december 31. napján hatályos értesítésében megállapított
garantált illetményének, munkáltatói döntésen alapuló illetményének és címpótlékának
együttes összegét.
34
(4)	A (3) bekezdés szabályai szerint megállapított fizetési fokozatot úgy kell tekintetni,
mintha a besorolás szempontjából az érintett rendelkezne a fizetési fokozathoz rendelt
minimális szolgálati idővel.
(5)	Amennyiben a 92. § (2) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege
magasabb, mint a (1) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege, az
illetményt ezen magasabb összegben kell megállapítani az alábbi ütemezés szerint:
a)	2011. január 1. napjával a illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény
rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 90%-át;
b)	2012. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény
rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 95%-át;
c)	2013. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény
rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek a 100%-át.
(6)	A pénzügyőr besorolása a Hszt. 328. § (2) bekezdése szerinti szolgálati idő
figyelembevételével történik.
(7)	Amennyiben az (1) bekezdés szerint járó illetmény, munkabér magasabb, mint az e
törvény alapján az érintettnek megállapítható illetmény, munkabér összege, akkor a NAV
elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.
95.	§ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én
a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó pénzügyőr, aki gazdasági társaságban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő személyes közreműködési
kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető
tisztségviselői viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt
kérni a jogviszony fenntartásához.
(2)	Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés - ami
egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is -
kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség
megszüntetésére.
(3)	Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés
kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.
96.	§ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010.
december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.
97.	§ (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e
törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
nyomozó hatósága folytatja le.
(2)	A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a
rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december
31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám-
és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése
alapján 2011. január 1-ével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények
nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.
(3)	A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó
által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult
büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét
megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. §
e)	pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is
alkalmazni kell.
35
(4)	A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december
31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni
bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig
hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.
98.	§ (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetve a Vám- és Pénzügyőrség által
rendszeresített azon nyomtatványok, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően
is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig - de legkésőbb 2011. december 31-ig - tovább
használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra illetve a
Vám- és Pénzügyőrségre utalnak.
(2)	Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati
igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára
cserélni a következők szerint:
a)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség
hivatásos állományába tartozó - hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselői
jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig,
b)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó - adóellenőri vagy végrehajtói feladatokat ellátó
kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig,
c)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó - b) ponton kívül eső kormánytisztviselőinek a
szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig,
d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség
közalkalmazotti állományába tartozó - kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011.
december 31-ig.
(3)	A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható
díszítőelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai 2011. január 1-jét
követően továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és
Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti
Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló
feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követő, egyébként esedékes első
cseréjekor - de legkésőbb 2013. december 31-ével - kell először alkalmazni.
(4)	A Vám- és Pénzügyőrség azon gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség”
felirat illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot illetve a jelzést
takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni - a gépjármű átfestése nélkül - a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal” feliratot illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
99.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a
Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény
(Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [54. §-55. §],
b)	a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a
Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i
2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [54. §-55. §],
c)	a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az
Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,
36
felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008.
június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [75. §],
d)	a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi
kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)-(2) bekezdés, 74. §
(2)	bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)-c) pontok],
e)	az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i
2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].
Módosító rendelkezések
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
100.	§ Az Art. 5/A. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül kell teljesíteni.”
101.	§ Az Art. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy
megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő
érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”
102.	§ Az Art. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Adóhatóságok:
a)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami
adóhatóság,
b)	a NAV vámszerve, mint vámhatóság (az állami adóhatóság és a vámhatóság a
továbbiakban együtt: állami adó- és vámhatóság),
c)	az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság).
103.	§ Az Art. 11. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és
alcím lép:
„Az adóhatóságok felügyelete
11.	§ (1) Az adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter
a)	az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben
meghatározottak szerint,
b)	felügyeli az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét,
ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok
végrehajtását,
c)	előterjeszti a kormányhoz az önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére
vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a
szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó
jogszabályok megalkotását,
d)	a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az önkormányzati adóhatóságok
vezetőitől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá - amennyiben az
jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges - bármely adózó ügyéről
tájékoztatást kérhet,
e)	az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben megváltoztatja,
megsemmisíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének
37
jogszabálysértő határozatát (végzését), illetve a határozat, végzés meghozatalának
törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja.
(2)	A NAV felügyeletére kijelölt miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
hatáskörét nem ruházhatja át.”
104.	§ Az Art. 14. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének
szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének
időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól,
ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.
(9) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző
tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik -
ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a
szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés
visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni
vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell
érteni.”
105.	§ (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet
és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb
tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai
osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a
továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének
szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”
(2)	Az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentést)
„b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül
kell teljesíteni.”
(3)	Az Art. 16. §-a a következő új (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.
törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi
jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles
alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés
feltárásától számított nyolc napon belül - a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként -
jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni
azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de
a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.”
(4)	Az Art. 16. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo.
tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus
szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az
adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban teljesített
bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési
kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes
személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.”
38
106.	§ (1) Az Art. 17. § (3) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés
b)	pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. §
(3)	bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]
„h) a cégbírósághoz be nem jelentett telephelyét.”
(2)	Az Art. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás, illetve az összesítő
nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül
köteles az okmányirodánál ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8
napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám
megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az
adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy
megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és
adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást
követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét,
elnevezését és adóazonosító számát.”
(3)	Az Art. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az állami adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót
nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi
nyilvántartásban szereplő adatáról.”
107.	§ Az Art. 17/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást - a 22. §
(2)	bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles
értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon
közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. A 22. § (2) bekezdése szerinti
bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adóhatósághoz
teljesíteni.”
108.	§ Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének
bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
„h) tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben
meghatározott általános szabályait alkalmazza.”
109.	§ Az Art. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt
adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének
és befejezésének időpontja, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet
megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység
esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott
tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”
110.	§ Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem
szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami
adóhatósághoz.”
111.	§ Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
39
„(12) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám
alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig,
határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény
rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt
nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős
befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság
hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés f) pontja és e
bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az
adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.”
112.	§ (1) Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély
az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények
szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a
magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának
megállapítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt tartalommal köteles
tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának
lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére
a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát.”
(2)	Az Art. a következő új 27/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Az adónyilatkozat
27/A. § (1) Az az adózó, aki - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - az
adónyilatkozat választására vonatkozó feltételeknek megfelel, az adóévet követő év május 20.
napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az
adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában teljesítheti.
(2)	Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:
a)	a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,
b)	valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles
jövedelem együttes összegét,
c)	az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét,
d)	a levont személyi jövedelemadó-előleget.
(3)	Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.
(4)	Ha az adózó adókötelezettsége teljesítésére több adónyilatkozatot vagy más bevallást
is benyújt, az elsőként megtett adónyilatkozat illetve bevallás (ideértve a munkáltatói
adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.”
113.	§ Az Art. 36/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt
együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a
végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a
visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A
kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési
határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.”
114.	§ Az Art. 36/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem
benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes
adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba
40
történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról,
hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig
esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem
teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem
kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”
115.	§ Az Art. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak
belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett
adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással
kell teljesítenie. Az adózó a külön jogszabályban meghatározottak szerint az állami adó- és
vámhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségeit az elektronikus fizetéseket és
elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül is teljesítheti. Az adózó az állami
adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak
szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.”
116.	§ (1) Az Art. a következő 43. § (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván
valamely kötelezettséget - feltéve ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik - a
kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton
adja át az állami adóhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a
végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok
helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.”
(2)	Az Art. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett,
rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a
túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó
összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára
behajtandó köztartozása.”
(3)	Az Art. 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az adózó az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetését a vámhatóságnál
nyilvántartott tartozásra vagy a vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetését az állami
adóhatóságnál nyilvántartott tartozásra kéri elszámolni, úgy a tartozás megfizetésének napja
az a nap, amely napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.”
117.	§ Az Art. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az adózót illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt - a vele
szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának,
adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése,
illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében -
felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő
adatról, tényről, körülményről.
(2)	A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban
tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(3)	Az adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről,
valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. A
nyilatkozattételről az érintett adózót nem kell értesíteni.
(4)	Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról
jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a
jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat
41
és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való
figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.”
118.	§ Az Art. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a
vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag
megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont
adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az
ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az
önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének - az
előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának - napját
megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).”
119.	§ (1) Az Art. 52. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot
az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az
adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához,
ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási
eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az
adóhatóságok vagy az állami adóhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az
adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a
cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti
nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés
nélkül felhasználható. Az adóhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot
természetes személyazonosító adattal, lakcímmel, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”
(2)	Az Art. 52. § (4) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz
bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)
„t) a Tbj. 56/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzésre nem
kötelezett külföldi munkáltató fióktelepe vagy pénzügyi képviselője, ezek hiányában a
külföldi munkáltató, - illetve ha a külföldi munkáltató nem rendelkezik fiókteleppel vagy
pénzügyi képviselővel és a Tbj. 56/A. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezést is elmulasztja -
a külföldi munkáltató foglalkoztatottja,”
(3)	Az Art. 52. § (7) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az állami adóhatóság
a)	megkeresésre adatot szolgáltat/
„aa) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az állami foglalkoztatási
szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság részére az
adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás
megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése
érdekében, továbbá”
(4)	Az Art. 52. § (7) bekezdés d)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az állami adóhatóság)
42
„d) a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások
megállapítása és ellenőrzése céljából, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig
elektronikus úton hivatalból átadja
da)	a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére
vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
db)	a Tbj. 56/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében
meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok
közül a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját és
összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá a magán-nyugdíjpénztári
tagdíj alapjára és összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,
dc)	a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott
bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül az
Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok alapját és összegét az egészségbiztosítási
szerv,
dd)	a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott
bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül a Munkaerő-
piaci Alapot megillető járulék alapját és összegét az állami foglalkoztatási szerv és a
munkaügyi hatóság részére;
e)	a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv
részére elektronikus úton hivatalból átadja a 31. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas
státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező
összesített jövedelmi adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély
tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában
meghatározott éves keretösszeget;
f)	elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya
alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-
bevallásban bevallott valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá
tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban bevallott
nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére
az adóévet követő év augusztus 31. napjáig.”
(5)	Az Art. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben
adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének
ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes
önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki
eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló
hozzátartozói adatokról (név, cím). Az állami adóhatóság a jegyző által megküldött
hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, amennyiben az eljárás
eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára.
Az állami adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső
adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes
személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt
vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.”
120.	§ (1) Az Art. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami
adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg
43
változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során
tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről
hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely
adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.”
(2)	Az Art. 54. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása
érdekében szükséges;”
(3)	Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„g) a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet,
ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének
megállapításához szükséges.”
121.	§ (1) Az Art. 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes
hatóságának megkeresésére haladéktalanul átadja azokat az adóadatokat, amelyek a
megkereső tagállamban)
„e) az a)-d) pontban meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült
költség, továbbá a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság megállapításához
szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a
megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a
kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul
továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási
szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a
kapcsolattartó közigazgatási szerv az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete
szabályai szerint jár el.”
(2)	Az Art. 57. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes
hatóságának megkeresésére - az e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően -
kézbesíti az adózónak a tagállami adóhatóságok által az (1) bekezdésben meghatározottakkal
kapcsolatban kibocsátott határozatot, illetve egyéb okiratot. A kézbesítés iránti
megkeresésben fel kell tüntetni a határozat vagy egyéb okirat tárgyát, az adózó nevét, címét,
valamint minden egyéb, a címzett azonosításához szükséges információt. A kapcsolattartó
közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről,
különösen a kézbesítés időpontjáról.”
122.	§ Az Art. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami adó- és vámhatóság központi szervei tekintetében felettes adóhatóság az
állami adó- és vámhatóság vezetője.”
123.	§ Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési
és adósságrendezési eljárásban
a)	az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében
hitelezőként,
44
b)	a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal,
önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként
az állami adóhatóság jár el.”
124.	§ Az Art. a következő új 73. § -sal egészül ki:
„73. § Az állami adóhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt
rendelkezések az irányadók.”
125.	§ Az Art. 79. § (1) bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés
lép:
„kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.”
126.	§ Az Art. 85/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az
adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás
napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt
adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának
szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az
adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó
állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetve azok hiányát.
127.	§ Az Art. 88. § (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók
ellenőrzése során - különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós
értékük meghatározása érdekében - az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése
szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A
vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami
adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos
adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a
vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad forgalomba
helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás
keretében határozattal állapítja meg.
(6)	Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru
csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy
számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi
mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmiadó-alany
javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát
hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(7)	Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági
tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása
érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzemben
tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.”
128.	§ Az Art. 88/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen
veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében
a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adó- és vámhatóság
vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a
Magyar Köztársaság területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést
végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak
(központosított ellenőrzés).”
129.	§ (1) Az Art. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
45
„(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt
esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az
ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést
végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben indokolt
esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120
nappal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben az
ellenőrzést végző adóhatóság indokolt és a felettes szerv által jóváhagyott kérelmére az
adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal
meghosszabbíthatja.”
(2)	Az Art. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és
befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a
megbízólevél átadásának napja. Csődeljárás esetén az adózó csődeljárás kezdő időpontját
megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90
napon belül kell befejezni. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró
adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás
közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló által
készített záróbevallás kézhezvételét követő 45 napon belül), a felszámoló által készített záró
bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített
felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a
tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás
közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró
adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró
adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45
napon belül) köteles befejezni.”
(3)	Az Art. 92. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy
körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetve az
Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres
meg, az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt
időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az
ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi
adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést a megkereséssel nem érintett
kérdésekben folytathatja. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel
egyidejűleg értesíti.”
130.	§ Az Art. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja vagy az a személy, aki az ellenőrzéssel
érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt, a személyes megjelenési
kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását
megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az
elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.”
131.	§ Az Art. 108. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni
elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság
az adó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával, 12 havi működést vélelmezve állapítja meg.”
132.	§ Az Art. 115. § (1) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
46
(Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás
ismételt vizsgálatára kerülhet sor)
„b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi
ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény,
körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó
rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c)	ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye
ellátási jogosultságot teremt,”.
133.	§ (1) Az Art. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az
ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az
állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
a)	az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke
-	helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata - rendelte el, és a
rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,
b)	az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes
adóhatóság ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét,
c)	ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról,
bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az
ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d)	az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez
képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adó- és
vámhatóság vezetője utasítást ad.”
(2) Az Art. 116. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és
vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervéhez intézett, de a felülellenőrzést lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat
képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.”
134.	§ (1) Az Art. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második
megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá
vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az adóhatóság
a kézbesítési vélelem beálltáról adóhatósági döntés kézbesítése esetén sem értesíti az adózót.”
(2) Az Art. 124. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az adózónak több meghatalmazott képviselője van, az adóhatóság az
iratot az adózó által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti, ilyen kijelölés
hiányában az adóhatóság az iratot az adózó általa választott meghatalmazott képviselőjének
kézbesíti.”
135.	§ Az Art. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján
fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési
illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60
nap.”
136.	§ Az Art. 128/A. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
47
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.
(5)	Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe
megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről , illetve bármely cég elleni törvényességi
felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról
értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor,
az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton
haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás
van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást
kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az
adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés
szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a
hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye.
(6)	Az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az
adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve
végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott köztartozása.”
137.	§ Az Art. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja,
ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés
(intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető vagy a bírósági felülvizsgálatot az
adózó kezdeményezte. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről illetve a felügyeleti intézkedés
iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az adóhatóság, az adópolitikáért felelős
miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat
(végzés) meghozatala nélkül értesíti”.
138.	§ Az Art. 145. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
(Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:)
f)	a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat.”
139.	§ Az Art. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtást - a vámhatóság első fokú szervei kivételével - az első fokon eljáró
adóhatóság folytatja le.”
140.	§ (1) Az Art. 151. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-
visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e
esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa
felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-
visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az
adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot
megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek
minősül.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési
támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók
módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt
-	önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek
erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-
kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az
adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető
48
tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében
gyakorolhatja.”
(2)	Az Art. 151. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor
mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az
adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a magánszemély adózó
esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését
súlyosan veszélyeztetné.”
(3)	Az Art. 151. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-
visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem
nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott
tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű
adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a
fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az
állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség
sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően
fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.
(7)	Ha az önkormányzati adóhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-
visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem
nyújt fedezetet, azt az önkormányzati adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás
kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a
tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”
141.	§ Az Art. 152. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét
követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől
számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.
(4)	Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés
azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén
abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi
számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem
kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát
(adóazonosító jelét) feltünteti.”
142.	§ Az Art. 159. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy
összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a
végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és
erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító
adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja,
megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére
kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró
önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság
bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség végrehajtása érdekében
foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben terjeszti elő, amely kötelezettséget az
állami adóhatóság a 43. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tart nyilván, az
állami adóhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó hatóságot a jogerős határozat
49
megküldése érdekében. A határozatot hozó hatóság a megkeresést a beérkezésétől számított 8
napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás elbírálásának határideje a fizetési
kötelezettséget megállapító jogerős határozat beérkezésétől kezdődik.”
