﻿magyar köztársaság kormánya
T/1441. számú
törvényjavaslat
a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen
folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet
végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges törvénymódosításokról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2010. október

2010.	évi... törvény
a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről
szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges
törvénymódosításokról
1.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
1.§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: Nmtvr.) 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek
névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére és vagyonának
kezelésére - a tartási kötelezettséget kivéve - a gyermek személyes joga irányadó.”
2.§
Az Nmtvr. 46. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„46. § Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására,
illetőleg a közte és szülői között fennálló családi jogi jogviszonyokra - a tartási
kötelezettséget ide nem értve - a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve
kedvezőbb.”
3.§
Az Nmtvr. 75. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény 45. § (1) bekezdése, 46. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK
tanácsi rendelet 1. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”
4.§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Nmtvr.
a)	39. § (1) bekezdésében a „tartást,” szövegrész,
b)	39. § (4) bekezdésében az „a tartást és” szövegrész,
c)	47. § és 56. §-a, valamint
d)	50. §-ában a „ , tartása” szövegrész.
2
2.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
5.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.)
10.	§-a a következő h) ponttal egészül ki:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat
kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
,,h) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a
tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.”
6.§
A Vht. 16. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Végrehajtási lapot állít ki]
J) a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-
án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a
továbbiakban: hágai jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat
(perbeli egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás
alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi
bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
7-§
A Vht. 23/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/B. § (1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:
a)	a 44/200l/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye,
székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete
esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő
helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
b)	a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a
gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi
bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
c)	a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv
hatálya alá nem tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek
hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti megyei bíróság
székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
3
(2)	Végrehajtási záradékkal látja el
a)	a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített
külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá
vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -
szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi
Kerületi Bíróság,
b)	a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv
hatálya alá tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában
az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti megyei bíróság székhelyén
működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
8.§
(1)	A Vht. 31/C. § (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja]
„e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti kivonatot.”
(2)	A Vht. 31/C. § (2) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság, ha pedig a
közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó
végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség
esetén a közjegyző kérelemre kiállítja]
,,c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot.”
(3)	A Vht. 31/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontja
szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.”
9.§
A Vht. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet és a
4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”
10.	§
A Vht. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23.
cikke, a 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, valamint
4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelméről. A bíróság a
805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a)
4
pontja, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti kérelemnek a
végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.”
11.	§
A Vht. 164. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben
az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos
sorrendben, de a 166. § szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a
befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre.
12.	§
A Vht. 186. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan
bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet vagy a 4/2009/EK tanácsi
rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában
meghatározott bíróság rendeli el.”
13.	§
A Vht. 187. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi
rendelet vagy a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai
Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § ej
pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”
14.	§
A Vht. 210/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság
a)	a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat (perbeli
egyezség) és közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a
44/2001/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - és
b)	a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban, a 4/2009/EK
tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított
közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 4/2009/EK
tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik -
az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.”
5
15.	§
A Vht. a következő új XIV. fejezettel egészül ki és a jelenlegi XIV-XXII.
fejezet számozása XV-XXIII. fejezetre módosul:
„XIV. FEJEZET
KÖZPONTI HATÓSÁGI MEGKERESÉS VÉGREHAJTÁSA A TARTÁSRA
KÖTELEZETT ADATAINAK BESZERZÉSE ÉRDEKÉBEN
210/H. § (1) A 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által
a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (a továbbiakban e §-ban:
megkeresés) alapján indult végrehajtás foganatosítására a végrehajtás foganatosításának közös
szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az adóson a tartásra
kötelezettet kell érteni.
(2)	Végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében a központi hatóság jár
el; a végrehajtás költségeit az állam viseli.
(3)	Ha a központi hatóságnak nem áll rendelkezésére az adós belföldi lakóhelyére,
tartózkodási helyére vonatkozó adat, a polgárok személyi adatait kezelő szervet keresi meg a
lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adat
alapján küldi meg a megkeresést az illetékes végrehajtónak.
(4)	A végrehajtó a megkeresést az adós megkeresésben megjelölt adatainak
beszerzésével, a 47. § alkalmazásával teljesíti. A végrehajtható okirat az adós részére nem
kerül kézbesítésre.
(5)	A végrehajtás felfüggesztésének és szünetelésének nincs helye.
(6)	A végrehajtó a megkeresés teljesítéséről a beszerzett adatok feltüntetésével
jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a központi hatóságnak.”
