﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1382. számú
törvényjavaslat
a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
Előadó:
dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2010. október
2010.	évi... törvény
a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása
során együttműködik az érintett szervezetekkel, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy
a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a
jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú
megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását,
amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel
összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1.	§ (1) E törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes
személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő
véleményezésére terjed ki (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés). E törvény hatálya kiteljed
a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási
koncepciókra is (a továbbiakban: koncepció).
(2)	E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi
szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési
jogosultságokat.
(3)	E törvény hatálya nem teljed ki a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a
megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején az Alkotmány
szerint kiadható jogszabályok előkészítésére.
2.	Alapelvek
2.	§ (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a
vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
(2)	A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok
minél teljesebb körű nyilvánosságát.
(3)	A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek
eljárni.
1
II. FEJEZET
A JOGALKOTÁS TERVEZÉSE
3.	A Kormány jogalkotási terve
3.	§ A Kormány jogalkotási tervét - a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, az Európai Uniós
kötelezettségekkel való összhang megteremtésére vonatkozó követelményekre, az
Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntéseire, valamint a kormányprogram célkitűzéseire
figyelemmel, a felelősök megjelölésével félévente az Országgyűlés rendes ülésszakaihoz
igazodóan, határozattal állapítja meg.
4. A miniszter jogalkotási tájékoztatója
4.	§ A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a
továbbiakban: honlap) a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási
tájékoztatóját. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója
tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi
összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját. A közzétett
miniszteri jogalkotási tájékoztatók a közzétételtől számított egy évig nem távolíthatók el a
honlapról.
III.	FEJEZET
A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS
5.	A társadalmi egyeztetésre vonatkozó közös szabályok
5.	§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani
a)	a törvények,
b)	a kormányrendeletek,
c)	a miniszteri rendeletek tervezeteit,
azok indokolásával együtt (a továbbiakban együtt: tervezet).
(2)	A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért
felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet
koncepcióját is.
(3)	Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a)	a fizetési kötelezettségekről,
b)	az állami támogatásokról,
c)	a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
2
d)	az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
e)	a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint
fi a szervezet és intézmény alapításáról,
szóló jogszabályok tervezeteit.
(4)	Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar
Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi,
természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét
veszélyeztetné.
(5)	Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős
elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
6.	§ (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett
vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik
felelősséggel.
(2) Ha a közzétett törvénytervezet más törvény szakaszai több mint egyötödének módosítására
irányul, a módosítani kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes
szövegben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell közzé tenni.
6.	A társadalmi egyeztetés formái
7.	§ (1) A társadalmi egyeztetés formái a következők:
a)	a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban:
általános egyeztetés), és
b)	a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és
szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).
(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott
egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.
7. Általános egyeztetés
8.	§ (1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező.
(2)	Az 5. §-ban meghatározottak alapján közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre
bocsátott tervezetet, koncepciót.
(3)	A tervezettel együtt közzé lehet tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott
előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját.
(4)	E törvény 5. § (5) bekezdése alapján a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket
is közzé kell tenni a honlapon.
9.	§ (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat
a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények
beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
(2)	A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményező
nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése, a 11. § szerint elkészítendő
összefoglaló, valamint a 12. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából - legkésőbb
a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a
3
véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét
legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.
(3)	A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a
jelen paragrafus (2) bekezdésében foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell
tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény
megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.
(4)	A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról
eltávolítani.
10.	§ (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy
kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatályba lépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon
rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és véleményének kifejtéséhez, továbbá a
jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben
mérlegelhesse.
(2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre
bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős
miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.
11.	§ (1) A jogszabály előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint
az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít,
amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítőjét
egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez
történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően kell
közzétenni.
12.	§ (1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani
a)	a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló
törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint
b)	a hatálybalépést követően
ba)	törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével,
bb)	kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály előkészítéséért felelős
miniszter döntése alapján arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket,
problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a
jogszabály előkészítőjének.
(2)	A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről -
kivéve az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg történő véleményezést - elektronikus úton
értesíteni kell mindazokat, akik a jogszabálytervezet előzetes egyeztetése során véleményt
nyilvánítottak.
(3)	A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 9. § és 11. §
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
4
8. Közvetlen egyeztetés
13.	§ (1) A jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi
megállapodásokat alakít ki. A jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter e
megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek
készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának
előkészítésében megfelelően széles társadalmi érdek megjelenítésére képesek vagy a tárgyalt
jogterületen tudományos-szakmai tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai
partner).