143.	§ (1) Az Art. 160. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami adóhatóság illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre
felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.”
(2)	Az Art. 160. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtási eljárás szünetel, ha
a)	az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b)	a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem
tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
c)	az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett
személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig,
d)	az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett
végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el,
e)	az adó megfizetésére való kötelezésre e törvény 35. § (2) bekezdésénekf) pontja alapján
került sor és az adó megfizetésére kötelezettel szemben felszámolási eljárás indult, a
felszámolási eljárás megindításának közzétételétől a felszámolás jogerős befejezéséig,
f)	külön törvény így rendelkezik.”
(3)	Az Art. 160. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy
adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha)
„a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, a
kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást jogerős végzéssel
megszüntette,”
144.	§ (1) Az Art. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a
behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az
adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan
viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást
kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható
okiratnak minősül.”
(2)	Az Art. 161. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Nem kell alkalmazni az e § alatti szabályokat a központi költségvetés terhére
kifizetett azon összeg vonatkozásában, amely összeg állami kezességvállalás, garancia, vagy
viszontgarancia érvényesítése miatt vált a tartozás kötelezettjének az állammal szemben
fennálló tartozásává - ideértve a kezességvállalási díjat is - és amely összeget adók módjára
kell behajtani.”
145.	§ Az Art. 164. §-a a következő új (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához,
az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése
az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének
időpontjáig nyugszik.
50
(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, ha a
felettes adóhatóság illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében
megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárás
lefolytatását rendeli el.”
146.	§ (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más
adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]
„e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások
vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket,
nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben
meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett
éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a
számvitelről szóló törvény előírásainak.”
(2)	Az Art. 172. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható
mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a
bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”
(3)	Az Art. 172. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru
forgalmi értékének 40%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.”
147.	§ (1) Az Art. 175. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő
bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg
adóügyeiben az adóhatóságnál a (13) bekezdés szerinti beadványait elektronikus úton is
előterjesztheti.”
(2)	Az Art. 175. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az adózó általános, nemleges adóigazolás, a jövedelemigazolás, illetve az együttes
adóigazolás iránti kérelmét az adó- és vámhatósághoz elektronikus úton is előterjesztheti. Ez
esetben az adó- és vámhatóság az igazolást elektronikus űrlapon állítja ki és küldi meg az
adózó részére.”
(3)	Az Art. 175. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek
elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza
a)	a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,
b)	a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,
c)	az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói
adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,
d)	az adófizetés teljesítésének,
e)	az állami adóhatóság által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az
adózók számára biztosított lekérdezések,
f)	az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetőleg ezen adatok
letöltésének,
g)	a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének,
h)	egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítés
szabályainak,
51
i)	végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés,
j) az Európai Közösség más tagállamában és az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön
letelepedett adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesített
vi s sz atérí tteté si kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával) kapcsolatos eljárás rendjének,
ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő ügyintézés
módját és technikai feltételeit.”
148.	§ Az Art. 178. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki
(amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a
kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a
terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, illetve
felszámolási eljárás alatt, illetőleg az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet
nem terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra
létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti fel. Amennyiben a nyilvántartásba
vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a
nyilvántartásból törli,”
149.	§ Az Art. a következő 184. §-sal egészül ki:
„184. § (1) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi .... törvénnyel
megállapított 43. § (6) bekezdését a 2010. december 31-ét követően benyújtott visszatérítési
kérelemre indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi . . törvénnyel
megállapított 49. § (2) bekezdését, 92. § (10) bekezdését, 102. § (1) bekezdését, valamint a
164.	§ (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult ellenőrzési eljárásokban kell
alkalmazni.
(3)	E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi .... törvénnyel
megállapított 164. § (12) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult hagyatéki
eljárások esetében kell alkalmazni.
(4)	Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv részére - e
szervezetek megállapodása alapján - 2011. január 31. napjáig átadja az egyéni vállalkozók
által 2008. december 28. és 2010. december 31. napja között közvetlenül az állami
adóhatósághoz bejelentett, az egyéni vállalkozók tevékenységi köreivel kapcsolatos adatokat.
(5)	E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi . törvénnyel
megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2011. január 1-jén jogerősen el nem bírált
ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra
teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés
elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes
bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor
hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(6)	Az adózónak e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi .. törvénnyel
megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási,
adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi . . törvénnyel
megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint
kell teljesítenie.”
150. § Az Art.
52
1.	7. § (1) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrészek helyébe az „az
adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szövegek,
2.	7. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrész helyébe az „az
adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szöveg,
valamint a „képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,” szövegrész helyébe a
„képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,” szöveg,
3.	16. § (4) bekezdésében az „és a Tbj. 56/A. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „,
valamint a Tbj. 56/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti” szöveg,
4.	17/A. § (1)-(6) valamint (8) bekezdéseiben a „törzskönyvi szerv” szövegrészek
helyébe a „törzskönyvi jogi személy” szöveg,
5.	17/A. § (5) bekezdésében a „törzskönyvi szervnél” szövegrész helyébe a „törzskönyvi
jogi személynél” szöveg, valamint a „törzskönyvi szervnek” szövegrész helyébe a
„törzskönyvi jogi személynek” szöveg,
6.	17/A. § (8) bekezdésében a „törzskönyvi szervvel” szövegrész helyébe a „törzskönyvi
jogi személlyel” szöveg,
7.	29. §-ában a „A munkáltató bejelentése alapján” szövegrész helyébe a „A munkáltató
(kifizető) bejelentése alapján” szöveg,
8.	36/B. § (2) bekezdés első mondatában az „5 napos” szövegrész helyébe a „ 10 napos”
szöveg,
9.	37. § (4) bekezdésében a „visszatérítendő jövedelemadót” szövegrész helyébe a
„visszatérítendő jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást” szöveg,
10.	52. § (7) bekezdésének g) pontjában a „Tbj. 56/A. §-a szerinti” szövegrész helyébe a
„Tbj. 56/A. § (1)—(3) bekezdése szerinti” szöveg,
11.	52. § (11) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság”
szöveg,
12.	54. § (7) bekezdés e) pontjában az „az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez,
felügyeletéhez” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott feladata ellátásához”
szöveg,
13.	100. § (5) bekezdésében az „az eljárási határidő meghosszabbításáról” szövegrész
helyébe az „a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról” szöveg,
14.	103. § (1) bekezdésében az „adóhatóság, illetőleg a vámhatóság” szövegrész helyébe
az „adó- és vámhatóság” szöveg,
15.	116. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság”
szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
16.	132/B. § (1) bekezdésében a „kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok”
szövegrész helyébe a „kapcsolt vállalkozások” szöveg,
17.	134. § (2) bekezdésében a „a (4)—(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „az (5)
bekezdésben” szöveg,
18.	136 § (2) bekezdésében az „önálló fellebbezést törvény megengedi.” szövegrész
helyébe az „önálló fellebbezést e törvény megengedi.” szöveg,
19.	141. § (1) bekezdésében az „adópolitikáértfelelős miniszter” szövegrész helyébe az
„adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
20.	141. § (2) bekezdésében az „adópolitikáértfelelős miniszter” szövegrész helyébe az
„adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
53
21.	141. § (3) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter ” szövegrészek helyébe az
„adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
22.	141. § (4) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az
„adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
23.	142. § (2) bekezdés e) pontjában az „az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a
vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
24.	175. § (20) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „60 nap” szöveg,
25.	175. § (21) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe „30 napon”
szöveg,
26.	176. § (9) bekezdésben a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig”
szöveg,
27.	2. melléklet TTT/5. pontjában a „22. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. §
(15) bekezdése” szöveg,
28.	3. számú melléklet G/4. pontjában a „lakcímét, székhelyét’ szövegrész helyébe a
„lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát” szöveg,
29.	4. számú melléklet 2. pontjában a „külföldi személy adóköteles bevétele” szövegrész
helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele” szöveg, illetve a „külföldi
személyt terhelő adót” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót”
szöveg,
30.	4. számú melléklet 5. pontjában a „külföldi személytől levont adó” szövegrész helyébe
a „külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó” szöveg, a „külföldi személy az
illetőségigazolás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az
illetőségigazolás” szöveg, valamint a „külföldi személy által megjelölt fizetési számlájára”
szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlájára”
szöveg,
31.	4. számú melléklet 6. pontjában a „külföldi személyt az adóhatóság előtti képviseleti
jogosultságát igazoló” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt az
adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló” szöveg,
32.	4. számú melléklet 7. pontjában a „külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben”
szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben”
szöveg, a „külföldi személy a kifizetés időpontjáig” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű
magánszemély a kifizetés időpontjáig” szöveg, a „külföldi személy az illetőségigazolást az
adóbevallás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az
adóbevallás” szöveg, valamint a „hiteles magyar nyelvű fordításáról” szövegrész helyébe a
„magyar nyelvű szakfordításáról” szöveg,
33.	4. számú melléklet 8. pontjában a „külföldi személy a bevallást megelőzően”
szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően” szöveg,
valamint a „hitelesen magyarra fordított okiratban” szövegrész helyébe a „szakfordítással
ellátott okiratban” szöveg,
34.	4. számú melléklet 12. pontjában a „külföldi személy belföldön adóköteles”
szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles” szöveg,
valamint a „külföldi személyt adóbevallási” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű
magánszemélyt adóbevallási” szöveg
lép(nek).
54
151.	§ Az Art. 2., 3. és 8. számú melléklete e törvény 8-10. számú melléklete szerint
módosul.
A Nemzeti adó- és vámhivatalról szóló törvényhez, illetve az adózás rendjéről szóló
törvény módosításához kapcsolódó egyéb jogszabály módosítások
152.	§ (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. §-a a következő 26. ponttal
egészül ki:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„26. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,”
(2)	A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény
1.	4/C. § (4) bekezdés c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX.
törvény ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény ” szöveg,
2.	4/H. § (1) bekezdés harmadik mondatában „az adóhatóság” szövegrész helyébe „a
vámhatóság” szöveg,
3.	4/I. § (2) bekezdés c) pontjában a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó-
és Vámhivatal” szöveg lép.
153.	§ (1) A Hszt. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-
végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a
továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati
jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed
ki.”
(2)	A Hszt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség
(szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez,
továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
kivételével - a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell,
jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A
vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása
nélkül betölthető.”
(3)	A Hszt. 307. §-a, illetve az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés
és cím lép:
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára vonatkozó szabályok
307. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos
állományára megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. §, valamint a
258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(4)	A Hszt. 308. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„308. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke gyakorolja az e törvényben az országos
parancsnok részére biztosított jogköröket.
(2)	A 2. § alkalmazásában:
55
a)	munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény
alapján munkáltatói jogkört gyakorló vezető,
b)	állományilletékes parancsnok: az elnök, az elnökhelyettes, az informatikai feladatokat
ellátó intézetek, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi
főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság
valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója,
c)	országos parancsnokság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala.”
(5)	A Hszt. 314. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján
költségtérítésre, ha olyan szervezeti egységhez kerül vezénylésre, melynek székhelye
megegyezik az eredeti szervezeti egységének székhelyével.”
(6)	A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„315. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban
foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által megállapított költségeit, valamint az általa
megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok
miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem
töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”
(7)	A Hszt. 320. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hszt. 88. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott engedély abban az
esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet
előzetesen biztosított.”
(8)	A Hszt. 322. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját a
kormánytisztviselőkre irányadó illetményalap százalékában pótlékok illetik meg.
A pótlékok mértéke:
— készenléti pótlék esetén	teljesített óránként	0,25%
— éjszakai pótlék esetén	óránként	0,5%
— veszélyességi pótlék esetén	havonta	45%
— gépjárművezetői pótlék	havonta	13 %”
(9)	A Hszt.
1.	37. § (3) bekezdés második mondatában a ,,Vám-és Pénzügyőrségnél” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
2.	245/A. §-ában, illetve az azt megelőző alcímben a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
3.	309. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrséghez” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatalhoz” szöveg,
4.	309. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg,
5.	310. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
56
6.	312. §-ában a „vámigazgatási szakon” szövegrész helyébe a „vám- és
jövedékigazgatási vagy pénzügynyomozói szakirányon” szöveg,
7.	313. §-ában a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnál” szöveg,
8.	314. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg,
9.	314. § (3) bekezdésében a „ Vám- és Pénzügyőri Iskola” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete ” szöveg, a „vám-
és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
10.	316. §-ában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal” szöveg,
11.	320. § (3) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg,
12.	320. § (4) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
13.	322. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg,
14.	329. § (1) bekezdés a) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
15.	342. § (1) bekezdés g) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
16.	342. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „a vám- és pénzügyőrség irányításáért, ”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletéért,” szöveg
154.	§ (1) A Be. 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények
miatt:”
(2)	A Be. 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
b)	áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat
meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §),”
(3)	A Be. 178/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész
jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az
ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel
gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az
egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő
adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, a hírközlési szolgáltatást nyújtó
szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő
szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az
ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem
tagadható meg.”
(4)	A Be. 201. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
57
[Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt
bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:]
„b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az
ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a
közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére
elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi
nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
közélet tisztasága elleni bűncselekmények,”
(5)	A Be.
1.	29. § e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal ” szöveg,
2.	37. § (2) bekezdésében a „ Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
155.	§ (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban:
Szabs. tv.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, a büntetés-végrehajtási
szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a
szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben
elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság -
amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a
szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés
elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.”
(2)	A Szabs. tv. 35. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság
jogkörét gyakorolják]
„h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve;”
(3)	A Szabs. tv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten
ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható személy kilétét megállapítani. Ebből a célból
jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveihez
vagy a rendőrséghez előállítani.”
(4)	A Szabs. tv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont
személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási
cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem
menti ki, a rendőrség útján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve előtt folyamatban
lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján - elő lehet vezetni. Az
elővezetés - az elrendelő hatóság rendelkezése alapján - útbaindítással is foganatosítható.”
(5)	A Szabs. tv.
1.	34. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
2.	79. § (4) bekezdésében az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
58
3.	134. § (2) bekezdés a) pontjában az „a vám- és pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az
„a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
4.	155. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve ” szöveg,
5.	161. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámszerve” szöveg,
6.	164. §-ában az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámszerve” szöveg
lép.
156.	§ (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„1/a. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
1/b. állami adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve,
1/c. vámhivatal: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszerve vagy annak
kirendeltsége.”
(2)	A Vtv. 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági
tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek,
valamint]
„a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a
magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a
fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a
továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért
vámtartozása, és”
(3)	A Vtv. 2. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amikor a felettes vámszerv, vagy az adópolitikáért felelős miniszter vámigazgatási
eljárás során felügyeleti intézkedés keretében jár el, az adózás rendjéről szóló törvény
felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	A Vtv. 16. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]
b)	az ügyészt, valamint a megkeresés célja szerint indokolt adatok tekintetében a nyomozó
hatóságot, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás megindítása vagy
lefolytatása céljából,
(5)	A Vtv. 16. § (6) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]
„k) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott
feladata ellátásához szükséges,”
(6)	A Vtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az
adóalany, akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő
naptári éven belül nem keletkezett az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen
kintlévősége, illetőleg a vámhatóságnál kintlévősége.”
(7)	A Vtv. 56. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
59
„(1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve
az e törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül
nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében
megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:
1.	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték
teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy
2.	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében
nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg
vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás
megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.
(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult. A végrehajtási
eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(8)	A Vtv.
1.	6. § (2) bekezdésében a „ Vám- és Pénzügyőrség’ szövegrész helyébe a „vámhatóság’
szöveg,
2.	7/A. § d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vagy a
Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal’ szöveg,
3.	7/B. § (1) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség’ szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg,
4.	7/B. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség’ szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal’ szöveg,
5.	7/D. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség’ szövegrész helyébe a
„Nemzeti Adó- és Vámhivatal’ szöveg,
6.	17. § (4) bekezdésében „az országos parancsnok’ szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal elnöke” szöveg,
7.	33/A. § (6) bekezdésében „az országos parancsnok’ szövegrész helyébe „a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,
8.	59. §	(2) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság’
szöveg,
9.	59. §	(3) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság’
szöveg
lép.
157.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Jövedéki ügyben - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.”
„(7) A végrehajtási eljárás lefolytatására az adóhatóság jogosult.”
(2)	A Jöt. 7. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„10. adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve;
11.vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy annak kirendeltsége;”
(3)	A Jöt.
60
1.	5. § (2) bekezdésében a „vámhatóság’ szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal” szöveg,
2.	120. § (8) bekezdés a)-c) pontjaiban a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szöveg
lép.
158.	§ (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. §
(4)	bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Kormányhivatal]
f)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”
(2) A Ksztv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő
központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási
feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.”
159.	§ A Ktjv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal
területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -
a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Kormány által
rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Nemzeti Nyomozó Irodánál,
továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen
felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél,
valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű
kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
160.	§ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés második mondatában a Jogszabály” szövegrész
helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogszabály’ szöveg lép.
161.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a
felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli
jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának,
illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró
adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és
az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek
tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a
behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A
kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a
vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti
eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó
észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15
munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.”
61
162.	§ (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
(a továbbiakban: Evtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve
az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított
tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban:
változásbejelentési űrlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni
vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell
tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz
szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a változásbejelentési űrlappal
együtt előterjesztve a Hatóság útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.”
(2) Az Evtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni
azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az
adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.”
163.	§ (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 56. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai
gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a
cégbírósághoz benyújtania. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényét tanúsító, e
törvény 36. § (1) bekezdése szerinti igazolást a cégbíróság az állami adóhatóság részére is
megküldi.”
(2)	A Ctv. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak - az adóhatóság elektronikus értesítésére vonatkozó
rendelkezés kivételével - megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi
képviseletének törlésére is.”
164.	§ A Ctv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási
eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami
adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról
tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást
nem kezdeményez vagy ennek hiányában az 56. § (1) bekezdésében, a 84. §
(1)	bekezdésében, vagy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől,
illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.
Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek
van-e az állami adóhatóságnál, vagy - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján - a
vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a
cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással
rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás
esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus
tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a
törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”
165.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a
hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Díjtörvény) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)
„b) az állami adó- és vámhatóság valamint az önkormányzati adóhatóság.”
62
(2) A Díjtörvény a következő új 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi .... törvénnyel
megállapított 32/B. § (1) bekezdés b) pontját a 2010. december 31-ét követően indult
ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.”
166.	§ E törvény 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi
határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen
hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.
(2)	A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos
megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével
a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés
és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:
a)	személyes adatait:
aa)	családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,
ab)	születési hely és idő,
ac)	állampolgárság,
ad)	nem,
ae)	személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői
engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,
af)	lakcím,
b)	az elkövetett jogsértés megnevezését,
c)	alkalmazott szankciót.
(3)	Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes
adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz
év elteltével törölni kell.”
Hatályon kívül helyező rendelkezések
167.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	17. § (3) bekezdés b) pontja,
2.	31. § (11) bekezdése,
3.	46. § (2) bekezdése,
4.	54. § (3) bekezdés első mondatában a „(vámhatóság)” szövegrész,
5.	54. § (8) bekezdése,
6.	57. § (1) bekezdésf) pontja,
7.	89. § (1) bekezdésének a) pontjában az „ellene csődeljárás indult” szöveg,
8.	90. § (6) bekezdés nyitó szövegében a „véletlenszerű” szöveg,
9.	a 129. § (1) bekezdés c) pontja,
10.	141. § (3) bekezdésében az „A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság,
illetve az adópolitikáért felelős miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül
értesíti.” szövegrész,
11.	147. § (4) bekezdésében a „felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált”
szöveg,
12.	150. §-ának (3) bekezdésében a „haladéktalanul’ szöveg,
63
13.	164. § (10) bekezdése,
14.	172. § (3) bekezdése,
15.	182. § (10) bekezdése,
16.	3. számú melléklet B) pontjában „a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási
összeg, valamint” szöveg,
17.	3. számú melléklet D/I/2-3. pontjai,
18.	3. számú melléklet D/I/4. pontjában az „ , a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a
kifizetéskor” szöveg,
19.	4. számú melléklet 1. pontjában az „és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt:
külföldi személy)” szöveg, illetve az „, a szolgáltatási díjra” szöveg,
20.	4. számú melléklet 4. pontja.
168.	§ Hatályát veszti
1.	a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (5) bekezdés utolsó mondata, 4/C. §
(5)	bekezdés d) pontja;
2.	a Hszt. 2. § (1) bekezdés e) pontjából a „vám-és pénzügyőrség,” szövegrész, a 318. §,
321. § (2) bekezdése, 321/A. §-a, 324. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 6/B. számú mellékletből
az „a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális parancsnoka,” szöveg;
3.	a Be. 36. § (2) bekezdés e) pontja, a Be. 604. § (8) bekezdésében az „illetőleg az
adópolitikáért felelős miniszter,” szöveg;
4.	a Vtv. 16. § (6) bekezdés d) pontja, 16. § (8) bekezdés c) pontja, 17. § (7) bekezdés
d)	pontja, 51. § (5) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész, 74. § (5) bekezdése,
75.	§ (1) bekezdés i) pontja;
5.	a Jöt. 48. § (15)-(16) bekezdése;
6.	a Ksztv. 1. § (5) bekezdés c) pontja;
7.	a Ktjtv. 19. § (3) bekezdésében „az állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség”
szövegrész;
8.	a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, a fegyveres és rendvédelmi
szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 39. §-a;
9.	a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével
kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLIII. törvény 3. §-a,
10.	a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 42. §-a;
11.	az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 429. §-a, a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló 2007.
évi CLXXXIII. törvény 3. §-a;
12.	az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 53-
55. §-a és az azt megelőző fejezetcím, valamint 221. §-a;
13.	a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) bekezdés
f)	pontja;
14.	az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 46. §-át megelőző fejezetcím, 46. §-a és 48. §-a,
52. § (5) bekezdésében az ,,a 47. §” szövegrész.
64
15.	az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények
módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LTT.
törvény 24-25. §-a és 31. § (1)-(6) bekezdése.
169.	§ Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján
létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, Brüsszelben, 1995. július 26-án kelt
Egyezmény és annak szerves részét képező Jegyzőkönyvek, valamint az Egyezmény ideiglenes
alkalmazásáról szóló 1995. július 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 2005. évi
XCTX. törvény.
170.	§ (1) Hatályát veszti
1.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet,
2.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet
módosításáról szóló 119/2007. (V. 31.) Korm. rendelet,
3.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet
módosításáról és egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 358/2007. (XTT.
23.) Korm. rendelet,
4.	az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi
rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 228.
pontja,
5.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet
módosításáról szóló 159/2008. (VT. 10.) Korm. rendelet,
6.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet
módosításáról szóló 319/2008. (XTT. 29.) Korm. rendelet,
7.	a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről,
valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló
362/2008. (XTT. 31.) Korm. rendelet 21. §-a,
8.	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXT. törvény hatálybalépésével, valamint a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes
kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (TX.
10.) Korm. rendelet 489. § (1)-(3) bekezdése és a 490. és 491. §-a,
9.	az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet,
valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
314/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2010. (VT. 28.) Korm. rendelet.
(2)	Hatályát veszti
1.	a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
314/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet,
2.	a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
314/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2007. (XTT. 23.) Korm. rendelet,
3.	a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
314/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
320/2008. (xTT.29.) Korm. rendelet 1-14. §-a, 17-18. §-a, 21. § (1) bekezdése, 22-23. §-a és
1.	számú melléklete,
4.	a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
314/2006. (XTT. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 248/2009. (XT. 13.) Korm. rendelet.
(3)	Hatályát veszti
65
1.	a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM
rendelet,
2.	a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM
rendelet módosításáról szóló 45/2004. (XII. 29.) PM rendelet 5. § (3) bekezdése,
3.	az egyes PM rendeleteknek a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő
módosításáról szóló 43/2006. (XII. 26.) PM rendelet,
4.	az egyes vámjogi tárgyú, valamint a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozó PM rendeletek
módosításáról szóló 28/2009. (XI. 30.) PM rendelet 6-12. §-ai, 13. § (1)-(2) bekezdése, 16. §
(2)	bekezdése, 1. és a 2. számú melléklete,
5.	az egyes vámjogi tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 20/2010. (V. 12.) PM
rendelet 3. §-a, valamint 3. és 4. számú melléklete,
6.	a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával
kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet,
7.	a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai illetményéről és illetményjellegű
juttatásairól szóló 13/1997. (V. 8.) PM rendelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos
állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 22/2001. (VI. 15.) PM rendelet
22.	§ (2) bekezdése.
171.	§ (1) E törvény 100. §-170. §-ai 2011. június 1-jén hatályukat vesztik.
(2)	Ez a § 2011. június 2-án hatályát veszti.
66
1. számú melléklet a 2010. évi ...törvényhez
I.	BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és
pénzügyőrök)
	A	B	C	D
	Besorolási fokozat megnevezése	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
1	Gyakornok	1	0-1	3,10
2	Fogalmazó	2	1-2	3,20
3		3	2-3	3,30
4	Tanácsos	4	3-4	3,50
5		5	4-6	3,70
6		6	6-8	3,90
7	Vezető-tanácsos	7	8-10	4,20
8		8	10-12	4,40
9		9	12-14	4,60
10		10	14-16	4,80
11	Főtanácsos	11	16-19	5,10
12		12	19-22	5,20
13		13	22-25	5,30
14	V ezető-főtanácsos	14	25-29	5,60
15		15	29-33	5,70
16		16	33-37	5,80
17		17	37 év felett	6,00
67
II.	BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és
pénzügyőrök)
1	A	B	C	D
2	Besorolási fokozat megnevezése	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
3	Gyakornok	1	0-2	1,79
4	Előadó	2	2-4	1,90
5		3	4-6	2,00
6		4	6-8	2,20
7		5	8-10	2,25
8		6	10-12	2,30
9	Főelőadó	7	12-15	2,50
10		8	15-18	2,60
11		9	18-21	2,65
12		10	21-24	2,70
13		11	24-27	2,80
14		12	27-29	2,85
15		13	29-31	2,90
16	Főmunkatárs	14	31-33	3,30
68
17		15	33-35	4,00
18		16	35-37	4,20
19		17	37 év felett	4,40
69
III.	BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)
	A	B	C	D
1	Besorolási fokozat megnevezése	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
2	Ügykezelő	1	0-2	1,79
3		2	2-10	1,87
4		3	10-20	2,00
5		4	20-30	2,25
6		5	30-37	2,50
7		6	37 év felett	2,75
1
2
3
4
5
6
7
9
10
11
12
13
14
70
IV.	BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)
A
B
C
Besorolási fokozat megnevezése
Fizetési fokozat
Munkaviszony
időtartama (év)
Segéd és betanított munkás
0-2
2-10
10-20
20-30
30-37
37 év felett
Szakmunkás
0-2
2-10
10-20
20-30
30-37
37 év felett
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
71
2.	számú melléklet a 2010. évi ...törvényhez
Rendfokozati illetmények táblázata
A
B
Rendfokozat
Szorzószám
Orvezető
0,34
Tizedes
0,35
Szakaszvezető
0,36
Ormester
0,38
Törzsőrmester
0,40
Főtörzsőrmester
0,41
Zászlós
0,42
Törzszászlós
0,43
Főtörzszászlós
0,44
Hadnagy
0,56
Főhadnagy
0,59
Százados
0,63
Ornagy
0,69
Alezredes
0,75
Ezredes
0,84
Dandártábornok
0,95
Vezérőrnagy
1,06
Altábornagy
1,28
Vezérezredes
1,50
3.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Vezetői munkakörök, beosztások illetménye
A
B
Megnevezés
Szorzószám
Elnök
14,50
Elnökhelyettes
11,50
Szakfőigazgató
9,95
Főigazgató
9,00
F őigazgató-hely ettes
8,85
Igazgató
8,85
Igazgató-helyettes
8,30
Főosztályvezető
,00
Főosztályvezető-
helyettes
7,50
Osztályvezető
7,00
Ügykezelő osztályvezető
3,50
72
4. számú melléklet a 2010. évi ...törvényhez
Illetmény kiegészítés/Bérpótlék
	A	B	C	D
		Központi szervnél	Középfokú szervnél	Alsó fokú szervnél
1	I. besorolási osztály	50 %	40 %	30 %
2	II. besorolási osztály	20 %	15 %	10 %
3	III. besorolási osztály	15 %	15 %	10 %
4	IV. besorolási osztály	15 %	15 %	10 %
5.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Illetmény kiegészítés
	A	B	C	D
		Minisztérium hivatali egységeinél berendelés, vezénylés alapján, illetve a központi szervnél	Középfokú szervnél	Alsó fokú szervnél
1	felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy	50 %	40 %	30 %
2	középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy	20 %	15 %	10 %
73
6.	számú melléklet a 2010. évi ...törvényhez
Vezetői illetménypótlék táblázata
	A	B	C	D
1	Megnevezés	Központi szerv	Középfokú szerv	Alsó fokú szerv
2	Elnök	80 %	-	-
3	Elnökhelyettes	80 %	-	-
4	Szakfőigazgató	70 %	-	-
5	Főigazgató	60 %	70 %	-
6	Főigazgató-helyettes	50 %	60 %	-
7	Tgazgató	40 %	50 %	70 %
8	Tgazgató-helyettes	35 %	45 %	60 %
9	Főosztályvezető	30 %	25 %	20 %
10	Főosztályvezető- helyettes	20 %	15 %	15 %
11	Osztály vezető	10 %	10 %	10 %
74
7. számú melléklet a 2010. évi ...törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
	A	B	C	D	
1	Sorszám	A hatáskör	Munkáltatói jogkör	A jogkör gyakorlója	
2		területe	megnevezése	a kijelölt miniszter	NAV elnöke
3			hivatásos állományba vétel		
4			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE- höz	X	
5			főtiszt, tiszt esetében		X
6			szolgálati viszony megszüntetése		
7		szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések	tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE- höz	X	
8	1.		főtiszt, tiszt esetében		X
9			szolgálati viszony szüneteltetése		
10			tábornok esetében	X	X
11			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
12			hivatásos állományba visszavétel		
13			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE- höz	X	
14			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
15			első tiszti kinevezés		X
16			magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés		
17	2.	rendfokozatot érintő döntések	tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz	X	
18			ezredesi előléptetés		X
19			főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X
75
20			minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása	X	
21			beosztásba történő kinevezés		
22	3.	szolgálati beosztásra	tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	X
23		vonatkozó döntések	ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	X
24			tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	
25			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése		X
26			rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása		
27		fegyelmi hatáskörök	tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE- höz	X	
28	4.		főtiszt, tiszt esetében		X
29			egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása		
30			tábornok esetében	X	X
31			külszolgálatra történő vezénylés		
32			tábornok esetében	X	
33			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
34			külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés		
35		vezényléssel	tábornok esetében	X	
36	5.	kapcsolatos intézkedések	főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
37			vezénylés más szervhez	X	X
38			hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés		
39			tábornok esetében	X	
40			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
76
41			tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása	X	
42			tábornok illetménynélküli szabadságának engedélyezése	X	X
43			elhunytak minősítése		
44			hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás	X	
45			fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
46	6.	egyéb döntések	elismerések adományozása		
47			kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE- höz	X	
48			miniszteri elismerések odaítélése	X	
49			összeférhetetlenség feloldása	X	
50			Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés	X	
77
8.	számú melléklet a 2010. évi . törvényhez
Az Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett
jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi
hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a
cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve -
, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak -
személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az
adózó a 100 forintot el nem érő adóját (magán-nyugdíjpénztári tagdíját) nem fizeti meg, és az
adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó (magán-nyugdíjpénztári tagdíj)-visszatérítést, -
visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”
78
9. számú melléklet a 2010. évi . törvényhez
1.	Az Art. 3. számú mellékletének G/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős
fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának
megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése
szerint illetékes állami adóhatósághoz.”
2.	Az Art. 3. számú mellékletének G/2. pontja a következő g) ponttal egészül ki:
„g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének
(útkímélő tengely) tényét.”
3.	Az Art. 3. számú mellékletének G/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelő központi szerv a járműnyilvántartásból, valamint az 1992. évi LXVT.
törvény szerinti nyilvántartásból
a)	minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az
előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő
változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása,
teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),
b)	január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról
szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,
c)	január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének
időpontját, akit (amelyet) a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben
anélkül tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési
kötelezettségének eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján
fennállt (a továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos),
d)	2011. január 20. napjáig a 2006. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban a
közlekedési igazgatási hatóság által a járműnyilvántartásba utólagosan bejegyzett köztes
tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját
a 2. pont szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési
önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal.”
4.	Az Art. 3. számú mellékletének K/2. pontja a következő új e) alponttal egészül ki:
(2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:)
„e) a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.”
79
10.	számú melléklet a 2010. évi ... törvényhez
Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A) Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos
ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni,
amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. A) pont h) alpontjában
meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell
szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az
általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a
korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás
ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó
összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció
összegéről értesítést kapott.”
80
Általános indokolás
A központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése,
az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítése szükségessé teszi az adó- és a
vámigazgatás szervezeti integrációját.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával
létrejövő új szervezet a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az
állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Az összevonást
követő években, az integrációs folyamatok következetes továbbvitele, az egységes és
egyszerűbb eljárási formák bevezetése, az egy helyen való érdemi ügyintézés lehetőségének
megteremtése csökkenteni fogja a vállalkozások és a háztartások adminisztratív terheit.
A költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói
magatartások feltárása, szankcionálása és visszaszorítása érdekében szükséges az
adónyomozói intézményrendszer visszaállítása, az adóhatóság és az adónyomozók közötti
együttműködés kereteinek kialakítása.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslat tartalmazza az összevont szervezet
jogállására és szervezeti kereteire, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)
személyi állományára vonatkozó szabályokat, valamint ehhez kapcsolódóan egyes
jogszabályok, különösképpen az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, illetve egyéb
jogszabályok hatályon kívül helyezését.
A javaslat költségvetési hatásai a következőek szerint foglalhatók össze.