16.	§
A Vht. 211. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási
záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy
a)	a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,
b)	az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK
rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy
c)	a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második
albekezdése alapján a végrehajtás megtagadásának
feltételei fennállnak.”
6
17.	§
A Vht.
a)	254/D. § (3) bekezdésében a „beszerzi a miniszternek a végrehajtó irodai
tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását,” szövegrész a hatályát veszti,
b)	298. § (1) bekezdésében a ,,d) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az ,.f)
vagy g) pontjában” szöveg lép.
18.	§
A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[E törvény]
,,g) 16. §-ának l) pontja, 23/B. §-a, 31/C. §-a, 37/B. § (4) bekezdése, 48. §-ának
(8) bekezdése, 164. §-ának (2) bekezdése, 186. §-ának (3) bekezdése, 187. §-ának (3)
bekezdése, 210/A. §-a és 211. §-ának (3) bekezdése a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK
tanácsi rendelet [14. cikk, 16-18. cikk, 21. cikk, 26-27. cikk, 36. cikk, 41. cikk (2) bekezdés,
43. cikk, 48. cikk (3) bekezdés, 61. cikk]”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
3.	Az illetékekről szóló 1990. évi XC1II. törvény módosítása
19.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1)
bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
J) a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK
tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján,
u) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 31/C. §-a szerint
tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás.”
20.	§
Az Itv. 103. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvény 57. § (1) bekezdés t) és u) pontja
a)	a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-ei 44/2001/EK tanácsi rendelet (52.
cikk),
b)	a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a
joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a
7
1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-ei
2201/2003/EK tanácsi rendelet (39, 51. cikk),
c)	a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat
létrehozásáról szóló, 2004. április 21-ei 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
(6., 24. és 25. cikk),
d)	az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006.
december 12-ei 1896/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet (18. cikk),
e)	a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007.
július 11-ei 861/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet (20. cikk),
f)	a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott
együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet (44-47. cikk)
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
21.	§
Az Itv. 57. § (1) bekezdés m) pontjából hatályát veszti a „ , továbbá a polgári
és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai
végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági ügyekben és a
szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított
közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás” szövegrész.
4.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
22. §
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
5.	§ (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki]
,,g) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér
az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget.”
23. §
A Jst. a következő 90. §-sal egészül ki:
„90. § E törvény 5. § (2) bekezdés g) pontja a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK
tanácsi rendelet 46. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”
8
5.	Záró rendelkezések
24.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-16. § és a 18-23. § 2011. június 18. napján lép hatályba.
25.	§
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
a)	7. §-ában a „nem kell megismételni” szövegrész helyébe a „megismételni,
valamint a 3. § (3) bekezdés a), e) pontjaiban és a 3. § (4) bekezdésében megjelölt feltételeket
igazolni nem kell” szöveg,
b)	32. § (1) bekezdésében a „2010.” szövegrész helyébe a „2012.” szöveg
lép.
26.	§
E törvény 1-16. §-a és 18-23. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK
tanácsi rendelet [14. cikk, 16-18. cikk, 21. cikk, 26 - 27. cikk, 36. cikk, 38. cikk, 41. cikk (2)
bekezdés, 43. cikk, 46. cikk, 48. cikk (3) bekezdés, 61. cikk] végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
27. §
E törvény 2011. június 19-én hatályát veszti.

Általános indokolás

Az Európai Unió Tanácsa 2008. december 18-án fogadta el a tartással kapcsolatos
ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK
rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amelyet 2011. június 18-ától kell alkalmazni.
Ugyanezen időponttól kezdve kell alkalmazni a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról
szóló, 2007. november 23-án elfogadott hágai jegyzőkönyvet (a továbbiakban: hágai
jegyzőkönyv) figyelemmel arra, hogy a 2009/941/EK határozat alapján az Európai Közösség
olyan értelmű nyilatkozatot tett a hágai jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor, amely szerint
2011.	június 18-ától ideiglenesen alkalmazza a jegyzőkönyv szabályait, ha a jegyzőkönyv
akkor még nem lépett hatályba. Fentieken túl folyamatban van az Európai Unió csatlakozása a
gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007.
november 23-án elfogadott hágai egyezményhez is, amely számos vonatkozásban mintaként
szolgált a Rendelet megalkotása során.
