﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1478. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás és az
ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. október
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás és az
ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1997. december 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2008. május 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 3. Jegyzőkönyv 2000. december 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési
megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Partnerségi és együttműködési megállapodás
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról
Egyrészről
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG; a továbbiakban: a Közösség,
másrészről AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, a továbbiakban: "Oroszország" ,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai, valamint Oroszország között fennálló
történelmi kötelékek fontosságát és az általuk közösen képviselt értékeket,
ELISMERVE, hogy a Közösség és Oroszország erősíteni kívánja ezeket a kötelékeket, valamint
olyan partnerséget és együttműködést kíván kialakítani, amely elmélyíti és bővíti a közöttük a
múltban - különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség,
valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szakmai és kereskedelmi,
1
valamint a gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás (a
továbbiakban: az 1989. évi megállapodás) alapján - létrejött kapcsolatokat,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai által az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-i
szerződésben az Európai Unió keretében, valamint Oroszország által a partnerség kizárólagos
alapját képező politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése iránt vállalt kötelezettséget,
FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a nemzetközi béke és biztonság, valamint ennek elérése céljából
a viták békés úton történő rendezése és a felek közötti együttműködés támogatása érdekében az
ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint egyéb fórumok keretében
vállalt kötelezettségét,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi
utótalálkozók záródokumentumában, az EBEÉ gazdasági együttműködésről szóló bonni
konferencia dokumentumában, a Párizsi charta egy új Európáért és az EBEÉ 1992. évi, "A változás
kihívásai" helsinki dokumentumában foglalt valamennyi elv és rendelkezés teljes mértékű
megvalósítása iránti szilárd elkötelezettségét,
MEGERŐSÍTVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az 1991. december
17-i Európai Energia Chartában és az 1993. áprilisi luzerni konferencia nyilatkozatában
meghatározott célok és elvek iránti kötődését,
AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok és azok
tiszteletben tartása - különösen a kisebbségi jogok, a szabad és demokratikus választásokkal együtt
járó többpártrendszer létrehozása, valamint a piacgazdaság megvalósítását célzó gazdasági
liberalizáció tekintetében - kiemelkedő fontossággal bírnak,
ABBAN A SZILÁRD HITBEN, hogy a partnerség teljes mértékű megvalósulásának előfeltétele
Oroszország politikai és gazdasági reformjainak folytatása és végrehajtása,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közötti regionális
együttműködés folyamata ösztönzést kapjon az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a
térség jólétének és stabilitásának elősegítése érdekében,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kialakuljon és tovább fejlődjön a kölcsönös érdeklődésre számot tartó
kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd,
TEKINTETBE VÉVE, hogy a Közösség - ha szükséges - kész technikai segítséget nyújtani az
oroszországi gazdasági reform megvalósításához és a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez,
SZEM ELŐTT TARTVA a megállapodás hasznosságát az Oroszország és az Európán belüli
szélesebb együttműködési területek, valamint a szomszédos régiók közötti fokozatos közeledés,
továbbá Oroszországnak a nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő egyre nagyobb
mértékű bevonása során,
FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a kereskedelem liberalizálása iránti elkötelezettségét az Uruguayi
Forduló kereskedelmi tárgyalásain módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben - a
továbbiakban "GATT" - foglalt elvek alapján, és tekintetbe véve a Kereskedelmi Világszervezet (a
továbbiakban: "WTO") létrejöttét,
ELISMERVE, hogy Oroszország már nem állami kereskedelmet folytató ország, hogy jelenleg
gazdasága átalakulóban van, és hogy a felek közötti, az e megállapodásban meghatározott
formákban a felek között megvalósuló együttműködéssel elősegítik a piacgazdaság irányába történő
folyamatos fejlődését,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a gazdaságot és a befektetést érintő feltételek, valamint
az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok alapítása, a munkaerő, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgások,
2
MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a megállapodás a felek közötti gazdasági kapcsolatok, és
különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára új légkört teremt, amely
elengedhetetlen a gazdaság szerkezetének átalakításához és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a környezetvédelem területén,
tekintettel a felek e téren létező egymásrautaltságára,
SZEM ELŐTT TARTVA a felek együttműködésük fejlesztésére irányuló szándékát az űrkutatás
területén, tekintettel arra, hogy az e téren folytatott tevékenységeik egymást kiegészítik,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák a kulturális együttműködést és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG:
1.	cikk
Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország között.
Ennek a partnerségnek a céljai a következők:
-	olyan megfelelő keret biztosítása a felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetővé teszi a
közöttük fennálló szoros kapcsolatok fejlesztését,
-	a kereskedelem és a befektetések, valamint a felek közötti, piacgazdaságon alapuló harmonikus
gazdasági kapcsolatok támogatása, és ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése a felek országaiban,
-	a politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése,
-	Oroszország erőfeszítéseinek támogatása demokráciájának konszolidálása, gazdaságának
fejlesztése, valamint a piacgazdaság irányába történő átmenet befejezése érdekében,
-	megfelelő alap biztosítása a kölcsönös előnyökön, a kölcsönös felelősségen és a kölcsönös
támogatáson alapuló gazdasági, társadalmi, pénzügyi és kulturális együttműködéshez,
-	a közös érdekeken alapuló tevékenységek támogatása,
-	az Oroszország és az európai együttműködés szélesebb területe közötti fokozatos integráció
megfelelő keretének biztosítása,
-	a Közösség és Oroszország közötti, lényegében teljes körű árukereskedelemre kiterjedő
szabadkereskedelmi terület jövőbeni létrehozásához szükséges feltételek, valamint a vállalatok
alapítására, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a tőkemozgásokra vonatkozó
szabadság létrejöttéhez szükséges feltételek megteremtése.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartása - különösen a Helsinki
Záróokmányban és a Párizsi charta egy Új Európáért dokumentumban megfogalmazottak szerint -
megerősíti a felek bel- és külpolitikáját, és a partnerség, valamint e megállapodás lényeges elemét
képezi.
2.	cikk
A felek vállalják, hogy - amennyiben a körülmények lehetővé teszik - megvizsgálják e
megállapodás megfelelő címeinek - különösen a III. cím és az 53. cikk - továbbfejlesztésének
lehetőségét a közöttük kialakítandó szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából. Az
3
Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a feleknek az említett továbbfejlesztésre vonatkozóan. Ez
a továbbfejlesztés csak a felek közötti megállapodás alapján léptethető hatályba a vonatkozó eljárási
szabályaikkal összhangban. A felek 1998-ban közösen megvizsgálják, hogy a körülmények
lehetővé teszik-e szabadkereskedelmi terület létesítéséről szóló tárgyalások megkezdését.
4.	cikk
A felek vállalják, hogy közösen, kölcsönös egyetértéssel megvizsgálják azokat a módosításokat,
amelyeket a körülmények változása, és különösen Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való
csatlakozásából adódó helyzet ismeretében indokolt lehet elvégezni a megállapodás bármely részére
vonatkozóan. Az első vizsgálatra a megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy
Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában kerül sor, attól függően,
melyik következik be előbb.
5.	cikk
(1)	Az e megállapodás alapján Oroszország által nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az e
megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül lejáró átmeneti időszak alatt nem érvényes az
Oroszország által a korábbi Szovjetunióhoz tartozó többi országnak nyújtott, az 1. mellékletben
meghatározott kedvezmények tekintetében. Ha indokolt, ez az időszak a felek közötti kölcsönös
egyetértés alapján bizonyos ágazatokra vonatkozóan meghosszabbítható.
(2)	A III. cím alapján nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás esetén az (1) bekezdésben említett
átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a
GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában jár le, attól függően, melyik következik be
előbb.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
6.	cikk
A felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amelyet a felek tovább kívánnak fejleszteni
és el kívánnak mélyíteni. E párbeszéd végigkíséri és erősíti az Európai Unió és Oroszország közötti
újraközeledést, támogatja az Oroszországban folyamatban lévő politikai és gazdasági változásokat,
és hozzájárul az együttműködés új formáinak megteremtéséhez. A politikai párbeszéd:
-	erősíti Oroszország és az Európai Unió közötti kötelékeket. Az e megállapodás révén elért
gazdasági konvergencia intenzívebb politikai kapcsolatokat eredményez,
-	fokozott konvergenciát teremt a kölcsönösen fontosnak tartott nemzetközi kérdésekre vonatkozó
álláspontokat illetően, növelve a biztonságot és a stabilitást,
-	célul tűzi ki a felek együttműködési törekvését a demokrácia és az emberi jogok elvének betartása
tekintetében, és szükség esetén konzultációk folytatását az azok megfelelő megvalósítását célzó
ügyekben.
7.	cikk
4
(1)	Egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának
elnöke, másrészről Oroszország elnöke között főszabály szerint évente kétszer kerül sor találkozóra.
(2)	Miniszteri szintű politikai párbeszédre a 90. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanács
keretében, egyéb alkalmakkor pedig - ideértve az európai uniós trojkát - kölcsönös megállapodás
alapján kerül sor.
8.	cikk
A felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmusokat is létrehoznak, különösen a
következő formákban:
-	kétévenkénti vezető tisztviselői szintű ülések egyrészről az európai uniós trojka, másrészről
Oroszország tisztviselői között,
-	a diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználásával,
-	bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek hozzájárulnak e
párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez.
9.	cikk
Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 95. cikk szerint létrehozott Parlamenti Együttműködési
Bizottság keretében kerül sor.
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
10.	cikk
(1)	A felek legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak a GATT 1. cikkének (1) bekezdésében
leírtak szerint.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országok részére biztosított
kedvezményekre;
b)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létesítése céljából, illetve ilyen unió vagy terület
létesítése értelmében nyújtott kedvezményekre; a "vámunió" és a "szabadkereskedelmi terület"
fogalma megegyezik a GATT XXIV. cikkének (8) bekezdésében meghatározott vagy a GATT
ugyanezen cikkének (10) bekezdésében említett eljárás alapján létrehozott "vámunió" és
"szabadkereskedelmi terület" értelmével;
c)	a GATT-tal vagy a fejlődő országok javára létrehozott más nemzetközi egyezményekkel
összhangban egyes országoknak nyújtott kedvezményekre.
11.	cikk
(1)	Az egyik fél területén előállított, a másik fél területére behozott termékekre sem közvetlenül,
sem közvetve nem vetnek ki a hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmazott
adókat meghaladó összegű semmilyen fajta belső adót vagy egyéb díjat.
5
(2)	Ezenkívül ezekre a termékekre a felek nem biztosítanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint
amelyet a belföldi értékesítést, eladásra felkínálásokat, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy
felhasználást érintő törvények, rendeletek és követelmények szerint a saját országukból származó
hasonló termékekre biztosítanak. E bekezdés nem akadályozza meg olyan belföldi különbözeti
fuvardíjak alkalmazását, amelyek alapja kizárólag a szállítóeszközök gazdaságos üzemeltetése és
nem a termék származási helye.
(3)	A felek között értelemszerűen a GATT III. cikkének (8), (9) és (10) bekezdése alkalmazandó.
12.	cikk
(1)	A felek egyetértenek abban, hogy az átmenő forgalom szabadságának elve e megállapodás céljai
elérésének lényeges feltétele.
Ezzel kapcsolatban mindegyik fél biztosítja a másik fél vámterületéről származó vagy a másik fél
vámterületére szállítandó áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.
(2)	A felek között a GATT V. cikke (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell
alkalmazni.
13.	cikk
A felek között értelemszerűen a GATT következő cikkei alkalmazandók:
(1)	VII. cikk (1), (2), (3), (4) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdése;
(2)	VIII. cikk;
(3)	IX. cikk;
(4)	X. cikk.
14.	cikk
A felek - a mindkét félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi
egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül - mentességet is biztosítanak
egymásnak az ebben az ügyben rájuk nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt
eljárások esetében és értelmében, saját jogszabályaikkal összhangban az ideiglenesen behozott
árukra érvényes importterhek és vámok alól. Ezek a jogszabályok a legnagyobb kedvezményes
elbánás elve alapján alkalmazandók, és ennek megfelelően az e megállapodás 10. cikke (2)
bekezdésében felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket,
amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó fél elfogadta.
15.	cikk
(1)	Az Oroszországból származó áruk - az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében foglalt
rendelkezések, valamint Spanyolország és Portugália Közösséghez való csatlakozási okmányának
77., 81., 244., 249. és 280. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül - mennyiségi
korlátozásoktól mentesen vihetők be a Közösségbe.
6
(2)	A Közösségből származó áruk - az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében, valamint 2.
mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül - mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők
be Oroszországba.
16.	cikk
Amíg Oroszország nem csatlakozik a GATT/WTO-hoz, a felek az Együttműködési Bizottságban
konzultációkat folytatnak import vámtarifa-politikájukról, beleértve a tarifavédelmi változásokat is.
Ilyen konzultációkat különösen a tarifavédelem emelése előtt javasolnak.
17.	cikk
(1)	Ha valamely terméket olyan megnövelt mennyiségekben és olyan feltételek mellett visznek be
valamelyik fél területére, amelyek a hasonló vagy közvetlen versenyben álló termékeket gyártó
hazai termelőknek jelentős sérelmet okoznak, vagy ennek veszélye fennáll, a Közösség vagy
Oroszország - attól függően, melyik érintett az ügyben - a következő eljárásokkal és feltételekkel
összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
(2)	A Közösség vagy Oroszország az intézkedések meghozatala előtt vagy - az esettől függően -
olyan esetekben, amikor azok meghozatala után a lehető legrövidebb időn belül a (4) bekezdést kell
alkalmazni, eljuttat az Együttműködési Bizottsághoz minden idevonatkozó információt abból a
célból, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. A felek az Együttműködési
Bizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek.
(3)	Ha a konzultációk eredményeként a felek az ügy Együttműködési Bizottság elé történő
utalásától számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet elkerülése érdekében
teendő intézkedéseket illetően, annak a félnek, amelyik a konzultációkat igényelte, jogában áll az
érintett termékek behozatalát korlátozni, vagy más megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem
megelőzéséhez vagy jogorvoslatához szükséges mértékben és ideig.
(4)	Kritikus körülmények esetén, ha a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a felek a
konzultációk előtt megtehetik az intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések
meghozatala után azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	Az e cikk alapján meghozandó intézkedések megválasztásánál a felek elsőbbséget biztosítanak
azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák a megállapodás céljainak
elérésében.
(6)	Ha valamelyik fél e cikk rendelkezéseivel összhangban védintézkedéseket hoz, a másik fél
eltérhet az első féllel szemben az alapvetően egyenlő jogokat biztosító kereskedelemmel
kapcsolatos kötelezettségeitől.
Az említett intézkedést nem hozzák meg addig, amíg a másik fél nem ajánlott fel konzultációt, vagy
ha a konzultációk felajánlásának időpontjától számított 45 napon belül a felek egyezségre jutottak.
(7)	A (6) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésétől való eltérés jogát az intézkedés
hatályának első három évében nem gyakorolják, amennyiben a védintézkedésre a behozatal
legfeljebb négy éven keresztül történt abszolút mértékű növekedése eredményeként, valamint e
megállapodás rendelkezéseinek megfelelően került sor.
18.	cikk
7
E cím, és különösen a 17. cikk egyetlen rendelkezése sem mond ellent vagy nem érinti semmilyen
módon a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a
GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás vagy a
kapcsolódó belső jogszabályok értelmében bármelyik fél által meghozandó dömpingellenes vagy
kiegyenlítő intézkedések meghozatalát.
A dömpingellenességgel vagy támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok vonatkozásában mindegyik
fél egyetért a másik fél beterjesztéseinek megvizsgálásával és az érintett felek tájékoztatásával
azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges döntés meghozható.
Mielőtt konkrét dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat vetnének ki, a felek minden tőlük
telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a problémára konstruktív megoldást találjanak.
19.	cikk
A megállapodás nem zárja ki a behozatal, a kivitel vagy az átmenő áruk tilalmát vagy korlátozását
az alábbi indokok alapján: közerkölcs, közrend vagy közbiztonság; emberek, állatok vagy növények
egészségének és életének védelme; a természeti erőforrások védelme; a nemzeti műkincsek
védelme; történelmi vagy régészeti értékek, továbbá szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon
védelme, illetve az aranyra és az ezüstre vonatkozó szabályok. Ezek a tilalmak vagy korlátozások
azonban nem képezhetik a felek közötti kereskedelemmel kapcsolatos önkényes megkülönböztetés
vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközét.
20.	cikk
Ez a cím nem érinti az Európai Gazdasági Közösség és az Orosz Föderáció között a textilipari
termékek kereskedelméről szóló, 1993. június 12-én kezdeményezett és visszamenőleges hatállyal
1993. január 1-jétől alkalmazott megállapodás rendelkezéseit. E megállapodás 15. cikke nem
alkalmazandó továbbá a kombinált nómenklatúra 50. és 63. fejezete alá tartozó textilipari
termékekre.
21.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére az alábbi rendelkezések az irányadók:
-	e cím rendelkezései a 15. cikk kivételével, valamint
-	hatálybalépésekor az ESZAK acélipari termékeinek cseréjére vonatkozó mennyiségi
intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezései.
(2)	A szén- és acélipari ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport létrehozására e megállapodás 1.
jegyzőkönyve az irányadó.
22.	cikk
Nukleáris anyagok kereskedelme
(1)	A nukleáris anyagok kereskedelmére az alábbiak érvényesek:
8
-	e megállapodás mellékletei a 15. cikk és a 17. cikk (1)-(5) bekezdései és (7) bekezdése
kivételével,
-	a 6., 7. és 14. cikk, továbbá a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének első mondata, valamint az
1989. évi megállapodás (4) és (5) bekezdése,
-	a mellékelt levélváltás.
(2)	A felek az e cikk (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függetlenül megállapodnak abban,
hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy 1997. január 1-jére
egyezségre jussanak a nukleáris anyagok kereskedelmét illetően.
(3)	Amíg a felek nem jutnak a fentiekkel kapcsolatban egyezségre, továbbra is e cikk rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(4)	A felek lépéseket tesznek a nukleáris biztonságról, a fizikai védelemről és a nukleáris anyagok
továbbításával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről szóló megállapodás létrehozására.
Amíg ez a megállapodás nem lép hatályba, a felek vonatkozó jogszabályai és a nemzetközi
atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségei alkalmazandók a nukleáris anyagok
továbbítására.
(5)	Az (1) bekezdésben előírt rendszer alkalmazásában:
-	az 1989. évi megállapodás 6. cikkében és 15. cikkének (5) bekezdésében szereplő "e
megállapodás" szövegű hivatkozás alatt az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott rendszer szerinti
meghatározás értendő,
-	az e megállapodás 17. cikkének (6) bekezdésében szereplő "e cikk" szövegű hivatkozás alatt az
1989. évi megállapodás 15. cikke szerinti meghatározás értendő,
-	az 1989. évi megállapodás 6., 7., 14. és 15. cikkében szereplő "szerződő felek" szövegű hivatkozás
alatt az e megállapodásban résztvevő felek értendők,
-	az 1989. évi megállapodás 15. cikkében szereplő "vegyesbizottság" szövegű hivatkozás alatt az e
megállapodás 92. cikkének megfelelően alkalmazott Együttműködési Bizottság értendő.
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS A BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
1.	FEJEZET
MUNKAFELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai az egyes tagállamokban alkalmazandó törvényeknek, feltételeknek és
eljárásoknak megfelelően biztosítják, hogy az adott tagállam területén jogszerűen munkát vállaló
oroszországi állampolgárokkal szembeni bánásmód mentes legyen az állampolgárság alapján
történő mindennemű megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a díjazás vagy az elbocsátás
tekintetében a saját állampolgáraik részére nyújtott elbánáshoz viszonyítva.
(2)	Oroszország az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően
biztosítja az (1) bekezdésben említett bánásmódot a tagállamok azon állampolgáraival szemben,
akik jogszerűn vállalnak munkát területén.
9
24.	cikk
A szociális biztonsági rendszerek összehangolása
A felek az alábbi célok érdekében kötnek megállapodást:
a)	Az egyes tagállamok területén jogszerűen munkát vállaló orosz állampolgárságú
munkavállalókra és - ha indokolt - az adott tagállamban legálisan tartózkodó családtagjaikra
vonatkozó szociális biztonsági rendszer összehangolásához szükséges rendelkezések elfogadása az
egyes tagállamokban érvényben lévő feltételeknek és módozatoknak megfelelően. Ezek a
rendelkezések különösen azt biztosítják, hogy:
-	a fenti munkavállalók által a különböző tagállamokban lévő biztosításának, foglalkoztatásának
vagy tartózkodásának teljes időtartama összeadódjon az öregségi, rokkantsági nyugdíj vagy
elhalálozás esetén járó nyugellátás céljából, valamint az ilyen munkavállalók és - ha indokolt -
családtagjaik részére járó orvosi ellátás céljából,
-	az öregségi nyugdíj, az elhalálozás, ipari baleset vagy foglalkozási megbetegedés, illetve az
azokból származó rokkantság esetén járó nyugellátás - a különleges, nem járulékalapú ellátások
kivételével - a fizetésre kötelezett tagállam vagy tagállamok törvénye alapján alkalmazott
mértékben szabadon átruházható,
-	a szóban forgó munkavállalók indokolt esetben családi támogatásban részesülhetnek a fent
említett családtagjaik után.
b)	A tagállamok Oroszországban jogszerűen foglalkoztatott állampolgárai és ott legálisan
tartózkodó családtagjai részére az a) pont második és harmadik francia bekezdésében meghatározott
megfelelő bánásmód biztosításához szükséges rendelkezések elfogadása az Oroszországban
alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően.
25.	cikk
Az e megállapodás 24. cikkével összhangban tervezett intézkedések nem érintik a tagállamokra és
Oroszországra kötelező kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket,
amennyiben azok a megállapodások kedvezményesebb elbánást biztosítanak a tagállamok vagy
Oroszország állampolgárai részére.
26.	cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy a felek nemzetközi - többek között az ESZAK
bonni konferenciájának dokumentumában meghatározott - kötelezettségvállalásaival összhangban
milyen javításokat lehet érvényesíteni az üzletemberek munkafeltételeiben.
27.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz az e megállapodás 23. és 26. cikkében foglaltak
végrehajtására.
10
II.	FEJEZET
A VÁLLALATOK ALAPÍTÁSÁRA ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK
28.	cikk
(1)	Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország egymásnak nem nyújtanak
kevésbé kedvezményes elbánást, mint bármely más ország részére a vállalatok területükön való
alapítására vonatkozó feltételek tekintetében, összhangban az egyes feleknél alkalmazandó
jogszabályokkal és rendelkezésekkel.
(2)	A Közösség és annak tagállamai - a 3. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül - az
orosz vállalatok közösségbeli leányvállalatainak működését nem részesítik kevésbé kedvezményes
elbánásban, mint amilyen elbánásban más közösségi vállalatok vagy harmadik országok
vállalatainak közösségbeli leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó
jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel.
