﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1479. számú
törvényjavaslat
r	••	• i f	r i ••	r	1	r i	f. r r r 1
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. október
2
2010. évi ....törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az ennek hatálybalépéséről és
végrehajtásáról rendelkező' 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása
1.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 270. § (1)-
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron, egyéb,
külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön és hitelkövetelésen az erre irányuló
szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog
vagy más követelés, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(2)	Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya
egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a
kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán,
értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik
személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is, hitelkövetelés esetén az azt tanúsító, illetve
érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezésre bocsátását. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a
nyújtott biztosítékra a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(3)	Ha az óvadék tárgya nem hitelkövetelés, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult
használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal
való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé
válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az
óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.”
(2) A Ptk. 270. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog
megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti, ebben az esetben az egyenértékű fedezet
az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. Ha az óvadék tárgya hitelkövetelés, és azt a jogosult
kielégítési jogának megnyílta előtt a kötelezettnek teljesítik, a kötelezett a (7) bekezdés szerinti
kiegészítő biztosíték nyújtására köteles.”
2.	§
A Ptk. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kielégítési joga megnyílásakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék
tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan
jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral
rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi
eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek
szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták.
Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba
adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék.”
3
3.	§
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű
rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és e §-t megelőzően
kiegészül a következő alcímmel:
„Óvadék
[A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdéséhez]
49. § (1) Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely
hitelintézettel - ideértve a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében felsorolt, valamint a 4 cikk 1. pontját
átültető EGT-állam jogszabályai szerint hitelintézetnek minősülő pénzügyi intézményeket is -
kötött kölcsönszerződésből származik.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel
szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy
joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.”
4.	§
A Ptké. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
„(A Ptk. 270-271. §-ához)
83/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvény 1-3. §-
ával megállapított Ptk. 270. § (1)-(3) és (6) bekezdését, 271. § (1) bekezdését és e törvényerejű
rendelet 49. §-át a hatálybalépésüket követően kötött, óvadék alapítására irányuló szerződésekre
kell alkalmazni.”
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
5.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 22. pont c) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
22.	nettó árbevétel:)
„c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a
befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb
biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási
állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének
árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az
életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel,
valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként
elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak
visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének
nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési
célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,”
4
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
6. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában) :
„a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a
közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-
társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az
európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek
központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az
Európai Unió területén található;”
7. §
A Cstv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék,
valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában
meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az
egyik fél vagy mindkét fél
a)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK
irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti
közszektorbeli intézmény, vagy
b)	a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a
Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi
intézmény,
c)	EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének
megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2.
cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d)	EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK
irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás,
e)	EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK
irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,
f)	EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács
2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító,
g)	EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam
jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a
továbbiakban: ÁÉKBV),
h)	ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i)	EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK
irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti központi
szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.”
5
8. §
A Cstv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti
visszakövetelési jog)
„b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való
helyettesítése és a Ptk. 270. § (7) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”
9.	§
A Cstv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A járadékjellegű követelések tekintetében az államot az államháztartásért felelős miniszter
képviseli.”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
10.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár az (1) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult
a)	- törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom
lebonyolítását is, valamint
b)	elektronikus pénz kibocsátására.”
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
11. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 21. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően
nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha
annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(2)	A Hpt. 79. § (2) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy
ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem
haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. §-ának (1)
bekezdésében meghatározottakon túlmenően -
a)	az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és
pénzkölcsönnél,
6
b)	az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a
cél ország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
„Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint
legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a
hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,
c)	az Eximbank által külföldi vevőnek nyújtott és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és
pénzkölcsönnél,
d)	a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a
Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a
biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.”
12. §
Az Eximtv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a szavatoló tőke kiszámítása során
az e törvény - 2009. december 31-én hatályos - 20. § (1) bekezdése szerinti, 2009. december 31-én
fennálló hitelt és kötvényt azok lejáratáig járulékos tőkeelemként vehet figyelembe.”
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
13.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„d) az (5) bekezdés, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. §
(5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2.
számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási
tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-
kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni
kell;”
(2)	A Hpt. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. § és 218. § hatálya az
államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és
szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége
tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy
elektronikus pénz kibocsátóját említenek, azon a kincstárt is érteni kell.”
14.	§
(1)	A Hpt. 3. § (1) bekezdés e)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek,
egyidej űleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
7
(Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg
devizában, valutában:)
„e) elektronikus pénz kibocsátása;
f)	olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk,
váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül
pénzforgalmi szolgáltatásnak;
g)	kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
h)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel
saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
i)	pénzügyi szolgáltatás közvetítése;”
(2)	A Hpt. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői
alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a
Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.”
(3)	A Hpt. 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére
a)	a hitelintézeten, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,
b)	a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény
erejénél fogva
jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).”
15.	§
A Hpt. 4. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:)
„k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,
l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését”
(folytathat.)
16.	§
A Hpt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi
szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a
nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást),
valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.”
17.	§
A Hpt. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzügyi vállalkozás)
8
„a) az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban, valamint az 5. §
(2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást,
illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végzi, illetve”
18.	§
A Hpt. 6/B. §-át követő alcím, valamint 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
6/C. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben
foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység [3.
§ (1) bekezdés e) pontja] végzésére.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a 6/D. §-ban foglalt korlátozással
kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására
kaphat engedélyt. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatást
nyújt, úgy ezen tevékenysége vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a
pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(4)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához
vagy a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult az
elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb,
szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint a fizetési rendszer működtetése
tevékenység végzésére kaphat engedélyt.
(5)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb
üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más
pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.”
19.	§
A Hpt. a következő 6/D. §-sal egészül ki:
„6/D. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett - a 2. számú melléklet I.
Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti - pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele
számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:
a)	a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és
kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
b)	nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése
céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
c)	a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
d)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben
meghatározott követelményeknek.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201-211. § és a
fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően
alkalmazandóak.”
20.	§
A Hpt. a 6/D. §-t követően a következő alcímmel és 6/E. §-sal egészül ki:
9
„Közvetítő
6/E. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően
a)	a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
aa)	kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi
intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi
szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy
ab)	ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény
csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása
vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy
ac)	pénzforgalmi közvetítői tevékenységként (a továbbiakban: pénzforgalmi közvetítő)
végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy
b)	a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
ba)	kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi
szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy
bb)	ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi
szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy
bc)	alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz)
végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).
(2)	Közvetítővel - ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót - pénzügyi szolgáltatás
közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen
ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel
jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló
további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.
(3)	A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e
törvényben meghatározott engedélyével végezheti.
(4)	A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi
intézménytől és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.
(5)	A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi
intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített
számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és
felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a
közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és
az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.”
21. §
(1)	A Hpt. 8. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti
hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként,
alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt
felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió
másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként
működhet.
10
(2)	A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre,
elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi
intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó
törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi
intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi
rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában
működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó
intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar
Köztársaság területén létesíti.”
(2) A Hpt. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy
szövetkezetként működhet.”
22. §
A Hpt. 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legalább százmillió forint induló tőkével
alapítható.”
23.	§
A Hpt. 13/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának
működtetéséhez, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásának
működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, amennyiben a kiszervezés megkezdését
legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.
(2)	A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a
kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen
kívüli ellenőrzéséhez.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának
működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése
a)	nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény vagy az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem
befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél
felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,
c)	nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez
szükséges feltételek teljesítésében, valamint
d)	nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez
a pénzforgalmi intézményként vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési
engedély megadását kötötték.
11
(4)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának
működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi
intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a
könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.
(5)	A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az
elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden
olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a
pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása vagy az elektronikus-pénz kibocsátó intézmény
elektronikus pénz kibocsátása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen
csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai, elektronikuspénz-kibocsátási
tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.
(6)	A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a
kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi
feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek és
az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére,
amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6)
bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a
tevékenység kiszervezését megtilthatja.”
24. §
(1)	A Hpt. 13/D. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek és a pénzforgalmi intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában
megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles)
„e) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak
alkalmazását előmozdító, a 69/B-6/E. §-ban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási
politikát és gyakorlatot megvalósítani.”
(2)	A Hpt 13/D. § (3) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:)
,f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva
a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására,
mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-
allokációs eljárásokat is,”
(3)	A Hpt. 13/D. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:)
„g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél
a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a
hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő
hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben
tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben.”
(4)	A Hpt. 13/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:
a)	a hitelintézet igazgatósága kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra;
b)	az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a hitelintézet méretével,
tevékenységének összetettségével és körével, az igazgatóság által meghatározott kockázatvállalási
limitjeivel, valamint a hitelintézetnek az Európai Unió azon tagállamaiban betöltött rendszerszintű
fontosságával, amelyekben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez;
c)	a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon
követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a
mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható
pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is;
d)	a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten
kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint
figyelembe veszi
da)	azt a személyt, akinek az eszköz a birtokában van,
db)	azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban, vagy számlán szerepel,
dc)	az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri
azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,
dd)	azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon
felhasználható eszközök Európai Unió tagállamai közötti és harmadik országokba történő esetleges
átruházására vonatkoznak;
e)	a hitelintézetnek likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a
megfelelő limitrendszert, a különféle stressz-eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási
többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle
finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer -
felülvizsgál;
f)	a hitelintézet igazgatóságának a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre
vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembe vételével is át kell tekintenie, és legalább évente
egyszer felül kell vizsgálnia a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó
feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre
és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel
összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást
nyújt;
g)	a hitelintézetnek eltérő időtávok és stressz-események figyelembevételével kell felmérnie az
intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek
lehetséges hatásait;
h)	a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban
meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell
igazítania;
i)	a hitelintézetnek az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és
végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vészhelyzeti tervekkel kell rendelkeznie, amelyeket az f)
pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján rendszeresen tesztelni és frissíteni kell.”
(5)	A Hpt. 13/D. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézetnek, ha az értékpapír
előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel kell rendelkeznie a
terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.”
25. §
13
A Hpt. a következő 15/B. §-sal egészül ki:
„15/B. § A Felügyelet engedélye szükséges elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
b)	elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének
módosításához,
c)	vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
d)	fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,
e)	alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő
visszafizetéséhez,
f)	alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben
kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.”
26. §
(1)	A Hpt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.”
(2)	A Hpt. 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére
-	a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény (a
továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor
kaphatja meg, ha igazolja, hogy)
„b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben feltüntetett
-	főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, és a főtevékenység
ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”
27.	§
A Hpt. 18/A. §-át megelőző alcím, valamint 18/A. és 18/B. §-a helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének
engedélyezése
18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:
a)	a kérelmező működési tervét, amely pénzforgalmi intézmény esetében tartalmazza a végezni
kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény esetében pedig a
végezni kívánt elektronikuspénz-kibocsátást és pénzforgalmi szolgáltatást is,
b)	középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet,
a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
c)	igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,
d)	az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban, illetve a 87/P. §-ban foglalt
feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas
informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói
igazolást is,
14
e)	a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a
kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,
f)	a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,
g)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó
szabályzatokat, eljárásrendeket,
h)	a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és
működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
i)	ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet
tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,
j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének
leírását,
k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott
azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
l) a kérelmező létesítő okiratát,
m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással
egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a
pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
o)	a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga
szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező központi
hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,
q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni
kötelezettségei vannak,
r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés d), e), h)-j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon
auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe
vevők, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében az elektronikuspénz-birtokosok érdekeinek
védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát
biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.
(3)	Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási, valamint elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre
jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a)	a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását,
c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti
hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben
nincs tartozása,
d)	a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
működését,
e)	természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
15
f)	nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát,
harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése
(nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
g)	nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes
leírását,
h)	nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli
törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
i)	a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros
kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik
országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,
j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátásra
jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi, illetve
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített
főirodában történik.
(5)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet
megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg
nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.
(6)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában
meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.
18/B. § (1) Ha pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, köteles azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését
követő öt munkanapon belül bejelenteni.
(2)	Pénzforgalmi intézménynek pénzügyi szolgáltatás közvetítését, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek elektronikus pénz kibocsátása elősegítésének közvetítését és visszaváltását kizárólag
az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti
nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban foglaltaknak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a pénzforgalmi közvetítő 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b)	annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás
nyújtásához, illetve az elektronikus pénz kibocsátásának közvetítéséhez és visszaváltásához
szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
c)	a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a
feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi
közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti
könyveket,
d)	a pénzforgalmi közvetítő - amennyiben a 2. számú melléklet I. Fejezet 12.3 alpontjának b)
pontja szerinti közvetítést végez, és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti
egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult - a Pmt. vonatkozó szabályzatait,
eljárásrendjét,
16
e)	a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy
személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási
szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással
egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
f)	természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi
hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
g)	nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál
nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba
vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető
állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,
h)	teljes bizonyító erej ű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a
pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a
pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét vagy az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátása elősegítésének közvetítését és az
elektronikuspénz-visszaváltási tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában kívánja,
megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítővel végezni.
(5)	A Felügyelet megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a (3)
bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a
hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.
(6)	A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe
vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes
felelősséggel tartozik.
(7)	A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a
Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási
szerződés módosítását.
(8)	A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítőt törli a nyilvántartásból, ha
a)	a pénzforgalmi közvetítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,
b)	a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
c)	a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.
(9)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi
közvetítő útján.”
28.	§
A Hpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott
esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési
kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti a
közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti
könyveket.”
29.	§
A Hpt. 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő
esetekben:)
17
„h) részjegy névértékének, az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának
megváltoztatása.”
30.	§
A Hpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat
hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás
befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel
olvadhat össze.”
31.	§
A Hpt. 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező
a)	az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással
rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,
c)	által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre
vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony
ellátását,
d)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet
rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező
nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-
kibocsátási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
32.	§
A Hpt. 30/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha
a)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
b)	a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseknek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg az
elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
c)	olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az
ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,
d)	vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
e)	a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét
visszaadja,
f)	a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan
tevékenységet folytat.
(2)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha
18
a)	a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre
jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
b)	a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon
keresztül nem folytat tevékenységet.”
33.	§
A Hpt. 32. §-át megelőző alcím, valamint 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélyéhez
kapcsolódó különös rendelkezések
32.	§ (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a
tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban
meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, úgy a változás
bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított kettő munkanapon belül a
Felügyeletet erről írásban tájékoztatja.
(2)	A Felügyelet a - 6/A. § (2)-(4) és 6/C. § (2) és (4) bekezdésén kívüli - egyéb üzleti
tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek
előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységétől, illetve
elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze,
amennyiben ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő
átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja
a)	a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi
megbízhatóságát, vagy
b)	a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állomány-átruházásra vonatkozó
szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.”
34.	§
A Hpt. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha
tevékenysége folytatására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni, köteles
azt a Felügyeletnek bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény
vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
b)	a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,
c)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó
dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az
elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény
vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott
követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az
Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény
vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású
személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt
19
szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel vagy
elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.”
35.	§
A Hpt. 32/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha
tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik
végezni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak
a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény
vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott
követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az
Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény
vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről.”
36.	§
A Hpt. 32/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról
tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi
intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik
létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a
pénzforgalmi intézményt vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a folytatni kívánt
tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos
tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikus pénz
kibocsátásának szabályairól.
(2)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik
tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével
kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és
megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely
szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.”
37.	§
A Hpt. a 32/H. §-t követően a következő alcímmel és 32/I-32/J. §-okkal egészül ki:
„Rendszerszinten jelentős fióktelep
32/I. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában
fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet konszolidáló felügyeleti
hatósága, akkor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a
Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős
fióktelepnek minősítheti.
20
(2)	A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vétele mellett
alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti az Európai Unió másik tagállamának
hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet
székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen
rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.
(3)	A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen
az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a)	a fióktelep adott tagállambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a
kettő százalékot,
b)	a hitelintézet tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna
az adott tagállam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,
c)	az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott tagállam banki
vagy pénzügyi rendszerében.
(4)	A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás
keretében határozatot hozzanak.
(5)	Ha a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás
keretében nem hoznak határozatot, akkor ha a fióktelepet Magyarországon létesítették, a Felügyelet
újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban résztvevő más tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságainak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel
-	egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(7)	A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint - ha a fióktelepet az Európai Unió másik
tagállamában létesítették - a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által
fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül
alkalmazandó és végrehajtható.
32/J. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában
rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a
hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan
kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy ha a
hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott, és együttműködik a másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a 96/C. § (11) bekezdésében meghatározott feladatok
végrehajtása érdekében.”
38.	§
A Hpt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell
nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott
iratokat.”
21
39.	§
A Hpt. a 41. §-t követően a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Köteles a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni, aki elektronikuspénz-kibocsátó
intézményben
a)	minősített befolyást kíván szerezni, vagy
b)	minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven
százalékos határértéket.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező személy
köteles előzetesen bejelenteni a Felügyeletnek, ha
a)	minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos
határérték alá csökkenjen.
(3)	Be kell jelenteni a Felügyeletnek, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy jogi
személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a leányvállalatává vált, vagy
megszűnt annak lenni.
(4)	A minősített befolyást szerezni kívánó személy bejelentésének tartalmaznia kell:
a)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező
megnevezését,
b)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező
vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
c)	a megszerezni kívánt részesedés arányát,
d)	a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító
megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
e)	a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4)
bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6)
bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint
f)	egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens
működés biztosítva van.
(5)	Amennyiben a minősített befolyást szerző tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-
kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, úgy a Felügyelet a bejelentést követő
harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tulajdonosok
szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tulajdonos meg nem szünteti az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának
veszélyeztetéséül szolgáló indokot.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési
kötelezettség elmulasztása esetén is.
(7)	Amennyiben a minősített befolyásszerzés a Felügyelet tiltása ellenére következik be, úgy a
részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok
gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.”
40.	§
A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai,
valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a fióktelep
22
formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi
intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett
tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően
végezze.”
41.	§
A Hpt. 48. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul
bejelenti a Felügyeletnek, ha)
„a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, valamint a
devizajogszabályok előírásainak,”
42.	§
(1)	A Hpt. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem
minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a
pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást
szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi
intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás alkalmazottja köteles a
pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”
(2)	A Hpt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön
jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa
kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”
43.	§
(1)	A Hpt. 54. § (1) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)-(7) bekezdéseiben
meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló
hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,”
(2)	A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
23
„r) Felügyelet által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió
tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás,
amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,”
44.	§
A Hpt. a 69/A. §-t követően a következő alcímmel és 69/B-69/E. §-okkal egészül ki:
„Javadalmazási politika
69/B. § (1) A hitelintézet méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és
összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási
politikával rendelkezik.
(2)	A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső
szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és
az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik
tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására.
(3)	A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes
kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet
kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a
hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban
kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.
(4)	A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében
alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed.
(5)	A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a
felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső
ellenőrzése vizsgál felül.
(6)	A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező
hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a
jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a
javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt
egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai
az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látják el
szervezeti egység vezetését.
69/C. § (1) A hitelintézetnek meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a
teljesítményjavadalmazás arányát. A hitelintézet belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson
belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási
politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás
kizárólag alapbérből álljon.
(2)	Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén - pénzügyi és nem pénzügyi
kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A
teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek több éves
időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak
kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként
szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a
tőke költségét és a szükséges likviditást.
(3)	A teljesítményjavadalmazás legalább ötven százaléka a következőkből áll:
a)	az érintett hitelintézet részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett hitelintézet jogi
formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott
24
piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű
nem készpénz alapú eszközök, és
b)	adott esetben az 5. számú melléklet 12. a) pontja szerinti más - a hitelintézet jogi formáját és
abból eredő sajátosságait figyelembevevő - eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet
kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően
vonatkozik.
(4)	Amennyiben a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak
szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott
kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását
csökkenteni kell.
(5)	A teljesítményjavadalmazás legalább negyven százalékát - a belső szabályzatban
meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan
százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású
személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony
esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három-öt éves időszak alatt kell kifizetni.
(6)	A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem
tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat
olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek
teljesülésével.