Az Európai Unió célja az, hogy biztosítsa a gyermektartás és a családi tartások egyéb
formáinak hatékony nemzetközi behajtását; mivel a tartási követelések túlnyomó többsége
gyermektartásra vonatkozik, az egyezmény és a rendelet mindenekelőtt gyermekvédelmi
intézkedés.
Az Európai Közösség emellett a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén
alapuló, valódi igazságügyi térség létrehozását is célul tűzte ki. A Rendelet ennek is eleget
tesz, hiszen tovább egyszerűsíti a tartási kötelezettséget megállapító határozatok kölcsönös
elismerésére és végrehajtására irányuló eljárást, és a központi hatóságok közötti
adminisztratív együttműködést hoz létre.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek megfelelően a Rendelet hazai
érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg arra vonatkozóan, hogy másik uniós
tagállamban tartási ügyben hozott határozat hazai végrehajtása érdekében milyen eljárást kell
lefolytatni, hová, melyik bírósághoz kell az ügyfeleknek kérelmeiket intézni, másik oldalról
pedig mit kell tenniük azoknak a hazai ügyfeleknek, akik külföldön kívánnak végrehajtatni. A
Javaslat ennek érdekében módosítja a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.
törvényerejű rendeletet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvényt, az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvényt és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt.
A módosítások nagyrészt olyan szabályozási tárgykörökben történnek, melyek a Rendelet
vonatkozásában szükséges tagállami közlések tárgyát is képezik; a törvényjavaslat elfogadása
szükséges tehát ahhoz, hogy Magyarország az Európai Bizottság felé történő bejelentési
kötelezettségének is eleget tudjon tenni.
Mivel a Rendeletet 2011. június 18-ától kell majd alkalmazni, ezért a Javaslat érintett
§-ai is ekkor lépnek hatályba.
10
Részletes indokolás
Az 1. és 2. §-hoz
A tartási ügyekben alkalmazandó jogra a Rendelet utaló szabálya (15. cikk)
értelmében a hágai jegyzőkönyv rendelkezései irányadóak. A hágai jegyzőkönyv kollíziós
jogi rendelkezései univerzális hatályúak: azokat minden tartási ügyben alkalmazni kell akkor
is, ha azok nem a hágai jegyzőkönyvben részes állam jogának az alkalmazásához vezetnének.
Erre tekintettel a Javaslat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű
rendeletnek (a továbbiakban: Nmtvr.) az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezései közül
hatályon kívül helyezi a tartási kötelezettségre vonatkozó speciális rendelkezéseket.
A 3. §-hoz
A Javaslat a Rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály-módosítások
átvezetésére tekintettel iktat be az Nmtvr.-be jogharmonizációs záradékot.
A 4. §-hoz
Nemcsak a hágai jegyzőkönyv kollíziós jogi rendelkezései, hanem a Rendelet
joghatósági szabályai is univerzális hatályúak: azokat valamennyi, határokon átnyúló tartási
ügyben alkalmazni kell, akkor is, ha az alperes szokásos tartózkodási helye nem az Európai
Unió tagállamában van. Következésképpen a Rendelet joghatósági, illetve a hágai
jegyzőkönyv kollíziós jogi szabályai „kiszorítják” az Nmtvr.-nek a tartásra vonatkozó
speciális joghatósági és alkalmazandó jogi rendelkezéseit, így a Javaslat ezen rendelkezéseket
hatályon kívül helyezi.
Az 5. §-hoz
A külföldi adósok kutatását két módon teszi lehetővé a Rendelet. Az első esetben a
jogosult arra vonatkozóan kérhet adatot - a megkereső állam központi hatóságán keresztül - a
megkeresett állam központi hatóságától, hogy van-e az adósnak a megkeresett államban
lakóhelye, tartózkodási helye. A második esetben pedig a lakóhellyel, tartózkodási hellyel
rendelkező adósok megkeresett államban fellelhető jövedelméről, vagyonáról kérhet a
jogosult adatokat: nevezetesen azt, hogy van-e az adott államban jövedelme, fellehető
vagyona (a vagyontárgyak tételes megjelölése nélkül). Ez utóbbi eset - amikor már született
határozat, amit a jogosult el akar ismertetni vagy végre akar hajtatni másik tagállamban -
összetettebb eljárást igényel, mivel ilyenkor a jogosult a 61. cikk (2) bekezdés pontjaiban
felsorolt összes adat beszerzését kérheti (lakóhely, jövedelem, munkáltató, bankszámla,
vagyon) azzal, hogy az utóbbi (a jövedelmen és számlapénzen kívüli egyéb vagyon)
felkutatása csak akkor kérhető, ha a jövedelmi, számla adatok nem elegendőek a határozat
végrehajtásához. A polgári jogi követelések behajtása céljára az adós jövedelmével,
vagyonával kapcsolatos adatgyűjtést a hazai jog alapján a bírósági végrehajtói szervezet látja
el. A Javaslat alapján ezért bírósági végrehajtói eljárás kerül bevonásra a Rendelet szerinti
központi hatósági adatszolgáltatás teljesítésébe figyelemmel arra, hogy tartalmában az eljárás
gyakorlatilag megegyezik a bírósági végrehajtási eljárás adóskutatási részével. A Javaslat egy
11
speciális végrehajtási eljárás megteremtésével alakítja ki a szükséges jogszabályi környezetet
(15. §-hoz fűzött indokolás), amelyben a központi hatóság minősül végrehajtást kérőnek.
