﻿
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
FIDESZ- MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG
Képviselői önálló indítvány
2010. évi... törvény
az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény módosításáról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010.
évi XC. törvény a II. fejezet címét követően a következő 8-12. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap
után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.
(2)	Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.
9.	§ (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati,
közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi
személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján,
továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi
LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2009.	évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt
különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
(2)	A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével
összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a
továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony megszűnésének évében esedékes
szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt
megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési
kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses
katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
(a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén
kifizetett bevételt - a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)-(4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés
szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része.
2
(4)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti
bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a
kétmillió forint feletti összeg.
(5)	A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja
független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel
megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a
különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9.
pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
10.	§ A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
11.	§ (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja
le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen
bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2)	Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont
adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
(3)	A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a)	az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe
venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell
vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem
megállapításánál;
b)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni.
(4)	A különadó alapja után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései
szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5)	Amennyiben a különadó alapjául szolgáló bevételnek, vagy egy részének kifizetése e fejezet
hatálybalépését megelőzően történt meg, az (l)-(2) bekezdések rendelkezéseitől eltérően
a)	a kifizető
aa)	a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyesbíti a magánszemélyt terhelő személyi
jövedelemadó-előleget, járulékokat (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat), valamint az általa fizetendő
társadalombiztosítási járulékot azzal, hogy a magánszemélyt terhelő, a kifizetéskor megállapított
(levont) személyi jövedelemadó-előleg, járulékok (magánnyugdíj-pénztári tagdíj) és a megfelelő
helyesbített összegek különbözete a magánszemélytől levont különadó-előlegnek, a kifizető által
bevallott társadalombiztosítási járulék egészségügyi hozzájárulásnak minősül;
ab)	az e fejezet hatálybalépése napjának hónapjában keletkezett kötelezettségek bevallására nyitva
álló határidőig az aa) alpontnak megfelelően - a különadó-alapot, a különadó-előlegnek, illetve
egészségügyi hozzájárulásnak minősülő összeget e hónap kötelezettségeként feltüntetve - köteles
bevallásának benyújtására, illetve a már benyújtott bevallásának módosítására;
ac)	a magánszemélynek az ab) alpontban említett határidőig helyesbített adó- és járulék-igazolást
ad ki, amelyben külön igazolja a különadó-alapot, a fizetendő különadót, a különadó-előlegnek
minősülő levont összeget és a különadó még megfizetendő összegét;
b)	a magánszemély a különadó még megfizetendő összegét 2011. március 1. napjáig fizeti meg.
(6)	A magánszemély az adóbevallásában adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont
különadót, valamint - a megfizetésre nyitva álló határidő napjának kötelezettségeként feltüntetve -
az általa a (2) bekezdés és az (5) bekezdés b) pontja szerint megfizetett különadót.
3
(7)	A kifizető által az (5) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerint benyújtott, illetve módosított
bevallás beérkezését követően az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a
Munkaerőpiaci Alapnak és a magánnyugdíj-pénztáraknak korábban átutalt járulékok illetve tagdíjak
összegéből a különadó-előlegnek minősülő összegeket - az adóhatóság jelzése alapján - a Magyar
Államkincstár levonja a következő napo(ko)n utalandó összegből.
12.	§ E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel-különösen
bér, munkadíj, tiszteletdíj - amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra
tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott
időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.”
2.§
Ez a törvény 2010. december 30. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1. napját
követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A Javaslat a társadalmi igazságérzetet sértő, közpénzekből származó juttatásokra külön mértékű
adót állapít meg. A Javaslat szerint különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami,
önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban
részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló
jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről
szóló törvény, vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ilyen juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóév egészére
vonatkozóan.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya alá tartozó magánszemélyek meghatározott jövedelmük után különadó
fizetésére kötelezettek. A különadó az állami költségvetés bevétele.
A különadó fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban
foglalkoztatott magánszemélyekre teljed ki. A különadó alapja az említett jogviszonyok
megszűnésével összefüggésben fizetett egyes juttatásoknak a 60 napra számított rendszeres
járandóságot meghaladó része.
A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. A különadó-alap után további 27 százalék
egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.
A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, az Art. szerinti havi
bevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A
4
kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítani. Amennyiben a különadó levonását a
kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell a kifizetést követő hónap 12. napjáig
megfizetnie.
A törvény hatálya alá tartozó bevételt a magánszemélynek személyi jövedelemadó bevallásában
elkülönítetten kell bevallania, azt további személyi jövedelemadó nem terheli, de a magánszemély
összes jövedelmét az adóévben az összeg hozzáadásával kell megállapítani. Az összeg nem minősül
a Tbj. szerinti járulékalapnak, de alapja az egészségügyi hozzájárulásnak.
A módosítás a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmek tekintetében is
meghatározza az eljárási szabályokat.
A 2. §-hoz
A Javaslat hatálybalépéséről rendelkezik
Budapest, 2010. október „
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
„az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2010. október 26.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
hlM táji ká kri
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2010 NOV 0 &
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Lázár János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
-	T/1445. szám alatt, fyA Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX
törvény módosításáról” címmel,
-	T/1446. szám alatt, „Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
módosításáról” címmel, valamint
-	T/l447. szám alatt, ,^4z egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról”
címmel
törvényjavaslatot nyújtott be 2010. október 26-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy Dr. Lázár János - mint a javaslat előteijesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánunk csatlakozni a fenti indítványokhoz.
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2010. november 3.
Tisztelettel:
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr/Véjkey Im^
Kereszténydemokrata Néppárt