(3)	Oroszország - a 4. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül - a közösségbeli
vállalatok oroszországi leányvállalatainak működéséhez nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást,
mint amilyen elbánásban más orosz vállalatok vagy harmadik országok vállalatainak oroszországi
leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaival és rendelkezéseivel.
(4)	Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország az oroszországi, illetve a
közösségbeli vállalatok fióktelepei működéséhez nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást,
mint amilyen elbánásban harmadik országok vállalatainak fióktelepei részesülnek, összhangban az
alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel.
(5)	A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem használhatók fel az egyik fél jogszabályainak vagy
rendelkezéseinek kijátszására, amelyek a másik fél ezen előbbi fél területén alapított vállalatai
leányvállalatainak különleges ágazatokba vagy tevékenységekhez való jutására vonatkoznak. A (2)
és (3) bekezdésben említett elbánásban a Közösségben, illetve Oroszországban e megállapodás
hatálybalépésének időpontjában már megalapított, valamint az ezen időpont után alapított vállalatok
attól az időponttól kezdve részesülnek, amikor azokat megalapítják.
29.	cikk
E megállapodás 28. cikkének rendelkezései a következő rendelkezésekkel együtt érvényesek a 6.
mellékletben említett banki és biztosítási szolgáltatások tekintetében.
(1)	A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatásokat illetően a 28. cikk (1) bekezdése
értelmében Oroszország által nyújtott bánásmód jellegét csak leányvállalatok alapítása révén és a
28.	cikk (3) bekezdése szerint történő alapítás tekintetében a 7. melléklet A. része tartalmazza. A 6.
melléklet A. részének 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatásokat illetően az Oroszország
által a 28. cikk (1) bekezdése alapján nyújtott bánásmód jellegét a 7. melléklet B. része tartalmazza.
(2)	Az e megállapodásban szereplő egyéb rendelkezésektől függetlenül a feleket semmi sem
akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból - például a befektetők, a betétesek, a biztosítási
kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmében, akikkel szemben egy pénzügyi
szolgáltatónak letéteményesi kötelezettsége áll fenn - intézkedéseket tegyenek, vagy biztosítsák a
pénzügyi rendszer integritását és stabilitását. Az ilyen intézkedések nem használhatók eszközként
arra, hogy a szóban forgó fél kibújjon a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségei alól.
11
A megállapodás nem biztosít jogot annak megkövetelésére, hogy bármelyik fél az egyes ügyfelei
ügyeire vagy számláira vonatkozó információkat, illetve közigazgatási intézmények birtokában lévő
bizalmas vagy védett adatokat nyilvánosságra hozzon.
(3)	Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország - a 7. melléklet A. része 1.
d) és e) pontjában szereplő rendelkezések sérelme nélkül - nem fogad el olyan új szabályokat vagy
intézkedéseket, amelyek megkülönböztetést vezetnek be, vagy a megállapodás aláírásának
időpontjában fennálló helyzethez képest fokozzák a megkülönböztetést a másik fél vállalatainak a
saját területeiken történő alapítását befolyásoló feltételek tekintetében a saját vállalataival szemben.
A felek megállapodnak abban, hogy a "megkülönböztetés fokozása" kifejezés a megkülönböztető
feltételek súlyosbodását vagy bővülését, illetve az ilyen feltételeknek az aktuális alkalmazási
időszak után történő kiterjesztését vagy újbóli bevezetését foglalja magában.
(4)	E megállapodás alkalmazásában a banki tevékenységek szempontjából egy vállalat akkor
tekinthető egy közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának, ha részvénytőkéjének több mint
ötven százaléka (50 %) a közösségbeli vállalat tulajdonában van.
30.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	"alapítás": az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az a joga,
hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek alapításával
gazdasági tevékenységeket folytassanak. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások
tekintetében "alapítás" az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az
a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek
létrehozásával gazdasági tevékenységeket folytassanak, miután erre az illetékes hatóságoktól az
egyes feleknél érvényben lévő jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban engedélyt kaptak;
b)	"leányvállalat": az a vállalat, amely felett az irányítást egy másik vállalat gyakorolja;
c)	"gazdasági tevékenységek": az ipari, kereskedelmi vagy szakmai jellegű tevékenységek, ideértve
a pénzügyi szolgáltatásokat is;
d)	"fióktelep": az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vállalat állandó jellegű üzletviteli
helye, mint például az anyavállalat kibővítése, amelynek van igazgatósága, és amely megfelelő
tárgyi feltételekkel rendelkezik harmadik felekkel oly módon folytatandó üzleti tárgyalásokhoz,
hogy ez utóbbinak - jóllehet tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat van a külföldi székhelyű az
anyavállalattal - nem szükséges közvetlenül az anyavállalatnak ezzel az anyaszervvel tárgyalnia,
hanem az üzleti tranzakciókat a kibővítést képviselő üzletviteli helyen is lebonyolíthatja;
e)	"közösségbeli" leányvállalat, illetve "oroszországi leányvállalat": - a továbbiakban történő
meghatározás szerint - olyan "közösségbeli vállalat", illetve "oroszországi vállalat", amely egyben
egy "oroszországi vállalat", illetve egy "közösségbeli vállalat" leányvállalata is;
f)	tagállam, illetve Oroszország állampolgára alatt az a természetes személy értendő, aki - az adott
állam megfelelő jogszabályaival összhangban - az egyik tagállam, illetve Oroszország
állampolgára;
g)	"működés": a gazdasági tevékenységek végzése. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások
tekintetében "működés" alatt az egyes feleknél érvényes jogszabályokkal és rendelkezésekkel
összhangban az illetékes hatóságok által a vállalat részére adott engedély alapján jóváhagyott
valamennyi gazdasági tevékenység értendő;
h)	"közösségbeli vállalat", illetve "oroszországi vállalat": a tagállamok, illetve Oroszország jogával
összhangban alapított olyan vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi
12
ügyvezetése, illetve üzletviteli helye a Közösség, illetve Oroszország területén található. Ha
azonban a tagállamok, illetve Oroszország joga alapján alapított vállalatnak csak a bejegyzett
székhelye található a Közösség, illetve Oroszország területén, a vállalat közösségbeli, illetve
oroszországi vállalatnak tekintendő, amennyiben működése valóságos és folyamatos
összeköttetésben van valamelyik tagállam, illetve Oroszország gazdaságával. Ami a nemzetközi
tengeri szállítást illeti, a Közösségen vagy Oroszországon kívül alapított és az egyik tagállam,
illetve Oroszország állampolgárai által irányított hajózási társaságok ugyancsak kedvezményezettjei
ennek a fejezetnek, valamint a III. fejezetnek, amennyiben hajóik azok vonatkozó jogszabályainak
megfelelően az adott tagállamban, illetve Oroszországban bejegyzésre kerültek. E rendelkezés
alkalmazásában a nemzetközi tengeri hajózásba beleértendők - a más szállítási módokkal folytatott
árufuvarozással, illetve utasszállítással kapcsolatban érvényben lévő állampolgársági korlátozások
sérelme nélkül - az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakaszt is igénybe vevő
szállítási műveletek is;
i)	A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében a 29. cikk és a 7. melléklet
alkalmazásában "oroszországi leányvállat" vagy "közösségbeli leányvállalat" alatt az e) pont
meghatározása szerinti leányvállalat értendő, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával
összhangban banknak minősül. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében
a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában "közösségbeli vállalat" vagy "oroszországi vállalat" az a
h)	pont meghatározása szerinti vállalat, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával
összhangban banknak minősül.
31.	cikk
A 100. cikk ellenére e cím rendelkezései nem sértik az egyes felek által annak megakadályozásához
szükséges intézkedések alkalmazását, hogy e megállapodás rendelkezései révén kijátszhassák
azokat az intézkedéseiket, amelyeket harmadik országok piacaikra való bejutásával kapcsolatban
hoztak.
32.	cikk
(1)	E cím I. fejezetének rendelkezései ellenére az Oroszország, illetve a Közösség területén alapított
közösségbeli és oroszországi vállalatok az alapítás szerinti országban hatályos jogszabályokkal
összhangban jogosultak Oroszország, illetve a Közösség területén saját maguk, illetve valamelyik
leányvállalatukon, fióktelepükön vagy közös vállalatukon keresztül tagállambeli, illetve orosz
állampolgárságú munkavállalókat foglalkoztatni, feltéve, hogy ezek a munkavállalók e cikk (2)
bekezdésének meghatározása szerint kulcsfontosságú munkatársak, és azokat kizárólag vállalatok,
leányvállalatok, fióktelepek vagy közös vállalatok alkalmazzák. Az ilyen munkavállalók
tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak a fenti foglalkoztatás időszakára érvényesek.
(2)	A fent említett vállalatok - a továbbiakban "szervezetek" - kulcsfontosságú munkatársai a c)
pont meghatározása szerint "vállalatok között kiküldöttek" a következő kategóriákban, feltéve, hogy
a szervezet jogi személy, és az ilyen kiküldetést közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül
foglalkoztatta az érintett személyeket, vagy azok a szervezetben az említett időszakban partnerek
(de nem többségi részvényesek) voltak:
a)	valamely szervezetnél felső vezetői pozícióban dolgozó olyan személyek, akiknek az
igazgatótanács, a részvényesek vagy az azokkal egyenértékű testület ellenőrzése vagy általános
irányítása alatt funkciójuk elsődlegesen a vállalat (fióktelep, leányvállalat vagy közös vállalat)
vezetésének irányítása, beleértve:
13
-	a vállalat vagy annak valamely szervezeti egységének vagy alrészlegének irányítását,
-	más felügyeleti, szakmai vagy vezetői jogkörrel rendelkező alkalmazottak felügyeletét és
ellenőrzését,
-	saját jogkörében a munkaerő felvételét, elbocsátását, az ezekre vonatkozó ajánlást vagy más
személyzeti intézkedéseket;
b)	valamely szervezeten belül dolgozó olyan személyek, akik az intézmény üzemeléséhez, kutatási
berendezéseihez, technológiáihoz vagy irányításához alapvetően szükséges rendkívüli tudással
rendelkeznek. Az ilyen tudás felmérése - az intézményre jellemző ismerettől függetlenül - magas
szintű képzettséget tükrözhet bizonyos fajta, sajátos szaktudást igénylő munka vagy szakterület
tekintetében, ideértve az elismert szakmai tagságot;
c)	a "vállalatok közötti kiküldött": az a természetes személy, aki valamely fél területén egy
szervezeten belül dolgozik, és akit a másik fél területén végzendő gazdasági tevékenységek céljából
ideiglenesen küldenek ki; az érintett szervezetnek a fő üzletviteli helye az egyik fél területén kell,
legyen, és a kiküldetésnek az említett szervezet olyan vállalatához kell történnie, amely ténylegesen
hasonló gazdasági tevékenységet folytat a másik fél területén.
33.	cikk
A felek elismerik az egymás vállalatainak saját területükön történő alapításával és - amennyiben e
megállapodás nem azt írta elő - azok működésével kapcsolatban egymásnak biztosított nemzeti
elbánás fontosságát, és egyetértenek abban, hogy a kölcsönösség alapján és az Együttműködési
Tanács ajánlásai ismeretében megvizsgálják e cél teljesítésének lehetőségét.
34.	cikk
(1)	A felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy olyan
intézkedéseket vagy lépéseket hozzanak, amelyekkel egymás vállalatainak alapítására vagy
működtetésére vonatkozóan a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél
korlátozóbb feltételeket teremtenek.
(2)	A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított
harmadik év végén, majd azt követően évente megvizsgálják:
-	bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott azon intézkedéseit, amelyek az egyik fél által
a másik fél területén alapítandó vagy működtetendő vállalatokat érintik, és amelyek a 28. cikk
alapján vállalt kötelezettségek tárgyát képezik, valamint azt, hogy
-	a felek vállalhatnak-e- kötelezettséget arra, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy
lépést, amely egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a vizsgálat
időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, amennyiben e megállapodás nem
azt írta elő, vagy a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 28.
cikkben vállalt kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken.
Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a
megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon
fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek az előbbi fél vállalatainak a másik
fél területén történő alapítása vagy működtetése tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet,
hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezései érvényesek.
(3)	E cikk céljai elérése érdekében a 8. melléklet B. részében meghatározott intézkedéseket kell
meghozni.
14
(4)	E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt
helyzetekre kizárólag annak minden más rendelkezés kizárására vonatkozó rendelkezései
irányadók.
35.	cikk
(1)	A 28. cikk nem vonatkozik a légi, a belvízi és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban leírt, a hajózási társaságok által nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások
vállalására vonatkozó tevékenységekre, ideértve az intermodális szállítási műveletekből álló, a
tengeri szakasz igénybevételével történő szállítást is, az egyes felek engedélyezik a másik fél
vállalatainak kereskedelmi célú jelenlétét saját területükön leányvállalatok vagy fióktelepek
formájában azok alapítására és működtetésére vonatkozó nem kevésbé kedvezményes feltételekkel,
mint amilyen feltételekben saját társaságaik vagy bármely harmadik ország társaságainak
leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek attól függően, hogy mely feltételek a kedvezőbbek, és
ez összhangban van az egyes felek országaiban alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel.
(3)	A fenti tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban:
a)	tengeri szállítás, valamint kapcsolt szolgáltatások forgalomba hozatala és értékesítése az
ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás révén, az ajánlattételtől a számla kiállításáig;
b)	bármilyen szállítás és a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlása és továbbértékesítése, ideértve
az intermodális szállítási módból álló szállítások biztosításához szükséges belföldi szállítási
szolgáltatásokat;
c)	fuvarokmányokkal, vámokmányokkal vagy a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó
okmányokkal kapcsolatos dokumentáció készítése;
d)	üzleti információk szolgáltatása bármely formában, beleértve a számítógépes információs
rendszereket és az elektronikus adatcserét (a távközlésre vonatkozó megkülönböztetéstől mentes
korlátozások függvényében);
e)	üzleti konstrukciók létrehozása más hajózási társaságokkal;
f)	a vállalatok javára végzendő tevékenység, többek között hajók megrendelése vagy igény esetén
szállítmányok átvétele.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK
36.	cikk
A felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan a közösségbeli vagy
oroszországi vállalatoknak az Oroszország, illetve a Közösség területére irányuló, határokon
átnyúló szolgáltatásokat érintő feltételeket illetően - az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályok
és rendelkezések alapján - egymás részére nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint
amilyenben bármely harmadik ország részesül.
15
37. cikk
Az e megállapodás 48. cikke rendelkezéseinek megfelelően a felek az e megállapodás 5.
mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan engedélyezik az ideiglenes mozgást közösségbeli
vagy oroszországi vállalatokat képviselő és az ideiglenes belépést határokon átnyúló szolgáltatások
nyújtására irányuló tárgyalások vagy az adott vállalat javára határokon átnyúló szolgáltatások
értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából igénylő természetes személyek
részére, amennyiben ezek a vállalati képviselők nem folytatnak közvetlen értékesítést a
nyilvánosság részére vagy maguk nem nyújtanak szolgáltatásokat.
38.	cikk
(1)	Az 5. mellékletben felsorolt ágazatokra vonatkozóan az egyes felek szabályozhatják a
területükre irányuló, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának feltételeit. Amennyiben ezek a
rendelkezések általánosan alkalmazandók, azokat ésszerű, objektív és pártatlan módon kezelik.
(2)	Az (1) bekezdés nem érinti a 36. és az 50. cikk rendelkezéseit.
(3)	A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított
harmadik év végén megvizsgálják:
-	bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott olyan intézkedéseit, amelyek a 36. cikkben
tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását érintik, valamint azt, hogy
-	a felek vállalhatnak-e kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy nem hoznak olyan
intézkedést vagy lépést, amely a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására
vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, vagy a
cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 36. cikkben vállalt
kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken.
Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a
megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon
fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek a 36. cikkben tárgyalt
szolgáltatások nyújtásának tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek
konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	E cikk céljainak elérése érdekében a 8. melléklet B. részében leírt intézkedéseket kell meghozni.
(5)	E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt
helyzetekre kizárólag a cikknek minden más rendelkezés kizárására vonatkozó szabályai irányadók.
39.	cikk
(1)	A felek a tengeri szállítás tekintetében vállalják, hogy hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi
piacra és forgalomba kereskedelmi céllal történő korlátozás nélküli bejutás elvét.
a)	A fenti rendelkezés nem sérti a megállapodást aláíró felek által alkalmazandó, a vonalhajózási
konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezményből származó jogokat és
kötelezettségeket. A konferencián kívüli társaságok szabad versenyben működhetnek a
konferenciához tartozókkal mindaddig, amíg betartják a tisztességes kereskedelmi verseny elvét.
b)	A felek megerősítik a szabad versenykörnyezet, mint a száraz és folyékony tömegáruval
folytatott kereskedelem lényeges jellemzője iránti elkötelezettségüket.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a felek:
16
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve kölcsönös kereskedelmükben nem alkalmazzák az
egyik tagállam és a korábbi Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások egyetlen
rakománymegosztásról szóló rendelkezését sem;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztási eljárásokat a harmadik országokkal a száraz és folyékony
áruk és a hajórakomány kereskedelmére vonatkozólag jövőben kötendő kétoldalú
megállapodásokban. Ez azonban nem zárja ki az ilyen eljárások lehetőségét a hajórakományokra
vonatkozóan azokban a kivételes esetekben, amikor az e megállapodásban résztvevő egyik vagy
másik félhez tartozó vonalhajózási társaságoknak különben nem lenne hatékony lehetőségük
kereskedelmi céllal hajózni az érintett harmadik országba és vissza;
c)	e megállapodás hatálybalépésével beszüntetnek minden egyoldalú intézkedést, adminisztratív,
technikai és egyéb olyan akadályt, amely rejtett korlátozást jelent, vagy megkülönböztető hatással
jár a szolgáltatások szabad nyújtása tekintetében a nemzetközi tengeri szállításban. A felek többek
között nem nyújtanak az árufuvarozásra, az utasszállításra vagy mindkettő szállítására használt és a
másik fél lobogója alatt hajózó hajókra az adott fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező
elbánást a külföldi hajók számára nyitott kikötőibe való bejutás, az említett kikötők
infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó díjak
és terhek, vámkedvezmények, továbbá a horgonyzóhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási
létesítmények tekintetében.
(3)	A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépését követően, de legkésőbb
1996. december 31-ig tárgyalásokat folytatnak az egyes felek belvízi útjainak a másik fél
állampolgárai és hajózási társaságai számára történő fokozatos megnyitásáról a nemzetközi tengeri
és folyami hajózási szolgáltatások szabadsága tekintetében.
40.	cikk
Abból a célból, hogy a felek között megteremtsék a vasúti közlekedés kedvező feltételeit, a felek
megállapodnak abban, hogy e megállapodás keretében, megfelelő kétoldalú és többoldalú
mechanizmusok segítségével támogatják:
-	a vámkezelési, valamint a szállítmányokra és a vasúti járművekre vonatkozó egyéb, határon
végzett vámkezelési eljárások megkönnyítését,
-	az együttműködést a nemzetközi forgalom követelményeinek teljesítésére alkalmas jármű
létrehozásában,
-	a nemzetközi közlekedést szabályozó rendelkezések és eljárások közelítését,
-	a tagállamok és Oroszország közötti nemzetközi utasforgalom védelmét és fejlesztését.
41.	cikk
Az együttműködés tisztességes, kiegyensúlyozott és versenyképes feltételeket teremt a szilárd
gazdasági tényezőkön alapuló űrbe bocsátási tevékenységek és űrszállítási piac számára, és
különösen az űrbe bocsátási és űrszállítási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó
multilaterális szabályokról folytatandó tárgyalások és azok végrehajtásának elősegítése érdekében
intézkedések történnek.
A 2000-ig tartó átmeneti időszak folyamán a felek megállapodnak az űrkutatási szolgáltatások
feltételeiről.
17
42. cikk
A felek saját vonatkozó jogszabályaikkal, gyakorlatukkal és feltételeikkel összhangban igyekeznek
egymásnak minden lehetséges segítséget megadni a területükön működő mobil műholdas távközlési
szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét elősegítő intézkedések meghozatalához. A felek
1996-ban összeültek, hogy megvizsgálják a mobil műholdas szolgáltatásokra egymásnak nyújtandó
legnagyobb kedvezményes elbánás lehetőségeit.
43.	cikk
A felek az egymás közötti, kereskedelmi igényeikhez igazított fuvarozás összehangolt
fejlesztésének biztosítása érdekében e megállapodás hatálybalépését követően egyedi
megállapodásokat köthetnek a szállítási ágazatban egymás piacaira való kölcsönös bejutás és
szolgáltatásnyújtás feltételeiről, amennyiben az említett feltételekkel e megállapodás már nem
foglalkozik. Ezek a megállapodások egynél több vagy egyetlen szállítási módra egyaránt
vonatkozhatnak.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
44.	cikk
A II., a III. fejezet, valamint az V. cím alkalmazásában nem kell tekintetbe venni a Közösség, annak
tagállamai vagy Oroszország által a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt
kötelezettségek alapján alkalmazott elbánást.
45.	cikk
A közösségbeli társaságok és az oroszországi társaságok által irányított, azok kizárólagos
tulajdonában álló társaságok együttesen ugyancsak kedvezményezettjei e cím II. és III. fejezete,
valamint az V. cím rendelkezéseinek.
46.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség által indokolt korlátozások
figyelembevételével kell alkalmazni.
(2)	Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek bármelyik fél
területén - akár alkalomszerűen is - közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak.
18
47. cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálására,
figyelembe véve a feleknél a szolgáltatási ágazatok fejlődését és a felek által vállalt egyéb
nemzetközi kötelezettségeket, különösen a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános
Egyezmény - a továbbiakban "GATS" - keretében folytatott tárgyalások végeredményeit.
48.	cikk
E cím alkalmazásában a megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy területükön a
belépés és tartózkodás, a munkavégzés, a munkafeltételek és természetes személyek letelepedése,
valamint szolgáltatások nyújtása tekintetében saját törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák,
feltéve, hogy azokat nem alkalmazzák oly módon, amellyel megsemmisítik vagy hátrányosan
befolyásolják a megállapodás egy bizonyos rendelkezésében szereplő feltételek alapján a feleknek
járó kedvezményeket. A fenti rendelkezés nem sérti a 46. cikk alkalmazását.
49.	cikk
(1)	Az e cím vagy az V. cím rendelkezéseivel összhangban nyújtott legnagyobb kedvezményes
elbánás nem vonatkozik a felek által a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött megállapodások
alapján jelenleg nyújtott vagy a jövőben nyújtandó adókedvezményekre vagy az adóval kapcsolatos
egyéb megállapodásokra.
(2)	Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a felek a kettős
adóztatás elkerülésére kötött megállapodások és más adóval kapcsolatos megállapodások adózási
rendelkezései alapján elfogadják és érvényre juttassák az adókikerülés vagy az adókijátszás
megakadályozására irányuló intézkedéseket vagy belföldi adópolitikai jogszabályaikat.