(2)	Stratégiai partnerség alakítható ki különösen
a)	a civil szervezetekkel,
b)	egyházakkal,
c)	szakmai, tudományos szervezetettel,
d)	országos kisebbségi önkormányzatokkal,
e)	érdekképviseleti szervezetekkel,
f)	köztestületekkel, valamint
g)	a felsőoktatási intézmények képviselőivel.
(3)	Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott
idejű, de legkésőbb a Kormány megbízatásának megszűnéséig tartó megállapodásban kell
rögzítem.
(4)	A megállapodásban rögzíteni kell különösen
a)	az együttműködés célját,
b)	azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében
együttműködnek,
c)	a kapcsolattartás módját,
d)	a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait,
e)	a megállapodás időtartamát.
(5)	A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(6)	A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partneri megállapodást alakít ki
azokkal az egyházakkal, amelyekkel korábban az együttműködés kereteit a Kormány
jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó aktusban meghatározta.
14.	§ (1) A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott
jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezetek véleményét is
megjelenítse.
(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is
bevonhat az érintett tervezet közvetlen egyeztetésébe, illetve kérelemre lehetőséget biztosíthat
meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre.
15.	§ (1) A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a
felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról.
(2)	A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a
honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által
képviselt indokolt álláspontokat.
5
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.	§ (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. január 1 -jén lép hatályba.
(2)	A17. § 2011. július 1-jén lép hatályba.
17.	§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 103/B. §-sal
egészül ki:
„103/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a helyi
sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi
részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg.”
18.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben foglalt
jogszabálytervezetek és koncepciók elektronikus úton történő közzétételének és
véleményezésének részletszabályait.
19.	§ E törvény hatálybalépésével hatályát veszti
a)	az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9-10. §-a, és az azt
megelőző alcím,
b)	a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ltv.),
c)	a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény 5. § (2) bekezdés j) pontja,
d)	a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 25. § (2) bekezdése, és
e)	az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés j) pontja.
20* § (1) A lobbista és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv az Ltv.
szerinti, 2010. utolsó negyedévére vonatkozó tájékoztatót 2011. január 31-ig juttatja el a
nyilvántartást vezető szervnek.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv 2011. február 15-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti
tájékoztatót. Az így közzétett tájékoztatónak 2014. január 1-ig elérhetőnek kell maradnia.
(3)	A nyilvántartást vezető szerv az Ltv. szerinti nyilvántartást e törvény hatálybalépésével
egyidejűleg lezárja, a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi és törlési eljárást pedig
megszünteti. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bírságolási eljárást le kell
folytatni. A nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv 2014. január 1-jén
törli.
6
Általános indokolás
„Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás”. A Nemzeti Együttműködés
Programja az idézett mondattal hitet tesz amellett, hogy hazánkban — kapcsolódva a nyitott
kormányzás elvéhez — a közjó előmozdítása érdekében, valamint a közérdek messzemenő
szem előtt tartásaval, kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége
arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét, észrevételeit,
javaslatait a készülő jogszabállyal kapcsolatban. Ennek érdekében szükség van a jogszabályok
előkészítésében való társadalmi részvétel szabályainak megalkotására, amely biztosítja azon
állandó kereteket, amelyek mentén a társadalom különböző rétegeinek érdekei érvényesülni
tudnak a jogszabályok előkészítése során, ezzel biztosítva nagyobb legitimációt az elfogadott
jogszabályoknak, valamint azt, hogy minél jobb minőségű, az életviszonyoknak megfelelő
jogszabályok születhessenek.
A jogalkotás rendjét az Alkotmány értelmében külön törvény szabályozza. A 121/2009. (XII.
17.) AB hatarozat 2010. december 31-ével megsemmisítette a jogalkotás rendjéről szóló
1987. évi XI. törvényt. Egy, az Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján megalkotott
jogszabálynak nem kötelezettsége, hogy a jogalkotás valamennyi aspektusát szabályozza.
Éppen ellenkezőleg, a jogalkotási törvényben indokolt a jogalkotásnak csak a legalapvetőbb
szabályait lefektetni, a részletszabályokat pedig egyszerű törvényekben vagy egyéb
jogszabályokban kell megállapítani. A jogszabályok előkészítése során alkalmazott társadalmi
egyeztetés szabályait tehát indokolt külön jogszabályban rendezni. Le kell szögezni azonban,
hogy az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotás során törvényben előírt
általános egyeztetési kötelezettség megsértése önmagában nem eredményezi a megalkotott
jogszabály érvénytelenségét (30/2000. (X.ll.) AB hat., 26/2003. (V. 30.) AB hat., 11/2004.