69/D. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért
teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
(2) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak
összhangban kell állnia a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú
érdekeivel. Ha a nyugdíj politikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy,
munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a
hitelintézetnek a munkaviszony megszűnése után öt éves visszatartási időszak figyelembevételével
kell kifizetnie ezen juttatásokat a 69/C. § (3) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.
69/E. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független
az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó
célkitűzések elérésén alapul.
(2)	A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet,
amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.”
45.	§
A Hpt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez,
visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a
hitelintézetnek
a)	meg kell határoznia a felmondás, visszaváltás vagy visszavásárlás okát,
b)	be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követő
öt év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,
c)	be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező öt év üzleti
tervével, illetve stressz tesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást, visszaváltást vagy
visszavásárlást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó
tőkekövetelményeknek.
25
(2)	A Felügyelet a felmondáshoz, a visszaváltáshoz, visszavásárláshoz az engedélyt abban az
esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a hitelintézet jövőbeni
tőkekövetelményeknek való megfelelését.
(3)	Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához,
törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez
adja meg, a hitelintézet által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott
kibocsátási sorozat tíz százalékát és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának három százalékát.
(4)	A hitelintézet tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben
szavatoló tőkéjének egy százalékát meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni,
illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított
aránya meghaladja az öt százalékot.
(5)	A Felügyelet megtiltja a hitelintézet számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben
az veszélyezteti a 76. § (1)-(2) bekezdésében foglalt tőkekövetelmények betartását, ide nem értve a
szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.”
46.	§
A Hpt. 76/D. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség
érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:)
„d) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen
kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
e)	az Európai Unió tagállamának regionális kormányával, helyi önkormányzatával és
közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha
ea)	a központi kormány helytáll - garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség
vállalása formájában - a regionális kormány, a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény
kötelezettségéért, valamint
eb)	az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. §
alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,”
47.	§
A Hpt. 76/H. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha egy külső hitelminősítő szervezetet a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, úgy kell tekintetni, hogy
minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és
az átláthatóság követelményének.”
48.	§
A Hpt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/A. § Értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy szponzortól eltérő hitelintézet kizárólag a
külön jogszabályban meghatározottak szerinti nettó gazdasági érdekeltség megtartása esetén
vállalhat értékpapírosítási pozícióval kapcsolatos hitelkockázatot.”
49.	§
26
A Hpt. 79-81. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni,
a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe
veendő kitettség, ha annak - a (4) bekezdés szerint korrigált - értéke eléri a hitelintézet szavatoló
tőkéjének legalább tíz százalékát.
(2)	Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - az (1) bekezdés szerint számított -
kitettség értéknek az összege a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve
a)	nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy
b)	ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több
hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor a negyvenkettő milliárd forint és az a)
pontban meghatározott összeg közül a magasabbat azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet,
befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege - a hitelkockázat mérséklés
hatását is figyelembe véve - nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt
százalékát.
(3)	Ha a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a negyvenkettő milliárd
forintot, akkor a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában - a hitelkockázat mérséklés hatását is
figyelembe véve - a kitettség értéke nem haladhatja meg a hitelintézet által a 13/D. § (3) bekezdés
b)	pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.
(4)	A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell
figyelembe venni:
a)	a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint meghatározott
kitettség érték azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban
meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,
b)	származtatott ügylet esetén a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló külön
jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,
c)	nem kell a számításokba bevonni
ca)	mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások
túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont,
cb)	a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve
devizaügyletből származó követelést,
cc)	az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt
munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,
cd)	az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési, értékpapír-
elszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi
eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatást is - származó követelést a
következő munkanapig, vagy
ce)	a pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési, klíring és értékpapír-elszámolási
szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában - származó pénzforgalmi
szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.
(5)	A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési
szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési
szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
mérték túlléphető abban az esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban
meghatározott mértékű tőkével rendelkezik.
(6)	A hitelintézet az ügyfélcsoport meghatározásakor az
a)	értékpapírosítási pozícióba,
b)	kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe, vagy
c)	egyéb tételbe
27
tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy
mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével
értékeli.
(7)	Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának
következtében lépi túl a (2) és (3) bekezdésben foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott
feltételek előírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a
szavatoló tőkéből történő levonása alól.
80.	§ (1) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a)	a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet
saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont
alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
b)	a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettségre,
ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,
c)	a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési
kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is
nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
d)	a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre,
amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában
hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
e)	központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy
közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval
szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere
alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
f)	olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli
intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn,
vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a
garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a hitelezési kockázat
tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly
rendelhető,
g)	tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni, vagy általuk garantált
olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere
alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
h)	olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévő, óvadékként lekötött
összeg vagy óvadékul adott betét, az adott központi kormány, központi bank által kibocsátott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél a központi kormánnyal,
központi bankkal szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd
módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
i)	olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális
fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális
kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni
kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla
százalékos kockázati súly rendelhető,
j) a hitelezési kockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény
formájában fennálló kitettségre,
k) külön jogszabályban meghatározottak szerint húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá
tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint - az l) pontban meghatározott eltéréssel
-	hitelkeret még igénybe nem vett részére, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos
értéken,
28
l) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla százalékos ügyletkockázati súlyozás alá
tartozó mérlegen kívüli hitelkeret még igénybe nem vett részére, ha olyan megállapodás van az
ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal, amely alapján a hitel csak akkor hívható le, ha az nem vezet a 79. §
(2)	bekezdésében meghatározott korlátozás túllépéséhez,
m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet
jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási
műveletéért felelős.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 79. § (6)
bekezdése szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a hitelintézet köteles
elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet
nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.
(3)	A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások
tekintetében a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által
megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog
megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.
(4)	A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magában
foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelezési kockázat mérsékléseként figyelembe vehető
hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.
(5)	A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként
-	a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel
vehető figyelembe azzal, hogy a hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a hitelezési
kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja
szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő
tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.
(6)	Hitelkockázati fedezetként - a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem vehető
figyelembe a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerinti
a)	kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez kapcsolódó
követelést terhelő dologi biztosíték,
b)	ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és
c)	lízingbe adott vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték.
(7)	A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség érték a tulajdonos által lakott vagy bérbe adott
lakóingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb ötven százalékával csökkenthető, ha
a)	a kitettség lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal van fedezve, vagy a kitettség olyan
lízingügyletből ered, amelyben a lízingbeadó mindaddig fenntartja a lízingbe adott lakóingatlan
tulajdonjogát, ameddig a lízingbe vevő nem él vételi jogával,
b)	a lakóingatlan hitelbiztosítéki értékét legalább háromévente meghatározzák, és
c)	a lakóingatlan a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerint
elismert hitelkockázati fedezet.
81.	§ (1) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi
biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet figyelembe veheti a 76/E-76/F. § szerinti
hitelezésikockázat-mérséklés, a külön jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényező
és a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.
(2)	Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a
hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok
kitettségre gyakorolt hatását a nemteljesítéskori veszteségrátára ható egyéb kockázati tényezőktől
elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a
nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe
veheti. Ha a hitelintézetnek engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására
29
vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott
módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.
(3)	Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a
hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására,
akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó
módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.
(4)	Ha a hitelintézet a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat
koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressz-tesztet köteles végezni, amely magában foglalja az
esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressz-tesztek során olyan forgatókönyvet
kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet
tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressz-tesztek a
fedezet értékének romlását jelzik, a (2)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték
figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.
(5)	Ha a hitelintézet a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő
stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték
lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs
értéket eredményező stressz-teszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez
kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.
(6)	Ha az ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garanciája fedezi, vagy harmadik fél által
kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a hitelintézet
a)	a kitettség garanciával fedezett részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az
ügyféllel szemben merül fel, ha a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere
alkalmazásában a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly
rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,
b)	a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel
biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel,
ha
ba)	a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a kitettség
hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az
ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és
bb)	nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.
(7)	A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és
kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére vonatkozó
külön jogszabály rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(8)	A hitelintézet a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja
szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a hitelezési kockázata tőkekövetelményének
meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását a
Felügyelet engedélyezte.”
50.	§
A Hpt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó
értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési
vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, Tpt.
szerinti központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde,
biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem
szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.”
30
51. §
A Hpt. a 87/L. §-t követően a következő Fejezettel, címmel, alcímmel és 87/M-87/P. §-sal
egészül ki:
„XII/B. Fejezet
ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSÉNEK
SZABÁLYAI
Tőkekövetelmény
87/M. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek - az általa végzett tevékenységgel
összhangban - a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével
kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a)	a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 87/F-J. §-okban foglalt módon meghatározott
szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az e Fejezetben
meghatározott átlagos kinnlevő elektronikus pénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes
összege, vagy
b)	a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb induló tőke
összege közül a magasabb érték alá.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység
vonatkozásában a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb
húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, illetve legfeljebb húsz százalékkal
alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására,
kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.
87/N. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
a)	egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel,
hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy
viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
b)	az elektronikus pénz kibocsátásán kívül a 6/C. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb
üzleti tevékenységet is végez,
akkor a csoport tagjai között, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti
tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek
többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.
87/O. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz módszer alkalmazásakor az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie az átlagosan kinnlevő
elektronikus pénz két százalékát.
(2)	Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (3) bekezdésében foglalt, az
elektronikus pénz kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6/C. § (2) és (4)-(5) bekezdéseiben
megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikus pénz mennyisége előre
nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki,
mely számítása szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a
reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.
(3)	Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a
(2)	bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható, az üzleti terv által
31
igazolt, tervezett kinnlevő elektronikus pénz alapján kell a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a
Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.
Ügyfélpénzek védelme
87/P. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikus pénz kibocsátása
érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, a 6/C. § (2) bekezdésében
meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a
felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy
vezeti, hogy azok
a)	pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b)	alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját
pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
(3)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett
és vissza nem váltott pénzeszközt
a)	az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára,
vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe köteles elhelyezni, vagy
b)	a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
ba)	az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
bb)	a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.
(4)	Az átvett pénzeszközökre az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat
a)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más
módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,
b)	pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott
jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanapig
nem kerül sor, akkor az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanaptól
kell alkalmazni.
(5)	Az (3) bekezdés alkalmazásában azon - a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók,
kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges
tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes
szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KKR) 3. számú
mellékletében meghatározott - egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony
kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény -
leszámítva a KKR 2. § (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott minőségi kötvényt - legfeljebb
1,6 % lehet.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az
ÁEKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott
eszközbe fektet.
(7)	Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet a
kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott
intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.”
52.	§
A Hpt. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére,
terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és
összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények
[13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.”
53.	§
(1)	A Hpt. 96/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)-(9) bekezdésben
rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal
történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására
a)	a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési
követelményre vonatkozó rendelkezések [13/D. §] ellenőrzését, a hitelintézetek belső
tőkemegfelelési folyamatának [76/K. §] értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot [145/A. §], a
nyilvánosságra hozatali követelmények [137/A. §] alkalmazását, valamint a hitelintézettel szemben
alkalmazott intézkedéseket,
b)	szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés
és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló
kedvezőtlen folyamatokat is.”
(2)	A Hpt. 96/C. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét,
és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -,
amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében,
amelyben
a)	az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak,
befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b)	az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és
pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős
fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet
haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti
hatóságát, valamint központi bankját.”
54.	§
(1)	A Hpt. 101. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét
személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban
fizeti ki kártalanításként.”
(2)	A Hpt. 101. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes
legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű
kártalanításra jogosult.”
33
(3)	A Hpt. 101. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét -
elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként
elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.”
55.	§
A Hpt. 115. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Közösségi betéteknél a hitelintézet a betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles a
társasházak és lakásszövetkezetek esetén a lakások számát, építőközösségek és iskolai
takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó személyek számát nyilvántartani, ha a betét
összege meghaladja a 101. § (1) bekezdésében foglalt összeghatárt”.
56.	§
A Hpt. 121. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A hitelintézet a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy
felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint
köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a hitelintézet által a felszámolás vagy
végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésének alapjául szolgáló
betétállomány.”
57.	§
A Hpt. 128/D. § (2) bekezdés d) ésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A létesítő okiratban meg kell határozni:)
„d) az önkéntes alap szervezetét, valamint az önkéntes alap ellenőrzési és válságkezelési
rendszerére vonatkozó előírásokat,”
„f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat, ideértve az önkéntes alap
feladatainak ellátásához szükséges ellenőrzéssel és adatszolgáltatással összefüggő jogokat is,”
58.	§
A Hpt. 128/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább egy
alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli,
illetőleg a tagok - létesítő okiratban meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével
indítványoza.”
59.	§
(1)	A Hpt. 130/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a
referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év
34
letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem
állítható módon törli.”
(2)	A Hpt. 130/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből
eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul
és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot.”
60. §
A Hpt. 130/P. §-t követő V. Rész címe helyébe a következő cím lép:
„V. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ÉS AZ
ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS
KÖNYVVIZSGÁLATA”
61. §
A Hpt. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez
kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek, az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi
szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell
felelnie.”
62. §
(1)	A Hpt. 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott
feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes
könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére
megbízás, ha
a)	a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,
b)	a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben, pénzforgalmi intézményben és
elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
c)	a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-
kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint
d)	a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy
közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
(2)	A Hpt. 133. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli
hozzátartozójának.”
35
63.	§
A Hpt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója
a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel vagy az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt
állapított meg, amelynek alapján
a)	a pénzforgalmi szolgáltatásra és elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályokban
foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
b)	a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége folyamatos
működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,
c)	a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy
d)	a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége belső ellenőrzési
rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.”
64.	§
A Hpt. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön
kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő
bizottság elnökének, a Felügyeletnek, valamint - a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója
kivételével - az MNB-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.”
65.	§
A Hpt. 137/A. §-t követő VI. Rész címe helyébe a következő cím lép:
„VI. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ÉS AZ
ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK
FELÜGYELETE”
66.	§
A Hpt. 139/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése
szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 87/M.
§ (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.”
67. §
(1)	A Hpt. 145/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési
kockázatokon kívül ki kell terjednie:)
36
„d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a
hitelintézet általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a
kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és
minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,”
(2)	A Hpt. 145/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési
kockázatokon kívül ki kell terjednie:)
„i) arra, hogy a hitelintézet által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke
megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat
mértékét is.”
(3)	A Hpt. 145/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a hitelintézet
pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a
likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.”
68. §
A Hpt. a következő alcímmel és 146. §-sal egészül ki:
„Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat
146. § (1) Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával közösen, mindazon összevont felügyelet alá tartozó
vállalkozások csoportszintű kockázatelemzését tartalmazó jelentés a Felügyelet által a többi
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak történő megküldését követő négy hónapon belül
írásbeli, indokolt határozatban együtt dönt arról, hogy a csoport szavatolótőkéje összevont alapon
megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének, kockázati profiljának, és amennyiben pótlólagos
tőkekövetelmény előírására kerül sor, annak mértékéről összevont alapon vagy a csoport tagjára
nézve. A határozatban figyelembe kell venni a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának leányvállalatról készített kockázatértékeléseit is.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a Felügyelet az Európai Bankfelügyelők
Bizottságával egyeztetést folytathat, és amennyiben a felügyeleti hatóságok közötti egyet nem értés
miatt egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága azt kéri, egyeztetést folytat.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottságának ajánlását a Felügyeletnek figyelembe kell vennie, vagy
indokolnia kell az ettől való jelentős eltérést.
(3)	Ha a hatóságok az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a határozatot négy hónapon belül
nem hozzák meg, a csoport szavatoló tőkéjének megfelelőségéről és pótlólagos
tőkekövetelményéről a leányvállalatok kockázatelemzésének és az Európai Unió tagállamainak
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai véleményének figyelembevételével a Felügyelet hozza
meg.
(4)	A Felügyelet a határozatot megküldi a tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalatnak.
(5)	A Felügyelet a határozat alapjául szolgáló tényállást évente, vagy ha a leányvállalat
felügyeletéért felelős illetékes hatóság a pótlólagos tőkekövetelmény előírására vonatkozóan
37
írásban, indokolt esetben kérelmezi, felülvizsgálja. Az utóbbi esetben a felülvizsgálat kétoldalúan is
történhet.
(6)	Ha nem a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, a csoport szavatol ótőkéjének
megfelelőségére és pótlólagos tőkekövetelményére vonatkozó konszolidáló felügyeleti hatóság által
hozott határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a
konszolidáló felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A
Felügyelet által felügyelt szervezet tekintetében a csoport szavatolótőkéjére és pótlólagos
tőkekövetelményére vonatkozó másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által
hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján
hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok
alkalmazandóak.
(7)	Ha nem a Felügyelet a konszolidáló hatóság és a hatóságok négy hónapon belül nem
döntenek együttesen a csoport szavatoló tőkéjének megfelelőségéről és pótlólagos
tőkekövetelményéről, a Felügyelet hoz határozatot a magyarországi székhelyű hitelintézetek
pótlólagos tőkekövetelményéről.”
69.	§
(1)	A Hpt. 151. § (1) bekezdés e) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem
minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye,
illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra,
illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló
jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásait,
illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen
e)	szavatoló tőkéje nem éri el)
„3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)-(2) bekezdésében”
(rögzített tőkekövetelményt,)
(2)	A Hpt. 151. § (2) bekezdés c) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a
pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló
rendeletét - előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és
információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a
pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény
c)	szavatoló tőkéje nem éri el)
„3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)-(2) bekezdésében”
(rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,)
(3)	A Hpt. 151. § (3) bekezdés a) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a
pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló
rendeletét - előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket,
illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény
a)	szavatoló tőkéje nem éri el)
„3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)-(2) bekezdésében”
38
(rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,)
70.	§
A Hpt. 168/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Pénzforgalmi szolgáltatókra és az elektronikus pénz kibocsátójára vonatkozó különös
rendelkezések
„168/B. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban,
felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minősülő
pénzforgalmi szolgáltatóval, elektronikus pénz kibocsátójával szemben - a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - a 153. §-ban és 157-160. §-ban meghatározott intézkedéseket,
kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.
(2)	A 153. § (2) bekezdés c) pontjának 6. alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg
a)	a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének,
b)	a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára
történő készpénz-befizetési, és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének
végzését.
(3)	A Felügyelet a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, valamint a felügyeleti határozatban
foglalt kötelezettségek sérelme esetén az MNB-vel szemben a 153. § (1) bekezdés a) pontjának 1.
alpontjában és b) pontjának 2. alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.”
71.	§
A Hpt. 188. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme
céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a
nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:
a)	a nevét, székhelyét,
b)	a tevékenység végzésének helyét,
c)	a tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentés
időpontját,
d)	azt az adatot, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, pénzforgalmi
közvetítő, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz, vagy közvetítői alvállalkozó,
e)	a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény nevét,
f)	a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontját,
g)	a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő nevét,
h)	a független közvetítőnél vezető állású személynek
ha)	a tisztségét,
hb)	a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait
hc)	a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású
személy nevét, születési helyét és anyja nevét.”
72.	§
A Hpt. 206. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
39
„(6) A hitelintézet köteles évente az Alap által meghatározott formában kimutatást készíteni a
betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak
alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről.”
73. §
(1)	A Hpt. 215/B. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panasz kivizsgálásáért a
fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.”
(2)	A Hpt. 215/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„215/B. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és
az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására
vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által
átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és
az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást
és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi
intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hangfelvétellel
rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített
hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja,
és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi
intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról és az
azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a
személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz
esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az
írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi
intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és
annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg -
megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
40
(7)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését
követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával -
annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti,
továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére
bemutatja.
(10)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól
szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési
szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus
levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló
helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.
(14)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.”
74.	§
(1)	A Hpt. 216. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Szövetkezeti hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer
forintot.”
(2)	A Hpt. 216. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt
közgyűlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben - ide nem értve a részjegy névértékének
felemelését - hozhat határozatot.”
(3)	A Hpt. 216. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
41
„(4a) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a
közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet.”
(4)	A Hpt. 216. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is
tartalmazó meghívót - a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével - kötelező
valamennyi tagnak megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési
meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti
hitelintézet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által meghozott
határozatokról a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell.”
75.	§
A Hpt. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt
követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt.