(3)	Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a tagállamok
vagy Oroszország a vonatkozó adópolitikai jogszabályok alkalmazása során megkülönböztetést
tegyenek a nem azonos helyzetben lévő adófizetők között, különösen lakóhelyük tekintetében.
50.	cikk
A 32. és 37. cikk sérelme nélkül a megállapodás II., III. és IV. fejezetének egyetlen rendelkezése
sem értelmezhető úgy, hogy az jogot biztosít arra, hogy:
-	a tagállamok, illetve Oroszország állampolgárai bármilyen minőségben, különösen társaság
részvényeseként vagy partnereként, illetve annak vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, továbbá
szolgáltatóként vagy szolgáltatások címzettjeként belépjenek Oroszország, illetve a Közösség
területére és ott tartózkodjanak,
-	oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei a Közösség területén orosz
állampolgárokat foglalkoztassanak vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,
-	közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei Oroszország területén a
tagállamok állampolgárait foglalkoztassák vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,
-	oroszországi vállalatok vagy oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei
orosz állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szerződés alapján
más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára,
19
-	közösségbeli vállalatok vagy közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei
tagállamokbeli állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási
szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára.
51.	cikk
(1)	Az egyik fél által e megállapodás alapján a másik fél részére a GATS-ban szereplő ágazatok
vagy intézkedések tekintetében biztosított elbánás a GATS vonatkozó kötelezettségvállalásainak
hatálybalépési időpontja előtt egy hónappal számított naptól kezdve semmiképpen nem lehet
kedvezőbb a fentiekben szereplő első fél által a GATS rendelkezései alapján nyújtott elbánásnál az
egyes ágazatok, alágazatok és szolgáltatási módok tekintetében.
(2)	A GATS alapján kötelezettséget vállaló fél - az (1) bekezdés rendelkezései automatikus
jellegének sérelme nélkül - tájékoztatja a másik felet a GATS-ból e megállapodásra alkalmazandó
rendelkezésekről és kiigazításokról.
(3)	A másik fél attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a GATS alapján
kötelezettséget vállaló féltől megkapta a (2) bekezdésben említett információkat, értesítheti az első
felet arról a szándékáról, hogy az e cím alapján rá háruló kötelezettségeket megfelelően kiigazítja az
alábbiak szerint:
-	ha valamely szolgáltatási ágazatot, alágazatot vagy szolgáltatási módot kizártak a
megállapodásból, csökkentették annak hatályát, vagy az (1) bekezdésnek megfelelő feltételek
teljesítésétől tették függővé, akkor az azzal azonos ágazat, alágazat vagy szolgáltatási mód
kizárható, hatálya csökkenthető, ill. azonos vagy hasonló feltételek teljesítésétől tehető függővé.
(4)	A második fél által elvégzett fenti kiigazításoknak a felek közötti kötelezettségvállalások
egyensúlyának helyreállítását kell eredményezniük.
(5)	Abban az esetben, ha valamelyik fél úgy gondolja, hogy a (3) bekezdés alapján elvégzett
kiigazítások nem eredményezték a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának
helyreállítását, az adott fél felszólíthatja a másik felet arra, hogy 30 napon belül kezdjen
konzultációt a kielégítő megoldás elérése érdekében az e cím alatt szereplő kötelezettségek
kiigazításának bármely egyéb megfelelő módszerével.
(6)	Ha az ilyen konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül a felek nem találnak kielégítő
megoldást, bármelyik fél kérésére a 101. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.
V.	CÍM
FIZETÉS ÉS TŐKE
52.	cikk
(1)	A felek vállalják, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban a Közösségben és
Oroszországban honos személyek között az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával
kapcsolatban teljesítendő folyó fizetéseket szabadon átváltható valutanemekben engedélyezik.
(2)	Biztosítják a Közösségben és az Oroszországban honos személyek közötti szabad tőkemozgást a
befogadó ország törvényeivel összhangban megalakult vállalatok által végzett közvetlen befektetés
és a IV. cím II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban végzett befektetések formájában, és az
ilyen befektetés, ezen belül például a kisajátítási, az államosítási vagy az azokkal egyenértékű más
20
intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó
mindenféle nyereség külföldre történő átutalását.
(3)	A 2. rész rendelkezései nem akadályozzák meg Oroszországot abban, hogy korlátozásokat
alkalmazzon az Oroszországban honos személyek közvetlen külső befektetéseire. A felek
megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépése után öt évvel tárgyalni fognak ezeknek
a korlátozásoknak a fenntartásával kapcsolatban, tekintetbe véve minden vonatkozó monetáris,
fiskális és pénzügyi szempontot.
(4)	A (2) bekezdésben tárgyalt tőkemozgásokkal kapcsolatos átutalásokra a folyó ügyletekre
vonatkozó átváltási árfolyammal megegyező árfolyamon kerül sor.
(5)	A felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszak letelte után - a
(6)	és (7) bekezdés sérelme nélkül - nem vezetnek be a Közösségben és Oroszországban honos
személyek közötti tőkemozgásokra és az azokhoz kapcsolódó folyó fizetésekre újabb
korlátozásokat, és nem teszik a már létező rendelkezéseket korlátozóbb jellegűvé. Az e bekezdés
első mondatában említett átmeneti időszak alatt történt korlátozások bevezetése azonban nem érinti
a feleknek az e cikk (2), (3), (4) és (9) bekezdése értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül - az (5) bekezdésben említett tilalom hatálybalépése után
-, amennyiben kivételes esetekben a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások komoly
nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a Közösség vagy Oroszország árfolyam-politikájában vagy
monetáris politikájában, a Közösség, illetve Oroszország - ha ilyen intézkedésekre feltétlenül
szükség van - hat hónapot meg nem haladó időszakra védintézkedéseket hozhat a Közösség és
Oroszország közötti tőkemozgásokra vonatkozóan.
(7)	E cikk rendelkezései értelmében mindaddig, amíg a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
megállapodásában szereplő cikkek közül a VIII. cikk értelmezése szerint be nem vezetik az orosz
valuta teljes konvertibilitását, Oroszország abban az esetben alkalmazhat átváltási korlátozásokat a
rövid- és középlejáratú pénzügyi hitelek nyújtására és felvételére, ha Oroszország IMF szerint
érvényes státuszának alapján Oroszország részére az ilyen hitelek nyújtását korlátozzák, illetve
engedélyezik.
Oroszország ezeket a korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Ezek alkalmazása
oly módon történik, hogy azok a lehető legkisebb zavart okozzák e megállapodás tekintetében.
Oroszország azonnal tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot az ilyen intézkedések bevezetéséről
és az azokban bekövetkező változásokról.
(8)	A felek a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások megkönnyítése céljából konzultációt
folytatnak egymással, hogy elősegítsék e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. A felek
különösen a portfólió-befektetésekkel és a kereskedelmi hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások,
valamint a Közösség területén honos személyek által az Oroszországban honos személyek részére
nyújtott pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások további liberalizálására
törekszenek. Az Együttműködési Tanács az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven
belül megfelelő ajánlásokat tesz.
(9)	A felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymásnak a folyó fizetések és
tőkemozgások, valamint a fizetési módok tekintetében.
21
VI. CÍM
VERSENY; A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME;
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
53.	cikk
Verseny
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy versenyszabályaik alkalmazása útján vagy más módokon
munkálkodnak azon, hogy orvosolják vagy eltávolítsák a verseny vállalatok által teremtett vagy
állami beavatkozással okozott korlátozásait, amennyiben azok esetleg a Közösség és Oroszország
kereskedelmét érintik.
(2)	Az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében:
a)	A felek jogrendszerükön belül biztosítják a verseny vállalkozások által történő korlátozásáról
szóló jogszabályok létét és azok végrehajtásának érvényesítését.
b)	A felek nem nyújtanak bizonyos vállalkozások javára vagy az alaptermékeken kívül más
termékek gyártásának elősegítésére exporttámogatásokat. A felek készségüket kinyilvánítják arra is,
hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve szigorú szabályokat
vezetnek be a többi olyan támogatással szemben, amely olyan mértékben gátolja vagy gátolhatja a
versenyt, hogy az a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet érintheti, ideértve bizonyos
támogatások teljes mértékű betiltását is.
Amennyiben az egyik fél azt kéri, a másik fél tájékoztatást ad támogatási rendszeréről vagy az
állami támogatás egyedi eseteiről.
c)	Az e megállapodás hatálybalépése után öt évvel lejáró átmenetei időszak alatt Oroszország azzal
a feltétellel hozhat a b) bekezdés második mondatának meg nem felelő intézkedéseket, hogy ezeket
az intézkedéseket a 9. mellékletben említett körülmények esetén vezetik be és alkalmazzák.
d)	A felek készségüket nyilvánítják arra, hogy kereskedelmi jellegű állami monopóliumok esetén e
megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy ne forduljon elő
megkülönböztetés a felek állampolgárai és társaságai között az áruk beszerzésére vagy
értékesítésére alkalmazott feltételek tekintetében.
A felek készségüket nyilvánítják ki arra, hogy közvállalkozások vagy olyan vállalkozások esetén,
amelyeknek a tagállamok vagy Oroszország különleges jogokat biztosítanak, e megállapodás
hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy nem hoznak és nem tartanak
érvényben a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet olyan mértékben veszélyeztető
intézkedéseket, amelyek ellentétben állnak a felek vonatkozó érdekeivel. Ez a rendelkezés nem
akadályozza a fenti vállalkozások részére - jog szerint vagy ténylegesen - előírt konkrét feladatok
teljesítését.
e)	A b) és d) pontban meghatározott időszak a felek megállapodásával meghosszabbítható.
(3)	A Közösség vagy Oroszország kérésére konzultációkra kerülhet sor az Együttműködési
Bizottság keretében az (1) és (2) bekezdésben említett verseny korlátozásáról vagy torzulásáról,
valamint a versenyszabályok végrehajtásáról, az adatok nyilvánosságra hozataláról, a titkosságról és
az üzleti titokról szóló jogszabályokban meghatározott korlátozások figyelembevételével. A
konzultációk kiterjedhetnek az (1) és (2) bekezdések értelmezésével kapcsolatos kérdésekre is.
(4)	A versenyszabályok alkalmazásában tapasztalattal rendelkező fél kérésre és a rendelkezésre álló
erőforrások keretében teljes mértékű technikai segítséget nyújt a versenyszabályok megalkotásához
és végrehajtásához.
22
(5)	A fenti rendelkezések semmiképpen nem érintik a felek azon jogát, hogy a megfelelő
intézkedéseket - konkrétan a 18. cikkben említett intézkedéseket - meghozzák a kereskedelem
torzulására vonatkozó kérdésekben.
54.	cikk
A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme
(1)	A felek e cikk rendelkezéseinek és a 10. mellékletnek megfelelően megerősítik, hogy nagy
jelentőséget tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony
védelmének és érvényesítésének.
(2)	A felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az alábbi többoldalú
egyezményekből származó kötelezettségeiknek:
-	Párizsi Egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (1967. évi stockholmi okmány és annak 1979. évi
módosítása),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (1967. évi stockholmi okmány és
annak 1979. évi módosítása),
-	Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról
(Genf, 1977 és annak 1979. évi módosítása),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése
nemzetközi elismeréséről (1977, 1980. évi módosítás),
-	1979-ben és 1984-ben módosított és változtatott Szabadalmi együttműködési szerződés
(Washington, 1970),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz (Madrid,
1989).
(3)	A felek a 90. cikkel összhangban rendszeresen ellenőrzik e cikk és a 10. melléklet végrehajtását.
Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén esetleg a kereskedelmi feltételeket érintő
problémák merülnek fel, a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében a felek valamelyik
fél kérése alapján sürgősen konzultációt kezdenek.
55.	cikk
Jogalkotási együttműködés
(1)	A felek elismerik, hogy az Oroszország és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok
erősítésének fontos feltétele a jogszabályok közelítése. Oroszország igyekszik biztosítani, hogy
jogszabályai fokozatosan megfeleljenek a Közösség jogszabályainak.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen az alábbi területekre terjed ki: a vállalati jog, a banki jog, a
vállalati számvitel és adózás, a munkavállalók munkahelyi védelme, a pénzügyi szolgáltatások, a
versenyszabályok, a közbeszerzés, az emberek, állatok és növények egészségének és életének
védelme, a környezetvédelem, a fogyasztók védelme, a közvetett adózás, a vámjog, a műszaki
szabályok és szabványok, a nukleáris anyagokra vonatkozó törvények és rendeletek, a szállítás.
23
VII.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
56.	cikk
(1)	A Közösség és Oroszország olyan széleskörű gazdasági együttműködést szorgalmaz, amely
hozzájárul gazdaságaik növekedéséhez, támogató nemzetközi gazdasági környezet létrejöttéhez,
valamint Oroszország és a szélesebb területet felölelő európai együttműködés közötti integrációhoz.
Ez az együttműködés mindkét fél javára erősíti és fejleszti a gazdasági kapcsolatokat.
(2)	A felek e címmel összefüggő politikájukat és egyéb intézkedéseiket elsősorban úgy tervezik
megvalósítani, hogy azok Oroszországban gazdasági és szociális reformokat és az ország szerkezeti
átalakulását eredményezzék, és azokat a fenntartható és harmonikus társadalmi fejlődés
követelményei vezéreljék; a környezetvédelmi szempontokat ugyancsak teljes mértékben magukban
foglalják.
(3)	Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
-	megfelelő iparágaik és a szállítás fejlesztése,
-	új szállítási források és új piacok feltárása,
-	a technológiai és a tudományos fejlődés ösztönzése,
-	stabil szociális és emberi erőforrás-fejlesztés, valamint a helyi foglalkoztatáspolitika ösztönzése,
-	a regionális együttműködés támogatása annak harmonikus és fenntartható fejlődése érdekében.
(4)	A felek fontosnak tartják, hogy a partnerségi kapcsolat kialakításával és az egymással való
együttműködéssel párhuzamosan más európai államokkal és az egykori Szovjetunió más
országaival is fenntartsák és fejlesszék együttműködésüket a térség harmonikus fejlődése
érdekében, és minden erőfeszítésükkel ösztönzik ezt a folyamatot.
(5)	Az e megállapodás tárgyát képező együttműködés gazdasági és egyéb formáit az egykori
Szovjetunió országainak nyújtandó műszaki segítségről szóló megfelelő tanácsi rendeletek alapján a
Közösség a lehető legteljesebb mértékig támogathatja, figyelembe véve a felek által kölcsönösen
elfogadott prioritásokat. A támogatás más rendelkezésre álló alkalmas közösségi eszközzel is
biztosítható.
Külön figyelmet fordítanak a felek az egykori Szovjetunió más országaival kialakított
együttműködésének elősegítésére alkalmas intézkedésekre.
(6)	Az e cím alatt szereplő rendelkezések nem érintik a felek versenyszabályainak és e rendelet
vállalkozásokra alkalmazandó, versennyel kapcsolatos konkrét rendelkezéseinek végrehajtását.
57.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen az alábbi célok támogatására irányul:
-	a gazdasági szereplők - többek között a kis- és középvállalatok - közötti üzleti kapcsolatok
fejlesztése,
-	a vállalati szintű irányítás javítása,
-	a privatizáció folyamata a gazdasági átalakulás jegyében, és a magánszektor erősítése,
24
-	a magán- és a közszektor keretében az ipar átalakítására és modernizálására irányuló erőfeszítések
a piacgazdasághoz vezető átmeneti időszak alatt, a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést
biztosító feltételek mellett,
-	a védelmi ágazatok átalakítása,
-	a megfelelő piaci alapú kereskedelmi szabályok és gyakorlati módszerek, valamint a technológiai
ismeretek átadásának fejlesztése.
(2)	Az ipari együttműködési kezdeményezések figyelembe veszik a Közösség és Oroszország által
meghatározott prioritásokat. A kezdeményezések célja különösen a vállalkozások megfelelő
keretének létrehozása, a vezetői ismeretek fejlesztése és az átláthatóság támogatása a vállalkozási
piacok és feltételek terén.
58.	cikk
Befektetések támogatása és védelme
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának
figyelembevételével különösen arra irányul, hogy a befektetések védelme, a tőkeátutalások és a
befektetési lehetőségekről szóló információcsere jobb feltételeinek biztosításával belföldön és
külföldön egyaránt kedvező légkört teremtsen a befektetések számára.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	indokolt esetben a befektetések támogatásáról és védelméről szóló megállapodások megkötése a
tagállamok és Oroszország között,
-	indokolt esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások megkötése a tagállamok és
Oroszország között,
-	a befektetési lehetőségekről szóló információcsere folytatása többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, üzleti hetek és más események formájában,
-	a jogszabályokra, rendelkezésekre és közigazgatási gyakorlatokra vonatkozó információcsere a
befektetés területén.
59.	cikk
Közbeszerzés
A felek együttműködnek a közbeszerzési szerződések nyílt és versenyen, különösen pályázati
kiírásokon alapuló odaítélésére vonatkozó feltételek kialakításában.
60.	cikk
Általános előírások és megfelelőségértékelés; fogyasztóvédelem
(1)	A felek hatáskörük keretén belül és jogszabályaikkal összhangban intézkedéseket tesznek a
felek között a metrológia, a szabványosítás és a tanúsítás terén fennálló különbségek csökkentésére
az említett területeken nemzetközi szinten elfogadott eszközök használatának ösztönzésével.
A felek a fent említett területeken szorosan együttműködnek a megfelelő európai és más
nemzetközi szervezetekkel.
25
A felek különösképpen ösztönzik megfelelő szervezeteik gyakorlati kölcsönös együttműködését
azzal a céllal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások
létrehozásáról a megfelelőségértékelési tevékenységek területén.
(2)	A felek szoros együttműködést alakítanak ki azzal a céllal, hogy fogyasztóvédelmi rendszereik
megfeleljenek egymásnak.
Ennek az együttműködésnek a célja különösen a veszélyes termékekről szóló kölcsönös tájékoztatás
állandó rendszerének létrehozása, a fogyasztók részére különösen az árakról, az ajánlott termékek és
szolgáltatások tulajdonságairól nyújtott információk rendszerének javítása, a fogyasztói
érdekképviseletek közötti információcsere fejlesztése, valamint a fogyasztóvédelmi politikák
összhangjának erősítése.
61.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A felek együttműködnek a bányászat és a nyersanyag-ágazatok fejlesztésének ösztönzése
érdekében. Külön figyelmet fordítanak a színesfém ágazatban kialakítandó együttműködésre.
(2)	Az együttműködés középpontjában különösen a következő területek állnak:
-	információcsere a bányászattal és a nyersanyag-ágazatokkal kapcsolatban a felek érdeklődésére
számot tartó minden kérdésben, ideértve a kereskedelmi kérdéseket is,
-	környezetvédelmi jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	oktatás.
(3)	A fenti együttműködést a felek a 93. cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott külön
bizottságban rendszeresen felülvizsgálják.
(4)	Ez a cikk nem érinti a nyersanyagokkal részletesebben foglalkozó cikkeket, különösen a 21., 65.
és 66. cikket.
62.	cikk
Tudomány és technológia
(1)	A felek a kölcsönös érdekek alapján és az erőforrások rendelkezésre állásának, a megfelelő
programjaikhoz biztosított megfelelő hozzáférés figyelembevételével támogatják a kétoldalú
együttműködést a polgári tudományos kutatási és technológiafejlesztés (KTF) területén, a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelméhez szükséges megfelelő szinteknek
megfelelően.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőkre terjed ki:
-	a tudományos és műszaki információk cseréje,
-	a közös KTF-tevékenységek,
-	a képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-ben résztvevő tudósok, kutatók és
műszaki szakemberek részére mindkét oldalon.
Ha az együttműködésre oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formájában kerül
sor, azt a 63. cikk rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
A fenti együttműködési tevékenységek végzése során külön figyelmet kell fordítani az olyan
tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek átcsoportosítására, akik tömegpusztító
fegyverek kutatásával és/vagy gyártásával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
26
(3)	A fenti együttműködés az egyes felek által elfogadott eljárásokkal összhangban megtárgyalt és
megkötött konkrét megállapodások alapján történik, amelyek többek között megfelelő, az ipari és
kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
63.	cikk
Oktatás és képzés
(1)	A felek együttműködnek az általános oktatás és a szakképzés szintjének emelése céljából a köz-
és a magánszektorban.
(2)	Az együttműködés középpontjában különösen az alábbi területek állnak:
-	az oroszországi felsőoktatási és képzési rendszer korszerűsítése,
-	meg kell határozni az elsőbbséget élvező területeken dolgozó közoktatatási és magánoktatási
ügyintézők és főtisztviselők képzését,
-	egyetemek közötti együttműködés, egyetemek és cégek közötti együttműködés,
-	tanárok, diplomások, fiatal tudósok és kutatók, közigazgatási szakemberek és fiatalok mobilitása,
-	a megfelelő intézményeken belül az európai tudományok területén végzett oktatás támogatása,
-	a Közösség és Oroszország nyelveinek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságíróképzés,
-	oktatási módszerek cseréje, valamint a korszerű oktatási programok és technikai eszközök
alkalmazásának támogatása,
-	a távoktatás és új oktatási módszerek kifejlesztése,
-	oktatóképzés.
(3)	A felek vonatkozó eljárásaival és indokolt esetben intézményi kereteivel összhangban
mérlegelni lehetne az egyik fél részvételét a másik fél megfelelő oktatási és képzési programjaiban,
majd Oroszországnak a Közösség Tempus-programjában való részvételére építve együttműködési
terveket lehetne kidolgozni.
64.	cikk
Mezőgazdasági és agráripari ágazat
Az együttműködés célja az oroszországi mezőgazdasági és agráripari ágazat korszerűsítése,
szerkezeti átalakítása és privatizációja olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a környezet
tiszteletben tartását. Erre az együttműködésre többek között a magángazdaságok és értékesítési
csatornák, tárolási módszerek, az értékesítés és az irányítás, a mezőgazdasági infrastruktúra
korszerűsítése és a mezőgazdasági földhasználat tervezésének fejlesztése, a termelékenység, a
minőség és a hatékonyság, valamint a technológia és a know-how átadásának javítása keretében
kerül sor. A felek célul tűzik ki az egészségügyi és természetgyógyászati előírásaik
összeegyeztethetőségének elérését.
