﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1475. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán közötti
partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az
ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. október
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán közötti
partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az
ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. november 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2007. november 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 3. Jegyzőkönyv 2009. november 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről
Azerbajdzsán közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást
(a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán közötti partnerség
létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség,
egyrészről, és
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG,
másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti
kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,
1
FELISMERVE, hogy a Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság erősíteni kívánják e
kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és
bővítené a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség
és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a
kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által
létesített kapcsolatokat,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság
elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat, amelyek a
partnerség valódi alapját képezik,
FELISMERVE ebben az összefüggésben, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság függetlenségének,
szuverenitásának és területi sérthetetlenségének támogatása hozzá fog járulni az európai béke és
stabilitás megőrzéséhez,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és
biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült Nemzetek és az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében együttműködjenek,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a régió
jólétét és stabilitását, és különösen a Kaukázuson túli régió Független Államai és más szomszédos
államok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom elősegítését célzó kezdeményezéseket,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság szilárd
elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a
madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági együttműködésről szóló bonni
EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A
változás kihívásai című helsinki okmányában, továbbá az EBESZ egyéb alapvető okmányaiban
szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása
az Azerbajdzsán Köztársaság politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától,
valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá is
járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a
kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA az Azerbajdzsán Köztársaság azon kívánságát, hogy szoros
együttműködést alakítson ki az európai intézményekkel,
FIGYELEMBE VÉVE az azerbajdzsáni befektetések támogatásának szükségességét, beleértve az
energetikai ágazatot, és ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai által az energetikai
termékek kivitele tekintetében a méltányos tranzitfeltételeknek tulajdonított jelentőséget;
megerősítve a Közösség és tagállamai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság elkötelezettségét az
Európai Energiacharta, valamint az Energiacharta Szerződés, továbbá az energiahatékonyságról és a
kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránt,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést és
technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti az Azerbajdzsán Köztársaság
és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos
közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) szabályaival összhangban történő liberalizálása iránt,
2
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem területén,
szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
FELISMERVE, hogy az illegális bevándorlás megelőzésére és csökkentésére irányuló
együttműködés e megállapodás egyik elsődleges célkitűzését képezi,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság között partnerség jön
létre. E partnerség célkitűzései a következők:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	az Azerbajdzsán Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére
irányulnak,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és
ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális
együttműködés alapjának megteremtése.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült
Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és külpolitikájának, valamint a
partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen, hogy
az újonnan függetlenné vált államok, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének
(a továbbiakban: Független Államok) megszűnésekor alakultak ki, a Helsinki Záróokmány és a
nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében
együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e
folyamat előmozdítása érdekében.
3
4.	cikk
A Felek adott esetben felülvizsgálják a változó azerbajdzsáni viszonyokat, különösen a gazdasági
feltételek és a piacorientált gazdasági reformok megvalósítása tekintetében. Az Együttműködési
Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek e megállapodás bármely részének az e körülményekre
figyelemmel történő továbbfejlesztése tekintetében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
5.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági
változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai párbeszéd:
-	erősíteni fogja az Azerbajdzsán Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a
demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért
gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az
álláspontok fokozatos közeledéséhez,és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a
stabilitást, valamint elő fogja mozdítani a Kaukázuson túli terület Független Államainak jövőbeli
fejlődését,
-	arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre az európai stabilitás és biztonság
megerősítéséhez, a demokrácia elveinek betartásához, valamint az emberi jogok tiszteletben
tartásához és elősegítéséhez kapcsolódó ügyekben, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek
tekintetében, és szükség esetén tartsanak konzultációt a vonatkozó ügyekben. E párbeszédre
regionális szinten kerülhet sor azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a regionális konfliktusok és
feszültségek megoldásához.
6.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre a 81. cikkben létrehozott Együttműködési Tanácsban kerül
sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
7.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és
tagállamainak képviselői, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság képviselői között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő kapcsolatfelvételt
kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az EBESZ találkozói
keretében, és másutt,
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek hozzájárulhatnak
e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
4
8.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 86. cikkben létrehozott parlamenti együttműködési
bizottság keretében kerül sor.
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
9.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és
felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület
létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a WTO-szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely az Azerbajdzsán
Köztársaságnak a WTO-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem
kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket az Azerbajdzsán
Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.
10.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései
elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik
Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk
korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell
alkalmazni.
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott
ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges
szabályokat, illetve a 90. cikk rendelkezéseit.
11.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező nemzetközi
egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél mentességet biztosít a
5
másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményben kikötött
esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival összhangban ideiglenesen beléptetett áruk
behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett
a szóban forgó egyezményből eredő kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
12.	cikk
(1)	Az Azerbajdzsán Köztársaságból származó áruk - e megállapodás 14., 17. és 18. cikke
rendelkezéseinek sérelme nélkül - mennyiségi korlátozások nélkül hozhatók be a Közösségbe.
(2)	A Közösségből származó áruk - e megállapodás 14., 17. és 18. cikke rendelkezéseinek sérelme
nélkül - mindenfajta mennyiségi korlátozás és hasonló hatású intézkedés nélkül hozhatók be az
Azerbajdzsán Köztársaságba.
13.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
14.	cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek mellett
hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi
termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy az Azerbajdzsán Köztársaság,
amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő
intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy az Azerbajdzsán Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket
tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást,
azzal a céllal, hogy a XI. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható
megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési Tanácshoz
történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet megoldását célzó
lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez vagy orvoslásához
szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett termékek behozatalát,
vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat okozna,
a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy e lépés
megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike
által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT
VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodással vagy
kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő
intézkedéseket.
6
15. cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve az Azerbajdzsán
Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás
áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a
Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti
megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
16.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat
és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok és
növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészi,
történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályokat. Ezek a
tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti
kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
17.	cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1995. december 18-án parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1-e óta alkalmaznak.
18.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére a 12. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak létre,
amely egyrészről a Közösség, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság képviselőiből áll. A
kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó, szénnel
és acéllal kapcsolatos ügyekben.
19.	cikk
A nukleáris anyagok kereskedelmét az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel
összhangban fogják folytatni. Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai
Atomenergia-közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság között megkötendő külön megállapodás
rendelkezéseinek tárgyát fogja képezni.
7
IV. CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
20.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott azerbajdzsáni állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	Az Azerbajdzsán Köztársaság az Azerbajdzsán Köztársaságban hatályos törvényekre,
feltételekre és eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamok az Azerbajdzsán Köztársaság
területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
21.	cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a
Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének
okmányában rögzített vállalásokat.
22.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 20. és a 21. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ
FELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai az azerbajdzsáni társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben más
harmadik országokat részesítenek.
(2)	A Közösség és tagállamai, a IV. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, az
azerbajdzsáni társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében
legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat részesítik.
(3)	A Közösség és tagállamai az azerbajdzsáni társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek a
működésük tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben harmadik
országok társaságainak fióktelepeit részesítik.
(4)	Az Azerbajdzsán Köztársaság, az V. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül és az ott
rögzített feltételekre figyelemmel, a közösségi társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben az
8
azerbajdzsáni társaságok, vagy - amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - a harmadik országbeli
társaságok részesülnek, és működésük tekintetében a közösségi társaságok az Azerbajdzsán
Köztársaság területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan kedvező elbánásban
részesíti, mint saját vállalatait és fióktelepeit, vagy - amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - harmadik
felek társaságait és fióktelepeit.
24.	cikk
(1)	A 23. cikk rendelkezéseit, a 100. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, nem kell alkalmazni a
légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási
ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak,
ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik
meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok vagy
fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a működés
tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját társaságainak vagy
-	ha ez utóbbiak kedvezőbbek - valamely harmadik ország társaságai leányvállalatainak vagy
fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és szabályozásával összhangban.