(2)	Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak
birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-
birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus
pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy
részben vagy teljesen köteles visszaváltani.
(3)	Az elektronikus pénz kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés
egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. A szerződéses feltételekről
és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően
tájékoztatni kell.
(4)	A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben
számítható fel:
a)	ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,
b)	ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő
eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,
c)	ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább
egy évvel kéri.
(5)	A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikus pénz kibocsátója ténylegesen felmerült
költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.
(6)	Amennyiben az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy
a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,
a)	úgy az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy
b)	amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (5) bekezdésében
meghatározott egyéb üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg
előre, hogy a pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikus pénzként használni, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt
pénzeszközt vissza kell váltania.
(7)	Az (4)-(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-
birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-
visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikus pénz kibocsátója között létrejött
szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.
(8)	Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá
egyéb juttatást sem biztosíthat.
42
(9)	Jelen paragrafus vonatkozásában a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
szerinti fogyasztót kell érteni.
(10)	Az (1)-(8) bekezdésekben foglaltakat az MNB-re is alkalmazni kell. ”
76.	§
(1)	A Hpt. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott
kárért a közvetítő felel.”
(2)	A Hpt. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közvetítői díj időbeni ütemezésének - ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői
díjat - arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint
szerződésszerű teljesítésével.”
77.	§
A Hpt. 219/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„219/B. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének
elősegítése során köteles az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de - ha a piacon hozzáférhető -
legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemezni és átadni. Ha
kizárólag kettő versengő szolgáltatatást közvetít, akkor a kettő ajánlatot kell elemeznie és átadnia.”
78.	§
(1)	A Hpt. 219/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe
vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e
tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény felel.”
(2)	A Hpt. 219/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós
fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és
pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre, és a 2. számú melléklet I. Fejezet 12.3 alpont b) pontjában
meghatározott közvetítőre a 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
79.	§
A Hpt. 219/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„219/D. § (1) A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval - e tevékenységi körében -
munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - a
(2)	bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak olyan természetes személy lehet, aki
a)	szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [68. § (3) bekezdés], vagy
43
b)	középiskolai végzettséggel és
ba)	szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,
bb)	banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
bc)	befektetési tanácsadói szakképesítéssel,
bd)	banki szakügyintézői szakképesítéssel,
be)	pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel,
bf)	értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel,
bg)	pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
bh)	tőzsdei szakvizsgával,
bi)	becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön
közvetítése esetén)
bj) valutapénztárosi bizonyítvánnyal (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),
bk) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai oklevelével,
bl) a ba)-bk) pontokban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
c)	külön jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga
letételét igazoló tanúsítványával
rendelkezik.
(2)	Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Közponot
működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben
végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban
megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.
(3)	A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele
-	e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy
a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.
(4)	A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1) és (2) bekezdésben foglalt
követelményekről belső nyilvántartást vezet.
(5)	A független közvetítő felelős a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy
megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes
személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.
(6)	A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele - e tevékenységi
körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények
fennállásának ellenőrzéséért.”
80. §
A Hpt. a következő 234/B-234/C. §-sal egészül ki:
„234/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi .. .törvény
a)	hatálybalépésekor pénzváltás közvetítésére többes kiemelt közvetítőként engedéllyel
rendelkező közvetítő ezen tevékenységét többes kiemelt közvetítőként 2011. június 30-ig
folytathatja;
b)	44. §-ával megállapított 69/B-69/E §-ban foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső
szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a
hitelintézetek legkésőbb 2011. május 31-től kötelesek megfelelni;
c)	49. §-ával megállapított 79. § (1)-(3) bekezdését 2011. december 31-éig nem kell alkalmazni
a 2010. december 31-én már fennálló, hitelintézettel, befektetési vállalkozással és hitelintézettel
egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni, szavatoló
tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező, legfeljebb egyéves lejáratú
kitettségre;
44
d)	54. § (2) bekezdésével megállapított 101. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően induló
kártalanítási eljárásoknál kell alkalmazni;
e)	hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező önkéntes alapnak 2011. június 30-ig kell
létesítő okiratát módosítania az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.... törvény 57. §-ával megállapított 128/D. § (2) bekezdés d) és f) pontjában foglaltaknak
megfelelően;
f)	55. § (2) bekezdésével megállapított 130/I. § (5) bekezdésének megfelelően a KHR-t kezelő
pénzügyi vállalkozás 2011. március 31-ig köteles törölni az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi . törvény hatálybalépésekor már meglévő referenciaadatot, amely
adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy
év eltelt;
g)	68. §-ával megállapított 146. §-ban foglalt határidő 2012. december 31-ig hat hónap;
h)	74. §-ával megállapított 216. § (2a) bekezdésben foglaltaknak a szövetkezeti hitelintézetnek
legkésőbb 2012. június 30-ától kell megfelelnie;
i)	79. §-ával megállapított 219/D. §-ban foglalt követelményeknek 2011. június 30-tól kell
megfelelni.
234/C. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvény
hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos
5. számú melléklete szerint alapvető kölcsöntőkének minősül, 2040. december 31-éig úgy kell
tekinteni, mint ami megfelel az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen
alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell
érvényesíteni:
a)	2020. január 1-jétől 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
b)	2030. január 1-jétől legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.”
81. §
A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„o) az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekre”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
82.	§
(1)	A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.
(2)	A Hpt. 5. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
83.	§
A Hpt.
a)	3. § (5) bekezdésében a „d) és e) pontjában” szövegrész helyébe a „d)-f) pontjaiban” szöveg,
b)	5. §
ba)	(6) bekezdésében az „a)-h) és j)” szövegrész helyébe az ,,a)-i)”,
bb)	(9) bekezdésében az ,,a)-h)” szövegrész helyébe az „a)-i)”
szöveg,
c)	6. §
ca)	(3) bekezdésében a ,f)-h)” szövegrész helyébe az „g)-i)”
cb)	(4) bekezdés a) pontjában a ,f pontjában” szövegrész helyébe a „g) pontjában” szöveg,
45
cc)	(4) bekezdés b) pontjában a „h) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja”
szöveg,
d)	10. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alapításához”
szövegrész helyébe a „Pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény alapításához” szöveg,
e)	13/D. § (1) bekezdésében az „és a pénzforgalmi intézménynek” szövegrész helyébe „, a
pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek” szöveg,
f)	16. § (2) bekezdésében a „pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe
a „pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény” szöveg,
g)	44. §
ga)	(1) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél” szövegrész
helyébe a „pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél”,
gb)	(4) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél” szövegrész
helyébe a „pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél”,
gc)	(5) bekezdésében a „hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi
intézménynél” szövegrész helyébe a „hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi
intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél”,
ge) (5) bekezdés b) pontjában a „más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél”
szövegrész helyébe a „más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-
kibocsátó intézménynél”
szöveg,
h)	54. § (1) bekezdés c) pontjában az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-g) pontjában”
szöveg,
i)	130/A. § (4) bekezdésében az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-g) pontjában”
szöveg,
j) 130/C. § (1) bekezdésében az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-g) pontjában”
szöveg,
k) 130/D. §-ában az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-g) pontjában” szöveg,
l)	130/F. § (1) bekezdésében az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-g) pontjában”
szöveg,
m) 132. § (1) bekezdésében az „A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény”
szövegrész helyébe az „A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény” szöveg,
n) 137. §
na) (1) bekezdésében az „A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikuspénz-
kibocsátó intézménynél”,
nb) (2) bekezdésében az „a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikuspénz-
kibocsátó intézménynél”,
nc) (3) bekezdésében az „a pénzügyi intézményt és a pénzforgalmi intézményt” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi intézményt, a pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézményt”, és az „a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles” szövegrész helyébe
az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
köteles”
szöveg,
o) 139/A. §
46
oa) (1) bekezdésében az „A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény” szövegrész
helyébe az „A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény”,
ob) (4) bekezdés b) pontjában az „pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi intézmény esetén”
szövegrész helyébe az „pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény esetén”
szöveg,
p) 143. §-ban az „A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény és” szövegrész helyébe az
„A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és”
szöveg,
q) 145. §-ban az „a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, valamint” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménytől, valamint” és az „a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, annak
szerveitől” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől” szöveg,
r) 150. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel” szövegrész
helyébe a „pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel” szöveg,
s) 151. §
sa) (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a
„pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”,
sb) (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a
„pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”,
sc) (3) bekezdésében a „pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a
„pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”
szöveg,
t) 153. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szövegrész
helyébe a „pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”
szöveg,
u) 186. § (2) bekezdésében az „a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény” szöveg,
v) 188. § (1) bekezdés e) pontjában az „a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény nevét”
szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény nevét” szöveg,
w) 190. §
wa) (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket,
bankképviseleteket” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi
intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, bankképviseleteket”
wb) (1) bekezdés c) pontjában az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a független
közvetítő tulajdonosait” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő tulajdonosait”
wc) (1) bekezdés d) pontjában az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a független
közvetítő vezető állású személyeit” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi
intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit”
wd) (2) bekezdés f) pontjában az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény éves
beszámolóját” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját”
szöveg,
x) 219/C. §
47
xa) (1) bekezdésében a „megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény felel”
szövegrész helyébe a „megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény felel”,
xb) 219/C. § (2) bekezdésében a „megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől
jogosult” szövegrész helyébe a „megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől,
elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult”
szöveg
lép.
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
84.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:)
a)	a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a
kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója
1.	javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása,
építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a
nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását,
2.	tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakás, családi ház
vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,
3.	a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi
házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület
lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy
önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása
(kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték,
szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati
kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);”
85.	§
Az Ltp. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A lakástakarékpénztár a megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján a lakás-
előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel, hitelvizsgálat és külön
kölcsönszerződés megkötését követően legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű
áthidaló kölcsönt nyújthat a lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek kizárólag a
8. § (1) bekezdésében meghatározott lakáscélú felhasználásra.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott áthidaló kölcsön nyújtásának feltétele külön, a
lakáskölcsönökre vonatkozó szabályzatoktól elkülönült kockázatvállalási, ügyfél-, illetve
partnerminősítési, fedezetértékelési, valamint értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat
megléte.
(3)	A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó
kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.
(4)	Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett vagy közeli
hozzátartozója tulajdonában vagy 8. § (1) bekezdés a) pont 1. alpontnak megfelelő jogcímen
48
használatában lévő, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába vagy 8. § (1) bekezdés a) pont
1. alpontnak megfelelő jogcímen használatába kerülő ingatlanra használható fel.
(5)	Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy
összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön
módozat szerinti törlesztésére köteles.
(6)	A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan
számlát, lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a
tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló
okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett.”
86.	§
(1)	Az Ltp. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel
nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) előző hónap utolsó napján meglévő
állományának legalább huszonöt százalékát készpénzben, számlapénzben, illetőleg olyan országnak
a központi kormánya, vagy központi bankja által kibocsátott értékpapírban kell tartania, amely
a)	teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai
Uniónak, vagy
b)	speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak
Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és a megelőző öt év során hitelfelvételből
származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.”
(2)	Az Ltp. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának
legfeljebb hetvenöt százalékát használhatja fel a 11. § szerinti áthidaló kölcsön nyújtására.”
87.	§
Az Ltp. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (2) bekezdésben meghatározott lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet -
legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási
évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-
előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott
kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami
támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan
módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás
ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg.”
88.	§
Az Ltp. a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ...törvény 84.
§-ával és 85. §-ával megállapított 8. § (1) bekezdésében és 11. §-ban foglalt rendelkezéseket a
hatálybalépését megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell.
49
(2)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ...törvény 87. §-ával
megállapított 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2011. január 1-jét követően
megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre kell alkalmazni.”
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
89.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hpt. 79. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által
a hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség
érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kettőszáz százalékát.
(2)	Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 76. §-ának (2)-(6) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)-(3)
bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
90.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 114., 138.
és 139. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca,
amely megfelel a következő feltételeknek:
a)	a Bszt.-ben meghatározott piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális
rendszer,
b)	megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél
pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az
szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében,
c)	a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkezik,
d)	rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
e)	szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített
jegyzékben,”
,,138. konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat
ellenőrző befolyása alá tartozó befektetési vállalkozás és EU-szintű befektetési vállalkozási
anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság,
139. szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetése: szabályozott piacra bevezetett részvény
forgalomban tartásának megszüntetése
a)	valamennyi szabályozott piacon,
b)	az adott szabályozott piacon, feltéve hogy a részvényt más szabályozott piacon
forgalmazzák,”
91.	§
A Tpt. a 62. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel és 63-63/A. §-sal egészül ki:
50
„VI/A. Fejezet
SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT RÉSZVÉNY KIVEZETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
63. § (1) A kibocsátó legfőbb szerve a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről
szóló - az 5. § (1) bekezdés 139. pont a) alpontja szerinti - döntés esetén akkor határozatképes, ha
legalább 50 % + 1 szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A döntésnél a
többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy szavazatot képviselnek.
(2)	A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló határozatot legalább háromnegyedes
többséggel hozza meg. A döntésnél a többszörös szavazati jogot megtestesítő részvények egy
szavazatot képviselnek.
(3)	Ha a kibocsátó legfőbb szerve a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről dönt,
az erről szóló határozat meghozatalát követő egy munkanapon belül a Felügyelet, illetve a
szabályozott piac részére megküldi
a)	a döntést tartalmazó határozatot,
b)	az érintett részvény adatait és a kivezetés tervezett időpontját tartalmazó nyilatkozatot,
c)	annak a szabályozott piacnak az elérhetőségét - az 5. § (1) bekezdés 139. pont b) alpontja
szerinti kivezetés esetén -, amelyen a részvénnyel kereskednek.
(4)	A kibocsátó a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntéséről a
határozat meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti a részvénykönyvben bejegyzett
részvényeseket a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, továbbá -
amennyiben a kibocsátó rendelkezik ilyennel - a hirdetményi lapjában és egy országos terjesztésű
napilapban közzéteszi az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat.
(5)	A kivezetésről szóló határozat szabályozott piachoz való benyújtásától a részvény
szabályozott piacról való tényleges, a kivezetéséig eltelt időtartam nem lehet rövidebb, mint 60
kereskedési nap.
(6)	Amennyiben a kibocsátó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti, a
szabályozott piac a szabályzata szerint gondoskodik a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a
terméklistáról a kivezetés napjával történő levételéről.
(7)	A kivezetésről szóló döntés - az 5. § (1) bekezdés 139. pont a) alpontja szerinti kivezetés
esetén - közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést
támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg
tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. Az eladási ajánlat nem vonható
vissza.
63/A. § (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a)	a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott
piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
b)	a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság
részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
c)	amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap
forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
d)	a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül
érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj
együttes összege,
e)	a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést száznyolcvan napon belül megkötött
megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár
és díj együttes összege,
f)	az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;
(2)	Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban
kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell
51
figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított
értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés
között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3)	Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes
szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe
venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4)	Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági
döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5)	Saját tőkeként
a)	a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b)	ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a
Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe
venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló
készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(6)	A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvény-átruházási szerződés
az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.
(7)	A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő
zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot
követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.
(8)	A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon
belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét,
az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
(9)	Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a
gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi
kötelezettségeket.”
92.	§
A Tpt. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és
határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.”
93.	§
A Tpt. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató - a 148. §-ban foglalt
eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost
megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az
ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős
ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás köteles
ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti
őrzést, letétkezelést végez.”
94.	§
A Tpt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
52
„149. § (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata
alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor
határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi
értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet
határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.
(2)	A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak
azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát,
akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi
megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott
dematerializált értékpapírral rendelkeznek.
(3)	Dematerializált részvény esetén - ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme
alapján kerül sor -, azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és
részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó
kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel
rendelkeznek, és nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem
kérték törlésüket.
(4)	A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a
tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak
átadni.”
95. §
(1)	A Tpt. 181/J. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a Felügyelet a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)-(9) bekezdésben
rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal
történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására
a)	a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési
követelményre vonatkozó rendelkezések ellenőrzését a befektetési vállalkozás belső
tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali
követelmények alkalmazását, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott
intézkedéseket,
b)	szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés
és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi
piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.”
(2)	A Tpt. 181/J. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen
folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon
tagállamok bármelyikében, amelyben
a)	az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési
vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b)	az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és
pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten
jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet
haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
53
96.	§
(1)	A Tpt. 317. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:)
„i) a tőzsde, a tőzsde tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a tőzsde stabil működése között
potenciálisan felmerülő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tőzsde
vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,”
(2)	A Tpt. 317. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei
kereskedők számára az elszámolási rendszer megválasztásának jogát, feltéve ha
a)	a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és infrastruktúrák közötti összeköttetések
és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához
szükségesek,
b)	a Felügyelet jóváhagyása alapján a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai
feltételei a tőzsdei kereskedők által kijelölt - a tőzsde által választott rendszertől eltérő -
elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.”
(3)	A Tpt. 317. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja
szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő
bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg. Ebben az esetben a tőzsde tájékoztatja a kibocsátót
arról a tényről, hogy az általa kibocsátott értékpapírral az adott tőzsdén kereskednek.”
97.	§
A Tpt. 324. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Értékpapír kereskedést lebonyolító tőzsde a (2) bekezdés szerinti szerződést azzal az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel köti meg, amely az értékpapír teljesítés
lebonyolítására szerződéssel rendelkezik a dematerializált értékpapírok előállítását, nyilvántartását e
törvény alapján végző központi értéktárral.”
98.	§
(1)	A Tpt. 331. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei adat - szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz
percen belüli - átadásáért ellenértéket kérni olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne
akadályozza meg a tőzsdei adathoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel
követelménye). A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon
felhasználható.”
(2) A Tpt. 331. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
54
„(4) A Felügyelet felmentést adhat a tőzsde (1) bekezdésben említett - a tőzsdei adatok
nyilvánosságra hozatalára vonatkozó - kötelezettsége vonatkozásában, ha a piaci modell vagy a
megbízások típusa és nagyságrendje alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglalt
feltételek indokolttá teszik.
(5)	A Felügyelet engedélyezheti a tőzsdére bevezetett részvényekkel folytatott ügyletek
adatainak halasztott közzétételét, ha ezt az ügylet típusa vagy mérete alapján a Bizottság
1287/2006/EK rendeletében foglalt feltételek indokolttá teszik. Ezen engedély feltétele, hogy a
tőzsde a halasztott közzétételre vonatkozó szabályait jóváhagyásra benyújtsa a Felügyeletnek,
valamint a szabályokat saját honlapján nyilvánosságra hozza.”
99.	§
A Tpt. 340/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Központi szerződő fél által végezhető tevékenységek:
a)	központi szerződő féli tevékenység
b)	a 334. § a) pontjában meghatározott tevékenység.”
100.	§
Tpt. 344. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) Amennyiben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a központi szerződő fél
tevékenységet nem maga végzi, köteles e tevékenység ellátására központi szerződő féllel szerződést
kötni.”
101. §
A Tpt. a következő 408. §-sal egészül ki:
„408. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ..törvény 91. §-
ával megállapított VI/A. Fejezetben foglaltakkal összhangban alkotja meg a tőzsde a tőzsdei termék
átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos szabályzatát a törvény hatálybalépést követő hat
hónapon belül.
(2)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ..törvény 91. §-ával
megállapított VI/A. Fejezetnek megfelelően a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátója
legkésőbb a következő éves beszámolót elfogadó közgyűlésen módosítja alapszabályát úgy, hogy az
megfeleljen a módosított rendelkezéseknek.”
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény módosítása
102. §
(1)	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Telj. tv.) 2. § (1) bekezdés c)-d) pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
55
(E törvény alkalmazásában:)
„c) biztosíték: a rendszerrel kapcsolatban felmerülő jogok gyakorlásának és kötelezettségek
teljesítésének biztosítására szolgáló jogügyletek, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény szerinti óvadék - ideértve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelv 1. cikk (4)
bekezdés a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi biztosítékot is -, valamint az
EGT-állam központi bankja, illetve az Európai Központi Bank által biztosítékként elfogadott
eszközök;
d)	fizetést korlátozó eljárás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, illetve ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése,
valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 157. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kivételes intézkedés, illetve a Hpt. 176/B.