27
65.	cikk
Energiaipar
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság elvének és az Európai Energia Charta elvének keretében, az
európai energiapiacok fokozódó integrációjának hátterével kerül sor.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
-	az energiaellátás minőségének és biztonságának javítása gazdaságos és környezeti szempontból
hatékony és eredményes formában,
-	az energiapolitika kialakítása,
-	az energiaipari ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban,
-	intézményi, jogi, költségvetési feltétel, valamint az energiaipari kereskedelem és befektetés
növelésének ösztönzéséhez szükséges egyéb feltételek sorának bevezetése,
-	az energiatakarékosság és az energiával való hatékony gazdálkodás támogatása,
-	az energiaipari infrastruktúra korszerűsítése, ideértve a gázszolgáltatási és a villamoshálózatok
összekapcsolását,
-	az energiatermelés, -szolgáltatás és -fogyasztás környezeti hatásai a tevékenységekből származó
környezeti károk megelőzése vagy minimális szintre csökkentése érdekében,
-	az energiaipari technológiák javítása az energiaszolgáltatásban és a végső felhasználásban az
energiafajták széles skáláján,
-	irányítási és műszaki képzés az energiaipari ágazatban.
66.	cikk
Atomenergia-ágazat
A Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának figyelembevételével az
atomenergia-ágazatban a polgári együttműködésre többek között a termonukleáris fúzióról és a
nukleáris biztonságról a felek által létrehozandó két megállapodás végrehajtása révén kerül sor.
67.	cikk
Űrkutatás
A felek a 41. cikk sérelme nélkül indokolt esetben támogatják a hosszú távú együttműködést a
polgári űrkutatás, annak fejlesztése és kereskedelmi alkalmazása területén. Külön figyelmet
fordítanak megfelelő tevékenységeik kiegészítő jellegének kölcsönös előnyök alapján történő teljes
mértékű kihasználására irányuló kezdeményezésekre.
68.	cikk
Építőipar
A felek az építőiparnak különösen az e megállapodás 55., 57., 60., 62., 63. és 77. cikke alá tartozó
területein működnek együtt. Ez az együttműködés többek között az oroszországi építőipari
ágazatnak a piacgazdaság elveivel összehangoltan történő korszerűsítésére és szerkezeti
28
átalakítására irányul, a kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontok
megfelelő figyelembevételével.
69.	cikk
Környezetvédelem
(1)	A felek az Európai Energia Charta és az 1993. évi luzerni konferencia nyilatkozatának
figyelembevételével fejlesztik és erősítik a környezettel és az emberek egészségével kapcsolatos
együttműködésüket.
(2)	Az együttműködés célja a környezetkárosítás megakadályozása és különösen:
-	a szennyezési szint hatékony figyelemmel kísérése és a környezet vizsgálata; információs rendszer
a környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és a határokon átnyúló levegő- és vízszennyezés megakadályozása,
-	az ökológiai helyreállítás,
-	a fenntartható, gazdaságos és környezeti szempontból hatékony termelés és energiafelhasználás;
az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékok csökkentése, újrafelhasználása és biztonságos ártalmatlanítása, a Baseli Egyezmény
végrehajtása,
-	a mezőgazdaság, talajerózió és vegyi szennyezés környezetre gyakorolt hatása,
-	az erdővédelem,
-	a biológiai változatosság, a védett területek megóvása, és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	területrendezés, ideértve az építkezést és a várostervezést,
-	a gazdasági és fiskális eszközök használata,
-	a globális klímaváltozás,
-	a környezetvédelmi oktatás és tudatosság kialakítása,
-	a környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény határokon átnyúló szempontok
szerinti végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen az alábbi intézkedések alapján kerül sor:
-	katasztrófa és egyéb vészhelyzetek tervezése,
-	információk és szakértők cseréje, ideértve a tiszta műszaki eljárások átadásával és a
biotechnológiai módszerek biztonságos és környezeti szempontból megbízható felhasználásával
kapcsolatos információk és az azokkal foglalkozó szakemberek cseréjét,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályoknak a közösségi előírások irányába történő továbbfejlesztése,
-	regionális szintű együttműködés, ideértve a Közösség által és nemzetközi szinten létrehozott
Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében létrehozott együttműködést,
-	stratégiafejlesztés, különösen a globális és éghajlati kérdésekkel kapcsolatban, valamint a
fenntartható fejlesztés biztosításának figyelembevételével,
-	környezeti hatástanulmányok.
29
70.	cikk
Szállítás
A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a szállítás területén.
Ez az együttműködés többek között az oroszországi szállítási rendszerek és hálózatok szerkezeti
átalakítását és korszerűsítését, és - ha szükséges - a szállítási rendszerek összeegyeztethetőségének
fejlesztését és biztosítását célozza globálisabb szintű szállítási rendszerek elérése érdekében.
Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
-	a közúti közlekedés, a vasutak, kikötők és repülőterek kezelésének és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a vasutak és a vízi utak, valamint az utak, kikötők, repülőterek és a légi közlekedés
infrastruktúrájának korszerűsítése, ideértve a közös érdekű főutak és a fenti módokhoz szükséges
transzeurópai összeköttetések korszerűsítését,
-	a multimodális módot magában foglaló szállítások támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika fejlesztésére és végrehajtására, többek között a szállítási ágazat privatizációjára irányuló
jogszabályi és intézményi keretek létrehozása.
71.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
(1)	A felek bővítik és erősítik az együttműködést ezen a területen a megfelelő távközlési és postai
hálózatok műszaki szinten végrehajtandó fokozatos integrációjának elérése érdekében. Ebből a
célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:
-	a távközléssel és postai szolgáltatásokkal, valamint a televíziós és műsorszórási politikával
kapcsolatos információcsere,
-	műszaki és egyéb jellegű információk cseréje, oktatási és tanácsadási tevékenységek folytatása,
-	technológiai eljárások és know-how átadása,
-	közös projektek kidolgoztatása és végrehajtatása a két fél megfelelő szerveivel,
-	elsősorban a kereskedelmi és közintézmények szükségleteinek megfelelő új kommunikációs
eszközök támogatása,
-	az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és szabályozási javaslatok támogatása,
-	együttműködés a kritikus körülmények esetén folytatandó kommunikáció biztosításában, tárgyalás
a katasztrófahelyzetek elhárításában résztvevők közötti együttműködési irányelvek kidolgozása
céljából stb.
(2)	A tevékenységek középpontjában többek között az alábbi elsőbbséget élvező területek állnak:
-	integrált távközlési ágazat kifejlesztése és korszerűsítése Oroszországban piaci reformok és
megfelelő szabályozási módszerek kialakítása keretében,
-	Oroszország távközlési hálózatának korszerűsítése, valamint az európai és világhálózatokba
történő műszaki szintű integrálása,
-	együttműködés a Közösség és Oroszország közötti információcsere- és adatátviteli rendszerek
kifejlesztésében,
30
-	a transz-európai távközlési hálózatok műszaki szintű integrációja,
-	Oroszország postai és műsorszórási szolgáltatásainak jogi és szabályzati szempontokat is magában
foglaló korszerűsítése,
-	a két fél változó gazdasági körülményei közepette a távközlési, postai, televíziós és műsorszórási
szolgáltatások irányítása, ideértve többek között a szervezeti struktúrák, stratégia és tervezés,
tarifapolitika és beszerzési irányelvek kezelését.
72.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
A felek együttműködnek a piacgazdaság igényihez igazított oroszországi banki, biztosítási és egyéb
pénzügyi szolgáltatási ágazat megfelelő keretének létrehozása és fejlesztése céljából.
Az együttműködés középpontjában az alábbiak állnak:
-	a szabad piacgazdasághoz alkalmas és a tagállamok által elfogadott szabályokkal kompatibilis
számviteli szabványok kidolgozása,
-	a banki, biztosítási és pénzügyi rendszer szerkezeti átalakítása,
-	a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat folyamatos ellenőrzésének és szabályozásának
javítása,
-	kompatibilis könyvvizsgálati rendszerek kialakítása,
-	információcsere az érvényben lévő és előkészület alatt álló megfelelő jogszabályokról,
-	a kereskedelmi és magánbanki infrastruktúra korszerűsítése.
73.	cikk
Regionális fejlesztés
A felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztés és a földterületek felhasználásának
megtervezésében.
Ösztönzik az országos, regionális és helyi hatóságok regionális és a területrendezési politikáról,
valamint a regionális politika alakításának módszereiről folytatandó információcseréjét, különös
hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik továbbá a megfelelő régiók és a regionális fejlesztés megtervezéséért felelős állami
szervek között kialakítandó közvetlen kapcsolatokat többek között a regionális fejlesztés támogatási
módszereinek és módozatainak cseréje céljából.
74.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	A felek az egészség és a biztonság tekintetében együttműködést alakítanak ki a munkavállalók
egészségvédelmi és biztonsági színvonalának javítása érdekében.
Az együttműködés konkrétan az alábbiakra terjed ki:
-	egészségügyi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos oktatás és képzés, külön figyelmet fordítva a
nagy kockázatokkal járó tevékenységeket folytató ágazatokra,
31
-	a munkával összefüggő megbetegedések és a munkával kapcsolatos más betegségek leküzdésére
szolgáló megelőző intézkedések kialakítása és támogatása,
-	a fő balesetveszélyek megelőzése és a mérgező hatású vegyi anyagok kezelése,
-	a dolgozók munkakörnyezetével, valamint egészségével és biztonságával kapcsolatos ismeretalap
létrehozására irányuló kutatás.
(2)	A foglalkoztatásra vonatkozóan az együttműködés különösen az alábbi intézkedésekkel
kapcsolatos technikai segítségnyújtásra terjed ki:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	az állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	a szerkezetátalakítási programok megtervezése és kezelése,
-	a helyi foglalkoztatás-fejlesztés ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokról, többek között az önálló vállalkozási tevékenységet
ösztönző és a vállalkozástámogató programokról folytatott információcsere.
(3)	A felek különös figyelmet fordítanak a szociális védelem területén kialakítandó
együttműködésre, amely többek között kiterjed az oroszországi szociális védelemre vonatkozó
reformok megtervezésére és végrehajtására is.
E reformok célja a piacgazdaságra jellemző védelmi módszerek létrehozása Oroszországban,
amelyek magukban foglalják a szociális biztonsági társadalombiztosítási tevékenységek minden
irányzatát.
Az együttműködés kiterjed a szociális biztonsági intézmények létrehozásához szükséges technikai
segítségnyújtásra, amelynek célja a védelem hozzájárulás és szociális támogatás jellegű formáinak
kombinációjából álló rendszerhez vezető fokozatos átmenet, valamint a megfelelő szociális
szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati szervezetek támogatása.
75.	cikk
Idegenforgalom
A felek erősítik és fejlesztik többek között az alábbiakra kiterjedő együttműködésüket:
-	az idegenforgalmi ágazat támogatása,
-	a hivatalos idegenforgalmi szervek együttműködése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségeinek tanulmányozása.
76.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A felek törekszenek a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és erősítésére, valamint
támogatják a Közösségen belüli és az oroszországi kis- és középvállalkozások együttműködését.
(2)	A felek ösztönzik az információk és know-how cseréjét többek között az alábbi területeken:
-	a kis- és középvállalkozások létrehozásához és fejlődéséhez, valamint a határokon átnyúló
együttműködéshez szükséges jogi, közigazgatási, műszaki, adózási, pénzügyi, és egyéb feltételek,
32
-	a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges szakosított szolgáltatások biztosítása, mint
például vezetési és marketingképzés, számvitel, minőségellenőrzés, valamint a fenti
szolgáltatásokat nyújtó intézmények létrehozása és erősítése,
-	folyamatos és stabil kapcsolatok létrehozása a közösségbeli és az oroszországi gazdasági
szereplők között a kis- és középvállalkozások irányába történő információáramlás javítása és a
határokon átnyúló együttműködés támogatása többek között a Business Cooperation Network
(Üzleti Együttműködési Hálózat) és az Euro-Info-Correspondence Centres (Európai Információs
Levelezési Központok) elnevezésű hálózatokhoz való hozzáféréssel és azok működtetésével,
feltéve, hogy a fenti hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételek teljesülnek.
A felek szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokhoz való
hozzáféréshez szükséges feltételeket teljesítsék.
77.	cikk
Kommunikáció, informatika és informatikai infrastruktúra
(1)	A felek támogatják a korszerű adatfeldolgozási módszerek létrehozását, beleértve a médiát is.
Megfelelő lépéseket tesznek a kölcsönösen hatékony információcsere ösztönzése érdekében.
Elsőbbséget biztosítanak a nagy nyilvánosságnak a Közösségről alapinformációkat szolgáltató, a
szakmát, többek között az üzleti köröket pedig szakosított információkkal ellátó programoknak.
(2)	A felek minden szükséges erőfeszítést megtesznek az együttműködés bővítésére és erősítésére a
megfelelő informatikai infrastruktúra létrehozása érdekében. Ebből a célból különösen a következő
intézkedéseket kezdeményezik:
-	az informatikai infrastruktúrák létrehozására vonatkozó irányelvekkel, többek között a
szabályozási irányelvekkel kapcsolatos információcsere,
-	az informatikai és kommunikációs technológiai módszerek kutatására és fejlesztésére, valamint a
piacgazdaság igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrára vonatkozó közös projektek
lehetőségeinek feltárása, amely figyelembe veszi az orosz vállalkozások átalakulási lehetőségeit és
az informatikai ellátottság iránti orosz érdekeket, és lehetővé teszi számukra a közösségi
informatikai infrastruktúrákkal összekapcsolt működést,
-	az informatikai szakemberek képzésével és az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos közös
programok kifejlesztése,
-	az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és szabályozási módozatok támogatása.
78.	cikk
Vámügyek
(1)	Az együttműködés célja a felek vámrendszerei összeegyeztethetőségének biztosítása.
(2)	Az együttműködés különösen az alábbiakat foglalja magában:
-	információcsere,
-	a munkamódszerek javítása,
-	a felek kereskedelmének tárgyát képező áruk vámkezelési eljárásainak összehangolása és
egyszerűsítése,
-	a Közösség és Oroszország árutovábbítási rendszereinek összekapcsolása,
33
-	a korszerű vámügyi információs rendszerek, ezen belül a vámellenőrzési pontokra vonatkozó
számítógépes rendszerek bevezetésének és kezelésének támogatása,
-	kölcsönös segítségnyújtás és együttes cselekvés a "kettős felhasználású" áruk és a
vámkorlátozások alá nem tartozó áruk tekintetében,
-	szemináriumok és oktató tanfolyamok szervezése.
A felek szükség esetén technikai segítséget nyújtanak.
(3)	Az e megállapodásban és különösen annak 82. és 84. cikkében előirányzott további
együttműködés sérelme nélkül a 2. jegyzőkönyv rendelkezései alapján a felek vámügyi
közigazgatási hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.
79.	cikk
Statisztikai együttműködés
(1)	Az együttműködés célja a hatékony statisztikai rendszerek, a statisztikai adatok információs és
program-technológiai kompatibilitásának továbbfejlesztése a felek közötti gazdasági
együttműködés támogatásához és folyamatos ellenőrzéséhez szükséges időben rendelkezésre álló,
megbízható statisztika és az oroszországi gazdasági reformfolyamat biztosítása, valamint
hozzájárulás az oroszországi magánvállalatok fejlődéséhez.
(2)	A felek különösen az alábbiak tekintetében működnek együtt:
-	hatékony statisztikai rendszer Oroszországban történő létrehozásának előtérbe állítása, különösen
a megfelelő intézményi keret kidolgozása,
-	a statisztikai munkát végző személyek képzési és szakmai színvonalának javítása,
-	a nemzetközi, és különösen a közösségi módszerekkel, szabványokkal és besorolásokkal való
harmonizáció megvalósítása,
-	a köz-és magánszféra gazdasági szereplőinek ellátása megfelelő makro- és mikrogazdasági
adatokkal,
-	az adatok titkosságának garantálása,
-	a statisztikai információk cseréje, és ebből a célból az adatbázisok megfelelő felhasználásának
kialakítása és/vagy lehetővé tétele.
80.	cikk
Közgazdaság
A felek megkönnyítik a gazdasági reformok folyamatát és gazdaságpolitikáik összehangolását
megfelelő gazdaságaik, valamint a piacgazdaságokon belüli gazdaságpolitikai tervezési és
végrehajtási alapelveik jobb megértését szolgáló együttműködés révén.
A felek:
-	információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint fejlesztési
stratégiáikról,
-	elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdéseket, ideértve gazdaságpolitikájuk
kereteinek meghatározását és azok végrehajtásának eszközeit,
34
-	ösztönzik a közgazdászok és a vezető tisztviselők közötti kiterjedt együttműködést az információk
és a szakmai ismeretek átadásának gazdaságpolitikáik megtervezése érdekében történő támogatása,
és a politikának megfelelő kutatási eredmények széleskörű elterjesztése céljából.
81.	cikk
Pénzmosás
(1)	A felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni annak
megakadályozásában, hogy pénzügyi rendszereiket általánosságban bűncselekményből, konkrétan
pedig kábítószeres bűncselekményekből származó jövedelmeket pénzmosására használják fel.
(2)	Az e téren folytatott együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra
azzal a céllal, hogy a Közösség által elfogadott szabályoknak megfelelő szabályokat alkossanak a
pénzmosással szemben, és e téren nemzetközi fórumokat hozzanak létre, többek között a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) keretében.
82.	cikk
Kábítószerek
A felek együttműködnek politikáik és intézkedéseik hatékonyságának fokozásában, hogy
szembeszálljanak a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártásával, szállításával és
kereskedelmével, ideértve azok elővegyületeinek terjesztését, valamint a kábítószerek iránti kereslet
megakadályozásában és csökkentésében. Az e téren folytatott együttműködés a felek közötti
kölcsönös konzultációk és a kábítószerhez kapcsolódó különböző területeken a célkitűzések és
intézkedések szoros összehangolása alapján valósul meg, és többek között biztosítja a képzési
programok cseréjét, amely - ha lehetséges - magában foglalja a Közösség részéről történő technikai
segítségnyújtást is.
83.	cikk
Együttműködés az oroszországi tőkemozgások és kifizetések szabályozásának területén
A felek - az 52. cikk sérelme nélkül - felismerve Oroszország belső devizapiaca stabil
működésének és fejlődésének szükségességét, együttműködnek az oroszországi tőkemozgások és
fizetések hatékony szabályozási rendszerének kiépítése terén.
Figyelembe véve a tagállamok és a Közösség tapasztalatait, képességeit, illetve lehetőségeit, a
Közösség technikai segítségnyújtása mellett az ezen a területen folytatott együttműködés többek
között az alábbiakra terjed ki:
-	kapcsolatok létrehozása a Közösség és annak tagállamai, valamint Oroszország illetékes hatóságai
között,
-	rendszeres információcsere,
-	segítségnyújtás a megfelelő szabályozások kidolgozásában.
A felek a rendelkezésükre álló erőforrások optimális kihasználásának lehetővé tétele érdekében
biztosítják a többi ország és nemzetközi szervezet által vállalt intézkedések szoros összehangolását.
35
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA
84.	cikk
A felek az alábbi illegális tevékenységek megakadályozására együttműködést alakítanak ki
egymással:
-	az illegális bevándorlás és a saját állampolgárságú természetes személyek illegális tartózkodása
saját területeiken, figyelembe véve a visszafogadás elvét és gyakorlatát,
-	illegális gazdasági tevékenységek, ideértve a korrupciót,
-	különféle árukkal, többek között ipari hulladékokkal folytatott illegális tranzakciók,
-	hamisítás,
-	kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme.
A fent említett területeken folytatott együttműködés kölcsönös konzultációk és az egymással való
szoros kölcsönhatás alapján valósul meg, továbbá technikai és adminisztratív segítséget kíván
nyújtani többek között az alábbi területeken:
-	nemzeti jogszabályok tervezetének kidolgozása az illegális tevékenységek megelőzése területén,
-	információs központok létesítése,
-	az illegális cselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának növelése,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúrák létrehozása,
-	az illegális cselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
85.	cikk
(1)	A felek vállalják a kulturális együttműködés támogatását az állampolgáraik között meglévő
kapcsolatok erősítése, valamint megfelelő nyelvi és kulturális ismereteik ösztönzése érdekében,
figyelembe véve az alkotás szabadságát, továbbá a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférés
lehetőségét.
(2)	Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:
-	információ- és tapasztalatcsere a műemlékek és műemléki területek (építészeti örökség)
megőrzésének és védelmének területén,
-	a kultúra területén tevékenykedő intézmények, művészek és más személyek kulturális cseréje,
-	irodalmi művek fordítása.
(3)	Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet e cikkben foglaltak végrehajtására.
36
X.	CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
86.	cikk
Az e megállapodásban, különösen annak VI. és VII. cikkében szereplő, és a 87., 88. és 89. cikkel
összhangban álló célok elérése érdekében Oroszország gazdasági átalakulásának meggyorsításához
támogatás formájában nyújtott technikai segítség útján a Közösség ideiglenes pénzügyi
támogatásában részesül.
87.	cikk
A pénzügyi támogatás a Közösség megfelelő tanácsi rendeletében előirányzott TACIS-program
keretében történik.
88.	cikk
A Közösség pénzügyi támogatásának célkitűzéseit és területeit a felek megállapodásával
meghatározott elsőbbségi szempontokat tükröző indikatív programban állapítják meg, Oroszország
igényeinek, az ágazatok felszívó képességének és a reformmal elért haladásnak a figyelembevétel.
A felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
89.	cikk
A rendelkezésre álló források optimális felhasználásának biztosítása érdekében a felek
gondoskodnak arról, hogy a Közösség által nyújtott technikai támogatási hozzájárulásokat szorosan
hangolják össze a más forrásokból, például a tagállamból, más országokból és nemzetközi
szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
XI.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90.	cikk
A felek Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását.
Miniszteri szinten évente egy alkalommal, valamint akkor ül össze, ha a körülmények azt
megkívánják. Az Együttműködési Tanács a megállapodás keretében felmerülő minden lényeges
ügyet, valamint közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdést megvizsgál abból
a célból, hogy teljesítse e megállapodás célkitűzéseit. Az Együttműködési Tanács a felek
Együttműködési Tanácsba delegált képviselőinek egyetértésével megfelelő ajánlásokat is tehet.
37
91. cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai
Közösségek Bizottságának tagjaiból, másrészről az Orosz Föderáció kormányából áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az
Orosz Konföderáció kormányának egy tagja tölti be.
92.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatai ellátásában egyrészt az Európai Unió Tanácsa tagjainak
képviselőiből és az Európai Közösségek Bizottsága képviselőiből, másrészt az Orosz Föderáció
kormányának képviselőiből álló Együttműködési Bizottság általában főtisztviselői szinten segíti. Az
Együttműködési Bizottság elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz
Föderáció kormányának egy tagja tölti be.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság
feladatait - amelyek közé az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítése és a 16., 17. és 53.
cikkben és a 2. mellékletben előírt feladatok tartoznak -, valamint a bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács bármely meghatalmazottját delegálhatja az Együttműködési
Bizottságba, amely az Együttműködési Tanács ülésszakai között biztosítja a folyamatosságot.
93.	cikk
Az Együttműködési Tanács határozatot hozhat más külön bizottságok vagy testületek
létrehozásáról, amelyek segíthetik feladatai ellátásában, és meghatározza ezeknek a bizottságoknak
vagy testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működésük módját.
94.	cikk
A GATT valamely cikkében említett valamely rendelkezés tekintetében az e megállapodás
keretében felmerülő kérdések vizsgálata alkalmával az Együttműködési Tanács a lehető legnagyobb
mértékben figyelembe veszi a GATT szóban forgó cikkéhez a GATT-ot aláíró szerződő felek által
adott értelmezést.
95.	cikk
A felek Parlamenti Együttműködési Bizottságot hoznak létre. Ez a bizottság az általa meghatározott
időközönként ül össze.
96.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészt az Európai Parlament tagjaiból, másrészt az
Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének tagjaiból áll.
38
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnöki tisztét a bizottság saját eljárási szabályzatában
meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően felváltva az Európai Parlament egy tagja, illetve az
Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének egy tagja tölti be.
97.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság megfelelő információkat kérhet az Együttműködési
Tanácstól e megállapodás végrehajtásáról, amely azután eljuttatja a bizottságnak a kért
információkat.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
98.	cikk
(1)	E megállapodás hatályának keretében az egyes felek vállalják annak biztosítását, hogy a másik
félhez tartozó természetes és jogi személyek a saját állampolgáraikhoz képest megkülönböztetéstől
mentesen, szabadon elérhessék a másik fél illetékes bíróságait és közigazgatási szerveit személyi
jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnal
kapcsolatos jogaikat is.
(2)	A felek hatásköreik keretein belül:
-	a Közösség és Oroszország gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési
ügyletek alapján keletkező vitás kérdések rendezése érdekében ösztönzik a választottbíráskodás
elfogadását,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely vitás kérdést választottbíróság elé visznek, a
vitában résztvevő mindegyik fél - kivéve, ha a felek által választott választottbíróság másként nem
rendelkezik - megválaszthatja saját választott bíráját, függetlenül annak állampolgárságától, és
hogy az elnöki teendőket ellátó harmadik választott bíró vagy a kizárólagos választott bíró
harmadik állam állampolgára lehet,
-	ajánlják országuk gazdasági szereplőinek, hogy kölcsönös egyetértéssel a szerződéseikre
alkalmazandó jogot válasszák,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (Uncitral) által
kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását, valamint a külföldi választottbírósági
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban készült
egyezményt aláíró valamelyik állam valamely központja mellett működő választottbíróság igénybe
vételét.
99.	cikk
E megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a feleket megakadályoznák abban,
hogy olyan intézkedéseket hozzanak:
1.	amelyeket fontos biztonsági érdekeik védelmében szükségesnek ítélnek:
a)	olyan információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozása érdekében, amelyek
ellentétesek alapvető biztonsági érdekeikkel;
39
b)	amelyek hasadóképes anyagokra, vagy olyan anyagokra vonatkoznak, amelyekből a hasadóképes
anyagok származnak;
c)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállítására vagy kereskedelmére, illetve védelmi
célokból nélkülözhetetlen kutatásra, fejlesztésre vagy gyártásra vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az
intézkedések nem akadályozzák a nem kifejezetten katonai célokat szolgáló termékek
versenyfeltételeit;
d)	a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetén, háborús időkben vagy háborúval
fenyegető súlyos nemzetközi feszületség esetén, illetve olyan kötelezettségek teljesítése céljából,
amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából fogadtak el; vagy
2.	amelyeket szükségesnek tartanak nemzetközi kötelezettségeik vagy kötelezettségvállalásaik,
illetve az ilyen, az ipari termékek és műszaki eljárások kettős felhasználásának ellenőrzésével
kapcsolatban általánosan elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel vagy kötelezettségvállalásokkal
összhangban meghozott autonóm intézkedések teljesítéséhez.
100.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban szereplő különleges
rendelkezések sérelme nélkül:
-	az Oroszország által a Közösségre vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek
megkülönböztetést a tagállamok, állampolgáraik vagy vállalataik, illetve cégeik között,
-	a Közösség által Oroszországra vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek
megkülönböztetést az orosz állampolgárok vagy társaságaik, illetve cégeik között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem sértik a feleknek azon jogát, hogy az adópolitikát érintő
jogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik - különösen
lakóhelyük tekintetében - nincsenek azonos helyzetben.
101.	cikk
(1)	A felek bármelyike az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos minden
vitás kérdést az Együttműködési Tanács elé utalhat.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitákat ajánlások útján rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitákat nem lehet a (2) bekezdéssel összhangban rendezni, bármelyik fél
értesítheti a másik felet egyeztetőbíró kijelöléséről; a másik félnek ezt követően két hónapon belül
egy másik egyeztetőbírót kell kijelölnie. Az említett eljárás alkalmazása szempontjából a Közösség
és annak tagállamai a vitában egy félnek tekintendők.
Az Együttműködési Tanács egy harmadik egyeztetőbírót jelöl ki.
Az egyeztetőbírók ajánlásait többségi szavazattal fogadják el. Ezek az ajánlások a felekre nézve
nem kötelezőek.
(4)	Az Együttműködési Tanács megalkothatja a viták rendezésére szolgáló eljárás szabályait.
102.	cikk
A felek megállapodnak abban, hogy a megfelelő csatornákon keresztül bármelyik fél kérésére
azonnal konzultációkat kezdenek e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó
40
bármely kérdés, illetve a felek közötti kapcsolatok egyéb aktuális szempontjainak megvitatása
céljából.
E cikk rendelkezései semmilyen szempontból nem érintik és nem sértik a 17., 18., 101. és a 107.
cikket.
103.	cikk
Az e megállapodás alapján Oroszországgal szemben alkalmazott elbánás semmiképpen nem
kedvezőbb annál az elbánásnál, amelyet a tagállamok egymással szemben alkalmaznak.
104.	cikk
E megállapodás alkalmazásában "felek" alatt egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve
a Közösség és annak tagállamai a részükre biztosított felhatalmazásokkal összhangban, másrészről
Oroszország értendő.
105.	cikk
Amennyiben az e megállapodásban szereplő ügyek az Energia Charta szerződésében és annak
jegyzőkönyveiben szerepelnek, a hatálybalépéskor ez a szerződés és annak jegyzőkönyvei
vonatkoznak a fenti ügyekre, de csak akkor, ha a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz azok
alkalmazására.
106.	cikk
E megállapodást a felek 10 éves kezdeti időszakra kötik. A megállapodást évről évre automatikusan
megújítják, amennyiben egyik fél sem küld a másik félnek írásban értesítést a megállapodás
felmondására annak lejárta előtt legalább hat hónappal.
107.	cikk
(1)	A felek minden általános és egyedi intézkedést megtesznek az e megállapodás alapján előírt
kötelezettségek teljesítése érdekében. A felek ellenőrzik, hogy a megállapodásban kitűzött célok
megvalósulnak-e.
(2)	Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásban előírt
kötelezettségeit, megteheti a megfelelő intézkedéseket. Ezek megtétele előtt - a kivételesen sürgős
esetek kivételével - megküld az Együttműködési Tanácsnak a helyzet alapos kivizsgálásához
szükséges minden vonatkozó információt abból a célból, hogy a felek számára elfogadható
megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek,
amelyek a legkevésbé okoznak zavarokat a megállapodás működésében. Ezekről az intézkedésekről
azonnal értesíteni kell az Együttműködési Tanácsot, ha a másik fél ezt kívánja.
41
108. cikk
Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. melléklet az 1. és 2. jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás
szerves részét képezi.
109.	cikk
Mindaddig, amíg a megállapodás alapján az egyénekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem
biztosítanak egyenlő jogokat, e megállapodás nem érinti az egyrészt a tagállamokra külön-külön,
másrészt Oroszországra kötelező megállapodások alapján részükre biztosított jogokat azoknak a
területeknek a kivételével, amelyek a Közösség hatáskörébe tartoznak, és amelyek nem sértik a
tagállamoknak e megállapodásból származó, saját hatáskörükbe tartozó területeken előírt
kötelezettségeit.
110.	cikk
E megállapodás egyrészt azokra a területekre vonatkozik, amelyeken az Európai Közösségeket, az
Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéseket
alkalmazzák - mégpedig az azokban szereplő feltételek alapján -, másrészt Oroszország területére.
111.	cikk
Ez a megállapodás két-két példányban készült dán, holland, angol, francia, német, görög, olasz,
portugál, spanyol, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
112.	cikk
A felek e megállapodást saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
A megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek
értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.
A megállapodás hatálybalépése után a Közösség és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan
-	a 22. cikk (1), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül - ez a megállapodás lép az Európai
Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetsége között 1989. december 18-án Brüsszelben aláírt, a gazdasági és kereskedelmi
együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro.Udferdiget i Corfu
den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems.Geschehen zu Korfu am
vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.'Eyivs gt^v KspKupa, gti^ síkogi
xsGGspt^ Iouvíou xí^ia svviaKÓGia svsv^VTa TéGGspa.Done at Corfu on the twenty-fourth day of
June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.Fait a Corfou, le vingt-quatre juin mil
neuf cent quatre-vingt-quatorze.Fatto a Corfu, addi ventiquattro giugno
millenovecentonovantaquattro.Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd
vierennegentig.Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
42
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgieFür das Königreich Belgien
Pour le Royaume de Belgique
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EX^nvtK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades EuropeasFor De Europ^iske F^llesskaberFür die Europaischen
Gemeinschaftenria xi^ EupronaíKS^ KoivórnTS^For the European CommunitiesPour les
Communautés européennesPer le Comunita europeeVoor de Europese GemeenschappenPelas
Comunidades Europeias
1.	MELLÉKLET
INDIKATÍV JEGYZÉK AZ OROSZORSZÁG ÁLTAL A VOLT SZOVJETUNIÓ
ORSZÁGAI RÉSZÉRE AZ E MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN NYÚJTOTT
KEDVEZMÉNYEKRŐL
(1994. januárjától kezdődő hatállyal)
A kedvezményeket megfelelő megállapodások vagy a már bevált gyakorlat alapján az érintett felek
kétoldalúan nyújtják egymásnak. A kedvezmények többek között az alábbiakra vonatkoznak:
1.	A behozatal / a kivitel adóztatása
Az érintett felek nem alkalmaznak behozatali vámokat.
A érintett felek nem alkalmaznak kiviteli vámokat az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi
és együttműködési megállapodások alapján az azokban kikötött nómenklatúra és mennyiségek
keretében szállított, a megfelelő orosz jogszabályokban „a szövetségi állam szükségletei érdekében
történő kivitelnek” tekintett árukra.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak hozzáadottérték-adót.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak jövedéki adót.
2.	Kontingensek felosztása és engedélyezési eljárások
Az orosz termékeknek az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési
megállapodások alapján történő szállítására vonatkozó exportkontingenseket „az állam szükségletei
érdekében történő szállítások” esetén alkalmazottal azonos módon nyitják meg.
3.	Külön feltételeket alkalmaznak a banki és pénzügyi ágazaton belül folytatott
tevékenységekre (alapítás, működtetés), a különleges és folyó fizetések mozgására, az
értékpapírokhoz való hozzájutásra stb.
4.	Bizonyos fajta nyersanyagok és félkész termékek (szén, nyersolaj, földgáz, finomított
olajtermék) oroszországi kivitelére vonatkozó árrendszer
Az árakat a kivitel időpontját megelőző hónap 15-én az Orosz Központi Bank által jegyzett
árfolyamon rubelre vagy a vonatkozó nemzeti valutára átszámított megfelelő átlagos világpiaci árak
alapján határozzák meg.
43
5.	A fuvarozás és az átmenő forgalom feltételei
A Független Államok Közösségének országai tekintetében — amelyek aláírták „a szállítás területén
érvényes kapcsolatok elveiről és feltételeiről” szóló többoldalú megállapodást — és/vagy a
fuvarozásról és az átmenő forgalomról szóló kétoldalú megállapodások alapján viszonossági alapon
az érintett felek nem alkalmaznak adókat vagy illetékeket az áruk szállítására és vámkezelésére
(ideértve a tranzitárukat is), valamint a járművek átmenő forgalmára.
6.	Kommunikációs szolgáltatások, ideértve a postai, futárszolgálati, távközlési, audiovizuális
és egyéb szolgáltatásokat
7.	Az információs rendszerek és adatbázisok elérése
2.	MELLÉKLET
ELTÉRÉSEK A 15. CIKKTŐL (MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK)
1.	Oroszország a GATT XIII. cikkében előírtak szerinti megkülönböztetéstől mentes
mennyiségi korlátozások formájában hozhat a 15. cikkben szereplő rendelkezésektől eltérő
kivételes intézkedéseket. Ilyen intézkedések csak a megállapodás aláírását követő első naptári év
letelte után tehetők.
2.	A fenti intézkedések csak a 9. mellékletben említett körülmények fennállása esetén
alkalmazhatók.
3.	A fenti intézkedések hatálya alá tartozó árubehozatal összértéke nem haladhatja meg a
Közösségből származó áruk teljes behozatalára számított alábbi arányokat:
-	a megállapodás aláírását követő második és harmadik naptári év folyamán 10%,
-	a megállapodás aláírását követő negyedik és ötödik naptári év folyamán 5%,
-	ezt követően Oroszország GATT/WTO-hoz történő csatlakozásáig 3%.
A fent említett arányokat azoknak a mennyiségi korlátozások bevezetését megelőző utolsó év
folyamán Oroszország által behozott - Közösségből származó - áruknak az értéke alapján
határozzák meg, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.
Ezeket a rendelkezéseket nem játszhatják ki az adott importárukra vonatkozó fokozott vámtarifa-
védelemmel.
4.	Amennyiben Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozási jegyzőkönyve ettől eltérően
nem rendelkezik, a fenti intézkedéseket Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozását követően
nem alkalmazzák.
5.	Oroszország tájékoztatja az Együttműködési Bizottságot az általa az e melléklet feltételei
alapján alkalmazni kívánt minden intézkedésről, és - ha a Közösség ezt igényli - az
Együttműködési Bizottság keretében konzultációkat folytat az ilyen intézkedések bevezetése előtt,
valamint azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekre ezeket az intézkedéseket alkalmazzák.
44
3.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban koncessziót írhatnak elő a bányászatra és a bányászati jogokra a nem
közösségi irányítású vállalatok részére.
Halászat
Eltérő rendelkezés hiányába a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri
vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászati területekhez való hozzáférés és azok
használata az egyik tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösség területén bejegyzett halászhajók
számára korlátozott.
Ingatlanvásárlás
Néhány tagállamban az ingatlanvásárlás korlátozások alá esik.
Audiovizuális szolgáltatások, ideértve a rádiót
Az ilyen szolgáltatások létrehozására és terjesztésére vonatkozó nemzeti elbánás a bizonyos
származási kritériumoknak megfelelő audiovizuális munkák részére tartható fenn, ideértve a
műsorszórást és a közönség számára szóló átvitel egyéb formáit.
Távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat
Fenntartott szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a piacra való bejutás a kiegészítő szolgáltatások és infrastruktúrák
tekintetében.
Szakmai szolgáltatások
A tagállamok természetes személy állampolgárai számára fenntartott szolgáltatások. Bizonyos
feltételek mellett az ilyen személyek társaságokat hozhatnak létre.
Mezőgazdaság
Néhány tagállamban a nemzeti elbánás nem alkalmazható a nem közösségi irányítású olyan
társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozásba kívánnak kezdeni. A szőlőtermő területek nem
közösségi irányítású társaságok által történő megvásárlását be kell jelenteni, vagy — szükség esetén
—	engedélyeztetni kell.
Hírügynökségi szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a külföldiek részvétele kiadókban és műsorszóró vállalatokban.
4.	MELLÉKLET
OROSZORSZÁG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Az altalaj és a természeti erőforrások használata, ideértve a bányászatot is
1.	Koncesszió igényelhető néhány érc és fém bányászatára a nem oroszországi irányítású
társaságok részére.
45
2.	A nem oroszországi irányítású társaságok kizárhatók az altalaj és a természet erőforrások
használatára kisvállalkozások vagy katonai átalakulás alatt álló védelmi vállalatok számára
meghirdetett néhány árverésből.
Halászat
A halászathoz a megfelelő kormányzati szerv engedélyére van szükség.
Ingatlanvásárlás és -közvetítés
1.	Nem megengedett a telkek vagy a földtulajdon szerzése a nem oroszországi irányítású
társaságok részére. Ilyen vállalatok azonban legfeljebb 49 évre bérelhetnek földterületet.
2.	Az 1. bekezdéssel szemben kivételként a nem oroszországi irányítású vállalatok is
szerezhetnek földterületet, amennyiben az ilyen vállalatokat az Orosz Föderációnak a területén lévő
állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációjáról szóló törvény, valamint más
jogszabályok és rendeletek - ezen belül az alábbi privatizációs programkövetelmények értelmében
-	vevőként ismerik el:
-	az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációja keretében
kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában,
-	vállalatok bővítése és vállalatok kiegészítő építése keretében kereskedelmi célú befektetési
pályázat és árverés formájában.
Távközlés
Korlátozás alá tartoznak a távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat,
a kommunikációs eszközök építését, telepítését, működtetését és fenntartását is.
Tömegtájékoztatási szolgáltatások
Bizonyos korlátozások érvényesek a tömegtájékoztató vállalatokban lévő külföldi részvételre.
Szakmai tevékenységek
A nem orosz állampolgárságú természetes személyek esetében bizonyos tevékenységek ki zártak,
korlátozottak vagy különleges követelmények vonatkoznak rájuk.
Szövetségi tulajdon bérlése
A 100 millió rubelt meghaladó értékű szövetségi tulajdont külföldi részesedésű vállalatok az ilyen
tulajdon kezelésére felhatalmazott állami hatóság engedélyével bérelhetnek. A fenti értékhatárt
konvertibilis valutában határozzák meg és fejezik ki.
5.	MELLÉKLET
SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ BIZTOSÍTÁSA
AZOKNAK A SZOLGÁLTATÁSOKNAK A FELSOROLÁSA, AMELYEKRE A FELEK A
LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYES ELBÁNÁST BIZTOSÍTJÁK
a)	Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása alá
(CPC) tartozó ágazatok
Számviteli felülvizsgálati szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások: a CPC 86212
egy része a „könyvvizsgálati szolgáltatások” kivételével
46
Könyvelési szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások CPC 86220
Mérnöki szolgáltatások CPC 8672
Integrált mérnöki szolgáltatások CPC 8673
Tanácsadási és építési előtervezési szolgáltatások CPC 86711
Építési tervezési szolgáltatások CPC 86712
Városfejlesztési és tájépítészeti szolgáltatások CPC 8674
Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások:
Számítógépes hardverek telepítéséhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások CPC 841
Szoftver-alkalmazási szolgáltatások CPC 842
Adatbázis szolgáltatások CPC 844
Hirdetés CPC 871
Piackutatás és közvélemény-kutatás CPC 864
Vezetői tanácsadási szolgáltatások CPC 866
Műszaki bevizsgálási és elemzési szolgáltatások CPC 8676
Mezőgazdasággal, vadászattal és erdészettel kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Halászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Bányászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Nyomtatás és könyvkiadás CPC 88442
Konvenciós szolgáltatások
Fordítási szolgáltatások CPC 87905
Belsőépítészeti szolgáltatások CPC 87907
Távközlés:
Értéknövelt szolgáltatások, ideértve (többek között) az elektronikus postát, a hangpostát, az on-line
információ- és adatbázis-visszakeresést, az adatfeldolgozást, az EDI-t, a kód- és protokoll-
átalakítást
Csomagkapcsolt és vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások
Építőipari és kapcsolodó mérnöki szolgáltatások: helyszínfelmérési munka CPC 5111
Franchise szolgáltatások CPC 8929
Levelező felnőttoktatási szolgáltatások a CPC 924 részeként
Hír- és sajtóügynökségi szolgáltatások CPC 962
Bérbeadási/lízing-szolgáltatások egyéb fuvareszközökre kezelőszemélyzet nélkül (CPC 83101
magángépkocsik, 83102 áruszállító járművek, 83105), valamint egyéb gépekre és berendezésekre
(CPC 83106, 83107, 83108, 83109)
Export-import kereskedelemmel kapcsolatos jutalékos ügynöki szolgáltatások és nagykereskedelmi
szolgáltatások (CPC 621 és 622 része)
Szoftverkutatás és -fejlesztés
Viszontbiztosítás és visszaengedményezés, valamint biztosítási mellékszolgáltatások, például
tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázat-felmérési és kárrendezési szolgáltatások
Kockázatbiztosítás az alábbiakra:
i.	tengeri hajózás és kereskedelmi repülés, űrrepülés és szállítás (többek között műholdas
tevékenység), az alábbiak egy részének vagy egészének fedezetére szóló biztosításokkal: szállított
személyek, export- vagy importáruk, az árukat szállító járművek és az azokkal kapcsolatos
felelősség;
ii.	nemzetközi tranzitáruk; és
iii.	baleset- és egészségbiztosítás; valamint személygépjármű-felelősségbiztosítás a határon
túlra történő utazások esetén.
47
b)	Adatfeldolgozási szolgáltatások CPC 843
Pénzügyi információk és pénzügyi adatfeldolgozás biztosítása és átadása (lásd a 6. melléklet B.11.
és B.12. pontját):
A b) pont alatt felsorolt szolgáltatások esetén a legnagyobb kedvezményes elbánást a 38. cikk
szerint alkalmazzák a 8. melléklet A. pontjában felsoroltakon kívül.
6.	MELLÉKLET
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ MEGHATÁROZÁSOK
Pénzügyi szolgáltatás alatt az egyik fél valamely pénzügyi szolgáltatója által ajánlott pénzügyi
jellegű szolgáltatás értendő. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységeket tartalmazzák:
A.	Valamennyi biztosítás és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)
1.	életbiztosítás;
ii.	neméletbiztosítás.
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3.	Biztosítási közvetítés, például biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4.	Biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)
1.	Betétek és egyéb visszatérítendő pénzeszközök elfogadása a nyilvánosságtól.
2.	Valamennyi fajta kölcsön nyújtása, ideértve a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a faktorálást
és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3.	Pénzügyi lízing.
4.	Mindenféle fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, például betéti és hitelkártyák, utazási és
bankcsekkek.
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások.
6.	Saját számlára vagy a vevők számlájára folytatott kereskedelem a tőzsdén vagy az azon
kívüli piacon, illetve a következő egyéb formákban:
a)	pénzpiaci eszközök (például csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b)	devizák;
c)	származék-termékek, ideértve többek között a határidős és az opciós termékeket;
d)	árfolyam- és kamatláb-eszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapok, a
határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e)	átruházható értékpapírok;
f)	egyéb forgatható értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök, ideértve az arany- és
ezüstrudakat.
7.	Részvétel valamennyi fajta értékpapír kibocsátásában, ideértve azok ügynökként
(nyilvánosan vagy zártkörűen) történő jegyzését és befektetését, valamint az ilyen kibocsátásokkal
kapcsolatos szolgáltatásokat.
8.	Ügynöki tevékenység.