A törvényjavaslatban szereplő egységes illetménytábla a kormánytisztviselői illetménytábla
felépítését és logikáját követve, a hivatásos szolgálati viszonyban állók pótlékrendszerének
teljes átalakításával, a különböző illetményelemek összehangolásával készült. Az új
illetménytábla bevezetése, az illetmények harmonizációja - elsősorban a két szervezetnél
korábban alkalmazott illetményrendszerben és szervezeti felépítésben jelenlévő különbségek
miatt - éves szinten 3640 millió forint többlet költségvetési forrást igényel.
Az integrációs folyamat továbbvitele további, egyszeri költségvetési ráfordítást igényel
elsősorban az informatika rendszerek területén. Ezt követően viszont az üzemeltetési és az
egyéb funkcionális költségek lényegesen csökkenthetők akár már a 2011-es év során is.
Előzetes kalkulációk alapján ez éves szinten elérheti a 8-10 milliárd forintot is.
A törvényjavaslat keretjellegű szabályozást kíván adni, ezért kizárólag azokra a területekre
koncentrál, ahol a törvényi szabályozás garanciális jelentőségű. A törvényi keretet rendeleti
szintű szabályozás tölti ki, ezzel biztosítva a szabályozás szükség szerinti rugalmasságát.
A NAV, mint állami adó- és vámhatóság a Kormány irányítása és az adópolitikáért felelős
miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási, de fegyveres rendvédelmi
feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv, amely a központi költségvetésben önálló
fejezetet képez.
A NAV struktúrája négy fő tevékenységi kör köré szerveződik, úgymint az adóigazgatás, a
vámigazgatás, a bűnügyi tevékenység, valamint a szakmai tevékenységet támogató
informatika. A jól működő informatika a szervezet egyik alappillére, hiszen nélküle az
adóigazgatás, illetve a vámigazgatás sem tud megfelelően működni.
A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai
feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.
A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási
szerve. A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság
vámszerve.
81
A bűnügyi tevékenységet a NAV nyomozó hatósága, azaz a bűnügyi főigazgatóság és a
középfokú bűnügyi szervei, a regionális bűnügyi igazgatóságok valósítják meg. Emellett a
bűnügyi főigazgatóság alsó fokú (áru- és bűnjel kezelést végző) szervvel is rendelkezik. A
hatékony bűnügyi szervezet legfontosabb jellemzője, és a törvényes működés egyik
legfontosabb garanciája, az egyéb (adó, vám) igazgatási szakterületektől való szervezeti
elkülönültsége, ideértve az önálló funkcionális - humán és egyéb erőforrás - szervezeti
egység működtetését is, amely országos illetékességgel képes intézni a nyomozószervek
személyügyi, anyagi, technikai és egyéb gazdasági jellegű feladatait, és így képes a teljes
nyomozó szolgálat igényei szerint a szükséges erőforrások arányos, időszerű és adott esetben
koncentrált biztosítására. Mindezen elvek pedig a bűnügyi szakterület szakmai és gazdasági
önállóságát biztosítják.
A NAV bűnügyi főigazgatósága és regionális bűnügyi igazgatóságai (azaz a felhatalmazott
szervek) a büntetőeljárásról szóló törvény által a NAV nyomozóhatóságainak hatáskörébe
utalt bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető
kilétének megállapítása, elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, a bizonyítékok
megszerzése, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság
tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében - a
javaslatban meghatározott keretek között - titokban információt gyűjthetnek. A javaslat -
megtartva a titkos információgyűjtésre vonatkozó korábbi szabályokat - külön fejezetben
általános érvénnyel tartalmazza a titkos információszerzés céljait, behatárolva a szóban forgó
módszerek alkalmazási lehetőségeit, biztosítva az együttműködő személy védelmét, illetve a
közreműködők biztonságát. A javaslat tartalmazza a bírói engedélyhez nem kötött
információgyűjtés módozatait, ezen belül a fedett módszer alkalmazásának lehetőségét,
biztosítja a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható személyek, járművek, helyiségek stb.
technikai eszközökkel való megfigyelésének lehetőségét is, valamint szabályozza az
együttműködők díjazását. Az előzőeken túl, a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a
nyomozóhatóság az információt szolgáltató kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőjével
kapcsolatban a feljelentés elutasítását vagy a nyomozás megszüntetését kilátásba helyezze, ha
az ezzel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint a kisebb súlyú
bűncselekmény elkövetőjével szemben fennálló állami büntetőjogi igény érvényesítéséhez
fűződő érdek.
A javaslat a NAV hivatásos állományú tagjainak, azaz a pénzügyőröknek - ideértve a NAV
bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait ellátó hivatásos állományú
pénzügyi nyomozót is - valamint a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozóinak az
intézkedései és szolgálati fellépési jogaival és kötelezettségeivel, valamint az általuk igénybe
vehető kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések tekintetében a
korábbi szabályozást veszi át, az új szervezetre átültetve.
Az informatikai feladatokat ellátó két intézet, valamint a humánerőforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézet országos illetékességgel látják el feladataikat. Az egyik informatikai
intézet a számlavezetési továbbá a törzs- és egyéb nyilvántartási valamint az üzemeltetési
feladatokat látja el, a másik pedig egyrészt az APEH és a VP jelenlegi - egymástól
meglehetősen eltérő - informatikai rendszereinek fejlesztését és közelítését végzi az
integráció jövőbeni további mélyítése érdekében, másrészt az egyéb rendszerektől
elkülönülten itt működik a bűnügyi főigazgatóságot és szerveit kiszolgáló informatika is. Az
integráció során kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy az informatikai háttér
folyamatosan és magas színvonalon biztosítva legyen. Az informatikai rendszerek átvétele,
átalakítása hosszadalmas feladat, mely feladat a nagyságrendje és nem utolsó sorban
jelentősége miatt igényelte ezen szervezeti keret létrehozását.
A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetének fő tevékenységi köre az
alkalmazottak részére a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezése
és lebonyolítása, továbbá szociális, kulturális és egészségügyi feladatok ellátása. Tekintettel a
82
két szerv kiemelkedően magas létszámára, valamint a NAV létrejöttének alapvető céljaira,
szükséges egy olyan intézet működtetése, amely hosszútávon biztosítja a humánerőforrás
képzést, az egyéni élethelyzetre, szakmai tudásra figyelemmel megteremti a szakmai
előrejutást lehetővé tévő feltételeket (továbbképzés, együttműködési megállapodások a
felsőoktatási intézményekkel), annak érdekében, hogy a NAV minden dolgozója számára a
kiszámítható és biztos életpálya lehetőségét biztosíthassa.
A NAV személyi állománya kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből, szolgálati
viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrök) és munkavállalókból áll. A
jogviszonyokat illetően a javaslat csak a VP korábbi közalkalmazottai tekintetében hoz
változtatást, tehát aki az összeolvadást megelőzően kormánytisztviselő (kormányzati
ügykezelő) volt, az továbbra is az marad, a VP hivatásos állományába tartozók pedig továbbra
is hivatásos állományú alkalmazottak lesznek. A VP korábbi közalkalmazottainak
jogviszonya viszont 2011. január 1-jével - munkakörüknek és iskolai végzettségüknek
megfelelően - kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.
Mivel a két szervezet eltérő illetmény és juttatási rendszerrel rendelkezik, szükséges a két
rendszer egymáshoz közelítésével egy olyan illetmény és juttatási keretrendszer
meghatározása, melyben sem a közösségi (társadalmi), sem az egyéni érdekek nem sérülnek.
A NAV esetében - tekintettel az új szervezet kezelésébe tartozó adatmennyiségre - kiemelt
jelentőséggel bírnak az adatkezelésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, adatátadásra és
adatátvételre vonatkozó szabályok, ezért a javaslat e kérdésekkel külön fejezetben
foglalkozik. A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy az egyes feladatokhoz
kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.
A személyi állományt illetően a törvény garanciát tartalmaz arra, hogy az összeolvadást
közvetlenül megelőző illetmények (bérek) szintjénél nem lehet alacsonyabb az összeolvadást
követően megállapított illetmények (bérek) szintje. Amennyiben az új besorolás alapján
valaki magasabb összegű illetményre (bérre) jogosult, mint a jogutódlást megelőzően, az a
személy az új magasabb összegre lesz jogosult.
Ha az új szabályok alapján, az átalakulást követően megállapítandó illetmény (bér) szintje
mégsem érné el az átalakulást közvetlenül megelőző illetmény (bér) szintjét, a NAV
elnökének joga van arra, hogy a személyi állományt érintő ezen egyedi helyzeteknél kialakuló
aránytalanságokat személyi bér megállapítása útján kompenzálja. Az elnök személyi alapbér
megállapítására vonatkozó jogköre elengedhetetlenül szükséges annak biztosításához, hogy az
összevonást követően legalább az összevonás előtti bérszínvonal valamennyi alkalmazott
esetében garantálható legyen.
A jogszabályokban meghatározott, a költségvetést megillető bevételek minél teljesebb körű
biztosítása érdekében szükséges lehetővé tenni, hogy a NAV hatáskörébe tartozó,
adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással
kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, a NAV
vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve - feladatkörében eljárva -
megismerhesse és felhasználhassa, ide értve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő
kiválasztás során történő felhasználását is.
A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat
csak bűnüldözési célra lehet felhasználni, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
Garanciális szabályként rögzíti a javaslat, hogy a NAV bűnüldözési célú adatkezelési
rendszereiből a javaslatban felsorolt szervek (bíróság, ügyészség, más nyomozó hatóság, stb.)
csak a feladataik teljesítésével összefüggésben és a cél megjelölésével kérhetnek adatot.
A bűnügyi adatkezelés szabályainak részeként a javaslat rögzíti, hogy a NAV adóztatási
szerve és vámszerve csak a NAV hatáskörébe tartozó adóztatással kapcsolatos feladatokkal
összefüggésben kérhet adatot a NAV nyomozó hatóságától.
83
A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében csak az adott
bűncselekmény felderítése és nyomozása során, annak kapcsán vehet át adótitoknak,
vámtitoknak minősülő adatot, iratot a NAV adóztatási és vámszervétől; a titkos
információgyűjtés során ehhez ügyészi jóváhagyás is szükséges.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő javaslatok - a NAV törvényre tekintettel szükséges
módosításokon túl - egyéb jogszabályok változása miatt szükségessé vált módosításokat, az
adóeljárást és az adóadminisztrációt egyszerűsítő rendelkezéseket, valamint az adóztatási
tevékenységet illetve a jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaznak.
84
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A NAV a kormány irányítása és a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt
álló kormányhivatal.
Az újonnan létrejövő, 23 ezer főt foglalkoztató és több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodó
szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet képez, ami - a kormányhivatali
jogállással együtt - biztosítja számára a feladatellátáshoz szükséges önállóságot.
A Javaslat utal a költségvetési bevételek minél hatékonyabb biztosítása érdekében
kialakítandó érdekeltségi rendszerre, amelynek részletes szabályait a mindenkori költségvetési
törvények határozzák meg.
A 2. §-4. §-hoz
A Javaslat szerint az új szervezet struktúrája igazodik az APEH és a VP jelenlegi,
háromszintű szervezetéhez. Ennek megfelelően, feladatait központi szervei, valamint közép-
és alsó fokú szervei útján látja el. Központi szervek a Központi Hivatal, a bűnügyi
főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézet minősül. A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek
költségvetése a NAV fejezetén belül elkülönülten jelenik meg. Ez a szervezeti megoldás
biztosítja egyrészt a nyomozóhatósági feladatokat ellátó, a titkos információgyűjtést is végző
terület megfelelő elkülönültségét, bizonyos fokú gazdasági önállóságát. A humánerőforrás-
fejlesztési feladatokat ellátó intézet tekintetében pedig ez a szervezeti keret a legoptimálisabb
a NAV egészét érintő, kiemelt jelentőségű feladatok (oktatás, egészségügyi ellátás,
hagyományőrzés, kulturális feladatok stb.) ellátására, és az esetleges további, jövőbeni
funkciók megvalósítására.
A Javaslat az új szervezeten belül - az egyesített szakmai feladatok megfelelő szakmai
színvonalon történő ellátására - nevesíti az adóztatási szervet, amely az állami adóhatósági
feladatokat hivatott ellátni, a vámszervet a vámhatósági feladatokra és a nyomozó hatóságot a
bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési feladatok ellátására. A három, szakmai alapon
elkülönülő szakmai ág saját feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
Az 5. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kijelölt miniszter felügyeleti jogkörét, amely igazodik ugyan a
kormányhivatali jogállás sajátosságaihoz, ugyanakkor nagyrészt megegyezik a jelenleg
hatályos szabályozás alapján gyakorolt jogkörökkel. Lényeges változás, hogy a Javaslat a
vámokkal valamint a nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos ügyekben is biztosít
döntés felülvizsgálati jogkört annak érdekében, hogy az egy szervezethez tartozó különböző
hatósági ügyek tekintetében egységes jogorvoslati fórumrendszer jöjjön létre.
A 6. §-11. § -hoz
A Javaslat kimondja, hogy a NAV vezetője az elnök, akit határozatlan időre a kijelölt
miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel, és aki felett a munkáltatói jogokat
-	a kinevezés és felmentés kivételével - a kijelölt miniszter gyakorolja.
A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét az elnök nevezi ki és gyakorolja felettük a
munkáltatói jogkört.
A Javaslat a Központi Hivatalon belül bevezeti szakfőigazgatói pozíciót, mint vezetői
szintet, mivel az egyes elnökhelyettesek által felügyelt szakterület összetettsége,
bonyolultsága, szervezeti egységeinek száma, illetve a szakterület állományi létszáma
indokolttá teheti, hogy az elnökhelyettes munkáját a főosztályvezetői szint felett álló vezető
segítse.
85
A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai intézeteket, a humánerőforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézetet, valamint a középfokú adóztatási- és vámszerveket az elnök által
kinevezett főigazgató vezeti, és ezen szervek tevékenységének irányításában a főigazgatót az
elnök által kinevezett főigazgató-helyettesek segítik.
Az alsó fokú adóztatási szerveket és vámszerveket szintén az elnök által kinevezett igazgató
vezeti, akiknek munkáját a főigazgató által kinevezett igazgatóhelyettesek segítik.
A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét - amely az áru- és bűnjelkezelést végzi -
főosztályvezetői besorolású hivatalvezető, míg az alsó fokú vámszervek hatásköri
önállósággal rendelkező kirendeltségeit - e szervezeti egységek méretétől függően -
igazgatóhelyettesként vagy főosztályvezetői besorolású vezetőként kirendeltségvezető vezeti.
A Javaslat tartalmazza a munkáltatói jogkörökkel valamint a hivatásos állomány
tekintetében a kiemelt munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos szabályokat.
A 12. §-hoz
A Javaslat meghatározza a felettes szervi rendszert, amely érvényes mind a hatósági
jogkörök mind pedig az általános szervezeti vezetés tekintetében.
A 13-14. §-hoz
A Javaslat meghatározza a NAV feladatait. A Javaslat szerinti feladatkörök hatáskörként a
későbbiekben kiadandó kormányrendeletben, valamint a NAV számára hatáskört
meghatározó egyéb jogszabályokban konkretizálódnak.
A 15. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya kiterjed a volt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint
a volt Vám-és Pénzügyőrség teljes személyi állományára, függetlenül a jogviszony típusától.
A VP volt közalkalmazottainak jogviszonya - az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően - a
munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően - kormánytisztviselői jogviszonnyá
vagy munkaviszonnyá alakul át.
A NAV személyi állománya tekintetében a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi
LVTTT. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXTTT. törvény, a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLTTT. törvény,
illetve a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXTT. törvény rendelkezéseit a Javaslat
szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
A 16. §-hoz
A Javaslat szerinti pénzügyi nyomozói tevékenység ellátható hivatásos és
kormánytisztviselői jogviszonyban is.
A 17-18. §-hoz
A Hszt. és Ktv. azon rendelkezéseinek felsorolása, melyek a NAV személyi állományába
tartozó pénzügyőrök és kormánytisztviselők jogviszonya vonatkozásában nem alkalmazhatók.
A 19. §-hoz
A létrehozandó kormányhivatal méretére és szervezeti tagoltságára tekintettel a Javaslat
meghatározza az alkalmazható vezetői szinteket, az egységes szervezeti felépítés és működés
biztosítása érdekében.
A 20. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a hatályos szabályok szerinti besorolási fokozatokat, tekintettel arra,
hogy a nyugdíjazási szabályok változása következtében meghosszabbodik a jogviszonyban
töltött idő. A Javaslatban előírt feltételek teljesítése esetén mindkét típusú jogviszonyban
lehetőség van a soron kívüli előresorolásra is.
A 21-24.§-hoz
86
A Javaslat a Ktv., a Ktjv, és a Hszt előírásait alapul véve meghatározza a NAV személyi
állományának illetményére vonatkozó szabályokat.
A 25-26. §-hoz
A Javaslat kötött illetményrendszere mellett biztosítani kell a lehetőséget a kiemelkedő
teljesítmények elismerésére, illetve a pénzügyőrök vonatkozásában is továbbra is biztosítani
kell az alapilletmény eltérítésének lehetőségét.
A 27-30. §-hoz
A pénzügyőrök illetményének megállapítására vonatkozóan a Hszt. által nem szabályozott,
illetve attól eltérő részletes szabályokat tartalmaz.
A 31-32. §-hoz
A kormánytisztviselők jubileumi jutalmának feltételeire, illetve a teljes személyi állomány
cafetéria-juttatására vonatkozó szabályokat rögzíti. Kiemelendő, hogy ezáltal a jövőben a
NAV valamennyi alkalmazottjára vonatkozóan egységes rendelkezések lesznek irányadók.