§ (5) bekezdése, a Hpt. 181. § (2) bekezdése, 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 135. § (1) bekezdése
szerinti kifizetési tilalom, továbbá a Bszt. 128. § (1) bekezdése, 164. § (1) bekezdés h) és n) pontja
szerinti, és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 400. § (1) bekezdés
h), j) és r) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedések;”
(2)	A Telj. tv. 2. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„f) intézmény:
fa)	a Hpt. szerinti hitelintézet, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás, a Posta Elszámoló Központot működtető
intézmény, a kincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy
fb)	más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon
intézmény, amely más tagállamban rendszer résztvevője lehet, vagy
fc)	olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III.
fejezetének 44. pontjában foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás,
amely megfelel a Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 39. pontjában foglaltaknak,
fd)	az Európai Unió tagállamának központi bankja, az Európai Központi Bank,
amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer
megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;”
(3)	A Telj. tv. 2. § (1) bekezdés h)-k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„h) közvetett résztvevő: az az intézmény, központi szerződő fél, teljesítő fél, elszámoló fél vagy
rendszerüzemeltető, amely a transzfer megbízásokat teljesítő rendszer valamely résztvevőjével
szerződéses kapcsolatban áll abból a célból, hogy transzfer megbízásait e résztvevő bonyolítsa le
számára a rendszeren keresztül, feltéve, hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára
ismert;”
i) rendszer: az - a rendszerkapcsolatnak nem minősülő - írásbeli megállapodáson alapuló
együttműködési forma,
ia)	amikor három vagy több résztvevő - kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi
szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő - megállapodik abban, hogy egymás
közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő
fél igénybevételével, vagy anélkül kerülnek teljesítésre,
ib)	amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Bizottságot;
56
j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, az elszámoló fél, valamint a
rendszerüzemeltető;
k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget, illetőleg
átruházható értékpapírt valamely hitelintézetnél, központi szerződő félnél, központi banknál vagy a
teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett
rendelkezésére;”
(4)	A Telj. tv. 2. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„m) teljesítési számla: a teljesítő félnél, központi szerződő félnél, illetve központi banknál
vezetett, pénzeszközök és értékpapírok kezelésére szolgáló számla, ahol a rendszer résztvevői
közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik;”
(5)	A Telj tv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő o)-q) pontokkal egészül ki:
„o) üzleti nap: a rendszer üzleti ciklusa által meghatározott azon huszonnégy órás időszak,
amelyben az üzleti események történnek, ideértve az éjszakai és nappali elszámolásokat is;
p) rendszerkapcsolat: a transzfer megbízások rendszerek közötti teljesítése céljából a
kapcsolódó rendszerek rendszerüzemeltetői által írásbeli megállapodással létrehozott
együttműködési forma;
q) rendszerüzemeltető: a rendszer működéséért polgári jogi felelősséggel tartozó szervezet.”
103.	§
(1)	A Telj. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:)
„c) azon rendszerüzemeltető megnevezését, amelynek feladata lesz:
ca)	a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás, ideértve a
kijelölés iránti kérelem benyújtását, a fizetést korlátozó eljárással kapcsolatos 5. § (1) bekezdés
szerinti értesítés fogadása céljából a bírósághoz és intézkedésre jogosult más hatósághoz történő
bejelentkezést, továbbá
cb)	az illetékes felszámoló bíróság és intézkedésre jogosult más hatóság 15 napon belüli
értesítése a rendszer nyilvántartásba vételéről, valamint a rendszer résztvevőinek nevéről,
székhelyéről, a cégnyilvántartási, illetőleg adószámáról, elérhetőségéről, illetve az ezekben
bekövetkező változásokról,”
(2)	A Telj. tv. 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:)
„d) a c) pont szerinti rendszerüzemeltető jogait és kötelezettségeit, az általa követhető eljárási
rendet, a többi résztvevő vele szembeni kötelezettségét, elérhetőségét és a számára adott
meghatalmazást,”
(3)	A Telj. tv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megállapodásban foglaltak alapján egyazon résztvevő egyidejűleg elláthatja a központi
szerződő fél, a teljesítő fél, a rendszerüzemeltető, valamint az elszámoló fél feladatát is.”
(4)	A Telj. tv. 3. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
57
„(4) A kapcsolódó rendszer a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti időpontokat úgy állapítja
meg, hogy az biztosítsa az összhangot a vele rendszerkapcsolatban álló többi kapcsolódó rendszer
ugyanezen időpontra vonatkozó szabályával.
(5)	Amennyiben a kapcsolódó rendszer szabályai eltérően nem rendelkeznek, a kapcsolódó
rendszer (4) bekezdésben meghatározott időpontok szerint szabályára a vele rendszerkapcsolatban
álló többi kapcsolódó rendszer egyéb szabálya nincs befolyással.”
104.	§
(1)	A Telj. tv. 4. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó a kapcsolódó rendszer résztvevője, valamint a
kapcsolódó rendszer résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést
korlátozó eljárás megindításakor.”
(2)	A Telj. tv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a transzfer megbízást az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően fogadta be a
rendszer és azt még a rendszer szabályai szerinti ugyanazon üzleti napon végrehajtják, amelyen a
fizetést korlátozó eljárást megindították, a teljesítését követően csak akkor válik jogilag kötelezővé
és harmadik személyek számára megtámadhatatlanná, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy a 3.
§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időpontban az eljárás megindulásáról nem volt és
nem is kellett, hogy tudomása legyen.”
105.	§
(1)	A Telj. tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó
eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem
előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot.”
(2)	A Telj. tv. 5. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti a
tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező
értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.
(7)	A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság, illetőleg a kijelölő hatóság a fizetést
korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének olyan módon köteles
eleget tenni, hogy az értesítés postai úton és elektronikus irat formájában a legrövidebb időn belül
megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, a kijelölő
hatósághoz, illetve a többi tagállamhoz. Az értesítést úgy kell továbbítani, hogy tartalma és
megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen.”
106.	§
A Telj. tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
58
„6. § A fizetést korlátozó eljárás során született határozatoknak és a megtett intézkedéseknek
nem lehet az eljárás megindításának az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontját megelőző időpontra
visszaható, a résztvevőnek, a kapcsolódó rendszer résztvevőjének, valamint a kapcsolódó rendszer
résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetőjének a rendszerben való részvételből származó
jogait vagy kötelezettségeit érintő hatálya.”
107.	§
A Telj. tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A rendszer és a kapcsolódó rendszer bármely résztvevője, a kapcsolódó rendszer
résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetője, az Európai Unió tagállamának központi bankja
és az Európai Központi Bank felé központi elszámoló fél szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint a
biztosítékot nyújtó harmadik fél ellen indított fizetést korlátozó eljárás nem akadályozza a rendszer
vagy a kapcsolódó rendszer bármely résztvevője és rendszerüzemeltetője követelésének
biztosítékból történő közvetlen kielégítését.
(2)	A résztvevő, illetve a kapcsolódó rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést
korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás
teljesítéséig nem lehet elvonni a teljesítési számláján nyilvántartott azon biztosítékokat, amelyek a
résztvevőnek a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon a rendszerrel,
illetve kapcsolódó rendszerrel szemben fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy
felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete - a hitelkeret
fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig - a rendszerrel, illetve a kapcsolódó rendszerrel
szemben keletkezett kötelezettségének teljesítésére.
(3)	A rendszer résztvevőjének transzfer megbízására, illetőleg a biztosíték sérthetetlenségére
irányadó szabályok a közvetett résztvevő esetében is alkalmazandóak, azzal, hogy mindez nem
érinti a közvetett résztvevővel szerződéses kapcsolatban álló résztvevő közvetett résztvevőért való
felelősségét.”
108.	§
(1)	A Telj. tv. 9. §-át megelőző cím, valamint 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölése és a kijelölt rendszerek, rendszerüzemeltetők
nyilvántartása
9.	§ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó rendszert és rendszerüzemeltetőt a Magyar Nemzeti
Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.
(2)	A kijelölt rendszert és rendszerüzemeltetőt a kijelölő hatóság nyilvántartásba veszi.”
(2)	A Telj. tv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer és annak rendszerüzemeltetője e
törvény alapján kijelölt rendszernek minősül.”
59
109.	§
(1)	A Telj. tv. 10. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésének feltételei és a kijelölő hatóság eljárása”
(2)	A Teljt. tv. 10. §-ában a „rendszer kijelölésre” szövegrész helyébe a „rendszer és a
rendszerüzemeltető kijelölésre” szöveg lép.
110.	§
(1)	A Telj. tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kijelölési eljárás kérelemre indul, melyet a rendszerüzemeltető nyújt be.”
(2)	A Telj. tv. 11. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmező a 10. § d) pont da) alpontja szerinti tevékenységre való jogosultságát az
engedélynek a kijelölés iránti kérelem mellékleteként való benyújtásával igazolhatja, ennek
hiányában a kijelölő az adat igazolása iránt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét keresi meg.
A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„c) a rendszer résztvevőinek alapító okiratát, valamint az esetleges közvetett résztvevők
azonosításához szükséges adatokat,”
(3)	A Telj. tv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kijelölési feltételekben bekövetkezett bárminemű változást - a változást követő öt napon
belül - be kell jelenteni a kijelölő hatóságnak. A bejelentésben foglaltakat igazoló dokumentumot a
kijelölő hatóság felhívására be kell mutatni.”
(4)	A Telj. tv. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kijelölő hatóság a rendszer és a rendszerüzemeltető kijelöléséről vagy a kijelölés
visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőt és az Európai Bizottságot.”
111.	§
A Telj tv. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi .... törvény 102-
110. §-ával megállapított rendelkezéseket 2011. június 30-tól kell alkalmazni.
(2)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi . törvény
hatálybalépését megelőzően kijelölt rendszerek a törvény hatálybalépését követően is kijelölt
rendszernek minősülnek.
(3)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi .törvény
hatálybalépését megelőzően rendszerbe került azon transzfer megbízások, amelyek teljesítésére a
60
törvény hatálybalépését követően kerül sor, a törvény hatálybalépést követően is transzfer
megbízásoknak minősülnek.
(4)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ...törvény 102. § (5)
bekezdéssel megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontja szerint rendszerüzemeltetőnek minősülő
intézmény 2011. március 31. napjáig köteles a kijelölési eljárás iránti kérelmet a kijelölő hatóság
felé benyújtani.”
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
112. §
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a független biztosításközvetítő működése során saját tőkéje az (1) bekezdésben írt
minimális alaptőke (törzstőke) mértéke alá csökken, a független biztosításközvetítő köteles a saját
tőkét az előírt minimális alaptőke (törzstőke) mértékéig kiegészíteni.”
(2)	A Bit. 38. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele az (1) bekezdésben foglaltakon
túl a következő:)
„c) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek megléte.”
(3)	A Bit. 38. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy
lehet, aki:)
„b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a
megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást
töltött be vagy biztosítási szaktanácsadóként működött vagy biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosítási szaktanácsadónál, az államigazgatásban
pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen
5 éves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik;
bb)	középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató
gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,”
(4)	A Bit. 38. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy
lehet, aki:)
„e) ellen a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, illetve e törvények felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályok előírásainak súlyos vagy ismétlődő megsértése miatt, öt évnél nem
régebben a legmagasabb összegű bírság kiszabására nem került sor, illetve a bíróság öt évnél nem
61
régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt nem állapította
meg.”
(5)	A Bit. 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés b) pontjában előírt vezetői szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az
engedélyezési kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.”
113.	§
A Bit. 57. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet engedélye szükséges:)
„m) a 38. § (6) bekezdésében, a 70. § (2) bekezdésénekj) pontjában, a 83. §-ban és a 86-90. §-
okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez,
választásához,”
114.	§
A Bit. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a)	nem rendelkezik a 126. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében
foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
b)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet
rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz
képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a
biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné,
c)	a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik.”
115.	§
A Bit. 68. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét
kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - tartalmaznia
kell:)
„a) a módosított alapszabályt,”
116.	§
A Bit. 71. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:)
„i) független biztosításközvetítővel és a szaktanácsadóval kötött szakmai felelősségbiztosítási
szerződés megszűnését,”
117.	§
A Bit. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
62
(Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki)
„c) biztosításszakmai vezetői gyakorlattal vagy legalább 30 főt foglalkoztató vállalkozásnál
szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlattal vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági
területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb mint öt év,
és az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel
megelőző időpontnál korábbi időpontra,”
118.	§
A Bit. 91. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki)
„b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, illetve e
törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben az
illetékes felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű
bírságot szabta ki, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e
jogszabályok megsértése miatt megállapította.”
119.	§
A Bit. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet a 63. § (3)
bekezdésében foglaltak miatt tagadhatja meg.”
120.	§
A Bit. 112. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező)
„e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;”
121. §
A Bit. 129. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi terv elutasítása,
vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések
megtételére jogosult.”
122.	§
A Bit. 130. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a szanálási terv elutasítása
vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések
megtételére jogosult.”
63
123.	§
(1)	A Bit. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében, valamint a 94. § (8)
bekezdésében foglalt tájékoztatást mindaddig megtagadja, amíg a biztosító működése a biztosítottak
érdekeit veszélyezteti.”
(2)	A Bit. 131. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi
helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban
foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
124.	§
A Bit. a 131. §-t követően a következő alcímmel és 131/A. §-al egészül ki:
„A pénzügyi, szanálási és pénzügyi helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések
„131/A. § (1) A pénzügyi tervnek, a szanálási tervnek és a pénzügyi helyreállítási tervnek - a
129. § (2) bekezdésében és a 130. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül - a
következőket kell tartalmaznia:
a)	az igazgatási költségek várható alakulását,
b)	a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható
bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c)	az előzetes mérlegtervet,
d)	a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet
fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e)	a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2)	A Felügyelet - a pénzügyi terv és a szanálási terv megvalósulásának a 129. § (2)
bekezdésében és a 130. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot követő nyomon követése
érdekében - kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a szanálási terv olyan kiegészítésére, amely
az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.
(3)	Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a szanálási tervet és a pénzügyi helyreállítási tervet
hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek,
célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy
alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, szanálási terv és a pénzügyi helyreállítási terv esetében
pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(4)	A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a
biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló
adatok alapján fog dönteni.”
125.	§
A Bit. 167/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a
szolgáltatót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.”
64
126. §
A Bit. 205. §-a helyébe a következőn rendelkezés lép:
„205. § (1) A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a
biztosító a biztosítási tevékenységből eredő valamennyi kötelességét teljesítette.
(2)	A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a)	az állomány átruházása,
b)	a biztosítási szerződések felmondása,
c)	a biztosítottakkal történő megállapodás.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles
a Felügyeletnek benyújtani.
(4)	A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a
biztosító a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(5)	Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt -
a 204. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján - a tevékenységi engedély visszavonásáról.”
127.	§
A Bit. 224. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:)
„a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a
balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a felelősségbiztosítási szerződésből eredő
járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot megillető követelések kivételével),”
128.	§
A Bit. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § A Felügyelet az előzetes egyetértést a 205. § (5) bekezdésében meghatározott döntések
meghozatalát követően adhatja meg.”
129.	§
A Bit. a 231. §-át követően a következő 231/A. §-al egészül ki:
„231/A. § (1) A független biztosításközvetítő az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi .....törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított - 38. § (5)
bekezdésében foglalt feltételeknek a módosítás hatálybalépését követő első adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítéséig kell megfelelnie.
(2)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 113. §-ával módosított - 57. § (1) bekezdés m) pontjának rendelkezéseit csak a
módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő független
biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni, a módosítás
hatálybalépésének napján már ilyen tevékenységet végző személyek engedélyezési eljárás
lefolytatása nélkül végezhetik tevékenységüket.
(3)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi .törvény
112.	§ (3) bekezdésével módosított - 38. § (6) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt csak a
65
módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő független
biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni.
(4)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 112. § (4) bekezdésével kiegészített - 38. § (6) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt
csak a módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő
független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni.
(5)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 114. §-ával módosított - 63. § (3) bekezdését a módosítás hatálybalépését követően
indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(6)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 115. §-ával módosított - 68. § (1) bekezdés a) pontját a módosítás hatálybalépését
követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(7)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 117. §-ával módosított - 83. § (3) bekezdés c) pontját a módosítás hatálybalépését
követően bejelentett vezető állású személyek kinevezésére kell alkalmazni.
(8)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 118. §-ával módosított - 91. § (4) bekezdés b) pontját a módosítás hatálybalépését
követően indított eljárásokra kell alkalmazni.
(9)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 119. §-ával módosított - 92. § (2) bekezdését a módosítás hatálybalépését követően
indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(10)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 120. §-ával módosított - 112. § (1) bekezdés e) pontját a módosítás hatálybalépését
követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(11)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 121-124. §-aival módosított - 129. § (4) bekezdését, 130. § (4) bekezdését, 131. § (2)
bekezdését, 131. § (7) bekezdését és a 131/A. §-t a módosítás hatálybalépését követően hozott
pénzügyi, szanálási és pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezést előíró határozatok esetén
kell alkalmazni.
(12)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 128. §-ával módosított - 226. §-át a módosítás hatálybalépését követően indított
eljárásokra kell alkalmazni.”
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
130.	§
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú
melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete
I.	Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő
szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta
Elszámoló Központot működtetni, valamint engedélyt kaphat a Hpt.-ben meghatározott további
pénzforgalmi szolgáltatások és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.”
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
131. §
66
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) 223. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A részvénytársaság az általa kibocsátott részvényeknek (saját részvény) az alapítás során
történő átvételére nem jogosult. A részvénytársaság saját részvényeit - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg,
kivéve, ha a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes az eladási
jogát gyakorolja. A részvénytársaság köteles az így megszerzett részvényeket 2 éven belül
elidegeníteni, vagy azokat bevonni.”
(2)	A Gt. 223. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) Tilos a saját részvény megszerzése, ha az adott üzleti évben a részvénytársaság a 219. § (1)
bekezdésében meghatározott feltételek hiányában nem fizethet osztalékot, kivéve a szabályozott
piacra bevezetett részvények kivezetése esetén. Ennek megállapítására a számviteli törvény szerinti
beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon
belül lehet figyelembe venni. A részvénytársaság köteles az így megszerzett részvényeket 2 éven
belül elidegeníteni, vagy azokat bevonni.”
132.	§
A Gt. 304. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott
nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző hetedik munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni.”
133.	§
A Gt. a következő 336/A. §-sal egészül ki:
„336/A. § A cégjegyzékbe már bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok legfőbb
szervei az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
.....törvény 132. §-ával megállapított - 304. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első ülésén, de
legkésőbb 2011. június 30-áig kötelesek társasági szerződésüket e rendelkezéshez igazítva
módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.”
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
134.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az
alábbi okirat bemutatását:
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása
alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló -
30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy)
67
„ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a
bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói
igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, ”
135.	§
A Pmt. 13. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10.
§-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni)
„c) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2 pontjában meghatározott elektronikus pénz esetén, ha
az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére kibocsátott összeg:
1.	a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
2.	az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a
hatszázötvenezer forintot, kivéve, ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos
kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált
vissza.”
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
136.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.)
4.	§ (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„5. átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 79-84. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„79. multilaterális kereskedési rendszer: harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és
eladási szándékát szerződést eredményező, megkülönböztetésmentes módon összehozó kereskedési
rendszer,
80.	értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
81.	konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
82.	javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére
minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog
vagy egyéb formában nyújtott juttatás,
83.	teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy,
munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti
egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a befektetési vállalkozás pénzügyi
helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.
84.	nem kötelező nyugdíjjuttatás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személynek,
munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló
teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a
vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.”
68
137.	§
A Bszt. 17. § (1) bekezdése a következőf) és g) ponttal egészül ki:
(A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek
működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti
felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének
jellegével és összetettségével -)
„f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük
megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,
g)	biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és
információáramlást.”
138.	§
A Bszt. 45. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő
szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt
megállapodást és)
„a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos
feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az
eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁEKBV által kibocsátott
értékpapír vagy más nem-komplex pénzügyi eszköz, ”
139.	§
A Bszt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a (2)
bekezdésben foglaltakra - a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel
megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi
eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal
rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja.”
140.	§
A Bszt. 73. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes
piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint)
„a) olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben
hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű
üzleti alapon való közzététel követelménye),”
141.	§
A Bszt. 100. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
69
(A befektetési vállalkozás biztosítja)
„e) a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását
előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat
megvalósítását.”