9.	Vagyonkezelés, ideértve a készpénz- és porfóliókezelést, a kollektív befektetés-kezelés
minden formáját, a nyugdíjalap-kezelést, az értékpapír-letéti őrzést és a vagyonkezelési
szolgáltatásokat.
10.	Pénzügyi eszközök, például értékpapírok, származék-termékek és egyéb forgatható
eszközök elszámolása és klíringje.
48
11.	Pénzügyi tájékoztatás és adattovábbítás, valamint pénzügyi adatfeldolgozás és az azokhoz
kapcsolódó szoftverek nyújtása és átadása egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
12.	Tanácsadási közvetítő és a fenti 1-11. pontban felsorolt valamennyi tevékenységgel
kapcsolatos egyéb pénzügyi mellékszolgáltatások, például hitelreferencia- és hitelelemzési
szolgáltatás, befektetés- és portfoliókutatás és -tanácsadás, befolyásszerzéssel és vállalatok
szerkezeti átalakításával és stratégiájával kapcsolatos tanácsadás.
Az alábbi tevékenységek nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatások fogalmába:
a)	a központi bankok vagy egyéb állami intézmények által a monetáris és árfolyam-politikával
kapcsolatban folytatott tevékenységek;
b)	a központi bankok, kormányszervek vagy -hivatalok, ill. egyéb állami intézmények által a
kormány számlájára vagy kormányzati garanciával végzett tevékenységek az olyan esetek
kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket a fenti állami intézményekkel versenyben álló
pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c)	a törvényes társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjrendszer részét képező
tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket az állami
intézményekkel vagy magánintézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
7.	MELLÉKLET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A.	A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében az Oroszország által a
28. cikk (1) bekezdése alapján kizárólag leányvállalat létrehozásával történő alapításhoz (a fióktelep
létrehozásával történő alapítás kizárásával) nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás, valamint a
28. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott nemzeti elbánás nem jelent kevésbé kedvezményes elbánást,
mint amelyet Oroszország saját vállalatainak nyújt, az alábbi kivételekkel:
1.	Oroszország fenntartja a jogot arra, hogy:
a)	a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira és fióktelepeire továbbra is
alkalmazza az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a
megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő felső határát;
b)	a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira a saját vállalatainál alkalmazottnál
magasabb minimáltőke-követelményt alkalmazzon, feltéve, hogy ezt a minimáltőke-követelményt a
megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő követelményhez képest nem emeli a
minimáltőke-követelményre vonatkozó hazai elbánás alkalmazása előtt;
c)	korlátozza a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai fióktelepeinek számát;
d)	nem ír elő 55 000 ECU-nél magasabb minimális egyenlegszintet a természetes személyek
közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainál lévő számláira;
e)	megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy orosz
részvényvállalatok részvényeire váltható részvényekkel és forgatható pénzügyi eszközökkel
tranzakciókat folytassanak;
f)	megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy Oroszországban
honos személyekkel tranzakciókat folytassanak.
2.	Az 1. pontban szereplő kivételek csak az alábbi feltételekkel érvényesek:
a)	amennyiben azokat minden ország vállalatainak leányvállalataira alkalmazzák; és
b)	az 1. c), d) és e) pontban említett kivételeknél:
49
i.	legkésőbb e megállapodás aláírásától számított öt év leteltéig a c) és d) alpontjában említett
kivételek esetén és három év elteltéig az e) alpontban említett kivétel esetén; és
ii.	ha a közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának orosz állampolgárok vagy cégek
tulajdonában lévő részvénytőkéje nem haladja meg az ötven százalékot (50%); és
iii.	a fenti kivételek hatálybalépése után alapított közösségi vállalatok oroszországi
leányvállalataira;
c). az 1. f) pontban említett kivételek esetén 1996. január 1-jéig, és csak a közösségbeli
vállalatok 1993. november 15. után alapított olyan oroszországi leányvállalataira, amelyek 1993.
november 15. előtt nem kezdtek meg oroszországi lakosokkal műveleteket.
3.	a) A megállapodás aláírásának időpontjából számított öt év letelte után Oroszország
megvizsgálja annak lehetőségét, hogy:
i.	valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos
megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével felemelje az
oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának
időpontjában hatályban lévő, az 1. a) pontban említett felső határát;
ii.	valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos
megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével csökkentse az 1.
b) pontban említett minimáltőke-követelményt.
b)	A megállapodás aláírásától számított három év letelte után Oroszország valamennyi
vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az
oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével mérlegeli az 1. c) és d) pontban említett
korlátozások enyhítését.
B.	A 6. melléklet A. 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatások tekintetében a 28. cikk
(1)	bekezdése alapján a csak biztosítási műveletekre engedélyezett leányvállalat alapításához
nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az Oroszországban az alapítás napján érvényben lévő
jogszabályokban és rendelkezésekben szerepel, az alábbi feltételek figyelembevételével:
1.	legkésőbb a megállapodás aláírásától számított öt év letelte időpontjában Oroszország
megszünteti a vállalati tőke külföldi részvényhányadának 49%-os felső határát;
2.	az ötéves átmeneti időszak alatt a külföldi részvényhányad felső határának megszüntetése
nem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy intézkedéseket vezessen be engedély kiadására a
biztosítás néhány osztályában működő közösségi vállalatok részére. Ezek az intézkedések csak a
társadalombiztosítás kötelező biztosítási rendszerének vagy a közbeszerzés területén, illetve a 29.
cikk (2) bekezdésében leírt okok esetén alkalmazhatók, és azok nem érvénytelenítik illetve nem
korlátozzák lényegesen a külföldi részvényhányad 49%-os felső határa megszüntetésének hatásait.
8.	MELLÉKLET
A 34. ÉS 38. CIKKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A.	rész
A konzultációk az első fél által ezek megtartására irányuló kérelemtől számított 30 napon belül
kezdődnek el. A konzultációk célja megállapodás elérése az alábbiakról:
-	a másik fél által azoknak az intézkedéseknek a visszavonása, amelyek a lényegesen
korlátozóbb feltételeket eredményezték, vagy
-	a két fél kötelezettségeinek kiigazítása, vagy
50
-	az első fél által teendő kiigazítások a másik fél által teremtett korlátozóbb helyzet
kompenzálására.
Ha a felek az első fél által kezdeményezett konzultációra vonatkozó kérelemtől számított 60 napon
belül nem jutnak megállapodásra, az első fél az általa vállalt kötelezettségekre megfelelő
kompenzációs kiigazításokat alkalmazhat. Ezek a kiigazítások olyan mértékben és olyan időpontban
végezhetők el, amennyire és amikor erre a másik fél által teremtett lényegesen korlátozóbb helyzet
figyelembe vételéhez szükség van. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek,
amelyek a legkevesebb zavart okozzák a megállapodás működésében. A megállapodás alapján az
említett kiigazítások nem érintik az ilyen kiigazítások időpontjában a gazdasági szereplők által
szerzett jogokat.
B.	rész
1.	Az orosz kormány a megállapodás aláírását követő három éves időszak folyamán a
partnerség és az együttműködés szellemében tájékoztatja a Közösséget arra irányuló szándékáról,
hogy olyan új jogszabályokat terjesszen elő vagy olyan új rendelkezéseket fogadjon el, amelyek
korlátozóbb feltételeket teremthetnek a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és
fióktelepeinek alapítására és működésére, mint amilyen helyzet a megállapodás aláírását megelőző
napon érvényben volt. A Közösség felkérheti Oroszországot, hogy ismertesse ezeknek a
jogszabályoknak vagy rendelkezéseknek a tervezetét, és kezdjen konzultációkat ezekről a
tervezetekről.
2.	Ha az Oroszország által az (1) bekezdésben említett átmeneti időszakon belül bevezetett új
jogszabályok vagy rendelkezések a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és
fióktelepeinek működésére a megállapodás aláírása napján érvényben lévő helyzetnél korlátozóbb
feltételeket eredményeznek, az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések nem vonatkoznak az
Oroszországban a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában már megalapított
leányvállalatokra és fióktelepekre a fenti törvény hatálybalépésétől számított három éves időszak
leteltéig.
9.	MELLÉKLET
A VERSENNYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEKRE ÉS A MENNYISÉGI
KORLÁTOZÁSOK BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI IDŐSZAK
Az 53. cikk 2.3. pontjában és a 2. melléklet 2. pontjában említett körülmények azokra az orosz
gazdasági ágazatokra értendők, amelyek:
-	szerkezeti átalakításon mennek keresztül, vagy
-	komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen ha ezek Oroszországban súlyos szociális
problémákat idéznek elő, vagy
-	a bizonyos oroszországi ágazatokban vagy iparágakban orosz vállalatok vagy állampolgárok
tulajdonában lévő teljes piaci részesedés megszüntetésével vagy drasztikus csökkentésével néznek
szembe, vagy
-	újonnan keletkező iparágak Oroszországban.
51
10. MELLÉKLET
AZ 54. CIKKBEN EMLÍTETT SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON
VÉDELME
1.	Oroszország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét annak
érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben
létezőhöz hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az e jogok érvényesítésének hatékony
eszközeit is.
2.	A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére Oroszország csatlakozik a
szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyet a
tagállamok aláírtak, vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak az alábbi
egyezményekben szereplő megfelelő rendelkezések szerint:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (párizsi okmány, 1971),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (genfi okmány, 1978)
3.	Az Együttműködési Tanács javasolhatja, hogy e melléklet (2) bekezdése vonatkozzon a
többi többoldalú egyezményre is.
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Oroszország a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdon védelmének elismerése tekintetében nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást a
közösségbeli vállalatok és állampolgárok részére, mint amelyet harmadik országoknak kétoldalú
megállapodások alapján nyújt.
5.	A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Oroszország által érvényes viszonossági
alapon harmadik országoknak nyújtott, valamint az Oroszország által a volt Szovjetunió más
országának nyújtott kedvezményekre.
1.	JEGYZŐKÖNYV
a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról
1.	A felek kapcsolattartó csoportot hoznak létre. A csoport a Közösség és Oroszország
képviselőiből áll.
2.	A kapcsolattartó csoport információkat cserél a szén- és acélipar helyzetéről mindkét
területen és a közöttük fennálló kereskedelemről, az esetlegesen felmerülő problémák
meghatározása céljából.
3.	A kapcsolattartó csoport vizsgálja a szén- és acélipar világszintű helyzetét, többek között a
nemzetközi kereskedelem fejlődését is.
4.	A kapcsolattartó csoport kicserél az érintett iparágak szerkezetével, termelőkapacitásaik
fejlesztésével, az adott területeken a tudomány és a kutatás fejlődésével, valamint a foglalkoztatás
növekedésével kapcsolatos minden hasznos információt. A csoport vizsgálja a szennyezési és a
környezetvédelmi problémákat is.
52
5.	A kapcsolattartó csoport vizsgálja a felek közötti technikai segítségnyújtás, ezen belül a
pénzügyi, kereskedelmi és technikai irányítás keretében elért haladást is.
6.	A kapcsolattartó csoport minden vonatkozó információt kicserél a megfelelő nemzetközi
szervezetekben vagy fórumokon mutatott vagy mutatandó hozzáállás tekintetében.
7.	Amint és amikor a két fél megállapodik, hogy az iparágak képviselőinek jelenléte és/vagy
részvétele szükségszerű, a kapcsolattartó csoport kibővül az ő személyükkel.
8.	A kapcsolattartó csoport évente kétszer az egyes felek területén felváltva ülésezik.
9.	A kapcsolattartó csoport elnöki feladatait felváltva az Európai Közösségek Bizottságának
képviselője és az Orosz Föderáció kormányának képviselője látja el.
2.	JEGYZŐKÖNYV
a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási
segítségnyújtásról
1.	cikk
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét, átmenő
forgalmát és azok vámeljárás alá vetését, ezen belül a fenti tranzakciók tilalmát, korlátozását és
ellenőrzését szabályozó intézkedésekre vonatkozó, az említett felek által elfogadott rendelkezések;
b)	„vámok”: minden illeték, adó, díj vagy a felek területén a vámjogszabályok alkalmazásával
kivetett és beszedett minden egyéb teher, nem tartoznak azonban ide azok a díjak és terhek,
amelyek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek összegére korlátozódnak.
c)	„megkereső hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra
kijelöltek, és amely vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet beterjeszti;
d)	„megkeresett hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra
kijelöltek, és amely a vámügyekben beterjesztett jogsegély-kérelmeket fogadja;
e)	„jogsértés”: a vámjogszabályok mindennemű megszegése, valamint az ilyen jogszabályok
megszegésének kísérlete.
2.	cikk
Hatály
(1)	A felek saját hatáskörük keretén belül az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és
feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásában, különösen
e jogszabályok megsértésének megakadályozásában, felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben előírt vámügyi segítségnyújtás a felek e jegyzőkönyv alkalmazásáért
felelős minden közigazgatási hatósági szervére vonatkozik. Ez a jogsegély nem sérti a kölcsönös
bűnügyi jogsegélyre érvényes szabályokat. Ha a hatóságok erről másként nem állapodnak meg, a
jogsegély nem terjed ki az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörökben beszerzett
információkra, így a dokumentumokra sem.
53
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére minden olyan megfelelő információt
megad, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes alkalmazását, többek között az olyan
felderített vagy tervezett cselekményekre vonatkozó információkat, amelyek a fenti jogszabályok
megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére tájékoztatást ad arról, hogy az egyik
fél területéről kivitt áruknak a másik fél területére történő bevitele megfelelően történt-e, ha
szükséges, az árukra alkalmazott vámeljárás részletezésével.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérése alapján megteszi a szükséges
intézkedéseket annak biztosítására, hogy felügyeletet gyakoroljanak:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek felett, akikkel kapcsolatban alapos okkal tételezhető
fel, hogy megsértik vagy megsértették a vámjogszabályokat;
b)	olyan helyek felett, ahol oly módon gyűjtöttek be árukészleteket, hogy alapos okkal
tételezhető fel, hogy a másik fél vámjogszabályaival ellentétes cselekmények elkövetése céljából
történt szállításokról van szó;
c)	olyan árumozgások felett, amelyekről azt a bejelentést kapták, hogy azok a
vámjogszabályok megsértését eredményezhetik;
d)	olyan szállítóeszközök felett, amelyek esetén alapos okkal tételezhető fel, hogy a
vámjogszabályok megsértése során használták vagy használják, illetve használhatják azokat.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A felek saját hatáskörük keretén belül előzetes kérés nélkül jogsegélyt nyújtanak egymásnak, ha
úgy ítélik meg, hogy a vámjogszabályok helyes alkalmazásához erre szükség van, különösen, ha
információkat kapnak:
-	olyan feltárt vagy tervezett cselekményekről, amelyek a fenti jogszabályok megsértését
jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak,
-	az ilyen cselekmények felismerésére alkalmazott új eszközökről vagy módszerekről,
-	olyan árukról, amelyekről ismert, hogy a behozatalra, a kivitelre, az átmenő forgalomra vagy
egyéb vámeljárásokra vonatkozó vámjogszabályok jelentős mértékű megsértésének tárgyát képezik.
5.	cikk
A jogsegély iránti kérelem formája és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyvben említett kérelmeket írásban nyújtják be. A kérelemhez mellékelni kell
az ilyen kérelmek lebonyolításához szükséges dokumentumokat. Ha a helyzet sürgőssége
megkívánja, szóbeli kérelmek is elfogadhatók, azokat azonban írásban haladéktalanul meg kell
erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmekben az alábbi információknak kell
szerepelniük:
54
a)	a kérelmet beterjesztő megkereső hatóság neve;
b)	az igényelt intézkedések;
c)	a kérelem célja és oka;
d)	az üggyel kapcsolatos törvények, jogszabályok és egyéb jogi elemek;
e)	a vizsgálatok célpontját jelentő természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legátfogóbb megjelölése;
f)	a vonatkozó tények összegzése.
(3)	A kérelmek a megkeresett hatóság bármely hivatalos nyelvén, illetve e hatóság számára
elfogadható nyelven nyújthatók be.
(4)	Ha a kérelem nem felel meg a formai követelményeknek, kérhetik azok kijavítását vagy
kiegészítését; sor kerülhet azonban óvintézkedések elrendelésére is.
6.	cikk
A kérelmek végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti kérelmek lebonyolítására a megkeresett fél törvényeivel, jogszabályaival
és egyéb jogi eszközeivel összhangban kerül sor.
(2)	A jogsegély iránti kérelem teljesítése érdekében a megkeresett hatóság saját hatáskörében és
a rendelkezésre álló források keretén belül úgy jár el, mintha saját számlájára vagy ugyanennek a
félnek más hatóságai kérelme alapján járna el, átadja a már általa ismert információkat, megfelelő
vizsgálatokat folytat vagy intézkedik ilyen vizsgálatok lefolytatásáról.
(3)	Az egyik fél kellően felhatalmazott tisztviselői a másik fél egyetértésével és ez utóbbi fél
által megállapított feltételek keretében beszerezhetik a megkeresett hatóság hivatalaitól vagy a
megkeresett hatóság felelősségi körébe tartozó más hatóságtól azokat a vámjogszabályok
megsértésével kapcsolatos információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv
céljából szüksége van.
(4)	Az egyik fél tisztviselői - különösen a másik fél egyetértése esetén és ez utóbbi fél által
megállapított feltételek keretében - jelen lehetnek az utóbbi fél területén lebonyolított
vizsgálatokon.
(5)	Amennyiben az e jegyzőkönyvben tárgyalt körülmények között az egyik fél tisztviselői jelen
vannak a másik fél területén lebonyolított vizsgálatokon, minden alkalommal tudniuk kell igazolni
alkalmasságukat. Nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.
7.	cikk
Az információközlés formái
(1)	A felek az információkat az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek mellett és korlátok
keretén belül dokumentumok, dokumentumok hiteles másolatai, jelentések és hasonló
dokumentumok formájában adják meg egymásnak.
(2)	Eredeti akták és dokumentumok kérésre csak olyan esetekben adhatók át, ha a hiteles
másolatok nem elegendők. Ezeket az eredeti aktákat és dokumentumokat a lehető leghamarabb
vissza kell juttatni.
55
(3)	Az (1) bekezdésben tárgyalt dokumentumok ugyanerre a célra bármilyen formában
szolgáltatott számítógépes adatokkal helyettesíthetők. Kérésre az anyag felhasználásával
kapcsolatos minden vonatkozó információt meg kell adni.
8.	cikk
A jogsegély nyújtásának kötelezettsége alóli kivételek
(1)	A felek az e jegyzőkönyvben tárgyalt jogsegélyt elutasíthatják, részben vagy bizonyos
feltételek illetve követelmények függvényében nyújthatják, amennyiben e cselekedetük:
a)	nagy valószínűséggel sértené szuverenitásukat, közrendjüket, biztonsági és egyéb fontos
érdekeiket,
vagy
b)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem lenne képes nyújtani, ha a
másik fél ezt kérné tőle, kérelmében felhívja erre a figyelmet. Ekkor a megkeresett hatóság
döntésére bízott, miként reagál a kérésre.
(3)	A jogsegély visszautasítása vagy megtagadása esetén a döntésről és annak okairól
haladéktalanul írásban értesíteni kell a megkereső hatóságot.
9.	cikk
Titoktartási kötelezettség
(1)	E jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt minden információ bizalmas jellegű.
Ezek az információk hivatalos titoktartási kötelezettség alá tartoznak, és az azok birtokába kerülő
félnél érvényes vonatkozó jogszabályok és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő
rendelkezések alapján a hasonló információkra kiterjedő védelmet élvezik.
(2)	Névvel jelölt adatok nem adhatók ki, amennyiben alapos ok áll fenn annak feltételezésére,
hogy az átadott adatok továbbadása vagy felhasználási módja ellentétben áll valamelyik fél jogi
alapelveivel, és különösen, amennyiben az érintett személy alapvető emberi jogai sérelmet
szenvednének. Az adatokat átvevő fél tájékoztatja az azokat szolgáltató felet az átadott információk
felhasználásáról és annak eredményeiről.
(3)	Névvel jelölt adatok csak a vámhatóságok részére és szükség esetén büntetőeljárás céljára az
állami ügyészségi és igazságszolgáltatási hatóságoknak adhatók át. Más személyek vagy hatóságok
ilyen adatokat csak az azokat szolgáltató hatóság előzetes engedélyével szerezhetnek meg.
(4)	Az adatszolgáltató fél ellenőrzi az átadásra kerülő információk pontosságát. Amennyiben a
szolgáltatott információt helytelennek vagy törlendőnek tartja, erről haladéktalanul értesíti az
információkat fogadó felet. Ez utóbbi köteles a korrekciót vagy a törlést végrehajtani.
(5)	Az érintett személy - az aktuális közérdek sérelme nélkül - kérés alapján információkat
szerezhet be a tárolt adatokról és a tárolás céljáról.
56
10.	cikk
Az információk felhasználása
(1)	A megszerzett információk kizárólag e jegyzőkönyv céljaira használhatók fel, más célra az
egyes feleknél csak annak a közigazgatási hatóságnak az előzetes írásbeli hozzájárulásával
használhatók fel, amely az információkat szolgáltatta, és azokra az említett hatóság által
megállapított korlátozások érvényesek.
(2)	Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok be nem
tartása miatt utólag indított bírósági vagy közigazgatási eljárások során történő felhasználását.
(3)	A felek bizonyító irataikban, jelentéseikben és tanúvallomásaikban, valamint a bíróság elé
terjesztett peres anyagaikban és vádirataikban a megszerzett információkat és az e jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban megtárgyalt dokumentumokat bizonyítékként használhatják fel.
11.	cikk
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság tisztviselői engedélyt kaphatnak arra, hogy a megadott engedély
korlátozásainak keretén belül a másik fél joghatóságának területén az e jegyzőkönyv tárgyát képező
ügyekkel kapcsolatban folytatott bírósági vagy közigazgatási eljárásokban szakértőként vagy
tanúként megjelenjenek, és az eljárásokhoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok
hiteles másolatait bemutassák. A megjelenésre irányuló kérelemben konkrétan meg kell jelölni,
hogy milyen ügyben és milyen cím vagy képesítés alapján hallgatják meg a tisztviselőt.
12.	cikk
A jogsegély költségei
A felek lemondanak egymással szemben az e jegyzőkönyv alapján felmerülő költségek
megtérítésére vonatkozó minden igényről, kivéve - indokolt esetben - a nem közszolgálathoz
tartozó szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit.
13.	cikk
Végrehajtás
(1)	E jegyzőkönyv kezelésére az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai, és -
indokolt esetben - egyrészt a tagállamok vámhatóságai, másrészt Oroszország központi vámszervei
kapnak megbízást. Ezek döntenek az adatvédelmi szabályok figyelembevételével a jegyzőkönyv
alkalmazásához szükséges minden gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről. Az Együttműködési
Tanács részére ajánlásokat tehetnek e jegyzőkönyv általuk indokoltnak tartott módosítására.
(2)	A felek konzultálnak egymással, majd ezt követően rendszeresen tájékoztatják egymást a
jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.