(IV.7.) AB hat.), vagyis az e Javaslatban szabályozott társadalmi egyeztetés elmulasztása,
illetve szabályainak megsértése nem érvényességi kelléke az egyébként a hatálya alá tartozó
jogszabályoknak.
A Javaslat a jogalkotásról szóló új törvényhez kapcsolódva a jogszabály-előkészítés során
alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait kívánja meghatározni, megteremtve
annak a lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatomázásával és mérlegelésével
megalapozott jogszabályok születhessenek. A törvényi szabályozás mindvégig figyelemmel
van a lehető legszélesebb körű társadalmi részvétel lehetőségének, valamint a jogszabály-
előkészítés hatékonyságának biztosítása közötti egyensúly fenntartására.
A Javaslat a társadalmi egyeztetés két formáját — általános és közvetlen — szabályozza. A
Javaslatban szabályozott általános egyeztetés részben az elektronikus információszabadságról
szóló 2005. évi XC. törvénynek a jogszabály-előkészítés nyilvánosságára vonatkozó
rendelkezéseit veszi át, illetve bővíti. Az elektronikus információszabadságról szóló
törvényhez képest többletet jelent például a tekintetben is, hogy immár nem csak az
egyeztetésre bocsátott tervezeteket, hanem az azokra beérkezett véleményekről készült
összefoglalót is közzé kell tenni. A Javaslat rendelkezéseinek értelmében a társadalmi
egyeztetésre bocsátott jogszabályok tekintetében az előkészítés meghatározott pontján
7
bárkinek lehetősége nyílik véleményt nyilvánítani az adott tervezetről. A társadalmi
egyeztetés másik formája, a közvetlen egyeztetés pedig annak kereteit adja meg, hogy a
jogszabályok előkészítése során közvetlenül is bevonhatóak legyenek azok a szervezetek,
amelyek leginkább képesek az adott szabályozási tárgykörhöz kapcsolódó széles spektrumú
vélemények képviseletére. E szervezetek szakmai reputációjuk révén segíteni tudják a
jogszabály-előkészítés során a minőségi és hatékonysági szempontok érvényesülését.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a 2006-ban elfogadott lobbitörvényt. A lobbitörvény
megalkotását követő évek egyértelmű tapasztalata, hogy az a gyakorlatban nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket, hiszen elhanyagolható számú lobbiesemény került csupán
bejelentésre, illetve a lobbitevékenységre vonatkozó egyéb szabályok sem hatályosultak. A
Javaslat új alapokra kívánja helyezni a jogszabályok előkészítése területén kifejtett
érdekérvényesítést, például azzal, hogy egyenlő lehetőségeket biztosít mind a természetes
személyek, mind a különböző egyéb szerveztek részére, hogy hangot adjanak véleményüknek.
8
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény hatályáról rendelkezik, meghatározva a társadalmi egyeztetés fogalmát, melynek
értelmében társadalmi egyeztetés a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által
előkészített jogszabálytervezeteknek a természetes személyek és a nem állami és nem
önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezése. A szándékosan tágan
meghatározott alanyi kör az új jogalkotásról szóló törvényben foglalt fogalomra utal vissza.
Ennek eredményeképpen gyakorlatilag a különböző érdekképviseleti szervezetek, egyházak,
társadalmi szervezetek, illetőleg a gazdasági társaságok is a társadalmi partnerek körébe
tartoznak. A képviselői önálló indítványok kizárásának indoka, hogy a parlamenti munka,
illetve a képviselői feladatok tekintetében ésszerűtlen lenne a Javaslat által megkövetelt,
jelentős kapacitást igénylő véleményezési mechanizmus lefolytatása.
A Javaslat hatályára vonatkozó rendelkezés egyértelműsíti, hogy az kiterjed a miniszterek
által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra is.
E rendelkezés a hatály pontosítása mellett azt a célt is szolgálja, hogy meghatározza a
koncepció fogalmát, amely eszerint a tervezet elkészítését megelőzően összeállított általános
elvi kiindulópontokat tartalmazza.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint e törvény rendelkezései nem érintik az egyéb
jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszábályozó eszközökben meghatározott
véleményezési és egyeztetési jogosultságokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a már létező
egyeztetési, véleményezési mechanizmusok mellett az e Javaslatban foglalt lehetőségeket is
igénybe lehet venni, de ez semmiképpen sem helyettesíti vagy váltja ki a már működő
véleményezési és egyeztetési fórumokat.
A (3) bekezdés kiveszi a Javaslat hatálya alól a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a
veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején
kiadható jogszabályok előkészítésére vonatozó szabályokat.