(3)	Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az ügyfelekkel való
közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól, hogy e szolgáltatásokat
maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják fel, amelyekkel a szolgáltatás
eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját számlára vagy
ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső közlekedési
szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon, közúton és vasúton,
amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes információs
rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében fennálló,
megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a társaság
tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy külföldi személyzet
esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a
rakományok átvételében, ha szükséges.
25.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „azerbajdzsáni társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve az Azerbajdzsán Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő
okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a
Közösség, illetve az Azerbajdzsán Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely tagállam,
illetve az Azerbajdzsán Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak a
létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve az Azerbajdzsán Köztársaság
területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve azerbajdzsáni társaságnak, ha működése
9
során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve az Azerbajdzsán
Köztársaság gazdaságával;
b)	valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem
rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként,
irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat
folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében, hogy
szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája külföldön
található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a kiterjesztésként üzemelő
üzleti helyszínen köthet ügyleteket;
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy azerbajdzsáni társaságoknak azon joga,
hogy az Azerbajdzsán Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek
létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy az Azerbajdzsán
Köztársaság a Közösségen, illetve az Azerbajdzsán Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai,
valamint a Közösségen vagy az Azerbajdzsán Köztársaságon kívül letelepedett és a tagállamok
állampolgárai, illetve azerbajdzsáni állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén
kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó
tagállamban, illetve az Azerbajdzsán Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
26.	cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy
prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az olyan
személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi
kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét
és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás
rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek
elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő
bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
(3)	E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a III. mellékletben leírt
tevékenységeket jelentik.
27.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által
történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás
rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik
országok bejutását szabályozza a saját piacára.
10
28. cikk
(1)	Az Azerbajdzsán Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve
azerbajdzsáni társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a
letelepedés szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban az Azerbajdzsán
Köztársaságban, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár
leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve az Azerbajdzsán
Köztársaság állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek
alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az
ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek”
képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést
közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a
többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény vezetését
látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek megfelelő
személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete és
ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és elbocsátásra
tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás birtokában
vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül tükrözheti a speciális
technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget,
beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	„társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél területén
lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel
összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely Fél
területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan létesítményére (fióktelep, leányvállalat)
kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
29.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 37. cikk rendelkezéseit: a 37. cikk hatálya alá tartozó eseteket
minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései szabályozzák.
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 43. cikk fényében, az Azerbajdzsán
Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének vagy új
rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai
vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti az Azerbajdzsán
11
Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson
konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben az Azerbajdzsán Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés
következtében a közösségi társaságok azerbajdzsáni leányvállalatai vagy fióktelepei számára a
letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez
képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó törvény
hatálybalépésének időpontjában az Azerbajdzsán Köztársaságban már letelepedett leányvállalatokra
és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A
KÖZÖSSÉG ÉS AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
30.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket
annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva fokozatosan
engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy azerbajdzsáni társaságok részéről,
amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által megcélzott
személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
31.	cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki
az Azerbajdzsán Köztársaságban.
32.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási
piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló
ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban
részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó
szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják
a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt
Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal kötendő
jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén, amennyiben az
e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak máskülönben nem
lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból érkező és oda irányuló
kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
12
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási,
technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó vagy
megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
(3)	Többek között a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők
infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, a kapcsolódó díjak és
költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási
kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében mindkét Fél legalább olyan kedvező
elbánásban részesíti a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a Fél
saját hajóit.
(4)	A Közösség, illetve az Azerbajdzsán Köztársaság nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat
nyújtó állampolgárai és társaságai szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami
szolgáltatásokat a Azerbajdzsán Köztársaság, illetve a Közösség belvízi útjain.
33.	cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a Felek
kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a
közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légiközlekedési szolgáltatásnyújtás
feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás
hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
34.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
35.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a
belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek letelepedése
és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel,
hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely
rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy
csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 34. cikk alkalmazását.
36.	cikk
Azon társaságok, amelyek azerbajdzsáni társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt
és kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
13
37. cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a szolgáltatások
kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések
tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól
kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései
alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében
biztosított bánásmód.
38.	cikk
A Közösség, annak tagállamai és az Azerbajdzsán Köztársaság a II., III. és IV. fejezet
alkalmazásában nem veszik figyelembe a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági
integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
39.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló
megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak.
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy az
Azerbajdzsán Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
40.	cikk
A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy
feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen
minőségben belépjenek az Azerbajdzsán Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott
tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként,
vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy
kedvezményezettjeként,
-	az azerbajdzsáni társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség
területén az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a közösségi társaságok azerbajdzsáni leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy az Azerbajdzsán
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	az azerbajdzsáni társaságokat vagy azerbajdzsáni társaságok közösségi leányvállalatait vagy
fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján azerbajdzsáni személyeket biztosítsanak
abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek,
14
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok azerbajdzsáni leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a
tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
41.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és az
Azerbajdzsán Köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a
szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban
teljesített folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a fogadó
ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II.
fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük
származó esetleges nyereség felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad
tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	A (2) bekezdés rendelkezései nem akadályozzák az Azerbajdzsán Köztársaságot abban, hogy
korlátozásokat alkalmazzon az Azerbajdzsánban honos személyek passzív közvetlen befektetéseire.
Ezeket a korlátozások nem kell alkalmazni a közösségi társaságok leányvállalataira és fióktelepeire.
Az e megállapodás hatályba lépése utáni ötödik évben a Felek megállapodnak abban, hogy a
korlátozások fenntartásáról tanácskoznak, figyelembe véve minden vonatkozó monetáris, adóügyi
és pénzügyi megfontolást.
(4)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (6) bekezdés sérelme nélkül
nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és az Azerbajdzsán Köztársaságban
honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, és a
meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.
(5)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás célkitűzéseinek
előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság között a (2)
bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(6)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be az azerbajdzsán valutának a
Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, az
Azerbajdzsán Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és
hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek
nyújtása esetén az Azerbajdzsán Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben
e korlátozásokat az Azerbajdzsán Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. Az Azerbajdzsán
Köztársaság e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető
legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. Az Azerbajdzsán Köztársaság az ilyen intézkedések
bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(7)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a Közösség
és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben,
illetve az Azerbajdzsán Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika
működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve az Azerbajdzsán
15
Köztársaság legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
42.	cikk
(1)	E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján az Azerbajdzsán Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e megállapodás
hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez hasonló szintű
oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit.
(2)	Az Azerbajdzsán Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére
csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1)
bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy
amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően
ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
43.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi az Azerbajdzsán Köztársaság meglévő és
jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. Az Azerbajdzsán
Köztársaság törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké
váljanak a Közösség jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági befektetéseket
szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági számvitel és adók,
szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok,
közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, környezetvédelem,
a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó jogszabályok, fogyasztóvédelem, közvetett
adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt az Azerbajdzsán
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	képzési tevékenységek,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
16
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
44.	cikk
(1)	A Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely az
Azerbajdzsán Köztársaság gazdasági reformjához valamint fellendüléséhez és fenntartható
fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló
gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform, valamint
az azerbajdzsáni gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a
fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni; teljes
mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi
erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a
pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, a szállítás,
a turizmus, a környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire
összpontosít.
(4)	A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan
intézkedéseknek, amelyek az Azerbajdzsán Köztársaság hatályos jogszabályaival összhangban
alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Kaukázuson túli régió Független Államai
között és a szomszédos államokkal.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a
Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet,
az Azerbajdzsán Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív
programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási eljárásokat.
