﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1380. számú
törvényjavaslat
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény módosításáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2010. október
2010. évi.....törvény
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény módosításáról
1. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Ügyésszé azt a választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek
egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik. A
katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar
Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
(2) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a
határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.”
2.§
(1)	Az Üsztv. 20. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha a legfőbb ügyész megbízatása
a)	az (1) bekezdés a) pontja, vagy
b)	az (1) bekezdés h) pontja
alapján szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig
gyakorolja.”
(2)	Az Üsztv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megbízatási időtartam leteltét követő nappal a volt legfőbb ügyészt - ha ehhez
hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfőbb ügyész az
áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási időtartam
leteltének időpontjában megszűnik. Az (la) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megbízatási
időtartam letelte időpontjának az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetét kell tekinteni.”
(3)	Az Üsztv. 20. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya is megszűnik. A hetvenedik életévét betöltött legfőbb ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya az (la) bekezdés b) pontja szerinti esetben az új legfőbb ügyész
megbízatása kezdetén szűnik meg.”
3.	§
Az Üsztv. 25. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:]
,,h) hetvenedik életévének betöltésével vagy - a 20. § (la) bekezdés b) pontja szerinti esetben
-	a 20. § (10) bekezdése szerinti időpontban;”
1
4-§
Az Üsztv. 28. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti
meg, ha]
,,d) az ügyész rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, vagy a 65. életévét
betöltötte, vagy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész felmentését e jogcímre
hivatkozással maga kéri,”
5-§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
2
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az 1989. évi jogállami alkotmányozás megállapította a hatalmi ágak és alkotmányos
intézmények új viszonyát egymáshoz. Ennek során azonban az ügyészség alkotmányjogi
helyzetét változatlanul hagyta: egyfelől fenntartotta a Kormánytól való érdemi függetlenséget,
másfelől a legfőbb ügyész megválasztását egyszerű többséghez kötötte, így a megválasztást a
kormánytöbbség kezébe tette, továbbá nem érintette a legfőbb ügyész interpellálhatóságát
sem.
Az ügyészség alkotmányjogi helyzetének megszilárdítását célul tűző alkotmánymódosítással
összhangban a Javaslat a legfőbb ügyész megbízatási idejét jelentősen meghosszabbítja: az
ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Üsztv.) szerinti hat év helyett kilenc évre javasolva megválasztani a
legfőbb ügyészt.
A Javaslat rendez továbbá egy hosszabb ideje megoldatlan kérdést, amely a magas életkort
betöltött ügyészek méltó visszavonulását segíti elő azzal, hogy a 65. életévét betöltött ügyészt
a legfőbb ügyész felmentheti.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Üsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a legfőbb ügyész megbízatási ideje hat év. A Javaslat -
az Alkotmánybírákéhoz hasonlóan - kilenc évre emeli a megbízatási időt annak érdekében,
hogy az ügyészségnek az Alkotmánybíróság által is hangsúlyozott függetlensége [3/2004. (II.
17.) AB határozat] még inkább kifejezést nyerjen. Más oldalról az igazságszolgáltatás másik
ága, a bíróság első bírájának, a Legfelsőbb Bíróság elnökének jogállását szabályozó
rendelkezéssel összhangban biztosítja a Javaslat, hogy a szakmai, jogalkalmazó tevékenységet
végző ügyészség politikai felelősséget nem viselő vezetőjét a jogalkalmazói tapasztalattal
rendelkező ügyészek közül válassza az Országgyűlés. Ezzel is erősíti a Javaslat azt a
célkitűzést, hogy az ügyészség vezetője csak a hivatáson belülről legyen kiválasztható,
korlátozva annak lehetőségét, hogy a külső politikai befolyás eszköze legyen a személy
kiválasztása.
A 2-3. §-hoz
Az ügyészség alkotmányos feladatának folyamatos ellátása olyan követelmény, amely nem
teszi elfogadhatóvá, hogy az ügyészi szervezet hosszú ideig nélkülözze az elsőszámú
vezetőjét. Elengedhetetlen, hogy az ügyészség vezetése akkor is teljes felhatalmazáson
alapuljon és minden döntés meghozatalára kiterjedjen, ha a legfőbb ügyész megbízatása
megszűnik, de nem kerül sor időben új legfőbb ügyész megválasztására. Ezért a Javaslat
bevezeti, hogy a megbízatási idő letelte és a hetvenedik életév betöltése esetén a volt legfőbb
ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az új legfőbb ügyész
hivatalba nem lép. Ez azonban nem terjedhet ki más megbízatás-megszűnési okokra, amelyek
esetében a megbízatás lényegével összeférhetetlen lenne a legfőbb ügyészi jogkörök további
gyakorlása (pl. hivatalvesztés, választójog elvesztése, összeférhetetlenség kimondása).
3
A 4. §-hoz
Az Üsztv. 2004. évi módosítása megszüntette a legfőbb ügyésznek azt a jogát, hogy az
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő ügyész szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntesse. Az
életkor előrehaladta azonban nem azonos mértékben befolyásolja az egyes ügyészek
munkavégzési képességét. A rendelkezés következtében az életkoruk folytán már teljes értékű
munkavégzésre igénybe nem vehető ügyészek szolgálati viszonya csak a számukra is
megalázó egészségügyi alkalmatlanság bizonyításával lehetséges. A Javaslat - anélkül, hogy
érintené a szolgálati viszony törvény erejénél fogva bekövetkező megszűnését a 70. életév
betöltésével - lehetővé teszi a legfőbb ügyész számára, hogy jóval az általános öregségi
nyugdíjkorhatár elérését követően, a 65. életév betöltése után megfontolja az ügyész
felmentését a szakmai teljesítmény alapján.
Az 5. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
4