﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l 481. számú
törvényjavaslat

2010. évi... törvény
a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról

1.§
A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § (2)
és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népszámlálás kiteljed
a)	a Magyar Köztársaság területén élő vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de
Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar
állampolgárokra,
b)	a Magyar Köztársaság területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó
ba)	EGT-állampolgárokra,
bb)	harmadik országbeli állampolgárokra és
be) hontalan személyekre
[a továbbiakban az a)-b) pont együtt: természetes személyek], valamint
c)	az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre (a
továbbiakban együtt: lakások) és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló
intézményekre (a továbbiakban: intézetek).
(3)	A népszámlálást internetes vagy papír alapú önkitöltéses, avagy interjús módszerrel kell
végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját - a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatói kör
kivételével - az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg.”
2. §
A Törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. október 31. között kell végrehajtani, az
összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását 2011. november 8-ig kell
befejezni.”
3.§
A Törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egy új (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(1) A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az
intézetek következő adatköreinek az összeírására teljed ki:
1
a)	a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési időpont, lakóhely, családi
állapot, családi állás, élveszületett gyermekek adatai, iskolába járás, iskolai végzettség,
gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel
összefüggő napi közlekedés és utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság,
vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme;
b)	a lakásokra vonatkozóan: a lakás címe, rendeltetése (típusa), tulajdoni jellege,
helyiségeinek száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége, építési éve,
falazata, a környezet lakóövezeti jellege;
c)	az intézetekre vonatkozóan: az intézet címe, rendeltetése, tulajdoni jellege, dolgozói
létszáma, férőhelyeinek, egészségügyi helyiségeinek száma, kommunális ellátottsága, az
étkeztetés formája; az intézeti épület típusa, nagysága, építési éve, utolsó felújításának
éve, falazata, felszereltsége, helyiségeinek típusa és száma, az üzemeltetés időszaka; az
intézet fenntartójának gazdálkodási formája, az intézet környezetének lakóövezeti
jellege.”
„(3) A lakások címét belső azonosítóval kell ellátni és a teljeskörüség ellenőrzését követően
a népszámlálás során felvett adatoktól elkülönítetten kell kezelni.”
4.§
A Törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(l)Az adatszolgáltatás - a (2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével - kötelező. Az
adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak
megfelelően megadni.”
5.§
A Törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának a szakmai felügyeletét, az
internetes adatgyűjtés előkészítését és lebonyolítását, az összeírás technikai
feltételeinek biztosítását (így különösen az adatfelvétel előkészítési és végrehajtási
munkáiban részt vevők felkészítését, a szükséges nyomtatványok és elektronikus
kérdőívek, számítástechnikai programok biztosítását), a helyi előkészítés és az
összeírás szakmai felügyeletét, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét a
Központi Statisztikai Hivatal végzi. A feldolgozott adatoknak az Európai Bizottság
(Eurostat) számára történő továbbításáról a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik.
(2)	A népszámlálás helyi előkészítéséről és a település közigazgatási területén az
adatfelvétel végrehajtásáról, ideértve az ehhez szükséges technikai feltételek
biztosítását - az internetes adatgyűjtés előkészítése és lebonyolítása, valamint a (3)
bekezdésben foglaltak kivételével -, a települési (a fővárosban a kerületi)
önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(3)	A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek és a
befogadó állomások, valamint az ezekben az intézetekben és a befogadó állomásokon
élők vonatkozásában a népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel
2
végrehajtásáért - a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjével
együttműködve - az intézet, befogadó állomás vezetője a felelős.
(4)	A begyűjtött adatok a feldolgozási folyamat lezárásáig a Magyar Köztársaság területét
nem hagyhatják el.”
6.§
A Törvény 7. §-a hatályát veszti.
7.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Ez a törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALANOS INDOKOLÁS

A hazai kormányzati, megyei és helyi szerveknek, az európai uniós és más nemzetközi
intézményeknek, valamint a társadalmi, gazdasági és tudományos szervezeteknek munkájuk,
döntéseik megalapozásához megbízható információkra van szükségük a népesség, valamint a
lakásállomány számáról és összetételéről. Ezt biztosítja a 2011. évi népszámlálás.