45.	cikk
Együttműködés az áruforgalom és szolgáltatások
kereskedelme területén
A Felek együttműködésük során biztosítják azt, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság nemzetközi
kereskedelme a WTO szabályaival összhangban bonyolódjon. Ez az együttműködés a kereskedelem
megkönnyítése szempontjából közvetlenül fontos kérdésekre terjed ki, amelyek a következők:
-	kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika megfogalmazása,
beleértve a fizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat,
-	a vonatkozó jogszabályok tervezetének elkészítése,
-	segítség az Azerbajdzsán Köztársaság WTO-hoz való esetleges csatlakozásának előkészítésében.
46.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
17
-	a Közösség részvétele az Azerbajdzsán Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának
átalakítására irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	megfelelő piacorientált kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, illetve a know-how
átadása,
-	környezetvédelem.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
47.	cikk
Építőipar
A Felek együttműködnek az építőipar területén. Ez az együttműködés többek között az
azerbajdzsáni építőipari ágazat korszerűsítésére és átalakítására irányul, a piacgazdaság elveivel
összhangban, és a vonatkozó egészségügyi, biztonsági és környezeti szempontok kellő
figyelembevételével.
48.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit szem
előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi magánbefektetések
számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó
információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése az Azerbajdzsán
Köztársaság és a tagállamok között,
-	adott esetben megállapodások megkötése az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok között a
kettős adóztatás elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják az azerbajdzsáni gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások,
kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
49.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen
ajánlati felhívások révén.
50.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való felzárkózást. A
18
szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés
irányába tett előrelépést, valamint az azerbajdzsáni termékek minőségének javítását.
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek keretében
működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok és
megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk cseréjét.
51.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló befektetést és
kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
52.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás és
technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF-tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját
ölti, az 53. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani. A Felek kölcsönös
megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is kialakíthatják.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek többek
között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges rendelkezéseket is
rögzítenek.
19
53.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a magánszférában
növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét az Azerbajdzsán Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	az azerbajdzsáni felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra kerülő
prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése,
-	tanítási módszerek cseréje, a modern oktatási programok használatának és az oktatási technikai
eszközök használatának ösztönzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a Felek
vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi kereteket és
együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek az Azerbajdzsán Köztársaságnak a közösségi
TEMPUS programban való részvételére épülnek.
54.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, az azerbajdzsáni mezőgazdaság, az
agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és külföldi
piacok kialakítása az azerbajdzsáni termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a
környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának szükségességét,
valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és
forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és mezőgazdasági
élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék az azerbajdzsáni szabványokat a közösségi
technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokat.
55.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül sor,
szem előtt tartva az Energiacharta Szerződést, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó
környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, amelynek hátteréül az európai
energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energetikai politika megfogalmazása és továbbfejlesztése,
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban,
20
-	az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg elfogadható
módon történő javítása,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv
végrehajtása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta
energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi, jogi,
adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése.
(3)	A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó
információkat, különösen az olaj- és gázvezetékek, valamint az egyéb energiatermék-
szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy
az energetikai ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban végrehajtsák a
IV.	cím és a 48. cikk rendelkezéseit.
56.	cikk
Környezet
(1)	Az Európai Energiachartát és az 1993. évi luzerni értekezlet nyilatkozatát szem előtt tartva,
figyelembe véve továbbá az Energiacharta Szerződést és különösen annak 19. cikkét, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi
egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a
környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények ökológiai biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli Egyezmény
végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme és megújítása,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása
és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
-	a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és a
kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése,
21
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	környezeti szakképzés és az intézmények megerősítése,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében
való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok,
-	az ökológiai egyensúly ellenőrzése.
57.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
Az együttműködés többek között az azerbajdzsáni közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására
és korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának
összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására
irányul. Külön figyelmet fordítanak a Kaukázuson túli régió Független Államai között és más
szomszédos államokkal összeköttetést létesítő hagyományos közlekedési kapcsolatokra. Az
együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra
korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési
módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, különösen a Traceca-projekthez
kapcsolódóan, továbbá az előbbiekben említett területeken folytatott képzés,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek
kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
58.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai
szolgáltatások terén,
-	technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és hitelesítési
rendszerekre vonatkozó ismereteket,
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a befektetések
számára vonzóvá tétele,
22
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek között
az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,
távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	telekommunikációs hálózatok irányítása és azok „optimalizálása”,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő
üzemeltetés szem előtt tartásával.
59.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság
az általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai
segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások egy modern rendszerének, különösen a kereskedelmi bank
fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, az Azerbajdzsán Köztársaság bevonása
valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerbe,
-	pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása az Azerbajdzsán Köztársaságban,
tapasztalatcsere és személyzeti képzés,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában
vegyenek részt az Azerbajdzsán Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban elősegítse
az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
60.	cikk
Vállalkozások átalakítása és privatizálása
Felismerve, hogy a privatizálás alapvető fontosságú a fenntartható gazdasági fellendüléshez, a Felek
megegyeznek abban, hogy együttműködnek a szükséges intézményi, jogi és metodológiai keret
fejlesztéséhez. Ezért technikai segítséget nyújtanak az Azerbajdzsán Köztársaság parlamentje által
elfogadott privatizációs program megvalósításához. Külön figyelmet szentelnek a privatizációs
folyamat rendes és átlátható természetére.
A technikai segítségnyújtás többek között a következőkre összpontosít:
-	egy intézményi alap kialakítása az azerbajdzsáni kormányon belül, amely képes meghatározni és
levezetni a privatizációs folyamatot,
-	a vállalkozások adatbázisának létrehozása,
-	vállalkozási társulások létrehozása,
-	egy tömegprivatizációs rendszer kifejlesztése, amelynek célja a lakosság tulajdonban részesítése
utalványi rendszer segítségével,
-	a részesedések nyilvántartási rendszerének kifejlesztése,
-	bizonyos vállalkozások versenytárgyalás útján történő értékesítési rendszerének kialakítása,
amelyek nem alkalmasak a tömegprivatizációs programban való részvételre,
-	a privatizációra még nem felkészült vállalkozások átalakítása,
-	a magánvállalkozások fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások ágazatában.
23
Ezen együttműködés célja, hogy hozzájáruljon az azerbajdzsáni gazdaság újraélesztéséhez, a
külföldi befektetések fejlesztéséhez és az Azerbajdzsán Köztársaság és a tagállamok kapcsolatainak
ápolásához.
61.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti információcserét
a Közösségben és a tagállamokban, továbbá az Azerbajdzsán Köztársaságban a területfejlesztési és
területrendezési politika, valamint a regionális politikák kialakításának módszerei terén, külön
hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére. Ösztönzik a régiók és a
területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen kapcsolatfelvételt is, többek között
azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés előmozdításának módszereit és formáit.
62.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a magas
kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló technikai
segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az önálló
foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed az azerbajdzsáni szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre. E reformoknak az a céljuk, hogy a
piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki az Azerbajdzsán Köztársaságban,
és a reformok a szociális védelem összes formáját felölelik.
24
63.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
64.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és az azerbajdzsáni KKV-k (a továbbiakban: KKV)
közötti együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására, kommunikáció,
segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),
-	technológiai parkok kialakítása,
-	képzés a marketing, számvitel és termékek minőségellenőrzése területén.
65.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a médiát,
és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon programok,
amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a
Közösségről és az Azerbajdzsán Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való
hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
66.	cikk
Fogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a fogyasztóvédelmi
rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotói
munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk kicserélését, állandó rendszerek
létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak
nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált áruk és szolgáltatások ára, jellemzői
tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói érdekképviseletek között, és a
fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének fokozását, valamint szemináriumok és
szakképzési gyakorlatok szervezését.
25
67.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatban
elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint az azerbajdzsáni
vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	a közösségi és az azerbajdzsáni árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése,
-	szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 72. és a 74. cikk
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kerül
sor.
68.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely biztosítja
azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának támogatásához és
figyelemmel kíséréséhez, valamint az azerbajdzsáni magánvállalkozások fejlődéséhez szükségesek.
Továbbá a titkosság védelmét is kezeli. A Felek különösen a következő területeken működnek
együtt:
-	az azerbajdzsáni statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz
és osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és mikroökonómiai
statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez az Azerbajdzsán Köztársaságnak nyújtott technikai
segítségnyújtással járul hozzá.
69.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire, valamint a
piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó ismereteik
szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményre és
kilátásokra vonatkozóan.
A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	az Azerbajdzsán Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás
és technikai segítségnyújtás biztosításával,
26
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához szükséges
know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási eredmények
széles körű elterjesztése érdekében.
70.	cikk
Monetáris politika
A Közösség az azerbajdzsáni hatóságok kérésére technikai segítségnyújtást biztosít az Azerbajdzsán
Köztársaság azon törekvéseinek támogatása érdekében, amelyek monetáris rendszerének
megerősítésére és valutája teljes konvertibilitásának bevezetésére irányulnak. Ez technikai
segítségnyújtást foglal magában az Azerbajdzsán Köztársaság monetáris és hitelpolitikájának
megtervezéséhez és alkalmazásához, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel teljes mértékben
összehangolva, a személyzet szakképzéséhez és a pénzügyi piacok, így az értéktőzsde
fejlesztéséhez. Ennek részét képezi az Európai Monetáris Rendszerre és a pénzpiacokra, valamint a
tőkemozgásokra vonatkozó közösségi előírások alapelveire és működésére vonatkozó informális
véleménycsere is.
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS AZ EMBERI JOGOKKAL
KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
71.	cikk
A Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy megerősítése
szempontjából fontos összes kérdésben, beleértve azon intézményeket, amelyekre a nemzetközi
jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok
védelmének megerősítése érdekében van szükség.
Ezen együttműködés technikai segítségnyújtási programok formájában valósul meg, amelyekkel
többek között a következőkhöz kívánnak támogatást nyújtani: a vonatkozó jogszabályok és
előírások elkészítése, az ilyen jogszabályok végrehajtása; az igazságszolgáltatás működése; az
állam igazságügyi kérdésekben játszott szerepe; és a választási rendszer működése. Ez adott esetben
képzést is magában foglalhat. A Felek ösztönzik a nemzeti, regionális és igazságszolgáltatási
hatóságaik, országgyűlési képviselőik és nem kormányzati szervezeteik közötti kapcsolatfelvételt és
cseréket.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN,
VALAMINT AZ
ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN
72.	cikk
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek megelőzésére
irányul:
-	gazdasági bűncselekmények, ezen belül korrupció,
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme,
-	hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros interakción
alapul. Technikai és közigazgatási segítség nyújtható a következő területeken:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása a bűncselekmények megelőzése területén,
27
-	információs központok létrehozása,
-	a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása,
-	a bűncselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
73.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből és különösen
a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják
fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
74.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp
anyagok tiltott előállításának, beszerzésének és kereskedelmének megakadályozására irányuló
politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában, beleértve a
prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet megelőzésének
és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző,
kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira vonatkozó konzultációkon és szoros
együttműködésen alapul.
75.	cikk
Illegális bevándorlás
(1)	A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság megállapodnak abban, hogy együttműködnek az
illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
-	az Azerbajdzsán Köztársaság vállalja, hogy valamely tagállam kérésére további alaki
követelmények nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az adott
tagállam területén, és
-	minden tagállam vállalja, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság kérésére további alaki
követelmények nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az adott
tagállam területén.
A tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság megfelelő azonosító dokumentumokat szolgáltat
állampolgárai számára az ilyen esetekben.
(2)	Az Azerbajdzsán Köztársaság kinyilvánítja, hogy a kérelmező tagállamokkal kétoldalú
megállapodást köt, melyben rendelkeznek a visszafogadás különleges kötelezettségeiről, többek
között más országok állampolgárainak, illetve hontalanok visszafogadásáról szóló
kötelezettségekről, akik az Azerbajdzsán Köztárságból érkeztek egy ilyen tagállam területére vagy
egy ilyen tagállamból érkeztek az Azerbajdzsán Köztársaság területére.
28
(3)	Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy milyen további közös erőfeszítésekre van mód
az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
76.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést. Az
együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési programok,
illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további, kölcsönös
érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
Az együttműködés a következőket ölelheti fel:
-	információ- és tapasztalatcsere a műemlékek, a műemléki területek (építészeti örökség) értékek
megőrzése és védelme területén,
-	kulturális csere a kultúra területén működő intézmények, művészek és más személyek között.
X.	CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TERÜLETÉN
77.	cikk
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 78., a 79. és a 80. cikkel összhangban, az
Azerbajdzsán Köztársaság technikai segítségnyújtásként, támogatás formájában, ideiglenes
pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől. E támogatás célja az Azerbajdzsán Köztársaság
gazdasági átalakulásának felgyorsítása.
78.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program keretében
biztosítják.
79.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg,
amely a két Fél között az Azerbajdzsán Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának
és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő megállapodás prioritásait
tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
80.	cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról,
hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más
forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól származó hozzájárulásokkal.
29
XI.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
81.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását.
Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal, és megvizsgálja a
megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás
célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú és
nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő
ajánlásokat is tehet.
82.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek
Bizottsága tagjaiból, másrészről az azerbajdzsáni kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve az
azerbajdzsáni kormány egy tagja látja el.
83.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság segíti,
amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak
képviselőiből, másrészről az azerbajdzsáni kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint
főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve
az Azerbajdzsán Köztársaság látja el. Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában
meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az
Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra, amely
biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
84.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely segíthet
feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek feladatait és
működésének módját.
85.	cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT/WTO valamely
cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető
legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT/WTO cikk
tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.
30
86.	cikk
A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum az Azerbajdzsán
Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
87.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről
pedig az Azerbajdzsáni Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve az
Azerbajdzsáni Parlament látja el az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek
megfelelően.
88.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást megadja. A
Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól. A
Parlamenti Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
89.	cikk
(1)	E megállapodás hatókörében mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi
személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen fordulhassanak a
Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és tulajdonjogaik védelmében,
ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták
rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél,
kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga
választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő
harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam állampolgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által
kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én
létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt
aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás igénybevételét.
31
90. cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében
szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy védelmi
célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal a feltétellel,
hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem
befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a
béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása
érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
91.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések
sérelme nélkül:
-	az Azerbajdzsán Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve cégeik
között,
-	a Közösség által az Azerbajdzsán Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez az azerbajdzsáni állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
92.	cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az
Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy
második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget
és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni. Az Együttműködési Tanács kijelöl egy
harmadik egyeztető bírót. Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az
ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.
(4)	Az Együttműködési Tanács meghatározhatja a vitarendezés eljárási szabályait.
93.	cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése
32
vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő
ügyeket. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 14., 92. és 98. cikket.
94.	cikk
Az e megállapodás alapján az Azerbajdzsán Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
95.	cikk
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az Azerbajdzsán Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
96.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energia Charta Szerződés és a hozzá
csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és
jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben ezt
e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
97.	cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről évre
automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti
a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
98.	cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős
esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó
információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek
számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az intézkedések megválasztása során
előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás
működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik
Fél ezt kéri.