Figyelemmel arra, hogy a végrehajtási eljárások végrehajtható okirat kiállításával indíthatóak
meg, így ezen új speciális végrehajtás elrendelésének céljával építi be a Javaslat a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (Vht.) 10. § h) pontjaként a végrehajtható
okiratok közé a központi hatóság megkeresését.
A 6. §-hoz
Az olyan tagállamokban hozott határozatok vonatkozásában, amelyekre nézve a hágai
jegyzőkönyv kötelező erővel bír, a Rendelet eltörli a határozat belföldi végrehajthatóságának
megállapítására szolgáló külön eljárást, az ún. exequatur eljárást. Ilyen irat birtokában a
jogosult ugyanolyan feltételek mellett kérhet végrehajtást, mint azok a jogosultak, akiknek az
ügyében belföldi bíróság hozott határozatot. A Javaslat ennek megfelelően a Vht.-nak a
végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló okiratokat tartalmazó szakaszának felsorolását
kiegészíti a Rendelet szerinti tartási ügyekben kibocsátott, végrehajtható határozatokkal.
Ezekre nézve a Javaslat a végrehajtást elrendelő bíróság illetékességét az egyéb külföldi
határozatok végrehajtása során érvényesülő illetékességi szabályokkal megegyezően
határozza meg (a székhelyi bíróság állítja ki a végrehajtási lapot).
A 7. §-hoz
A Rendelet - egyezően a hasonló tárgyú egyéb uniós jogi normákkal - nemcsak a
bírósági határozatokban, hanem a közokiratokban foglalt tartási kötelezettségek esetében is
biztosítja a bírósági végrehajtás útján történő behajtást. Ez lényegében a bírósági
határozatokkal megegyező módon történik: aszerint szabályozva eltérően, hogy a közokiratot
kiállító hatóság államában a hágai jegyzőkönyv kötelező erővel bír vagy sem. A külföldi
(másik tagállamban kiállított) közokiratok esetében a Vht. 23/B. §-a tartalmazza a végrehajtás
elrendelését végző bíróságok felsorolását; a Javaslat ebbe is beiktatja a Rendelet hatálya alá
tartozó közokiratok esetében eljáró bíróságokat - mindkét említett esetkörre nézve.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Rendelet 48. cikk (3) bekezdésének végrehajtása érdekében a Vht. 31/C.
§-ában jeleníti meg, hogy melyik bíróság vagy közjegyző feladata a másik tagállamban
történő végrehajtáshoz szükséges igazolások kiállítása a hazai bírósági határozatokról, perbeli
egyezségekről, illetve közokiratokról erre irányuló kérelem esetén.
A 9. §-hoz
A Rendelet 41. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a külföldi végrehajtást kérő
nem köteles a végrehajtás szerinti tagállamban sem postacímmel, sem felhatalmazott
képviselővel rendelkezni, azaz a Vht. 37/B. §-ban foglalt általános szabállyal ellentétben
nincs szüksége a külföldi végrehajtást kérőnek kézbesítési meghatalmazottra. A Javaslat ezért
a Vht. 37/B. § (4) bekezdését, - amely azon ügycsoportokat tartalmazza, ahol nem kell
kézbesítési megbízottat megjelölni - kiegészíti a Rendelet szerinti végrehajtási ügyekkel.
12
A 10. §-hoz
A származási tagállamban előterjesztett egyes jogorvoslati kérelmekre tekintettel teszi
lehetővé a Rendelet 21. cikk (3) bekezdése azt, hogy a végrehajtás államában felfüggesszék a
végrehajtást. A Javaslat a végrehajtást foganatosító bíróság hasonló feladatait tartalmazó 48. §
(8) bekezdés első mondatát egészíti ki az erre utaló szövegrésszel.