142.	§
A Bszt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a
kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben
vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és
kockázatvállalás kockázatait összeadja.”
143.	§
A Bszt a következő 101/A-101/C. §-okkal egészül ki:
101/A. § (1) Nagykockázat vállalásnak minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal
szembeni, a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor
figyelembe veendő kitettség, ha annak - a (4) bekezdés szerint korrigált - értéke meghaladja a
befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(2)	Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéknek az összege a
hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve
a)	nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát,
vagy
b)	ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több
hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor a 150 millió euró és az a) pontban
meghatározott összeg közül a magasabbat azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési
vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege - a hitelkockázat mérséklés hatását is
figyelembe véve - nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt
százalékát.
(3)	Ha a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió
eurót, akkor a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában - a hitelkockázat mérséklés hatását is
figyelembe véve - a kitettség értéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás által a 100. § (3)
bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.
(4)	A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell
figyelembe venni:
a)	a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint meghatározott
kitettség érték azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban
meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,
b)	származtatott ügylet esetén a partner hitelkockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban
meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,
c)	nem kell a számításokba bevonni
ca)	mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások
túllépése miatt a befektetési vállalkozás a szavatoló tőkéjéből levont,
cb)	a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve
devizaügyletből származó követelést,
cc)	az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt
munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,
70
cd)	az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból - ideértve a fizetési, értékpapír-
elszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi
eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatást is - származó követelést a
következő munkanapig,
(5)	A befektetési vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben foglalt, kockázatvállalás mértékére
vonatkozó korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott
pozíciók és kockázatvállalások eredménye.
(6)	A befektetési vállalkozás az ügyfélcsoport meghatározásakor az
a)	értékpapírosítási pozícióba,
b)	kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe, vagy
c)	egyéb tételbe
tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy
mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével
értékeli.
101/B. § (1) A 101/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni:
a)	a befektetési vállalkozás anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a
befektetési vállalkozás saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett
vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a befektetési vállalkozás is
beletartozik,
b)	a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési
kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is
nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
c)	a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre,
amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában
hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
d)	központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy
közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval
szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere
alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
e)	olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli
intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn,
vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a
garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a hitelezési kockázat
tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly
rendelhető,
f)	tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni, vagy általuk garantált
olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere
alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
g)	olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális
fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális
kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni
kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla
százalékos kockázati súly rendelhető,
h)	a hitelezési kockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény
formájában fennálló kitettségre.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 101/A. §
(6)	bekezdés szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a befektetési vállalkozás köteles
71
elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet
nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.
(3)	A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magában
foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelezési kockázat mérsékléseként figyelembe vehető
hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.
(4)	A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként
kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a
hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a tőkekövetelmény számításra alkalmazott
módszernek megfelelően a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre
vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.
101/C. § (1) A 101/A. § (4) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi
biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó befektetési vállalkozás figyelembe veheti a külön
jogszabályban meghatározott hitelezési kockázat mérséklés és volatilitási korrekciós tényező, illetve
a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.
(2)	Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a
hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a befektetési vállalkozás a pénzügyi
biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes
becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor
figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a befektetési
vállalkozásnak engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó
saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel
egységes alapon kell végrehajtani.
(3)	Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a
hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására,
akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó
módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.
(4)	Ha a befektetési vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a
hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressz-tesztet köteles végezni, amely
magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressz-tesztek során
olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a
befektetési vállalkozás tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a
stressz-tesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi
biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.
(5)	Ha a befektetési vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor
megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi
biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb
likvidációs értéket eredményező stressz-teszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett
fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.
(6)	Ha az ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garantálja, vagy harmadik fél által
kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a befektetési vállalkozás
a)	a kitettség garantált részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben
merül fel, ha a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a
garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az
ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,
b)	a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel
biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel,
ha
72
ba)	a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a kitettség
hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az
ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és
bb)	nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.
(7)	A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és
kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére vonatkozó
külön jogszabály rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(8)	A befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés
b)	pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a hitelezési kockázata
tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének
együttes alkalmazását a Felügyelet engedélyezte.”
144.	§
A Bszt a következő 105/A. §-sal egészül ki:
105/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez,
visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a
befektetési vállalkozásnak
a)	meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát,
b)	be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve
alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,
c)	be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti
tervével, illetve stressz tesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is
képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.
(2)	A Felügyelet a felmondáshoz, illetve a visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja
meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás jövőbeni
tőkekövetelményeknek való megfelelését.
(3)	Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához,
törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez
adja meg, a befektetési vállalkozás által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja
meg az adott kibocsátási sorozat 10%-át és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának 3%-át.
(4)	A befektetési vállalkozás 15 nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére,
amennyiben szavatoló tőkéjének 1 %-át meghaladó mértékben kíván saját részvényt
visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló
tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az 5 %-ot.
(5)	A Felügyelet megtiltja a befektetési vállalkozás számára a saját részvény visszavásárlását,
amennyiben az veszélyezteti a 105. § (1)-(2) és (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmények
betartását ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti
kivezetését.”
145.	§
A Bszt. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg
az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe,
azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A
befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az
általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési
73
szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló
tevékenység során okozott kárért.”
146.	§
A Bszt. 120. §-a a következő n)-p) pontokkal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam
központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az
adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o)	a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott
adatszolgáltatás.”
147.	§
A Bszt. 152. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság
1287/2006/EK rendelete szerint - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - közzéteszi a
szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében)
„a) az érvényes vételi és eladási árfolyamot olyan módon, hogy az információért kért ár
mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel
követelménye),”
148.	§
A Bszt. 154. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott
piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi)
„a) a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat olyan módon, hogy az
információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti
alapon való közzététel követelménye),”
149.	§
(1)	A Bszt. 162. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:)
„e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e
kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív
forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök kezelését, a likviditási tartalékok
mértékét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,”
(2)	A Bszt. 162. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
74
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési
vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését,
valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.”
150.	§
A Bszt. a 175. §-t követően a következő alcímmel és 175/A-175/B. §-sal egészül ki:
„Rendszerszinten jelentős fióktelep
175/A. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban
fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás konszolidáló
felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten
jelentős fióktelepnek minősítheti.
(2)	A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vétele mellett
alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
konszolidáló felügyeleti hatóságánál, vagy ennek hiányában a befektetési vállalkozás székhelye
szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten
jelentős fióktelepnek minősítsék a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési
vállalkozás magyarországi fióktelepét.
(3)	A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen
az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a)	a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást
gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési
rendszerére,
b)	az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam
pénzügyi rendszerében.
(4)	A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás
keretében határozatot hozzanak.
(5)	Ha a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás
keretében nem hoznak határozatot, akkor ha Magyarország a fogadó tagállam, a Felügyelet újabb
két hónapos határidőn belül - az eljárásban résztvevő más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel
- egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.
(6)	A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(7)	A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint Magyarországtól eltérő fogadó tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő
határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
175/B. § Ha magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban
rendszerszinten jelentős fióktelepet létesít, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel
75
rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a befektetési vállalkozásnál vagy olyan
vállalkozásnál, amelyre a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed az összevont alapú
felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan
érintheti a befektetési vállalkozást. Értesítést küld továbbá akkor is, ha a befektetési vállalkozással
szemben jelentős szankciót, intézkedést alkalmazott, ideértve a 164. § (1) bekezdésének t) pontja
szerinti felügyeleti intézkedést.”
151.	§
A Bszt. a 181. §-t követően a következő alcímmel és 182. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
182. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi .törvény 152. §
(2)	bekezdésével megállapított 4. mellékletben foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső
szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a
befektetési vállalkozás legkésőbb 2011. május 31-től köteles megfelelni.
(2)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvény
hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos
2. számú melléklete szerint alapvető kölcsöntőkének minősül, 2040. december 31-ig úgy kell
tekinteni, mint ami megfelel az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen
alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell
érvényesíteni:
a)	2020. január 1-től 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
b)	2030. január 1-től legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.”
152.	§
(1)	A Bszt. 2. melléklete helyébe az e törvény 3. melléklete lép.
(2)	A Bszt az e törvény 4. melléklete szerinti melléklettel egészül ki.
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
153.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény a
következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt.
javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs
összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés
időben történő megszüntetésével,
b)	a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet
javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel
összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának
csökkentését is,
76
c)	a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást.”
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
154.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
2.	§ 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta
Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és
kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez,”
155.	§
A Pft. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kedvezményezett a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért kedvezményt
nyújt, köteles erről a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően
tájékoztatni.”
156.	§
A Pft. 18. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha)
„c) az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános
forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál
történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó a
nyilvántartásba vételről szóló igazolás vagy az egyéni vállalkozói igazolvány, illetőleg a
tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta.”
157.	§
A Pft. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kedvezményezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy
egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel.”
Átmeneti és záró rendelkezések
158.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2011. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 10. §-a, 13. §-a, 14. § (1) és (3) bekezdése, 16-20. §-a, 21. § (1) bekezdése, 22. §-
a,	23. §-a, 25. §-a, 27. §-a, 31-36. §-a, 39. §-a, 40. §-a, 42. §-a, 51. §-a, 60-63. §-a, 65. §-a, 66. §-a,
77
69. §-a, 70. §-a, 73. § (2) bekezdése, 75. §-a, 78. § (2) bekezdése, 83. §-a, 130. §-a, 135. §-a, 154. §-
a,	1. melléklet 1-5., 9., 11., 12., 14., 15., 17., 19., 20. és 22. pontja 2011. április 30-án lép hatályba.
(3)	E törvény 1-4. §-a és 8. §-a 2011. június 30-án lép hatályba.
159.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	a Hpt. 2. § (1) bekezdés i) pontja, 89. § (3) bekezdése,
b)	a Tpt. 172. §-át megelőző cím, 174. §-a, 177/A. §-a és 209. §-a, 451. § (2) bekezdés i) pontja,
c)	a Bit. 58/A. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 68. § (6) bekezdése, 71. § (2) bekezdés d) és e)
pontja, 75. §-a, 92. § (3) bekezdése, 124. §-a (2) bekezdésénekf) pontja, 206. § (2) bekezdése,
d)	a Bszt. 180. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
e)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról szóló 2008. évi LVI. törvény,
f)	a Pft. 35. § (3) bekezdése,
g)	az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 170. §-ának
(12), (13) és (16) bekezdése.
(2)	2011. április 30-án hatályát veszti az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről
szóló 2004. évi XXXV. törvény, valamint a Hpt. 4. § (3) bekezdés h) pontja és 2. számú melléklet I.
Fejezet 5.3. pontja.
(3)	Ez a törvény 2011. július 1-én hatályát veszti.
160.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási
rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében
történő módosításáról,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és
értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek
és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó
rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a
2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről,
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a
2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai,
egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés
tekintetében történő módosításáról,
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2010..............-i 2010/..../EU irányelve a 2006/48/EK és
a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó
tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében
történő módosításáról.
78
1. melléklet a 2010. évi ....törvényhez
1.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 3. pontja a következő c) alponttal egészül ki:
(Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök
egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a
betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy
anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha
annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem
minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének)
„c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében
átvett pénzeszköz.”
2.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Készpénz-helyettesítőfizetési eszköz:)
„b) az elektronikus pénz,”
3.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.2 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.2 Elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által
megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, melyet pénzeszköz
átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben
meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján
kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni
vállalkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek az e törvény 2. számú melléklet I. fejezete
9.1. alpontjának k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletekre
használt érték.”
4.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzforgalmi szolgáltatás:)
„e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt -
kibocsátása,”
5.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pont 12.3 alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
12.3.	Pénzforgalmi közvetítői tevékenység:
a)	pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény
nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló
szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény
nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is,
b)	elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, elektronikus pénz
kibocsátásának és visszaváltásának, valamint pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, elektronikus
pénz kibocsátására és visszaváltására, valamint pénzforgalmi szolgáltatásra irányuló szerződés
megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve az elektronikuspénz-kibocsátó
79
intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését
is.”
6.	A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
13.	Konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat
ellenőrző befolyása alá tartozó hitelintézet és EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú
felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság”
7.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely
alapján a befolyással rendelkező)
„c) létesítő okirat, megállapodás alapján vagy összehangoltan eljáró személyek
együttműködésének eredményeképpen jelentős befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.”
8.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 19. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön.”
9.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források,
amelyek a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel
szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.”
10.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel
szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed)
kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert)
„b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi -
különösen finanszírozási vagy visszafizetési - problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a
másik is finanszírozási vagy visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak
számít különösen a
1.	kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,
2.	jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,
3.	közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más
üzleti kapcsolattal helyettesíteni,
4.	közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.”
11.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 25. pontja a következő h) ponttal egészül ki:
(Vezető állású személy)
„h) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint
valamennyi helyettese.”
80
12.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal
történik.”
13.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 37.1 és 37.2. pontokkal egészül ki:
„37.1. Visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: minden olyan szerződéses
kitétel, amely a pénzügyi intézményt az alapvető kölcsöntőke visszaváltására vagy visszavásárlásra
ösztönzi, így különösen
a)	amely a kapcsolódó kamat- vagy járadékfizetést a futamidő során emeli (step-up), ide nem
értve a referencia kamat változásából származó kamatnövekedést,
b)	valamint ha a szerződés lehetőséget biztosít a kölcsöntőke kibocsátója számára arra, hogy a
kölcsöntőkét részvénnyé vagy részjeggyé váltsa át egy előre meghatározott konverziós rátán.
37.2. Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: kamat vagy járadék
emelkedése mérsékeltnek tekinthető, ha az nem haladja meg
a)	a 100 bázispontot, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a megnövelt
kamatláb közötti különbséggel, vagy
b)	az eredeti kockázati felár 50%-át, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a
megnövelt kamatláb közötti különbséggel.
Az eszköz futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor a kamat vagy járulék ilyen
emelésére.
Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezésnek csak az a kölcsöntőke
részvénnyé való átváltás minősíthető, amely esetében az átváltás időpontjában meghatározott
konverziós ráta nem több, mint a kibocsátás időpontjában meghatározott konverziós ráta 150%-a”
14.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 41. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
(Kiszervezés:)
,,c) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén olyan megállapodás egy elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan elektronikuspénz-
kibocsátási vagy visszaváltási szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet
végez, amelyet egyébként az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne.”
15.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 43-45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása
nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban
történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az
országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.
44.	Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére,
amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és
amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
45.	Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely
állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több
81
olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és g)-l)
pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió
tagállamában van.”
16.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 55-66. ponttal egészül ki:
„55. Eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (ABCP program): olyan értékpapírosítási
program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a
kereskedelmi értékpapír.
56.	Értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében
a)	egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) hitelezési kockázata több ügyletrész-
sorozatba kerül besorolásra,
b)	az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség, illetve a kitettségek
halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és
c)	az ügyletrész-sorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet
futamideje alatt a veszteségek eloszlását.
57.	Értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelezési kockázati
kitettség;
58.	Értékpapírosítást kezdeményező: olyan vállalkozás, amely
a)	saját maga vagy kapcsolt vállalkozásán keresztül - közvetlenül vagy közvetve - részese volt
az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettséget létrehozó azon eredeti megállapodásnak, amelyben
rögzítették az adós (potenciális adós) fizetési kötelezettségét (potenciális fizetési kötelezettségét),
vagy
b)	megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit, majd értékpapírosítja azokat.
59.	Különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak
nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi
személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az
értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az
értékpapírosítást kezdeményező kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségű gazdasági
társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitől, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó
tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti.
60.	Likviditási többlettartalék: előre meghatározott stressz helyzetben egy adott időhorizonton
mért nettő finanszírozási résnek a normál likviditási helyzethez mért növekményét ellensúlyozó
képesség, amely meghatározott tulajdonságokkal rendelkező likvid eszközökből áll.
61.	Stressz: olyan jelentősen kedvezőtlen helyzet, amely a gazdasági és piaci folyamatok normál
körülményei között reálisan nem várható, de valószínűséggel ki sem zárható.
62.	Szponzor: értékpapírosítást kezdeményezőnek nem minősülő hitelintézet, amely ABCP
programot vagy más értékpapírosítási konstrukciót hoz létre és működtet, amely harmadik fél
kitettségeit vásárolja meg.
63.	Ügyletrész-sorozat: az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség
hitelezési kockázatának szerződésben rögzített, elkülönülő része, ahol e rész egy pozíciójához
nagyobb vagy kisebb hitelezési kockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen
82
méretű pozíciójához tartozó hitelezési kockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az
adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezőnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket.
64.	Javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a
munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb
formában nyújtott juttatás.
65.	Teljesítményjavadalmazás: a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti
szerződésben meghatározott, a hitelintézet, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy
teljesítményére, valamint a hitelintézet pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek
megvalósulása esetén fizetendő juttatás.
66.	Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek,
munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló
teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a
vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.”
17.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 67. ponttal egészül ki:
„67. Átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott
elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei
mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó
pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi
kötelezettség tekintendő.”
18.	A Hpt. 2. számú melléklet III/A. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Kitettség: eszköz vagy olyan mérlegen kívüli tétel, amelyből eszköz keletkezik vagy
eszköz keletkezhet.”
19.	A Hpt. 2. számú melléklet V. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-g) pontjában foglalt
tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással,
illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének
c)	pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt.
szerinti értékpapír-kölcsönzést végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap,
befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító. Referenciaadat-
szolgáltató a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző
más tagállambeli hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott.”
20.	A Hpt. 3. számú melléklet II. Fejezet 1.2 és 1.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.2. a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szolgáltatásra,
kereskedelmi kölcsönre, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok:
a)	a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b)	a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c)	a szerződés összege és devizaneme,
83
d)	a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
e)	a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg
nem fizetett tartozás összege,
f)	a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
g)	a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló
megjegyzés.
1.3.	a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-g) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződés,
a kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói
hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:
a)	az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b)	okirati bizonyítékok,
c)	perre utaló megjegyzés.”
21.	A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 14. és15. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„14. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a
2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai,
egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés
tekintetében történő módosításáról.
15.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010..............-i 2010/. .../EU irányelve a 2006/48/EK
és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó
tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében
történő módosításáról.”
22.	A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 16. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a
2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről.”
84
2.	melléklet a 2010. évi .... törvényhez
„5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
A szavatoló tőke számítása
1.	A hitelintézet szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2.	Az alapvető tőke a 3-5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6-8. pontban
foglaltak figyelembevételével számított összege.
3.	Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke,
b)	tőketartalék,
c)	lekötött tartalék,
d)	általános tartalék,
e)	általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-
áig,
f)	eredménytartalék, ha pozitív,
g)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
h)	alapvető kölcsöntőke.
4.	A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnél a 3.
pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem
realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.
5.	Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke be nem fizetett része,
b)	immateriális javak,
c)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
d)	eredménytartalék, ha negatív,
e)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló
tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f)	kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés
hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem
számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a
Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is),
g)	az alapvető kölcsöntőkének a 12. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető
része,
h)	a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján
számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés
alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és
megképzett céltartalék feletti többlete),
i)	visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.
6.	Ha a hitelintézet a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a
tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától
kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
7.	Ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke
számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.
8.	A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági
adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
9.	A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
85
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került
visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
b)	a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az
általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet folyamatos működése mellett is a hitelintézet
adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések
sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan vagy eredetileg
legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét
követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,
d)	a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több
visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a hitelintézet döntésétől függ,
e)	tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és
visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a
Felügyelet engedélyezi,
f)	a Felügyelet a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához
szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a hitelintézet számára ugyanolyan vagy jobb
minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke pótlásával a szavatoló tőke felemelését,
g)	a Felügyelet felfüggesztheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását,
visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a hitelintézet nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdése szerinti
tőkekövetelményt,
h)	a Felügyelet engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat
előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon
megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,
i)	amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak
a tőketörlesztésre, illetve a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a
futamidő első 10 évében nem lehetséges,
j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a
kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem
tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti tőketörlesztésre, illetve visszafizetésre ösztönöz,
k) a hitelintézet a kamatfizetést törölheti,
l) a hitelintézet köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdése szerinti
tőkekövetelményt,
m) a Felügyelet előírhatja a kamatfizetés törlését a hitelintézet pénzügyi és fizetőképességi
helyzete alapján azzal, hogy a hitelintézet jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával
helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a hitelintézet pénzügyi helyzetét, és amely
kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
n) ha egy adott évben a k)-m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem
teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat
igényt,
o)	ha a hitelintézet a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor
a kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a hitelintézet felszámolását kezdeményezni,
p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a
kölcsönfelvevővel szemben.
q) a Felügyelet a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető
kölcsöntőke részvényre való átváltását vagy a veszteség leírását a kölcsöntőke terhére.