A népszámlálás sikeres lebonyolításához ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a 2011. évi
népszámlálásról szóló hatályos törvény módosítása, annak érdekében, hogy a népszámlálás
előkészítése és végrehajtása a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legjobb minőségben és a lehető
legkisebb kockázatokkal végrehajtható legyen.
A módosító javaslat mindehhez azzal járul hozzá, hogy lerövidíti az adatfelvételi időszakot, és törli
az adatkörök közül a lakosság számára kényes kérdésnek minősülő vagyoni jellegű adatköröket.
A módosítások nem sértik az európai uniós szabályozás követelményeit, biztosítják a korábbi
népszámlálások adataival való összehasonlíthatóságot, nem csökkentik a kormányzati, megyei és
helyi döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlenül szükséges adatok mennyiségét, miközben javítják
azok minőségét.
1
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosító javaslat nem jelent tartalmi változásokat a hatályos törvényhez képest. A hatályos
törvény vonatkozó részének szerkezete bizonytalanságot hordozott magában, nem tette
egyértelművé, hogy az adatfelvétel a lakosságra, a lakásokra és az intézetekre is kiteljed. A
módosító javaslat szerinti új szerkesztési formának a célja e pontatlanság kiszűrése, a jogi
szabályozás egyértelművé tétele. Az intézet fogalmát - a többi definícióhoz hasonlóan - az
Adatfelvételi utasítás fogja tartalmazni.
A 2. §-hoz
A módosító javaslat a népszámlálás során gyűjtött adatok pontossága, megbízhatósága érdekében a
hatályos törvényben foglalt két hónapról egy hónapra csökkenti az adatfelvételi időszak hosszát,
valamint közvetlen módon meghatározza, hogy meddig kell az adatszolgáltatásból valamilyen ok
miatt kimaradottak összeírását végrehajtani.
Az adatfelvételi időszak rövidítése pontosabbá, megbízhatóbbá teszi a népszámlálási adatokat,
mivel a tényleges adatszolgáltatás időpontja kevésbé távolodik el az eszmei időponttól, amelyre a
gyűjtött adatok vonatkoznak. A hosszú, kéthónapos összeírási időszak növeli a népszámlálás
lebonyolítása során felmerülő általános kockázatokat, és növeli annak veszélyét, hogy a lakosság
egy része ilyen időtávlatban már nem emlékszik vissza pontosan minden, az adatgyűjtés
szempontjából fontos információra. Ezt kívánja kiküszöbölni az adatfelvételi időszak egy hónapra
történő rövidítése.
A javaslat rögzíti az adatszolgáltatásból az adatfelvételi időszakban kimaradottak számbavételének
a végső határidejét.
A 3.§-hoz
A hatályos törvény 2. § (1) bekezdése a népszámlálás adatköreinek felsorolását tartalmazza. A
módosító javaslat kezdeményezi a vagyoni jellegű kérdések elhagyását, valamint pontosítja az
egyes adatkörök megnevezését.
Az üdülőtulajdon a lakosság tudatában a vagyoni helyzet egyik fokmérője. Az üdülőtulajdonra
vonatkozó adatok csak részletes kikérdezéssel gyűjthetők megfelelő minőségben. Fentiek miatt
javasoljuk az adatkör törlését.
A lakások és intézetek jellemzői közül a „fűtés módja” adatkört a „felszereltség” adatkör magában
foglalja, ezért külön kiemelése nem szükséges, törlését javasoljuk.
A hatályos törvényben a „személyek és háztartások megélhetési forrása” megfogalmazás
félreérthető, ugyanis a népszámlálásnak nem az egyes személyek, háztartások megélhetését
biztosító források felmérése a célja, hanem az, hogy a személy mely gazdasági aktivitási csoportba
(pl. foglalkoztatott, nyugdíjas, gyermekgondozási ellátásban részesülő, eltartott) tartozik. A
2
törvényjavaslat ezért tartalmazza az adatkör megnevezésének „gazdasági aktivitásira történő
módosítását. Utóbbi kifejezést használja a nép- és lakás számlálásról szóló 763/2008/EK rendelet is.
A hatályos törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza a „termékenység” adatkört. A
törvényjavaslat ennek a kifejezésnek az „élveszületett gyermekek adatar-ra történő módosítását
tartalmazza, mivel a próbaösszeírások során kiderült, hogy termékenységen a lakosság jelentős
része a biológiai termékenységet érti.
