﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1476. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség
létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt
jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. október
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség
létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt
jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2008. június 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (a
továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség
létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,	A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,	A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
KÖZTÁRSASÁG,	A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,	A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,	A SVÉD KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,	NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG,	ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség,
egyrészről, és
GRÚZIA,
másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Grúzia közötti kapcsolatokat, valamint az
általuk közösnek tekintett értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és Grúzia erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá
partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené a múltban,
különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet
Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és
gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által létesített
kapcsolatokat,
1
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia elkötelezettségét aziránt, hogy
megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat, amelyek a partnerség valódi alapját
képezik,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és
biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült Nemzetek és az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében együttműködjenek,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia szilárd elkötelezettségét az
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi
utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ-
értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A
változás kihívásai című helsinki okmányában továbbá az EBESZ egyéb alapvető okmányaiban
szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,
FELISMERVE ebben az összefüggésben, hogy Grúzia függetlenségének, szuverenitásának és
területi sérthetetlenségének támogatása hozzá fog járulni az európai béke és stabilitás
megőrzéséhez,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról, valamint felismerve Grúzia törekvéseit, amelyek az ezen
elveken alapuló politikai és gazdasági rendszer létrehozására irányulnak,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása a
grúziai politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától, valamint az
együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá is járul ezekhez,
különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a régió
jólétét és stabilitását, és különösen a Kaukázuson túli régió Független Államai és más szomszédos
államok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom elősegítését célzó kezdeményezéseket,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a
kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA Grúzia azon kívánságát, hogy szoros együttműködést alakítson
ki az európai intézményekkel,
FIGYELEMBE VÉVE a grúziai befektetések támogatásának szükségességét, beleértve az
energetikai ágazatot, és ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai által az energetikai
termékek kivitele tekintetében a méltányos tranzitfeltételeknek tulajdonított jelentőséget;
megerősítve a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia elkötelezettségét az Európai Energiacharta,
valamint az Energiacharta Szerződés, továbbá az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti
szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránt,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést és
technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Grúzia és az európai és a
szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos közeledést, valamint a
nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) szabályaival összhangban történő liberalizálása iránt,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,
2
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem területén,
szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
FELISMERVE, hogy az illegális bevándorlás megelőzésére és csökkentésére irányuló
együttműködés e megállapodás egyik elsődleges célkitűzését képezi,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről Grúzia között partnerség jön létre. E partnerség
célkitűzései a következők:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	Grúzia azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának megszilárdítására és
gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és
ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális
együttműködés alapjának megteremtése.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült
Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és külpolitikájának, valamint a
partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen, hogy
az újonnan függetlenné vált államok, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének
(a továbbiakban: Független Államok) megszűnésekor alakultak ki, a Helsinki Záróokmány és a
nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében
együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e
folyamat előmozdítása érdekében.
4.	cikk
A Felek adott esetben felülvizsgálják a változó grúziai viszonyokat, különösen a gazdasági
feltételek és a piacorientált gazdasági reformok megvalósítása tekintetében. Az Együttműködési
Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek e megállapodás bármely részének az e körülményekre
figyelemmel történő továbbfejlesztése tekintetében.
3
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
5.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és Grúzia közötti
közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az
együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai párbeszéd:
-	erősíteni fogja a Grúzia, valamint a Közösség és tagállamai, és így a demokratikus nemzetek
közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért gazdasági közeledés
intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az
álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a
stabilitást, valamint elő fogja mozdítani a Kaukázuson túli terület Független Államainak jövőbeli
fejlődését,
-	arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre az európai stabilitás és biztonság
megerősítéséhez, a demokrácia elveinek betartásához, valamint az emberi jogok tiszteletben
tartásához és elősegítéséhez kapcsolódó ügyekben, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek
tekintetében, és szükség esetén tartsanak konzultációt a vonatkozó ügyekben. E párbeszédre
regionális szinten kerülhet sor azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a regionális konfliktusok és
feszültségek megoldásához.
6.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre a 81. cikkben létrehozott Együttműködési Tanácsban kerül
sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
7.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és
tagállamainak képviselői, másrészről Grúzia képviselői között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő kapcsolatfelvételt
kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az EBESZ találkozói
keretében, és másutt,
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek hozzájárulhatnak
e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
8.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 86. cikkben létrehozott parlamenti együttműködési
bizottság keretében kerül sor.
4
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
9.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és
felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület
létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a WTO-szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely Grúziának a WTO-hoz való
csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben
meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket Grúzia a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett
más államoknak nyújt.
10.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései
elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik
Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk
korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell
alkalmazni.
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott
ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges
szabályokat.
11.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező nemzetközi
egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél mentességet biztosít a
másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményben kikötött
esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival összhangban ideiglenesen beléptetett áruk
behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett
a szóban forgó egyezményből eredő kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
5
12. cikk
(1)	A Grúziából származó áruk - e megállapodás 14., 17. és 18. cikke rendelkezéseinek sérelme
nélkül - mennyiségi korlátozások nélkül hozhatók be a Közösségbe.
(2)	A Közösségből származó áruk - e megállapodás 14. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül -
minden fajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be Grúziába.
13.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
14.	cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek mellett
hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi
termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy Grúzia, amelyikük az érintett,
a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy Grúzia, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket tenne, vagy a (4) bekezdés
hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető leghamarabb - biztosítja az
Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a XI.
címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési Tanácshoz
történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet megoldását célzó
lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez vagy orvoslásához
szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett termékek behozatalát,
vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat okozna,
a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy e lépés
megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike
által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT
VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodással vagy
kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő
intézkedéseket.
15.	cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve a Grúzia WTO-hoz való
csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás áruforgalmi rendelkezéseinek
továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek az ilyen
6
továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján,
saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
16.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat
és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok és
növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészi,
történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályokat. Ezek a
tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti
kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
17.	cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1995. december 22-én parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1-e óta alkalmaznak.
18.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére a 12. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak létre,
amely egyrészről a Közösség, másrészről Grúzia képviselőiből áll. A kapcsolattartó csoport
rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó, szénnel és acéllal kapcsolatos
ügyekben.
19.	cikk
A nukleáris anyagok kereskedelmét az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel
összhangban fogják folytatni. Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai
Atomenergia-közösség és Grúzia között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát
fogja képezni.
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
20.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott grúz állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
7
(2)	Grúzia a Grúziában hatályos törvényekre, feltételekre és eljárásokra figyelemmel biztosítja,
hogy a tagállamok Grúzia területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban
részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját
állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
21.	cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a
Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének
okmányában rögzített vállalásokat.
22.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 20. és a 21. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ
FELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai a grúz társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben más
harmadik országokat részesítenek.
(2)	A Közösség és tagállamai, a IV. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, a grúz
társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében legalább olyan
kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat részesítik.
(3)	A Közösség és tagállamai a grúz társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek a működése
tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben harmadik országok
társaságainak fióktelepeit részesítik.