10.	a) Amennyiben a hitelintézet több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét bocsátott ki, a
kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke
adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési
86
sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz
viszonyított helyéről az adósság-bevonási, illetve kielégítési sorrendben.
b)	Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke különleges célú gazdasági egységen keresztül kerül
kibocsátásra, akkor a 9. pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a hitelintézet
által közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőke nyújtói nem kerülhetnek
hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a hitelintézet közvetlenül bocsátotta volna ki. A
különleges célú gazdasági egység egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.
11.	Az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású,
alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv
szerinti értékét.
12.	Az alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi
korlátozásokat kell érvényesíteni:
a)	az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően
részvényre vagy részjegyre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a
hitelintézet pénzügyi- és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén, vagy ha ezt a
Felügyelet előírja,
b)	az a) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 35%-a lehet olyan
alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra
vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés,
c)	a b) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 15%-a lehet olyan
alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, és amelyhez visszaváltásra vagy
visszavásárlásra ösztönző rendelkezés kapcsolódik.
13.	A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
b)	értékelési tartalék,
c)	alárendelt kölcsöntőke,
d)	járulékos kölcsöntőke,
e)	a 12. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f)	ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor
az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati
céltartalék - összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott
kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.
14.	Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja,
akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 13. pont f) alpontja szerinti határértéken
túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
15.	A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
16.	A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a)	kielégíti a 9. pont a)-m) és o)-q) alpontban meghatározott feltételeket, és
b)	ha egy adott évben a 9. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy
bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre
az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 9. pont k) alpontjában
meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
17.	A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került
visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
87
b)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél
egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának
rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek, valamint az
alapvető és járulékos kölcsöntőke nyújtók előtti legutolsó helyen áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje 5 évet
meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs
meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év
múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d)	a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem
tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás
esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e)	tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és
visszavásárlását is - az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem
lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f)	az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási
joga a kölcsönfelvevővel szemben.
18.	Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a
visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban -
csökkenteni kell.
19.	A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az
alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó
feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló
tőkeelemnek.
20.	A járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját
kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között
kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.
21.	A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi
instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.
22.	A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell
érvényesíteni:
a)	a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének
100%-át,
b)	a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke, valamint
a 13. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt
év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az
aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
23.	A 22. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető
tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet
minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott
alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b)	a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke,
alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-
22.	pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,
c)	ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor
az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével
csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal
88
súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy
PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható vesztesége
összegét,
d)	azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati
súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál
nem veszi figyelembe,
e)	a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést
vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.
24.	Ha a 22. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke
értékét meghaladja a 23. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az
alapvető tőke értékéből kell levonni.
25.	A 11., 20. és 23. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 13. pont f)
alpontjában és a 23. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával
számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a
szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
26.	A 11., 20. és 23. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető
és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások
során érvényesíteni kell a 22. pontban meghatározott korlátozásokat.
27.	A szavatoló tőke a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése
alkalmazásában a 26. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
28.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az
alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos
tőkerészként a 26. pontban foglalt levonások és a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4.
alpontjában, a 76. § (2) bekezdésében és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott
tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető
figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 22.
pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
29.	A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan
alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a)	megfelel a 17. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b)	eredeti futamideje legalább két év,
c)	a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor
fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó
tőkekövetelményeknek.
30.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló
szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan
mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen
kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200 %-át.”
89
3.	melléklet a 2010. évi .... törvényhez
„2. melléklet a 2007. évi CXXXVII. törvényhez
A szavatoló tőke számítása
1.	A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2.	Az alapvető tőke a 3-5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6-7. pontban
foglaltak figyelembevételével számított összege.
3.	Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke,
b)	tőketartalék,
c)	lekötött tartalék,
d)	általános tartalék,
e)	eredménytartalék, ha pozitív,
f)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
g)	alapvető kölcsöntőke.
4.	A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező befektetési
vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó,
olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított
pozíciókra.
5.	Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	jegyzett tőke be nem fizetett része,
b)	immateriális javak,
c)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
d)	eredménytartalék, ha negatív,
e)	könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló
tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f)	kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az
eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés
összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt,
illetve az el nem számolt értékvesztést is),
g)	az alapvető kölcsöntőkének a 11. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető
része,
h)	a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján
számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés
alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és
megképzett céltartalék feletti többlete),
i)	visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.
6.	Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett
tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő
bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
7.	Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a
szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.
8.	A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
90
esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési
vállalkozás mérlegében szerepel,
b)	a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az
általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás folyamatos működése mellett is a
befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási
eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan vagy eredetileg
legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét
követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,
d)	a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több
visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a befektetési vállalkozás döntésétől függ,
e)	tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és
visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a
Felügyelet engedélyezi,
f)	a Felügyelet a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához
szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy
jobb minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke pótlásával a szavatoló tőke felemelését,
g)	a Felügyelet felfüggesztheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását,
visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5)
bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
h)	a Felügyelet engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat
előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon
megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,
i)	amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak
a tőketörlesztésre, illetve a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a
futamidő első 10 évében nem lehetséges,
j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a
kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem
tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti tőketörlesztésre, illetve visszafizetésre ösztönöz,
k) a befektetési vállalkozás a kamatfizetést törölheti,
l)	a befektetési vállalkozás köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5)
bekezdés szerinti tőkekövetelményt,
m) a Felügyelet előírhatja a kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és
fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új
részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás
pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
n) ha egy adott évben a k)-m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem
teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat
igényt,
o) ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz
eleget, akkor a kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a befektetési vállalkozás
felszámolását kezdeményezni,
p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a
kölcsönfelvevővel szemben,
q) a Felügyelet a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető
kölcsöntőke részvényre való átváltását vagy a veszteség leírását a kölcsöntőke terhére.
9.	a) Amennyiben a befektetési vállalkozás több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét
bocsátott ki, a kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke
adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési
91
sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz
viszonyított helyéről az adósság-bevonási, illetve kielégítési sorrendben.
b)	Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke a KCGE-n keresztül kerül kibocsátásra, akkor a 9.
pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a befektetési vállalkozás által
közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőke nyújtói nem kerülhetnek
hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a befektetési vállalkozás közvetlenül bocsátotta
volna ki. A KCGE egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.
10.	Az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású,
alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv
szerinti értékét.
11.	Az alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi
korlátozásokat kell érvényesíteni:
a)	az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően
részvényre vagy részjegyre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a
befektetési vállalkozás pénzügyi- és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén,
vagy ha ezt a Felügyelet előírja,
b)	az a) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 35%-a lehet olyan
alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra
vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés,
c)	a b) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 15%-a lehet olyan
alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, és amelyhez visszaváltásra vagy
visszavásárlásra ösztönző rendelkezés kapcsolódik.
12.	A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a)	osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is
feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
b)	értékelési tartalék,
c)	alárendelt kölcsöntőke,
d)	járulékos kölcsöntőke,
e)	a 11. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f)	ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék összegének a várható
veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a
különbség pozitív.
13.	Ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 12. pont f) alpontja szerinti
határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
14.	A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
15.	A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a)	kielégíti a 8. pont a)-m) és o)-q) alpontban meghatározott feltételeket, és
b)	ha egy adott évben a 8. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy
bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre
az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 8. pont k) alpontjában
meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
16.	A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési
vállalkozás mérlegében szerepel,
92
b)	az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél
egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás
adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a
részvényesek, valamint az alapvető és járulékos kölcsöntőke-nyújtók előtti legutolsó helyen áll,
c)	a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje 5 évet
meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs
meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év
múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d)	a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem
tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás
esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e)	tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és
visszavásárlását is - az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem
lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f)	az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási
joga a kölcsönfelvevővel szemben.
17.	Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a
visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban -
csökkenteni kell.
18.	A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az
alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó
feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló
tőkeelemnek.
19.	A járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját
kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között
kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.
20.	A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi
instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.
21.	A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell
érvényesíteni:
a)	a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének
100%-át,
b)	a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke, valamint
a 12. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt
év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az
aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
22.	A 21. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető
tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:
a)	a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint
viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési
vállalkozás minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások
részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv
szerinti értékét,
b)	a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési
vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti
értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke,
alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-
21.	pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,
c)	ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel
számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség
93
értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések
kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási
módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén a részvénykitettségek várható
vesztesége összegét,
d)	azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati
súlyt rendel, ha a befektetési vállalkozás ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték
meghatározásánál nem veszi figyelembe,
e)	a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést
vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.
23.	Ha a 21. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét
meghaladja a 22. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető
tőke értékéből kell levonni.
24.	A 10., 19. és a 22. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 12. pont f)
alpontjában és a 22. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával
számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a
szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
25.	A 10., 19. és a 22. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke
alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 101. § szerinti limittúllépések összegét. A
levonások során érvényesíteni kell a 21. pontban meghatározott korlátozásokat.
26.	A szavatoló tőke a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 105. § (5)
bekezdése alkalmazásában a 25. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
27.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az
alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos
tőkerészként a 25. pontban foglalt levonások és a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc)
alpontja, a 105. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott
tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető
figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 21.
pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
28.	A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan
alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a)	megfelel a 16. pont a), b), d), e) és f) alpontjaiban rögzített feltételeknek,
b)	eredeti futamideje legalább két év,
c)	a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor
fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó
tőkekövetelményeknek.
29.	A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes
tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló
szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan
mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen
kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200 %-át”
94
4. melléklet a 2010. évi .... törvényhez
„4. melléklet a 2007. évi CXXXVII. törvényhez
Javadalmazási politika
1.	A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és
összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási
politikával rendelkezik.
2.	A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, valamint
a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő
munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra
terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.
3.	A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes
kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési
vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási
politikának a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú
érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket
kell tartalmaznia.
4.	A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében
alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen
kiterjed.
5.	A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a
felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás
belső ellenőrzése vizsgál felül.
6.	Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző naptári évben az egyes hónapokban
végrehajtott megbízásainak összértéke átlagosan meghaladja az ötmilliárd forintot, és a tárgyévet
megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízásainak összértéke meghaladja a
hatvanmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a
kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását,
valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a
befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A
javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az
érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését.
7.	A befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és
a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatban rögzíti a teljes
javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas
javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes
javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.
8.	Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén - pénzügyi és nem pénzügyi
kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A
teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az
értékelésnek több éves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére
kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A
teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a
jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
9.	A teljesítményjavadalmazás legalább 50%-a a következőkből áll:
a)	az érintett befektetési vállalkozás részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett
befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével,
95
illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött
eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és
b)	adott esetben a 2. számú melléklet 12. a) pontja szerinti más - a befektetési vállalkozás jogi
formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő - eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a
befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási
politika megfelelően vonatkozik.
10.	Amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban
meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló
túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő
teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
11.	A teljesítményjavadalmazás legalább 40%-át - a belső szabályzatban meghatározott
küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60%-át - halasztva, az
üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló
tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony
megszűnésekor, egyébként 3-5 éves időszak alatt kell kifizetni.
12.	A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési
vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési
vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási
politika elveinek teljesülésével.
13.	A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért
teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
14.	Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak
összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és
hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíj politikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású
személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás
jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után öt éves visszatartási időszak
figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 9. pontban meghatározott eszközök
formájában.
15.	A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása
független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz
kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
16.	A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti
ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait
kiküszöbölné.”
96
Általános Indokolás
A Javaslat elsődleges célja egyes pénzügyi tárgyú uniós jogi aktusok hazai jogrendbe történő
átültetése. Emellett a Javaslat több, a törvények hatályosulásából eredő, a gyakorlati működés során
problémákat okozó technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz, újraszabályozza a tőzsdei
kivezetést, valamint az ügyfelek számára vonzóbbá teszi a lakás-takarékpénztárak igénybevételét.
Részletes Indokolás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az ennek hatálybalépéséről és
végrehajtásáról rendelkező 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosításához
az 1-2. §-hoz
A 2009/44/EK irányelv (a továbbiakban: biztosítéki irányelv módosítása) az ún. pénzügyi
biztosítékok körét kiterjeszti meghatározott hitelkövetelésekre is, és ezzel összefüggésben
változtatásokat hajt végre az e tárgyban kiadott korábbi irányelv rendelkezésein. E változások hazai
jogunkba történő átültetése a Polgári Törvénykönyv óvadékra vonatkozó szabályozásának
módosítását igényli, az ilyen típusú biztosítéki rendszer szerepét polgári jogunkban ugyanis az
óvadék intézménye tölti be. Az irányelvi módosítással összhangban a törvényjavaslat az óvadékra
vonatkozó szabályozást kiegészíti a "külön törvényben meghatározott hitelkövetelések"-kel,
amelyek így a pénz, az értékpapír, a bankszámla-követelés és az egyéb pénzpiaci eszközök mellett
ugyancsak óvadék tárgyai lehetnek. Az óvadékba adható hitelköveteléseket körét (a
hitelkövetelések fogalmát) meghatározó, a fentiek szerint külön törvényre utalt szabályozást a Ptké.
49. § (1) bekezdésének a törvényjavaslat 3. §-ával megállapítandó rendelkezése tartalmazza.
A hitelkövetelések sajátos - nem dologi - természete nyilvánvalóan indokolttá tette, hogy az új
szabályozás néhány ponton eltérjen az óvadék eddigi tárgyaira tekintettel megalkotott
rendelkezésektől, a törvényjavaslat azonban csak annyiban törekszik eltérő szabályok
megállapítására, amennyiben ennek az irányelv is szükségét látja. Így mindenekelőtt az óvadék
tárgyának átadására vonatkozó szigorú szabályozást oldja annyiban, amennyiben kimondja, hogy ha
az óvadék tárgya hitelkövetelés, úgy az ezt tanúsító, és a követelés érvényesítéséhez szükséges
okiratot (a hitelkövetelés azonosítására alkalmas írásbeli vagy bármely más ezzel egyenértékű
formában rögzített adatot, pl. a követelésjegyzéket) kell a jogosult rendelkezésére bocsátani. Ezen
okiratok átadása hivatott annak igazolására, hogy egyfelől milyen hitelkövetelés szolgál
biztosítékul, másfelől pedig hogy a hitelkövetelés óvadékba adásából eredően kit illetnek meg a
törvényben biztosított jogok.
Az biztosítéki irányelv módosítása nyomán hitelkövetelés esetén a törvényjavaslat korlátozza a
jogosultnak a biztosíték feletti használati és rendelkezési jogát. Nincs mód tehát arra, hogy a
jogosult a biztosítékként hatalmába került hitelkövetelést a saját követelésének esedékessé válása
előtt hasznosíthassa, vagy azt elidegeníthesse, illetve e körben az egyéb biztosítékok tekintetében őt
megillető ún. helyettesítési jogát gyakorolhassa. Ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat
természetesen lehetőséget biztosít arra, hogy - ha a felek erre a helyzetre vonatkozóan másként nem
rendelkeznek - a biztosítéki megállapodás kötelezettje az óvadékként "átadott" hitelkövetelést a
jogosult kielégítési jogának megnyílása előtt maga is érvényesíthesse (ha a hitelkövetelés
esedékessé vált), vagy a követelést részben vagy egészben beszedhesse, illetve a javára történő
teljesítést elfogadhassa, ebben az esetben azonban a jogosult javára kiegészítő biztosíték nyújtására
köteles.
97
Végül a szabályozás a biztosítékul szolgáló hitelkövetelés esetében némileg szigorította a
közvetlen kielégítés lehetőségének feltételrendszerét, amiként erre a tagállami jogalkotónak
opcionálisan a biztosítéki irányelv módosítása maga is felhatalmazást adott. Ennek lényege az, hogy
hitelkövetelés biztosítékul adása esetén az e biztosítékból való közvetlen kielégítésnek feltétele az
is, hogy a kötelezett vagy a biztosíték jogosultja az eredeti kötelezettet a hitelkövetelés óvadékba
adásáról az engedményezés szabályai szerint értesítse.
a 3-4. §-hoz
A törvényjavaslat - mint arról már volt szó - a Ptké. keretei között (az újonnan megállapított 49.
§. (1) bekezdésében) határozza meg azt, hogy a Ptk. óvadékra vonatkozó szabályainak (270-271. §)
alkalmazásában mit kell hitelkövetelésen érteni, illetve, hogy a hitelkövetelés Ptk-beli fogalma
valójában milyen követeléseket takar, milyen - hiteljogviszonyból eredő - követelések lehetnek
tehát óvadék tárgyai. Eszerint óvadék tárgya csak olyan pénzkövetelés lehet, amely hitelintézet által
nyújtott kölcsönből származik. A törvényjavaslat e rendelkezés kapcsán a biztosítéki irányelv utaló
rendelkezésével és az ún. hitelintézeti irányelvben (2006/48/EK) foglaltakkal összhangban állapítja
meg a hitelintézetek azon körét, amelyekkel kötött kölcsönszerződésekből eredő pénzkövetelések
óvadék tárgyául szolgálhatnak. A biztosítéki irányelv módosítása szerint a tagállamoknak
biztosítaniuk kell, hogy a hitelkövetelések adósai - a fogyasztói irányelv és a tisztességtelen
szerződési feltételekre vonatkozó nemzeti szabályozás sérelme nélkül - írásban (vagy ezzel jogilag
egyenértékű módon) lemondhassanak a beszámítási jogukról és a banktitokkal kapcsolatos bizonyos
jogaikról a hitelezőkkel, és a hitelkövetelések engedményeseivel vagy a hitelköveteléseken alapított
biztosítékok jogosultjaival szemben. A törvényjavaslat a beszámítási jogról való lemondás
lehetőségének kifejezett rendelkezéssel való megteremtését - az írásbeli alakszerűség egyidejű
megfogalmazása mellett - ugyancsak a Ptké. keretei között oldotta meg. Minthogy a beszámítási
jog kizárása vagy korlátozása a fogyasztóvédelmi irányelven alapuló hatályos szabályaink szerint a
fogyasztókkal szembeni hitelkövetelések tisztességtelenségét (vagyis az ilyen kikötés semmisségét)
eredményezik, a törvényjavaslatnak értelemszerűen arra is utalnia kellett, hogy a szóban forgó, a
beszámítás lehetőségét kizáró szerződéses szabályozás csak eltérő jogszabályi rendelkezések
hiányában alkalmazható.
Végül a jogszabályi dereguláció elősegítése érdekében a törvényjavaslat ugyancsak a Ptké.
tartalmává tette annak kimondását, hogy az óvadékra vonatkozó új rendelkezések értelemszerűen
csak az azok hatálybalépését követően kötött óvadéki szerződések esetében alkalmazhatók.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításához
az 5. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény meghatározza a helyi iparűzési adó alap számításánál
alkalmazandó nettó árbevétel fogalmát a biztosítók esetében. Indokolt a helyi iparűzési adó
alapjának kiszámításánál a Kártalanítási Alapot a Kártalanítási Számlával azonos módon kezelni
(azonos jellegük okán), ezért szükséges a normaszöveg kiegészítése.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításához
a 6. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 365. §-a 2007. július 1-jétől már
nem tette lehetővé közhasznú társaság (kht.) alapítását, a meglévő kht-nak pedig 2009. június 30-ai
határidőt adott arra, hogy társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű
társaságként működjenek tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakuljanak át vagy pedig
jogutód nélküli megszűnésüket kötelesek a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen
98
eltelte után a cégbíróságnak a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi
felügyeleti intézkedést kellett alkalmaznia.
A fenti rendelkezések szerint tehát a kht-k a Gt. szabályainak való megfelelés érdekében a
következő lehetőségek közül választhattak 2009. június 30-ig:
•	szervezeti forma váltás,
•	nonprofit társasággá történő átalakulás,
•	a jogutód nélküli megszüntetés (végelszámolási eljárás) kezdeményezése.
