﻿országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány

2010.	évi... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. módosításáról

1.§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.
(2)	A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a)	a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b)	a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;
c)	a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való
továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői
munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];
cl) az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő
köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi;
e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (9) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező
köztisztviselő azt kérelmezi;
J) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező
köztisztviselő a (10) bekezdés szerint kérelmezi.
(3)	A munkáltató a (2) bekezdésben foglalt esetben a felmentést köteles megindokolni. Az
indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a
felmentés indoka valós és okszerű.
(4)	A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B. § (2)
bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-
képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.
(5)	Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony
megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos
munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti
szerve hozza meg.
(6)	Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a
köztisztviselő akkor kell felmenteni, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló
közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen
munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(7)	Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok
következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési
eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(8)	A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy
alkalommal kötelező a felmentés.
(9)	Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen
eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az
Ktv. módosítása
illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele
érdekében a közszolgálati jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg
kell szüntetni.
(10)	Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
2- §
A Ktv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami
foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett köztisztviselők nevéről, utolsó munkaköréről,
szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett
köztisztviselők létszáma harminc napon belül
a)	20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b)	20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c)	100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a
köztisztviselők 10%-a,
d)	300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati
jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.”
3.§
A Ktv. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/A. § (1) A 17. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása
szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és
az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
b)	az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c)	korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d)	előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e)	szolgálati nyugdíjban, vagy
j) korengedményes nyugdíjban, vagy
g)	más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásában, illetőleg
h)	rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban
részesül, illetve
i)	a 17. § (2) bekezdés j) pontja vagy (9) bekezdése alapján felmentését kéri.
(2)	A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a
nyugellátást kérelmére megállapították.
(3)	A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(4)	A 17. § (2) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az
(1) bekezdés a)-c) pontokban szabályozott esetben jogosult.”
4.§
A Ktv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Ktv. módosítása
„(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1)
bekezdése alapján vagy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a
felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára
másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a
köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból
törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a
tartalékállományba helyezés is megszűnik.”
5.§
A Ktv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható
hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai
munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy
áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz
tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző
esetében a polgármester - december 31-éig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő
év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január
31-éig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben
nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől
függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év
február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset tízszeresét.”
6.§
A Ktv. 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/B. § A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló
teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó
szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei
közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző.”
7.§
A Ktv. 45. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően)
[•••] . . ......
,,c) 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál,
megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi
önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl
további vezetői megbízás is adható.”
8-S
A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:)
Ktv. módosítása
„a) 3. §-ának (l)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77.
§-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 90. § (l)-(4) és (6) bekezdését, 97. §-át, 102. §-ának (l)-(3)
bekezdését, 103. §-ának (l)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának
(1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2)
bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (l)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120-
121.	§-át, 123-124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését,
126. §-át, 127. §-ának (l)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2)
bekezdését, 132. §-ának (l)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át,
142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154.
§-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2)
bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át,
174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (l)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A.
§-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”
9. §
E törvény 2011. január 01. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
10.	§
Hatályát veszti a Ktv. 71. § (2) bekezdés b) pontja.
11.§ 
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII.
törvény 14. § -ának a Ktv. 20/A. § (5) bekezdését módosító rendelkezése „A közigazgatási szerv
vezetője a pályázat kiírása előtt megkeresheti a szolgáltató központot, hogy a tartalékállományba
helyezett köztisztviselők közül válasszon.” szöveggel lép hatályba.
Ktv. módosítása

I n d o k o l á s

A közszolgálat valós szolgálattá tételének igényéből indult ki az a folyamat, melynek eredménye a
államigazgatásban már megjelent. A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése
lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka
színvonalának emelésére.
Ennek célnak nem csak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is meg kell valósulnia.
Szükséges az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi,
indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét.
A köztisztviselői illetményrendszer alapján az illetmények emelkedése nem a jobb munkavégzéshez,
hanem a jogviszonyban eltöltött évek számához kapcsolódik. A jogszabály szűk körben ad csak
felhatalmazást a differenciált — munkavégzés minőségétől függő — illetmény megállapítására. A
munkáltatónak lehetősége van az illetmény +30, -20%-kal történő eltérítésére vagy az éves
költségvetésben megállapított létszám 20%-áig ennél nagyobb mértékű pozitív irányú eltérítésre.
E korlátozásoknak köszönhetően egyrészt a magasan kvalifikált munkaerő számára nem jelent
perspektívát a közigazgatás, másrészt a közigazgatásból a versenyszférába nagy arányú az elvándorlás.
A közigazgatás hatékonyságát növelné - ugyan a versenyszférával még mindig nem versenyképesen - a
magasabb illetmény szélesebb körben történő megállapításának lehetősége. Erre figyelemmel szükséges,
hogy a hivatali szervezet vezetője által indokoltnak látott esetekben sor kerülhessen személyi illetmény
megállapítására, tekintet nélkül a magas színvonalú munkát végző közszolgálati dolgozók
költségvetésben meghatározott létszámhoz való arányára.
Az önkormányzatoknak az Alkotmányban, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV.
törvényben biztosított joga a szervezetalakítás szabadsága. Ezt a jogot határolja be a Ktv. azon
rendelkezése, mely megszabja a polgármesteri hivataloknál a vezetői szintek számát.
A korlátozást indokolja, hogy a kislétszámú polgármesteri hivatalok ne hozzanak létre indokoladanul
sok vezetői szintet. Azonban alO 000 feletti lakosú településeken, valamint a körzetközponti feladatot
ellátó önkormányzatoknál, megyei jogú városi önkormányzatoknál, megyei önkormányzatoknál,
fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál a város lakosságszámából, a szélesebb feladat- és
hatáskörből adódóan lényegesen több feladatot látnak el, mely csak nagyobb létszámmal oldható meg.
A munkavégzés hatékonyságát növeli, ha hivatal tagozódása lehetővé teszi az egyes területek fokozott
vezetői ellenőrzését. Ez több vezetői szinttel érhető el.
Budapest, 2010. oktober 27.
Kosa Lajos '
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
A/t
Tarlós István
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ktv. módosítása
országgyűlési képviselő
Dr. Kövér László
Az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. október 27.
Kósa Lajos >
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tarlós István
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ktv. módosítása