(4)	Grúzia, az V. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül és az ott rögzített feltételekre
figyelemmel, a közösségi társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott letelepedése
tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben a grúz társaságok, vagy -
amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságok részesülnek, és működésük
tekintetében a közösségi társaságok Grúzia területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit
legalább olyan kedvező elbánásban részesíti, mint saját vállalatait és fióktelepeit, vagy -
amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - harmadik felek társaságait és fióktelepeit.
24.	cikk
(1)	A 23. cikk rendelkezéseit, a 100. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, nem kell alkalmazni a
légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási
ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak,
ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik
meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok vagy
8
fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a működés
tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját társaságainak vagy
-	ha ez utóbbiak kedvezőbbek - valamely harmadik ország társaságai leányvállalatainak vagy
fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és szabályozásával összhangban.
(3)	Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az ügyfelekkel való
közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól, hogy e szolgáltatásokat
maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják fel, amelyekkel a szolgáltatás
eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját számlára vagy
ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső közlekedési
szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon, közúton és vasúton,
amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes információs
rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében fennálló,
megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a társaság
tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy külföldi személyzet
esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a
rakományok átvételében, ha szükséges.
25.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „grúziai társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve Grúzia törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti
székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség,
illetve Grúzia területén található. Ha azonban a valamely tagállam, illetve Grúzia törvényeivel
összhangban létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség,
illetve Grúzia területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve grúziai társaságnak, ha
működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve Grúzia
gazdaságával;
b)	valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem
rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként,
irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat
folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében, hogy
szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája külföldön
található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a kiterjesztésként üzemelő
üzleti helyszínen köthet ügyleteket.
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy grúziai társaságoknak azon joga, hogy
Grúziában, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén keresztül gazdasági
tevékenységet kezdjenek el;
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
9
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy Grúziának a
Közösségen, illetve Grúzián kívül letelepedett állampolgárai, valamint a Közösségen vagy Grúzián
kívül letelepedett és a tagállamok állampolgárai, illetve grúziai állampolgárok által ellenőrzött
hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha
hajóikat a szóban forgó tagállamban, illetve Grúziában a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
26.	cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy
prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az olyan
személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi
kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét
és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás
rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek
elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő
bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
(3)	E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a III. mellékletben leírt
tevékenységeket jelentik.
27.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által
történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás
rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik
országok bejutását szabályozza a saját piacára.
28.	cikk
(1)	A Grúzia, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve grúziai társaságnak e cím I.
fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés szerinti befogadó országban
érvényes jogszabályokkal összhangban Grúzia, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat
foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam,
illetve Grúzia állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek
alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az
ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek”
képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést
közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a
többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény vezetését
látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek megfelelő
személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,
10
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete és
ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és elbocsátásra
tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás birtokában
vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül tükrözheti a speciális
technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget,
beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	„társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél területén
lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel
összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely Fél
területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan létesítményére (fióktelep, leányvállalat)
kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
29.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 37. cikk rendelkezéseit; a 37. cikk hatálya alá tartozó eseteket
minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései szabályozzák.
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 43. cikk fényében, Grúzia kormánya
tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének vagy új rendelkezések
elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok grúziai leányvállalatai vagy fióktelepei
számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti Grúziát, hogy közölje az ilyen
jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben a Grúziában bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés következtében a közösségi
társaságok grúziai leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételek
az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen
jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában Grúziában már
letelepedett leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három
éven át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A
KÖZÖSSÉG ÉS GRÚZIA KÖZÖTT
30.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket
annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva fokozatosan
engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy grúziai társaságok részéről, amelyek
más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által megcélzott személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
11
31. cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki
Grúziában.
32.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási
piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló
ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban
részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó
szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják
a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt
Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal kötendő
jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén, amennyiben az
e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak máskülönben nem
lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból érkező és oda irányuló
kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási,
technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó vagy
megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
(3)	Többek között a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők
infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, a kapcsolódó díjak és
költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási
kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében mindkét Fél legalább olyan kedvező
elbánásban részesíti a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a Fél
saját hajóit.
(4)	A Közösség, illetve Grúzia nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtó állampolgárai és
társaságai szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami szolgáltatásokat Grúzia, illetve a
Közösség belvízi útjain.
33.	cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a Felek
kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a
közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légiközlekedési szolgáltatásnyújtás
12
feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás
hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
34.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
35.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a
belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek letelepedése
és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel,
hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely
rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy
csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 34. cikk alkalmazását.
36.	cikk
Azon társaságok, amelyek grúziai társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és
kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
37.	cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a szolgáltatások
kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések
tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól
kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései
alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében
biztosított bánásmód.
38.	cikk
A Közösség, annak tagállamai és Grúzia a II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik
figyelembe a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági integrációs megállapodásokban
vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
39.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló
megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.
13
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak.
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy Grúziát
abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása
során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük tekintetében, nincsenek azonos
helyzetben.
40.	cikk
A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy
feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve Grúzia állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben belépjenek Grúzia,
illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként
vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként
vagy kedvezményezettjeként,
-	a grúziai társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség területén
grúz állampolgárokat alkalmazzanak vagy foglalkoztassanak,
-	a közösségi társaságok grúziai leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy Grúzia területén a
tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a grúz társaságokat vagy grúz társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy
ideiglenes munkaszerződés alapján grúz személyeket biztosítsanak abból a célból, hogy más
személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek,
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok grúziai leányvállalatait vagy fióktelepeit arra,
hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a tagállamok
állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
41.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és
Grúziában honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és személyek
mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a fogadó
ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II.
fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük
származó esetleges nyereség felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad
tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme nélkül
nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és Grúziában honos személyek közötti
tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem
válnak korlátozóbbakká.
14
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás célkitűzéseinek
előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és Grúzia között a (2) bekezdésben
említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a grúz valutának a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, Grúzia kivételes
körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával
és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek nyújtása esetén Grúzia számára ilyen
korlátozásokat írnak elő és amennyiben e korlátozásokat Grúzia jogállása az IMF-ben megengedi.
Grúzia e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető
legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. Grúzia az ilyen intézkedések bevezetéséről és azok
változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a Közösség
és Grúzia közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben, illetve Grúziában az
árfolyam-politika vagy a monetáris politika működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a
Közösség, illetve Grúzia legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és Grúzia
közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
42.	cikk
(1)	E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján Grúzia folytatja a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését
követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez hasonló szintű oltalmat
biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit.
(2)	Grúzia e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1) bekezdésében említett többoldalú
egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a tagállamok az ezen
egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
43.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy a Grúzia és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének
fontos feltételét képezi Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz
való közelítése. Grúzia törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan
összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági befektetéseket
szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági számvitel és adók,
szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok,
közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, környezetvédelem,
fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és
rendeletek, valamint szállítás.