A 2. §-hoz
Meghatározza azon alapelveket, amelyeknek a Javaslat alkalmazásakor mindvégig
érvényesülniük kell. Elsőként kell említeni a társadalmi egyeztetés azon legfontosabb
alapelvét, miszerint abban lehetőleg minél több személy, illetve csoport véleményének kell
megjelennie. Ennek célja, hogy ezáltal a társadalom széles rétegeinek véleménye, javaslata
jusson el a jogszabály alkotásáért felelős szervekhez.
Ennek egyik feltétele, hogy az állampolgárok és a nem kormányzati szervek tudomást
szerezzenek a készülő jogszabályok tervezetéről. Ehhez szükséges a társadalmi egyeztetési
folyamat nyilvánosságának minél teljesebb biztosítása és a folyamat átláthatósága.
A kölcsönös együttműködés elve a társadalmi egyeztetés során nyilvánvalóan nem a
természetből fakadóan különböző érdekeket megjeleníteni kívánó csoportok
érdekegyezőségét hivatott kikényszeríteni, hanem a társadalmi egyeztetés által elérni kívánt
azon közös célt szolgálja, hogy a felek különböző érdekeik révén egyúttal különböző
9
értékeket is bevigyenek a jogszabály-előkészítés folyamatába. Ezáltal gyakorlatilag a
közérdek megjelenítése is lehetővé válik az egyeztetések folyamán.
A 3. §-hoz
A Kormány alkotmányos funkciójának tervezett formában történő ellátása, illetve annak
érdekében, hogy minél többen megfelelő időben értesüljenek arról, hogy egy adott időszakban
milyen jogszabályok előkészítése várható, a Kormány jogalkotási tervet készít és tesz közzé.
A Kormány jogalkotási terve tartalmazza, hogy az Országgyűlés soron következő rendes
ülésszakához igazodóan az adott fél évben mely törvények és kormányrendeletek előkészítése
várható. A jogalkotási tervben meg kell határozni a jogszabály előkészítéséért felelős
minisztert. A jogalkotási terv elkészítése és Kormány elé terjesztése a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter feladata. A szabályozási felelősség aktuális
rendje és a formai követelmények a Kormány ügyrendjéből következnek. A Kormány
határozat formájában rendelkezik a jogalkotási tervről.
A 4. §~koz
A miniszter a Kormány jogalkotási terve alapján, az arra kijelölt honlapon közzéteszi a
Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tervét. A miniszter
jogalkotási terve tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek - a miniszteri
rendeleteket is ideértve — címét, a szabályozás rövid összefoglalóját, valamint a
jogszabálytervezetnek a kijelölt honlapon történő közzétételének várható időpontját. A
miniszter jogalkotási terve közzétételének, az abban foglalt információknak a jogalkotási
tervhez képest szélesebb köre miatt, hangsúlyos célja a minél szélesebb körű tájékoztatás.
Ezáltal mindenki számára hatékonyan tervezhető az adott időszakban készítendő jogszabályok
véleményezése. A miniszter jogalkotási terve nem normatív jellegű, a miniszter arról
tájékoztató formájában rendelkezik.
A Javaslat hatályba lépését követően a honlapra kihelyezett tájékoztatókat a közzétételt
követő egy év elteltével kell eltávolítani a honlapról.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azon jogszabályok körét, amelyeket társadalmi egyeztetésre kell
bocsátani, valamint azokat az eseteket, amikor nem szükséges, illetve nem bocsátható egy
jogszabálytervezet társadalmi egyeztetésre. A Javaslat a jogszabály előkészítéséért felelős
miniszter részére az említett jogszabály-tervezetek tekintetében kifejezetten lehetőséget
biztosít az azokról készült koncepciók társadalmi egyeztetésre bocsátására is, mely az
egyeztetésbe történő korai bevonást kívánja elősegíteni. A Javaslat csak a központi
jogszabályok tekintetében határozza meg a társadalmi egyeztetés szabályait. A helyi
önkormányzati rendeletek előkészítése során alkalmazott társadalmi egyeztetés szabályait a
törvény nem szabályozza. Ennek oka részben az, hogy az általános egyeztetés technikai
feltételei nem minden településen adottak, de mindenekelőtt az, hogy az önkormányzati
autonómia egyik legfontosabb eleme a helyi jogszabályok önálló megalkotása, melybe nem
10
lenne célszerű az e Javaslatban foglalt részletességgel beavatkozni. Éppen ezért a helyi
önkormányzati rendeletek megalkotásában való társadalmi részvétel szabályait is a helyi
sajátosságok figyelembe vételével, a képviselő testület tudja legmegfelelőbb módon
megállapítani. Jelen törvény 17. §-a úgy módosítja a helyi önkormányzatokról szóló törvény
vonatkozó bekezdését, hogy a helyi önkormányzatoknak ezentúl minden esetben rendeletben
kell szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait.