A lakások felújítása, karbantartása, korszerűsítése a lakosság értelmezése szerint részben szintén a
vagyoni kérdések közé tartozik. Az adatkör pontos felméréséhez az adatszolgáltatónak hosszú idő
távlatában kell visszaemlékeznie, illetve részletesen ismertetni kell az adatszolgáltatóval, hogy
milyen munkálatok tartoznak a „felújítás, karbantartás, korszerűsítés” témakörébe. Mindez
aránytalanul nagy időráfordítást igényel, ismertetés hiányában viszont tovább romlik az adatok
pontossága, megbízhatósága. Fentiek miatt javasoljuk az adatkör törlését.
Az intézetek címének a népszámlálás során történő felvételére azért van szükség, hogy két
népszámlálás között az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében történő intézeti
adatfelvételek teljeskörűsége biztosított legyen.
A népszámlálás során alapvető követelmény a teljesség biztosítása. Ennek megvalósítása - mivel a
magyar adatvédelmi szabályozás a nemzetközi gyakorlattal ellentétben az egészségi állapot, a
fogyatékosság, a vallás, a nemzetiség és az anyanyelv vonatkozásában még önkéntesség esetén sem
teszi lehetővé a név kérdezését - csak a lakások címének ismeretében lehetséges. A statisztikáról
szóló 1993. évi XLVI. törvény 19. § (4) bekezdése alapján és a hatályos törvény 2. § új (3)
bekezdésének megfelelően a lakások címeit, a teljeskörüség megállapítása után, a KSH a
népszámlálási adatállományoktól elkülönítve kezeli.
A 4. §-hoz
A hatályos törvény 3. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy az adatszolgáltatónak az 1. § (3) és (4)
bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási módok valamelyikével kell az adatszolgáltatási
kötelezettségének eleget tennie. Mivel ez a kötelezettség a hivatkozott szakasz szerint már fennáll,
felesleges ezt a törvényben ismételten rögzíteni, ezért javasoljuk e kitétel törlését.
Az 5. §-hoz
A módosító javaslat a népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában közreműködő szervezetek
feladatainak, felelősségi körének egyértelműbb meghatározását szolgálja. A javaslat közvetlen
módon rögzíti, hogy az előkészítés és a végrehajtás mely feladatai tartoznak a Központi Statisztikai
Hivatal, és melyek a települési önkormányzatok jegyzőinek a hatáskörébe.
Az interneten történő adatszolgáltatás lehetősége csökkenti az önkormányzatokra háruló feladatok
mennyiségét, ezzel mérsékli a helyi apparátus terhelését. A módosító javaslat pontosítja, hogy a
lehetséges elektronikus adatgyűjtési módok közül az interneten keresztül történő adatszolgáltatás
előkészítése és végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.
A népszámlálás sikeres helyi végrehajtását segíti a módosító javaslat azon része, amely szerint a
Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetekben és a befogadó
állomásokon élők összeírásáért az intézet, befogadó állomás vezetője a felelős, azonban mind az
3
előkészítés, mind a végrehajtás szakaszában szorosan együtt kell működnie a területileg illetékes
jegyzővel.
A Magyarország teljes lakosságára vonatkozó, személyes és különleges adatokat is tartalmazó
adatállomány kezelésében fontos szerepe van az ellenőrizhetőségnek. A Központi Statisztikai
Hivatal és az Adatvédelmi Biztos kontrollja csak akkor valósítható meg, ha az adatok nem kerülnek
ki a magyar joghatóság alól. A szabályozás célja a népszámlálás során begyűjtött személyes adatok
védelme. A feldolgozott adatok közlése a statisztikai törvény és az adatvédelmi törvény előírásainak
figyelembevételével történik.
A 6. §-hoz
A hatályos törvény 7. §-a a Kormány számára előírja egy, a fogyatékossággal élő személyek
adatainak gyűjtését lehetővé tevő, mintavételen alapuló adatgyűjtési program előkészítését. A
következő indokok alapján javasoljuk a hatályos törvény 7. §-ának törlését.
A népszámlálási tematikában a fogyatékosságra vonatkozó alapadatok szerepelnek. A népszámlálás
adataira alapozott, de időben később végrehajtásra kerülő teljes körű vagy mintavételes
adatfelvételekről nem a népszámlálási törvényben, hanem külön jogszabályokban kell intézkedni.
4