15
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt Grúziának, amely
többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	képzési tevékenységek,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
44.	cikk
(1)	A 43. cikk alapján a Közösség technikai segítséget nyújt Grúziának a verseny területén érvényes
jogszabályok megszövegezéséhez és végrehajtásához, különösen a következők tekintetében:
-	vállalkozások közötti megállapodások és társulások, valamint összehangolt magatartások,
amelyek a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzulásához vezethetnek,
-	a piaci erőfölénnyel való visszaélés a vállalkozások részéről,
-	állami támogatások, amelyek torzító hatást fejtenek ki a versenyre,
-	kereskedelmi jellegű állami monopóliumok,
-	közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások,
-	a versenytörvények alkalmazásának felülvizsgálata és felügyelete, valamint a betartásuk
biztosítását szolgáló eszközök.
(2)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
45.	cikk
(1)	A Közösség és Grúzia gazdasági együttműködést hoz létre, amely Grúzia gazdasági
reformjához, valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul.
Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform, valamint
a grúziai gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a fenntarthatóság
és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni; teljes mértékben
figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi
erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a
pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, a szállítás,
a turizmus, a környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire
összpontosít.
(4)	A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan
intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Kaukázuson túli
régió Független Államai között és a szomszédos államokkal.
16
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a
Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet, a
Grúziának nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív programban vállalt
prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási eljárásokat.
46.	cikk
Együttműködés az áruforgalom és szolgáltatások kereskedelme területén
A Felek együttműködésük során biztosítják azt, hogy Grúzia nemzetközi kereskedelme a WTO
szabályaival összhangban bonyolódjon. Ez az együttműködés a kereskedelem megkönnyítése
szempontjából közvetlenül fontos kérdésekre terjed ki, amelyek a következők:
-	kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika megfogalmazása,
beleértve a fizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat,
-	a vonatkozó jogszabályok tervezetének elkészítése,
-	segítség Grúzia WTO-hoz való esetleges csatlakozásának előkészítésében.
47.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
-	a Közösség részvétele Grúzia erőfeszítéseiben, amelyek iparának átalakítására irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása,
-	környezetvédelem,
-	a hadiipari létesítmények átalakítása.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
48.	cikk
Építőipar
A Felek együttműködnek az építőipar területén.
Ez az együttműködés többek között a grúziai építőipari ágazat korszerűsítésére és átalakítására
irányul, a piacgazdaság elveivel összhangban, és a vonatkozó egészségügyi, biztonsági és
környezeti szempontok kellő figyelembevételével.
49.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit szem
előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi magánbefektetések
számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó
információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése Grúzia és a tagállamok
között,
17
-	adott esetben megállapodások megkötése Grúzia és a tagállamok között a kettős adóztatás
elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a grúz gazdaságba történő külföldi
befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások,
kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
50.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen
ajánlati felhívások révén.
51.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való felzárkózást. A
szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés
irányába tett előrelépést, valamint a grúz termékek minőségének javítását.
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek keretében
működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok és
megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk cseréjét.
52.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló befektetést és
kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfémágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
18
53.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás és
technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF-tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját
ölti, az 54. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani. A Felek kölcsönös
megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is kialakíthatják.
Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok,
mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik
tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek többek
között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges rendelkezéseket is
rögzítenek.
54.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a magánszférában
növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét Grúziában.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	a grúziai felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra kerülő
prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a Felek
vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi kereteket és
együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek Grúziának a közösségi TEMPUS-programban
való részvételére épülnek.
19
55.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a grúziai mezőgazdaság, az agráripari
és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és külföldi piacok
kialakítása a grúz termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet
védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának szükségességét, valamint az
agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának
fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékek
tekintetében fokozatosan közelítsék a grúz szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz,
beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokat.
56.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül sor,
szem előtt tartva az Energiacharta Szerződést, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó
környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, amelynek hátteréül az európai
energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energetikai politika megfogalmazása és továbbfejlesztése,
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban,
-	az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg elfogadható
módon történő javítása,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv
végrehajtása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta
energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi, jogi,
adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése.
(3)	A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó
információkat, különösen az olaj- és gázvezetékek, valamint az egyéb energiatermék-
szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy
az energetikai ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban végrehajtsák a
IV.	cím és a 49. cikk rendelkezéseit.
57.	cikk
Környezet
(1)	Az Európai Energiachartát és az 1993. évi luzerni értekezlet nyilatkozatát szem előtt tartva,
figyelembe véve továbbá az Energiacharta Szerződést és különösen annak 19. cikkét, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
20
Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi
egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a
környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli Egyezmény
végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása
és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
-	a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és a
kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése,
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása terén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	környezeti szakképzés és az intézmények megerősítése,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében
való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
58.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket. Az
együttműködés többek között a grúziai közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és
korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának
összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására
irányul. Külön figyelmet fordítanak a Kaukázuson túli régió Független Államai között és más
szomszédos államokkal összeköttetést létesítő hagyományos közlekedési kapcsolatokra. Az
együttműködés többek között a következőket öleli fel:
21
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra
korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési
módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, különösen a Traceca-projekthez
kapcsolódóan,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek
kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
59.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai
szolgáltatások terén,
-	technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és hitelesítési
rendszerekre vonatkozó ismereteket,
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a befektetések
számára vonzóvá tétele,
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek között
az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,
-	távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő
üzemeltetés szem előtt tartásával.
60.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy Grúzia az általánosan
elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai segítségnyújtás előterében
a következők állnak:
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, Grúzia
bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerbe,
-	pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása Grúziában, tapasztalatcsere és személyzeti
képzés,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában
vegyenek részt Grúziában, valamint exporthitelbiztosítás kialakítása. Ezen együttműködés
különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban elősegítse a Grúzia és a
tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
22
61.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti információcserét
a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális politikák kialakításának
módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen
kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés
előmozdításának módszereit és formáit.
62.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a magas
kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló technikai
segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az önálló
foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed a grúziai szociális védelmi reformok tervezésében és
megvalósításában való együttműködésre. E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra
jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki Grúziában, és a reformok a szociális védelem összes
formáját felölelik.
63.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
23
64.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és grúziai KKV-k (a továbbiakban: KKV-k) közötti
együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására, kommunikáció,
segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),
-	technológiai parkok kialakítása.
65.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a médiát,
és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon programok,
amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a
Közösségről és Grúziáról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi
tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
66.	cikk
Fogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a fogyasztóvédelmi
rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotói
munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk kicserélését, állandó rendszerek
létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak
nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált áruk és szolgáltatások ára, jellemzői
tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói érdekképviseletek között, és a
fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének fokozását, valamint szemináriumok és
szakképzési gyakorlatok szervezését.
67.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatban
elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint a grúz
vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	a közösségi és a grúz árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
24
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése,
-	szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 72. és a 74. cikk
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kerül
sor.
68.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely biztosítja
azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának támogatásához és
figyelemmel kíséréséhez, valamint a grúziai magánvállalkozások fejlődéséhez szükségesek. A
Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
-	a grúz statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz és
osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és mikroökonómiai
statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez a Grúziának nyújtott technikai segítségnyújtással járul hozzá.