99.	cikk
Az I., a II., a III., a IV. és az V. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét
képezi.
33
100. cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaságot kötelező
megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló
kötelezettségeinek sérelme nélkül.
101.	cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget
létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel,
másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság területén.
102.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
103.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz,
portugál, spanyol, svéd, és azerbajdzsáni szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának
főtitkáránál helyezik letétbe.
104.	cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. E megállapodás az azt a
napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió
Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről. Hatálybalépésétől, az
Azerbajdzsán Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép az
Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjetunió között
Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi
együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
105.	cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság
közötti ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen
körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás
hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg, den toogtyvende april nitten hundrede og seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand nine hundred and
ninety-six.
34
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische Region und
die Region Brüssel-Hauptstadt.
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EX^nvtK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar ceann na hÉireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ KoivórnTS^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
För Europeiska gemenskaperna
I.	MELLÉKLET
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A 9. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN A FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT
ELŐNYÖK INDIKATÍV JEGYZÉKE
1.	Nem vetnek ki behozatali vámokat.
2.	Nem vetnek ki kiviteli vámokat az éves kereskedelmi és államközi megállapodásoknak
megfelelően, az e megállapodásokban meghatározott mennyiségekben szállított áruk tekintetében.
3.	A behozatalra nem vetnek ki HÉA-t.
4.	Nem vetnek ki jövedéki adót a behozatalra.
35
II.	MELLÉKLET
A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDONRÓL
SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
1.	Az 42. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi okmány, 1971),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid,
1989),
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi
osztályozásáról (Genfi okmány, 1977, módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése
nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi okmány, 1991).
2.	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 42. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi
feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a
kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3.	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967, módosítva 1979-ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi okmány, 1967,
módosítva 1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-ben).
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve az Azerbajdzsán Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5.	A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Azerbajdzsán Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és az Azerbajdzsán Köztársaság
által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
III.	MELLÉKLET
A 26. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A pénzügyi szolgáltatás a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű szolgáltatás. A
pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A.	Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttes biztosítást is)
1.	életbiztosítás
ii.	nem életbiztosítás
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés
3.	Biztosítási közvetítés, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység
4.	Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve)
1.	Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől
2.	Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a
faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását
36
3.	Pénzügyi lízing
4.	Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti kártyát, az
utazási csekket és a bankcsekket.
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások
6.	Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli forgalmon
vagy más módon, a következőkkel:
a)	pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.)
b)	deviza
c)	származékos termékek, de nem kizárólag határidős és opciós ügyletek
d)	árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a határidős
kamatláb-megállapodások stb.
e)	átruházható értékpapírok
f)	egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany
7.	Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában, beleértve a
megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó
szolgáltatások nyújtása
8.	Pénzügynöki tevékenység
9.	Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta befektetési alapok
kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások
10.	Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az
értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat
11.	Tanácsadói, közvetítői és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban felsorolt
összes tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés- és
portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági átszervezéssel
és stratégiaalkotással kapcsolatban.
12.	Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és a kapcsolódó
szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
a)	központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika céljából
kifejtett tevékenységek
b)	központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a kormány
számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha e
tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik
c)	a kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező tevékenységek,
kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy magánintézményekkel versenyezve
pénzügyi szolgáltatók is végezhetik
IV.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a kitermelési
jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a közösségi
területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
37
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő közvetítés
egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási feltételeknek
megfelelő audiovizuális alkotások számára.
Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra
tekintetében korlátozott a piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok állampolgárai. E
személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi ellenőrzésű
társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem közösségi ellenőrzésű
társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való külföldi
részesedést.
V.	MELLÉKLET
AZ AZEBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (4)
BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN
Az altalaj és a természetes erőforrások használata, a bányászatot, kiaknázást és előállítását is
beleértve
Koncessziót követelhetnek meg külföldi társaságoktól a szénhidrogén erőforrás kiaknázásához és
előállításához.
Halászat
A halászathoz szükséges az illetékes kormányzati testület engedélye.
Vadászat
A vadászathoz szükséges az illetékes kormányzati testület engedélye.
Ingatlanvásárlás
Külföldi társaságok nem juthatnak földterülethez. A külföldi cégek azonban bérelhetnek
földterületet hosszú lejárattal.
Banki szolgáltatások
A külföldi tulajdonban lévő bankok összes tőkéje nem haladhatja meg a hazai bankrendszer összes
tőkéjének egy bizonyos százalékát. Azerbajdzsán vállalja, hogy nem csökkenti a közösségi
társaságok azerbajdzsáni leányvállalatai és fióktelepei felső határát, ezzel korlátozva az
38
azerbajdzsáni bankrendszer külföldi tőkéjének teljes részesedését, amely e megállapodás
parafálásának napján lép életbe, hacsak nem szükséges ezt megváltoztatni az azerbajdzsáni IMF
program keretein belül. A megállapodás aláírásának napjától legkésőbb öt éven belül Azerbajdzsán
vállalja annak a lehetőségét, hogy növeli a felső határt, figyelembe véve minden vonatkozó
monetáris, adóügyi, pénzügyi és fizetési mérleg elhatározást, továbbá az azerbajdzsáni
bankrendszer állapotát.
Távközlési szolgáltatások és tömegkommunikációs szolgáltatások.
A külföldi részvételt részlegesen korlátozhatják.
Szakmai tevékenységek
Néhány tevékenységből azokat a természetes személyeket, akik nem azerbajdzsáni állampolgárok,
kizárják, tevékenységüket korlátozzák vagy különleges követelmények elé állítják.
Történelmi épületek és emlékművek
Ezen a területen a tevékenységek korlátozások alá esnek.
Az e mellékletben található fenntartások alkalmazása nem eredményezheti a bármely harmadik
országgal szembeni elbánásnál
kevésbé kedvező elbánás alkalmazását.
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és
amely vámügyi segítséget kér;
c)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és
amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d)	„személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható
magánszemélyre vonatkozik.
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételek
mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében,
felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon
közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a
kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi
hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a szóban forgó
hatóságok ebben állapodnak meg.
39
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az
olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy
sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik Fél
területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben megadja az
árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a
szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk rendeltetése
vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget nyújtanak
egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükség
van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és
amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
-	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
-	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz minden
szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek
részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
-	összes iratot kézbesítse,
-	az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetekben magának a kérésnek a tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
40
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez mellékelni
kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége
megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b)	a kért intézkedést;
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben
meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára
elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése;
elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság illetékességének és
rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél
más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat,
megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik elvégzésükről. Ezt a rendelkezést kell azon
igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni, amelynek a megkeresett hatóság kérést címez, ha ez
utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi
eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan hatóság
hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő
tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak az e
jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott
feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok, jelentések és
hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
41
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen formában
előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását,
amennyiben ez:
a)	feltehetően sértené az Azerbajdzsán Köztársaság vagy valamely tagállam szuverenitását,
amelytől e jegyzőkönyv alapján jogsegélyt kértek; vagy
b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket, különösen a
10.	cikk (2) bekezdésében említett esetekben; vagy
c)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
d)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani, ha
erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti azt,
milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell a
döntésről és okairól.
10.	cikk
Információcsere és titoktartás
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek vonatkozó
szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a hivatali titoktartás
hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a közösségi
intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára
biztosított védelmet.
(2)	Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat legalább
az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű módon védi.
(3)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni.
Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, kikéri az
információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás az utóbbi
hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4)	A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e felhasználásukról.