A 33. §-hoz
A 22. § által meghatározott vezetői szintekhez, és a 24. § által meghatározott besorolási
fokozatokhoz igazodóan a Ktv. és a Hszt. idevonatkozó rendelkezései kiegészítésre kerülnek a
pótszabadság tekintetében.
A 34. §-hoz
A Javaslat a Hszt. szabályaitól eltérő összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a
pénzügyőrök vonatkozásában annak érdekében, hogy a NAV teljes személyi állománya
tekintetében egységes rendelkezések legyenek alkalmazandók.
A 35-37. §-hoz
A Javaslat tételesen rögzíti a rendvédelmi feladatokat ellátó pénzügyőrök intézkedési és
fellépési jogait, valamint kötelezettségeit. A Javaslat kiemeli, hogy a NAV a hatékony
bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenysége érdekében együttműködik a külföldi és
nemzetközi rendvédelmi szervekkel.
A 38-39. §-hoz
A pénzügyőri intézkedés eredményessége nem függhet az érintett belátásától, ezért szükség
esetén az kikényszeríthető. A kikényszerítés többnyire a személyi szabadság átmeneti
korlátozásával jár. A Javaslat erre tekintettel nagy jelentőséget tulajdonít a kényszerítés
eszközrendszerének, valamint az alkalmazási feltételek teljeskörű és törvényi szintű
meghatározásának, annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyőr kizárólag a Javaslatban
meghatározott kényszerítő eszközöket és csak az ott meghatározott feltételek mellett
alkalmazza.
Az intézkedés, illetve a kényszer alkalmazása során kerülni kell a sérülés okozását, az
emberélet kioltását. Ebből fakadóan a lőfegyver használata előtt általában az élet kioltására
nem alkalmas kényszerítő eszközt kell alkalmazni, továbbá törekedni kell arra, hogy a
lőfegyver használata - vagyis az emberre leadott célzott lövés - esetén se történjék halálos
kimenetelű sérülés. A Javaslat alapján a pénzügyőri intézkedés, illetőleg a kényszerítő eszköz
alkalmazása során megsérült személyek orvosi ellátására a pénzügyőrt intézkedési
kötelezettség terheli. Ha a sérülés ellátása kórházi kezelést igényel, értesíteni kell a sérült
hozzátartozóját, illetőleg a vele közvetlen kapcsolatban álló személyt. Kényszerítő eszköz - a
testi kényszer kivételével - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval
szemben, kivéve a jogos védelem esetét.
A Javaslat szerint a kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőrnek jelentést kell tennie
a szolgálati elöljárójának.
87
Garanciális szabályként rögzíti a Javaslat, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazása miatt
az, akivel szemben az intézkedést foganatosították, panasz előterjesztésére jogosult.
A 40-50. §-hoz
A Javaslat sorrendben tárgyalja a kényszerítő eszközöket, azoknak alkalmazási feltételeit.
Ezek közül a legenyhébb a testi kényszer alkalmazása, mely a fizikai erőfölényre alapoz.
Amennyiben a pénzügyőr testi épségét, vagy az őrzésére bízott dolgot fenyegető támadás
elhárítása miatt indokolt, úgy alkalmazható a vegyi eszköz, mely a támadó érzékszerveire fejti
ki hatását, illetve az elektromos sokkoló eszköz, melynek kibocsátott elektromos impulzusa
miatti fájdalomérzet az, amely alkalmassá teszi ezt az eszközt az ellenállás megtörésére.
Kényszerítő eszközként, a Javaslatban meghatározott feltételek esetén, alkalmazható a
különlegesen kiképzett szolgálati kutya.
Az útzár, mint műszaki akadály telepítését a pénzügyőr a Javaslatban meghatározott
célokból az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.
A bilincs a további ellenszegülés megtörésére, a szökés, a támadás és az önkárosítás
megakadályozására szolgáló, védelmi jellegű kényszerítő eszköz, mely kizárólag személyi
szabadság korlátozásával járó intézkedés (pl. előállítás, őrizetbe vétel, elfogás) keretében
alkalmazható.
A Javaslat részletesen meghatározza a lőfegyverhasználat szabályait. A Javaslat
meghatározza a lőfegyver használatának eseteit és azt, hogy a lőfegyver használatát
megelőzően milyen intézkedéseket kell tennie a pénzügyőrnek annak érdekében, hogy módot
adjon az érintett számára olyan magatartás tanúsítására, amelynek következtében a lőfegyver
használata megelőzhető, vagy elkerülhető. A lőfegyver használatot követően a pénzügyőrnek
haladéktalanul jelentést kell tennie a közvetlen elöljárójának, és annak megérkezéséig a
helyszínt biztosítania kell. A fegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett
szerv vezetője vizsgálja.
Az 51-65. §-hoz
A Javaslat szerint a NAV bűnügyi főigazgatósága és regionális bűnügyi igazgatóságai (azaz
a felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt
bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének
megállapítása, elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, a bizonyítékok megszerzése,
valamint a büntetőeljárásban résztvevő és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az
igazságszolgáltatással együttműködő személyeknek a védelme céljából titkos
információgyűjtést végezhetnek.
A nemzetközi és hazai bűnüldözési tapasztalatok azt igazolják, hogy a bűnelkövetők
cselekményük sikere és leplezése érdekében maguk is rendszeresen végeznek „titkos
információgyűjtést”. Titkos információkat vásárolnak, zsarolnak ki, tippadókat alkalmaznak,
beépülnek a potenciális sértett környezetébe, állami és gazdálkodó szervezetekbe, továbbá
okmányokkal, áltevékenységgel fedik magukat, titokban behatolnak helyiségekbe,
beférkőznek számítástechnikai rendszerekbe, beszélgetéseket hallgatnak le, távközlési titkokat
fürkésznek ki. A szervezett, országhatárokon átlépő bűnözés a tudomány és a technika újabb
és újabb vívmányait alkalmazza. Az azonos módszerek és eszközök hiánya a bűnözés számos
területét a bűnüldöző és bűnfelderítő szervek számára hozzáférhetetlenné tenné, valamint a
bűncselekmények és elkövetőik jelentős hányadának felderítését meghiúsítaná. A titkos
információszerzés a bűnüldözés fegyvertárának nemzetközileg is elismert és alkalmazott
eleme.
Az alkalmazandó szabályok a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben foglalt
rendelkezések figyelembevételével, a NAV bűnügyi főigazgatóságának és regionális bűnügyi
igazgatóságainak speciális feladataihoz igazítva kerültek kidolgozásra a Javaslatban.
A Javaslat általános érvénnyel tartalmazza a titkos információszerzés céljait, behatárolva a
szóban forgó módszerek alkalmazási lehetőségeit, biztosítva az együttműködő személy
védelmét, illetve a közreműködők biztonságát.
88
A Javaslat tartalmazza a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés módozatait, ezen
belül a fedett módszer alkalmazásának lehetőségét, amikor a pénzügyi nyomozó e minőségét
leplezve szerzi meg az információkat.
A Javaslat lehetőséget biztosít a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható személyek,
járművek, helyiségek stb. technikai eszközökkel való megfigyelésére.
A Javaslat szabályozza az együttműködők díjazását, illetve lehetővé teszi az információt
szolgáltató kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőjével kapcsolatban a feljelentés
elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezését, ha az ezzel elérhető
bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az államnak a kisebb súlyú
bűncselekmény elkövetőjével szembeni büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő
érdek. Szabályozza a Javaslat továbbá azt a lehetőséget is, hogy megfelelő garancia mellett a
felhatalmazott szervek vezetői adatszolgáltatást kérjenek többek között a pénzintézetektől, az
önkormányzati adóhatóságtól, a távközlési szervezetektől.
A bírói engedélyhez kötött eszközök (titkos kutatás, levélellenőrzés, helyiség, illetve más
zárt hely kép- és hangtechnikai megfigyelése) az Alkotmányban biztosított alapjogokat, a
magánlakás sérthetetlenségét, a magántitok védelmét sértik, ezért ilyen módszerek
alkalmazására - garanciák betartása mellett, bírói engedéllyel - csak a Javaslatban
meghatározott, a társadalomra fokozott veszélyt jelentő bűncselekmények esetében kerülhet
sor.
A Javaslat szabályozza azokat a legfontosabb eljárási kérdéseket, amelyek a jogalkalmazás
során nélkülözhetetlenek. Ennek keretében rögzíti, hogy a különleges eszköz alkalmazása
iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői
terjesztik elő és annak alkalmazását az illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság
elnöke által kijelölt bírája engedélyezi. A Javaslat tételesen felsorolja a különleges eszköz
alkalmazása iránti kérelem tartalmi elemeit. Garanciális jelleggel rögzítésre kerültek azon
esetek is, amikor a felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul köteles elrendelni a
különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését.
A 66-68. §-hoz
A NAV két olyan szervezet összeolvadásával jött létre, amelyek adatállománya egyenként
is kiemelkedő mind a nagyságrendet, mind az adatok jelentőségét és az érintettek körét
illetően. Ennek megfelelően az új szervezetnél az adatvédelem - mint ahogy eddig mindkét
szervnél külön-külön is - kiemelt jelentőségű feladat. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az a
NAV egyes feladatköreit illetően az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az egyes
ágazati jogszabályok tartalmazzák - a párhuzamos szabályozást elkerülendő - a Javaslat az
általános szabályok között kizárólag alapelvi szintű rendelkezésekre, illetve az egyes
feladatkörökhöz tartozó adatkezelés kapcsolódási pontjaira vonatkozóan tartalmaz
szabályozást.
A Javaslat a NAV feladatköreihez kapcsolódóan határozza meg a NAV által kezelt adatok
körét és főszabályként kimondja, hogy az egyes feladatokhoz kacsolódó adatokat
elkülönítetten kell kezelni és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a kezelésük
alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.
A Javaslat a jelenleg hatályos törvényi előírásokkal összhangban rögzíti az adóztatási
szervek és a vámszervek ilyen minőségben kezelt adatainak egymás közötti - kizárólag
célhoz kötött - felhasználásának lehetőségét. Ez a lehetőség jelenleg is adott az Art. és a Vtv.
rendelkezései alapján.
Az adatátadás módja tekintetében a javaslat teljes felhatalmazást ad az elektornikus úton
történő adatátadásra.
A 69-77. §-hoz
A Javaslat a bűnügyi adatkezelésre vonatkozó szabályokat a jelenleg hatályos Vptv.
rendelkezéseiből veszi át, a Javaslat 72. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezésével
89
kiegészülve a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben a rendőrség számára is
biztosított lehetőségekkel a NAV nyomozóhatóságának feladatköréhez igazodóan.
A bűnügyi adatkezelésre vonatkozó rendelkezések a célhoz kötött adatfelhasználás
követelményeinek szem előtt tartása mellett biztosítják a NAV nyomozóhatósága számára a
feladata ellátásához szükséges adatok rendelkezésre állását. A Javaslat meghatározza a
felhasználható adatok forrását, az adatok összekapcsolásának valamint továbbításának
garanciális szabályait.
A Javaslat Bűnügyi adatkezelés alcím alatt eleget tesz továbbá a vízuminformációs
rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a
terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása
érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB
tanácsi határozattal, valamint a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi
együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november
27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal hazánkra háruló szabályozási kötelezettségnek.
A 78-80. §-hoz
A Javaslat Egyéb adatkezelés alcím alatt az adó- és vámigazgatáshoz, valamint bűnüldözési
adatkezeléshez nem kapcsolódó egyes adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz a hatályos
Vptv. Közigazgatási adatkezelés és Elektronikus kapcsolattartással összefüggő adatkezelés
alcím alatt található szabályaival összhangban.
A Javaslat 81. §-a eleget tesz továbbá az információs technológia vámügyi alkalmazásáról
szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozatból fakadó jogharmonizációs
kötelezettségnek.
A 81-86. §-hoz
A Javaslat a végrehajtásához szükséges törvényi szabályozást nem igénylő jogalkotási
feladatok elvégzésére megadja a kormány és a kijelölt miniszter számára szükséges
szabályozási felhatalmazást.
A Javaslat tartalmazza továbbá a hatálybalépést megállapító rendelkezéseket, valamint a
jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a
Nemzeti Adó- és Vámahivatalról szóló törvény más jogszabályban alkalmazandó rövidítését.
A 87-90. §-hoz
A javaslat az Áht. előírásait követve kimondja az APEH és a VP összeolvadás formájában
történő megszűnését, és általános jogutódként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejöttét,
rendezi a szervezeti jogutódlás esetén a vonatkozó jogi szabályozás által kötelezően előírt
kérdéseket.
A 91-95. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a munkáltatói jogutódlásról, a NAV teljes személyi állományának
besorolásáról, új illetményének megállapításáról, a volt közalkalmazottak jogviszonyának
átalakításáról és a jogviszonyok folyamatosságának biztosításáról.
A személyi állományt illetően a törvény garanciát tartalmaz arra, hogy az összeolvadást
közvetlenül megelőző illetmények (bérek) szintjénél nem lehet alacsonyabb az összeolvadást
követően megállapított illetmények (bérek) szintje. Amennyiben az új besorolás alapján
valaki magasabb összegű illetményre (bérre) jogosult, mint a jogutódlást megelőzően, az a
személy az új magasabb összegre lesz jogosult. Ha az új szabályok alapján, az átalakulást
követően megállapítandó illetmény (bér) szintje mégsem érné el az átalakulást közvetlenül
megelőző illetmény (bér) szintjét, a NAV elnökének joga van arra, hogy a személyi állományt
érintő ezen egyedi helyzeteknél kialakuló aránytalanságokat személyi bér megállapítása útján
kompenzálja. Az elnök személyi alapbér megállapítására vonatkozó jogköre elengedhetetlenül
szükséges annak biztosításához, hogy az összevonást követően legalább az összevonás előtti
bérszínvonal valamennyi alkalmazott esetében garantálható legyen.
90
A 96—97. §-hoz
A Javaslat szabályozza az összeolvadás időpontjában folyamatban lévő hatósági és büntető
eljárások lefolytatásának szabályait. Tekintettel arra, hogy a NAV nyomozóhatóságának
hatásköre - A VP-éhez képest - szűkül, szükséges rendelkezni a folyamatban lévő, de az új
szabályok szerint már nem a NAV hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásának egyes
kérdéseit.
A 98. §-hoz
A Javaslat a költségtakarékosság jegyében tartalmaz rendelkezéseket a két szervnél
meglévő nyomtatványok, szolgálati igazolványok, egyenruha és gépjárművek tekintetében.
A 99. §-hoz
E rendelkezés rögzíti, hogy a Javaslat mely Európai Uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja.
A 100. §-hoz
A hatályos előírások szerint az ügyintézési határidő adóügyekben - ha az Art. eltérően nem
rendelkezik - 30 nap. Az adóhatósági igazolás határideje tekintetében a törvény speciális
rendelkezést nem tartalmaz, így az igazolás kiadására a hatályos előírások szerint 30 nap áll
rendelkezésre. E határidő ugyanakkor indokolatlanul hosszú, ezért a javasolt módosítás 8
napra csökkenti azt.
A 101. §-hoz
Az Art. hatályos rendelkezése az állandó képviselő részére csak a bevallással,
adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés esetén biztosítja a kimentési lehetőséget. A
módosítás lehetővé teszi, hogy az állandó képviselő a képviseleti joggal érintett bármely
bejelentett kötelezettség esetén bizonyíthassa, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra
vezethető vissza.
A 102.§-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 103. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 104. §-hoz
A módosítási javaslat az Art. 14. § (8) és (9) bekezdésében az egyéni vállalkozói, ügyvédi,
szabadalmi ügyvivői, közjegyzői minőségre való ismételt utalással egyértelművé teszi, hogy a
hivatkozott rendelkezések kizárólag az ilyen minőségben keletkezett adókötelezettségekre,
illetve az ilyen minőségben érvényesített adó-visszaigénylésre, adóvisszatérítésre,
költségvetési támogatás igénylésre vonatkoznak. Az eredeti jogalkotói szándékkal
összhangban a pontosító rendelkezéssel nyilvánvalóvá válik, hogy például a közjegyző a
közjegyzői tevékenység szünetelése alatti időtartamban is kötelezett a közjegyzői
tevékenységétől független, nem e minőségéhez kapcsolódó adókötelezettségei teljesítésére,
illetve jogosult a közjegyzői minőségétől független adó-visszaigénylései érvényesítésére.
A 105. §-hoz
Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontját érintő módosító javaslat az egyéni vállalkozók és a
cégek tevékenységi köreinek terminológiáját a háttérjogszabályoknak megfelelően
egyértelműen elválasztja egymástól: cégek esetén főtevékenység és ténylegesen végzett
tevékenység, egyéni vállalkozók esetén fő- és egyéb tevékenység terminológiát alkalmazza az
Art. is. A módosítás következtében egyértelművé válik hogy az Art. 17. § (3) bekezdés f)
pontja egyéni vállalkozókra nem vonatkozik.