Ezek hiányában a Cégbíróság a cégeljárási törvényben szabályozott törvényességi felügyeleti
eljárás legsúlyosabb szankcióját, a megszűntnek nyilvánítás törvényi felügyeleti intézkedést
alkalmazza. A cégeljárási törvény 84. §-a értelmében a Cégbíróság a megszűntnek nyilvánítással
egyidejűleg kényszer-végelszámolást rendel el, vagy ha a cég fizetésképtelenségéről tudomása van,
kezdeményezi a cég felszámolását. A cégeljárási törvény kényszer-végelszámolási szabályainál a
Cégtörvény 118. §-a szerint ha a végelszámoló a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg,
hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése
alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ha pedig a kht. az előírt
határidőben a végelszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte, de a végelszámoló az eljárás
során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és
a cégtulajdonosok sem fizetik meg a cég tartozásait, akkor a végelszámoló köteles felszámolási
eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A Cstv. 22. §-a ugyanezekre az esetekre nézve
kimondja, hogy felszámolási eljárás indul a végelszámoló kérelmére, továbbá a Cégbíróság
értesítése alapján. A felszámolás elrendeléséről pedig a Cstv. 27. §-a rendelkezik.
Bár a Gt. 365. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol törvény közhasznú társaságot említ,
2009. július 1-jétől kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni, és a nonprofit társaság a Gt.
4.	§-a értelmében gazdasági társaság, a bírósági joggyakorlat egységessé tétele érdekében indokolt a
Cstv.-ben kifejezetten kimondani, hogy a közhasznú társaságok is a Cstv. hatálya alá tartoznak,
tekintettel arra, hogy a Cstv ezen pontja tételes felsorolást ad a felszámolással megszüntethető
szervezettípusokról, és ez a felsorolás külön törvények által nem bővíthető.
a 7. §-hoz
A szakasz az irányelvekre történő hivatkozások pontosítását tartalmazza.
a 8 §-hoz
A szakasz célja Polgári törvénykönyv óvadéki szabályaival való összhang megteremtése.
a 9. §-hoz
Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról,
valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 30. §-a
módosította a Polgári Törvénykönyv 28. §-át. Ennek eredményeként a Magyar Államot a polgári
jogviszonyokban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vagyonért felelős miniszter
képviseli.
A fenti törvénymódosításra tekintettel ki kell egészíteni Cstv. 62. §-át egy új bekezdéssel, és
ebben ki kell mondani, hogy a járadékjellegű követelések tekintetében az államot az
államháztartásért felelős miniszter képviseli.
Az államháztartási miniszter nevesítése a Cstv. 47. §-ával való összhang megteremtése
érdekében, és azért indokolt, mert a felszámoló ezt a minisztert köteles értesíteni a Cstv. 47. §-ának
(7)	bekezdése szerint, ha az adós vállalkozásnál vannak járadékjellegű követelésre jogosultak.
99
A fenti szabályozás megfelel a korábbi és jelenlegi gyakorlatnak, továbbá összhagnban van a
felszámolási eljárásokkal összefüggő költségvetési kormányzati feladatmegosztással is.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításához
a 10. §-hoz
A kincstár feladatköre kibővítésre kerül, jogosulttá válik az elektronikus pénz kibocsátására is.
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításához
a 11-12. §-hoz
A Javaslat a hitelintézeti törvény módosításával összhangban a Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaság esetében is pontosítja a nagykockázat-vállalásra vonatkozó különös szabályokat,
valamint a korábbi szabályok szerint járulékos tőkeként elismert tőkeelemeket - annak lejáratáig -
változatlanul elismer a Magyar Export-Import Bank szavatoló tőkéjének részeként.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
a 13. §-hoz
A Posta Elszámoló Központ is végezhet elektronikus pénz kibocsátást a megfelelő engedély
birtokában.
a 14. § hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és
prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a
2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről módosította a 2006/48/EK irányelvet, melynek
értelmében az elektronikus pénz kibocsátás önálló pénzügyi szolgáltatási tevékenység lett. Emellett
a javaslat felsorolást tartalmaz arra az intézményi körre vonatkozóan, akik elektronikus pénz
kibocsátók lehetnek.
A módosítás érinti a közvetítői alvállalkozókra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket is,
amely a jövőben az alkuszok által megbízott személyeket is érinti.
a 15. §-hoz
A Javaslat bővíti a pénzügyi intézmények által a pénzügyi szolgáltatásokon kívül üzletszerűen
végezhető tevékenységek körét. Egyrészt a befektetési vállalkozásokkal megegyezően megengedi a
pénzügyi eszközökre vonatkozó adat, információ értékesítését, másrészt az Európai Unió
támogatásainak közvetítésében történő közreműködést.
a 16. §-hoz
A 2009/110/EK irányelvnek megfelelően az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a jövőben
nem szakosított hitelintézetként működhet, ezért szükséges a hitelintézet fogalmának módosítása.
a 17. §-hoz
A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek változása miatt a Javaslat módosítja a pénzügyi
vállalkozás fogalmát.
a 18-19. §-hoz
A Javaslat meghatározza az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fogalmát, valamint rögzíti az
általa végezhető tevékenységek körét.
a 20. §-hoz
100
A Javaslat elsődlegesen technikai módosítás, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
hitelintézeti törvényben történő elhelyezése okán szükség van a közvetítőkre vonatkozó egyes
szabályok új szakaszban történő elhelyezésére. Ezen felül a Javaslat új elemként rögzíti, hogy a
közvetítői alvállalkozó egyidej űleg nem lehet függő és független közvetítővel megbízási
jogviszonyban.
a 21. §-hoz
A javaslat kiegészíti a szervezeti szabályokra vonatkozó rendelkezéseket az elektronikuspénz-
kibocsátó intézménnyel.
Ezen felül szövetkezeteknek is megengedi, hogy többes kiemelt közvetítőkét működjenek.
a 22. §-hoz
A javaslat megállapítja elektronikuspénz-kibocsátó intézmények esetében az alapításkori induló
tőke minimumát.
a 23. §-hoz
A pénzforgalmi intézményre vonatkozó kiszervezési szabályok kiegészítésre kerülnek az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kategóriájával.
a 24. §-hoz
A Javaslat a 2009/111/EK irányelvvel összhangban az irányítási rendszerre és a
kockázatkezelési követelményekre vonatkozó általános szabályokat, elveket kiegészíti a likviditási
kockázat kezelésére vonatkozó követelményekkel. Ennek részeként a hitelintézeteknek részletesen
meghatározott eljárásokkal, stratégiákkal és szabályzatokkal kell rendelkezniük az egyes
üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási
kockázatuk akár napon belüli azonosítására, mérésére és kezelésére. A Javaslatban rögzített
technikai kritériumok egyben részét képezik a hitelintézetek belső tőkemegfelelés-mérésének,
annak felügyeleti felülvizsgálatának.
a 25. §-hoz
A Javaslat felsorolja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyeleti engedélyhez kötött
cselekményeit.
a 26. §-hoz
A továbbiakban nem lesz arra lehetőség, hogy pénzváltás közvetítésére többes kiemelt közvetítő
kapjon engedélyt. Ezen felül a Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
a 27. §-hoz
A 2009/110/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a 2007/64/EK irányelv számos
rendelkezésének felsorolását tartalmazza, melyek az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
esetében szintén értelemszerűen alkalmazandók. Jelen szakasz az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény tevékenységi engedélyezésére állapít meg szabályokat.
a 28. §-hoz
A közvetítők szabályozásának megváltozása miatti szövegpontosító javaslat.
a 29. §-hoz
Az alapszabály módosításának engedélyezésére vonatkozó javaslat lehetővé teszi, hogy a
részjegyek névértékének, illetve az egy tag által jegyezhető, jegyzendő részjegyek számát
prudenciális szempontból történő vizsgálatára sor kerülhessen, annak indokoltságát, szabályosságát,
101
a szövetkezet működésére vonatkozó hatását a Felügyelet értékelje és ezek alapján hozza meg a
szükséges intézkedéseket.
a 30. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a központi szerződő fél, mint a Pénzügyi szervezetek Állami
Felügyelete által felügyelt tőkepiaci intézmény számára is hitelintézetbe történő beolvadás
lehetőségét.
a 31-32. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmények tevékenységi engedélyezésével analóg módon állapítja
meg azon esetköröket, amikor a Felügyelet az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kibocsátásra
jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, illetve visszavonja.
a 33. §-hoz
A pénzforgalmi intézményekre vonatkozó különös szabályok kiegészülnek az elektronikuspénz-
kibocsátó intézményekkel.
a 34-36. §-hoz
A határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai kiegészülnek az elektronikuspénz-
kibocsátó intézménnyel.
a 37. §-hoz
A 2009/111/EK irányelv a felügyeleti együttműködés megerősítése, valamint az esetlegesen
kialakuló pénzügyi válság hatásainak mérséklése érdekében a fióktelepek rendszerszintű
fontosságát is kiemelten kezeli. Ennek részeként a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező
hatóságai kérvényezhetik a küldő tagállam felügyeleti hatósságától, vagy a konszolidáló
hatóságától, hogy az adott fióktelepként működő hitelintézetet rendszerszinten fontosnak
minősítsék.
a 38. §-hoz
A javaslat belső hivatkozáson pontosít.
a 39. §-hoz
A javaslat a 2009/110/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően külön szabályokat tartalmaz
az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben történő minősített befolyás megszerzésének
szabályozására, tekintettel arra, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében nincs
szükség a minősített befolyás engedélyeztetésére.
a 40. §-hoz
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében is szükséges annak rögzítése, hogy a vezető
állású személyek felelősek azért, hogy az intézmény az engedélyezett tevékenységeket a
hitelintézeti törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően
végezze.
a 41. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
a 42. §-hoz
A Javaslat az üzleti totokra vonatkozó közös szabályokat kiterjeszti az elektronikupénz-
kibocsátó intézmények tulajdonosaira, vezető állású személyeire.
a 43. §-hoz
102
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz, valamint a felügyeletek közötti együttműködés
hatékonyságának megerősítése érdekében kiegészíti a banktitokra vonatkozó szabályozás.
a 44. §-hoz
A közelmúlt nemzetközi pénzügyi válsága megmutatta, hogy az olyan javadalmazási politikák,
amelyek az intézmény kockázattűrő képességét meghaladó kockázatok vállalására ösztönöznek,
alááshatják a hatékony és eredményes kockázatkezelést és súlyosbíthatják a túlzott
kockázatvállalási magatartást.
Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros
hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási
magatartásának ellenőrzésére, a 2006/48/EK irányelv előírásai kiegészültek a hitelintézetek arra
irányuló kötelezettségével, hogy a kockázati profilra szakmai tevékenységük révén lényeges
hatással bíró munkavállalók tekintetében a hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló
javadalmazási politikákat és gyakorlatokat hozzanak létre és tartsanak fenn. Ezen alkalmazottak
közé kell tartozniuk legalább a felsővezetőknek, a kockázatot vállaló, valamint az ellenőrző
funkciókat ellátó alkalmazottaknak, valamint általában minden olyan alkalmazottnak, akik a teljes
javadalmazásuk alapján (a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat is beleértve) ugyanebbe a fizetési
kategóriába tartoznak.
A javadalmazási politikának törekednie kell arra, hogy az alkalmazottak személyes érdekeit
összehangolja az érintett hitelintézet hosszú távú érdekeivel. A javadalmazás teljesítményalapú
összetevőinek értékelése során a hosszú távú teljesítményre kell összpontosítani és figyelembe kell
venni a teljesítmény tekintetében fennálló kockázatokat is. A teljesítményértékelést többéves,
legalább 3-5 évet átölelő, keretbe kell helyezni annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési
folyamat alapja a hosszú távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú
összetevőinek tényleges kifizetése a vállalkozás üzleti ciklusának egészére legyen elosztva. Az
ösztönzők további összehangolása érdekében az ezen követelmények alá tartozó valamennyi
alkalmazott változó javadalmazásának lényeges részét kell képeznie a hitelintézet részvényeinek, a
részvényhez kötött eszközeinek, egyéb egyenértékű, nem készpénzalapú eszközeinek, valamint
adott esetben azon egyéb, hosszú futamidejű pénzügyi eszközöknek, amelyek megfelelően tükrözik
e hitelintézet hitelnyújtó minőségét. Az eszközök közé tartozhat valamely tőkeeszköz, amelyet az
intézmények súlyos pénzügyi problémái esetén a saját tőke részévé alakítanak, vagy egyébként a
mérlegben leírnak. Olyan esetekben, amikor az érintett hitelintézet nem bocsát ki hosszú futamidejű
pénzügyi eszközt, számára engedélyezett, hogy a változó javadalmazás e lényeges részét
részvények és részvényhez kötött eszközök vagy egyéb egyenértékű, nem készpénzalapú eszközök
formájában bocsássa ki.
a 45. §-hoz
A Javaslat a szavatoló tőkére vonatkozó elismerhetőségi követelmények módosítása részeként
követelményeket állapít meg az alapvető kölcsöntőke felmondásának felügyeleti engedélyezésére,
valamint a saját részvények visszavásárlására.
a 46. §-hoz
A javaslat a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetnek az Európai Unió
bármely tagállama központi kormányával szembeni kitettségére megengedi, hogy a hitelezési
kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerét alkalmazza.
a 47. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően, ha egy külső hitelminősítő szervezetet a 1060/2009/EK rendelet
szerint nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, a szervezetet úgy kell tekinteni, hogy a szervezet
103
minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és
az átláthatóság követelményének.
a 48. §-hoz
A Javaslat korlátozza az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettséggel szemben vállalható
hitelkockázatot.
a 49. §-hoz
A Javaslat a 2009/111/EK irányelvnek megfelelően újraszabályozza a nagykockázat vállalásra
vonatkozó rendelkezéseket.
az 50. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően hitelintézet többségi tulajdont szerezhet a tőkepiaci törvény szerinti
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetekben is a módosítást követően.
az 51. §-hoz
A javaslat a 2009/110/EK irányelv szavatoló tőkére és ügyfélpénzek védelmére vonatkozó
szabályainak az átültetését szolgálja, hasonlóan a pénzforgalmi intézményre vonatkozó
szabályokhoz.
az 52. §-hoz
A javaslat pontosítást tartalmaz a likviditási kockázat kezeléséről szóló új rendelkezésekkel
összhangban.
az 53. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Felügyelet nemzetközi együttműködésre vonatkozó szabályait.
az 54. §-hoz
A betétbiztosítási rendszerekről szóló 1994/19/EK irányelv módosításáról szóló 2009/14/EK
irányelv alapján a betétbiztosítás összeghatárát 2010. december 31-től 100 000 euróban kell
meghatározni. A tagországok közötti különbségek megszüntetése érdekében a 100 000 euró
összeghatár egyben a betétbiztosítás maximuma is, ennél nagyobb összeg 2010. december 31-től
nem határozható meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy meg kell szűnnie betétbiztosítási összeghatárt
meghaladó 2008 októberében kormányzati szinten deklarált állami garanciának, amely ugyanakkor
nem érinti az 1993. június 30. előtt elhelyezett takarékbetéteket.
A nyereménybetétek kamatozására vonatkozó rendelkezés eltörlését a kifizetések gyorsítása
érdekében történő egyszerűsítés indokolja.
A javaslat alapján az egyéni vállalkozó által elhelyezett betétet nem kell összevonni kártalanítás
esetén az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttel.
az 55. §-hoz
A javaslat alapján közösségi betét esetén akkor kell a közösségről (lakások számáról, a
közösséget alkotó személyek számáról) további adatokat nyilvántartani, ha a betét meghaladja a
kártalanítási összeghatárt.
az 56. §-hoz
A javaslat a hitelintézetek díjbevallásának szabályaira vonatkozó egyszerűsítést tartalmaz.
az 57. §-hoz
104
Az önkéntes alap létesítő okiratának kötelező tartalmi eleme kiegészül az ellenőrzési és
válságkezelési rendszerére vonatkozó előírásokkal, valamint az ellenőrzéssel és az
adatszolgáltatással összefüggő jogokkal.
az 58. §-hoz
Nem indokolt, hogy az önkéntes alap közgyűlését évente két alkalommal kötelezően össze
kelljen hívni, a javaslat ezért ezen kötelezettséget egy alkalomra csökkenti.
az 59. §-hoz
Szükségtelen és célszerűtlen az ügyfél adatainak a KHR-ben való szerepeltetése akkor, ha
rendezte a szolgáltatóval szemben fennálló tartozását.
a 60. §-hoz
A Javaslat technikai módosítást tartalmaz.
a 61-63. §-hoz
A javaslat kiterjeszti a számvitel és a könyvvizsgálat szabályait az elektronikuspénz-kibocsátó
intézményre.
a 64. §-hoz
A Javaslat szerint a szövetkezeti hitelintézetek könyvvizsgálóinak a továbbiakban a Magyar
Nemzeti Bank részére nem kell megküldeniük a kiegészítő jelentésüket.
a 65. §-hoz
A Javaslat technikai módosítást tartalmaz.
a 66. §-hoz
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények felügyeleti díjának megállapítása.
a 67. §-hoz
A Javaslat a felügyeleti felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kiegészíti a likviditási
kockázat kezelésére, valamint az értékpapírosításra vonatkozó új szabályokkal összhangban.
a 68. §-hoz
A Javaslat a csoportszintű felügyeleti felülvizsgálatra állapít meg eljárási szabályokat.
a 69. §-hoz
A javaslat a hitelintézeti törvény vonatkozó részeit kiegészíti az elektronikuspénz-kibocsátó
intézménnyel.
a 70. §-hoz
Szükség van arra, hogy a Felügyelet a hitelintézetnek nem minősülő elektronikus pénz
kibocsátójával szemben is arányos szankciókat alkalmazhasson.
a 71. §-hoz
A Javaslat módosítja a Felügyelet adatkezelésére vonatkozó szabályozást.
a 72. §-hoz
A javaslat alapján a betétest tájékoztatni kell valamennyi, az Országos Betétbiztosítási Alap
által védett betétjének összevont egyenlegéről és ezek alapján a biztosítás alá eső összegről.
a 73. §-hoz
105
A javaslatnak megfelelően a panaszkezelés szabályait az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
esetében is alkalmazni rendeli.
a 74. §-hoz
A javaslat a szövetkezeti tagok védelme érdekében szigorítja a részjegyek névértékére
vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy a jelenlevő
tagok számától függetlenül a közgyűlés megemelje a részjegyek minimális névértékét.
a 75. §-hoz
A javaslat a 2009/110/EK irányelvnek megfelelően módosítja az elektronikus pénz
kibocsátására és visszaváltására vonatkozó szabályokat. Az elektronikus pénznek visszaválthatónak
kell lennie, ami azonban nem jelenti azt, hogy az elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszköz
betétnek minősül. A névértéken történő visszaváltásra a javaslat lehetőséget ad azzal, hogy a
javaslatban meghatározott esetekben egy arányos és költségalapú díj kiszabható. Az elektronikus
pénzre kamat nem jár.
a 76. §-hoz
A Javaslat pontosítja a közvetítői díj időbeni ütemezésére vonatkozó rendelkezést.
a 77. §-hoz
A többes ügynöknél is indokolt rögzíteni, hogyha kizárólag kettő versengő szolgáltatást
közvetít, akkor csak két ajánlatot kell elemeznie és átadni.
a 78. §-hoz
A pénzforgalmi közvetítőkre állapít meg kivételes szabályt.
a 79. §-hoz
A Javaslat pontosítja a közvetítőkre vonatkozó szakmai követelményeket.
a 80. §-hoz
A Javaslat átmeneti szabályokat állapít meg.
a 81. §-hoz
A Javaslat végrehajtási rendeletre vonatkozó új felhatalmazást állapít meg.
a 82. §-hoz
A Javaslat a törvény mellékleteinek módosítását tartalmazza.
a 83. §-hoz
A javaslat a módosítások következtében szükségessé vált pontosító rendelkezéseket tartalmazza.