69.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire, valamint a
piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó ismereteik
szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményre és
kilátásokra vonatkozóan. A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	Grúzia támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás és technikai
segítségnyújtás biztosításával,
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához szükséges
know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási eredmények
széles körű elterjesztése érdekében.
70.	cikk
Monetáris politika
A Közösség a grúz hatóságok kérésére technikai segítségnyújtást biztosít Grúzia azon törekvéseinek
támogatása érdekében, amelyek monetáris rendszerének megerősítésére és valutája teljes
konvertibilitásának bevezetésére irányulnak. Ez technikai segítségnyújtást foglal magában Grúzia
monetáris és hitelpolitikájának megtervezéséhez és alkalmazásához, a nemzetközi pénzügyi
intézményekkel teljes mértékben összehangolva, a személyzet szakképzéséhez és a pénzügyi
piacok, így az értéktőzsde fejlesztéséhez. Ennek részét képezi az Európai Monetáris Rendszerre és a
pénzpiacokra, valamint a tőkemozgásokra vonatkozó közösségi előírások alapelveire és működésére
vonatkozó informális véleménycsere is.
25
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS AZ EMBERI JOGOKKAL
KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
71.	cikk
A Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy megerősítése
szempontjából fontos összes kérdésben, beleértve azon intézményeket, amelyekre a nemzetközi
jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok
védelmének megerősítése érdekében van szükség. Ezen együttműködés technikai segítségnyújtási
programok formájában valósul meg, amelyekkel többek között a következőkhöz kívánnak
támogatást nyújtani: a vonatkozó jogszabályok és előírások elkészítése, az ilyen jogszabályok
végrehajtása; az igazságszolgáltatás működése; az állam igazságügyi kérdésekben játszott szerepe;
és a választási rendszer működése. Ez adott esetben képzést is magában foglalhat. A Felek
ösztönzik a nemzeti, regionális és igazságszolgáltatási hatóságaik, országgyűlési képviselőik és nem
kormányzati szervezeteik közötti kapcsolatfelvételt és cseréket.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN,
VALAMINT AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS
ELLENŐRZÉSÉBEN
72.	cikk
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek megelőzésére
irányul:
-	gazdasági bűncselekmények, ezen belül korrupció,
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme,
-	hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros interakción
alapul. Technikai és közigazgatási segítség nyújtható a következő területeken:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása a bűncselekmények megelőzése területén,
-	információs központok létrehozása,
-	a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása,
-	a bűncselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
73.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből és különösen
a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják
fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
26
74.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp
anyagok tiltott előállításának, beszerzésének és kereskedelmének megakadályozására irányuló
politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában, beleértve a
prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet megelőzésének
és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző,
kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira vonatkozó konzultációkon és szoros
együttműködésen alapul.
75.	cikk
Illegális bevándorlás
(1)	A tagállamok és Grúzia megállapodnak abban, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás
megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
-	Grúzia vállalja, hogy valamely tagállam kérésére további alaki követelmények nélkül
visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az adott tagállam területén, és
-	minden tagállam vállalja, hogy Grúzia kérésére további alaki követelmények nélkül visszafogadja
azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak Grúzia területén.
A tagállamok és Grúzia e célból megfelelő személyazonosító okmányokkal látják el
állampolgáraikat.
(2)	Grúzia vállalja, hogy kétoldalú megállapodásokat köt az erre igényt tartó tagállamokkal,
amelyekben szabályozzák a visszafogadásra vonatkozó egyedi kötelezettségeket, beleértve más
országok olyan állampolgárainak és olyan hontalanoknak a visszafogadására vonatkozó
kötelezettséget, akik Grúziából érkeztek az adott tagállam területére, vagy akik az adott tagállam
területéről érkeztek Grúziába.
(3)	Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy milyen további közös erőfeszítésekre van mód
az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
76.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést. Az
együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési programok,
illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további, kölcsönös
érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki. Az együttműködés a következőket ölelheti
fel:
-	információ- és tapasztalatcsere a műemlékek, a műemléki területek (építészeti örökség) és a
muzeális értékek megőrzése és védelme területén,
-	kulturális csere a kultúra területén működő intézmények, művészek és más személyek között,
-	irodalmi művek fordítása.
27
X. CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TERÜLETÉN
77.	cikk
Grúzia e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 78., a 79. és a 80. cikkel összhangban
technikai segítségnyújtásként, támogatás formájában, ideiglenes pénzügyi támogatásban részesül a
Közösségtől. E támogatás célja Grúzia gazdasági átalakulásának felgyorsítása.
78.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program keretében
biztosítják.
79.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg,
amely a két Fél között Grúzia igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén
elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek
tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
80.	cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról,
hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más
forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól
származó hozzájárulásokkal.
XI.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
81.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását.
Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Megvizsgálja a
megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás
célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú és
nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő
ajánlásokat is tehet.
82.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek
Bizottsága tagjaiból, másrészről a grúz kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a grúz
kormány egy tagja látja el.
28
83.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság segíti,
amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak
képviselőiből, másrészről a grúz kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői
szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve Grúzia látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az együttműködési bizottság
feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a
Bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatáskörei bármelyikét az Együttműködési Bizottságra,
amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
84.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely segíthet
feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek feladatait és
működésének módját.
85.	cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT/WTO valamely
cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető
legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT/WTO cikk
tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.
86.	cikk
A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum a Grúz Parlament és az
Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére. A
Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
87.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről
pedig a Grúz Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a
Grúz Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
88.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást megadja. A
Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól. A
Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
29
89. cikk
(1)	E megállapodás hatókörében mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi
személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen fordulhassanak a
Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és tulajdonjogaik védelmében,
ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választott bírósági eljárás alkalmazását a Közösség és Grúzia gazdasági szereplői
között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választott bíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél,
kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga
választhatja meg saját választott bíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő
harmadik választott bíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam polgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által
kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én
létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt
aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás igénybevételét.
90.	cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében
szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy védelmi
célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal a feltétellel,
hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem
befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a
béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása
érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
91.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések
sérelme nélkül:
-	a Grúzia által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve cégeik között,
-	a Közösség által Grúzia tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a grúz állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
30
92. cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az
Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy
második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget
és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni. Az Együttműködési Tanács kijelöl egy
harmadik egyeztető bírót. Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az
ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.
(4)	Az Együttműködési Tanács meghatározhatja a vitarendezés eljárási szabályait.
93.	cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése
vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő
ügyeket. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 14., a 92. és a 98.
cikket.
94.	cikk
Az e megállapodás alapján Grúzia számára biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet
kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
95.	cikk
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről Grúziát, másrészről pedig
hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a Közösséget és a
tagállamokat jelenti.
96.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a hozzá
csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és
jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben ezt
e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
97.	cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről évre
automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti
a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
31
98. cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős
esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó
információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek
számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az intézkedések megválasztása során
előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás
működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik
Fél ezt kéri.
99.	cikk
Az I., a II., a III., a IV. és az V. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét
képezi.
100.	cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről Grúziát kötelező megállapodásokon keresztül
biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó területeket, valamint a tagállamok
illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
101.	cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget
létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel,
másrészről Grúzia területén.