91
A passzív ellátásokra (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj)
vonatkozó bejelentéseket 2009. január 1-től már nem az állami adóhatósághoz, hanem a
Regionális Egészségpénztárak részére kell teljesíteni, ezért szükségtelenné vált az ezen
bejelentésekre vonatkozó szabály.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.)
az egyszerűsített foglalkoztatásban álló, teljes körűen nem biztosított személyek bejelentésére
speciális szabályokat állapított meg és kimondja, hogy az Efo.tv.-ben nem szabályozott
adózást érintő kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
rendelkezéseit kell alkalmazni. Erre tekintettel indokolt az Art. 16. §-át kiegészíteni arra az
esetkörre vonatkozó szabályozással [(4a) bekezdéssel], amikor az egyszerűsített
foglalkoztatottként bejelentett személy(ek)re az Efo.tv. szerinti foglalkoztatás és
közteherfizetés helyett az általános munkajogi szabályok alapján történő foglalkoztatáshoz
kötődő adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben az alkalmazottak a
Tbj. rendelkezései szerint biztosítottnak minősülnek, ezért ezen jogállásuknak megfelelően be
kell őket jelenteni.
Az előtársaság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjáig tartó időszakban adószámmal
még nem rendelkezik, ugyanakkor jogszabály nem zárja ki, hogy az alapító okirat keltétől már
foglalkoztatóvá váljon, s akár az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény keretei között
foglalkoztasson idény- vagy alkalmi munkást. A Javaslat meghatározza, hogy ilyen esetben
miként kell az előtársaságnak teljesítenie bejelentési kötelezettségét.
A 106. §-hoz
Az Art. 17. § (3) bekezdés új h) pontját megállapító, az adóhatósági ellenőrzések
szempontjából érdemi jelentőségű rendelkezés alapján a cégek kötelesek az egyablakos
rendszeren kívül, közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni a gazdasági tevékenységük
végzésének mindazon helyszíneit, amelyeket a cég létesítő okiratában telephelyként ugyan
nem jelölnek meg és a cégbírósághoz nem jelentenek be, de az Art. 178. § 27. bekezdésében
foglalt, adózási célú telephely-fogalomnak megfelelnek.
Az Art. 17. § (5) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése nem tér ki arra az esetre, ha a
magánszemély adózó, vagy az adózó törvényes képviselője már az adószám megszerzését
megelőzően regisztráltatta magát az okmányirodában. A javaslat szerint ilyen esetekben a
regisztrációról az adószám megszerzését követő 8 napon belül kell bejelentést tenni az állami
adóhatósághoz.
A hatályos szabályok szerint az újonnan alakult adózók részére tájékoztatást kell küldeni a
nyilvántartásba vett adataikról. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók ugyanakkor
törzsadataikat elektronikus úton bármikor megtekinthetik, így esetükben a külön értesítés
szükségtelen.
A 107. §-hoz
A javasolt módosítás jogalkalmazást segítő pontosítás.
A 108. §-hoz
Az Art. hatályos 22. §-a alapján tett ún. áfa-nyilatkozatban az adózó az általánostól és a
főszabálytól eltérő szabályok alkalmazásáról nyilatkozhat, ha ilyen nyilatkozatot az adózó
nem tesz, úgy minősül, mint aki(amely) az általános forgalmi adó általános szabályait
alkalmazza. A speciális szabály választásának hiánya az esetek többségében tudatos adózói
döntés az általános szabályok alkalmazása mellett, de gyakran adózói figyelmetlenség miatt
maradt el a speciális választási lehetőségről szóló nyilatkozat, utóbbi esetben az adózó és az
adóhatóság számára is jelentős terhet jelentett az adójogviszonyok visszamenőleges
értelmezése, minősítése. Az áfa-státusz tisztázása az adószám megállapítása szempontjából is
érdemi jelentőségű. A két esetkör egyértelmű elkülönítése és a jogbiztonság elvének
92
érvényesítése érdekében a módosító rendelkezés szerint pozitív nyilatkozatot kell tenni akkor
is, ha az adózó az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kíván adózni.
A 109. §-hoz
Mivel az egyablakos rendszerben a cégbíróság útján a cégbejegyzésre kötelezett adózók
végelszámolása időtartamával kapcsolatos adatok az állami adóhatóság rendelkezésére állnak,
a módosítás az adminisztratív terhek csökkentése érdekében csak a cégbejegyzésre nem
kötelezett - egyablakos rendszeren kívüli - adózók részére írja elő a végelszámolás kezdő- és
záró időpontjának bejelentését.
A 110. §-hoz
Az Art. 23/A. §-át módosító rendelkezés az Art. 23. § (6) bekezdésre hivatkozás elhagyásával
a jelenleginél még egyértelműbbé teszi, hogy az Art. 23/A. §-ban foglalt rendelkezést az
egyéni vállalkozó kizárólag az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adatokra
alkalmazhatja.
A 111. §-hoz
Az adószám-felfüggesztés kedvező gyakorlati tapasztalataira, eredményeire tekintettel a
módosítás hatályon kívül helyezi az adófizetési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó
tényállás szabályozásában azt a korlátozó rendelkezést, amely szerint a fizetési halasztás,
részletfizetés engedélyezése nem minősül az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A
módosítás alapján a fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az
adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó nem-
teljesítésére hivatkozással a fizetési kedvezménnyel érintett adófizetési kötelezettség körében.
A 112.§-hoz
A javaslat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott adónyilatkozatra
vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódó eljárásjogi módosításokat tartalmazza.
A 113. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 114. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A javasolt pontosítás egyértelművé teszi, hogy minden, számlanyitásra kötelezett adózónak
belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással kell teljesítenie fizetési kötelezettségét,
vagyis a számlanyitásra kötelezett, de e kötelezettségét nem teljesítő - azaz pénzforgalmi
számlával jogellenesen nem rendelkező - adózónak nincs lehetősége arra, hogy készpénz-
átutalási megbízással teljesítse fizetési kötelezettségét.
A 115. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 116. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a munkáltatói táppénz-hozzájárulásra vonatkozó adatok átadásával
kapcsolatos eljárást, papíralapú kommunikáció helyett főszabállyá téve az elektronikus úton
történő adatátadást az OEP részéről az állami adóhatóság felé. Mivel az állami adóhatóság
ebben az esetben nem ellenőrizheti az elektronikus adatszolgáltatás és a papíralapú
határozatok egyezőségét, ezért az adatszolgáltatásban foglalt adatok helyességéért az OEP
felelősséggel tartozik. Az állami adóhatóságnak az eredeti, jogerősítő záradékkal ellátott
határozatot kizárólag abban az esetben kell megküldeni, ha az adózó végrehajtási kifogást
nyújt be, vagy egyéb jogvitát kezdeményez
93
A táppénz-egyharmadra vonatkozó végrehajtási kifogás megalapozott elbírálása és jogszerű
kezelése érdekében indokolt az ezzel kapcsolatos törvényi határidőkre vonatkozó
rendelkezések kiegészítése is.
A hatályos szabályozás értelmében a túlfizetés visszatérítésére irányuló kérelem elbírálása
során nem vizsgálandó, hogy az adózó valamennyi bevallási kötelezettségének eleget tett-e.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy az adózó javára mutatkozó túlfizetés abból ered, hogy az
adózó adófizetési kötelezettségének eleget tett, azonban adóbevallási kötelezettségét
elmulasztotta. Ilyen esetekben az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés nem tekinthető
tényleges túlfizetésnek, hiszen az pusztán abból ered, hogy az adóhatóság bevallás hiányában
az adófizetési kötelezettség összegét az adófolyószámlán nem tudta rögzíteni, így az adózó
által teljesített befizetés látszólagos túlfizetést eredményez. A javasolt módosítás szerint ezért
az adózó javára mutatkozó túlfizetés csak abban az esetben téríthető vissza, ha az adózó
valamennyi esedékes bevallási kötelezettségének eleget tett.
A 117. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló személy
nyilatkozattételre kötelezhető az általa ismert vagy nyilvántartásában szereplő tények,
körülmények, adatok vonatkozásában. A hatályos szabályok az adózóval szerződéses
kapcsolatban állt vagy álló másik adózóra a nyilatkozattevő, az adózóval szerződéses
kapcsolatban állt vagy álló egyéb magánszemélyekre a tanú megnevezést használják. E
megnevezésbeli különbségtétel indokolatlan, tekintettel arra, hogy a törvény mindkét
személyi körre azonos nyilatkozattételi szabályokat rögzít. Az előzőeken túl, a tanú
megnevezés használata a gyakorlatban jogértelmezési kérdéseket vetett fel, konkrét eljárások
során nem volt egyértelmű, hogy mi a viszonya az Art. tanúra illetőleg tanúvallomásra
vonatkozó szabályainak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényben (Ket.) rögzített, tanúval, tanúvallomással kapcsolatos
szabályoknak. A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy az Art. szerinti nyilatkozattétel
a Ket. szerinti tanúvallomástól különböző, speciális jogintézmény.
A 118. §-hoz
A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy az önellenőrzés csak abban az esetben minősül
az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az az adóellenőrzés
megkezdését megelőzően az adóhatósághoz benyújtásra került, postai úton történő benyújtás
esetén pedig abban az esetben, ha az adózó az önellenőrzési lapot az ellenőrzés megkezdését
megelőzően postára adta. E módosítással megelőzhető az önellenőrzés jogintézményével való
visszaélés, vagyis azon rosszhiszemű adózói magatartás, amikor az adózó az önellenőrzést
kidolgozza, azonban azt csak abban az esetben nyújtja be az adóhatósághoz, ha
adóellenőrzésről szóló értesítést kap.
A 119. §-hoz
A javasolt változás szerint a hatósági adatbázisokban meglévő adatokat a végrehajtási
eljárásokhoz is fel lehet használni, továbbá az egyes közhiteles nyilvántartások adatait az
adóhatóság ingyenesen szerezheti be, tekintettel arra, hogy az adóhatóság tevékenysége így
költséghatékonyabban megvalósítható.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikkének
előírására tekintettel szükséges törvényben rögzíteni a külföldi foglalkoztató által a magyar
biztosított után - az EU más tagállamban párhuzamosan végzett keresőtevékenységre
tekintettel - fizetendő járulékokra vonatkozó eljárási szabályokat.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban:BÁH) menekültügyi hatóságként
és idegenrendészeti hatóságként egyaránt ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat. A külföldiek
magyarországi tartózkodásának engedélyezésére irányuló eljárásokban a külföldi
megélhetésével, magyarországi egzisztenciájával összefüggésben felmerülő kérdések (pl.: a
94
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek eleget tesznek-e adó-, és
járulékfizetési kötelezettségüknek, a keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli
állampolgárok szabályszerű foglalkoztatásának nyomon követése, stb.), visszásságok
tisztázásához szükséges, hogy a BÁH-nak, mint idegenrendészeti hatóságnak is lehetősége
legyen adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól, amennyiben az valamely ellátás vagy
támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése
érdekében szükséges. A módosítás célja a feketegazdaság visszaszorítása, az adózási morál
javítása.
Az Art. 52. § (7) bekezdés d) pontjában - a Tbj. 56/A. §-ának módosulására figyelemmel -
jogalkalmazást könnyítő szövegpontosításra kerül sor, egyúttal az alpontokra tagolással a
szabályozás áttekinthetőbbé is válik.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §-a a
nyugellátás folyósítása melletti munkavégzésből származó nyugdíjjárulék alapot képező
jövedelem tekintetében éves keretösszeget állapít meg, melynek nyomon követése az állami
adóhatóság kötelezettsége. Az állami adóhatóság az Art. 31. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti
nyugdíjas státuszú foglalkoztatottak nyugdíjjárulék alapot képező jövedelméről a havonként
beérkező bevallások adataiból értesül, azokat összesíti és a kereseti korlát elérésekor, az adott
hónapra benyújtott bevallás feldolgozását követően a bevallásra előírt határidőt követő hónap
utolsó napjáig adatot szolgáltat a nyugdíjfolyosító szerv részére.
A szabályozás célja egyértelművé tenni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (eva törvény) hatálya alá tartozó kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által bevallott nyugdíjjárulékkal kapcsolatos
adatokra is kiterjed.
Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az
elhunyt hozzátartozóinak adataira. A közjegyzőhöz akár néhány hónap elteltével kerül a
hagyatéki ügy, így az adóhatóságnak az önkormányzati jegyző adatszolgáltatása ellenére sincs
tudomása az elhunyt hozzátartozóiról. Sok esetben hiába keresi meg az adóhatóság a
közjegyzőt, a hagyatéki ügy iratai még nem érkeztek meg hozzá, azok változatlanul az
önkormányzatnál vannak. Mindezekre tekintettel - az adómegállapításra előírt ügyintézési
határidő tarthatósága érdekében - a Javaslat szerint az önkormányzat jegyzője adatot
szolgáltat a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról az állami adóhatóság részére. A
hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó
adatainak feltüntetése, így az adatok közlése az önkormányzati adóhatóságnak többlet-
feladatot nem jelent.
A 120. §-hoz
Az ügyészi jóváhagyás mind a nyomozóhatóság mind pedig az ügyészség számára jelentős
adminisztrációs terhet jelent, és a nyomozás szempontjából időveszteséget okoz. Mindezek
mellett, az ügyészség törvényben rögzített kötelezettsége a nyomozás egészének felügyelete,
így a nyomozóhatósági megkeresések külön ügyészi jóváhagyáshoz kötése a nyomozás
törvényességének biztosítása szempontjából nem jelent többletgaranciát. A javasolt módosítás
értelmében ezért a nyomozóhatósági megkeresések esetében nincs szükség ügyészi
jóváhagyásra. A javasolt módosítás - annak érdekében, hogy az adótitok felhasználásának
célhoz kötöttségét biztosítsa - kimondja, hogy az adóhatóság kizárólag a megkeresés célja
szerint indokolt adatok vonatkozásában tehet eleget a nyomozóhatósági megkeresésnek.
A központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű
megállapításához nélkülözhetetlen bizonyos, az adóhatósági eljárások során keletkezett
adatok átadása a támogatást folyósító szervek számára. Az adótitok kiadás esetkörének
bővítése és rugalmasabb szabályozása által hatékonyabban visszaszoríthatók a költségvetés
megkárosítására irányuló magatartások.
95
A 121. §-hoz
Az Art. 57. § (1) és (8) bekezdését érintő módosítások technikai jellegű pontosításokat
tartalmaznak. Az Art. 57. § (1) bekezdését érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy a
hatályos szövegváltozat 57. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt követelések a költségekhez
hasonlóan az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelésekhez kapcsolódó, járulékos
elemek. Az Art. 57. § (8) bekezdését érintő módosítás alapján pedig nyilvánvalóvá válik,
hogy a kézbesítés iránti megkeresés az 57. § (1) bekezdésben felsorolt fő- és járulékos
követelésekről szóló hatósági döntésekre terjedhet ki.
A 122. §-128. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 129. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
Az Art. 92. § (4) bekezdését érintő módosítás egyszerűsített felszámolás esetén - ezen eljárás
sajátosságaira tekintettel - egységesíti az ellenőrzési határidőt: a tevékenységet záró bevallás,
az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás
ellenőrzését az adóhatóság ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon belül köteles
befejezni.
Amennyiben az adóellenőrzés során külföldi adóhatóság megkeresése szükséges, úgy -
hasonlóan a kapcsolódó vizsgálat elrendelésének esetéhez - kizárólag a megkereséssel érintett
kérdések tekintetében indokolt az ellenőrzés felfüggesztése. A javasolt módosítás ezért
egyértelművé teszi, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a megkereséssel nem érintett
kérdésekben folytathatja csakúgy, mint a kapcsolódó vizsgálat elrendelése esetén. E
módosításra tekintettel nem indokolt, hogy a külföldi megkeresés időtartama alatt az adó
megállapításához való jog elévülése nyugodjon, tekintettel arra, hogy a külföldi megkeresés
az ellenőrzés folytatásának nem akadálya. A javasolt módosítás ezért hatályon kívül helyezi
az elévülés nyugvását kimondó rendelkezést.
A 130. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (Ket.)
rögzített előírások szerint elővezetésnek abban az esetben van helye, ha a személyes
megjelenésre kötelezett személy a második idézésnek sem tesz eleget. Az adózás rendjéről
szóló törvény - a Ket. rendelkezéseitől eltérően - már az első szabályszerű idézés
elmulasztása esetén is lehetővé teszi az adózó illetőleg képviselője, alkalmazottja
elővezetését. Az adóellenőrzés során ugyanakkor az esetek jelentős részében - különösen
felszámolási eljárás hatálya alatt álló adózók ellenőrzése esetén - az eljárás eredményes
lefolytatása érdekében szükséges azon személyek meghallgatása, akik az ellenőrzéssel érintett
időszakban voltak az adózó képviselői, alkalmazottai. Különösen a felszámolási eljárás alatt
álló adózók esetében gyakori, hogy a társaság volt képviselői, alkalmazottai nem működnek
együtt az adóhatósággal, az első idézésre nem jelennek meg, a második idézés pedig már
kézbesíthetetl ennek bizonyul (például a küldemény ”ismeretlen helyre kötözött” jelzéssel
érkezik vissza az adóhatósághoz). A javasolt módosítás ezért lehetővé teszi, hogy az
adóhatóság már az első idézés elmulasztása esetén elrendelje az adózó korábbi
képviselőjének, alkalmazottjának elővezetését.
A 131. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint, amennyiben az adózó adóköteles bevételszerző
tevékenységét elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve,
átlagadó fizetésére kötelezi. Az átlagadó kifejezés a gyakorlatban értelmezési nehézségeket
okozott. Felmerült, hogy átlagadó alatt egy külön adónemet kell érteni, így a bejelentési
kötelezettség elmulasztása esetén nem azon adónemekben kell az adózó terhére
96
adókülönbözetet megállapítani, amelyek tekintetében az adózónak - a bejelenteni elmulasztott
tevékenység eredményeként - ténylegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett.
