﻿országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
2010. évi... törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
l.§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. §
(1)	A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető
beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb
vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti
munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő
feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető - a 90.
§-ban foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott
lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.
(2)	A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából
meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A
magasabb vezető, valamint vezető megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a
végrehajtási rendelet határozza meg.
(3)	A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb
5	évig terjedő határozott időre szól.
(4)	A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A
lemondási idő két hónap.
(5)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a
közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának
világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a
munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás
kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a
kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától
számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától
számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör
gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a
közalkalmazott részére írásban megadni.
(6)	A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte
után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(7)	Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a
közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában
kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a
közalkalmazott részére meg kell téríteni.
(8)	A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő
visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt
volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig
számított összege illeti meg.
(9)	A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a
magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a
határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg.
(10)	A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a
közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.
2.§
A Kjt. 40. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közalkalmazottat]
„a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb
vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, ”
[minősíteni kell.]
3.§
(1)	Hatályát veszti a Kjt. 20/A. § (6) bekezdés első mondatában a „munkakörre vagy”
szövegrész, és a 20/A. § (8)-(9) bekezdése, 21. § (3) bekezdés első mondatában a „(kinevezett
vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését)” szövegrész, 21. § (4)
bekezdése, 23/B, § (8) bekezdésben a „a kinevezett és” szövegrész, 43/A. § (2) bekezdésben
a „kinevezett, illetve” szövegrész, 46. § (7) bekezdés a) pontjában az „ , illetve kinevezett
magasabb vezető”, b) pontjában az „ ,illetve kinevezett vezető” szövegrész, 47. § (1) bekezdés
harmadik és negyedik mondatában a „munkakört vagy” szövegrészek, 49. § (2) bekezdés a)
pontjában a „munkakört vagy” szövegrészek, b) pontjában a „munkakört, illetve” szövegrész,
55/A. § (1) bekezdése, 57/A. §-a, 66/A. §-a, 76. § a) pontja, 77/A. §-a, 77/B. §-a, 77/C. §-a,
85. § (2) bekezdés d) pontjában a „kinevezés, illetve” szövegrész, a 85. § (2) bekezdés e)
pontja, 85. § (3) bekezdés ea) és fk) pontjában az „illetve munkakört,” szövegrész, 85. § (4)
bekezdés d) pontjában a „kinevezés, illetve” szövegrész, a 85. § (4) bekezdés e) pontja,
valamint a 3. számú melléklete.
(2)	Hatályát veszti az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi
CXXVI. törvény 52. § (2) bekezdése.
4.§
(1)	Ez a törvény 2011. január 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
5.§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a)	a határozatlan időre megbízott magasabb vezető vagy vezető jogviszonya e törvény
erejénél fogva öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői
megbízássá alakul át,
b)	a határozatlan időre kinevezett magasabb vezető vagy vezető jogviszonya e törvény
erejénél fogva legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő határozatlan idejű
közalkalmazotti jogviszonnyá, valamint öt évre szóló határozott idejű magasabb
vezetői vagy vezetői megbízássá alakul át,
c)	a határozott időre kinevezett magasabb vezető vagy vezető jogviszonya e törvény
erejénél fogva, legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő, a határozott idő
lejártáig tartó határozott idejű közalkalmazotti jogviszonnyá, valamint magasabb
vezetői vagy vezetői megbízássá alakul át.
(2)	Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából 5
évnél hosszabb idő van hátra, vezetői megbízása a kinevezésben foglalt időtartamig áll fenn.

Indokolás

Általános indokolás
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008.
évi LXI. törvény 5. §-a bevezette a kinevezett magasabb vezető illetve vezető fogalmakat
A kinevezett vezető esetében a vezetői feladatok teljesen önálló munkakört fednek le, míg a
megbízott vezető a saját (beosztotti) munkakör mellett, megbízás alapján látja el a vezetői
feladatokat.
A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint
határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség (míg a vezetői megbízást a
munkáltató bármikor visszavonhatja), a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre
alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a
közalkalmazotti, és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére. Ez az új rendszer
jelentősen megköti a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a
folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre.