A rendelkezés értelmében a törvények, a kormányrendeletek, valamint a miniszteri rendeletek
tervezeteit kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. A miniszterelnök rendelete a kormányzati
működésre vonatkozó normák, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete az európai uniós
kötelezettségek közvetlen jellege miatt nem tartozik a kötelezően társadalmi egyeztetésre
bocsátandó jogszabályok körébe.
A Javaslat ezen kívül meghatározza azon szabályozási tárgyköröket, amelyek esetén nem
szükséges, továbbá azokat a Magyar Köztársaság számára különösen fontos érdekeket,
amelyek előrelátható sérelme esetén egyáltalán nem bocsátható egy tervezet társadalmi
egyeztetésre. Az itt felsorolt kivételek egyrészt az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében,
illetve az elektronikus információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Eitv.) 9. §-ában
meghatározottakat veszik alapul. Fontos kiemelni, hogy az (1) és a (3) bekezdés értelmében,
amennyiben egy jogszabály vagy tervezet valamelyik kivétel alá esne, de annak társadalmi
egyeztetésre bocsátása mégis indokoltnak tűnik, a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter
továbbra is dönthet annak egyeztetésre bocsátásáról.
Az utolsó bekezdés értelmében, amennyiben a jogszabály sürgős elfogadásához kiemelkedő
közérdek fűződik, úgy a tervezetet nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. A tervezet
társadalmi egyeztetésre bocsátásáról a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter dönt. E
szakasz rendelkezései részben ugyancsak az Eitv. vonatkozó rendelkezéseit veszik át.
A 6. §-hoz
Lényeges, hogy a szóban forgó tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátásának
lefolytatásáért felelős állami vezető kifejezetten is kimondásra kerüljön. Az Eitv. 4. § (5)
bekezdése továbbra is rögzíti a közzététel elmaradásáért feléledő, külön jogszabályban
megállapított büntetőjogi és fegyelmi felelősséget. A Javaslatban foglalt kötelezettségek
megszegése esetén természetesen ugyanilyen felelősséggel tartozik a jogszabály
előkészítéséért felelős miniszter. Emellett a minisztériumok külön utasításban kötelesek a
honlapon történő közzétételre, a közérdekű adatok megismerésére, illetve a közzétevő és az
adatkezelő közzétételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat és a konkrét felelősöket
meghatározni.
Emellett a társadalmi egyeztetésben résztvevők helyzetét könnyíti meg az a rendelkezés,
amely kötelezővé teszi a módosított törvény egységes szövegben történő közzétételét,
amennyiben a módosítás a módosítandó törvény legalább egyötödét érinti. A számítás
alapjául a módosítandó jogszabály paragrafusszáma szolgál.
11
A 7. §-hoz
Alapvetően a társadalmi egyeztetés két formáját határozza meg a rendelkezés.
Az első, az általános egyezetés legfőbb jellemzője, hogy a véleményezésre a kijelölt honlapon
keresztül gyakorlatilag minden természetes és nem állami, valamint nem önkormányzati
szervnek, szervezetnek lehetősége nyílik. A közvetlen egyeztetés lényege ehhez képest az,
hogy arra - akár a miniszter kezdeményezésére, akár kérelemre — a jogszabály előkészítéséért
felelős miniszter döntése alapján kerül sor. Ebben az esetben ugyanúgy szóba jöhetnek
különböző csoportok, illetve magánszemélyek is kérhetik meghallgatásukat.
Az említett két formán kívül a törvény kifejezetten is megnyitja a lehetőségét annak, hogy
egyéb eszközök is igénybe vehetők legyenek a társadalmi egyeztetés hatékonysága, sikere
érdekében. Ilyennek tekinthetők többek között különböző tájékoztató füzetek teijesztése vagy
fórumok, rendezvények szervezése is.
A 8. §-hoz
Fontos garanciális szabály, hogy az 5. §-ban meghatározottak szerint, társadalmi egyeztetés
keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. Ez tehát nem csupán a
jogalkotási tervben, illetve az adott miniszteri jogalkotási tájékoztatójában szereplő
tervezetekre vonatkozik, az ugyanis e vonatkozásban kizárólag az erről való tájékoztatást
szolgálja.
A (2) bekezdésben foglaltak szerint az 5. § alapján egyeztetésre bocsátott tervezeteket, illetve
a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján egyeztetésre bocsátott
koncepciót a honlapon közzé kell tenni. Ebben az esetben a véleményezés céljából megfelelő
elérhetőséget kell biztosítani. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése szerint,
az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is közzé kell tenni a honlapon, amely ugyancsak a
tervezetek, koncepciók hatékonyabb véleményezését szolgálja. A megfelelő elérhetőség
biztosítása gyakorlatilag a következő szakaszokban részletezett elektronikus levélcímeken
keresztül történő véleményezést jelenti.
A Javaslat szerint az 5. § (5) bekezdése szerint társadalmi egyeztetésre nem bocsátott
tervezeteket ettől függetlenül, az erre kijelölt honlapon a többi, véleményezésre bocsátott
tervezethez hasonlóan közzé kell tenni. E rendelkezés biztosítja, hogy a sürgősség miatt
társadalmi egyeztetésre nem bocsátott tervezetek ugyanúgy nyilvánosak és elérhetőek
legyenek az állampolgárok részére. Amennyiben a tervezet nem a Magyar Köztársaság
valamely különösen fontos érdekének védelméből kifolyólag vagy nem a (3) bekezdésben
foglalt valamely tárgykörbe esés miatt nem kerül társadalmi egyeztetésre, úgy a tervezet
nyilvánosságához fűződő érdek továbbra is fennáll. A sürgős elfogadáshoz kapcsolódó
kiemelkedő közérdek meglehetősen rugalmas szabályozásának is egyfajta ellensúlyozása,
hogy az e célból a véleményezésből kizárt tervezetek ettől függetlenül mindenki számára
megismerhetők legyenek. E tervezetek nyilvánossága a demokratikus működés egyik
alapfeltétele, amelyet a társadalmi egyezetés hiányában is garantálni szükséges.
12
A 9. §-hoz
A Javaslat céljával összhangban biztosítani kell, hogy a társadalom lehető legszélesebb köre
fogalmazhassa meg véleményét a tervezetekkel kapcsolatban. Éppen ezért az erre kijelölt
honlapon a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetek mellett feltűntetett elektronikus
levélcímen keresztül bárki elküldheti véleményét, illetve a tervezettel kapcsolatos
észrevételeit, javaslatait. A beérkezett véleményekről a véleményezőnek, a feladóként
feltüntetett elektronikus levélcímére, a vélemény beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni,
ezzel igazolva, hogy a vélemény a tervezet készítőihez eljutott. A (2) bekezdés a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIÜ. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseinek megfelelően tisztázza az adatkezelő kilétét, a kezelni
kívánt adatok körét, az adatkezelés célját, és időtartamát. Az adatkezelés legkésőbbi időpontja
meghatározásának alapja a véleményezett jogszabály hatálybalépése, mivel az utólagos
véleményezésre nyitva álló határidő számítása is ehhez kapcsolódik. Amennyiben a
véleményezett tervezet valamilyen okból kifolyólag mégsem lép hatályba, úgy az adatokat
legkésőbb a vélemény megtételétől számított egy éven belül törölni kell. Fontos kiemelni,
hogy adatkezelésnek minősül ebben az esetben az említett adatok gyűjtése, tárolása,
közzététele, felhasználása és törlése is.
A (3) bekezdésben foglalt adatok kezeléséhez szükséges beleegyezést az Avtv. 3. § (5)
bekezdésében foglalt törvényi vélelem értelmében megadottnak kell tekinteni. Természetesen
e tényről, illetve az adatkezelés részletes szabályairól a véleményezőt megfelelően
tájékoztatni kell, amelyet a tervezet, illetve koncepció közzétételével egyidejűleg kell az
egyértelmű tájékoztatás érdekében megfelelő helyen elhelyezni.
Az (4) bekezdés értelmében nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a
közerkölcsöt, a tervezet tárgyához nyilvánvalóan nem kapcsolódik, illetve nincs ellátva
névvel vagy megnevezéssel. Ez azt jelenti, hogy az ilyen véleményt a jogszabály előkészítője
törli, az nem szolgálhat a 11. § szerint elkészítendő összefoglaló alapjául, illetve az utólagos
véleményezés alkalmával sem kap értesítést a véleményező a jogszabály hatályosulásával
kapcsolatban.
A közzétett tervezeteket, valamint az ahhoz érkezett véleményeket az Eitv. rendelkezéseivel
összhangban a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.
A 10. §-hoz
Annak biztosítása érdekében, hogy a társadalmi partnerek szakmailag megalapozott
véleményt tudjanak nyilvánítani a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetekről, fontos,
hogy megfelelő idő álljon a rendelkezésükre. A tervezeteket a Kormány ügyrendjében
meghatározott közigazgatási egyeztetésre bocsátással egyidejűleg kell közzétenni a honlapon.