102.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
103.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz,
portugál, spanyol, svéd, valamint grúz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió
Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
32
104. cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. E megállapodás az azt a
napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió
Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Grúzia és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép az
Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjetunió között
Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi
együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
105. cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és Grúzia közötti ideiglenes
megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények között
az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének a
napját jelenti.
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg, den toogtyvende april nitten hundrede og seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand nine
hundred and ninety-six.
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische Region und
die Region Brüssel-Hauptstadt.
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EXX^viK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana	For Ireland
Pour la République frangaise	Per la Repubblica italiana
Thar ceann na hÉireann	Pour le Grand-Duché de Luxembourg
33
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivórnxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
För Europeiska gemenskaperna
I.	MELLEKLET
A GRÚZIA ÁLTAL A 9. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN A FÜGGETLEN
ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT ELŐNYÖK INDIKATÍV JEGYZÉKE
Az összes Független Állam tekintetében:
1.	Nem vetnek ki behozatali vámokat.
2.	A behozatalra nem alkalmaznak sem HÉA-t, sem jövedéki adót.
3.	A nem kereskedelmi tevékenységek különleges rendszerének alkalmazása, beleértve az e
tevékenységekből eredő fizetéseket is.
II.	MELLÉKLET
A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDONRÓL
SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
(1)	A 42. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid,
1989),
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi
osztályozásáról (Genfi okmány, 1977, módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése
nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi okmány, 1991).
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 42. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi
feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a
kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
(3)	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi okmány, 1971),
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967, módosítva 1979-ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi okmány, 1967,
módosítva 1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-ben).
(4)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Grúzia a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon
elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és állampolgárokat legalább olyan
34
kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú megállapodások alapján harmadik
országoknak biztosít.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Grúzia által tényleges viszonosság alapján
harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Grúzia által az egykori SZSZKSZ más országainak
biztosított előnyökre.
III.	MELLÉKLET
A 26. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A pénzügyi szolgáltatás a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű szolgáltatás. A
pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A.	Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttes biztosítást is)
1.	életbiztosítás
ii.	neméletéletbiztosítás
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés
3.	Biztosítási közvetítés, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység
4.	Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve)
1.	Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől
2.	Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a
faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását
3.	Pénzügyi lízing
4.	Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti kártyát, az
utazási csekket és a bankcsekket
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások
6.	Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli forgalmon
vagy más módon, a következőkkel:
a)	pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.)
b)	deviza
c)	származékos termékek, de nem kizárólag határidős és opciós ügyletek
d)	árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a határidős
kamatláb-megállapodások stb.
e)	átruházható értékpapírok
f)	egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany
7.	Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában, beleértve a
megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó
szolgáltatások nyújtása
8.	Pénzügynöki tevékenység
9.	Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta befektetési alapok
kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások
10.	Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az
értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat
11.	Tanácsadói, közvetítői és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban felsorolt
összes tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés- és
portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági átszervezéssel
és stratégiaalkotással kapcsolatban
35
12.	Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és a kapcsolódó
szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
a)	központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika céljából
kifejtett tevékenységek
b)	központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a kormány
számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha e
tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik
c)	a kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező tevékenységek,
kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy magánintézményekkel versenyezve
pénzügyi szolgáltatók is végezhetik
IV.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a kitermelési
jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a közösségi
területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő közvetítés
egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási feltételeknek
megfelelő audiovizuális alkotások számára. Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a
műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások
Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében korlátozott a
piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok állampolgárai. E
személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi ellenőrzésű
társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem közösségi ellenőrzésű
társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való külföldi
részesedést.
36
V.	MELLÉKLET
GRÚZIA FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (4) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
(1)	A jelenlegi grúziai befektetési jogszabályok előírják, hogy a külföldi társaságok befektetéseit és
a grúz társaságok olyan befektetéseit, amelyekben az állam nem rendelkezik ellenőrző
részesedéssel, engedélyeztetni kell az illetékes grúz hatóságoknál. Az ilyen engedélyek kiadásának
feltételei a grúz jogban rögzítettek szerint nem vezethetnek megkülönböztetéshez a grúz
magántársaságok és a külföldi társaságok között. Ez az engedélyeztetés nem használható fel arra,
hogy semmissé tegyék az e megállapodás 23. cikkének (4) bekezdése alapján a közösségi
társaságoknak nyújtott előnyöket, sem arra, hogy megkerüljék e megállapodás egyéb
rendelkezéseit. Különösen nem használható fel arra, hogy bármilyen gazdasági tevékenységi
területen megakadályozza közösségi társaságok létrehozását, kivéve a következőkben
meghatározottak szerint. Az engedélyek kellő indoklás nélkül nem vonhatók vissza, és a
visszavonás ellen fellebbezéssel, továbbá ha szükséges, vitarendezéssel lehet élni.
Grúzia az engedélyeztetésre vonatkozó jogszabályait legkésőbb 1998. december 31-ig összhangba
hozza a szokásos nemzetközi gyakorlattal és különösen a közösségi jogszabályokkal. A Közösség e
területen technikai segítséget nyújt. Grúzia az átmeneti időszak alatt nem tesz olyan intézkedéseket
és lépéseket, amelyek korlátozottabbá tennék a közösségi társaságok létesítésének és működésének
feltételeit, mint amelyek az e megállapodás parafálásának napja előtti napon fennálltak.
(2)	A következő területeken tilos a külföldi befektetés:
-	Grúzia védelme és biztonsága,
-	kábítószerek és pszichotróp anyagok előállítása és értékesítése,
-	kábító vagy mérgező hatású anyagokat tartalmazó növények termesztése és értékesítése.
(3)	A külföldi társaságoknak külön engedélyt kell beszerezniük az illetékes grúz hatóságoktól, ha
Grúzia határain belüli 20 km-en sávban, vagy egyéb, a nemzetbiztonság vagy Grúzia
környezetvédelme szempontjából fontosként megjelölt zónákban kívánnak tevékenységet folytatni.
(4)	A grúz jogszabályok a következő gazdasági tevékenységi területeken előírják, hogy a külföldi
részesedésű társaságokban az államnak legalább 51 %-os részesedéssel kell rendelkeznie. Ez a
százalékarány akkor csökkenthető, ha Grúzia parlamentje így határoz:
-	országos jelentőségű gáz- és olajvezetékek, kommunikációs és energiaátviteli vezetékek,
hővezetékek üzemeltetése és az üzemeltetésükhöz elengedhetetlen épületek és egyéb létesítmények,
-	országos jelentőségű autópályák és vasutak, repülőterek és tengeri kikötők üzemeltetése
Grúziában,
-	értékpapírok, bankjegyek, érmék és bélyegek kibocsátása,
-	nagyon veszélyes fertőző betegségben szenvedő betegek kezelése, beleértve a fertőző bőr- és
nemi betegségeket, valamint elmebajokat is,
-	veszélyes betegségekben szenvedő állatok állatorvosi kezelése,
-	tiszta szesz előállítása.
(5)	A grúz jogszabályok a hosszú lejáratú földbérlet tekintetében nem tesznek ugyan különbséget a
külföldi befektetők és a grúz, nem állami vállalkozások között, jelenleg azonban nem engedélyezik
számukra, hogy földet vagy természeti erőforrásokat vásároljanak.