All. §-hoz
A Rendelet 43. cikke kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végrehajtási költségek
megtérítése nem élvezhet elsőbbséget a tartási követelések behajtásával szemben. A Vht. 164.
§-a ezzel szemben a végrehajtási költségek elsőbbségét rögzíti, amitől a Rendelet hivatkozott
szabálya folytán el kell térni a Rendelet szerinti tartási ügyekben. A Javaslat - annak szem
előtt tartásával, hogy csak a lehető legszükségesebb mértékű eltérésre kerüljön sor a
különböző jogosultak ügyeiben - a Vht. 164. §-át úgy módosítja, hogy a Rendelet hatálya alá
tartozó ügyekben a költségek a Vht. 166. § szerint legyenek elszámolandók (a követeléssel
egy sorban), és a behajtott összeg egy meghatározott hányada - legfeljebb 50%-a - ez esetben
is a végrehajtási költségek kielégítésére kell hogy szolgáljon.
A 12. §-hoz
Azokban az ügyekben ahol nem kell az úgynevezett exequatur eljárást lefolytatni, a
Rendelet 18. cikke önmagában a végrehajtható határozat alapján ad lehetőséget biztosítási
intézkedés igénybe vételére. E határozatok jogosultjai a Rendelet szerint kielégítési
végrehajtást is kérhetnek - ezt teljesíti a Vht. 16. § l) pontjának beiktatása -, ugyanakkor a 18.
cikk szerint azt is biztosítani kell számukra, hogy biztosítási intézkedést kérjenek az adós
vagyonára másik tagállamban. Ilyen biztosítási intézkedést a Vht. X. fejezete kifejezetten nem
ismer, ezért a Javaslat a Vht. 186. § (3) bekezdésének megfelelő kiegészítésével teljesíti a
Rendelet 18. cikkében foglalt követelményt.
A 13. §-hoz
A Rendeletnek az ideiglenes és a biztosítási intézkedésekről szóló 14. cikke a
joghatósági szabályok alapján más tagállamban indított per esetében is lehetőséget ad az adós
vagyonának zárolására. A polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó 44/2001/EK
rendelet ugyanilyen tartalmú rendelkezése alapján a Vht. biztosítási intézkedéseket elrendelő
bíróságokat felsoroló rendelkezései már kiegészültek az ilyen ügyekben irányadó
szabályokkal, így a Javaslat a Rendelet 14. cikke alapján kibővíti az erről szóló Vht. 187. §
(3)	bekezdését a Rendeletre történő utalással.
A 14. §-hoz
A hágai jegyzőkönyvet nem alkalmazó tagállamokban hozott tartási határozatok
vonatkozásában a Rendelet értelmében a belföldi végrehajthatóság megállapítására szolgáló
külön eljárás - amelyet a hazai jogban a Vht. XII. fejezete szabályoz - fennmarad, azaz
elsőként a határozat, közokirat hazai végrehajthatóságát kell kimondani. A Javaslat erre
tekintettel a Vht. külföldi bírósági határozatok, okiratok végrehajtására vonatkozó XII.
fejezetét (210/A. §) egészíti ki azzal, hogy a Rendelet szerinti ezen ügyekben is a Vht. XII.
fejezetében foglaltak szerint történik a határozatok végrehajtása.
13
A 15. §-hoz
A Javaslat az 5. §-hoz fűzött indokolásnál az adóskutatással összefüggésben kifejtettek
okán a Vht.-nak a különleges végrehajtási eljárásokat tartalmazó III. részét kiegészíti egy új
XIV. fejezettel, ami a központi hatóságnak a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti
megkeresése végrehajtását szabályozza. A Javaslat értelmében a központi hatóság
megkeresése az a végrehajtható okirat, amely alapján a végrehajtó eljár; a központi hatóság
ezt a megkeresését - a Vht. általános illetékességi szabályaival megegyezően - az adós
lakóhelye, tartózkodási helye - ha ez nem áll rendelkezésére, úgy a Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától erre vonatkozóan előzetesen bekért
adatok - alapján illetékes végrehajtónak küldi meg. A végrehajtható okirat adósnak történő
kézbesítésére értelemszerűen nem kerül sor, hanem a végrehajtó az adós lakóhelyének,
tartózkodási helyének és vagyonának felkutatására a Vht. 47. §-ában meghatározott eljárást
folytatja le a végrehajtás foganatosításaként, az eljárás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet
pedig a központi hatóságnak küldi meg.