(5)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel
összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
42
11.	cikk
Szakértők és tanúk
(1)	A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás
korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e
jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa
azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. A
megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és
milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
(2)	A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság tisztviselői
számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
12.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és
fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
13.	cikk
Alkalmazás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről az Azerbajdzsán Köztársaság központi
vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és
adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához
szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén
érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra,
amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
14.	cikk
Kiegészítés
A 10. cikk sérelme nélkül, az egy vagy több tagállam és az Azerbajdzsán Köztársaság között
megkötött, kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi
rendelkezéseket, amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a
tagállamok vámhatóságai között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett
információk közlését szabályozzák.
ZÁRÓOKMÁNY
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
43
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
meghatalmazottjai
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai,
másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság
között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban:
megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenhatodik év április hó
huszonkettedik napján üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt
együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat e megállapodás preambulumának 12. bekezdése tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 4. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 15. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 42. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 55. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 98. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottai tudomásul vették továbbá a francia kormánynak az e záróokmányhoz
csatolt nyilatkozatát a tengerentúli országokkal és területekkel kapcsolatban.
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottai, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottai tudomásul vették továbbá a következőkben felsorolt és e
44
záróokmányhoz csatolt levélváltás szövegét: Levélváltás a Közösség és az Azerbajdzsán
Köztársaság között társaságok letelepedésével kapcsolatban
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg, den toogtyvende april nitten hundrede og seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand nine hundred and
ninety-six.
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische Region und
die Region Brüssel-Hauptstadt.
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EX^nvixn AnpoxpaTÍa
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar ceann na hÉireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivói^xs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
För Europeiska gemenskaperna
Együttes nyilatkozat e megállapodás preambulumának 12. bekezdése tekintetében
A Felek megerősítik, hogy e megállapodás preambulumának 12. bekezdése nem tartalmaz
semmilyen bírálatot más országok, mint Azerbajdzsán energiatermékei szállítására.
45
Együttes nyilatkozat a 4. cikk tekintetében
A 4. cikkben említett változó azerbajdzsáni viszonyok felülvizsgálata során a Felek
konzultálnak az olyan fontos változásokról, amelyek fontosak lehetnek Azerbajdzsán jövőbeli
fejlődése szempontjából. Ez magában foglalhatja Azerbajdzsánnak a WTO-hoz, az Európa
Tanácshoz vagy más nemzetközi szervhez való csatlakozását, illetve bármilyen regionális
vámunióhoz vagy más regionális integrációs megállapodáshoz való csatlakozását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű
találkozót indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
Együttes nyilatkozat a 15. cikk tekintetében
Amíg az Azerbajdzsán Köztársaság nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési
Tanácsban konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a vámvédelem
változásait. Ilyen konzultációt ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés”
fogalma tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3.	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 35. cikk tekintetében
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik
Felek esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti
előnyök semmissé tételének vagy csökkentésének.
Együttes nyilatkozat a 42. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari
mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a
védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10.a cikkében említett, tisztességtelen verseny
elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
Együttes nyilatkozat a 55. cikk tekintetében
Az 55. cikk (3) bekezdésének rendelkezései egyik Felet sem kötelezhetik titkos információ
átadására.
Együttes nyilatkozat a 98. cikk tekintetében
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás
érdekében, a megállapodás 98. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a
megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás
súlyos megsértésének minősülnek a következők:
46
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól, vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő alapvetően fontos elem megsértése.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy a 98. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős
esetben a 98. cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a
vitarendezési eljárást.
A francia kormány nyilatkozata tengerentúli országaival és területeivel kapcsolatban
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Azerbajdzsán Köztársasággal kötött partnerségi és
együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó
szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
LEVÉLVÁLTÁS
a Közösség és az Azerbajdzsán Köztársaság között társaságok letelepedésével
kapcsolatban
A.	Levél az Azerbajdzsán Köztársaság kormányától
Uram!
Hivatkozom az 1995. december 19-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Amint a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Azerbajdzsán Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti az Azerbajdzsán Köztársaságban letelepedő és működő
közösségi társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt az azerbajdzsáni politikát tükrözi,
amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az Azerbajdzsán
Köztársaságban való letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt az
Azerbajdzsán Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az
azerbajdzsáni társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a
közösségi társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás
aláírásának napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Azerbajdzsán Köztársaság részéről
B.	Az Európai Közösség levele
Uram!
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom az 1995. december 19-én parafált partnerségi és együttműködési
megállapodásra. Amint a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Azerbajdzsáni Köztársaság
bizonyos tekintetben kiváltságos elbánásban részesíti az Azerbajdzsán Köztársaságban
letelepedő és működő közösségi társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt a azerbajdzsáni
politikát tükrözi, amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az
Azerbajdzsán Köztársaságban való letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt az
Azerbajdzsán Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az
azerbajdzsáni társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a
47
közösségi társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás
aláírásának napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.”
Igazolom a levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
az Európai Közösség nevében
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről
az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a
továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
(a továbbiakban: „tagállamok”), amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, (a
továbbiakban: „Közösségek”), amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel,
másrészről
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
48
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jei, az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló,
1996. április 22-én, Luxemburgban aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (a
továbbiakban: megállapodás) részeseivé válnak, így a Közösség többi tagállamához
hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt
dokumentumok szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban történt intézményi változásokra, a részes
államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amely
Közösség az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jogot és kötelezettséget
átvett.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Azerbajdzsán Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
megvalósításáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell
letétbe helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatályba lépésének napján lép hatályba,
feltéve, hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe
helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem került sor minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okirat letétbe helyezésére, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének
időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.
49
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem került sor az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden
okirat letétbe helyezésére, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal
alkalmazandó.
6.	cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, szlovén és szlovák nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit
képezik, és ugyanolyan hitelesek, mint a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz
csatolt dokumentum más nyelven készült szövegei.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és
azerbajdzsáni nyelven készült, amelyek mindegyike egyaránt hiteles.
Hecho en Bruselas, el dieciocho de mayo de dos mil cuatro.
V	Bruselu dne osmnáctého kvetna dva tisíce ctyri
Udfcrdiget i Bruxelles den attende maj to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am achtzehnten Mai zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta maikuu kaheksateistkümnendal páeval Brüsselis
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ 5sKa OKiró Maíou 5úo xi^iá5s^ TÉGGspa.
Done at Brussels on the eighteenth day of May in the year two thousand and four.
Fait r Bruxelles, le dixDhuit mai deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, adde diciotto maggio duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada astonpadsmitaja maija.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy geguzes astuoniolikt^ dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év május havának tizennyolcadik napján.
Maghmul fi Brussel, nhar it-tmintax ta' Mejju, 2004
Gedaan te Brussel, de achttiende mei tweeduizend vier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia osiemnastego maja roku dwa tysi^ce czwartego
Feito em Bruxelas, em dezoito de Maio de dois mil e quatro.
V	Bruseli dna osemnásteho mája dvetisícstyri
V	Bruslju, dne osemnajstega maja leta dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissá kahdeksantenatoista páiváná toukokuuta vuonna kaksituhattaneljá.
Som skedde i Bryssel den artonde maj tjugohundrafyra.
Brüsselda iki min dördüncü ilin mayin on sakkizinda imzalanmi§dir.