A véleményezésre nyitva álló határidő is főszabály szerint megegyezik a kormányzati
szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel. A Kormány ügyrendje
alapján a közigazgatási szervek számára 10 munkanap áll rendelkezésre a tervezetek
véleményezésére, ami sürgő esetben le is rövidülhet. A Javaslat alapján az általános
véleményezésre szintén 10 munkanap áll rendelkezésre, ami igazodva az adott
13
jogszabálytervezet kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátásához, sürgős esetben le
is rövidülhet.
A 11. §-hoz
A beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítője felelős. A vélemények
feldolgozása annyit tesz, hogy a tervezet előkészítője azok alapján tipizált összefoglalót
készít, melynek során a véleményeket a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni.
Az így elkészített általános összefoglalónak a beérkezett vélemények lényegi tartalmán túl,
összefoglaló jelleggel tartalmaznia kell az elutasított vélemények esetében az elutasítás rövid
indokait. Az összefoglalót és a véleményezők listáját a honlapon közzé kell tenni. A
jogszabály előkészítőjét az összefoglaló előkészítésén túlmenően egyéni válaszadási
kötelezettség nem terheli.
A (2) bekezdés szerint a véleményekről készített tipizált összefoglalót törvény esetén az
Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a
kihirdetést követően kell közzétenni.
A 12. §-hoz
Mivel a jogalkotó a jogszabály megalkotásakor a lehető legnagyobb körültekintés esetén sem
tud minden körülményre figyelmet fordítani, illetve minden jövőbeni lehetőséget előre
mérlegelni, ezért különösen fontos, hogy a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos
tapasztalatok visszacsatolásra kerüljenek a jogszabály előkészítőjéhez, aki adott esetben a
szükséges ismeretek birtokában gondoskodhat a jogszabály vitatott rendelkezéseinek
módosításáról. Ennek érdekében teremti meg a Javaslat annak a lehetőségét, hogy a
jogszabálytervezetek előzetes véleményezésének mintájára bárki véleményt nyilvánítson,
észrevételt tegyen a jogszabály végrehajtásával kapcsolatban is. A törvények hatálybalépése
után szükség szerint, de legalább a hatálybalépést követő egy éven belül, a kormányrendeletek
és a miniszteri rendeletek hatálybalépését követően, pedig a jogszabály előkészítéséért felelős
miniszter döntése alapján nyílik lehetőség az utólagos véleményezésre. A végrehajtással
kapcsolatos vélemények fogadására tehát szükség szerint bármikor lehetőség nyílhat, az egy
év kivárása nem feltétlenül szükséges. A jogszabály hatálybalépését követően a jogszabály
előkészítéséért felelős miniszter dönthet úgy, hogy a jogszabálynak a jogalkotásról szóló
törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálatával egyidejűleg is lehetőséget biztosít arra,
hogy a honlapon bárki jelezhesse az adott jogszabály végrehajtásával kapcsolatos észrevételét.
Az utólagos véleményezésről értesíteni kell minden olyan személyt, szervezetet, aki a
jogszabály-előkészítés során már eljuttatta véleményét a jogszabály előkészítőjéhez. Az
értesítési kötelezettség nem vonatkozik az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg folytatott
véleményezésre. Ennek indoka, hogy a Javaslat 9. § (2) bekezdése értelmében a véleményező
adatait a jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig lehet kezelni. Ezzel a
rendelkezéssel a Javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az, aki már egyszer készségét fejezte ki
aira, hogy véleményével segítse a jogszabály-előkészítő munkáját, az mindenképpen
értesüljön a végrehajtással kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről. A
jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vélemények esetében, a vélemények feldolgozása
14
tekintetében a jogszabály-előkészítés során beérkezett véleményekre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
A 13. §-hoz
A társadalmi egyeztetés e Javaslatban szabályozott másik formája a közvetlen egyeztetés,
amely semmilyen esetben sem helyettesítheti az általános egyeztetést. A közvetlen egyeztetés
célja, hogy a jogszabály előkészítője számára lehetőséget biztosítson arra, hogy közvetlenül
vonjon be a jogszabály előkészítésének munkálataiba olyan, a jogszabálytervezet
tárgykörében kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó, illetve az adott tárgykör tekintetében
széles társadalmi réteg érdekeit megjeleníteni képes szervezeteket, intézményeket, amelyek
nagyban segíthetik a jogszabály előkészítését. A közvetlen egyeztetés nem pusztán arra ad
lehetőséget, hogy a véleményezők akár személyesen is kifejthessék a tervezettel kapcsolatos