Nem állapítható meg, hogy milyen indokok alapján osztotta be a jogalkotó a Kjt.
végrehajtási rendeleteiben az egyes ágazati vezetőket a kinevezett, illetve a megbízott
vezetői pozíciókba. A különböző ágazatok sajátos jellemzőik mellett sem mutatnak olyan
eltéréseket, amelyek indokolnák az egyes ágazatok intézményvezetői közötti különbségtételt a
vezetői státuszuk jellegét, ebből kifolyólag bérezésüket, a velük szemben támasztható
követelményeket, a felelősségi szabályokat, pihenőidőt, stb. illetően (lásd közoktatás -
megbízott vezetők, szociális szféra egyes intézményei - kinevezett vezetők).
A kinevezett vezetők önálló illetményrendszere a jogalkotói szándék szerint a kiemelt vezetői
felelősséghez, a magasabb elvárási szinthez igazodóan került kialakításra. Az új
illetményrendszer azonban nem biztosít kiemelt vezetői illetményt a megbízott vezetők
illetményéhez képest, nem differenciál intézménynagyságtól, szervezeti létszámtól, a vezetői
munka összetettségétől függően, míg korábban kereset-kiegészítés vagy jutalom formájában
lehetőség volt a különböző vezetői teljesítmények differenciált elismerésére.
A Kjt. értelmében a kinevezett vezető munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság)
igénybevételét maga állapítja meg, amely nincs szinkronban a Munka Törvénykönyve
kinevezett vezetőre is alkalmazandó szabadságolás rendjére vonatkozó szabályaival, mely
szerint szabadságolási tervét engedélyeztetnie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójával.
Az érintett ágazatokban a hatályos szabályozás a vezetői feladatok ellátása módjának
felesleges megkettőzését eredményezi, a jogalkotó által a végrehajtási rendeletekben
meghatározott területeken nem indokolt a „menedzserszemléletűbb” irányítási rendszer
kialakítása, nem igényel megkülönböztetett tartalmú, felelősségi körben eltérő vezetést.
A fentiek alapján javaslom a kinevezett vezetői rendszer megszüntetését, a Kjt. és
végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és a korábban
alkalmazott és működő modell (kinevezés szerinti munkakör és magasabb vezetői, illetve
vezetői megbízás) egységes visszaállítást valamennyi ágazatban.
Részletes Indokolás
Az 1-2. §-okhoz
Az 1. § célja, hogy lényegében visszaállítsa a 2009 előtti szabályozást, azaz magasabb
vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett legyen ellátható. A
megbízás időtartama korlátozásra kerül, a magasabb vezetői, vezetői megbízás maximálisan 5
évre adható, nincs lehetőség határozatlan idejű megbízás adására. Ezzel elérhető, hogy a
vezető meghatározott időközönként értékelhesse saját munkavégzését és bemutathassa
további terveit, céljait az általa vezetett szervezet tekintetében a kinevezési, megbízási jogkör
gyakorlójának, bizonyítva ezzel további rátermettségét.
A fent vázolt módosításoknak megfelelően a törvény szövegének abbéli módosítása is
szükségessé vált, ahol a szövegezés utalt a megbízás határozott vagy határozatlan jellegére,
tekintettel arra, hogy a jövőben csak határozott idejű vezetői megbízás lehetséges.
A 3.§-hoz
A 3. § azokat a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy a jövőben csak határozott idejű és megbízással keletkező magasabb vezetői,
vezetői beosztás lehessen adható.
A 4. §-hoz
A törvény hatályba lépéséről és beépülés utáni hatályvesztéséről rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Az 5. § azokat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
rendezésre kerüljön a jelenleg megbízással illetve kinevezéssel magasabb vezetői, vagy
vezetői feladatot ellátók jogviszonya.
Budapest, 2010. október 27.
^ Kosa Lajos
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
AyX
Tarlós István
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési képviselő* /
Képviselői önálló indítvány
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 25. § (1) bekezdése és a Házszabály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján
mellékelten benyújtjuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatunkat.
Budapest, 2010. október 27.
Kosa Lajos
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tarlós István
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség