﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1480. számú
törvényjavaslat
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. október
2
2010. évi.....törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Az Országgyűlés a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok
átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom
erősítése, a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a nemzetközi felügyeleti együttműködés
erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében, az Európai Unió joganyagával
összhangban a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása
1. §
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Magyar Köztársaság
pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó országos hatáskörű szerve, amely
csak a törvénynek van alárendelve.
(2)	A Felügyelet székhelye Budapest.
(3)	A Felügyelet tevékenységének célja
a)	a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b)	a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének
elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
c)	az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető,
nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális
kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens
működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d)	együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB) a rendszerszintű kockázatok
kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy
megszüntetésében,
e)	a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a
pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.
(4)	A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek
költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet
költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
2. §
(1)	A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály írhat elő.
(2)	A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig
számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés
feladatkörrel rendelkező bizottságának.
(3)	A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a
pénzügyi közvetítőrendszer működéséről negyedévente kockázati jelentést készít.
3
(4)	Felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a
Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.
(5)	A Felügyelet javaslatot tesz jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a
pénzügyi közvetítő rendszert, a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyeket, valamint a
feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.
A Felügyelet feladatai
3.	§
(1)	A Felügyelet ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2)	A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal
és a 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.
(3)	A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és
az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi
pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései
szerint információkat cserélhet.
(4)	Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság,
amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.
(5)	A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését
előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.
(6)	A Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek.
(7)	A Felügyelet feladatai végrehajtása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam
pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.
4.	§
(1)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
b)	a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,
c)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.),
d)	a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
e)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
f)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
g)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,
h)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),
i)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),
j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),
k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnytv.),
l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint
m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
4
n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény,
o)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,
p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
q) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
(2)	A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak
nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.
5.	§
(1)	A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását
a)	a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,
b)	a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK
tanácsi irányelvet,
c)	a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint
d)	az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső
piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a
2008/282/EK bizottsági határozattal módosított 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár
el.
6.	§
(1)	A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(2)	A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági
rendelet végrehajtását.
(3)	A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet
végrehajtását.
(4)	A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(5)	Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes
hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását.
7.	§
A Felügyelet feladata
a)	engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,
b)	a 4. § szerinti törvényekben meghatározott - a Felügyelet feladatkörébe utalt - nyilvántartások
vezetése,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és
adatszolgáltatásának ellenőrzése,
5
d)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a
feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott
határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,
e)	ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek
során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,
f)	a 4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok,
továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos
felügyelete,
g)	az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és
végrehajtásának segítése,
h)	bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység
végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén
piacfelügyeleti eljárás indítása,
i)	külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi
felügyeleti hatóságokkal való együttműködés,
j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési
kötelezettségek teljesítése,
k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és
tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges
vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi hatósági
feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,
l) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási
irányítás alá vonása,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak
garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a
társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,
n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és
elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,
o)	a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári
felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során,
p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási
Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott
tevékenységének ellenőrzése.
8.	§
(1)	A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások
javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a
javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. A Felügyelet ezt az információt eljuttatja az
Európai Bank Hatóságnak.
(2)	A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a
külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon
vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti
javadalmazási kategóriában helyezkednek el, beleértve a javadalmazás elemeit, a bónuszokat, a
hosszú távú juttatásokat, valamint a nyugdíjjárulékokat. Ezen információkat továbbítja az Európai
Bank Hatóságnak.
6
Nyilvánosságra hozatali kötelezettség
9.	§
A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-
ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése
által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.
10.	§
(1)	A Felügyelet honlapján közzéteszi
a)	az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és
személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,
b)	azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési
megállapodást kötött,
c)	a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,
d)	a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,
e)	a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok
szövegét,
f)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és
értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,
g)	a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális
előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített
statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,
h)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott
szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,
i)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves
beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó
független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,
j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,
k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,
l) a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,
m) a pénzügyi intézmények ügyfeleinek tájékoztatását az egyes hitel- és lízingtermékek
összehasonlításáról,
n) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,
o)	azon - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi
rendelkezések felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás
nyújtására vonatkozó szerződéstől elállhat,
p) a Pénzügyi Békéltető Testület címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,
q) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzatát,
r) a Pénzügyi Békéltető Testület határozatait, ajánlását,
s) hivatkozást a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett
formanyomtatvány elérhetőségére,
t) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli,
u) hatósági eljárása során hozott döntését, és a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,
v) a Felügyelet elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves
gyakorisággal tesz eleget.
7
(3)	A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó
információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és
módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.
(4)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok
védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra,
foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.
Kapcsolat az Európai Bizottsággal
11.	§
(1)	A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a)	hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi
engedélyt, illetve annak visszavonását,
b)	harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy
viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak
visszavonását,
c)	olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül
vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
d)	harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli
hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
e)	harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő
olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító
leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
f)	harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító
harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés
megszűnését,
g)	pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,
h)	a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,
i)	összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében -
alkalmazott eljárásokat,
j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást,
ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,
k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,
l)	a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban
történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2)
bekezdése szerinti intézkedését,
n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek
változását,
o)	a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint
p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra
vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan
hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy
8
közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen
be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági
határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.
(4)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport
szerkezetét.
(5)	Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama
pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.
(6)	A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a
2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj
Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.
(7)	A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a
Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.
Felügyeleti kollégium
12.	§
(1)	A Felügyelet, mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az
összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása - ideértve a válsághelyzetek kezelésében
történő együttműködést is - valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi
felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti
kollégiumot hoz létre.
(2)	A felügyeleti kollégium az érintett hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságokkal
közösen a következő feladatok elvégzését biztosítja:
a)	a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcsere;
b)	megállapodás a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes
átruházásáról;
c)	mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati
programok kialakítása, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;
d)	a felügyeleti munka hatékonyságának növelése;
e)	a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények
következetes alkalmazása mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú
felügyelet együttesen kiterjed;
f)	a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködés.
(3)	A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező
pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli
megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való
részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás
anyavállalat, vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő
hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket
felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és a
Hpt. 96/B. § (1) bekezdésének megfelelően adott esetben harmadik érintett ország hatáskörrel
rendelkező hatóságait hívhatja fel.
(4)	A kollégium ülésein a Felügyelet elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. A
Felügyelet dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében többi
érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek
részt, tekintettel a másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság adott tevékenységben
betöltött szerepére. A Felügyelet tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról
és az azon hozott döntésekről.
9
(5)	A Felügyelet akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű,
összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió
másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített azzal, hogy ezen felügyeleti
kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.
(6)	A Felügyelet tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és
közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.
(7)	A Felügyelet fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.
II.	Fejezet
A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK SZERVEZETE ÉS
GAZDÁLKODÁSA
A Felügyelet elnöke, alelnökei és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke
13.	§
(1)	A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A
Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke nevezi ki hat évre.
(3)	A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket -
az e §-ban és a 15. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján - a
helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.
(4)	A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a
Felügyelet elnöke gyakorolja.
(5)	A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve
az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az
elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincs betöltve.
(6)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke
gyakorolja.
14.	§
(1)	A Felügyelet elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének kinevezésére a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e
tisztségekre nem kell pályázatot kiírni.
(2)	A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a kinevezésében megjelölt
időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló
személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.
(3)	A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszerese.
(4)	A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által
hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó
kereset kilencszerese.
10
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig
terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi
átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.
(6)	A Felügyelet elnökét a miniszterrel, a Felügyelet alelnökét a közigazgatási államtitkárral azonos
juttatások illetik meg. A Felügyelet elnökét és alelnökét naptári évenként negyven-negyven
munkanap szabadság illeti meg. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a helyettes államtitkárt
megillető juttatás és harmincnyolc nap szabadság illeti meg.
15.	§
(1)	A Felügyelet elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása
és közszolgálati jogviszonya megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	halálával,
c)	lemondásával,
d)	összeférhetetlenségének kimondásával,
e)	felmentésével.
(2)	A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a
miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
(3)	A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén
Felügyelet elnöke állapítja meg.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja
esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.
16.	§
(1)	A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági
elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a
lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(2)	A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás
esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza
meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását
követő hatvanadik napnál.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet
elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének
időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a
Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
17. §
(1)	A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági
elnök mondja ki.
(2)	A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.
(4)	Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó
körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
11
18. §
(1)	A Felügyelet elnökét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök, a Felügyelet
alelnökét - a Felügyelet elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök, a Pénzügyi Békéltető
Testület elnökét a Felügyelet elnöke
a)	felmenti, ha a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselők jogállásáról
szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges
adatot, tényt valótlanul közöl, illetve
b)	felmentheti, ha
ba)	olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta,
bb)	száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.
(2)	A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó
előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet
elnöke részére, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára
vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság
által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.
(3)	A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésére vonatkozó
kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a
bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A
köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita
kezdeményezésének nincs helye.
(4)	A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat az alelnökök esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a
miniszterelnök helyett a Felügyelet elnökét, a köztársasági elnök helyett a miniszterelnököt kell
érteni.
(5)	A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében is
alkalmazni kell, azzal, hogy a bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági
döntést a Felügyelet elnökének kell megküldeni.
19.	§
A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő
jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök, az alelnök és a Pénzügyi
Békéltető Testület elnöke esetében a Felügyelet elnöke.
20.	§
(1)	A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának
megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve, ha a megbízatás az 15. § (1)
bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból, a 18. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint ba)
alpontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.
(2)	A felmentési idő hat hónap. A Felügyelet elnökét, alelnökét, illetve a Pénzügyi Békéltető
Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki
erre az időtartamra hat havi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő
jövedelemre jogosult.
(3)	A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hat havi
jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc
napon belül kell megfizetni számára.
(4)	A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának
megszűnése után hat hónapon át
12
a)	nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy
tulajdonosaként olyan vállalkozással,
c)	nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan
vállalkozásban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három
évben érintette.
21.	§
A Felügyelet elnöke:
a)	kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
b)	irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, meghatározza a Felügyelet létszám-keretét, és a
kiadmányozás rendjét,
c)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott
szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki,
d)	kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait,
jóváhagyja szabályzatait, így különösen a működési rendre vonatkozó szabályzatot, elfogadja éves
összefoglaló tájékoztatóját,
e)	félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,
f)	képviseli a Felügyeletet,
g)	gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára
meghatározott hatásköröket,
h)	gyakorolja a Felügyelettel munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört,
i)	a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az
államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
j) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában,
k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Felügyelet munkájáról illetve külön felkérésre
tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
l)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy a Felügyelet szervezeti és működési
szabályzata a hatáskörébe utal,
m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal,
n) az e törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki.
22. §
(1)	A Felügyelet elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.
(2)	A Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Felügyelet elnökét a Kormány
ülésére meg kell hívni.
23.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja a Pénzügyi Békéltető Testület munkáját.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki - a Felügyelet elnökének
jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács
tagjait.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a Pénzügyi
Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.
13
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem
utasítható.
A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok
24.	§
(1)	A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a Felügyelet a
3-8. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti
és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e
tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, a
Pénzügyi Békéltető Testület elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló
alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt
eltérésekkel irányadók.
(2)	A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek
feladataikat munkaviszony keretében látják el.
25.	§
(1)	A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat
a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó -
vezetői pótlék nélkül számított - főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó - vezetői pótlék nélkül
számított - főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy a (3) bekezdés
rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel
és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb,
mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói
cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül
bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.
(2)	A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.
(3)	A Felügyelet elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Felügyelet köztisztviselőjének
alapilletményéről, annak eltérítéséről, a tárgyév során bármikor módosíthatja azt a köztisztviselő
munkájának értékelésétől függően. Az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő
alapilletményét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom
százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(4)	A Felügyelet elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő
személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Felügyelet szervezeti és működési
szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás
előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a
köztisztviselői kinevezés módosításának.
(5)	A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső
összegének 150 %-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni és azt
tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(6)	A Felügyelet saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli juttatásait. A Felügyelet elnöke
által adható jutalom mértékét a Felügyelet szabályzatában kell meghatározni. A jutalmazásra
fordítható összeg és a jutalom mértéke csak e törvényben korlátozható.
14
26. §
(1)	A Felügyelet elnöke ügyvezető igazgatói megbízást adhat.
(2)	Az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több
főosztály vezetését látja el.
(3)	Az ügyvezető igazgatói megbízás indokolás nélkül visszavonható.
Összeférhetetlenség
27.	§
(1)	A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a
Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti),
ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.
(2)	A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy
munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő
bizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a (2)
bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt.
223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.
(3)	Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet, illetőleg biztosító egyesület tagja.
A Felügyelet köztisztviselője megbízható a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását
végző, Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságával.
(4)	A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:
a)	értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet -
vagy
b)	az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt
nem szerezhet.
28.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi
jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a
fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan
pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(2)	A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a 4. §-ban
meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a kinevezéstől
vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(3)	A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a
kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott
szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a
szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott
esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és
meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
(5)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben
fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági
viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen
időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra
a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
15
(6)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben,
magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági
viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és
meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
29.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös
háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői
jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést követően keletkezett ilyen
jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet
köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az
érintett szervezetre vonatkozik.
(2)	E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a
továbbiakban: Ptk.) ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
Titoktartási kötelezettség
30.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott
banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói
nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését
követően is fennmarad.
(2)	A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység
ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet
törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.
A Felügyelet gazdálkodása
31.	§
(1)	A Felügyelet bevételét képezi
a)	a felügyeleti díj,
b)	a Felügyelet által kiszabott bírságok,
c)	az igazgatás-szolgáltatási díj és
d)	az egyéb bevétel.
(2)	A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel
a)	a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,
b)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit
gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési
költségeihez való hozzájárulásra,
d)	a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt
tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,
e)	civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására
fordítható.
16
(3)	A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban
meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra
fejlesztésére fordítható.
(4)	A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját
működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott célok
megvalósítására fordíthatók.
(5)	A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a
tényleges adott évi bevétel 15 %-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett
tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem
vonható el.
(6)	A Felügyeletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja. törvény) 3. § 72. pont t) alpontja szerinti követeléseiről az Szja. törvény szerinti összeghatárig
és feltételek esetén a Felügyelet elnöke lemondhat.
III.	Fejezet
A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS
A Pénzügyi Stabilitási Tanács célja és feladatai
32.	§
(1)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) célja, hogy tevékenységével összhangot
teremtsen egyrészt a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait
felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, másrészt a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető
rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között.
(2)	A Tanács a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer
egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő
stratégiai, szabályozási, kockázati valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén
állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak
egyhangúan kell megszületnie.
(3)	A Tanács szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar
pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,
és megvitatja az azokból származó esetleges tennivalókat.
(4)	A Tanácsban képviselt szervezetek feladataikat és kötelmeiket a rájuk vonatkozó törvényben
foglaltaknak megfelelően hajtják végre, a Tanácsban való képviseletük a törvényben rögzített
eredeti jogaikat és kötelezettségeiket semmilyen módon nem csorbíthatja.
33.	§
A Tanács
a)	a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi
rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,
b)	számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által
generált kockázati tényezőket,
c)	elemzi azokat az intézményi, vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez
kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve,
17
d)	nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és fellépő olyan
kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt
hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat,
e)	szükség esetén a Tanács javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy
törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése
34.	§
(1)	A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.
(2)	A Tanácsban képviselt három szervezet a munkáját a teljes egyenjogúság alapján, a törvényben
meghatározott feladataik, és jogkörük teljes tiszteletben tartása mellett végzi.
35.	§
(1)	A Tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést. Az ülést a Tanács elnöke hívja
össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére öt munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.
(2)	A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.
(3)	A Tanács a saját maga által meghatározott ügyrendje alapján működik.
IV.	Fejezet
A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI
A hatósági eljárások közös szabályai
36.	§
A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e fejezetben és
a)	a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint
b)	az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti
ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
37.	§
A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,
a)	akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit a Felügyelet ellenőrzése alá von,
c)	aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,
d)	akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz.
18
38.	§
(1)	A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó
szervezetek és személyek felett, melynek része az engedélyezési, az ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi
ellenőrzési és a piacfelügyeleti eljárás is.
(2)	A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból
származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert
tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.
(3)	Az adatszolgáltatás jogszabályon vagy a Felügyelet határozatán alapul. A Felügyelet a
folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott
szervezetek és személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat
elő.
(4)	A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy köteles a
tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot,
vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó
dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a
könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit,
jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által
meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet
feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni.
(5)	A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott
intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.
39.	§
(1)	A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e
feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül. A megbízólevél tartalmazza a szolgálati
igazolvány számát.
(2)	A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző munkatársait felügyeleti szolgálati igazolvánnyal
látja el, amely közokirat, és csak a megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására. A
szolgálati igazolvány tartalmazza:
a)	a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgálati igazolványa” elnevezést,
b)	a szolgálati igazolvány sorszámát,
c)	a köztisztviselő arcképét,
d)	a köztisztviselő nevét,
e)	a köztisztviselő beosztását,
f)	„A szolgálati igazolvány csak megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására!” szöveget,
g)	a szükséges biztonsági elemeket.
(3)A	helyszíni ellenőrzés során a helyszíni ellenőrzést végző személyek felügyeleti szolgálati
igazolványuk felmutatásával és a megbízólevéllel igazolják hivatalos minőségüket.
40.	§
(1)	A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv
kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az
esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél
képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az
eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A
fordítás költségeit a Felügyelet viseli.
19
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a
minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok
hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.
41.	§
(1)	A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja,
a 33/A. §-a és a 49. §-a nem alkalmazható.
42.	§
(1)	A tényállás tisztázása során a Felügyelet a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2)	Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei
között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával
összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől, annak
képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást,
nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügylet kötést végezhet.
(3)	A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges
felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a
Felügyeletnek megküldeni.
(4)	A Felügyelet valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy
egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.
(5)	A Felügyelet jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a
tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(6)	Az ügyfél irat-betekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy
az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik
személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.
43.	§
A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásából,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott személyekre
vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a
tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya
alatt áll-e.
44.	§
(1)	Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre
kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt
végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás
feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.
(2)	Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.
20
(3)	Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
45.	§
(1)	A Felügyelet a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági
szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és
magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseivel.
(2)	A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa
célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a)	a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
b)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
c)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.
(3)	Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor a Felügyelet azon intézkedések
megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van
azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.
(4)	Nincs helye intézkedésnek, vagy jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági
szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett
azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor
került.
(5)	A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor
kerülhet sor, ha az ügyfél a (3) bekezdésben foglaltaknak veti alá magát szerződésszegése esetére.
46.	§
(1)	A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a Felügyelet részére fizetendő, külön
jogszabályban meghatározott díj és a Felügyelet által kiszabott bírság megfizetésének kivételével -
a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.
(2)	A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének
a teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(3)	A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor
érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt
közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán megindított közigazgatási
perben hozott - a Felügyeletet marasztaló - ítélet jogerőre emelkedett.
47.	§
(1)	A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. § bekezdésében
meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.
(2)	A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a Felügyeletet
az eljárás lefolytatására.
A felügyeleti biztos
48.	§
(1)	A 4. § a), c), f), h), i), l), m) és o) pontjaiban felsorolt törvényekben meghatározott felügyeleti
biztos kirendelésére az e §-ban és az 49. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
21
(2)	Felügyeleti biztosként kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a
Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, amely a tevékenységének
végzése során a 4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek által nyújtott szolgáltatásokat
igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.
(3)	A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti
biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,
ba)	a 4. § a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bb)	a 4. § c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi
vállalkozásnál,
bc)	a 4. § f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bd)	a 4. § h) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati
tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi
értéktárnál,
be)	a 4. § i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,
bf)	a 4. § l) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynél,
bg)	a 4. § m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,
bh)	a 4. § o) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál
szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4)	A (3) b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki
közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi
diplomával, főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg
posztgraduális képesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 4. § a), c), f), h), i), l), m) és
o)	pontjaiban felsorolt törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető
állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.
(5)	Felügyeleti biztosnak nem lehet kijelölni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,
a)	aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 4. § a), c), f), h), i), l), m) és o) pontjaiban felsorolt
törvények által szabályozott, felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kijelölés
időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi,
kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra
tesz szert vagy tart igényt,
b)	akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése
egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kijelöléskor -
illetve az (5) bekezdésben meghatározott körülmény kijelölés után történő bekövetkezésekor -
azonnal köteles tájékoztatni a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság vezetőjét.
Ebben az esetben másik felügyeleti biztos kijelölésére kerül sor.
(7)	A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet által
létrehozott nonprofit gazdasági társaság felelős. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie
kell a kártérítési kötelezettségekből eredő megfelelő vagyoni biztosítékkal.
(8)	A kijelölt felügyeleti biztos a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak
okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók
kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén
a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hat havi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos
károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hat havi illetményét
meghaladhatja.
22
(9)	A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és
székhelyét - bejegyzés és közzététel végett - bejelenti a cégbíróságnak.
49.	§
(1)	A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelöléskor, illetve a felügyeleti
biztosi tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes
körülményének mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi
tevékenység ellátására. A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak lehetősége
van arra is, hogy a már kijelölt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy
folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.
(2)	Hitelintézethez történő felügyeleti biztos kirendelése esetén a Felügyelet által létrehozott
nonprofit gazdasági társaság a hitelintézethez egyidej űleg legalább két személyt jelöl ki a
felügyeleti biztosi tevékenység ellátására.
(3)	A 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó azon szervezetek esetén, melyek
felszámolójának törvényi kötelezettség alapján a nonprofit gazdasági társaságot kell kirendelni, a
felszámolási eljárásban eljárás felfüggesztésének nincs helye.
Engedélyezési eljárás
50.	§
(1)	A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden
lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(2)	Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló
okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés
útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.
51.	§
(1)	Harminc napos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb
tizenöt napon belül bocsátja ki.
(2)	A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint az 52. § (6)
bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.
(3)	Ha a Felügyelet a kérelmezőt hiánypótlásra vagy a kérelem kiegészítésére hívta fel, akkor az
ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.
52.	§
(1)	Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló
eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három
hónappal meghosszabbítható.
(3)	Az állomány-átruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két
hónappal meghosszabbítható.
(5)	Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a
Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(6)	Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban
foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a
23
hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az
ügyfelet a kérelem, vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(7)	A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy
annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján
érdemben bírálja el a kérelmet.
Ellenőrzési eljárás
53.	§
A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok
végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).
54.	§
(1)	A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és
személyeknél átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, célvizsgálatot vagy több szervezetnél és
személynél témavizsgálatot végez.
(2)	A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján
ellenőrizheti.
(3)	A Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított
hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál.
(4)	A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti
hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi
intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél,
befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíj -
pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél.
(5)	Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart.
(6)	A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a
központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az
MNB bevonásával végzi.
(7)	Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során a 117. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az
MNB-t.
(8)	A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban
előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.
55.	§
(1)	A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult
elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen
észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni
jegyzőkönyvet felvenni.
(2)	A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a 4. §-ban
felsorolt szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetőleg a legfőbb
szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.
24
56.	§
A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges
mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a
pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő,
titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.
57.	§
(1)	A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak
megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti kivéve, ha az előzetes
értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2)	Az eljárás időtartama
a)	átfogó ellenőrzési eljárás legfeljebb hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható, ha olyan helyzet állhat elő, amely veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitását vagy valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését,
b)	célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal,
három hónappal meghosszabbítható,
c)	témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal
meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő két hónapon belül
vizsgálati jelentésben rögzíti, és a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel
közli.
(4)	A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b)	a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c)	a tényállás értékelését.
(5)	Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés
eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő
előírását a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.
(6)	A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől
számított negyvenöt napon belül hozza meg határozatát. Ez a határidő indokolt esetben, egy
alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7)	Az értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén
alapuló eljárást - a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.
58.	§
Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy
valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása
során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb
szakértőt rendelhet ki.
59.	§
A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi
hatóság kérésére is lefolytathat.
25
60. §
(1)	A Felügyelet eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő
időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott
tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az
érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A
Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is
közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet
időbélyegzővel látja el.
61. §
(1)	Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során - vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján -
megállapítja
a)	az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó
egyéb jogszabályban,
b)	a Felügyelet határozatában,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában
foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény
szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban
együtt: intézkedés).
(2)	A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság
törvény alapján kezdeményezi.
(3)	Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a)	a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,
b)	a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,
c)	a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira
vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
d)	a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,
e)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a
kárenyhítési hajlandóságra,
f)	a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
g)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel
vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
h)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak
szándékára, valamint
i)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet
tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az
intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban
meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban
meghatározott tevékenységet már nem végez.
26
62. §
(1)	A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható bírság összege
százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet
a)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó
jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,
b)	a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása
vagy késedelmes teljesítése
esetén.
(2)	A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott
szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege)
kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
(3)	A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható
bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel
szemben kiszabott bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazása során - a 4. §-ban meghatározott törvényekben ekként
meghatározott személyeken túl - vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-
helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.
63.	§
(1)	A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül
kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(2)	Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen
tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.
(3)	Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság
alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről
készített jegyzőkönyvben rögzítették.
Fogyasztóvédelmi ellenőrzés
64.	§
(1)	A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a)	a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő
fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban
felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,
valamint
b)	az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba)	a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény
rendelkezéseinek,
bb)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény
rendelkezéseinek, továbbá
bc)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont
együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c)	az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
27
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és
megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e
rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
(2)	E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró természetes személy.
(3)	A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 4. §-
ban meghatározott személynél vagy szervezetnél, e szervezet által meghatározott és közzétett
elérhetőségein keresztül (személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, ügyfélkapun, vagy e-mail-
ben) azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy
eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban
a)	a panaszára nem kapott választ,
b)	a panasz kivizsgálása nem a 4. §-ban meghatározott jogszabályokban előírtak szerint történt,
c)	a 4. §-ban meghatározott szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott
jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.
65.	§
(1)	A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik
meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére
hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon
feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3)
bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(2)	A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot,
amelynek feladatkörét az ügy érinti.
66.	§
(1)	A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható
meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a
jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg,
a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2)	Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.
67.	§
Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy
része tekintetében
a)	a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már
felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy
b)	a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben
foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,
a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást
megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.
68.	§
A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügylet-kötés
keretében ellenőrizni.
28
69.	§
(1)	Próbaügylet-kötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb
ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig
tarthat.
(2)	A Felügyelet a próbaügylet-kötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő
személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy
nevét, továbbá azt, hogy mely 4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél milyen típusú
ellenőrzésben vehet részt.
(3)	A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat,
valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(4)	A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási
kötelezettség.
(5)	Próbaügylet-kötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet-kötés
befejezésekor igazolja.
(6)	Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy köteles
minden, a próbaügylet-kötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e
rendelkezést e szervezet vagy személy által a próbaügylet-kötés során nyújtott olyan szolgáltatás
díjára, amelyet a próbaügylet-kötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során
megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a
próbaügylet-kötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját
a Felügyelet az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően
haladéktalanul megtéríti.
70.	§
A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés
meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben
megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot
megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt -
halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
71.	§
(1)	Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi
ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában
felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi
jogkövetkezményeket alkalmazza:
a)	a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére
hív fel,
b)	elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
c)	megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
d)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal,
hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a
Felügyeletet,
e)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett
tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,
f)	fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
(2)	A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése
esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
29
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók
száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.
(4)	A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha
a)	a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére
megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet
vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy
b)	a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.
72.	§
(1)	A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a)	a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó
árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig,
de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal
fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötszázezer forintig, illetve a
fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a
szervezet vagy személy éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig terjedhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát
megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a
továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet
vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a
jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem
áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének
meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval
még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére
vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a
számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás
megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3)	Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában
nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a)	biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b)	befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a
nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c)	magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló
tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap
tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet
szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d)	hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:
da)	kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db)	bevételek értékpapírokból,
dc)	kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd)	pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
e)	árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó
ea)	nettó árbevétel, valamint
eb)	pénzügyi műveletek bevételeinek
összege,
f)	pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó
fa)	nettó árbevétel, valamint
30
fb)	pénzügyi műveletek bevételeinek
összege.
(4)	A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja meg, a
forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének
lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes
hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
73.	§
(1)	A Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott
szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél
témavizsgálatot tarthat.
(2)	A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján
ellenőrizheti.
(3)	Az eljárás időtartalma
a)	célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal,
három hónappal meghosszabbítható,
b)	témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal
meghosszabbítható.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 64-72. § rendelkezéseit
azzal, hogy a 64. § (2) bekezdése és a 66. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.
74.	§
(1)	Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében
ellenőrzi, akkor az eljárásra a 65. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt a 71-72. §-okban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(3)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c)
pontjaiban meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is
megvalósult, akkor a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat,
amelyre a 61-62. §-okban meghatározottakat kell alkalmazni.
Piacfelügyeleti eljárás
75.	§
(1)	Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati
tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-
nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői
(ügynöki) tevékenység, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok (a továbbiakban: piacfelügyeleti
rendelkezések) ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt:
piacfelügyeleti eljárás).
(2)	Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem,
illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra
vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő
31
megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy
alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 4. §-ban meghatározott
szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó
és az üggyel kapcsolatos
a)	iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,
b)	egyéb tájékoztatást adni, valamint
c)	azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.
(4)	A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a
piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(5)	A Felügyelet a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,
a)	ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem
kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b)	az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést
elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,
c)	ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást
kezdeményez, akkor - ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek - a bírósági eljárás jogerős
befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.
76.	§
(1)	A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve
piacbefolyásolás megállapítására irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának
ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a)	az értékpapír-, ügyfél- és fizetési számla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító
kódjával, valamint
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy
egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás
dátumával és kezdő időpontjával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely)
megismerésére és kezelésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy
a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges.
(4)	A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben
foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
77.	§
(1)	Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a
tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,
c)	hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg
d)	piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(2)	Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet
32
a)	megtiltja a tevékenység végzését,
b)	hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg
c)	piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(3)	A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet
biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli
meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul
tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(4)	Piacfelügyeleti eljárás során
a)	az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság
összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok
megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(5)	A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért
árfolyamnyereség, illetőleg elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, amennyiben az
árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint a (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
(6)	Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében
ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is megfelelően alkalmazni kell.
(7)	Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
(8)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c)
pontjaiban meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is
megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61-
62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(5) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
V.	Fejezet
A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET
A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése
78. §
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 4. §-ban
meghatározott szervezet vagy személy között - a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban - létrejött
szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi
fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület
egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a
fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása
érdekében.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület a Felügyelet által működtetett szakmailag független testület.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testületet a Felügyelet szervezeti rendjében közvetlenül a Felügyelet
elnökéhez kell besorolni.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai
hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.
(5)	A Felügyelet gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről,
továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok
ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.
33
79.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) a Felügyelettel
köztisztviselői jogviszonyban állnak.
(2)	A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.
(3)	Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági
egyetemi diplomával rendelkezik. A Felügyelet szervezeti és működési szabályzata
meghatározhatja a békéltető testületi tag kinevezésének további feltételeit.
(4)	A békéltető testület tagjára e törvényben foglalt eltéréssel a köztisztviselők jogállásáról szóló
törvény szabályait kell alkalmazni.
(5)	A békéltető testületi tag számára felügyeleti tanácsadói vagy felügyeleti főtanácsadói címet kell
adományozni.
(6)	A békéltető testületi tag felmentéséhez a Békéltető Testület Elnökének jóváhagyása szükséges.
80.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el.
(2)	A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében
meghatározottak szerint kerül sor.
(3)	A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.
81. §
(1)	A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden
olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(2)	A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő,
amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége
vagy pártatlansága tekintetében.
(3)	Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül
terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett.
(4)	A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag
meghallgatása után.
82. §
A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő
formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a
kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok
kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül
helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való
érvényesíthetőségét.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása
83.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, 4.
§-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
34
(2)	E szervezet vagy személy panaszkezelési kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy azzal a
körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
(3)	A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni
arról, hogy panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Békéltető Testületének
eljárását kezdeményezheti. Az elutasító döntésben meg kell adni a Pénzügyi Békéltető Testület
levelezési címét.
84.	§
(1)	A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban,
visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető
testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az
alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve
hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.
(3)	Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést azért
kötötte, mert a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy kereskedelmi kommunikációjában
vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott
határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata - az abban meghatározott
feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános
alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha
bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.
85.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.
(2)	A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek
tartalmaznia kell
a)	a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b)	a fogyasztói jogvitával érintett 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy nevét, székhelyét,
c)	a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
d)	a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
e)	az elutasított panaszt,
f)	a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres
eljárást nem indított,
g)	a döntésre irányuló indítványt.
(3)	A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek
tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 4. §-ban meghatározott szervezet
vagy személy írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó
rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.
(4)	A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján
jár el.
(5)	Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a
kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás
végett a kérelmezőnek visszaküldi.
35
86. §
Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az
elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326.
§-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
87.	§
(1)	Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az
minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül
megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület
hatáskörének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel rendelkező
szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén - az (5) bekezdésben
meghatározott kivétellel - értesíti a feleket és az eljárás megindulásától számított hatvan napon
belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanácsban
résztvevők nevét.
(5)	Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli
lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.
88.	§
A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha
megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős
ítéletet hoztak.
89. §
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy
kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével
kellő időben előzetesen értesíti.
(2)	Az értesítésben a 4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt fel kell szólítani, hogy az
értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat)
a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának
sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés)
illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve
csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása
esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(3)	A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy válasziratának másolatát az eljáró tanács
elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a
meghallgatáson adja át.
(4)	Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró
tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének
tekintené.
36
90.	§
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a
hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti.
91.	§
(1)A	felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.
(2)	Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet.
92.	§
(1)	Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az
egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben,
illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2)	Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget
adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke
szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(3)	Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
93.	§
(1)	A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve,
ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja vagy a 4. §-ban
meghatározott szervezet vagy személy az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg
kiegészítése ellen tiltakozik.
(2)	Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem
terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján
dönt.
(3)	A tanács az eljárást megszünteti, ha
a)	a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b)	a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c)	az eljárás folytatása lehetetlen,
d)	az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem
megalapozatlanságát is - nincs szükség.
(4)	A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
(5)	A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt
esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja.
94.	§
Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a)	kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 4. §-ban meghatározott
szervezet vagy személy - a Pénzügyi Békéltető Testületnél nyilvántartott, illetve kereskedelmi
kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy
legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára
nézve kötelezőként elismerte, vagy
37
b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy
személy az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el,
illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
95.	§
(1)	A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben
előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.
(2)	Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető
Testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére
figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek
személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).
(3)	A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak
viseléséről.
(4)	Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
(5)	A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő naptól
számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.
(6)	A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat,
illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a
feleknek.
96.	§
A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását - a felek nevének megjelölése
nélkül - a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.
97.	§
(1)	A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági
eljárás keretében érvényesítse.
(2)	A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak
hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3)	A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Bíróságtól, ha
a)	a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b)	a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
c)	a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4)	A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3)
bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
-	akkor is kérheti a Fővárosi Bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
98.	§
(1)	A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető
Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
(2)	A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(3)	A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül
helyezésére vonatkozhat.
(4)	A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV.
fejezetének rendelkezései irányadók.
38
99.	§
(1)	A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más
hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott
része tekintetében értelmezés kiadását.
(2)	Ha az eljáró tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon
belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó
határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3)	Az eljáró tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás
kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
100.	§
(1)	Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a
Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita
tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére
történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül
helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
101. §
(1)	Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a tanács kötelezést tartalmazó határozatát
vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó
kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.
(2)	A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető
Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(3)	A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat
végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a
Pénzügyi Békéltető Testületet.
102. §
A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 4. §-ban meghatározott szervezetnek vagy
személynek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely
felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 89. § (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon
megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet vagy személy figyelmét
fel kell hívni.
103.	§
Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita
rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet e törvény szerinti intézkedést
alkalmazhat.
39
104.	§
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, a törvény keretei között kialakított részletes
szabályokat a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén
105.	§
A 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott
szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység)
összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
106.	§
Ezen alcím alkalmazásában:
a)	határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben
aa)	az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 4. §-ban
meghatározott szervezet vagy személy székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam)
van, vagy
ab)	az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 4. §-
ban meghatározott szervezet vagy személy székhelye Magyarországon van;
b)	pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató
tevékenységét is érteni kell.
107. §
(1)	A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-
államban letelepedett 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy közötti, pénzügyi szolgáltatási
tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a
szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak
döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi
Békéltető Testület
a)	tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról,
valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való
előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről,
továbbá
b)	a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét - a fogyasztó
kérésére - továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő
más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.
40
108. §
(1)	Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján
kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be
kell szerezni.
(2)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a
89.	§ (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás
megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az
értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.
(3)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az
eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével
írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait,
álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos
álláspontja kifejtésére.
(4)	Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a
95.	§ (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően
haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.
109.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó kérésére - köteles azon a nyelven eljárni és
határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés
nyelve, illetve amely a jogvitával érintett szolgáltatás és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.
(2)	Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.
(3)	Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.
110.	§
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más
megfelelő formában tájékoztatást adni - a 82. §-ban meghatározottakon túl -
a)	a FIN-Net működéséről, továbbá
b)	a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita
elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli
alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon
átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-
Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást
ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon
átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló
tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.
(4)	A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót
nyilvánosságra hozza és megküldi a pénzügyekért felelős miniszternek.
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a
Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.
111. §
(1)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente
összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.
41
(2)	A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót
nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
VI. Fejezet
A FELÜGYELET ADATKEZELÉSÉRE ÉS A FELÜGYELETI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A Felügyelet adatkezelése
112. §
(1)	A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi hatóságtól kapott egyedi adatokat a
Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi hatóságnak az
alábbi célokra adhat ki adatokat:
a)	az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben
foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a Felügyelet
határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, vagy
b)	a Felügyelet határozatának, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
(2)	A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél
részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató hatóság előzetes
írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.
(3)	A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak,
ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a
részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti
feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha a
Magyar Köztársaság területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra
kerülne sor.
(4)	A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került személyes
adatokat legfeljebb öt évig kezelheti.
(5)	A Felügyelet az 43. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy
az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás - ideértve annak
jogorvoslati szakaszait is - befejezéséig kezelheti.
(6)	A Felügyelet jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőinek
személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is
tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a
bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Felügyelet, azonban a
vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak
addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat
tárgyát képező jogsértéssel.
A felügyeleti díj fizetésének szabályai
113. §
(1)	A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.
42
(2)	A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon
számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn
belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.
(3)	A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban
díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díj számítási és bevallási
kötelezettséget nem pótolja.
(4)	Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a
Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.
114.	§
(1)	A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező,
illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január
31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.
(2)	A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét
negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.
(3)	Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről készített
éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi
elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év
második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.
(4)	A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves
díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet
miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló
díjtartozás csökkenthető.
115.	§
(1)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét a Felügyelet határozatában állapítja meg
és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
(2)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 114. §-ban
meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(3)	A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
VII.	Fejezet
KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
116.	§
(1)	A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen,
akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott
jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, továbbá
akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési
feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján
meghatározható körét érinti.
(2)	A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a
magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely
43
helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a
helyzet vagy állapot fennáll.
(3)	Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben
megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett
egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Felügyelet
kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt az
ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés
tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a
jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította
meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy
ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati
összefüggést köteles bizonyítani.
(4)	A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az
azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította,
illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
(5)	A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet
országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában
nyilvánosságra hozza.
(6)	Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 4. §-ban meghatározott
szervezetet vagy személyt meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles az
(5)	bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni.
Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A
fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap
kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.
(7)	Az e § szerinti, a Felügyelet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy
a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
(8)	A keresetindítási jog az (1) és a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
a)	a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezeteket, továbbá
b)	azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított
egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1)
bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések
megsértésén alapul.
VIII.	Fejezet
FELHATALMAZÁSOK
117.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek, valamint az adósok és
ügyfelek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,
b)	a 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően a Felügyelet felé történő
adatszolgáltatás tartalmára, formájára, az adatszolgáltatás módjára és időpontjára,
c)	a hitelintézetek befektetési szabályzatára,
d)	a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,
44
e)	a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei
termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összességére, illetve ezek kombinációjára (ISIN
azonosító),
f)	a javadalmazási politikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre,
g)	a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt
nyelvekre,
h)	a független biztosításközvetítői jelentésre,
i)	a technikai kamatláb legnagyobb mértékére,
j) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményének elszámolására és
adatszolgáltatására,
k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeire,
l) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen
szolgáltatandó adatok körére,
m) a viszontbiztosítók belső adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,
n) a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben használható
referencia-kamatlábakra, illetve az ezen szerződések kamatperiódusának hosszára,
o)	a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesítő alelnök kijelölésére,
p) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire
vonatkozó részletes szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos
működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban
meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra
egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e
tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását
rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse.
(3)	A Felügyelet elnöke az (2) bekezdésben meghatározott rendeletet abban az esetben hozza meg,
ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése
szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár,
azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon
nem hárítható el.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely
alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett
tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a
tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy
a)	nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke
sérül, vagy
b)	a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.
(5)	Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a (2) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell
meghatározni, hogy az a (3) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne
eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a
szerződési szabadság korlátozását.
IX.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
45
118. §
(1)	E törvény 138. §-a a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 78-111. §-a 2011. július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 136. §-a 2011. április 30-án lép hatályba.
119.	§
(1)	A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt kinevezett elnökének, valamint alelnökeinek
megbízatása a kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület eljárását 2011. július 1-jét követően lehet kezdeményezni.
(3)	A 2011. július 1-je előtt indult eljárásra a fogyasztóvédelemről szóló törvény békéltető eljárásra
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül
kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület felvételét a FIN-Net-be.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
120.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek
védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b)
pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 41. § (1) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, a 70. §, valamint a 71. § (1)
bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 125. § (9) bekezdés b) pontja],
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és Felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6) bek.],
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök
piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],
d)	a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése,
illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk [a 10. § (1)
bek. p) pontja],
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi
irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk [a 10.
§ (1) bek. o) pontja],
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a
viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a
2002/83/EK irányelv módosításáról,
g)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1) bek.
e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.],
46
h)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1) bek. e),
f)	és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.].
121.	§
(1)	E törvény 5. §-ának (1) bekezdése, a 70. §-a, 71. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 73. §-a a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) és (6)
bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében
és eljárásában.
(2)	E törvény 5. §-ának (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős
nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i
2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK
bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében
és eljárásában.
(3)	A 6. §
a)	(1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i
1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének,
b)	(2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a
pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott
kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK
bizottsági rendelet,
c)	(3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt
információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele
és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK
bizottsági rendelet,
d)	(4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,
e)	(5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.
(4)	A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói
pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi
irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitel-
megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
d)	a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson
kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről,
e)	a 78. § (5) bekezdése és a VIII. Fejezete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és
a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikk
47
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és
eljárásában.
Módosuló jogszabályok
122.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala,
az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések
Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az
Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági
Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó
rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott
munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja a 13. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá
tartozó jogszabályi rendelkezés vagy az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró
jogszabályi rendelkezésnek a 13. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított
megsértése esetén, valamint ha/
„a) az ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
jár el,”
(3)	A Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Nincs helye fellebbezésnek/
,,d) ha az első fokú döntést miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,
autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,”
(4)	A Ket. 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a
kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre
hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől
számított harminc napon belül. Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül
közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy
kormányhivatal vezetője vagy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha
központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal
szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.”
48
(5)	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a
köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési
biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a
központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az
autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a
rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak,
valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a határőrség, a polgári
védelem, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság területi
és helyi szervei és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási
szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb
Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári
anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári
anyaga.”
123.	§
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 29/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,
továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz
fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(2)	Az Öpt. 29/A. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
(3)	Az Öpt. 45/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott
nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
(4)	Az Öpt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében -
szükségintézkedésként - felügyeleti biztos kirendeléséről határozhat.”
(5)	Az Öpt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„(7) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, s kirendelésével
egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről.”
124.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„23/A. § (1) Az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői
tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróság a tanács kötelező határozatát, továbbá az
egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási
záradékkal látja el.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben
foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság látja
el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott
egyezséget végrehajtási záradékkal.”
125.	§
(1)	A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.) 176/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását
végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik -
kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.”
(2)	A Hpt. 215/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény válaszában
tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény
szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével,
érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak
joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület
eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézménynek és a pénzforgalmi intézménynek meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(3)	A Hpt. 215/B. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval
szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben
fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a
felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”
(4)	A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki.
50
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
„n) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
126.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 77/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,
továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz
fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(2)	Az Mpt. 77/C. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
(3)	Az Mpt. 84. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL.
törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)
„c) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott
nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
127. §
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és
az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által
felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”
(2)	Az Ftv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető
testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető
Testületet.”
51
128. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) 258. § (1) és (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által
létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.
(2)	A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv.
előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”
(2)	A Tpt. 259. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek
felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
(3)	A Tpt. 259. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által
létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
(4)	A Tpt. 296/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő
feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve
felszámolása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott
szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.”
(5)	A Tpt. 296/P. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a
Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.
(2)	A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó
ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv.
előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”
(6)	A Tpt. 333. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a
Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.
(7)	A Tpt. 451. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
52
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat;”
(8)	A Tpt. 1. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő pont lép:
„16. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi.....törvény,”
129.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 167/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,
továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz
fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(2)	A Bit. 167/C. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
(3)	A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet
felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti
felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben
meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági
társaság rendelhető ki.”
(4)	A Bit. 235. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
( Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„h) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
130.	§
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnyt.) 28/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában tájékoztatja a tagot
arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi
53
rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén
bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A
nyugdíjszolgáltató intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(2)	Az Fnyt. 28/A. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A nyugdíjszolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem
számíthat fel.
(15) A nyugdíj szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
131.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a
továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként
működő hatóság a Ket. szerint jár el.”
132.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121. § (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével,
továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz
fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell
adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”
(2)	A Bszt. 121. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
(3)	A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását
végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
54
(4) A Bszt. 180. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
„b) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
133.	§
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) I. fejezete helyébe
a következő rendelkezés lép:
„I. Fejezet
A FELÜGYELETET ELLÁTÓ SZERV
98.	§ A viszontbiztosítók felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.”
(2)	A Vbit. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére megfelelően alkalmazni kell a Bit. és a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek a felügyeleti biztosra vonatkozó
rendelkezéseit.”
(3)	A Vbit. 155. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„e) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díjának mértékére,
valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes
rendelkezéseket”
(rendeletben szabályozza.)
134.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVII.
törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el, ha az érintett kereskedelmi
gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete felügyel.”
135.	§
(1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:)
55
„k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,”
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete a
következő 14. ponttal egészül ki:
/A védelem alá eső tisztségek:/
„14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei.”
136.	§
(1)	A 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, elektronikuspénz- kibocsátó intézmény,
befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott
tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,”
(2)	Az 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti
hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi
intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei
szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíj-pénztárnál,
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél.”
Hatályon kívül helyező rendelkezések
137.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,
b)	a Hpt. 119. § (1) bekezdésének c) pontja, a 163. § (3) és (4) bekezdése, a 166. §-a, a 167. §-a,
235. §-a (2) bekezdésének b), f) és g) pontja,
c)	a Tpt. 226. §-ának f) pontja, a 403. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének a), b), g), j), l), m), p), t) és u)
pontja,
d)	a Bszt. 170. §-ának (1) és (2) bekezdése, 180. §-a (2) bekezdése,
e)	a Bit. 199. § (7) és (8) bekezdése, 200. §-a, 201. §-a, 235. §-ának a), d), e), i), k), l), és n) pontja,
f)	az Öpt. 69. §-ának (8) és (9) bekezdése,
g)	az Mpt. 113. §-ának (3) bekezdése, a 114. § (4) bekezdése,
h)	az Fnyt. 70. § (7) és (8) bekezdése, a 70/A. §-a,
i)	a Vbt. 155. §-a (2) bekezdésének b), c) és d) pontja,
j) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 1.§ (3) bekezdésének d) pontja.
(2)	2011. július 1-jén hatályát veszti az Ftv. 21. § (4) bekezdésének b) pontja, 36/A. §-ának (2)
bekezdése, 38. §-a, 38/A. §-a, 38/B. §-a, 38/C. §-a, 57. § (1) bekezdésének f), g), h) pontjai.
(3)	A Bit.
a)	44. §-ának (3) bekezdésében a „pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) rendeletben” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke rendeletben”
szöveg,
56
b)	52. §-ának (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
c)	72. §-ának (5) bekezdésében a „miniszter a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és
tartalmáról szóló rendeletben” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke a biztosítók belső
adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben” szöveg,
d)	183. §-ának (3) bekezdésében a „miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek” szövegrész
helyébe a „Felügyelet elnöke által kiadott rendeletben foglaltaknak” szöveg,
e)	86. §-ának (5) bekezdésében, 99. §-ának (1) bekezdésében, 110. §-ában, 171. §-ának (2)
bekezdésében és 180. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter rendeletben” szövegrész helyébe a
„Felügyelet elnöke rendeletben” szöveg lép.
(4)	2011. április 30-án hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés q) pontja.
138.	§
Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról
szóló 2010. évi XII. törvény 18. §-a és 41. §-a nem lép hatályba.
57
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A pénzügyi szolgáltatások szektorát érintő negatív tényezők ellensúlyozására az elmúlt években
több esetben módosításra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi
CXXXV. törvény annak érdekében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet), minél hatékonyabban tudja ellátni feladatát. Mindezek érintették többek
között a Felügyelet a jogállását, a pénzügyi felügyeleti hatósági feladatait mind mikro-, mind
makroprudenciális szempontból, továbbá nem utolsó sorban a fogyasztóvédelem területén betöltött
szerepét.
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény
újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul. Emellett a
Javaslat magába foglalja a szabályrendszer számos új elemét is.
A Javaslat újraszabályozza a Felügyelet jogállását - összefüggésben az Alkotmány módosításával -
és önálló alkotmányos szervként határozza meg. A Felügyelet a Magyar Köztársaság pénzügyi
közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely törvényben meghatározott
módon felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért.
Az Alkotmány javasolt módosítása a Felügyelet elnökét olyan rendelet kiadására jogosítja majd fel,
amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes, és amelynek kiadására a törvényben meghatározott feladatkörében kerülhet sor a
Javaslatban kapott felhatalmazás alapján. A Javaslat ezt a felhatalmazást tartalommal tölti ki, és
meghatározza a jogalkotási tárgyköröket.
A felügyeleti rendszerben a szabályozói hatósági funkció történetileg nem idegen a felügyeleti
hatóságtól, mert az Állami Bankfelügyeletnek - a jelenlegi szervezet egyik jogelődjének -
1997. január 1. napjáig volt rendelkezésalkotási jogköre. A 1998-2002 közötti időszakban az
akkori Felügyelet vezetése már kezdeményezte a szabályozói jogkör megadását.
A nemzetközi folyamatok az utóbbi időben különösen abba az irányba mutatnak, hogy a felügyeleti
hatóság rendelkezzen szabályozói jogkörrel, mert ezzel tud a piaci folyamatokra rugalmasan
reagálni.
A nemzetközi együttműködés és az európai pénzügyi integráció újabb jelentős állomásaként 2010.
szeptember 7-én az EU pénzügyminiszterei, majd szeptember 21-én az Európai Parlament is
elfogadták azt a reformcsomagot, amely alapján az európai pénzügyi piac makroprudenciális
felügyeletét 2011. január 1-től az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) fogja ellátni,
melynek jövőbeni feladata a rendszer kockázatainak feltárása és egy újabb válság megelőzése
érdekében előzetes figyelmeztetések kibocsátása. Emellett a létrejön a Pénzügyi Felügyeletek
Európai Rendszere (ESFS), amelynek részét képezik a korábbi bizottsági formából önálló jogi
személyiséggel rendelkező európai hatóságokká alakuló szervek (Európai Bankfelügyeleti Hatóság,
Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíj-felügyeleti Hatóság, Európai Értékpapír-piaci
Felügyeleti Hatóság). E hatóságok feladata kötelező erejű technikai standardok kidolgozása,
melyeket a Bizottság fogad el, emellett iránymutatások és ajánlások kiadása, melyeknek
alkalmazása és (szükség esetén) hazai jogba történő átültetése a tagállamok megfelelő hatóságainak
58
-	Magyarország esetében a Felügyeletnek - a feladatai közé tartozik. A Javaslat szerint a Felügyelet
alkotmányos helyzetének fontos része az önálló szabályozási hatáskör (rendeletalkotás) biztosítása,
mert a Felügyelet érzékeli elsőként azokat a piaci zavarokat, amelyekre a megfelelő szabályozás
gyors megteremtésével reagálni tud.
A Javaslatban kaptak helyet a felügyeleti biztos intézményére vonatkozó újragondolt szabályok,
amelyek eddig az egyes ágazati szaktörvényekben helyezkedtek el. Felülvizsgálatra kerültek a
Pénzügyi Stabilitási Tanács működésére vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a résztvevő
szervezetek függetlensége hathatósabban érvényesülhessen. A Pénzügyi Békéltető Testületre
vonatkozó szabályok szintén az új szabályozás részét képezik, amelyek korábban a
fogyasztóvédelmi tárgyú területen szabályozott lényegileg azonos jogintézmény felügyeleti
struktúrához történő kapcsolását célozzák a pénzügyi szolgáltatások területét érintő békéltetési
rendszer hatékonyabb, az ügyfelek védelmét jobban ellátó működésének biztosítása érdekében. A
felülvizsgálat érinti a közérdekű igényérvényesítés jogintézményét is, amely lehetővé teszi a
Felügyelet számára a közérdekű igényérvényesítés kezdeményezését, ha az adott pénzügyi
szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak - a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottak szerinti - tisztességtelen volta Mindezek mellett
a Javaslat több ágazati szaktörvény rövidebb terjedelmű módosítását tartalmazza az újrakodifikált
szabályokkal való összhang megteremtése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a Felügyelet a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerének
felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely csak a törvénynek van alárendelve, és
meghatározza a tevékenységének az alapvető céljait.
a 2. §-hoz
A Javaslat biztosítja a Felügyelet függetlenségét tevékenységének végzése során, amikor kimondja,
hogy a Felügyelet számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály
írhat elő. Szintén rögzítésre kerül, hogy a Felügyelet kizárólag az Országgyűlésnek tartozik
beszámolással. Nevesítve tartalmazza a Javaslat a Felügyelet tevékenységének függetlenségét
hatósági jogkörben, amikor kimondja, hogy határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani
vagy megsemmisíteni, illetve eljárásra kötelezni nem lehet. A Felügyelet pénzügyi piacokra
vonatkozó döntések és jogszabályok tervezeteire vonatkozóan véleményezési joggal rendelkezik.
a 3. §-hoz
A pénzügyi piacok nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és az
egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel
indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti
munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe.
Ezen felül kiemelkedő jelentőségű a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal történő
együttműködése, legfőképpen az egyes szaktörvényekben meghatározott engedélyezési- és
felügyeleti ellenőrzési feladatok tekintetében.
59
a 4. §-hoz
A Javaslat felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján a Felügyelet hatáskörrel
rendelkezik bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében. A
törvények felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy az adott törvényben
szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában kizárólag a
Felügyelet jogosult eljárni, hanem azt, hogy ezen pénzpiaci szereplők felügyeletét az egyes
törvényekben pontosan körülírt körben a Felügyelet látja el.
az 5-6. §-hoz
A Javaslat rögzíti a Felügyelet feladatkörét a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai közösségi
jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti eljárásokban.