Az átlagadóval kapcsolatban a gyakorlatban felmerült értelmezési nehézségekre tekintettel a
javasolt pontosítás - az átlagadó kifejezés mellőzésével - egyértelművé teszi, hogy az
adóköteles bevételszerző tevékenység bejelentésének elmulasztása esetén is azon adónemek
vonatkozásában kell az adókülönbözetet becsléssel megállapítani, amely adónemek
tekintetében az adózónak - a bejelenteni elmulasztott tevékenység alapján - adófizetési
kötelezettsége keletkezett.
A 132.§-hoz
Az Art. 115. § (1) bekezdés b) pontját érintő módosítás az adózó kérelmére elrendelt ismételt
ellenőrzés szabályait pontosítja oly módon, hogy - a gyakorlatban kialakult
fogalomhasználatot alapulvéve - meghatározza az ismételt ellenőrzés elrendelését megalapozó
új tény, körülmény fogalmát. Az ugyanezen jogszabályhely c) pontját módosító rendelkezés
az ismételt ellenőrzés elrendelésének harmadik esetkörét jelentősen bővíti: a javaslat szerint
nemcsak a társadalombiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár megkeresésének
teljesítése érdekében, hanem bármely olyan esetben lehetőség nyílik az ellenőrzéssel lezárt
időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára, amikor az
adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási
jogosultságot teremt.
A 133. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 134. §-hoz
Az Art. hatályos rendelkezései a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos valamennyi
részletszabályt meghatározzák - azaz a jogintézményt teljes körűen szabályozzák -, ezért a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.)
kézbesítési vélelemmel kapcsolatos előírásai az adóeljárásban nem érvényesülnek. A hatályos
szabályok alapján sem alkalmazható tehát adóügyben a Ket. 79. § (3) bekezdésének azon
előírása, amely szerint a hatósági döntés kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beálltát
megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíteni kell az ügyfelet. A
javasolt módosítás a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdésekre tekintettel mindezt
kifejezetten rögzíti az Art. rendelkezései között.
Az adóeljárásban ugyanis nem indokolt a külön értesítési kötelezettség előírása, tekintettel
arra, hogy adóhatósági döntést (határozatot, végzést) kizárólag tértivevényes küldeményként
lehet kézbesíteni. A tértivevényes küldemény érkezéséről szóló (kétszeri) postai értesítés
alapján az adózó egyértelműen értesül arról, hogy az adóhatóság határozatot vagy végzést
kísérelt meg kézbesíteni számára, és értesül a kézbesítési kísérletek időpontjáról is, vagyis
külön értesítés nélkül is tudomással bír valamennyi, a kézbesítési vélelem beállta
szempontjából releváns tényről, így minderről nem szükséges még egy alkalommal külön is
értesíteni.
Az Art. 124. § új (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a többes képviselet kézbesítéssel
kapcsolatos problémakörét orvosolja. A módosító javaslat szerint a kézbesítést az adóhatóság
csak az egyik képviselő részére teljesíti, a kézbesítéssel érintett képviselőt az adózó jelölheti
ki meghatalmazott képviselői közül, ha azonban ezzel a lehetőséggel az adózó nem él, akkor
az adóhatóság választja ki az adózó meghatalmazottjai közül azt a képviselőt, aki (amely)
számára az irat kézbesítését teljesíti.
A 135. §-hoz
97
A vagyonszerzési illeték kiszabási eljárások bonyolultságára, és a helyszíni szemle
lefolytatásának időigényességére tekintettel indokolt az ügyintézési határidő 30 napról 60
napra történő módosítása.
A 136. §-hoz
A módosítási javaslat az Art. 128/A. § (4) bekezdésében a végelszámoláshoz kapcsolódó
ellenőrzést követő hatósági eljárás általánosnál gyorsabb lefolytatását biztosító rendelkezések
közül az új eljárásra utasítás tilalmát hatályon kívül helyezi tekintettel arra, hogy az adózók az
új eljárást tiltó rendelkezéssel új bizonyítékok, tények előterjesztése útján gyakran visszaéltek.
Mivel a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatban indított megszüntetési
eljárással érintett cégek esetén ilyen gyakorlati probléma nem merült fel, a módosító javaslat
az Art. 128/A. § (5) bekezdésének utolsó mondatában az új eljárásra utasítás tilalmát továbbra
is fenntartja. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és közvetlen
kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontja
alapján főszabály szerint a fióktelep nem törölhető a cégjegyzékből, ha a fióktelepen
keresztül folytatott tevékenységgel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban. A
javaslatnak a Ctv. 56. § (1) és (5) bekezdéseit, a 62. § (4) bekezdését, valamint az Art. 128/A.
§ (5) bekezdés első mondatát módosító rendelkezései együttesen biztosítják, hogy a
cégbíróság a külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig ne törölje a cégjegyzékből,
amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás van folyamatban.
A 137. §-hoz
Jogalkalmazást segítő pontosítás
A 138. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az illetékfizetési kötelezettséget megállapító határozat nem minősül
végrehajtható okiratnak és külön időigényes eljárásban fel kell szólítani az adózót a
teljesítésre, ezért ezen speciális esetkörrel a módosítás bővíteni javasolja a végrehajtható
okiratok körét.
A 139. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 140. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A hatályos szabályozás a visszatartási jog gyakorlásának mellőzését csak a gazdasági
tevékenységet folytató adózók esetében, azok kérelmére teszi lehetővé. A törvény szövegből
(„az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené”) értelemszerűen az következik,
hogy csak a gazdálkodó adózók élhetnek a visszatartási jog gyakorlásának mellőzése iránti
kérelem lehetőségével. Ezen szabályozás méltánytalan helyzetet teremt azon köztartozással
rendelkező magánszemélyek számára, akik igazolni tudják, hogy a visszatartott költségvetési
támogatás elmaradása súlyosan veszélyezteti a saját és a velük együtt élő hozzátartozójuk
megélhetését, ezért a szabályozás kiterjesztése indokolt a magánszemélyekre is.
A 141. §-hoz
Ha az adózó az adófizetést késedelmesen teljesíti - a banki átfutási időre tekintettel - adott
esetben kivédhetetlen, hogy az adóhatóság az adózó számlájának megterhelését (vagyis az
adó megfizetését) követően adjon ki inkasszót. Az adóhatóságnak ilyenkor önhibáján kívül
keletkezik kamatfizetési kötelezettsége, ezért az ilyen - lényegében az adózó felróható
magatartására visszavezethető esetekre - a Javaslat egyfajta „kármegosztást” vezet be.
A 142.§-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a munkáltatói táppénz-hozzájárulásra vonatkozó adatok átadásával
kapcsolatos eljárást, papíralapú kommunikáció helyett főszabállyá téve az elektronikus úton
98
történő adatátadást az OEP részéről az állami adóhatóság felé. Mivel az állami adóhatóság
ebben az esetben nem ellenőrizheti az elektronikus adatszolgáltatás és a papíralapú
határozatok egyezőségét, ezért az adatszolgáltatásban foglalt adatok helyességéért az OEP
felelősséggel tartozik. Az állami adóhatóságnak az eredeti, jogerősítő záradékkal ellátott
határozatot kizárólag abban az esetben kell megküldeni, ha az adózó végrehajtási kifogást
nyújt be, vagy egyéb jogvitát kezdeményez
A táppénz-egyharmadra vonatkozó végrehajtási kifogás megalapozott elbírálása és jogszerű
kezelése érdekében indokolt az ezzel kapcsolatos törvényi határidőkre vonatkozó
rendelkezések kiegészítése is.
A végrehajtási kifogás beérkezését követően 8 napon belül nem minden esetben lehetséges a
tényálláshoz kapcsolódó összes irat (más megyében található, irattárban elhelyezett irat), vagy
az adózótól szükséges nyilatkozat beszerzése, illetve az adózó hiánypótoltatása stb.), ezért a
jogorvoslati kérelem felterjesztési ideje 8-ról 15 napra növekedne.
A 143. §-hoz
Tlletéktartozások esetében előfordul az a helyzet, hogy a végrehajtásnak akadálya nincs, de az
adós és az adóhatóság előtt is ismert az a tény, hogy a fizetési kötelezettség megszűnése, vagy
jelentős csökkenése várható, például az adásvételi szerződést a felek felmondták, de a
kötelezettség megszűnését még nem állapították meg. A módosítás ezen helyzetek kezelése
érdekében a felfüggesztésre kiegészítő lehetőséget biztosít illetékügyekben.
A hatályos jogi szabályozás nem nyújt megoldást azokra az esetekre, amikor a hátralékos
társaság mögöttesként kötelezhető tagjával szemben az Art. 35. § (2) f) pontja alapján
fizetésre kötelező határozat kiadására kerül sor, és a későbbiekben elrendelik a cég
felszámolását. A felszámolás megindítását követően a hitelezők egyenlő elbírálás alá esnek,
így az adóhatóság a mögöttes felelőssel szemben a végrehajtási eljárást nem folytathatja, ezért
erre az esetkörre vonatkozóan is rendelkezni szükséges a végrehajtás szüneteléséről.
Ha az eljárás megszüntető végzéssel lezárt fizetési kedvezményi ügyet követően az adós újból
ugyanilyen tartalmú kérelmet terjeszt elő, akkor az újabb kérelem joghatása ugyanúgy a
végrehajtási eljárás szünetelése, mint az első kérelem esetében, hiszen ugyanebben a tárgyban
a korábbi (első) kérelem alapján jogerős érdemi határozat nem született, eljárást megszüntető
végzés, tehát a törvény alapján ismételten szünetel az eljárás. Ezen adózói magatartás szinte
folyamatos szünetelés eredményez, ezért alkalmas arra, hogy a végrehajtási eljárás
indokolatlanul elhúzódjon, és az adóhatóság adóssal szembeni intézkedési lehetőségeit
korlátozza.
A 144. §-hoz
A behajthatatlan szófordulat értelmezési zavarokat okoz, mert az átvett követeléseket nem
minősítheti behajthatatlannak az adóhatóság, ezért a végrehajtás eredménytelenségét kell
megállapítani, ugyanis a behajthatatlanság megállapítására a megkereső szerv jogosult.
Az állami kezességvállalásra irányadó szabályokat a garancia/viszontgarancia tárgyában is
alkalmazni kell, mert a Széchenyi Kártya program keretében visszafizetendő támogatások
(viszontgarancia vállalásból származó követelések) is a központi költségvetést és nem a
behajtást kérőt illetik meg. A módosítást indokolják az állam által vállalt kezesség
előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm.
rendelet garancia és viszontgarancia beváltására, illetve behajtására vonatkozó rendelkezései
is.
A 145. §-hoz
A hagyatéki eljárás időtartama alatt, az örökösök személyének jogerős megállapításáig sem az
adóhatóság sem pedig a leendő örökösök nincsenek abban a helyzetben, hogy az elhunyt
adójának megállapítása, adótartozásainak megfizettetése, illetőleg túlfizetésének visszatérítése
99
érdekében szükséges valamennyi cselekményt megtehessék. A javasolt módosítás elfogadása
esetén ezért a hagyatéki eljárás időtartama alatt az elévülés nyugszik.
A 146. §-hoz
Az számvitelről szóló törvény 170. § (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság
megállapítja, hogy a vállalkozó által közzétett beszámoló egészében vagy részben nem felel
meg a számviteli törvény előírásainak, úgy az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az
adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki. Az Art. hatályos
rendelkezései ugyanakkor az említett mulasztásra nem határoznak meg szankciót. A két
törvény közötti összhang megteremtése érdekében a javasolt módosítás az említett mulasztást
nevesíti a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások között, és meghatározza a
mulasztás esetén kiszabható bírság mértékét.
Az elmúlt időszakban a fekete gazdaság elleni küzdelem keretében számos olyan rendelkezés
került a törvénybe, amely a számla, illetve nyugtaadási kötelezettség megsértése, továbbá a be
nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetére rendkívül súlyos jogkövetkezmény
alkalmazását, illetve intézkedési lehetőséget biztosít az adóhatóság számára, illetve rendkívül
hátrányos helyzetet teremt a jogsértő adózót érintően (üzletlezárás, milliós bírság, közzététel a
honlapon, kizárás az állami támogatásokból, stb.). E mellet a törvény az adózón kívül (aki
egyébként alanya az adott adójogi jogviszonynak) más személyek szankcionálását is lehetővé
tette. Tekintettel azonban arra, hogy az adózó tevékenységében közreműködő, jellemzően
alkalmazott magánszemélyeket nem indokolt adójogi szankcióval sújtani, hiszen az esetleges
mulasztásuk esetére más jogterület felelősségi szabályai alkalmazhatók, a módosítás kiveszi a
mulasztási bírság szabályok közül azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az adóhatóság
az adózón kívüli személyeket bírságolhatja meg.
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása adózási szempontból éppen olyan jogsértés lehet,
mint az Art.-ben szankcionált egyéb esetek. Minthogy e jogsértést nem indokolt súlyosabban
megítélni, mint a többi esetet, a módosítás - az Art.-ben egyébként főszabályként érvényesülő
mérlegelési lehetőséget figyelembe véve - a kötelező bírságolás, valamint a bírság
mértékének meghatározását elvetve a többi bírságtényálláshoz hasonló szabályt tartalmaz,
lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembe vételére.
A 147. §-hoz
Az Art. 175. § (10) bekezdése korábban a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket
elektronikus úton teljesítő adózókra terjedt ki. Mivel az állami adóhatóság az ügyfél
egyértelmű viszontazonosítását kizárólag az adóazonosító szám alapján már nyilvántartott
adózók esetében tudja elvégezni, ezért szükségessé vált a jogszabály módosítása.
A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy - az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól
szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet módosítása útján - az elektronikus úton intézhető
adóügyek köre bővüljön.
A 148. §-hoz
A NAV törvényhez kapcsolódó módosítás.
A 149. §-hoz
A rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény egyes szakaszaihoz kapcsolódó átmeneti
szabályokat tartalmaznak.
A rendelkezés az APEH egyszeri adatátadási kötelezettségét írja elő a KEK KH részére, az
adatátadás a következő két adatkört érinti:
-	a 2008. december 28.-2009. december 27. között időszakban az egyéni vállalkozók
alapnyilvántartásának „szakmakód-mentesítése” miatt kizárólag az APEH-hez,
szakmakód számon bejelentett tevékenységi kör adatok csoportját, valamint
100
-	a 2009. december 28. - 2010. december 31. közötti időszakban a körzetközponti
jegyzők és a KEK KH közreműködésével visszaállított, főszabály szerint egyablakos
bejelentési rendszerben jogértelmezési-jogalkalmazási problémák miatt a közvetlenül
az APEH-hez, változás-bejelentés keretében bejelentett tevékenységi kör adatok
csoportját.
Az adatátadás eredményeképp a KEK KH mint az egyéni vállalkozók alap-nyilvántartását
vezető szerv teljes körűen rendelkezhet az egyéni vállalkozók tevékenységi kör adataival.
A 150. §-hoz
A képviseleti szabályokat érintő módosítással egyértelművé válik, hogy az adópolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium előtti eljárásokban (pl: felügyeleti intézkedés
iránti kérelmek) is irányadóak az Art. képviseleti szabályai.
A nem magánszemély adózó esetében a hatályos rendelkezés nem engedi meg, hogy az
adózót a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy által adott
meghatalmazással az adózó nagykorú tagja képviselje az adóhatóság előtt. A módosítással
szélesedik a képviseletre jogosultak köre, ezáltal könnyebbé válik az adóügyek intézése.
A Tbj. 56/A. §-ának módosulása miatti szövegpontosítás.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
törvény módosította az Áht-nek az egyablakos rendszerre vonatkozó rendelkezéseit úgy, hogy
a „törzskönyvi szerv” szövegrész helyébe „törzskönyvi jogi személy” szövegrész lépett.
Azért, hogy az Art. és az Áht. összhangja ezen módosítást követően is biztosítva legyen,
szükséges ez a szövegpontosító jellegű módosítás.
Szövegpontosítás.
A tervezett változással a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő felvételnél a
hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidő meghosszabbodik, ezzel az adózók hosszabb
határidőn belül tudják pótolni a hiányzó feltételeket. Ezzel az adatbázis gyorsabban bővül,
amely javítaná a gazdálkodó adózók egymás közötti bizalmát.
A javasolt módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó részére visszatérítendő jövedelemadó és
járulék kiutalásával egyidejűleg a visszatérítendő egészségügyi hozzájárulás kiutalására is sor
kerülhessen.
A Tbj. 56/A. §-ának módosulása miatt szükséges szövegpontosítás.
A javasolt módosítás jogalkalmazást segítő pontosítás.
A módosítás megszünteti a társaságokra történő szűkítést és a kapcsolt viszonyban álló
felekre is vonatkozik a szokásos piaci ármegállapítási eljárás.
A módosítással, egyértelművé tehető, hogy az Art. 136. § (3) bekezdése ténylegesen is egy
taxatív felsorolást tartalmaz.
A Ket. - eljárási határidőket az eddig munkanap helyett a jövőben naptári napban megadó -
módosításával összhangban szükséges az Art. ezen, eljárási határidőkre vonatkozó szabályait
módosítani, hiszen az érintett hatósági eljárásokat a Ket. szabályai alapján kell lefolytatni. Az
ügyfelek számára ugyanis megnehezítené a szabályok átlátását és követését, ha a két
eljárásjogi törvény eltérő módszerrel határozná meg a hatósági eljárásra vonatkozó
határidőket. Ennek elkerülése végett kell egységesíteni a hivatkozott rendelkezéseket.