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
r ia Ta Kpárn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jásenvaltioiden puolesta
PÍ medlemsstaternas vágnar
Üzv dövlatlar adindan
Por las Comunidades Europeas
50
Za Evropská spolecenství
For De Europciske Fcllesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivóinxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitr europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
PÍ Europeiska gemenskapernas vagnar
Avropa Birliyi adindan
Por la República de Azerbaiyán
Za Ázerbájdzánskou republiku
For Republikken Aserbajdsjan
Für die Republik Aserbaidschan
Aserbaidzaani Vabariigi nimel
ria rn An^oKpaxía tou AZsp^naiiZáv
For the Republic of Azerbaijan
Pour la République d'Azerbatfdjan
Per la Repubblica dell'Azerbaigian
Azerbaidzanas Republikas varda
AzerbaidTano Respublikos vardu
Azerbajdzsán részéről
Ghar-Repubblika ta' l-Azerbajgan
Voor de Republiek Azerbeidzjan
W imieniu Republiki Azerbejdzanskiej
Pela República do Azerbaijao
Za Azerbajdzanskú republiku
Za Azerbajdzansko republiko
Azerbaidzanin tasavallan puolesta
PÍ Republiken Azerbajdzjans vagnar
Azarbaycan Respublikasi adindan
51
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a
partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre
történő kiterjesztéséről szóló, a kétoldalú textilmegállapodások lejártának figyelembe vételéről
szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6.	§. A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a partnerségi és
együttműködési megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő
kiterjesztéséről szóló, a kétoldalú textilmegállapodások lejártának figyelembevételével történő
megkötéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, egyrészről, és
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
mivel:
(1)	Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás 1999. július 1-jén lépett hatályba.
(2)	Tárgyalásokra került sor annak biztosítása érdekében, hogy a partnerségi és együttműködési
megállapodás egyéb árucikkek kereskedelmére vonatkozó rendelkezéseit hivatalosan a
textiltermékek kereskedelmére is kiterjesszék.
(3)	A partnerségi és együttműködési megállapodás megfelelő módosításait el kell fogadni,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:
1.	cikk
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési megállapodás a következőknek megfelelően módosul:
1.	a 12. cikkben a 17. cikkre történő hivatkozást törölni kell;
2.	a 17. cikket törölni kell.
2.	cikk
Ez a jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás szerves részét képezi.
3.	cikk
Ez a jegyzőkönyv az aláírását követő hónap első napján lép hatályba.
4.	cikk
Ez a jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült a szerződő felek hivatalos nyelvein, amely
szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
52
7.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az
Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vételéről
szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 3. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
8.	§ A 3. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
SZÖVETSÉGI
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Bizottság jár el,
egyrészről, és
AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG
másrészről,
a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a Felek,
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a
Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia
és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság
és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire, amely szerződést 2005. április 25-én írták alá
Luxembourgban, és amelyet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni,
FIGYELEMBE VÉVE az Azerbajdzsán Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a
két új tagállam EU-hoz történő csatlakozása következtében kialakuló új helyzetet, amely
53
lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent az Azerbajdzsán Köztársaság és az Európai Unió
közötti együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről
az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1996. április 22-én írták alá Luxembourgban, és
amely 1999. július 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás), továbbá a Közösség
többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint az
ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatokat, levélváltásokat
és az Azerbajdzsán Köztársaság nyilatkozatának szövegét, valamint a megállapodás 2004. május
18-i jegyzőkönyvét.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
3.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint az
Azerbajdzsán Köztársaság hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások befejezéséről. A
jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első
napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-től a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák
5.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege, továbbá a
megállapodás 2004. május 18-i jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és a
hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a megállapodás 2004. május 18-i jegyzőkönyvének
más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
54
6. cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd,
szlovák, szlovén, valamint azerbajdzsán nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha geBeTu geKeMBpu gBe xu.ragu u ocMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil ocho.
V	Bruselu dne devátého prosince dva tisíce osm.
Udfcrdiget i Bruxelles den niende december to tusind og otte.
Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendacht.
Kahe tuhande kaheksanda aasta detsembrikuu üheksandal páeval Brüsselis.
'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^ svvéa AsKs^Ppíou 5úo xi^iá5s^ oKiró.
Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and eight.
Fait r Bruxelles, le neuf décembre deux mille huit.
Fatto a Bruxelles, adde nove dicembre duemilaotto.
Brisele, divtükstos astota gada devitaja decembri.
Priimta du tükstanciai astunfy mefy gruodzio devint^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év december havának kilencedik napján.
Maghmul fi Brussell, fid-disa jum ta' Dicembru tas-sena elfejn u tmienja.
Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend acht.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia dziewi^tego grudnia roku dwa tysi^ce ósmego.
Feito em Bruxelas, em nove de Dezembro de dois mil e oito.
Adoptat la Bruxelles la noua decembrie doua mii opt.
V	Bruseli deviateho decembra dvetisícosem.
V	Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoc osem.
Tehty Brysselissá yhdeksántená páiváná joulukuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.
Som skedde i Bryssel den nionde december tjugohundraítta.
Jásenvaltioiden puolesta
3a gbp^aBUTe-H^eHKu
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria xa Kpáxn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalivalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu panstw czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za clenské státy
Za drzave clanice
PÍ medlemsstaternas vágnar
3a EBponefícKaTa oö^hoct
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europciske Fcllesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivóinxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitr europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Pentru Comunitatea Europeana
55
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
PÍ Europeiska gemenskapernas vagnar
3a Penyö^HKa Á3ep6aHg*aH
Por la República de Azerbaiyán
Za Ázerbájdzánskou republiku
For Republikken Aserbajdsjan
Für die Republik Aserbaidschan
Aserbaidzaani Vabariigi nimel
ria rn An^oKpaxía tou AZsp^naixZáv
For the Republic of Azerbaijan
Pour la République d'Azerbad’djan
Per la Repubblica dell'Azerbaigian
Azerbaidzanas Republikas varda
AzerbaidTano Respublikos vardu
Azerbajdzsán részéről
Ghar-Repubblika ta' l-Azerbajgan
Voor de Republiek Azerbeidzjan
W imieniu Republiki Azerbejdzanu
Pela República do Azerbaijao
Pentru Republica Azerbaidjan
Za Azerbajdzanskú republiku
Za Azerbajdzansko republiko
Azerbaidzanin tasavallan puolesta
PÍ Republiken Azerbajdzjans vagnar
9.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
56
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam között
létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a harmadik állam
között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött Jegyzőkönyvvel
csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok nevében is a Tanács jár el,
ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is erősíti meg, ebből kifolyólag
belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt
Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L.
törvény alapján törvénnyel ki kell hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és
Románia csatlakozásával újból módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén
ki kell hirdetni, valamint ki kell hirdetni a PEM 12. cikkét módosító jegyzőkönyvet is (Jegyzőkönyv
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a partnerségi és együttműködési
megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló, a
kétoldalú textilmegállapodások lejártának figyelembevételével történő megkötéséről).
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a
továbbiakban: a Megállapodás), az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai,
másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai
Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban 1.
Jegyzőkönyv), valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán
Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a partnerségi és
együttműködési megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő
kiterjesztéséről szóló, a kétoldalú textilmegállapodások lejártának figyelembevételéről szóló
jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az Európai Közösségek és
tagállamai, másrészről az Azerbajdzsán Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a 3. Jegyzőkönyv;
együtt: jegyzőkönyvek) kihirdetése. Az erről szóló javaslat jelen törvényjavaslat mellékletét képezi.
Azerbajdzsán az EU és Magyarország legfontosabb partnere a Dél-Kaukázus térségében.
Elsősorban mint alternatív energiaforrás fontos számunkra. Jelentőségét nem csupán szénhidrogén-
készleteinek, hanem - a Közép-Ázsiát az EU-val összekötő tranzit szempontjából - központi
elhelyezkedésének is köszönheti. Az ország nemzeti érdekeken nyugvó, független külpolitikát
folytat. Az elmúlt másfél évtizedben a dél-kaukázusi térség vezető állama lett, tőkevonzó képessége
magas. A dél-kaukázusi országokkal, így Azerbajdzsánnal az EU 1996-ban kötött Partnerségi és
Együttműködési Megállapodást (a megállapodások 1999-ben léptek hatályba) tíz éves periódusra,
amelyet 2009-től kezdve évente automatikusan megújítanak.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM). Ilyen
Megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt Szovjetunió
utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország, Grúziával,
57
Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben Azerbajdzsánnal kötött. Ezeket a
megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a Közösség és a tagállamok. A PEM-ek
elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg, illetve a gazdasági és kereskedelmi
együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi, hogy azt
fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a PEM-ek
megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már megkezdődött a
politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön egy
társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog és az
emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok letelepedésének, illetve a
szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Megállapodások kiterjednek a gazdasági együttműködés
részleteire, külön részletezve az egyes, a Megállapodások szempontjából releváns közösségi
politikákat. Ezt követik az intézményi, általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás 105 cikkből, 5 db mellékletből, egy Jegyzőkönyvből, egy záróokmányból és azon
belül 9 db együttes nyilatkozatból áll.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet töltenek
be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd
intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és a segítik
a kapcsolatok elmélyítését.