Törvényi szinten szükséges rendelkezni arról, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai
közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti
eljárásokban, illetve a pénzátutalást kísérő megbízói adatokkal kapcsolatos feladatok tekintetében a
Felügyelet rendelkezik hatáskörrel.
a 7. §-hoz
A feladatok, illetve feladattípusok meghatározását alapvetően maga a Javaslat tartalmazza,
ugyanakkor e feladattípusokon belüli részfeladatokat vagy feladat-elemeket maguk a szaktörvények
is tartalmazhatnak.
a 8. §-hoz
2009. november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és a
Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét
szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása,
az ún. CRD II. A javaslat az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.
a 9-10. §-hoz
A pénzügyi piacok és a Felügyelet működésének transzparenciája egyrészről bizonyos információk
nyilvánosságra hozatalával biztosítható. A Felügyelet ennek érdekében - összhangban a modern kor
igényeivel és az Európai Unió elvárásaival - ezt elektronikus rendszer formájában biztosítja.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Felügyelet bizonyos információk nyilvánosságát más
módon - például nyomtatott sajtó formájában - ne biztosíthatná.
a 11. §-hoz
Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási szabályok kivétel nélkül európai közösségi jogon
alapuló kötelezettségek teljesítést biztosítják.
60
a 12. §-hoz
2009.	november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és a
Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét
szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása,
az ún. CRD II. A javaslat az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.
a 13-14. §-okhoz
A Felügyelet elnökének, alelnökeinek, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének a
kinevezésére állapít meg rendelkezéseket. A Javaslat meghatározza a munkáltatói jogkör
gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, illetve a javadalmazási szabályokat egyaránt megállapítja.
a 15-20. §-okhoz
A Javaslat a Felügyelet elnökének, alelnökeinek, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének a
megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályokról rendelkezik. E tisztséget betöltő személyek
megbízatása megszűnik a megbízatási időtartam leteltével, halállal, lemondással,
összeférhetetlenség megállapításával, illetve felmentéssel. Az erre vonatkozó részletszabályok
szintén meghatározásra kerülnek. A megbízatás megszűnése esetén a tisztséget betöltő személyek
felmentési időre, és végkielégítésre jogosultak, rendelkezik továbbá arról is a Javaslat, hogy a
megbízatás megszűnését követően milyen munkaviszony, vagy egyéb jogviszony nem létesíthető.
a 21-22. §-okhoz
Meghatározásra kerülnek a Felügyelet elnökének feladatai. Fontos garanciális szabály, hogy az
elnök törvényben meghatározott feladatai során nem utasítható, illetve meg kell hívni a Kormány
ülésére a Felügyelet feladatkörét érintő napirendek megtárgyalása esetén.
a 23. §-hoz
A Pénzügyi Békéltető Testület elnökére vonatkozó speciális szabályokat állapítja meg.
a. 24-26. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási szabályaira
vonatkozó szabályokat. A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke
valamint a Felügyelet feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott
személyek tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók. E mellett a
nem alaptevékenységet végző alkalmazottak a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartoznak.
Rögzíti a Javaslat a felügyeleti köztisztviselőknek adható címeket, ügyvezetői megbízásokat, illetve
a Felügyelet javadalmazási rendszerével kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket.
a 27-29. §-okhoz
A Javaslatban szereplő összeférhetetlenségi szabályok a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
összeférhetetlenségi szabályainál szigorúbbak, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, figyelembe
véve, hogy a Felügyelet köztisztviselői tevékenységük során a pénzügyi piacok működésére
61
vonatkozóan többlett-információval rendelkeznek, illetve azok működését adott esetben jelentősen
befolyásolhatják.
a 30. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a felügyelet köztisztviselőinek titoktartási kötelezettségéről, munkájuk során
tudomásukra jutott valamennyi titokfajtára tekintettel.
a 31. §-hoz
A Javaslat felsorolja a Felügyelet bevételi típusait, továbbá meghatározza a felügyeleti bírság
felhasználásának lehetőségeit.
A bank-, biztosítási-, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésével, valamint a felügyeleti-, illetve
a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésével elsősorban a piaci szereplők
vannak megcélozva, azonban ezzel a Felügyelet saját munkáját is elősegítheti.
Másrészről a bírságbevételt a pénzpiaci szereplők ügyfeleinek tájékoztatására is fel lehet használni,
amely tevékenységgel a Felügyelet elősegíti a lakosság pénzügyekben való tájékozottságát. A
Felügyelet akár egy adott típusú szolgáltatásra, akár több szolgáltatás összehasonlítására vonatkozó
tájékoztató füzeteket, egyéb kiadványokat jelentethetnek meg, de akár különböző figyelemfelhívó
kampányokat is szervezhet.
A felügyeleti bírság a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolásából és végelszámolásából
eredő, a Felügyelet az általa létrehozott közhasznú társaságnál jelentkező veszteségeknek
megtérítésre is felhasználható.
a 32-35. §-okhoz
A legutóbbi pénzügyi válság egyik lényeges tanulsága, hogy az intézmények egyedi felügyelését, az
egyedi kockázatok nyomonkövetését ki kell egészíteni a pénzügyi rendszer egészének stabilitását
veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomonkövetésével is. A két eltérő aspektusú
vizsgálódás, illetve ezen információk összevezetése egy intézményesített fórumon a hasonló
pénzügyi válságok elkerüléséhez elengedhetetlennek tűnik. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tehát a
pénz- tőke és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, az Magyar Nemzeti Bank elnöke
és a Felügyelet elnöke által alkotott konzultációs testület, amelynek elsődleges szerepe, hogy
tevékenységével összhangot teremtsen a makro- és mikroprudenciális felügyelés között. A Javaslat
meghatározza a Pénzügyi Stabilitási Tanács feladatait. A Tanács elnöki tisztségét évente felváltva
töltik be a pénz- tőke és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, az MNB elnöke és a
PSZÁF elnöke. A Javaslat szerint a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak olyan konzultatív, információ-
megosztó, alkotó fórumként kell működnie, amelyben mindhárom közintézmény megtartja a
törvényben eredetileg rögzített függetlenségét és felelősségi körét.
a 36. §-okhoz
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a pénzügyi ágazati jogszabályok vagy a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági
reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az
elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, továbbá a törvény ezen fejezetében foglalt
szabályok eltérően nem rendelkeznek a Felügyelet által lefolytatott hatósági eljárásra a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
62
a 37. §-hoz
A Javaslat az ügyfél fogalmát a Ket. rendelkezéseitől eltérően, a Felügyelet feladatkörére és a
pénzügyi piacok sajátosságára tekintettel határozza meg.
a 38-39. §-hoz
A Javaslat külön nevesíti a folyamatos felügyelés fogalmát, továbbá rendelkezik a helyszíni
ellenőrzést végző személy megbízólevéllel, és szolgálati igazolvánnyal történő ellátásáról,
amelynek meghatározza a tartalmi elemeit is.
a 40. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Felügyeleti hatósági eljárás nyelve a magyar nyelvtől eltérő nyelv
legyen. Különösen jellemző ez az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott
piacra való bevezetése esetében. Ettől eltérően nem tekinthet el a Felügyelet a magyar nyelv
használatától akkor, ha az ügyben ellenérdekű fél is szerepel, vagy alapítási, tevékenység
engedélyezési, továbbá befolyásszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban. Ez az eset fordul elő
például akkor, amikor az eljárást az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján
létrejött, fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezet indítja.
Ugyanakkor biztosítja a Javaslat, hogy az ügyfél képviselőjének kivételével az eljárás résztvevői,
valamint más érintett hatóság részére - ezzel ellentétes nyilatkozatuk hiányában - a Felügyelet
bocsássa rendelkezésükre valamennyi irat magyar fordítását. Ennek költségét a Felügyelet kell,
hogy viselje.
a 41. §-hoz
A hatóság eljárásban a Felügyelet köteles biztosítani, hogy az iratbetekintés során senki se férjen
hozzá jogosulatlanul olyan adatokhoz, amelyek harmadik személyre vonatkoznak és a jogszabályok
által meghatározott titokkörbe esnek.
A Javaslat felsorolja azokat a Ket.-ben szereplő rendelkezéseket, amelyek a Felügyeleti eljárásban
nem alkalmazhatóak.
a 42-44. §-okhoz
A Javaslat a tényállás tisztázására és a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg,
továbbá rendelkezik a Felügyelet bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférés
szabályairól, megjelölve annak célját. Lehetőség van eljárási bírság kiszabására az ügyféllel, az
eljárás egyéb résztvevőjével, továbbá a közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha a
tevékenység az eljárás zavarására irányul, meghatározva a bírság összegét.
a 45. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a Felügyelet milyen feltételekkel köthet hatósági szerződést, illetve
annak mik az eljárási szabályai.
63
a 46-47. §-okhoz
A közigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltéréseket fogalmaznak meg a rendelkezések,
továbbá megfogalmazza a Felügyelet kártérítési felelősségére vonatkozó Polgári Törvénykönyvről
szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat.
a 48-49. §-okhoz
A Javaslat a felügyeleti biztosra állapít meg rendelkezéseket. A korábbi szabályoktól eltérően a
Felügyelet felügyeleti biztosnak az általa, a felszámolási feladatok lefolytatása céljából létrehozott
nonprofit gazdasági társaságot jelölheti ki, amely a tevékenységének végzése során az ügyfelek
érdekeit köteles szem előtt tartani. A felügyeleti biztosi feladatok ellátására a felügyeleti biztos
olyan természetes személyt jelölhet ki, amely megfelel a lefektetett rendelkezéseknek, továbbá be
kell jelenteni az eljáró személyt a Cégbíróságnak. A felügyeleti feladatokat ellátó személyek
felelősségére vonatkozóan szintén változtak a szabályok, helyette a nonprofit gazdasági társaság a
felelős.
az 50-52. §-okhoz
A Javaslat rendelkezik az engedélyezési eljárás részletes szabályairól (határidők, hiánypótlás,
határozathozatal).