(6)	Azoknak a társaságoknak, amelyek ásványlelőhelyeket kívánnak felkutatni vagy kitermelni,
vagy természeti erőforrásokat kívánnak kiaknázni és kitermelni Grúziában vagy Grúzia
kontinentális talapzatán, a grúz kormány koncessziójára van szükségük.
37
Az e mellékletben szereplő fenntartások alkalmazása semmilyen esetben nem eredményezhet a
harmadik országok társaságainak biztosított bánásmódnál kedvezőtlenebb bánásmódot. E
korlátozások minden enyhítését kiterjesztik a közösségi társaságokra a nemzeti bánásmód vagy a
legnagyobb kedvezmény elve közül a kedvezőbb alapján. A grúziai befektetési jogszabályok
jövőbeli továbbfejlesztésére e megállapodás rendelkezéseivel és szellemével összhangban kerül
majd sor, beleértve különösen annak általános elveit, a társaságok létrehozását és működtetését
érintő feltételeket, továbbá a jogalkotói együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket (I., IV. és V.
cím), valamint a társaságok létrehozásával kapcsolatban a Közösség és Grúzia között létrejött
levélváltást.
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és
amely vámügyi segítséget kér;
c)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és
amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d)	„személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható
magánszemélyre vonatkozik.
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek a hatásköreikbe tartozó területeken az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és
feltételek mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében,
felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon
közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a
kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi
hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a szóban forgó
hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az
olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy
sérthetik a vámjogszabályokat.
38
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik Fél
területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben megadja az
árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a
szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk rendeltetése
vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban előzetes kérés nélkül
is segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes
alkalmazása érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat
szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és
amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
-	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
-	olyan szállítóeszközök, amelyekről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz minden
szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek
részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
-	összes iratot kézbesítse,
-	az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetekben magának a kérésnek a tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez mellékelni
kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége
megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
39
b)	a kért intézkedést;
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben
meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára
elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése;
elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság illetékességének és
rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél
más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat,
megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik elvégzésükről. Ezt a rendelkezést kell azon
igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni, amelynek a megkeresett hatóság kérést címez, ha ez
utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi
eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan hatóság
hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő
tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak az e
jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott
feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok, jelentések és
hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen formában
előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását,
amennyiben ez:
40
a)	feltehetően sértené Grúzia vagy valamely tagállam szuverenitását, amelytől e jegyzőkönyv
alapján jogsegélyt kértek; vagy
b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket, különösen a
10.	cikk (2) bekezdésében említett esetekben; vagy
c)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
d)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani, ha
erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti azt,
milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell a
döntésről és okairól.
10.	cikk
Információcsere és titoktartás
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek vonatkozó
szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a hivatali titoktartás
hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a közösségi
intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára
biztosított védelmet.
(2)	Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat legalább
az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű módon védi.
(3)	A kapott információkat kizárólag az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében
használják fel. Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri,
kikéri az információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás
az utóbbi hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4)	A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e felhasználásukról.
(5)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel
összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
11.	cikk
Szakértők és tanúk
(1)	A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás
korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e
jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa
azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. A
megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és
milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
41
(2)	A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság tisztviselői
számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
12.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és
fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
13.	cikk
Alkalmazás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről Grúzia központi vámhatóságait, másrészről pedig az
Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok
vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati
intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén érvényben lévő
szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e
jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
14.	cikk
Kiegészítés
A 10. cikk sérelme nélkül, az egy vagy több tagállam és Grúzia között megkötött, kölcsönös
jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az
Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az
esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák.
ZÁRÓOKMÁNY
SZÖVETSÉGI
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI
KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
meghatalmazottjai
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
42
GRÚZIA teljhatalmú meghatalmazottjai,
másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia között partnerséget
létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban: megállapodás, aláírása
céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenhatodik év április hó huszonkettedik napján
üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint Grúzia teljhatalmú
meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes
nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 15. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 42. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 98. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint Grúzia teljhatalmú
meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő levélváltást:
Levélváltás a Közösség és Grúzia között társaságok létrehozásával kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottai, valamint Grúzia teljhatalmú
meghatalmazottai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő nyilatkozatot:
A francia kormány nyilatkozata
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg, den toogtyvende april nitten hundrede og
seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April
neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand
nine hundred and ninety-six.
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta
vuonna tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
43
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communautégermanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flamische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flamische Region und
die Region Brüssel-Hauptstadt.
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EX^nvtK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar ceann na hÉireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ KoivórnTS^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
För Europeiska gemenskaperna
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű találkozót
indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
Együttes nyilatkozat a 15. cikk tekintetében
Amíg Grúzia nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési Tanácsban konzultációt
folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a vámvédelem változásait. Ilyen konzultációt
ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma
tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset
tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv többségének
kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3.	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 35. cikk tekintetében
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik Felek
esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti előnyök semmissé
tételének vagy csökkentésének.
44
Együttes nyilatkozat a 42. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari mintákhoz,
földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és
szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló
Párizsi Egyezmény 10.a cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-how-
ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
Együttes nyilatkozat a 98. cikk tekintetében
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében, a
megállapodás 98. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak a
bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos megsértésének
minősülnek a következők:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól, vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő alapvetően fontos elem megsértése.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy a 98. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős esetben a
98.	cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a vitarendezési eljárást.
LEVÉLVÁLTÁS
a Közösség és Grúzia között társaságok letelepedésével kapcsolatban
A.	Levél Grúzia kormányától
Uram!
Hivatkozom az 1995. december 15-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, Grúzia bizonyos tekintetben kiváltságos
elbánásban részesíti a Grúziában letelepedő és működő közösségi társaságokat. Megmagyaráztam,
hogy ez azt a grúz politikát tükrözi, amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi
társaságok Grúziában való letelepedését. Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a
megállapodás parafálásának napja és a társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése
közötti időszak alatt Grúzia nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a grúz
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi társaságokkal
szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Grúzia kormánya részéről
B.	Az Európai Közösség levele
Uram!
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom az 1995. december 15-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, Grúzia bizonyos tekintetben kiváltságos
elbánásban részesíti a Grúziában letelepedő és működő közösségi társaságokat. Megmagyaráztam,
hogy ez azt a grúz politikát tükrözi, amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi
társaságok Grúziában való letelepedését. Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a
megállapodás parafálásának napja és a társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése
közötti időszak alatt Grúzia nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a grúz
45
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi társaságokkal
szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.”
Igazolom a levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
az Európai Közösség nevében
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy a Grúziával kötött partnerségi és együttműködési
megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján társult
tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a
Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről
szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Grúzia közötti
partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a
Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának
figyelembevétele céljából
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
SZÖVETSÉGI
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel,
másrészről
46
GRÚZIA,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai,
másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1996. április 22-én, Luxembourgban
aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) részesei, így a
Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás, valamint
az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban történt intézményi változásokra, a részes
államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései
az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az Európai Szén- és
Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint Grúzia sajáteljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba, feltéve
hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó okiratot
letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot
letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.