A 16. §-hoz
A Rendelet 21. cikk (2) bekezdése rendelkezik a végrehajtás kötelezett kérelmére
történő megtagadásáról. E szabály végrehajtásához a Vht. 211. § (3) bekezdését egészíti ki a
Javaslat, ilyen esetben a végrehajtási lap visszavonására, a záradék törlésére kerül sor a 211. §
(1)	és (2) bekezdésben megjelölt bíróság által.
A 17. §-hoz
Korábbi jogszabály-módosítások miatt vált szükségessé a Vht. azon technikai
módosítása, mely a Vht. 298. § (1) bekezdésében változtatja meg a hivatkozott bekezdések
jelzését, valamint - a bűnügyi nyilvántartási jogszabályokkal összefüggésben történt
módosítás okán - hatályon kívül helyezi a Vht. 254/D. § (3) bekezdésében azt a szövegrészt,
amely a végrehajtói irodák alapítása esetében a miniszter adatkérési jogára utal.
A 18. §-hoz
A Javaslat a Rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály-módosítások
átvezetésére tekintettel egészíti ki a Rendeletre utalással a Vht. jogharmonizációs záradékát.
A 19. §-hoz
A Rendelet 38. cikke a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásban tiltja a tagállamoknak a
tárgy értéke alapján kiszámított illeték, díj felszámítását. Több más EK rendelet is tartalmaz
hasonló rendelkezést, erre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
57. § (1) bekezdés m) pontja állapított meg illetékmentességet, melyet a Rendelet szerinti
ügyekben is kimond a Javaslat. A Javaslat az Itv. 57. § (1) bekezdés m) pont hatályos — immár
rendkívül összetett - szövegének felépítését átstruktúrálja oly módon, hogy az európai uniós
jogi vonatkozású rendelkezések egységesen az 57. § (1) bekezdés Javaslattal beiktatott t) és u)
pontjában kerülnek elhelyezésre.
14
A 20. §-hoz
A Javaslat a Rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály-módosítások
átvezetésére tekintettel egészíti ki a Rendeletre utalással az Itv. jogharmonizációs záradékát.
A 21. §-hoz
A 19. §-hoz fűzött indokolás szerinti módosítással való összhang megteremtése
érdekében a Javaslat hatályon kívül helyezi az Itv. 57. § (1) bekezdés m) pontjának a bekezdés
t) illetve u) pontokba áthelyezett szövegrészeit.
A 22. §-hoz
A Rendelet 46. cikke szerinti tárgyi költségmentesség nemcsak a peres és nemperes
eljárásokban érvényesülő költségkedvezményt jelenti, hanem a költségkedvezményen túl a
jogi segítségnyújtást (a hazai jogban a pártfogó ügyvédi képviseletet és peren kívüli jogi
segítségnyújtást) is; erről a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.)
rendelkezik. A Jst. szerinti peres támogatási formák esetében a tárgyi költségmentes
pertípusokban nem kell rászorultságot vizsgálni, hiszen a Jst. 14. § b) pontja megjeleníti a
támogatásra való jogosultság egyik elemeként a tárgyi költségmentes ügyeket. A peren kívüli
támogatási formák esetében viszont a Javaslat a Jst. 5. § (2) bekezdését egy g) ponttal egészíti
ki, mivel a rászorultság vizsgálata nélküli ügycsoportokban a tartási ügyek nem szerepelnek.
A 23. §-hoz
A Javaslat a Rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály-módosítások
átvezetésére tekintettel iktat a Jst.-be jogharmonizációs záradékot.
A 24-27. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs célú rendelkezései 2011. június 18-án lépnek hatályba
összhangban azzal, hogy a Rendeletet és a hágai egyezményt is ezen időponttól kell
alkalmazni.
A Javaslat záró rendelkezései között szerepel az igazságügyi szakértőkről szóló 2005.
évi XLVII. törvény két módosítása. Az egyik egy, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe
vételi eljárást egyszerűsítő módosítás, a másik rendelkezés pedig egy időpont-megjelölést
módosít annak érdekében, hogy a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők úgynevezett
„felülvizsgálati eljárásait” a névjegyzéket vezető hatóság 2012. december 31-éig fejezhesse
be.
A Javaslat a záró rendelkezései között jelöli meg a Rendelet azon cikkeit, melyek
végrehajtását szolgáló szabályokat tartalmaznak.