14.	cikk
Kiegészítő jelleg
(1)	Ez a jegyzőkönyv kiegészíti, és nem korlátozza az egy vagy több tagállam és Oroszország
között létrejött kölcsönös jogsegély-megállapodások alkalmazását. Nem zárja ki a már megkötött
57
vagy a későbbiekben megkötendő ilyen megállapodások alapján nyújtott átfogóbb kölcsönös
jogsegélyt sem.
(2)	Ezek a megállapodások - a 10. cikk sérelme nélkül - nem érintik a Bizottság illetékes
szervei és a tagállamok vámhatóságai között a Közösség érdekeit szolgáló vámügyek során szerzett
információk közlésére vonatkozó közösségi rendelkezéseket.
ZÁRÓOKMÁNY
Egyrészről
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
azaz az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS
ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET
létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, meghatalmazottjai,
másrészről
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, a továbbiakban: Oroszország, meghatalmazottja,
a mai napon, ezerkilencszázkilencvennégy június huszonnegyedikén az egyrészről az Európai
Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról
szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás — a továbbiakban a „Partnerségi és
Együttműködési Megállapodás” — aláírása céljából Korfun megtartott találkozójukon a következő
szövegeket fogadták el:
Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, a mellékleteivel és az alábbi jegyzőkönyveivel
együtt:
1.	jegyzőkönyv a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról
2.	jegyzőkönyv a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási
segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja elfogadták
az alábbiakban felsorolt és e záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatok szövegeit:
Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban
58
Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésével
kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkének a) és g) pontjával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a 30. cikk b) pontjában és a 45. cikkben szereplő „ellenőrzés” fogalmának
meghatározásával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával
kapcsolatban a kikötők megnyitásáról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával
kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének (2.2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja ugyancsak
tudomásul vette a záróokmányhoz csatolt alábbi levélváltásokat is:
Levélváltás a megállapodás 22. cikkével kapcsolatban
Levélváltás a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban
Oroszország meghatalmazottja tudomásul vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező
nyilatkozatokat:
Közösségi nyilatkozat a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban
Közösségi nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja tudomásul
vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező nyilatkozatokat:
Oroszország nyilatkozata a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban
Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro.
Udferdiget i Corfu den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems.
59
Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.
'Eyivs Ginv KépKupa, gti^ síkogi TÉGGspi^ Iouvíou xíXia svviaKÓGia svsv^vxa TÉGGspa.
Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-
four.
Fait a Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.
Fatto a Corfu, addi ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro.
Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.
Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
COBEPfflEHO HA KÜPOY ABA^AT'L HETBEPTOrü HTOHS TLICSHA ^B^TLCOT
AEB^HOCTQ HETBEPTOrO rO^A
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Pa Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EX^nviK^ Anp-OKpana
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar cheann Na hÉireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europaischen Gemeinschaften
ria Tiq EupronaiKÉ^ KoivórnTs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
3A POCCHHCKYro OEflpPAUHTO
Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban
A III. cím és a 94. cikk alkalmazásában a GATT rövidítés alatt az 1947-ben Genfben aláírt,
módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény az e megállapodás aláírásának
időpontjában alkalmazott módon értendő, amennyiben a felek a 90. cikk alapján létrehozott
Együttműködési Tanács keretében ettől eltérően nem állapodnak meg.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 10. cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem
vonatkoznak a fejlesztésre és humanitárius célokra nyújtott pénzügyi kölcsönök és hitelek, az
Oroszország és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között megkötött műszaki és
humanitárius segítségnyújtási megállapodások alapján Oroszország területére irányuló
behozatal feltételeire, amennyiben ezek az országok vagy nemzetközi szervezetek az ilyen
behozatalra különleges elbánást igényelnek.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban
Az árukereskedelemről szóló III. cím 12. cikke foglalkozik az átmenő forgalom kérdésével. A
felek megállapodnak, hogy a 12. cikk kizárólag az áruk átmenő forgalmának szabadságával
foglalkozik. Ez megfelel a GATT szokásos gyakorlatának. Az átmenő forgalom kérdése a 43.
cikkben jelzett szállítási megállapodásokról szóló jövőbeni tárgyalások tárgyát képezheti.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban
A Közösség és Oroszország kijelenti, hogy a védzáradék (17. cikk) szövege nem garantálja a
GATT biztonsági elbánását.
60
Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak, hogy a 18. cikk és a következő bekezdés rendelkezései sem
szándékosan, sem ténylegesen nem lassítják, gátolják vagy akadályozzák a felek dömping- és
szubvencióellenes vizsgálataival kapcsolatos megfelelő jogszabályaiban előírt eljárásokat.
A felek megállapodnak abban, hogy - jogszabályaik és gyakorlatuk sérelme nélkül - a rendes
érték megállapításakor minden szempontból kellő figyelmet fordítanak - minden esetben
érdemben — arra, ha az ügyben szereplő gyártók természetes komparatív előnyöket tudnak
felmutatni az olyan tényezőket illetően, mint a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a gyártási
folyamat, a gyártás vevőkhöz való közelsége és a termék különleges tulajdonságai.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia
bekezdésével kapcsolatban
A Közösséget illetően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett jogszabályok és
rendelkezések többek között magukban foglalják az Európai Atomenergia-közösséget
létrehozó szerződést és annak szabályzatai - különösen azon szövegek rendelkezéseinek -
végrehajtását, amelyek az Euratom Ellátási Ügynökségének és az Európai Közösségek
Bizottságának jogait, hatásköreit és feladatait határozzák meg.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak, hogy a „családtagok” fogalom az érintett befogadó ország nemzeti
jogszabályaiban megfogalmazottak szerint értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban
A felek biztosítják, hogy a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása a tagállamok illetve
Oroszország törvényeivel és rendeleteivel összhangban, a bonni ESZAK-konferencia záró
dokumentuma elveinek megfelelően, különösen az üzletemberek tagállamok és Oroszország
területére történő azonnali belépése, az országban való tartózkodása és mozgása
megkönnyítése érdekében történjen. Ezek a szándékok különösen a 32. cikkben említett
kulcsfontosságú munkatársakra, valamint a 37. cikkben említett határokon átnyúló
szolgáltatások eladóira vonatkoznak, és biztosítják, hogy a közigazgatási eljárások ne
semmisítsék meg vagy károsítsák a tagállamok részére a megállapodás fenti cikkei alapján
járó kedvezményeket.
A felek egyetértenek abban, hogy ebben az összefüggésben fontos elemet jelent a tagállamok
és Oroszország között a visszafogadás engedélyezéséről szóló megállapodás időben történő
megkötése.
Az Együttműködési Tanács rendszeresen vizsgálja a helyzet fenti területeken elért fejlődését.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban
A felek - az 50. és 51. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - megállapodnak, hogy a 28.
cikk (1) és (4) bekezdésében említett „...jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban”
szöveg azt jelenti, hogy az egyes felek a 30. cikkben meghatározott leányvállalatok és
fióktelepek alapítása révén azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok alapítását, hogy
ezek a jogszabályok és rendelkezések nem teremtenek kedvezőtlenebb elbánást eredményező
kikötéseket, mint amilyenben bármely harmadik ország vállalatai, illetve fióktelepei
részesülnek.
61
A felek - a 3. és 4. mellékletekben felsorolt kikötések, valamint az 50. és 51. cikk
rendelkezéseinek sérelme nélkül — megállapodnak, hogy a 28. cikk (2) és (3) bekezdésében
említett „...jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban” szöveg azt jelenti, hogy az
egyes felek azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok működését a területükön, hogy ezek
a jogszabályok és rendelkezések nem teremtenek a másik fél vállalatainak működése
szempontjából kedvezőtlenebb elbánást eredményező új kikötéseket, mint amilyenben saját
vállalataik vagy bármely harmadik ország vállalatainak leányvállalatai részesülnek, attól
függően, melyik a kedvezőbb.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikke (3) bekezdésével kapcsolatban
A felek megerősítik, hogy a 29. cikk (3) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely
Oroszországot megakadályozná abban, hogy olyan új jogszabályokat vagy intézkedéseket
fogadjon el, amelyek a nem közösségi vállalatok Oroszország területén történő alapítására
vonatkozó feltételek tekintetében a saját vállalataiknak biztosított elbánással szemben
megkülönböztetést vezetnek be, vagy súlyosbítják a megkülönböztetést a megállapodás
aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban
A felek megerősítik annak fontosságát, hogy biztosítani kell azt, hogy a 30. cikk a) és g)
pontjában említett engedélyek megadása
-	olyan objektív és átlátható kritériumok alapján történjen, mint a szolgáltatások
nyújtására való alkalmasság és a képesség,
-	ne jelentsen nagyobb terhet, mint amennyire a szolgáltatás minőségének biztosításához
szükség van,
-	önmagában ne jelentse a szolgáltatás nyújtásának korlátozását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke a) és g) pontjával kapcsolatban
A 30. cikk a) pontjának második alpontja és g) pontjának második alpontja figyelembe veszi
az e megállapodás keretében megállapított pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés sajátos
voltát, és nem érinti az „alapítás” és „működés” fogalmainak az e megállapodás céljától eltérő
célokat szolgáló pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazott meghatározását.
Együttes nyilatkozat a 30. cikkének b) pontjában és a 45. cikkében szereplő „ellenőrzés”
fogalmának meghatározásával kapcsolatban
1.	A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az
adott eset tényleges körülményeinek függvénye legyen.
2.	Akkor mondjuk például egy vállalatról, hogy az egy másik vállalat irányítása alatt áll,
és ily módon az említett másik vállalatnak leányvállalata, ha:
-	a másik vállalat közvetlenül vagy közvetve többségi szavazati jogokkal rendelkezik,
vagy ha
-	a másik vállalat jogosult az igazgatási szerv, az irányító szerv vagy a felügyelő szerv
többségének kinevezésére vagy elbocsátására, és egyidejűleg a leányvállalat részvényese vagy
tagja.
3.	Mindkét fél figyelembe veszi, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok nem
kizárólagosak.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával
kapcsolatban
A szárazföldi szállítási módokkal bonyolított áru- és személyszállításra jelenleg érvényben
lévő korlátozások figyelembevételével a felek megállapodnak abban, hogy addig, amíg ezeket
62
a korlátozásokat nem szüntetik meg, a „a tengeri szakasz igénybevételével történő
intermodális szállítási műveletek” kifejezés alatt az említett műveletek szervezése értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban
A 31. cikk rendelkezései lehetővé teszik a felek számára, hogy bármilyen intézkedést
megtegyenek annak megakadályozására, hogy harmadik ország vállalatai az e
megállapodásban biztosított lehetőségek révén kijátszhassák a feleknek az adott harmadik
ország megfelelő területeiken történő cégalapítására vonatkozóan hozott intézkedéseit.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban
Oroszországnak a Közösség részére adott azon magyarázatainak figyelembevételével, hogy a
Közösség vállalatainak oroszországi leányvállalatai és fióktelepei bizonyos tekintetben és
egyes ágazatokra vonatkozólag az orosz vállalatokkal szemben általában alkalmazott,
nevezetesen a nemzeti elbánásnál kedvezőbb elbánásban részesülnek, a felek megállapodnak
abban, hogy amennyiben Oroszország olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek célja a
külföldi vállalatok oroszországi leányvállalataival és fióktelepeivel szembeni elbánás
színvonalának a nemzeti elbánáshoz történő hozzáigazítása, az nem tekinthető Oroszország
azon kötelezettsége megszegésének, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a 34. cikk (1)
bekezdésében foglaltak betartására.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamelyik fél azt a nézetet képviselné,
hogy a másik fél nem értelmezte helyesen a 34. cikk (2) vagy a 38. cikk (3) bekezdésében
említett „lényegesen korlátozóbb” kifejezést, ez a fél a 101. cikkben meghatározott eljáráshoz
folyamodhat.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 35. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett
tevékenységek közé nem tartozik bele a fuvarozói tevékenység.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második
albekezdésével kapcsolatban a kikötők megnyitásáról
Az orosz fél által a külföldi hajók számára nyitott kikötőkre vonatkozóan szolgáltatott
információk alapján a Közösség tudomásul veszi, hogy Oroszország folytatni kívánja a
külföldi hajók számára nyitott kikötők számának növelésére irányuló erőfeszítéseit. Az orosz
fél ugyancsak tudomásul veszi a Közösségnek azt a politikáját, hogy a külföldi hajók számára
nyitott valamennyi kikötő a nemzetközi kereskedelem előtt is nyitott legyen. A felek úgy
ítélik meg, hogy a kikötőknek a külföldi hajók számára való nyitottságának mértéke a
nemzetközi tengeri szállításban a szolgáltatások szabad nyújtásához szükséges feltételek
vizsgálatának lényeges jellemzőjét képezi. Ennek érdekében vállalják, hogy az
Együttműködési Tanács keretében tartandó konzultációk keretében legalább kétévente
felülvizsgálják a külföldi hajók számára nyitott kikötőkkel kapcsolatos helyzetet.
Amennyiben komoly nehézségek merülnek fel a külföldi hajók számára nyitott kikötők
fenntartásában, az a fél, amelynek a területén az érintett kikötő fekszik, tájékoztatja erről a
másik felet; ez utóbbi kérésére konzultációkra kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a
meghozott intézkedések a lehető legkisebb mértékben érintsék a nemzetközi hajózási
szolgáltatások szabad nyújtását.
63
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második
albekezdésével kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról
A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éves
időszak letelte után megfontolják a 39. cikk (2) bekezdése c) pontja második albekezdésének
a tagállamok illetve Oroszország hajózási vállalatai vagy állampolgárai által üzemeltetett,
harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókra történő alkalmazását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban
E megállapodás alkalmazásában a gazdasági integrációs megállapodás a Szolgáltatások
Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény V. cikkében megállapított elvekkel
összhangban álló megállapodást jelenti. E megállapodásnak a szolgáltatási tevékenységektől
eltérő területekre kiterjedő vonatkozásai tekintetében a gazdasági integrációs megállapodás a
GATT szabadkereskedelmi területek vagy vámuniók létrehozásáról szóló XXIV. cikkében
megállapított elvekkel összhangban álló megállapodást jelenti.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban
A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az egyes adott esetek
körülményeitől függ az a kérdés, hogy bizonyos tevékenységek — akár alkalomszerűen is —
kapcsolódnak-e megfelelő területeiken a közhatalom gyakorlásához. Minden egyes esetben
segítséget jelent a fenti kérdés megválaszolásában annak vizsgálata, hogy az ilyen
tevékenységek kapcsolódnak-e:
-	fizikai kényszer alkalmazásának jogához, vagy
-	bírósági feladatok gyakorlásához, vagy
-	kötelező rendeletek egyoldalú hatályba léptetésének jogához.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban
Az a kizárólagos tény, hogy egyes felek természetes személyei számára vízumra van szükség,
más felek természetes személyei számára viszont nem, nem tekinthető úgy, hogy
megsemmisíti vagy károsítja a konkrét kötelezettségvállalások alapján nyújtandó
kedvezményeket.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban (meghatározások)
„Folyó fizetések”
A „folyó fizetések” áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásához kapcsolódó, a szokásos
nemzetközi üzleti gyakorlattal összhangban teljesített fizetések, amelyek azonban nem
terjednek ki azokra az intézkedésekre, amelyek a folyó fizetések és a tőkeügyletek
kombinációjának lényeges alkotóelemei, például a fizetési halasztásokra vagy az előlegekre,
amelyek nem tekinthetők a felek megfelelő jogszabályai kijátszásának ezen a területen.
Ez a meghatározás nem zárja ki azt, hogy Oroszország olyan jogszabályokat alkalmazzon
vagy léptessen hatályba, amelyek meghatározzák, hogy az ilyen fizetéseket azokon az orosz
bankokon keresztül kell lebonyolítania, amelyek az Orosz Föderáció központi bankjától az
ilyen műveletek szabadon átváltható valutákban történő lebonyolítására engedélyt kaptak.
„Közvetlen befektetés”
„Közvetlen befektetés” alatt a vállalatokkal tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából
végzett befektetés, például olyan befektetés értendő, amely az érintett országban a székhellyel
64
nem rendelkezők által vagy külföldön az illető országban székhellyel rendelkezők által a
vállalat vezetésére való hatékony befolyás gyakorlására nyújt lehetőséget:
1.	száz százalékos tulajdonú vállalkozások, leányvállalat vagy fióktelep alapításának
vagy bővítésének, meglévő vállalkozásban száz százalékos tulajdonjog szerzésének;
2.	új vagy már meglévő vállalkozásban való részvétel;
3.	legalább ötéves futamidejű kölcsön révén.
„Szabadon átváltható valuta”
„Szabadon átváltható valuta” alatt a Nemzetközi Valutaalap által ilyen valutának tekintett
valuta értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének 2.2. pontjával kapcsolatban
„Alaptermékek” alatt a GATT által ilyen termékként meghatározott termékek értendők.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon fogalmába különösen beletartozik a szerzői jog, ezen belül a
számítógépes programokra vonatkozó szerzői jog és a hozzájuk kapcsolódó jogok, a
szabadalmak, ipari minták, földrajzi jelölések, többek között a származás jelölése, az
áruvédjegyek és szolgáltatási védjegyek, az integrált áramkörök topográfiái, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról és a know-how-val kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott információk
védelméről szóló Párizsi Konvenció 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni
védelem.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 99. cikkben előírt intézkedéseket nem azzal a céllal
hozzák meg, hogy eltorzítsák az adott piacokon meglévő versenyfeltételeket, és ily módon
védelmet biztosítsanak a hazai termelésnek.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban
A felek felszólítják az Együttműködési Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg azokat
az eljárási szabályokat, amelyek hasznosak lehetnek az e megállapodás keretében felmerülő
viták rendezésénél.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban
A felek a megállapodás 107. cikkében foglalt „kivételesen sürgős eset” fogalmának helyes
értelmezése és gyakorlati alkalmazása céljából közös egyetértéssel megállapodnak abban,
hogy ez alatt a fogalom alatt a megállapodásnak az egyik fél által történő súlyos megsértése
értendő. A megállapodás súlyos megsértése az alábbiakból áll:
a)	a megállapodás olyan megsértése, amelyet a nemzetközi jog általános szabályai nem
szankcionálnak; vagy
b)	a megállapodásnak a 2. cikkben megállapított lényeges elemének megszegése.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy az 107. cikk (2) bekezdésében említett „megfelelő
intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban értendők.
Ha valamelyik fél a 107. cikk (2) bekezdésének megfelelően „kivételesen sürgős” esetben
intézkedést tesz, a másik fél a 101. cikkben előírt eljárásokat alkalmazhatja.
65
Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban
A felek kijelentik, hogy a megállapodás lényeges részét képező emberi jogok tiszteletben
tartására, valamint a kivételesen sürgős esetekre való hivatkozásnak a megállapodásba történő
belefoglalása az alábbiak következménye:
-	a Közösség emberi jogok területén érvényes politikája az 1992. május 11-i tanácsi
nyilatkozattal összhangban, amely a fenti hivatkozásnak a Közösség és az ESZAK-partnerek
közötti együttműködési és társulási megállapodásokba történő belefoglalásáról rendelkezik,
továbbá
-	Oroszország fenti területen érvényes politikája, valamint
-	a két félnek a különösen a Helsinki Záróokmány és a Párizsi charta egy új Európáért
okmányból származó megfelelő kötelezettségekhez való csatlakozása.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban
A felek megerősítik, hogy bár ez a megállapodás a felek közötti kapcsolatokról szóló 1989.
december 18-i megállapodás helyébe lép, a megállapodás nem sérti és más módon sem érinti
az e megállapodás hatálybalépése előtt hozott intézkedéseket vagy a felek között ezen időpont
előtt az 1989. évi megállapodással összhangban kötött megállapodásokat, mégpedig az
említett intézkedések vagy megállapodások tartalmát képező feltételekkel és alkalmazási
időtartamra.
Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban
1.	A felek megállapodnak abban, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a fenti
jegyzőkönyvben előírt, egymásnak nyújtandó haladéktalan segítség érdekében az alábbi
árumozgásokra:
a)	fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és robbantó eszközök mozgása;
b)	valamelyik fél számára jelentős történelmi, kulturális vagy régészeti értékekkel
rendelkező művészeti tárgyak és régiségek mozgása;
c)	a mérgező termékek, valamint a környezetre és a közegészségre veszélyes anyagok
mozgása;
d)	a felek által egyeztetett jegyzékekkel összhangban érvényes nem vámjellegű
korlátozások alá tartozó különleges és stratégiai jelentőségű áruk mozgása.
2.	A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben saját jogrendszereik alapelvei
megengedik, megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrzött
szállítási módszereket az e jegyzőkönyv eljárásaival összhangban általuk elfogadott, közösen
megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján megfelelő alkalmazzák.
3.	A felek megállapodnak abban, hogy megfelelő jogszabályaikkal összhangban minden
szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az e jegyzőkönyv eljárásaival
összhangban általuk elfogadott, közösen megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján az
e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó:
-	minden dokumentumot biztosítsanak,
-	minden határozatról értesítést küldenek
a vonatkozó területeiken székhellyel rendelkező vagy ott alapított címzettek részére. Ilyen
esetben az 5. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
4.	A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megkeresett hatóság nem saját
maga nem járhat el, az a közigazgatási részleg, amelyhez a kérelmet ez a hatóság címezte,
ugyanazon feltételek szerint jár el, mint amelyek a megkeresett hatóságra alkalmazandók.
66
LEVÉLVÁLTÁS
a 22. cikkel kapcsolatban
A.	Oroszország levele
Tisztelt Uram!
E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás 22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban
állapodtunk meg:
Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója
kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi,
hogy a Közösség Oroszországot - különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája
szempontjából - olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más
szállítóktól.
A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és
Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén
tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló
folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.
A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.
A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az
1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes
és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.
Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel
megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban,
hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett
országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú
megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját öltse.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Orosz Föderáció kormánya részéről
B.	A Közösség levele
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettem mai napon kelt alábbi szövegű levelét:
„E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás 22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban
állapodtunk meg:
Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója
kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi,
hogy a Közösség Oroszországot - különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája
szempontjából - olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más
szállítóktól.
A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és
Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén
tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló
folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.
A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.
67
A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az
1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes
és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.
Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel
megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban,
hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett
országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú
megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját öltse.”
Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját ölti.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Európai Közösségek részéről
LEVÉLVÁLTÁS
az 52. cikkel kapcsolatban
A.	Oroszország levele
Tisztelt Uram!
Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem, hogy
az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek oroszországi befektetéseinek,
ezen belül például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből
származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle
nyereség Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának
korlátozása.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját öltse.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Orosz Föderáció kormánya részéről
B.	A Közösség levele
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettem a mai napon kelt alábbi szövegű levelét:
„Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem,
hogy az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek befektetéseinek, ezen belül
például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó
mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség
Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának korlátozása.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját öltse.”
Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos
megállapodás formáját ölti.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Európai Közösségek részéről
68
A Közösség nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban
A Közösség kijelenti, hogy 36. cikkben említett határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás nem
jelenti hallgatólagosan a szolgáltatóknak a szolgáltatás rendeltetési országának területére
irányuló mozgását, sem pedig a szolgáltatás címzettjeinek a szolgáltatás származási
országának területére irányuló mozgását.
A Közösség nyilatkozata az 54. cikkel kapcsolatban
E megállapodás rendelkezései nem sértik az Európai Közösség és tagállamainak a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó hatásköreit.
Oroszország nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban
Oroszország kijelenti, hogy a 36. cikkel kapcsolatos közösségi nyilatkozatban említett
szolgáltatásnyújtók nem tekinthetők olyan természetes személyeknek, akik közösségi vagy
oroszországi vállalatot képviselnek, és akik az adott vállalat megbízásából ideiglenes
belépésre tartanak igényt a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítéséről folyó tárgyalások
lebonyolítása vagy a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó
szerződéskötés céljából.
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás
aláírásáról
A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a
Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királysága, az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség
és az Európai Atomenergia-közösség meghatalmazottjai, valamint az Orosz Föderáció
meghatalmazottja 1994. június 24-én Korfun aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és
azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között partnerség létrehozásáról szóló
Partnerségi és Együttműködési Megállapodást.
Ebből az alkalomból a Francia Köztársaság a következő nyilatkozatot tette:
„A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Orosz Föderációval létrejött Partnerségi és
Együttműködési Megállapodás nem vonatkozik az Európai Közösséget létrehozó szerződés
értelmében az Európai Közösséggel társult tengerentúli országokra és területekre.”
Ezt a nyilatkozatot az Orosz Föderáció tudomására hozták, amely nem emelt ellene kifogást.
Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről
az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv)
e törvénnyel kihirdeti.
69
4. § Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz
való csatlakozásának figyelembevétele céljából
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,	A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,	A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,	A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
KÖZTÁRSASÁG,	AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,	A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,	A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,	A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,	A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,	A FINN KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,	A SVÉD KIRÁLYSÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,	NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
A LETT KÖZTÁRSASÁG,	ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: »tagállamok«, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: »Közösségek«, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel, másrészről
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1994.
június 24-én, Korfun aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban:
megállapodás) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és
figyelembe veszik a megállapodás szövegét, csakúgy, mint az ugyanezen a napon aláírt
záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatoknak, levélváltásoknak és az Orosz Föderáció
nyilatkozatának, valamint a megállapodás 1997. május 21-én kelt, és 2000. október 12-én
hatályba lépett jegyzőkönyvének szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra a
részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
70
szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az
Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Orosz Föderáció saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán kell letétbe
helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv 2004. május 1-jén lép hatályba, amennyiben ezt az időpontot megelőzően
minden jóváhagyó okiratot letétbe helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját
követő első hónap első napján lép hatályba.
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv ideiglenesen 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal
alkalmazandó.
6.	cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum, továbbá az 1997.
május 21-i Partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv cseh, észt,
lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült.
Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz
csatolt dokumentum, továbbá az 1997. május 21-i partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén
nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Luxemburgo, el veintisiete de abril de dos mil cuatro.
V	Lucemburku dne dvacátého sedmého dubna dva tisíce ctyri.
Udfcrdiget i Luxembourg den syvogtyvende april to tusind og fire.
Geschehen zu Luxemburg am siebenundzwanzigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kahekümne seitsmendal aprillil Luxembourgis.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi smá AnpiXíou 5úo xi^iáSs^ TÉGGspa.
71
Done at Luxembourg on the twenty-seventh day of April in the year two thousand and four.
Fait r Luxembourg, le vingt-sept avril deux mille quatre.
Fatto a Lussemburgo, adde ventisette aprile duemilaquattro.
Luksemburga, divi tükstosi ceturta gada divdesmit septitaja aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy balandzio dvidesimt septint^. dien^. Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kétezer-negyedik év április havának huszonhetedik napján.
Maghmul fil-Lussemburgu fis-sebgha u ghoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u erbgha.
Gedaan te Luxemburg, de zevenentwintigste april tweeduizend vier.
Sporz^dzono w Luksemburgu, dnia dwudziestego siódmego kwietnia roku dwa tysi^ce
czwartego.
Feito no Luxemburgo, em vinte e sete de Abril de dois mil e quatro.
V	Luxemburgu dvadsiateho siedmeho apríla dvetisícstyri.
V	Luxembourgu, dne sedemindvajsetega aprila leta dva tisoc stiri.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenáseitsemántená páiváná huhtikuuta vuonna
kaksituhattaneljá.
Som skedde i Luxemburg den tjugosjunde april tjugohundrafyra.
CoBepmeHHO b HroKceMÖypre gBa^ra cegbMoro anpe^a 2004 r.
Europos Bendrj vardu
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria xa Kpáxn M-é^n
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jásenvaltioiden puolesta
PÍ medlemsstaternas vágnar
3a rocygapcTBa-H^eHH
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europciske Fcllesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivóinxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitr europee
Eiropas Kopienu varda
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
PÍ Europeiska gemenskapernas vágnar
3a EBponefícKHe cooö^ecraa
Por la Federación de Rusia
Za Ruskou federaci
For Den Russiske Frderation
Für die Russische Föderation
Venemaa Föderatsiooni nimel
ria xn Pwgik^ OpocnovSía
For the Russian Federation
Pour la Fédération de Russie
Per la Federazione russa
Krievijas Federacijas varda
Rusijos Federacijos vardu
Az Orosz Föderáció részéről
Ghall-Federazzjoni Russa
Voor de Russische Federatie
W imieniu Federacji Rosyjskiej
Pela Federagao da Rússia
Za Ruskú federáciu
Za Rusko federacijo
Venáján federaation puolesta
PÍ Ryska federationens vágnar
3a PoccHHCKyro Oeflepa^Hro
72
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről
az Orosz Föderáció közötti társulást létrehozó partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz
történő csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2.
Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6.	§. A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti társulást létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,	A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,	A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,	A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,	A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
KÖZTÁRSASÁG,	A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,	A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,	ROMÁNIA,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,	A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,	A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,	A FINN KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,	A SVÉD KIRÁLYSÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,	NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
A LETT KÖZTÁRSASÁG,	ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a
továbbiakban: „Közösségek”, amelyek képviseletében
az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság jár el
egyrészről, és
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ
másrészről,
e jegyzőkönyv alkalmazásában a továbbiakban: „a Felek”,
TEKINTETTEL a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz 2007. január
1-jén történt csatlakozására,
FIGYELEMBE VÉVE az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két
új tagállamnak az EU-hoz történő csatlakozása miatt kialakuló új helyzetet, amely
lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti
együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészt az Orosz Föderáció között partnerséget létrehozó partnerségi és
együttműködési megállapodás célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
73
1. cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai,
másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1994. június 24-én írták
alá Korfun, és amely 1997. december 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: „a
megállapodás”), továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és
tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt, annak részét képező
mellékelt záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok, nyilatkozatok és levélváltások
szövegét, valamint az 1997. május 21-i megállapodás jegyzőkönyvét, amely 2000. december
1-jén lépett hatályba, továbbá a 2004. április 27-i megállapodás jegyzőkönyvét, amely 2005.
március 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
3.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Orosz Föderáció hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő rendelkezések
végrehajtásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(2)	Ezt a jegyzőkönyvet aláírása napjától kezdődően hatálybalépéséig ideiglenesen kell
alkalmazni.
5.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege,
továbbá az 1997. május 21-i és a 2004. április 27-i megállapodás jegyzőkönyveinek szövege
bolgár és román nyelven készült.
(2)	Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és a hozzá
csatolt valamennyi dokumentum, továbbá az 1997. május 21-i és a 2004. április 27-i
megállapodás jegyzőkönyveinek más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt,
finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román,
szlovák, szlovén, spanyol, svéd, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
74
CtcraBeHO b HroKceMÖypr Ha gBageceT u TpeTu anpun gBe xu.ragu u cegMa roguHa
Hecho en Luxemburgo, el veintitrés de abril de dos mil siete.
V	Lucemburku dne dvacátého tretího dubna dva tisíce sedm.
Udferdiget i Luxembourg den treogtyvende april to tusind og syv.
Geschehen zu Luxemburg am dreiundzwanzigsten April zweitausendsieben.
Kahe tuhande seitsmenda aasta aprillikuu kahekümne kolmandal páeval Luxembourgis.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gtí^ síkogi xpsi^ ArcpiMou Súo xi^iá5s^ snxá.
Done at Luxembourg on the twenty-third day of April in the year two thousand and seven.
Fait a Luxembourg, le vingt-trois avril deux mille sept.
Fatto a Lussemburgo, addi ventitré aprile duemilasette.
Luksemburga, divi tükstosi septita gada divdesmit tresaja aprili.
Priimta du tükstanciai septint^j^ mefy balandzio dvidesimt treci^. dien^. Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kettőezer hetedik év április havának huszonharmadik napján.
Maghmul fil-Lussemburgu, fit-tlieta u ghoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u sebgha
Gedaan te Luxemburg, de drieentwintigste april tweeduizend zeven.
Sporz^dzono w Luksemburgu dnia dwudziestego trzeciego kwietnia roku dwa tysi^ce
siódmego.
Feito no Luxemburgo, em vinte e trés de Abril de dois mil e sete.
Incheiat la Luxemburg la douazeci Si trei aprilie, anul doua mii Sapte.
V	Luxemburgu dna dvadsiateho tretieho apríla dvetisíssedem.
V	Luxembourgu, triindvajsetega aprila leta dva tisoc sedem.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenákolmantena páiváná huhtikuuta vuonna
kaksituhattaseitsemán.
Som skedde i Luxemburg den tjugotredje april tjugohundrasju.
CoBepmeHO b HroKceMÖypre gBag^Tb TpeTbero anpe^a gBe tmcahu cegbMoro roga.
3a gtp^aBUTe-H^eHKu
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria xa Kpáxn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu panstw czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jásenvaltioiden puolesta
Pa medlemsstaternas vágnar
3a rocygapcTBa-H^eHH
3a EBponefícKaTa oö^hoct
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivórnxs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Communidades Europeias
Pentru Comunitatea Europeana
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pa europeiska gemenskapernas vágnar
3a EBponefícKue cooö^ecraa
3a PycKaTa Oegepa^ua
75
Por la Federación de Rusia
Za Ruskou federaci
For Den Russiske Foderation
Für die Russische Föderation
Venemaa Föderatsiooni nimel
ria Tn PWGtK^ OpOGTCOVŐÍa
For the Russian Federation
Pour la Fédération de russie
Per la Federazione russa
Krievijas Federacijas varda
Rusijos Federacijos vardu
Az Orosz Föderáció részéről
Ghall-Federazzjoni Russa
Voor de Russische Federatie
W imieniu Federacji Rosyjskiej
Pela Federagáo da Rússia
Pentru Federatia Rusa
Za Ruskú federáciu
Za Rusko federacijo
Venáján federaation puolesta
För Ryska Federationen
3a PoccHHCKyro Oeflepa^Hro
76
7.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 3. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
8.	§. A 3. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Jegyzőkönyv
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
a FINN KÖZTÁRSASÁG,
a SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG a továbbiakban: a Közösség,
másrészről
AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ,
TEKINTETTEL az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság 1995. január 1-
jén az Európai Unióhoz, és ezzel együtt a Közösséghez történt csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság az egyrészről az Európai
Közösségek és tagállamai, másrészről az Oroszországi Föderáció között 1994. június 24-én
Korfuban aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás)
szerződő felei, a Közösség többi tagjához hasonlóan elfogadják, illetve tudomásul veszik az
Oroszországi Föderációnak az ugyanezen napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes
nyilatkozatai, levélváltásai és nyilatkozata szövegét.
77
2. cikk
A megállapodás, a záróokmány és az ahhoz csatolt valamennyi dokumentum finn és svéd nyelven
készült. A fenti dokumentumok e jegyzőkönyv [2] mellékletét képezik, és a megállapodás, a
záróokmány és az ahhoz csatolt valamennyi dokumentum más nyelven készült szövegeivel
egyformán hitelesek.
3.	cikk
A jegyzőkönyv két-két példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, orosz,
portugál, spanyol, valamint svéd nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
4.	cikk
A jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
Ez a jegyzőkönyv azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik
egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.
Hecho en Bruselas, el veintiuno de mayo de mil novecientos noventa y siete.Udferdiget i Bruxelles
den enogtyvende maj nitten hundrede og syvoghalvfems.Geschehen zu Brüssel am
einundzwanzigsten Mai neunzehnhundertsiebenundneunzig.'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^ síkogi pia
Maíou xíXia svviaKÓGia svsvnvra smá.Done at Brussels on the twenty-first day of May in the year
one thousand nine hundred and ninety-seven.Fait a Bruxelles, le vingt et un mai mil neuf cent
quatre-vingt-dix-sept.Fatto a Bruxelles, addi ventuno maggio millenovecentonovantasette.Gedaan te
Brussel, de eenentwintigste mei negentienhonderdzevenennegentig.Feito em Bruxelas, em vinte e
um de Maio de mil novecentos e noventa e sete.Tehty Brysselissá
kahdentenakymmenentenáensimmáisená	páiváná	toukokuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáseitsemán.Som skedde i Bryssel den tjugoförsta maj
nittonhundranittiosju.
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgieFür das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franstalige Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische Region und
die Region Brüssel-Hauptstadt.
Pa Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EMnviK^ AnpoKpaTía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar ceann na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
78
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolestaFör Republiken Finland
För Republiken Finland
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades EuropeasFor De Europ^iske F^llesskaberFür die Europáischen
Gemeinschaftenria xi^ EupronaiKÉ^ KoivórnTS^For the European CommunitiesPour les
Communautés européennesPer le Comunita europeeVoor de Europese GemeenschappenPelas
Comunidades EuropeiasEuroopan yhteisöjen puolestaFör Europeiska gemenskaperna
9.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
79
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam között
létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a harmadik állam
között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött Jegyzőkönyvvel
csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok nevében is a Tanács jár el,
ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is erősíti meg, ebből kifolyólag
belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt
Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L.
törvény alapján törvénnyel ki kell hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és
Románia csatlakozásával újból módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén
ki kell hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás (a
továbbiakban: a Megállapodás) valamint az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai,
másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai
Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről szóló (2006-ban módosított és helyesbített)
jegyzőkönyv (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az Európai Közösségek és
azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti társulást létrehozó partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz
történő csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv),
valamint az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt
jegyzőkönyv (a továbbiakban: 3. Jegyzőkönyv; együtt: jegyzőkönyvek) kihirdetése. Az ezt
magában foglaló javaslatot jelen törvényjavaslat mellékletét képzi.
Oroszország az Európai Unió kiemelt, stratégiai jellegű partnere, amely külön kezelendő a Keleti
Szomszédságpolitikától és a Keleti Partnerségtől, tekintve, hogy Oroszország politikai-gazdasági
súlyára, rendkívül fontos energiaellátó-szerepére, illetve arra, hogy nincsenek EU-társulási, sem
csatlakozási ambíciói. Az EU távlati célja volt olyan stratégiai partnerség létrehozása
Oroszországgal, amely a közös értékek - emberi jogok, demokrácia és jogállamiság, piacgazdaság -
tiszteletben tartásán alapul. A tagállamok többsége által képviselt álláspont szerint Oroszországot
nemzetközi súlya és jelentős energiahordozó-készletei miatt távlatilag közelíteni kell Európához,
lehetőleg minden kölcsönös előnyökkel kecsegtető területen együttműködésre törekedve. Emellett
ugyanakkor az EU továbbra is kritikusan viszonyul az oroszországi fejlődés anomáliáihoz, az egyes
EU-tagállamok és a szomszédos államok iránt folytatott politikájához.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM). Ilyen
Megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt Szovjetunió
utódállamaival, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország, Grúziával, Üzbegisztánnal,
Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben az Orosz Föderációval kötött. Ezeket a
megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a Közösség és a tagállamok. A PEM-ek
80
elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg, illetve a gazdasági és kereskedelmi
együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi, hogy azt
fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a PEM-ek
megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már megkezdődött a
politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön egy
társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog és az
emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok letelepedésének, illetve a
szolgáltatások nyújtásának szabályairól. Ezt követik az intézményi, általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás XI. Címből, 112 cikkből, 10 mellékletből és 2 jegyzékből, egy Záróokmányból, 33
együttes nyilatkozatból, 2 levélváltásból, 2 Közösségi és 1 orosz nyilatkozatból áll.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet töltenek
be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd
intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és a segítik
a kapcsolatok elmélyítését.
A törvényjavaslat részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is elválaszthatatlan
részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
81
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3., 5. és 7. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében
törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a Megállapodás
kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4., 6. és 8. §-hoz
A Megállapodás XI. Címből, 112 cikkből, 10 mellékletből és 2 jegyzékből, egy Záróokmányból, 33
együttes nyilatkozatból, levélváltásból, 2 Közösségi és 1 orosz nyilatkozatból áll.
A megállapodás céljainak lefektetése az I. Címet megelőző 1. cikkben kodifikáltatott, így az I. Cím
első bekezdése a 2. cikkel indul. A Megállapodás célja az 1. cikk szerint: olyan megfelelő keret
biztosítása a felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetővé teszi a közöttük fennálló szoros
kapcsolatok fejlesztését, a kereskedelem és a befektetések, gazdasági kapcsolatok támogatása, az
oroszországi demokrácia és szabadságjogok erősítése, Oroszország fokozottabb integrációja az
európai együttműködésbe, valamint egy szabadkereskedelmi övezet jövőbeni létrehozása
Oroszország és az EK között.
Az I. Cím (2-5. cikk) az együttműködés Általános elveit szabályozza (a demokrácia, a nemzetközi
jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, együttműködés a jószomszédi kapcsolatok szellemében
és az azerbajdzsáni változó viszonyok függvényében.)
A II. Cím (5-9. cikk) a Politikai párbeszéd intézményi formáit rögzíti.
III.	Cím (9-22. cikk): Áruforgalom. Rögzíti a Felek közötti áruforgalom jogi alapjait, valamint azt,
hogy a Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják. Szabad
árutovábbítás elvének tiszteletben tartása, hivatkozás a GATT V. cikkére, rendelkezés a különböző
áruk továbbításának szabályaira.
IV.	Cím (23-51. cikk): Az üzleti vállalkozásokat és a befektetéseket érintő rendelkezések. I.
Fejezet: Munkafeltételek, II. Fejezet: A vállalatok működésére és alapítására vonatkozó feltételek,
III.	Fejezet: Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtások, IV. Fejezet: Általános rendelkezések.
V.	Cím (52. cikk): Fizetések és tőke. Rögzíti a kereskedelmi tranzakciók kiegyenlítése, illetve a
befektetésekkel kapcsolatos alapszabályokat.
VI.	Cím (53-55. cikk): Verseny; a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, jogalkotási
együttműködés. Rögzíti a szakértők cseréjét, a korai tájékoztatást, különösen a vonatkozó
jogszabályokról, képzési tevékenységek, szemináriumok szervezését, illetve a támogatás
biztosítását a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
VII.	Cím (56-83. cikk): Gazdasági együttműködés. Rögzíti, hogy az együttműködés Oroszország
gazdasági reformjához és fellendüléséhez, valamint fenntartható fejlődéséhez járul hozzá. Az egyes
cikkek konkrét gazdasági szektorok együttműködését kodifikálják - ipari együttműködés,
közbeszerzés, építőipar, beruházás fejlesztés és -védelem, bányászat és nyersanyagok, tudományos
és műszaki együttműködés, oktatás és képzés, kis- és középvállalkozások, monetáris politika stb.
82
VIII.	Cím (84. cikk): Együttműködés az illegális tevékenységek megakadályozására. Az
együttműködés az illegális migráció, a gazdasági bűncselekmények, a korrupció, ipari hulladékok
kereskedelme, kábítószer-kereskedelem stb. megelőzésében valósul meg.
IX.	Cím (85. cikk): Kulturális együttműködés. Felöleli az információ- és tapasztalatcserét a
műemlékek megőrzésében és védelmében, a kulturális cserét a kultúra területén működő
intézmények, művészek és egyéb személyek között.
X.	Cím (86-89): Pénzügyi együttműködés. A támogatás a TACIS-program keretében valósul meg,
célja Oroszország gazdasági átalakulásának meggyorsítása.
XI.	Cím (90-112. cikk): Intézményi, általános és záró rendelkezések. A megállapodás
végrehajtására a Felek miniszteri szintű Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely éves
rendszerességgel ülésezik. A felek továbbá Parlamenti Együttműködési Bizottságot hoznak létre. A
Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport
létrehozásáról, valamint a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi
segítségnyújtásról, amely 14 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül a felek segítenek egymásnak
a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a vámjogszabályokat sértő
tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A Jegyzőkönyv alkalmazásában
illetékes közigazgatási hatóságoknak a jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást
kell alkalmazniuk. A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes
jogsegélyről, a kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtás korlátait, megjelölve a jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről az Orosz
Föderáció központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 14. cikk szerint a jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös segítségnyújtási
megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és az Orosz Föderáció között került vagy
kerülhet megkötésre. Az Orosz Föderáció és az Európai Unió egy vagy több tagállama között
létrejött kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi
rendelkezéseket, amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a
tagállamok vámhatóságai között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett
információk közlését szabályozzák.
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz kiegészítő
jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási
Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai Unió tagállamai nevében
az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött az Orosz Föderációval, amely révén az Európai
Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az
Európai Közösségek és a tagállamok, valamint az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és
együttműködési megállapodásnak. Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság
a Megállapodásban részes féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv
kihirdetése. Az 1. Jegyzőkönyvet Oroszország, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. április 24-án írták alá, az 2005. március 1-től hatályos. Az 1.
Jegyzőkönyvet 2006-ban helyesbítették, az előterjesztés már a helyesbített szöveget tartalmazza.
83
Továbbá, mivel Bulgária és Románia csatlakozásával újabb módosításra került sor a
megállapodásban, szükséges a két új tagállam csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv
kihirdetése is, melyet 2007. április 23-án írtak alá és 2008. május 1-től hatályos.
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok
a Partnerségi és Együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott intézményi
változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a
megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai
Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 4. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 5. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 7.
cikk a nyelvi változatokról szól.
A 2. Jegyzőkönyv nagyban követi az 1. Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária az euro-mediterrán megállapodás
részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk pedig a
lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését rendezi, míg a 6.
cikk a nyelvi változatokról szól.
Indokoltnak tartjuk továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv kihirdetését is, mely az Osztrák Köztársaság, a Finn
Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozását tartalmazza.
A 9. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó, melyek már
hatályban vannak, így annak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a 9. § alapján a
törvény a kihirdetést követő 8. napon hatályba lép.
84