Sajátos szabályok vonatkoznak a kérelem kiegészítésére. Ennek alkalmazására tipikusan olyan
esetekben kerül sor, amikor bár formailag megfelel a kérelem a jogszabályi előírásoknak,
tartalmilag további iratok becsatolása válhat szükségesség pl. a szaktörvényekben található üzleti
megbízhatóság igazolására.
Az 53-63. §-okhoz
A Javaslat egyrészről a felügyeleti ellenőrzés részeit, illetve típusait határozza meg, másrészről
külön kiemeli a Magyar Nemzeti Bankkal illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő
együttműködést bizonyos ellenőrzések esetében. Rendelkezik továbbá a tőzsde és elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet speciális ellenőrzéséről.
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok egyre inkább egységesednek, illetve nemzetközivé válnak,
növekvő szerepe van a pénzügyi felügyeleti hatóságok együttműködésének. Ez az együttműködés
különösen az Európai Unió tagállamaként érinti a Felügyelet munkáját, hiszen fióktelep vagy
határon átnyúló szolgáltatás formájában végzett tevékenység során a lehető legszorosabban
szükséges az érintett pénzügyi felügyeleti hatóságoknak együttműködniük. Természetesen adott
esetben harmadik ország pénzügyi felügyeleti hatóságával történő együttműködés is felmerülhet.
Ezen igénynek megfelelően - azzal, hogy a hatósági jogkör Magyarország területén szigorúan a
Felügyeletet illeti meg - az együttműködés igen sokféle formája képzelhető el.
A Felügyelet eljárásában szükséges biztosítani, hogy bizonyos esetekben ideiglenes hatállyal már az
érdemi határozat meghozatala előtt is megtilthassa a jogellenes gyakorlat folytatását, jogellenes
állapot fenntartását. Természetesen a halaszthatatlan eljárás feltételezi, hogy kizárólag súlyos és
később helyrehozhatatlan jogsérelem elkerülése érdekében kerüljön sor ezen ideiglenes hatályú
döntés meghozatalára.
A Felügyelet által felügyelt szervezetek és személyek vonatkozásában intézkedési jogosultsággal is
rendelkezik. Miután az egyes szaktörvényekben a Felügyelet által alkalmazható intézkedések igen
64
sokszínűek és szorosan kapcsolódnak, illetve alkalmazkodnak az adott jogszabályokban, a felügyelt
személyek illetve szervezetek számára előírt rendelkezésekhez, a Javaslat csak az intézkedési
jogkör általános illetőleg közös szabályait, elveit tartalmazza.
Az intézkedési rendszerrel összefüggésben a bírságra vonatkozó szabályok is bekerültek a
jogszabályba, meghatározva a bírság összegére és megfizetésére vonatkozó szabályokat.
a 64-74. §-okhoz
A Felügyelet fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatban nevesítésre kerül a fogyasztóvédelmi
eljárás, amellyel a Felügyelet sokkal hatékonyabban tud fellépni az egyedi jogsértések előfordulása
esetén. A külön nevesítésre került jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése ellen, továbbá a törvényben meghatározott fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelesség
érvényesítésére biztosít hatékony fellépést, ide nem értve az egyedi szerződések létrejöttére,
érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek tekintetében a
bíróság jár el. E körbe meghatározásra kerültek az eljárás megindítására vonatkozó szabályok,
illetve az intézkedési rendszerre vonatkozó rendelkezések. A törvény ugyanakkor csak az egyedi
polgári jogi igények elbírálását zárja ki a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárási köréből, amely
figyelemmel van a Pénzügyi Békéltető Testület feladatára is.
a 75-77. §-okhoz
A Felügyelet a pénzügyi piacok védelme és az irántuk fennálló bizalom megőrzése érdekében
hatósági jogkörrel rendelkezik olyan szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyeknél
felmerül, hogy engedély vagy bejelentés nélkül végeznek valamely olyan pénzügyi ágazati
tevékenységet, amelyek ehhez kötöttek.
Az eljárási határidők vonatkozásában a Javaslat speciális szabályokat tartalmaz figyelembe véve azt
a körülményt, hogy a Felügyelet e szervezetekről vagy személyekről semmiféle információval nem
rendelkezik.
Ugyancsak a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás
megállapítására, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére.
Figyelemmel arra, hogy azon szervezetek illetve személyek, akik ellen a Felügyelet piacfelügyeleti
eljárást indít, egyébként nem tartoznak a felügyelete alá, szigorúbb adatvédelmi rendelkezések
kerültek megállapításra, mindaz s adatkör, mind azok kezelése tekintetében.
A Javaslat egyrészről az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban,
másrészről a számlaforgalmára vonatkozóan teszi lehetővé, hogy a Felügyelet a piacfelügyeleti
eljárása során az eljárás alá vont személy személyes adatait megismerhesse.
A Javaslat meghatározza a Felügyelet cselekvési lehetőségeit az engedély vagy bejelentés nélkül
végzett tevékenység megállapítása esetén, illetve rendelkezik a piacfelügyeleti bírság kiszabásának
szabályairól.
a 78-82. §-okhoz
A Javaslat a szabályrendszerbe emeli a Pénzügyi Békéltető Testületről szóló szabályokat, amely
egy Felügyelet által működtetett, háromtagú tanácsban eljáró, szakmailag független testület. A
hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött szerződés
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Javaslat
meghatározza a testület tagjaira vonatkozó követelményeket, illetve a kizárás szabályait.
65
a 83-104. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó alapvető szabályokat,
az eljárás kezdeményezésének és az azzal kapcsolatos eljárási teendőknek a szabályait, az
alávetésre vonatkozó rendelkezéseket. Nem lehet eljárást kezdeményezni, illetve a kérelmet a
testület elutasítja, ha a jogvita rendezése érdekében akár közvetítői eljárást, akár pert indítottak,
vagy „ítélt” jogvitáról van szó.
Lényeges szabály, hogy az eljárás megindítása az elévülést Polgári Törvénykönyvről szóló
törvényben szabályozottakon túl megszakítja.
Az eljárás során a tanács egyezségek kísérel meg létrehozni a szolgáltató és ügyfele között, ennek
hiányában vagy kötelezést tartalmazó döntést hoz, vagy ajánlást tesz, amelynek tartalmi elemei
meghatározásra kerülnek. E döntések ellen fellebbezési lehetőséget nem biztosít a törvény, viszont a
bíróság azt hatályon kívül helyezheti.
a 105-111. §-okhoz
Az Európai Unió 2001 óta működteti a FIN-Net hálózatot, amelynek célja és feladata az Európai
Gazdasági Térségben a határokon átnyúló pénzügyi jogviták alternatív vitarendezés keretében
történő gyors és hatékony megoldása. A Javaslat a Pénzügyi Békéltető Testület FIN-Net. hálózatban
történő részvétel szempontjából szükséges intézkedéseket fogalmazza meg.
a 112. §-hoz
A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Felügyelet adatkezelése tekintetében, azonban e
szabályok mellett természetesen irányadóak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései.
A külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak történő adatátadás, illetve külföldi pénzügyi felügyeleti
hatóságtól történő adatátvétel a javaslat szerint két célja lehet, így ezen adatokat két esetben lehet
felhasználni. Egyrészt engedélyezési eljáráshoz, másrészt a piacon immár jelen lévő szervezetek és
személyek ellenőrzése eredményeképpen hozott határozatok megalapozottságához. A külföldi
felügyeleti hatóságoknak történő adatátadás feltétele az adatvédelmi törvény szabályaival
összhangban került meghatározásra.
a 113-115. §-okhoz
A Javaslat részletesen rendelkezik a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól.
a 116. § hoz
A Felügyelet a közérdekű igényérvényesítés gyakorlata során két problémával találkozott, amely
miatt a korábbi jogszabályi környezetben beszűkült annak lehetősége, hogy a fogyasztókat érintő
polgári jogi igényeket érvényesíteni tudja.
Az első probléma, hogy a normaszöveg feltételrendszere nem ad lehetőséget a Polgári
Törvénykönyvből fakadó igények érvényesítésére. Ezért a javaslat kibővíti a Felügyelet lehetőségét,
hogy akkor is közérdekű igényérvényesítést kezdeményezhet a bíróságnál, ha az adott pénzügyi
szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak - a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottak szerinti - tisztességtelen volta. A másik
probléma eljárási jellegű, mert a Felügyelet akkor alkalmazhatja a közérdekű igényérvényesítés
lehetőségét, ha a perindítás előtt az adott jogsértés miatt eljárást indított. A javasolt szabályozás ezt
a felesleges eljárási akadályt megszünteti.
66
a 117. §-hoz
A Felügyelet elnöke számára az Alkotmány módosításával lehetővé tett rendeletalkotási jogkör
gyakorlásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza e § (1) bekezdése. A § további bekezdései a
pénzügyi közvetítőrendszer jelentős zavara esetén adnak felhatalmazást a Felügyelet elnökének
átmeneti időre rendeletalkotásra. Ennek eszközeként a Felügyelet jogosult arra, hogy ágazati szinten
és átmeneti időre valamely tevékenység végzését korlátozza, feltételhez kösse, vagy tiltsa, ha az
adott tevékenység végzése jelentős kockázatokkal jár és megalapozottan feltételezhető, hogy
számos ügyfél, hitelező érdeke sérül, vagy csökken a pénzügyi közvetítőrendszer működésének
átláthatósága.
a 118-119. §-okhoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
a 120-121. §-okhoz
Európai uniós követelményekre utaló jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
a 122-136. §-okhoz
Az egyes szaktörvények módosításait tartalmazza a Javaslat a jogszabályok közötti összhang
biztosítása érdekében.
a 137-138. §-okhoz
Hatályon kívül helyező, és hatályba nem léptető rendelkezéseket tartalmaz.