47
6. cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, magyar, lett,
litván, máltai, lengyel, szlovén és szlovák nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit (1)
képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven
készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván,
magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és grúz nyelven készült,
amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Bruselas, el treinta de abril del dos mil cuatro.
V	Bruselu dne tricátého dubna dva tisíce ctyri.
Udfcrdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am dreiBigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.
'Eyivs Gii^ Bpu^sXXs^, gti^ rpiávra ArcpiMou Súo xi^iá5s^ rÉGGspa.
Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.
Fait r Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, adde trenta aprile duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada trisdesmitaja aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy balandzio trisdesimt^. dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.
Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta' April tas-sena elfejn u erbgha.
Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizend vier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysi3.ce czwartego.
Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.
V	Bruseli dna tridsiateho apríla dvetisícstyri.
V	Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissa kolmantenakymmenentena paivana huhtikuuta vuonna kaksituhattanelja.
Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria Ta KpáTn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jasenvaltioiden puolesta
PÍ medlemsstaternas vagnar
wevr saxelmwifoTa saxeliT
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europciske Fcllesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria Tiq EupronaiKÉ^ KoivórnTs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitr europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendr^ vardu
48
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
PÍ Europeiska gemenskapernas vágnar
evrogaerTianebaTa saxeliT
Por Georgia
Za Gruzii
For Georgien
Für Georgien
Gruusia nimel
ria rn r sropyía
For Georgia
Pour la Géorgie
Per la Georgia
Gruzijas varda
Gruzijos vardu
Grúzia részéről
Ghall-Gorgja
Voor Georgie
W imieniu Gruzji
Pela Geórgia
Za Gruzínsko
Za Gruzijo
Georgian puolesta
PÍ Georgiens vágnar
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Grúzia
közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembe vételéről szóló
jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6.	§. A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,	A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,	A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,	A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,	A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI	AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
KÖZTÁRSASÁG,	A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,	A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,	ROMÁNIA,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,	A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,	A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,	A FINN KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,	A SVÉD KIRÁLYSÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,	NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
A LETT KÖZTÁRSASÁG,	ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Bizottság jár el,
egyrészről, és
GRÚZIA
másrészről,
49
a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a felek,
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia
Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a
Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia
és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság
és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire, amely szerződést 2005. április 25-én írták alá
Luxembourgban, és amelyet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni,
FIGYELEMBE VÉVE a Grúzia és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két új tagállam EU-
hoz történő csatlakozása következtében kialakuló új helyzetet, amely lehetőségeket teremt, valamint
kihívást jelent a Grúzia és az Európai Unió közötti együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről
Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás feleivé
válnak, amely megállapodást 1996. április 22-én írták alá Luxembourgban, és amely 1999. július 1-
jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás), továbbá a Közösség többi tagállamával
megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon
aláírt záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatokat, levélváltásokat és Grúzia
nyilatkozatának szövegét, valamint a megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvét, amely 2005.
március 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
3.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint
Grúzia hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások befejezéséről. A
jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első
napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-től a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.
50
5. cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege, továbbá a
megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és a
hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvének
más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd,
szlovák, szlovén, valamint grúz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha gBageceT u cegMu khh gBe xu.ragu u cegMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el veintisiete de junio de dos mil siete.
V	Bruselu dne dvacátého sedmého cervna dva tisíce sedm.
Udferdiget i Bruxelles, den syvogtyvende juni to tusind og syv.
Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Juni zweitausendsieben.
Kahe tuhande seitsmenda aasta juunikuu kahekümne seitsmendal páeval Brüsselis
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gti^ síkogi snxá Iouvíou 5úo xi^iá5s^ snxá.
Done at Brussels on the twenty-seventh day of June in the year two thousand and seven.
Fait a Bruxelles, le vingt-sept juin deux mille sept.
Fatto a Bruxelles, addi ventisette giugno duemilasette.
Brisele, divi tükstosi septita gada divdesmit septitaja jünija
Priimta du tükstanciai septint^j^ mefy birzelio dvidesimt septint^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kettőezer-hetedik év június havának huszonhetedik napján.
Maghmul fi Brussell, is-sebgha u ghoxrin ta' Lulju, elfejn u sebgha
Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste juni tweeduizend zeven.
Sporz^dzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego czerwca roku dwa tysi^ce siódmego.
Feito em Bruxelas, em vinte e sete de Junho de dois mil e sete.
Incheiat la Bruxelles la douazeci Si Sapte iunie, anul doua mii Sapte.
V	Bruseli dvadsiateho siedmeho júna dvetisícsedem
V	Bruslju, sedemindvajsetega junija leta dva tisoc sedem.
Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentenáseitsemántená páiváná kesákuuta vuonna
kaksituhattaseitsemán.
Som skedde i Bryssel den tjugosjunde juni tjugohundrasju.
51
3a fl,tp*aBHTe-H^eHKH
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria xa Kpáxn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu panstw czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jasenvaltioiden puolesta
Pa medlemsstaternas vagnar
3a EBponefícKHTe oö^hocth
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
Euroopa Ühenduste nimel
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivóinxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Pentru Comunitatea Europeana
Za Európske spolocenstvá
Za Evropski skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pa Europeiska gemenskapernas vagnar
3a r py3HA
Por Georgia
Za Gruzii
for Georgien
Für Georgien
Gruusia nimel
ria xn rsropyía
For Georgia
Pour la Géorgie
Per la Georgia
Gruzijas varda
Gruzijos vardu
Grúzia részéről
Ghall-Georga
Voor Georgie
W imieniu Gruzji
Pela Geórgia
Pentru Georgia
Za Gruzínsko
Za Gruzijo
Georgian puolesta
Pa Georgiens vagnar
7.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
52
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam között
létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a harmadik állam
között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött Jegyzőkönyvvel
csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok nevében is a Tanács jár el,
ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is erősíti meg, ebből kifolyólag
belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt
Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L.
törvény alapján törvénnyel ki kell hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és
Románia csatlakozásával újból módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén
ki kell hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti
partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: a
Megállapodás), az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Grúzia közötti
partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh
Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság,
a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről szóló
jegyzőkönyv (a továbbiakban 1. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az Európai Közösségek és
tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együtt:
jegyzőkönyvek) kihirdetése. Az erről szóló javaslat jelen törvényjavaslat mellékletét képezi.
Grúzia az Európai Unió és Magyarország fontos partnere a Dél-Kaukázus térségében. Központi
elhelyezkedésének köszönhetően elsősorban, mint energiaszállítási tranzitútvonal fontos
számunkra. Az ország nemzeti érdekeken nyugvó, független külpolitikát folytat. A „kaukázusi
hármak” közül Grúzia esetében a legkitapinthatóbb az európai és euro-atlanti struktúrákhoz való
közeledés igénye. A dél-kaukázusi országokkal, így Grúziával az EU 1996-ban kötött Partnerségi és
Együttműködési Megállapodást (a megállapodások 1999-ben léptek hatályba) tíz éves periódusra,
amelyet 2009-től kezdve évente automatikusan megújítanak.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM). Ilyen
Megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt Szovjetunió
utódállamaival, így Azerbajdzsánnal, Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország,
Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben Grúziával kötött. Ezeket a
megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a Közösség és a tagállamok. A PEM-ek
elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg, illetve a gazdasági és kereskedelmi
együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi, hogy azt
fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a PEM-ek
megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már megkezdődött a
politikai vita az Unió berkeiben.