A javaslat az Art. egy korábbi módosítását átvezető, pontosító rendelkezést tartalmaz.
A javaslat az Art. egy korábbi módosítását átvezető, pontosító rendelkezést tartalmaz.
Az adózói befizetések azonosítása adóazonosító szám hiányában sok esetben nem lehetséges a
KEK KH adatszolgáltatása alapján. Ennek elsődleges oka, hogy az okmányirodák nem
kezelik az adózók adóazonosító számát, így azt nem is továbbítja a KEKKH a gépjármű
101
vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos adatszolgáltatás során az állami adóhatósághoz.
Tekintettel azonban arra, hogy az állami adóhatóság az adózókat adóazonosító számon tartja
nyilván, a befizetések adózókhoz rendezése sok esetben nehézségekbe ütközik Az
okmányirodai téves adatrögzítés az adatok feldolgozása során szintén sok problémát okoz. Az
adózók kétséget kizáró azonosításával az állami adóhatóság a gépjármű vagyonszerzési illeték
ellenőrzésének hatékonyabban tudna eleget tenni.
A külföldi szervezet társasági adókötelezettségének 2011. január 1-jétől történő hatályon
kívül helyezésére tekintettel a javaslat módosítja az Art. vonatkozó rendelkezéseit is.
A 151. §-hoz
Mellékletekre hivatkozás.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYHEZ, ILLETVE AZ
ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
EGYÉB JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK
A 152. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1995. évi LVI. törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása
céljából elvégzi a szükséges módosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat
hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 153. §-hoz
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi
a szükséges módosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 154. §-hoz
A büntetőeljárásról szóló törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés
biztosítása céljából elvégzi a szükséges módosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a
Javaslat hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
Az ügyészi jóváhagyás mind a nyomozóhatóság mind pedig az ügyészség számára jelentős
adminisztrációs terhet jelent, és a nyomozás szempontjából időveszteséget okoz. Mindezek
mellett, az ügyészség törvényben rögzített kötelezettsége a nyomozás egészének felügyelete,
így a nyomozóhatósági megkeresések külön ügyészi jóváhagyáshoz kötése a nyomozás
törvényességének biztosítása szempontjából nem jelent többletgaranciát. A javasolt módosítás
értelmében ezért a nyomozóhatósági megkeresések esetében nincs szükség ügyészi
jóváhagyásra. A javasolt módosítás - annak érdekében, hogy az adótitok felhasználásának
célhoz kötöttségét biztosítsa - kimondja, hogy az adóhatóság kizárólag a megkeresés célja
szerint indokolt adatok vonatkozásában tehet eleget a nyomozóhatósági megkeresésnek.
A 155. §-hoz
A Szabs. Tv. módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a
szükséges módosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 156. §-hoz
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosításai. A Javaslat
a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges módosításokat, illetve
hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
102
A 157. §-hoz
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából
elvégzi a szükséges törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat
hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 158. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés
biztosítása céljából elvégzi a szükséges módosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a
Javaslat hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 159. §-hoz
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításai. A Javaslat a
jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges módosításokat, illetve
hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket. A
Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges
törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 160. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény módosításai. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a
szükséges törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 161. §-hoz
Mivel egyszerűsített felszámolások esetén a záróbevallás elkészítésének kötelezettsége még a
professzionális felszámoló szervezetek gyakorlatában is értelmezési nehézségeket okozott, a
javaslat egyértelművé teszi a záró adóbevallás elkészítésének kötelezettségét a benyújtási
határidő és az adófizetési kötelezettség egyértelmű előírása mellett.
162. §
A javaslatnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 14. §
(1)	bekezdését módosító rendelkezése az Art. 23/A. §-át módosító rendelkezéssel összhangban
egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozó értelemszerűen csak az egyablakos rendszeren
kívüli, APEH-hez közvetlen bejelentendő adatokra alkalmazhatja azt a kedvezményes szabályt,
amely segítségével a bejelentést az egyéni vállalkozók ügyeiben eljáró hatóság közvetítésével
is teljesítheti. Az Evtv. 14. § (5) bekezdésének pontosítása a hatóságközi adatátadás jogalapját
teszi egyértelművé.
A 163. §-164.§-hoz
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és közvetlen kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontja alapján
főszabály szerint a fióktelep nem törölhető a cégjegyzékből, ha a fióktelepen keresztül
folytatott tevékenységgel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban. A javaslat Ctv.
56.	§ (1) és (5) bekezdéseit, a 62. § (4) bekezdését, valamint az Art. 128/A. §
(5)	bekezdésének első mondatát módosító rendelkezések együttesen biztosítják, hogy a
cégbíróság a külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig ne törölje a cégjegyzékből,
amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás van folyamatban.
A 165. §-hoz
2010. január 1-jét megelőzően a költségvetési szervek - így az állami adóhatóság és az
önkormányzati adóhatóságok is - teljes személyes mentességet élveztek az ingatlan-
nyilvántartási eljárás díja alól. A törvény 2010. január 1-jétől hatályos módosítása e
103
mentességet megszüntette, ami az állami adóhatóságot valamint az önkormányzati
adóhatóságokat rendkívül hátrányosan érintette. A módosítás következtében, amennyiben az
adóhatóság adóvégrehajtás keretében ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel járó végrehajtási
cselekményt - pl. jelzálogjog bejegyzés, végrehajtási jog bejegyzés - foganatosít, úgy
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. E díjfizetési kötelezettség egyik hatása az, hogy az
adóhatóság csak annyi ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekményt képes foganatosítani,
amennyinek a díjára fedezete van, és nem annyit, amennyire a végrehajtás eredményességére
tekintettel szükség lenne, ami az adóhatóság eredményes működését, és így az állam és az
önkormányzatok bevételi érdekeinek érvényesítését veszélyeztetheti. Mindezekre tekintettel, a
javasolt módosítás visszaállítja az adóhatóságok személyes mentességét.
Díjtörvényhez módosításához kapcsolódó átmeneti szabály.
A 166. §-hoz
A NAV tv-hez kapcsolódó módosítás.
A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges
törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 167. §-hoz
Mivel a cég szervezeti képviselőjének adóazonosító számát a cégbíróság az egyablakos
rendszerben megküldi az APEH részére, a javaslat hatályon kívül helyezi az ugyanezen adatra
vonatkozó, párhuzamos adózói bejelentési kötelezettséget előíró rendelkezést.
Az Art. 52. § (7) bekezdés új e) pontjának aktualizált rendelkezései szükségtelenné teszik az
Art. 31. § (11) bekezdésének szabályait
Az ügyészi jóváhagyás mind a nyomozóhatóság mind pedig az ügyészség számára jelentős
adminisztrációs terhet jelent, és a nyomozás szempontjából időveszteséget okoz. Mindezek
mellett, az ügyészség törvényben rögzített kötelezettsége a nyomozás egészének felügyelete,
így a nyomozóhatósági megkeresések külön ügyészi jóváhagyáshoz kötése a nyomozás
törvényességének biztosítása szempontjából nem jelent többletgaranciát. A javasolt módosítás
értelmében ezért a nyomozóhatósági megkeresések esetében nincs szükség ügyészi
jóváhagyásra. A javasolt módosítás - annak érdekében, hogy az adótitok felhasználásának
célhoz kötöttségét biztosítsa - kimondja, hogy az adóhatóság kizárólag a megkeresés célja
szerint indokolt adatok vonatkozásában tehet eleget a nyomozóhatósági megkeresésnek.
Az Art. 77/799/EGK ún. adó-megállapítási irányelvet átültető 57. § (1) és (8) bekezdését
érintő módosítások új normatartalmat nem hordoznak, technikai jellegű pontosításokat
tartalmaznak. Az Art. 57. § (1) bekezdését érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy a
hatályos szövegváltozat 57. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt követelések a költségekhez
hasonlóan az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt követelésekhez kapcsolódó, járulékos
elemek. Az Art. 57. § (8) bekezdését érintő módosítás alapján pedig nyilvánvalóvá válik,
hogy a kézbesítés iránti megkeresés az 57. § (1) bekezdésben felsorolt fő- és járulékos
követelésekről szóló hatósági döntésekre terjedhet ki.
Az adóhatóság jogalkalmazását segítő pontosító rendelkezés.
Tekintettel arra, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztás módszereit, esetköreit meghatározó
törvényi rendelkezések már nem tartalmazzák a véletleneszerű kiválasztás módszerét, ezért a
normaszövegből az erre való utalás hatályon kívül kerül.
Jogtechnikai pontosítás.
Jogalkalmazást segítő pontosítás
A gyakorlati tapasztalatok alapján a hatályos „alaki felülvizsgálat”, mint követelmény
elhagyható, mert az adós a kézbesítést követően fellebbezéssel élhet. Az elsőfokú adóhatóság
104
által hozott határozatok, végzések megfelelnek egy alaki felülvizsgálat feltételeinek, így
felesleges a felettes szerv bevonása az eljárásba.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az adóhatóság szempontjából minden hátralék azonnal
végrehajtandó, az ennek elmulasztásából eredő kárért az APEH harmadik személyek
irányában felel. Az APEH minden tőle telhetőt megtesz a végrehajtás teljeskörűsége
érdekében, de a rendelkezésre álló erőforrások erre nem elegendőek, bebizonyosodott, hogy
valamennyi hátralék azonnali és teljes körű végrehajtás alá vonása nem nem lehetséges, ezért
az eljárás megindításának kötelezettsége nem haladéktalanul áll fenn, hanem a kapacitások
tervezhetőségére tekintettel ütemeződik.
A javasolt módosítás elfogadása esetén az Art. 164. § (10) bekezdésének hatályos
rendelkezése hatályon kívül helyezésre kerül. Az Art. 92. § (10) bekezdését érintő
módosításra tekintettel ugyanis nem indokolt, hogy a külföldi megkeresés időtartama alatt az
adó megállapításához való jog elévülése nyugodjon, figyelemmel arra, hogy a külföldi
megkeresés az ellenőrzés folytatásának nem lesz akadálya.
Az elmúlt időszakban a fekete gazdaság elleni küzdelem keretében számos olyan rendelkezés
került a törvénybe, amely a számla, illetve nyugtaadási kötelezettség megsértése, továbbá a be
nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetére rendkívül súlyos jogkövetkezmény
alkalmazását, illetve intézkedési lehetőséget biztosít az adóhatóság számára, illetve rendkívül
hátrányos helyzetet teremt a jogsértő adózót érintően (üzletlezárás, milliós bírság, közzététel a
honlapon, kizárás az állami támogatásokból, stb.). E mellet a törvény az adózón kívül (aki
egyébként alanya az adott adójogi jogviszonynak) más személyek szankcionálását is lehetővé
tette. Tekintettel azonban arra, hogy az adózó tevékenységében közreműködő, jellemzően
alkalmazott magánszemélyeket nem indokolt adójogi szankcióval sújtani, hiszen az esetleges
mulasztásuk esetére más jogterület felelősségi szabályai alkalmazhatók, a módosítás kiveszi a
mulasztási bírság szabályok közül azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az adóhatóság
az adózón kívüli személyeket bírságolhatja meg.
A biztosítóintézetet terhelő adatszolgáltatások közül - egyszerűsítés okán - indokolt törölni a
jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg kifizetésével összefüggőt, tekintettel arra,
hogy az Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.6 pontja alapján nem minősül adómentesnek a
jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege, ezért a biztosítóintézetnek
ezen a jogcímen történő kifizetése esetén adóelőleget kell levonnia, és az Art. 31. §
(2) bekezdése szerint bevallást nyújt be, amelyben adatot szolgáltat.
A lakáscélú megtakarítás kifizetésével kapcsolatosan az Szja törvény már nem tartalmaz
rendelkezést, az e tárgykört szabályozó 37. § már 2003. január 1 óta nem hatályos.
A külföldi szervezet társasági adókötelezettségének 2011. január 1-jétől történő hatályon
kívül helyez ésére tekintettel a javaslat módosítja az Art. vonatkozó rendelkezéseit is.
A 168. §-hoz
A NAV tv-hez kapcsolódó módosítások. A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása
céljából elvégzi a szükséges törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat
hatálybalépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.
A 169. §-hoz
A NAV tv-hez kapcsolódó módosítás.
A 170. §-hoz
A Javaslat a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges
törvénymódosításokat, illetve hatályon kívül helyezi a Javaslat hatálybalépésével
szükségtelenné váló rendelkezéseket.
Technikai dereguláció.
A 171. §-hoz
105
Az 1-7. számú melléklethez
A Javaslat II. Fejezetével összhangban a mellékletek a NAV személyi állománya tekintetében
irányadó illetményszabályok egyes szabályait, valamint a hivatásos állományra vonatkozó
kiemelt munkáltatói jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.
Az 8. számú melléklet
A jelenlegi szabályozás szerint a törvényben fel nem sorolt adónemekről a 100,-Ft alatti
utalásokat teljesíteni kell, amely aránytalan többletköltséget, és munkaerő ráfordítást
eredményez, különösen a magán-nyugdíjpénztári adónemek vonatkozásában. A költségek
csökkentése érdekében javasoljuk kiterjeszteni minden adónemre a 100,-Ft-os utalási
összeghatárt.
Az 9. számú melléklet
A módosítás gyorsítaná az ügyfelek ügyintézési idejét bizonyos ügyekben, mégpedig
illetékügyekben a lakóház építésére biztosított négy éves kedvezményt igénybevevő ügyfelek
ügyeit nem csak a négy év elteltével, hanem már a használatbavételi engedély kiadásakor le
lehetne zárni, ha építésügyi hatóság az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak
is megküldi az engedélyt.
A gépjármű-adóztatás 2004. január 1-je óta a KEK KH által vezetett járműnyilvántartás adatai
alapján történik. 2010. január 1-jétől a légrugós tehergépjárművekre, autóbuszokra az
adómérték kisebb (1200 Ft/100 kg), mint a nem légrugós tehergépjárművekre (1380 Ft/100
kg), ugyanakkor a légrugós rugózási rendszerről KEK KH adatszolgáltatási kötelem nincs,
mert az adatok járműnyilvántartásba való feltöltését a hatóság 2010-től kezdte meg. A
kedvezőbb adómérték a hatályos szabályok szerint tehát csak úgy vehető igénybe, hogy az
adózó igazolja az adóhatóság előtt: tehergépjárműve légrugós rugózási rendszerű. A
légrugózásra vonatkozó adatokat a járművek döntő többsége esetén ugyanakkor a
járműnyilvántartás már tartalmazza, ezeket az adatokat az önkormányzati adóhatóságok a
közlekedési nyilvántartási hatóságtól megkaphatják, adózói külön bejelentésre e körben már
nem lesz szükség. Ezért az igazolási kötelmet a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII.
törvényben (Gjt.) már csak azokra az esetekre kell fenntartani, amelyekben a
járműnyilvántartásból nem tűnik ki a rugózási rendszer milyensége. Ennek érdekében egészül
ki az Art. járműnyilvántartásból szolgáltatott adatköre. A Gjt. értelmében, ha az eladó az
okmányirodánál bejelenti gépjárműve eladását az adóév végéig, akkor is „megszabadul” az
adóalanyiságától, ha a vevője nem jelenti be a vétel tényét. Az eladó gépjárműve adóztatására
illetékes adóhatóság jelenleg kap adatot az eladásról, s meg is szünteti az adókötelezettséget, a
vevő szerint illetékes adóhatóság viszont nincs abban a helyzetben, hogy a vevőt adóztassa.
Egyfelől azért, mert a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba csak az eladói
bejelentés alapján a vevőt tulajdonosként nem tüntetni fel, másfelől pedig azért mert az eladói
bejelentésben szereplő vevői adatok (melyek rögzítése jelenleg egyébként is
esetleges) j elenleg nem képezik részét a járműnyilvántartásnak. A járműnyilvántartásba a
közlekedési igazgatási hatóság akkor jegyzi be az eladótól tulajdonjogot szerző, ám
bejelentési kötelezettségét nem teljesítő vevőt, mint tulajdonost, ha később e vevő is eladja
gépjárművét, s a tőle tulajdonjogot szerző személy bejelentési kötelezettségét teljesíti. A
vevői bejelentést elmulasztó, ún. köztes tulajdonosról szóló adatszolgáltatással a vevő szerint
illetékes önkormányzati adóhatóság képes lesz a kötelezettségét elmulasztó adózó pótlólagos
adóztatására.
A nyomtatványt forgalmazók nem rögzítik nyilvántartásukban, milyen úton győződtek meg a
képviseleti jogosultság fennállásáról a szigorú számadású nyomtatvány vásárlója esetében.
Több esetben a cég nem ismerte el sajátjának a forgalmazók által lejelentett számlatömböket.
Erre tekintettel javasoljuk az alábbiak szerint kiegészíteni az Art. 3. számú melléklet
K) pontjának 1. alpontját.
106
Az 10. számú melléklet
Az Art. összesítő nyilatkozatról szóló 8. számú mellékletének 3. A) pontját módosító -
pontosító jellegű - rendelkezés az Áfa-tv. 37. §-a és 77. §-a hatálya alá eső
szolgáltatásnyújtásokat érintően kimondja, hogy utólagos adóalany-csökkenés, szolgáltatás
ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó
összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a korrekcióról a szolgáltatást
igénybevevő értesítést kapott.