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításához
a 84. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a lakás-előtakarékossági szerződést ne csak a lakás-
előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett, hanem ezen
személyek közeli hozzátartozója is felhasználhassa lakáscélra. A javaslat megkönnyíti a családok
részére, hogy több szerződést is felhasználhassanak egy adott lakáscél megvalósításához anélkül,
hogy mindegyik családtagnak tulajdont kellene szereznie az adott lakásban.
a 85. §-hoz
106
A javaslat megszünteti az áthidaló kölcsön és az azonnali áthidaló kölcsön közötti
különbségtételt. Áthidaló kölcsön a lakástakarékpénztár által a kiutalást megelőzően a lakás-
előtakarékossági szerződést kötő lakás-előtakarékoskodó részére nyújtott kölcsön, amelynek
összege nem haladhatja meg a szerződéses összeget.
a 86. §-hoz
A lakás-takarékpénztár által lakáscélra nyújtott áthidaló kölcsönök állományának növelése
céljából a javaslat módosítja a szabad eszközök felhasználására vonatkozó előírásokat.
a 87. §-hoz
A javaslat meghosszabbítja az állami támogatás nyújtásának időtartamát, ezáltal egy
szerződéssel magasabb szerződéses összeg érhető el. Eszerint az állami támogatás 8 megtakarítási
év helyett 10 megtakarítási éven keresztül vehető igénybe ugyanazon szerződés után.
a 88. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításához
a 89. §-hoz
A Javaslat a hitelintézeti törvény módosításával összhangban a Magyar Fejlesztési Bank
esetében is pontosítja a nagykockázat-vállalásra vonatkozó különös szabályokat.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához
a 90. § -hoz
A Javaslat módosítja a Tpt. fogalmait. A szabályozott piac definíciójának módosítására a
2004/39/EK irányelv miatt van szükség.
a 91. §-hoz
Fontos alapeleme a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításának, hogy milyen
eljárás alapján kerülhet sor a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetésére. A javaslat a
kivezetés két esetét különbözteti meg. Az első esetben a szabályozott piacra bevezetett részvény
forgalomban tartása valamennyi szabályozott piacon megszűnik, a második esetben a szabályozott
piacra bevezetett részvény forgalomban tartása csak az adott szabályozott piacon szűnik meg, de
ekkor a részvényt más szabályozott piacon továbbra is forgalmazzák.
Az első esetben a kibocsátó legfőbb szerve a szabályozott piacra bevezetett részvény
kivezetéséről szóló döntés esetén akkor határozatképes, ha legalább 50 % + 1 szavazati jogot
megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről szóló
határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A Javaslat szerint kivezetésről szóló
döntés közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést
támogatók kivételével, a társaság azon részvényese kérheti, hogy a társaság a részvényét vegye meg
tőle, akinek az adott részvényét kivezetés közvetlenül érinti. A Javaslat a vállalatfelvásárlási
előírásokhoz hasonlóan meghatározza a részvény vételárát.
a 92. §-hoz
A Javaslat azon okból módosítja az értékpapírszámlára vonatkozó szabályozást, mert a Tpt. 290.
§-a hatályát veszti. Ezen módosítást követően ezért az ott szabályozott értékpapírszámlákra
vonatkozó rész átkerül a Tpt. 141. §-ba..
a 93. § -hoz
107
A Javaslat azon okból módosítja az ügyfélszámlára vonatkozó szabályozást, mert a Tpt. 209. §-a
hatályát veszti. Ezen módosítást követően ezért az ott szabályozott ügyfélszámlára vonatkozó rész
átkerül a Tpt. 147. §-ba.
a 94. § -hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a
Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerüljön sor. A Javaslat értelmében, ha
tulajdonosi megfeleltetés a kibocsátó kérelme alapján történik, csak azon értékpapírszámla-
tulajdonosoknak az azonosító adatainak és részvényei darabszámának átadására kerülhet sor, akik
nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték azok
törlését. A kibocsátó, illetve a Felügyelet jogosult a tulajdonosi megfeleltetés alapján
rendelkezésére álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alap részére átadni.
a 95. §-hoz
A Javaslat a 2009/111/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiegészíti a
Felügyelet - az Európai Unió többi tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával
történő együttműködése keretében előírt - feladatait azokban az esetekben, amikor a Felügyelet a
konszolidáló felügyeleti hatóság vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési
vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság.
a 96. §-hoz
A Javaslat módosítja, hogy a tőzsdének mit kell szabályzatban meghatároznia. A módosítás
érinti a 2009/39/EK irányelv átültetését is.
a 97. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a tőzsdei forgalom elszámolására vonatkozó szabályokat.
a 98. §-hoz
. A Javaslat módosítja a tőzsdei adatok közzétételével összefüggő rendelkezéseket
a 99. §-hoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek központi
szerződő fél által végezhetőek.
a 100. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet a központi szerződő fél tevékenységet nem maga végzi, köteles e tevékenység ellátásása
érdekében központi szerződő féllel szerződést kötni.
a 101. §-hoz
A Tpt. módosítással összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza.
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény módosításához
a 102. §-hoz
Jelen szakasz a Telj. tv. fogalmainak módosítását tartalmazza. A módosításra több okból került
sor: egyrészt tartalmazza a definíciókban található törvényi hivatkozások pontosítását, másrészt
tartalmazza a 2009/44/EK irányelv által bevezetett új fogalmakat (üzleti nap, rendszerkapcsolat,
rendszerüzemeltető). Emellett tekintettel arra, hogy az irányelv hatálya a rendszerüzemeltetőkre is
kiterjed, szükséges a Telj. tv. bizonyos fogalmainak rendszerüzemeltetőkkel való kibővítése.
108
a 103. §-hoz
A rendszerkapcsolat működése a kapcsolódó rendszerek megállapodásán alapul. A
megállapodásban a feleknek rögzíteniük kell az egyes transzfer megbízások rendszerbe való
bekerülésének, valamint a rendszerből történő visszavonhatatlanságának időpontját. A
rendszerkockázatok csökkentése érdekében mindezt úgy kell megtenni, hogy az egyes rendszerek
által megállapított időpontok összhangban legyenek, hiszen ezen szabályok összehangolásának
hiánya az egyik rendszer résztvevőit, vagy akár magát a rendszerüzemeltetőt is kiteheti egy másik
rendszer átgyűrűző hatásainak. Emellett tekintettel arra, hogy az irányelv hatálya a
rendszerüzemeltetőkre is kiterjed, szükséges a Telj tv. bizonyos fogalmainak
rendszerüzemeltetőkkel való kiegészítése.
a 104-107. §-hoz
A 2009/44/EK irányelv bevezette a rendszerkapcsolat (az irányelvi szóhasználat szerint
interoperábilis rendszer) fogalmát, így szükségessé vált a Telj. tv. rendelkezéseinek
rendszerkapcsolatra, valamint a közvetett résztvevőre való kiterjesztése. Emellett a módosítás
átvezeti a jelenleg hatályos szövegen az üzleti nap fogalmát.
a 108-109. §-hoz
A 2009/44/EK irányelv kiterjeszti a 98/22/EK irányelv hatályát a rendszerüzemeltetőkre is, így
szükségessé válik a rendszer kijelölése mellett a rendszerüzemeltetők kijelölése is.
a 110. §-hoz
A 2009/44/EK irányelv a kijelölési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását a
rendszerüzemeltetőre telepíti, így szükségessé vált a Telj. tv. jelenlegi szabályainak módosítása.
Emellett a módosítás tartalmazza az Európai Bizottság számára történő jelentéstételi kötelezettséget
mind a rendszer, mind a rendszerüzemeltető kijelölése, illetve a kijelölés visszavonása tárgyában. A
(6)	bekezdés kiegészítésének célja, hogy a felesleges adminisztráció és okmánybeküldés, valamint
ezek kezelésének elkerülése érdekében a változás bejelentésével együtt csak akkor kelljen a
kijelölési eljárás során megkövetelt okmányokat a kijelölő hatóság számára megküldeni, ha utóbbi
ezt szükségesnek tartja.
a 111. §-hoz
A Telj. tv. módosítása következtében szükséges rendelkezni arról, hogy a módosítást
megelőzően kijelölt rendszerek továbbra is kijelölt rendszernek minősülnek, nem szükséges újabb
kijelölési eljárás lefolytatása. Emellett rendelkezni szükséges arról is, hogy a módosítást
megelőzően rendszerbe került transzfer megbízások továbbra is transzfer megbízásnak minősülnek.
A Telj. tv. módosítása következtében a már kijelölt fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek
(KBR és KELER) üzemeltetőit is ki kell jelölni. A kijelölésre megfelelő határidőt szükséges
biztosítani.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításához
a 112. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, az egyértelmű jogalkalmazást segíti elő a tőkekövetelmény
betartását, a szakmai és tárgyi feltételek meglétét és a szakmai alkalmasságot illetően.
a 113. §-hoz
Új független biztosításközvetítő tevékenységének engedélyezése esetében a Bit. 57. §-a (1)
bekezdésének c) pontja megfelelő jogi alapot teremt a tevékenységirányítóval szemben támasztott
követelmények vizsgálatára és a tevékenységirányító személyének engedélyezésére, amennyiben
109
azonban egy tevékenységi engedéllyel már rendelkező alkusz vagy többes ügynök kíván új
tevékenységirányítót foglalkoztatni, úgy az engedélyezés tételes jogi alapja már hiányzik. Ezért
szükséges, hogy a Bit. rendelkezzen arról, hogy a független biztosításközvetítői tevékenység
irányítójának foglalkoztatásához, illetve megbízásához is a Felügyelet engedélye kell.
a 114. §-hoz
A módosítás bővíti azt a kört, melynek keretében a Felügyelet a biztosító tevékenységi engedély
iránti kérelmét elutasítja. A Felügyelet nem kizárólag a biztosító által a tevékenységi engedély iránti
kérelemhez mellékletként csatolandó üzleti terv alapján juthat olyan következtetésre, hogy a
biztosító a tevékenységi engedély kézhezvételét követően a működése során nem lesz képes
megfelelni a jogszabályi feltételeknek, illetve működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti vagy
sérti, hanem a rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján is.
a 115. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, mely szerint a jelzálog-hitelezési tevékenység engedélyezésre
irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a módosított alapszabályt.
a 116. §-hoz
A Bit. 39. § (1) bekezdése alapján a független biztosításközvetítő, az 51. § (3) bekezdése alapján
a biztosítási szaktanácsadó köteles szakmai felelősségbiztosítással rendelkezni, melynek
megszűnéséről - a javaslat szerint - a Felügyelet a biztosító bejelentése által értesül.
a 117. §-hoz
A vállalat fogalmát - a biztosítónál alkalmazandó vezető állású személy szakmai alkalmasságát
érintően - sem a Bit., sem pedig más jogszabály nem definiálja, ami a jogszabályhely rendkívül tág
értelmezését teszi lehetővé, és ezzel rendkívül megnehezíti a rendelkezés egyértelmű alkalmazását.
Ezért a kiszámítható jogalkalmazás érdekében indokolt a módosítás.
a 118. §-hoz
Szükséges - a más pénzügyi ágazati törvényekkel összhangban [a Tpt. 357. §-a (1) bekezdése
b), az Mpt. 49. §-a (4) bekezdésének c) pontja, az Öpt. 20. §-a (2) bekezdésének cb) alpontja] -,
hogy bármely, a Felügyelet feladatkörébe tartozó jogszabály súlyos vagy ismételt megsértése,
illetve az arra figyelemmel alkalmazott súlyos szankció a szakmai alkalmasság és az üzleti
megbízhatóság szempontjából kizáró ok legyen.
a 119. §-hoz
A Felügyeletnek a tevékenység módosítása esetében a tevékenység engedélyezésére vonatkozó
feltételeket kell vizsgálnia. Ennek megfelelően indokolt, hogy a kérelem megtagadására
rendelkezésre álljanak ugyanazon jogszabályi alapok, mint a tevékenységi engedély iránti kérelem
elutasítása esetére.
a 120. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
a 121. §-hoz
Tekintettel a konszolidált életbiztosítási irányelv 38. cikkének (4) bekezdésére, mind pedig az
első nem életbiztosítási irányelv (72/239/EGK) 20. cikkének (4) bekezdésére, az illetékes hatóságok
már a pénzügyi terv készítésére kötelezést megalapozó körülmények fennállása esetében, a
pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg meghozhatnak minden olyan intézkedést, amely
a biztosítottak érdekeinek védelme érdekében szükséges. Ennek alapján a módosítás az
irányelvekkel való összhangot teremti meg.
110
a 122. §-hoz
A módosítás a szanálási tervhez kapcsolódó intézkedéseket szigorítja.
a 123. §-hoz
A javaslat a konszolidált életbiztosítási irányelv 38. cikke (5) bekezdésének és az első
életbiztosítási irányelv 20a. cikke (5) bekezdésének eddig még át nem ültetett rendelkezésével
egészíti ki a pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezés esetében irányadó szabályokat.
a 124. §-hoz
Szükséges, hogy a biztosító olyan pénzügyi vagy szanálási tervet legyen köteles benyújtani,
amelyből megállapítható az is, hogy a jogszabálysértő helyzet megszüntetését követően hosszabb
távon is képes lesz a törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelésre. A pénzügyi és a
szanálási terv kötelező tartalmi elemei a pénzügyi helyreállítási terv tartalmára vonatkozó
szabályokkal egyezően kerülnek meghatározásra. A Szolvencia II. (2009/138/EK) irányelv 142.
cikkének (1) bekezdése is azonos tartalmi követelményeket támaszt a pénzügyi tervvel és a
szanálási tervvel szemben, mégpedig ugyanazokat, amelyeket jelenleg a Bit. 131. §-ának (2)
bekezdése - a konszolidált életbiztosítási irányelv 38. cikkének (1) bekezdése és az első nem
életbiztosítási irányelv 20a. cikke (1) bekezdésének megfelelően - a pénzügyi helyreállítási tervvel
szemben ír elő.
a 125. §-hoz
A javaslat módosítja a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat a nagykockázatokra kötött
szerződések és a viszontbiztosítás vonatkozásában, azok jellegének megfelelően.
a 126. §-hoz
A biztosítási tevékenység megszűnésének engedélyezéséhez szükséges feltételek szigorítása
révén a biztosítottak érdekei fokozottan érvényesülnek.
a 127. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti a felszámolás esetére irányadó kielégítési sorrendre vonatkozó
rendelkezéseket a Kártalanítási Alap vonatkozásában.
a 128. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, kapcsolódik a 126. §-ban foglalt módosításhoz.
a 129. §-hoz
A módosítás átmeneti szabályokat állapít meg.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosításához
a 130. §-hoz
A javaslat a 2009/110/EK irányelv átültetését tartalmazza, mely értelmében a Posta Elszámoló
Központ engedélyt kaphat elektronikus pénz kibocsátási tevékenység végzésére.
A gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény módosításához
a 131-133. §-hoz
A szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetésével összefüggő eljárási szabályok
megalkotása miatt a Gt. módosítása is szükségessé vált az eladási ajánlat tárgyát képező részvények
ellenértékének teljesítése tekintetébe, mivel a módosítás megelőzően a részvénytársaság saját
részvényeit kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezhette meg.
111
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény módosításához
a 134. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozókról szóló törvénnyel összhangban határozza meg az ügyfelek
azonosítására vonatkozó szabályokat.
a 135. §-hoz
A 2009/110/EK irányelv 19. cikke a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus
finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv (a
továbbiakban: 2005/60/EK irányelv) módosításait tartalmazza. Ennek megfelelően a 2005/60/EK
irányelv 11. cikk (5) bekezdés d) pontja is módosult, amelynek alapján, az abban meghatározott
feltételeknek megfelelően a tagállamok lehetővé tehetik az egyszerűsített ügyfél átvilágítás
alkalmazását az elektronikus pénz vonatkozásában.
A 2005/60/EK irányelv alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására van lehetőség
az elektronikus pénz esetében, ha a hordozóeszközön elektronikusan tárolt összeg - ha az nem újra
feltölthető - legfeljebb 250 EUR, vagy - ha újra feltölthető - az egy naptári évben összesen
felhasználható összeg legfeljebb 2 500 EUR, kivéve, ha az elektronikuspénz-birtokos a
2009/110/EK irányelv 11. cikkével összhangban legalább 1 000 EUR összeget ugyanazon évben, a
saját elhatározásából visszavált. A belföldi fizetési műveletekre vonatkozóan a tagállamok vagy
azok illetékes hatóságai az e pontban említett 250 EUR összeget legfeljebb 500 EUR-ra emelhetik.
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak
pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése
esetén kell elvégezni (nem kötelező tehát üzleti kapcsolat létesítése, stb. esetén). Fontos azonban,
hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében is szükséges az üzleti kapcsolatok folyamatos
figyelemmel kísérésének az elvégzése.
A Pmt. korábban hatályos változata nem teszi lehetővé az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
alkalmazását az elektronikus pénz esetében. A 2009/110/EK irányelv hazai jogba történő átültetése
során - többek között a piaci változásokra és az Európai Unió tagállamainak gyakorlatára
figyelemmel - indokolt a 2005/60/EK irányelv 11. cikk (5) bekezdés d) pontjában meghatározott
egyszerűsített ügyfél-átvilágításra vonatkozó lehetőség biztosítása hazánkban is, különös tekintettel
arra, hogy ez kedvezően hat az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények létrejöttére és piaci
működésére.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
a 136. §-hoz
A Javaslat módosítja a Bszt. fogalmait. Az átruházható értékpapír fogalmának módosítására és a
multilaterális kereskedési rendszer fogalmának meghatározására a 2004/39/EK irányelv átültetése
miatt van szükség.
a 137. §-hoz
A Javaslat módosítja a befektetési vállalkozás szervezetére vonatkozó előírásokat. A szakasz
módosítására a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt van szükség.
a 138. § -hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39 EK irányelvvel összhangban, lehetővé
teszi, hogy csak a szabályozott piacra bevezetett részvény, pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket,
112
amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír
vagy más nem-komplex pénzügyi eszközök esetében ne kerüljön sor megfelelési teszt
alkalmazására.
a 139. §-hoz
A Javaslat módosítja a befektetési vállalkozás által az ügyfelek pénzügyi eszközeinek letéti
őrzésével megbízható személyekre vonatkozó előírásokat. A szakasz módosítására a 2004/3 9/EK
irányelv átültetése miatt van szükség.
a 140. §-hoz
A Javaslat módosítja a rendszeres internalizáló által közzéteendő vételi és eladási árfolyamokkal
kapcsolatos előírásokat. A szakasz módosítására a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt van
szükség.
a 141. §-hoz
A Javaslat módosítja a befektetési vállalkozás kockázatvállalásával és kockázatkezelésével
kapcsolatos előírásokat.
a 142-143. §-hoz
A Javaslat módosítja a nagykockázat vállalásával összefüggő előírásokat.
a 144. §-hoz
A Javaslat módosítja a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjével és tőkeszükségletével
összefüggő előírásokat.
a 145. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy függő ügynök ezen tevékenységi körében további közvetítőz is
igénybe vehessen azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítővel már
nem köthet megbízást.
a 146. §-hoz
A Javaslat módosítja az értékpapírtitoknak minősülő adatok továbbításával összefüggő
előírásokat.
a 147-148. §-hoz
A Javaslat módosítja a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által a kereskedést
megelőzően, illetve a kereskedést követően közzéteendő információkat. A szakaszok módosítására
a 2004/39/EK irányelv átültetése miatt van szükség.
a 149. §-hoz
A Javaslat módosítja a Felügyeleti felülvizsgálattal és értékeléssel összefüggő előírásokat.
a 150. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Bszt.-t a rendszerszinten jelentős fióktelepre vonatkozó előírásokkal.
a 151-152. §-hoz
A Javaslat átmeneti szabályt állapít meg, valamint a Bszt. mellékleteinek módosítását
tartalmazza.
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosításához
113
a 153. §-hoz
A Javaslat a hitelintézeti törvény módosításával összhangban különös szabályokat állapít meg
az állami támogatást kapott hitelintézetek javadalmazási politikája tekintetében.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításához
a 154-157. §-hoz
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatának elterjesztése érdekében a Javaslat
szerint a továbbiakban nincs arra lehetőség, hogy a kedvezményezett (elfogadó) a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget számítson fel. A vonatkozó 2007/64/EK
irányelv ezen lehetőséget tagállami lehetőségként kezeli.
Ezen felül a Javaslat az egyéni vállalkozókról szóló törvénnyel összhangban határozza meg az
ügyfelek azonosítására vonatkozó szabályokat, valamint a pénzforgalmi szolgáltató fogalmában az
elektronikuspénz kibocsátó szakosított hitelintézet helyett az elektronikuspénz-kibocsátó
intézményt nevesíti.
a 158-160. §-hoz
Hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések.
az 1-3. melléklethez
2009. november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és
a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét
szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása,
az ún. CRD II. A javaslat az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.
a 4. melléklethez
Bár elfogadták, de a Hivatalos Lapban még nem hirdették ki a CRD irányelvek újabb
módosítását (a CRD III-at), amelynek egyes részeit már 2011. január 1-től alkalmazni kell, ezért a
vonatkozó cikkek átültetés a kihirdetés hiányától függetlenül javasolt.