53
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön egy
társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog és az
emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok letelepedésének, illetve a
szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Megállapodások kiterjednek a gazdasági együttműködés
részleteire, külön részletezve az egyes, a Megállapodások szempontjából releváns közösségi
politikákat. Ezt követik az intézményi, általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás XI. Címből, 105 cikkből, 5 mellékletből, 1 jegyzőkönyvből, egy záróokmányból 6
közös nyilatkozatból, egy francia nyilatkozatból és levélváltásból áll.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet töltenek
be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd
intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és a segítik
a kapcsolatok elmélyítését.
A törvényjavaslat részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve Bulgária és Románia 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is elválaszthatatlan
részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
54
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében
törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaznak, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás és a jegyzőkönyvek kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
A megállapodás céljainak lefektetése az I. Címet megelőző 1. cikkben kodifikált, így az I. Cím első
bekezdése a 2. cikkel indul. A Megállapodás általános célja: megfelelő keret kialakítása a Felek
közötti politikai párbeszédhez, amely megfelelő kereteket nyújt a politikai kapcsolatok
továbbfejlesztéséhez, Grúzia azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
kiteljesítésére irányulnak. További célkitűzés a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és
harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése, a
jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális
együttműködés alapjának megteremtése.
Az I. Cím (2-4. cikk) az Általános elvek elnevezést kapta. Tartalmazza az együttműködés elveit (a
demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, együttműködés a jószomszédi
kapcsolatok szellemében és a grúziai változó viszonyok függvényében.)
A II. Cím (5-8. cikk) a Politikai párbeszéd elnevezést kapta. Előirányozza Grúzia, valamint a
Közösség és tagállamai közötti kapcsolatok erősítését és a párbeszédet a regionális konfliktusok és
feszültségek megoldásához való hozzájárulás céljával. Különböző szintű párbeszéd-mechanizmus
kialakítását tartalmazza.
III.	Cím (9-19. cikk): Áruforgalom. Rögzíti, hogy a Felek egymás számára minden területen a
legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják. Szabad árutovábbítás elvének tiszteletben tartása,
hivatkozás a GATT V. cikkére, rendelkezés a különböző áruk továbbításának szabályaira.
IV.	Cím, I-VI. Fejezet (20-42. cikk): Az üzleti vállalkozásokat és a befektetéseket érintő
rendelkezések. I. Fejezet: Munkaügyi feltételek, II. Fejezet: A társaságok letelepedését és
működését érintő feltételek, III. Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás a Közösség és
Grúzia között, IV. Fejezet: Általános rendelkezések, V. Fejezet: Folyó fizetések és tőke, VI.
Fejezet: A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma.
V.	Cím (43-44. cikk): Jogalkotási együttműködés. Rögzíti a szakértők cseréjét, a korai
tájékoztatást, különösen a vonatkozó jogszabályokról, képzési tevékenységek, szemináriumok
szervezését, illetve a támogatás biztosítását a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak
lefordításához. A Közösség támogatást nyújt Grúziának a verseny területén érvényes jogszabályok
megszövegezéséhez és végrehajtásához.
VI.	Cím (45-70. cikk): Gazdasági együttműködés. Kimondja: az együttműködés Grúzia gazdasági
reformjához és fellendüléséhez, valamint fenntartható fejlődéséhez járul hozzá. Az egyes cikkek
konkrét gazdasági szektorok együttműködését kodifikálják - ipari együttműködés, közbeszerzés,
építőipar, beruházás fejlesztés és -védelem, bányászat és nyersanyagok, tudományos és műszaki
55
együttműködés, oktatás és képzés, kis- és középvállalkozások, monetáris politika, idegenforgalom,
mezőgazdaság és agráripari ágazat stb.
VII.	Cím (71. cikk): Együttműködés a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos
ügyekben. Az együttműködés az EBESZ elveivel összhangban, technikai segítségnyújtási
programok formájában valósul meg.
VIII.	Cím (72-75. cikk): Együttműködés az illegális tevékenységek megelőzésében, valamint az
illegális bevándorlás megelőzésében és ellenőrzésében. Az együttműködés különösen a gazdasági
bűncselekmények, ezen belül a korrupció, különböző áruk, így ipari hulladékok kereskedelme és a
hamisítás megelőzésében valósul meg. Külön cikkben kap hangsúlyt a pénzmosás, a kábítószerek és
az illegális bevándorlás elleni fellépés.
IX.	Cím (76. cikk): Kulturális együttműködés. Felöleli az információ- és tapasztalatcserét a
műemlékek megőrzésében és védelmében, a kulturális cserét a kultúra területén működő
intézmények, művészek és egyéb személyek között, valamint irodalmi művek fordítását.
X.	Cím (77-80. cikk): Pénzügyi együttműködés a technikai segítségnyújtás területén. A
támogatás a TACIS-program keretében valósul meg, célja Grúzia gazdasági átalakulásának
felgyorsítása.
XI.	Cím (81-105. cikk): Intézményi, általános és záró rendelkezések. A megállapodás
végrehajtására a Felek miniszteri szintű Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely éves
rendszerességgel ülésezik. Munkáját főtisztviselői szintű együttműködési bizottság segíti. A
Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös
vámügyi segítségnyújtásról, amely 14 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül a felek segítenek
egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a vámjogszabályokat sértő
tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A Jegyzőkönyv alkalmazásában
illetékes közigazgatási hatóságoknak a jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást
kell alkalmazniuk. A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes
jogsegélyről, a kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtás korlátait, megjelölve a jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről Grúzia
központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes
szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 14. cikk szerint a jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös segítségnyújtási
megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és Grúzia között került vagy kerülhet
megkötésre. Az Grúzia és az Európai Unió egy vagy több tagállama között létrejött kölcsönös
jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az
Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az
esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák.
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz kiegészítő
jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási
Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai Unió tagállamai nevében
az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött Grúziával, amely révén az Európai Unióhoz 2004-
56
ben csatlakozott tagállamok, köztük a Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az Európai
Közösségek és a tagállamok, valamint Grúzia között létrejött partnerségi és együttműködési
megállapodásnak. Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a
Megállapodásban részes féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv
kihirdetése. Az 1. Jegyzőkönyvet Grúzia, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. április 30-án írták alá, az 2005. március 1-től hatályban van. Továbbá,
mivel Bulgária és Románia csatlakozásával újabb módosításra került sor a megállapodásban,
szükséges a két új tagállam csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv kihirdetése is, melyet
2007. június 27-én írtak alá és 2008. június 1-től hatályos.
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok
a Partnerségi és Együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott intézményi
változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a
megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai
Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 4. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 5. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 7.
cikk a nyelvi változatokról szól.
A 2. Jegyzőkönyv nagyban követi az 1. Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária az euro-mediterrán megállapodás
részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 6.
cikk a nyelvi változatokról szól.
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó, melyek már
hatályban vannak, így annak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a 7. § alapján a
törvény a kihirdetést követő 8. napon hatályba lép.
57