A törvényjavaslat részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás
rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló, a kétoldalú
textilmegállapodások lejártának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv is. Tekintve, hogy ezen
jegyzőkönyvek is elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
58
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3., 5. és 7. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében
törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a Megállapodás
kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4., 6. és 8. §-hoz
A Megállapodás 11 címből, 105 cikkből, 5 db mellékletből, egy Jegyzőkönyvből, egy
záróokmányból és azon belül 9 db együttes nyilatkozatból áll. A megállapodás céljainak lefektetése
az I. Címet megelőző 1. cikkben kodifikáltatott, így az I. Cím első bekezdése a 2. cikkel indul. A
Megállapodás általános célja: megfelelő keret kialakítása a Felek közötti politikai párbeszédhez,
Azerbajdzsán azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának megszilárdítására és
gazdaságának fejlesztésére, a piacgazdaságra való áttérés kiteljesítésére irányulnak. További
célkitűzés a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése, a jogalkotási, gazdasági, szociális,
pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális együttműködés alapjának
megteremtése.
Az I. Cím (2-4. cikk) az Általános elvek elnevezés viseli. Rögzíti az együttműködés elveit (a
demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, együttműködés a jószomszédi
kapcsolatok szellemében és az azerbajdzsáni változó viszonyok függvényében.)
A II. Cím (5-8. cikk) a Politikai párbeszéd elnevezést kapta. Előirányozza Azerbajdzsán és a
Közösség tagjai közötti kapcsolatok erősítését és a párbeszédet a regionális konfliktusok és
feszültségek megoldásához való hozzájárulás céljával. Különböző szintű párbeszéd mechanizmus
kialakítását tartalmazza.
III.	Cím (9-19. cikk): Áruforgalom. Rögzíti, hogy a Felek egymás számára minden területen a
legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják. Szabad árutovábbítás elvének tiszteletben tartása,
hivatkozás a GATT V. cikkére, rendelkezés a különböző áruk továbbításának szabályaira.
IV.	Cím, I-VI. Fejezet (20-42. cikk): Az üzleti vállalkozásokat és a befektetéseket érintő
rendelkezések. I. Fejezet: Munkaügyi feltételek, II. Fejezet: A társaságok letelepedését és
működését érintő feltételek, III. Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás a Közösség és az
Azerbajdzsáni Köztársaság között, IV. Fejezet: Általános rendelkezések, V. Fejezet: Folyó fizetések
és tőke, VI. Fejezet: A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma.
V.	Cím (43. cikk): Jogalkotási együttműködés. Rögzíti a szakértők cseréjét, a korai tájékoztatást,
különösen a vonatkozó jogszabályokról, képzési tevékenységek, szemináriumok szervezését, illetve
a támogatás biztosítását a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
VI.	Cím (44-70. cikk): Gazdasági együttműködés. Rögzíti, hogy az együttműködés Azerbajdzsán
gazdasági reformjához és fellendüléséhez, valamint fenntartható fejlődéséhez járul hozzá. Az egyes
cikkek konkrét gazdasági szektorok együttműködését kodifikálják - ipari együttműködés,
közbeszerzés, építőipar, beruházás fejlesztés és -védelem, bányászat és nyersanyagok, tudományos
és műszaki együttműködés, oktatás és képzés, kis- és középvállalkozások, monetáris politika stb.
59
VII.	Cím (71. cikk): Együttműködés a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos
ügyekben. Az együttműködés az EBESZ elveivel összhangban, technikai segítségnyújtási
programok formájában valósul meg.
VIII.	Cím (72-75. cikk): Együttműködés az illegális tevékenységek megelőzésében, valamint az
illegális bevándorlás megelőzésében és ellenőrzésében. Az együttműködés különösen a gazdasági
bűncselekmények, ezen belül a korrupció, különböző áruk, ezen belül ipari hulladékok
kereskedelme és a hamisítás megelőzésében valósul meg. Külön cikkben kap hangsúlyt a
pénzmosás, a kábítószerek és az illegális bevándorlás elleni fellépés.
IX.	Cím (76. cikk): Kulturális együttműködés. Felöleli az információ- és tapasztalatcserét a
műemlékek megőrzésében és védelmében, a kulturális cserét a kultúra területén működő
intézmények, művészek és egyéb személyek között.
X.	Cím (77-80. cikk): Pénzügyi együttműködés a technikai segítségnyújtás területén. A
támogatás a TACIS-program keretében valósul meg, célja Azerbajdzsán gazdasági átalakulásának
felgyorsítása.
XI.	Cím (81-105. cikk): Intézményi, általános és záró rendelkezések. A megállapodás
végrehajtására a Felek miniszteri szintű Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely éves
rendszerességgel ülésezik. Munkáját főtisztviselői szintű együttműködési bizottság segíti. A
Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös
vámügyi segítségnyújtásról, amely 14 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül a felek segítenek
egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a vámjogszabályokat sértő
tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A Jegyzőkönyv alkalmazásában
illetékes közigazgatási hatóságoknak a jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást
kell alkalmazniuk. A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes
jogsegélyről, a kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtás korlátait, megjelölve a jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről Azerbajdzsán
központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes
szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 14. cikk szerint a jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös segítségnyújtási
megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és Azerbajdzsán között került vagy
kerülhet megkötésre. Az Azerbajdzsán és az Európai Unió egy vagy több tagállama között létrejött
kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket,
amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai
között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák.
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz kiegészítő
jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási
Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai Unió tagállamai nevében
az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött Azerbajdzsánnal, amely révén az Európai Unióhoz
2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az Európai
Közösségek és a tagállamok, valamint Azerbajdzsán között létrejött partnerségi és együttműködési
60
megállapodásnak. Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a
Megállapodásban részes féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv
kihirdetése. Az 1. Jegyzőkönyvet Azerbajdzsán, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. május 18-án írták alá, az 2005. november 1-től alkalmazandó a
Csatlakozási Okmány 6. cikkének (6) bekezdése alapján. Továbbá, mivel Bulgária és Románia
csatlakozásával újabb módosításra került sor a megállapodásban, szükséges a két új tagállam
csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv, illetve a kétoldalú textilmegállapodásokról szóló
jegyzőkönyv kihirdetése is.
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok
a Partnerségi és Együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott intézményi
változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a
megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai
Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 4. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 5. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 7.
cikk a nyelvi változatokról szól.
A 2. Jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú
textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló, a kétoldalú textilmegállapodások lejártának
figyelembevételéről szól. Ennek alapján a PEM 12. cikke módosításra került annyiban, hogy annak
szövegéből a 17. cikkre történő hivatkozást törölni kell, s egyben rendelkezik a 17. cikk törléséről
is.
A 3. Jegyzőkönyvet 2008. december 9-én írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária a partnerségi és együttműködési
megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 6.
cikk a nyelvi változatokról szól.
A 9. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó, melyek már
hatályban vannak, így annak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a 9. § alapján a
törvény a kihirdetést követő 8. napon hatályba lép.
61