észrevételeiket, hanem arra is, hogy az általános egyeztetéssel ellentétben a jogszabály
előkészítéséért felelős miniszter a jogszabály-előkészítése során a közvetlen egyeztetés
keretében bármikor kérhesse az érintettek véleményét. A Javaslat értelmében a jogszabály
előkészítéséért felelős miniszter kötelezettsége, hogy stratégiai partnerségi
együttműködéseket alakítson ki, azonban azt, hogy ez a stratégiai partnerség konkrétan
milyen szervezetekkel kerüljön kialakításra, a Javaslat nem határozza meg. Stratégiai
partnerség alakítható ki különösen azon civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseleti
szervezetekkel, tudományos műhelyekkel, köztestületekkel, amelyek kiemelkedően segíthetik
egy adott jogterülettel kapcsolatos szabályozások előkészítését A szervezettípusok
felsorolása példálózó jellegű. Figyelemmel a lehetséges stratégiai partnerek sokszínűségére,
valamint az együttműködés lehetséges formáinak nagy számára, az együttműködés részletes
szabályait a Javaslat nem határozza meg. A rendelkezés értelmében a jogszabály
előkészítéséért felelős miniszter és a stratégiai partner az együttműködésük kereteit
megállapodásban szabályozza. A megállapodás határozott időre lehet kötni, de a Kormány
megbízatásának megszűnésével a megállapodás megszűnik. A megállapodásban rögzíteni kell
az együttműködés alapvető szabályait, úgymint azokat a tárgyköröket, amelyekkel
kapcsolatos jogszabályok előkészítésében együttműködnek, a kapcsolattartás módját,
valamint a megállapodás időtartamát. A törvény alapelvei között felsorolt nyilvánosság és
átláthatóság biztosítása érdekében a megállapodások nyilvánosak.
A (6) bekezdés rögzíti, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter köteles stratégiai
partneri megállapodást kötni azokkal az egyházakkal, amelyekkel korábban az együttműködés
kereteit a Kormány jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó aktusban meghatározta.
A 14. §-hoz
A Javaslat elsődleges célja annak biztosítása, hogy a lehető legszélesebb társadalmi rétegek
véleménye megjelenhessen a jogszabályok előkészítése során. Ennek érdekében a stratégiai
partnereknek kötelessége az azonos területen tevékenykedő szervezetek véleményének a
jogszabály-előkészítés folyamatába történő becsatoraázása. A Javaslat lehetőséget biztosít
arra, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partnereken kívül másokat
15
is bevonhasson — akár kérelemre is - egy adott jogszabály előkészítése során történő
egyeztetésbe.
A 15. §-hoz
A rendelkezés rögzíti a közvetlen egyeztetés keretében tartható, személyes részvétellel történő
egyeztetés szabályait. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy személyes találkozó tartása
esetén megfelelő idő álljon az érintettek rendelkezésre annak érdekében, hogy megfelelően
felkészülhessenek az egyeztetésre. A Javaslat alapelvei között felsorolt nyilvánosság és
átláthatóság biztosítása érdekében a személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót
kell készíteni - amelynek tartalmaznia kell az egyeztetés során a stratégiai partner által
kifejtett álláspont lényegét -, amely közérdekű adatnak minősül, amelyhez bárki hozzáférhet.
A 16. §-hoz
A Javaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
A 17. §-hoz
Mivel a Javaslat a helyi önkormányzatok által kibocsátott rendeletek tekintetében, tiszteletben
tartva az önkormányzatok autonómiáját, nem rendelkezik az előkészítésben való társadalmi
részvétel szabályairól, ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. §
(2)	bekezdését úgy módosítja, hogy a helyi önkormányzatoknak rendeletben kell
szabályozniuk a helyi jogszabályok előkészítése során alkalmazandó társadalmi részvétel
szabályait. A rendelkezés tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatoknak megfelelő idő
álljon rendelkezésükre a rendelet megalkotására csak 2011. július 1-jén lép hatályba.
A 18. §-hoz
A rendelkezés értelmében felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza a Javaslat által
szabályozott jogszabálytervezetek általános egyeztetés keretében, elektronikus úton történő
közzétételének és véleményezésének részletes szabályait. A felhatalmazás alapján
megalkotandó kormányrendeletnek elsősorban a közzététel informatikai részletszabályait,
különösen a közzététel helyéül szolgáló honlap kijelölését kell tartalmaznia.
A 19. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 20. §-hoz
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény hatályon kívül helyezésével
kapcsolatos átmeneti rendelkezések.
16